Tell, B.V.: Adatdokumentációk és az információs központok tevékenysége

322

A sajtóban hangot kaptak olyan vélemények is, hogy a. statisztika szervei tekintsenek el a tisztán informatív jellegű beszámoltatástól és a vállalatok, kolhozok tervteljesitéséről szóló adatoktól. Ezeket a javaslatokat is azzal tá—

masztották alá, hogy a végbement folyamatok elemzését kell elmélyíteni. Szerző egyetért a tudomanyos elemzőmunka elmélyítésének szük- ségességével, de véleménye szerint semmi eset—

re sem lehet lemondani a tervteljesités meg- figyeléséről.

Ezután a szerző azokat az intézkedéseket ismerteti, amelyeket az állami statisztika továbbfejlesztése érdekében a Központi Sta- tisztikai Hivatal Kollégiuma 1967 júliusában jóváhagyott.

A Központi Statisztikai Hivatal a Tervhiva- tallal közösen bizonyos csökkentést hajtott végre a statisztikai beszámoltatásban. Az öt—

napos munkahétre való áttérésnek megfelelően az iparban az ötnapos és tíznapos beszámolta—

tásról áttértek a heti, illetve néhány kérdésben

a kétheti beszámoltatásra. A mezőgazdasági beszámoltatás terén is nagy részben így jártak el.

A Központi Statisztikai Hivatal folytatja a beszámolórendszer csökkentését és korszerű- sítését, és megkezdődött az elsődleges szám- bavétel átalakítása is. Aszámitógépeken való feldolgozáshoz megfelelő nyomtatványokat adtak ki.

Az új utasítások egész sorát dolgozták ki. Az állami statisztika szervei a párt- és tervező szervek segítségével rendszeresen ellenőrzik a beszámoló adatok hitelességét. Ebben egyre inkább részt vesznek a pénzügyi és bank- szervek, a népi ellenőrzés és a minisztériumok

IS.

—A Központi Statisztikai Hivatal közvetlen feladataival foglalkozva hangsúlyozta a mér- legmunkák fejlesztésének szükségességét. A Központi Statisztikai Hivatal befejezte az l966-ra vonatkozó ágazati kapcsolati mérleg kidolgozását, amely az l959-esnél szélesebb program alapján készült.

-Jelentős feladat a reprezentatív módszer alkalmazási területének kiszélesítése. A 250 000 munkás- és alkalmazotti család 1967-ben végrehajtott reprezentativ megfigyelése 1968-

ban is folytatódott.

A szerző rámutatott arra, hogy néhány szociológiai vizsgálatban, amelyeket egyes

szervezetek végeztek, nem tartották be a

számbavétel és adatfeldolgozás tudományos előírásait. Az ilven jellegű megfigyelések mód- szere és szervezése javításra szorul.

A közeljövő kérdéseinek megoldása mellett gondolni kell az állami statisztika fejlesztésé-

nek 15—20, sőt 25 éves távlataira is.

Az elmúlt 11 év alatt (l957 —- 1967) a statisz- tikus és ügyvitelgépesítési szakemberei—; kép-

zésével foglalkozó felsőoktatási intézmények- ben kb. 13 000, az ugyanilyen jellegű techni- kumokban több mint 20 000 fő végzett. Ezen—

kívül a felsőoktatási intézményeken több mint 56 000, a középiskolákban pedig 284 000 könyvviteli szakember fejezte be tanulma- nyait.

Különböző tanfolyamokat 1 030 000 ember végzett el, ezen belül 103 000 embert a számí- tóközpontok, gépi adatfeldolgozó állomások részére oktattak.

1968. január elsején a Szovjetunióban sta- tisztikával és ügyvitelgépesitéssel 399 aspiráns, 32 000 főiskolai és középiskolai tanuló foglal-

kozott. (

A Moszkvai Gazdaságstatisztikai Főiskolán több mint 5700 hallgató és 260 oktató van.

A Központi Statisztikai Hivatalból (és te- rületi szerveiből) 5600 dolgozó tanul a fő—

iskola esti és levelező tagozatán, 2500-an pedig valamelyik középiskolában. '

Az elmúlt években javult a Veszmik Szta—

tiszt'iki c. folyóirat munkája is. Példányszáma jelentősen nőtt. Ugyanakkor további munkát követel a folyóirat elméleti jellegének elmé- lyítése.

Végezetül szerző a statisztikai adatok nem- zetközi összehasonlitásának fontosságát hang- súlyozta, és a KGST Statisztikai Állandó Bizottságának szerepét, valamint az ENSZ szerveivel való kapcsolatokat értékelte.

(Ism.: Sólyom Antal)

TELL, B. V.:

ADATDOKUMENTÁCIÓK És AZ INFORMÁCIÓS KÖZPONTOK TEVÉKENYSÉGE

* (Datadokumentation och verksamhet vid informa—

tionscentraler.) —— Statistisk Tüskrift. 1968. 3. sz.

198—202. p. ,

_Korunk egyik jellemzője, hogy az emberi

alkotó tevékenységet adatokkal, illetve adatok

gyűjteményével mutatja be. Különösen vonat- kozik ez a tudomány és a technika területére, ahol rendszeresen ,,termelik az adatokat".

Lasswell amerikai szociológus a fejlett iparral rendelkező országot ,,datarich society"-nek

nevezi, illetve ennek alapján osztályozza. Az ilyen társadalomban az adatok hozzáférhető- sége — szükséglet. Előfordulhat, hogy az adatok elégtelen ismerete a kutatómunká—

ban fékező tényezőként jelentkezik.

