Kriminalitási táblák

SZEMLE

93

A szerző munkája hasznos hozzájárulás a népgazdasági számítások egyik legfontosabb kérdésével, a nemzetijövedelem-számítással foglalkozó szakirodalmunk fejlődéséhez. A munka nagy érdemea kérdések áttekinthető, világos tárgyalása. Egyes esetekben azon—

ban helyes lett volna az elméleti alapok és az elvi összefüggések részletesebb tárgya- iása, a számítások gyakorlati részletkérdé—

seinek leírását pedig néhol rövidebbre lehe—

tett volna fogni. A szerző munkája azonban ebben a formában is értékes információkat szolgáltat a gazdasági fejlődés problémái iránt érdeklődők széles köre számára.

Dr. H. Gy.

KRIMINALITÁSI TÁBLÁK

A Központi Statisztikai Hivatal Népességtudomá—

nyi Kutató intézetének és a Magyar Tudományos Akadémia Demográfiai Bizottságának kiadványai 40.

Budapest. 1974. 384 old.

A kriminalitási táblák megjelenése a kri—

minálstatisztika és a népességtudomány fej- lődésének egyaránt jelentős eseménye. A kriminálstatisztika fejlődésének azért, mert a kriminalitás mérésének, elemzésének és prog- nosztizálásának új, eddig ismeretlen eszkö—

zeit juttatja birtokunkba, a népességtudo—

mány fejlődésének pedig azért, mert a de- mográfiai elemzés elvei és módszerei újabb alkalmazási területének a megszületését je- lenti, s bár ez a terület a népmozgalmi je—

lenségek hagyományos körén kívül esik, ép—

pen a népmozgalmi jelenségek elemzési ei- veinek és módszereinek az alkalmazása ré—

vén válik e kérdés az eddiginél jóval rész—

letesebben és mélyebben megismerhetővé.

A kriminalitási táblákat tartalmazó kiad- vány, amelyet Kovacsícsné Nagy Katalin dol- gozott ki, két fő részből és a feldolgozott szakirodalom bibliográfiájából áll. A kiad—

vány első része a kriminalitási táblák szer- kesztésének módszereit mutatja be, második része az összes bűncselekményekre, a bűn- cselekmény—főcsoportokra és az egyes kiemelt bűncselekményekre vonatkozó 1964. évi ada—

tok alapulvételével készített kriminalitási táb—

lák különböző változatait tartalmazza.

A kriminalitási táblák szerkesztésének módszertani kérdéseit tárgyaló bevezető ta- nulmány o számításokhoz felhasznált ada—

tok jellemzésével és különféle csoportosítá—

uaíval, a korspecifikus kriminalitási valószí—

nűségek kiszámításának és kiegyenlítésének problémáival foglalkozik. A W. Lexis által konstruált demográfiai hálózatban szemlél—

teti az elkövetett bűncselekményeknek a ha—

lálozások és más események analóg csopor- tosításai alapján kialakított három fő soka- ságát, és sorra veszi a korspecifikus krimi-

nalitásí valószínűségek kiszámításának főbb elvi és módszertani lehetőségeit (Becker-- Zeuner módszer, Böckh módszer, Rahts mód- szer, Farr módszer). Minthogy az elkövetett bűncselekményekre vonatkozó adatok élet—

kor és születési évjárat szerinti kettős cso—

portosításban nem álltak rendelkezésre, a szerző a korspecifikus kriminalitási valószi- nűségeket (a'x) a korspecifikus kriminalitási arányszámok (Kx) felhasználásával becsülte:

, az,

? X éa; K;

összefüggés alapján, ami jogosultnak tekint- hető, mert a felhasznált korspecifikus krimi- nalitási arányszámokat korcsoportonként a bűncselekményt első ízben elkövetett sze—

mélyek számának a még büntetlen előéletű népesség számához történő viszonyítása utján számította ki. Ezt követően a szerző az empirikus kriminalitási valószínűségek al- kalmazott kiegyenlítési módjait mutatja be (másodfokú regressziós függvény, negyedfo—

kú regressziós függvény, exponenciális reg- ressziós függvény és Hermite polinom, ne—

gyedfokú regressziós függvény és Hermite polinom). Megadja az alkalmazott regresz- sziós függvények paramétereinek meghatáro- zására szolgáló normál egyenleteket, és részletesen kitér a regressziós becsléssel el—

követett hiba mérésére. E vonatkozásban két módszer alkalmazására került sor, éspedig:

a) a standard hiba kiszámítására mind az ere—

deti függvényértékekre, mind pedig azok logarit- musaira vonatkozóan.

b) az empirikus poligon és a teoretikus görbe különbsége integráljának a kiszámítására, ami tu- lajdonlképpenha két vonal közötti területnek a nagysagat men.

A kriminalitási táblák kiszámítása a kor- specifikus kriminalitási valószínűségek ki- egyenlitett értékeinek a felhasználásával tör- tént, s a kiegyenlítés négyféle módjának megfelelően a kiadványban minden krimina—

litási táblának négyféle változata található meg.

