Sztarovszkij, V.N.: Az állami statisztika tökéletesítésének fontosabb kérdései

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

321

így például a rövid és középtávú előrejelzé- sek a tervek megvalósításánál mutatkozó ellentéteket is hivatott felfedni úgy, hogy figyeli és számszerűsiti az ellentéteket és össze- függéseket, s ezekből jelzi a zavarokat.

(Ism.: Varga Imréné)

SZTAROVSZKIJ, V. N.:

AZ ÁLLAMI STATISZTIKA TÖKÉLETESlTÉSÉ.

NEK FONTOSABB KÉRDÉSEIRÖL

(O vazsneisih voproszah szovetsensztvovanija goszu- darsztvennoj sztatisztiki.) —— Vesztmik Szmtisztiki. 1968.

7. sz. 15—24. p.

, A statisztikusok össz—szövetségi értekezle- tén elhangzott előadás rövid történeti áttekin- tés után a szovjet statisztika fejlődésének főbb irányait ismerteti.

1967 augusztusában az SZKP Központi Bizottsága meghatározta a társadalomtudo- mányok fejlődésének perspektíváit, így a Köz- ponti Statisztikai Hivatal előtt álló legfonto- sabb feladatokat is. Ezek: a Szovjetunió Állami Tervhivatalával és a Tudományos Akadémiá- val együttesen dolgozza ki a társadalmi vizs—

gálatokhoz szükséges statisztikai adatok tudo- mányosan megalapozott rendszerét; bővítse és szakosítsa a statisztikai adatok publikálását.

A helyi tanácsok és pártszervezetek is rend- szeres segítséget nyújtanak a Központi Sta- tisztikai Hivatal szerveinek. Megbízásokat adnak a gazdasági és kulturális élet legfonto- sabb kérdéseivel kapcsolatos statisztikai anya—

gok kidolgozására.

Az új, bonyolultabb feladatok megoldása ér- dekében a statisztika szervei jelentősen bővi- tették a területi feldolgozások körét. Különö- sen az összevont gazdasági mutatók és mérle- gek területi bontásban való kidolgozása bő- vült. Sokat tettek annak érdekében is, hogy emeljék amunka operatív jellegét és meggyor—

sítsák a beszámolójelentések feldolgozását.

Elmélyültek az utóbbi években a statiszti- kai szervek és a Tervhivatal, a Népi Ellenőrzési Bizottság és az Állami Bank, valamint egyéb irányító és tudományos intézmények kapcso- latai.

V. N. Sztarovszkij rámutatott arra a pozitív szerepre, amelyet az 1954-ben összehívott statisztikai tudományos konferencia a szovjet statisztika elméleti kérdéseinek megoldásában játszott. Az értekezletet követő években szá—

mos fontos statisztikai tudományos kérdést dolgoztak ki.

Jelenleg, amikor a statisztikának mint a.

társadalmi-gazdasági és kulturális élet folya- matait vizsgáló társadalomtudománynak a szerepe egyre növekszik, nagy jelentősége van a statisztika elméleti alapjai, tárgya és mód- szere helyes értelmezésének.

7 Statisztikai Szemle

Az 1957 júniusában tartott össz-szövetségi Statisztikus Értekezleten megvitatták az 1959.

évi népszámlálás kérdéseit, valamint a statisz-

tika előtt álló aktuális gyakorlati és tudomá—

nyos problémákat és ennek ajánlására hozták létre a Központi Statisztikai Hivatal Tudo-

mányos Kutatóintézetét.

Az SZKP Központi Bizottsága 1964. novem—

beri és 1965. márciusi és szeptemberi plénu- main kidolgozott gazdasági és társadalom- politikai intézkedések meghatározták a szov—

jet statisztika legfontosabb feladatait.

Bár az elmúlt évek gyakorlata azt mutatta, hogy a vállalatok, kolhozok, szovhozok és egyéb szervezetek állami beszámoltatásának mutatói biztosították a tervezés, a gazdaság- irányítás részére szükséges adatokat, mégis a beszámolási rendszert a kommunizmus építése során támadt új feladatoknak megfelelően tökéletesíteni kell.

