A lakossági takarékbetétek alakulása és növekedésük tendenciái

(1)

A LAKOSSÁGI TAKARÉKBETÉTEK ALAKULÁSA ÉS NÓVEKEDÉSUK TENDENCIÁI

DR. FOGARAS ISTVÁN

A lakosságil megtakarítások a népgazdaság fejlődésének fontos tartalékai. A megtakarítások közül döntő jelentőségűek a pénzügyi megtakarítások. ezeken be- lül pedig az általában tartósnak tekinthető, takarékbetétként jelentkező megtaka- rítások. Fejlődésünk jelenlegi szakaszában a lakossági betétek

-- mint lakossági és egyéb hitelforrások és

— mint az állami költségvetés pénzügyi tartalékai .

a dinamikus pénzügyi egyensúly kialakításának nélkülözhetetlen eszközei, fontos pillérei.

E tanulmányban különböző módszerek alkalmazásával a lakossági takarékbe—

tétek 1966—1975. évi alakulását elemezzük,1 és vizsgáljuk a takarékbetét—állomány alakulására ható tényezőket annak érdekében. hogy a megállapítások segítségé—

vel következtetéseket vonjunk le a takarékbetét—állomány növekedésének főbb ten- denciáira vonatkozóan.

Az emlitett cél érdekében végzett vizsgálatok kiterjednek

—- a lakossági megtakarításokra ható tényezőkre,

— a lakossági takarékbetét-állomány alakulására.

— a lakossági jövedelmekkel és megtakarításokkal összefüggő korrelációs és rugalmas- sági számításokra,

-— a betétek ..elfekvési" idejével kapcsolatos elemzésekre. '

— a betétállomány alakulásának összehasonlíthatóságával kapcsolatos kérdésekre.

Mindezek az elemzések elősegítik és megalapozottabbá teszik a takarékbetét- állomány 1976—1980. évekre vonatkozó prognózisváltozatainak kidolgozását.

A LAKOSSÁGI MEGTAKARlTÁSOKRA HATÓ TÉNYEZÖK

A takarékbetétek alakulásával kapcsolatban az elemzés fontos eszközei

— a lakossági megtakarítási hányaddal és

— a lakossági megtakarítási hajlandósággal kapcsolatos számítások.

' Tanulmányunkban részben a Központi Statisztikai Hivatal kiadványaiból (Statisztikai Évkönyv. 1975.

Budapest. 1976. 494 alá.; A lakosság jövedelme és fogyasztása. 1960—1974. Statisztikai Időszaki Közlemé- nyek 378. köt. Budapest. 1976. 87 old.). részben az Országos Takarékpénztár üzleti és statisztikai jelenté- seiből származó adatokat használtunk fel.

(2)

26 DR. FOGARAS ISTVÁN

A harmadik érdekes mutatószám. amelynek segítségével az elemzéshez és az

előrejelzés készítéséhez további támpontokat nyerünk

— a takarékbetét—állománynak a lakosság (éves) jövedelméhez viszonyított arányát ki- fejező mutatószám.

A lakossági megtakarítási hányadon a takarékbetét—állomány éves növekmé- nyének és a lakosság éves nettó pénzjövedelmének arányát értjük.

t A megtakarítási hányad változására mindazok a tényezők hatnak. amelyek a lakossági jövedelmek. fogyasztás és felhalmozás alakulását befolyásolják. A meg- takarítási hányad tehát olyan komplex mutatószám, amely számos alapvető gaz—

dasági folyamat változásának együttes hatását. belső összefüggéseit fejezi ki.

Ugyanezekre a tényezőkre vezethető vissza a megtakarítási hajlandóságot ki- fejező mutató időnkénti változása is. A megtakarítási hajlandóság egyértelműen marginális mutató. E mutatószámot

— a takarékbetét-állomány éves növekményének és ' -— a lakossági éves nettó pénzjövedelem növekményének

aránya alapján határozzuk meg. E mutatószám tartalma ugyan vitatható, de a köz—

gazdasági irodalomban és a gyakorlatban széles körben használatos. A megtaka- rítási folyamat ugyanis nem kizárólag a többletjövedelemmel kapcsolatos. Mégis e mutatószámok idősora alapján, e mutatószám alakulásának segítségével fontos

— ha fenntartással is kezelt -— következtetéseket tudunk levonni.

A lakossági megtakarításokat jellemző ezen mutatószámok alakulásában végső soron egyaránt érvényesülnek a takarékossági folyamatot befolyásoló szubjektív, belső indítékok és objektív, külső feltételek. Ezek az indítékok. illetve feltételek el- méletileg ugyan egymástól elhatárolhatók. de kölcsönhatásuk következtében a gya—

korlatban szorosan összefüggnek, s nem is minden esetben különíthetők el.