A bűncselekmény-főcsoportok szerinti kri—

minalitási táblák a 14 éves egzakt életkor—

tól a 76 éves egzakt életkorig terjedő élet—

szakaszra vonatkozóan koréves részletezés- sel o korspecifikus kríminaiitási valószínűsé—

get. ez utóbbi komplementer értékét (a bün—

tetlenségi valószínűséget), a büntetlenül to- vábbélők számát (a kriminalitás rendjét), a terheltek hipotetikus számát, az egyidejűleg élő büntetlen előéletű népesség számát és a várható átlagos büntetienségi élettartamot tartalmazzák. A szerző valamennyi kriminali- tási tábia alapján kiszámította — a halan- dósági tábla vonatkozó mutatóinak ana- lógiájára — a kriminalitás valószinű (medi- án) életkorát és normál (modális) életkorát

94 ^SZEMLE

is. A kriminalitási tábiák érdekes felhaszná—

lási módját, alkalmazási területét jelenti a bűnözés előrejelzése. A szerző az 1964.

évi kriminalitási táblák és a vonatkozó né- pesség—előreszámítások alapján az 1965., 1966., 1967.. 1970. és 1971. évekre vonat- kozóan határozta meg a terheltek várható számának az alakulását.

Hogyan értékelhetők a kötetben bemuta- tott kriminalitási táblák?

Mindenekelőtt e táblák újszerűségét, ere- detiségét kell kiemelnünk. Bár az átlagem- ber statisztikai életrajza kidolgozásának as- pektusairól szólván, egyes szerzők felvetik a börtönbüntetéssel töltött élettartam becslésé- nek a gondolatát is. Ennek kiszámítására, főként pedig a kiadványban szereplő táblák- hoz hasonló típusú kriminalitási táblák ki—

számítására gyakorlatilag mind ez ideig nem került sor. A kiegészítő információk birtoká- bain e táblák felhasználásával is kiszámít- ható lenne a börtönbüntetéssel töltött élet—

tartalm. de nem kevésbé érdekes az x éves korban várható büntetlen élettartam muta- tója sem. E táblákból további kiegészítő in- formációk nélkül is számos további mutató számítható ki (például az x éves kortól vár- ható bűncselekmények átlagos száma).

igen magas színvonalú matematikai sta- tisztikai képzettségre utalnak az empirikus kriminalitási valószínűségeknek a szerző ál- tal alkalmazott kiegyenlítési módszerei. A regressziós görbék illesztésével és elemzésé- vel kapcsolatos számítások valóban elképzel—

hetetlenek lettek volna elektronikus számító- gép igénybevétele nélkül.

.lól látja a szerző a halandósági táblák, valamint a kriminalitási táblák (és általában a halandóságtól különböző más jelenségek táblái) közötti elvi és módszertani különb- ségeket is, melyekre bevezető tanulmányának a következtetéseket tartalmazó részében részletesen kitér.

Jelentős érdeme a szerzőnek, hogy a bű- nözésről annyi és olyan részletezésű empi—

rikus adatanyagot gyűjtött össze (bűncse- lekmény-főcsoportok és egyes kiemelt bűn- cselekmények szerinti bontásban is). ami a kriminalitás vizsgálatát számos más. a kiad- vány tematikai korlátait meghaladó szem- pont alapján is lehetővé teszi. A szerző eze- ket a lehetőségeket a jövőben feltehetően ki

is fogja aknázni.

Mi az, ami a kiadvány anyagában. jelen- legi formájában bírálható?

Nehéz erre váiaszolni. Ha nem is jelen- tősek — mint a szerző állítja — a bruttó és a nettó korspecifikus kriminalitási valószínű- ségek különbségei. de az egyes életkorok- ban feltehetően eltérő nagyságúak, és jó lenne látni, hogy mekkorák. Bár analitikai jelentőségük elsősorban a halandóság za- varó hatásától megtisztított korspecifikus kri—

minalitási valószínűségeknek van. kétségte—

len. hogy a kriminalitás előrejelzésének cél—

jaira nem ezek a legalkalmasabbak. Kiszá- mítani mégis inkább ezeket érdemes, és az előrejelzést jól előrebecsült korspecifikus kri- minalitási arányszámok (valamint megfelelő népesség-előreszámítás) felhasználásávalvé-

gezni.

Jólenxne továbbá látni a halálozások ál—

tal megakadályozott bűncselekmények és a büntetlen előéletűek bűncselekmények által megakadályozott halálozáwsainak életkorán—

kénti és az egész 14 éves kortól _76 éves korig terjedő korintervallumon belüli számát.

az x éves korban várható átlagos büntetlen- ségi élettartamnak (: hala'ndáságból adódó veszteségét stb.

A bűncselekmények, illetve a bűncselek—

ménycsoportok szerinti korspecifí'kus krimina- litá'si valószínűségek esetében is a többi bűncselekmény hatásától független valószí—

nűségek kiszámításának lenne nagyobb elemzési jelentősége, mint ahogy a halál—

oki halandósági táblák kiszámítása esetében is —- jól ismert okok miatt —— a többi ok ha- tásától független korspecifikus parciális ha- láloki halálozási v—alászínűségeknek a ki- számítását részesítjük előnyben.

Az említett számítási és elemzési lehető—

ségeken kívül a kiadványban több más mód—

szer alkalmazásának szükségességéről is szó van (a longitudinális kriminalitási táblák ki- dolgozásának szükségességét is beleértve), Ezeknek a kriminalitási táblákkal kapcsolatos további számításoknak a folytatását mi is kívánatosnak tartjuk, de meg kell állapíta—

nunk, hogy az, ami a szerző invenciója és szorgalma révén eddig megszületett, önma—

gában véve is rendkívül jelentős. beható ta- nulmányozást érdemei, és a szakemberek őszinte elismerését vívta ki.

Valkovics Emil