A dokumentációs munkánál nemcsak az

"előállított és feltárt adatokra" van szüksé—

günk, hanem ebben a munkafolyamatban külön kell választani a ,,kritikai adatot" is,

azaz a kritikailag értékelt adatokat. Úgy

tartják, Leibniz volt az utolsó, akinek nem

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

323

volt szüksége ilyen gyűjtött anyagra. Landolt svájci vegyész 1883—tól kezdve gyűjtötte a fizikai és kémiai állandókat és függvényeket táblázat formájában.

Különbséget kell tenni az általános doku- mentáció és az adatbank (: adatdokumen- táció) fogalmak között. A problémák e kettő- nél nem azonosak. Az általános dokumentá- ciónál a kérdés például ez: hol és milyen műben találjuk meg azt, hogy milyen magas a Mount Everest? Az adatbanknál ez így hangzik:

milyen magas a Mount Everest ? Az adatbank—

nál nincs nyelvi akadály —— így könnyebb, de más esetben viszont nehezebb. A komplett és releváns szavakat tartalmazó mondatokat irodalmi kutatások előzik meg, és a feltárt eredményeket kiválóan képzett szakértőknek kell ellenőrizni.

A teljeskörű adatdokumentációs szolgálat részére következésképpen szükség van egy-

részt dokumentációs központokra, ahol az

anyagokat tárolják, majd megkeresésre tájé- koztatót, dokumentációt készítenek, másrészt információs központokra (adatbankokra), ahol az ellenőrzött és megbízható adatokat gyűjtik.

Ilyen típusú két központ a nukleáris energia területére vonatkozóan Franciaországban a CINDA (: Computer Index Neutron Data) és az Egyesült Államokban az SCISRS (: Sigma Center Information Storage and Retrieval System.)

Wetnberg jelentése nyomán (,,Scíence Gov- ernment and Information") vált ismeretessé az Információs Központ munkaja. Az Egyesült Államokban több mint 400 ilyen szakosított központ van. Az egyes intézmények megszer- vezésében az Amerikai Tudományos Akadémia is részt vesz. Az Információs Központok Köz- ponti Titkársága Washingtonban található.

Hasonló intézmények vannak még a Német Szövetségi Köztársaságban és Angliában is.

Remény van arra, hogy vegyészeti doku- mentációs központ létesül a svédországi Lund-ban is. A kommunikációs hálózat fej—

lesztésével néhány éven belül —— a távlati

tervek szerint — adatbankok is létesülnek,

ahol a legkülönbözőbb tudományok ellen- őrzött adatait fogják szolgáltatni a kutató szakembereknek.

(Ism.: Rívá Zoltán)

DEMOGRÁFIA

HYRENIUS, H.:

M! A DEMOGRÁFIAI KWIC LÉNYEGE?

(DEM—KWIC.) —- Statistísk Tidskrifl. 1968. 3. sz.

196 —— 198. p.

A KWIC (Key Words in Context) index az információt kereső technika jelenleg legfej- lettebb formája. Napjainkban a technika és tudomány rohamos fejlődése megkívánja, illetve igényli azt is, hogy a tájékozódás és a tájékoztatás területén is gyorsabb legyen az ütem. A cikk szerzője elérkezettnek véli az időt arra, hogy a társadalomtudományok te.

rületén is alkalmazzák ezt a technikát.

A demográfia területén is rohamosan nő a különböző publikációk száma, és így egyre inkább kívánatos megtalálni azta módszert, amely lehetővé teszi különböző leíró szavak se- gítségével a ,,regiszteres kutatást", továbbá

meghatározza és egymástól elválasztja az egyes érdeklődési területeket. Csak szigorúan felépí- tett rendszerrel lehet egy-egy tudomány terüle—

tét ,,részekre bontani", és csak így remélhető, hogy egy bizonyos kérdésre vonatkozó infor- mációt meg is tudjunk találni.

Demográfiai szakfolyóiratokban, szakköny- vekben is található már bibliográfia konven—

cionális formában, sőt rövid tartalmi összefog- lalás is. Vannak olyan közlemények is, ame- lyek megkísérelték az egyes területekre vonat—

71!

kozó cikkek osztályozását; ezek célja az, hogy megkönnyítsék egy meghatározott tárgykörre

Ezeknél a' vonatkozó adatok megtalálását.

hiba abból adódik, hogy egy cikket vagy könyvet mindössze egy csoportba sorolnak, jóllehet tartalmuknál fogva több területre sorolhatók be.

Demográfiai adatokról információ nyerhető;

társadalomtudományi, demográfiai, sőt né— ' hány technikai természetű folyóirat tartalom- jegyzékének közvetlen átnézésével is. Az ilyen információ természetesen közvetlenül is

állattani í

átalakítható ,,adattá". A kémiai,

vagy orvostudományi közleményekben olyan ' sok lett a probléma, hogy egy kutató képtelen áttekinteni azt a területet is, amelyen dol- gozík; és még nehezebb megtalálni azt az anyagot, amire éppen; szüksége van. .A demográfia nagykiterjedésű terület, így fel- tétlenül szükség van olyan átfogó rendszer kialakítására, amelynek segítségével a kívánt adatok összegyűjthetők. .

Ezt a feladatot oldja meg a KWIC-index'.

Ennek lényege az, hogy a címekben előfor- duló, információ szempontjából jelentősnek minősülő szó vezérszóként szerepel a mutató- ban, szövegkörnyezetével együtt. Ennek előnye az, hogy minden vezérszónál megadja a szó- ban forgó cím teljes információinak a tartal- mát. Az indexsorok dokumentum címeket tartalmaznak. Az indexsorokban a'címszö've- gek úgy vannak elhelyezve, hogy a televan