Szubjektív, belső indítékoknak tekinthetők azok a tényezők, takarékossági mo- tívumok, amelyek az embereket arra ösztönzik, hogy szükségleteik kielégítésének egy részéről a jelenben lemondjanak. és takarékoskodjanak. llyen indítékok —- töb—

bek között — a törekvés egyes szükségletek későbbi fokozottabb, esetleg teljes ki—

elégítésére: az emberekkel született takarékossági hajlam; a biztonságérzés foko- zása: a vágy az előrelátó jövőbeli gondoskodásra stb.

Objektív. külső feltételeknek tekinthetők a takarékossági folyamatot befolyá- soló, kivülről ható olyan feltételek, mint többek között a személyes jövedelem ösz—

szege: a kamatláb mértéke; az egyes betétkonstrukciók; a takarékosságra nevelés közvetlen és közvetett eszközei stb.

A felsorolt indítékok és feltételek sokoldalú összefüggések egész láncolatát al—

kotják. Számos tényező egyidejűleg _ esetleg eltérő intenzitással — érvényesül anél- kül, hogy az egyik vagy a másik tényező hatását egymástól összegszerűen el le- hetne határolni. Egyes tényezők előfordulása vagy hiánya esetleg más tényező (té—

nyezők) hatását csökkentheti, illetve növelheti.

Alapvető külső feltétel -— összefüggésben természetesen egyéb feltételekkel és indítékokkal — a lakosság személyes rendelkezésű pénzjövedelme. A gyakorlatban a lakossági pénzjövedelemnek többféle kategóriája ismeretes. Ezek közül a lakosság

megtakarítási készségének számszerűsítésére legalkalmasabb a betétmegtakari—

tásnak a lakosság személyes rendelkezésű. tehát nettó pénzjövedelméhez, illetve az éves nettó pénzjövedelem növekményéhez viszonyított aránya. '

A lakossági megtakarítási hányad 1966 és 1975 közötti alakulását az 1. táb-

lában mutatjuk be. A megtakarítási hányad 1967-ben volt a legalacsonyabb (1.40/9),

(3)

A TAKAREKBETET—ALLOMANY 27

a legmagasabb pedig 1970-ben (4,3%). Az 1975. évben a megtakarítási hányad a vizsgált tíz esztendős időtartamon belül majdnem a maximumát érte el: 4.2 szá-

zalék volt. A megtakarítási hányad átlaga az 1966—1975. években 3.4, az 1971—1975.

években pedig 3.9 százalékot tett ki. Az utóbbi években e hányad fejlődése egyen- letes volt.

1. tábla

A lakossági megtakarítási hányad és hajlandóság,

valamint a lakossági takarékbetét-állomány a lakossági éves nettó pénziövedelem százalékában

At k 'kb t't- Alk ' tt' . , .

Éifi'íaní e Ééfíéííéfáeo Mea§s§0"- 333357; 3333; ');—

hányad landóság pénzjövede- Év összesen növekménye összesen növekménye (100 . b/c) (100 . b/d) lem száza-

lékában

milliárd forint százalék (100 ' ala)

a ; b c ! d e i 9

1966 23.0 2.6 115,4 7.7 2.3 33.9 20.0

1967 24,8 1.8 124,7 9,3 1.4 19,1 19,9

1968 . . . . 292 4,4 1349 102 3.2 42,5 21,6

1969 . . . . 35,1 5.9 147,5 12,Ó 4.0 47,3 23,8

1970 . . . . 421 7.0 162,6 15.1 4.3 46,3 25.9

1971 48,4 6.3 175,1 12.5 3.6 50.5 27,6

1972 54.5 6.1 187.7 12,7 3.3 482 29,0

1973 62.0 7.4 206,0 18,3 3.6 40,8 30.1

1974 70.8 8.8 226.5 205 3.9 43,0 31 ,2

1975 81 .3 10.5 2472 20,7 4.2 50,6 32,9

Ugyancsak az 1. táblában mutatjuk be a megtakarítási hajlandóság 1966. és 1975. évek közötti alakulását. A megtakarítási hajlandóság szintén 1967-ben volt

a legalacsonyabb (19.1%), a legmagasabb viszont 1975—ben (50,6%). de magas

szintet ért el az 1971. és az 1972. évben is. A megtakarítási hajlandóság átlaga az 1966—1975. években 422. az 1971—1975. években pedig 466 százalékot tett ki.

A tábla feltünteti azt is. hogy a takarékbetét—állomány. teljes összege az 1966—

1975. években a lakosság éves nettó pénzjövedelmének hány százalékát érte el. A takarékbetét-állomány stabilitását tükrözi az a tény. hogy e mutatószám 1966 óta

— az 1967. év kivételével -— évről évre növekszik: 1966—ban a takarékbetét-állomány a lakosság éves nettó pénzjöveclelmének 20 százalékát tette ki. 1975-ben pedig 329 százalékát. E mutatószám 1966 és 1975 közötti változásának alapirányzatát a kö- vetkező lineáris trendfüggvény fejezi ki:

Y : 26,2 —l- 1.368 x

A függvény paraméterei alapján 1966—tól 1975—ig a takarékbetét—állomány a

lakosság éves nettó pénzjövedelmének átlagosan 262 százaléka volt. az átlagos éves relatív növekedés pedig 1.368 százalékot tett ki.