A Központi Statisztikai Hivatal a beszá- molási rendszert az iparirányítás ágazati el- vének és a gazdasági reform követelményeinek megfelelően állapította meg. Eszerint meg- maradt a beszámolás eentralizáltságának elve.

A minisztériumok az összes alapadatot a Köz- ponti Statisztikai Hivatal szervein keresztül kapják meg.

Több szövetségi köztársaságban és nagy gaz- dasági körzetben a közgazdászok értekezlete- ken vitatták meg a statisztikai számbavétel és beszámoltatás továbbfejlesztésének kérdéseit.

A problémákat a Pravda, az Ékonomícseszkaja Gazeta és egyéb folyóiratok hasábjain is tár- gyalták.

A viták során az derült ki, hogy a vállala—

tok, üzemek a beszámolás terjedelmének növe—

kedésére, a minisztériumok, a tervező szervek

és a tudományos intézmények pedig a gazda- sági információ elégtelenségére panaszkodtak.

A beszámolók terjedelmének és határidejé- nek kérdését össz-szövetségi statisztikus érte- kezleten kellene megvitatni, és optimális dön—

tést kellene találni, amely mindkét felet ki- elégíti.

A mai szovjet statisztika fejlődése szorosan kapcsolódik a gazdasági információ perspek- tíváihoz. A sajtóban és tudományos értekez- leteken ezzel kapcsolatban különböző elkép- zeléseknek adtak hangot. Egyesek véleménye szerint a jelenlegi gazdasági tájékoztatás oly-i annyira elégtelen, hogy sokkal gyorsabb ütemben kellene fejleszteni, mint ahogy a nép- gazdaság fejlődik.

A másik álláspont szerint el kellene tekinteni a folyó operatív beszámoltatásról, még a havi beszámolóktól is. A statisztikai szervek pedig

—— az éves és negyedéves beszámolók alap- ján —— tudományos, gazdasági elemzésekkel foglalkozzanak.

Szerző véleménye szerint mindkét felfogás helytelen.

322

A sajtóban hangot kaptak olyan vélemények is, hogy a. statisztika szervei tekintsenek el a tisztán informatív jellegű beszámoltatástól és a vállalatok, kolhozok tervteljesitéséről szóló adatoktól. Ezeket a javaslatokat is azzal tá—

masztották alá, hogy a végbement folyamatok elemzését kell elmélyíteni. Szerző egyetért a tudomanyos elemzőmunka elmélyítésének szük- ségességével, de véleménye szerint semmi eset—

re sem lehet lemondani a tervteljesités meg- figyeléséről.

Ezután a szerző azokat az intézkedéseket ismerteti, amelyeket az állami statisztika továbbfejlesztése érdekében a Központi Sta- tisztikai Hivatal Kollégiuma 1967 júliusában jóváhagyott.

A Központi Statisztikai Hivatal a Tervhiva- tallal közösen bizonyos csökkentést hajtott végre a statisztikai beszámoltatásban. Az öt—

napos munkahétre való áttérésnek megfelelően az iparban az ötnapos és tíznapos beszámolta—

tásról áttértek a heti, illetve néhány kérdésben

a kétheti beszámoltatásra. A mezőgazdasági beszámoltatás terén is nagy részben így jártak el.

A Központi Statisztikai Hivatal folytatja a beszámolórendszer csökkentését és korszerű- sítését, és megkezdődött az elsődleges szám- bavétel átalakítása is. Aszámitógépeken való feldolgozáshoz megfelelő nyomtatványokat adtak ki.

Az új utasítások egész sorát dolgozták ki. Az állami statisztika szervei a párt- és tervező szervek segítségével rendszeresen ellenőrzik a beszámoló adatok hitelességét. Ebben egyre inkább részt vesznek a pénzügyi és bank- szervek, a népi ellenőrzés és a minisztériumok

IS.

—A Központi Statisztikai Hivatal közvetlen feladataival foglalkozva hangsúlyozta a mér- legmunkák fejlesztésének szükségességét. A Központi Statisztikai Hivatal befejezte az l966-ra vonatkozó ágazati kapcsolati mérleg kidolgozását, amely az l959-esnél szélesebb program alapján készült.

-Jelentős feladat a reprezentatív módszer alkalmazási területének kiszélesítése. A 250 000 munkás- és alkalmazotti család 1967-ben végrehajtott reprezentativ megfigyelése 1968-

ban is folytatódott.

A szerző rámutatott arra, hogy néhány szociológiai vizsgálatban, amelyeket egyes

szervezetek végeztek, nem tartották be a

számbavétel és adatfeldolgozás tudományos előírásait. Az ilven jellegű megfigyelések mód- szere és szervezése javításra szorul.

A közeljövő kérdéseinek megoldása mellett gondolni kell az állami statisztika fejlesztésé-

nek 15—20, sőt 25 éves távlataira is.

Az elmúlt 11 év alatt (l957 —- 1967) a statisz- tikus és ügyvitelgépesítési szakemberei—; kép-

zésével foglalkozó felsőoktatási intézmények- ben kb. 13 000, az ugyanilyen jellegű techni- kumokban több mint 20 000 fő végzett. Ezen—

kívül a felsőoktatási intézményeken több mint 56 000, a középiskolákban pedig 284 000 könyvviteli szakember fejezte be tanulma- nyait.

Különböző tanfolyamokat 1 030 000 ember végzett el, ezen belül 103 000 embert a számí- tóközpontok, gépi adatfeldolgozó állomások részére oktattak.

1968. január elsején a Szovjetunióban sta- tisztikával és ügyvitelgépesitéssel 399 aspiráns, 32 000 főiskolai és középiskolai tanuló foglal-

kozott. (

A Moszkvai Gazdaságstatisztikai Főiskolán több mint 5700 hallgató és 260 oktató van.

A Központi Statisztikai Hivatalból (és te- rületi szerveiből) 5600 dolgozó tanul a fő—

iskola esti és levelező tagozatán, 2500-an pedig valamelyik középiskolában. '

Az elmúlt években javult a Veszmik Szta—

tiszt'iki c. folyóirat munkája is. Példányszáma jelentősen nőtt. Ugyanakkor további munkát követel a folyóirat elméleti jellegének elmé- lyítése.

Végezetül szerző a statisztikai adatok nem- zetközi összehasonlitásának fontosságát hang- súlyozta, és a KGST Statisztikai Állandó Bizottságának szerepét, valamint az ENSZ szerveivel való kapcsolatokat értékelte.

(Ism.: Sólyom Antal)

TELL, B. V.:

ADATDOKUMENTÁCIÓK És AZ INFORMÁCIÓS KÖZPONTOK TEVÉKENYSÉGE

* (Datadokumentation och verksamhet vid informa—

tionscentraler.) —— Statistisk Tüskrift. 1968. 3. sz.

198—202. p. ,

_Korunk egyik jellemzője, hogy az emberi

alkotó tevékenységet adatokkal, illetve adatok

gyűjteményével mutatja be. Különösen vonat- kozik ez a tudomány és a technika területére, ahol rendszeresen ,,termelik az adatokat".

Lasswell amerikai szociológus a fejlett iparral rendelkező országot ,,datarich society"-nek

nevezi, illetve ennek alapján osztályozza. Az ilyen társadalomban az adatok hozzáférhető- sége — szükséglet. Előfordulhat, hogy az adatok elégtelen ismerete a kutatómunká—

ban fékező tényezőként jelentkezik.

A dokumentációs munkánál nemcsak az

"előállított és feltárt adatokra" van szüksé—

günk, hanem ebben a munkafolyamatban külön kell választani a ,,kritikai adatot" is,

azaz a kritikailag értékelt adatokat. Úgy

tartják, Leibniz volt az utolsó, akinek nem