E téma kiegészítéséül vizsgáljuk meg azt a kérdést. hogy melyek azok a konkrét motívumok. amelyek takarékbetét-megtakarításra ösztönöznek.

Annak következtében, hogy általában — és így hazánkban is — a takarékbeté—

tek titkosak, erre a kérdésre csak közvetett módon, bizonyos reprezentatív felvéte- lek segítségével tudunk választ adni. Érdekes következtetéseket lehet levonni abból a két felvételből, amelyet az Országos Takarékpénztár 1969-ben és 1973-ban haj-

(4)

tott végre. Ezek során kérdőívek segítségével 4000—4000 ügyféltől kérdezték meg,

hogy többek között .

— milyen célokra takarékoskodnak,

— milyen célokra használják fel (: takarékbetétből kivett összegeket.

Mindkét felvétel alapján megállapítható volt, hogy Magyarországon évek óta

a takarékoskodás fő célja a lakásépítés. illetve a lakásvásárlás. A megkérdezettek—

nek mintegy egyharmada (28. illetve 32 százaléka) ezt a takarékossági, illetve betét-

felhasználási célt jelölte meg. Második helyen a személyautó-vásárlás szerepel. Er- re a célra kevesebben (19, illetve 180/0) takarékoskodnak, viszont a betéttelvételek között ez a felhasználási cél magasabb (28. illetve 24%) volt, ami a javuló gépkocsi—

kinálattal megmagyarázható. Sorrendben harmadik célként a telekvásárlás és a hét—

végi ház vásárlása szerepel. Érdemes arra is felfigyelni, hogy a tartós fogyasztási cikkek iránti érdeklődés ma már sem a takarékossági célok, sem pedig a betéttel—

vételi indítékok között nem tölt be lényeges szerepet. Kevesen takarékoskodnak külföldi utazásra, üdülésre is, de ez a cél a betétielhasználós során -- természet—

szerűleg — nagyobb súllyal szerepel, mint a takarékossági célkitűzések között.

2. tábla

Takarékbete't-megtakarítási és -felhasználási célok*

A takarékbetétek megoszlása (százalék) a

megtakc- felhaszná- megtaka- felhaszná-

Megnevelés rítás lás rítés lás

célja szerint 1969-ben célja szerint 1973-ban

Lakásépítés, lakásvásárlás . . . . 28 32 29 37

Személygépkocsi—vásárlás . . . . 19 28 18 24

Telekvásárlás, hétvégi ház épitése . 8 9 13 9

Tartós fogyasztási cikkek beszerzése 3 14 3 11

Külföldi utazás, üdülés . . . 2 7 3 7

Előre meg nem határozott cél, biz-

tonsági tartalék . . . . 37 -- 29 —-

Egyéb..., 3 10 5 12

Összesen 100 100 100 100

' Mindkét évben 4000 takarékpénztári ügyfél megkérdezése alapján.

A megkérdezettek egyharmada adott olyan választ, hogy takarékoskodásának nincs előre meghatározott célja, illetve biztonsági okból takarékoskodik. Ez a válasz egyrészt a takarékbetétek iránti nagyfokú bizalmat tükrözi, másrészt élénk cáfolat arra vonatkozóan. hogy nálunk a kényszertakarékosságnak bármilyen -— akár közve- tett — formája létezne. Az 1969. és az 1973. évi felvételek eredményei között lénye—

ges eltérések nincsenek. Éppen ezért a felvételek alapján levonható következteté—

seket kellően megalapozottaknak tekinthetjük.

A LAKOSSÁGl TAKARÉKBETÉT-ÁLLOMÁ'NY ALAKULÁSA

A takarékbetét—állomány múltbeli alakulásának vizsgálata nemcsak *a betét—

állomány jövőbeli megitéle'se szempontjából fontos, de alapvető mérlegelési té—

nyező a hitelfolyósítások ütemének meghatározásával. valamint —- ezzel összefüg—

gésben — egyes likviditási számításokkal kapcsolatban is.

(5)

A TAKARÉKBETÉT-ÁLLOMÁNY 29

A takarékbetét-állomány 1966 és 1975 között állandóan emelkedett. Az emel- kedés üteme meglehetősen állandónak tekinthető. Ezt mutatják az erre vonatkozó alábbi adatok.

A lakossági takarékbetét-állomány alakulása

Evi

Év növekedés

(százalék)

1967 . . . . . . . . . . . 7.8

1968 . . . . . . . . . . . 17,7

1969 . . . . . . . . . . . 202

1970 . . . . . . . . . . . 19.9 1971 . . . . . . . . . . . 14,9 1972 . . . . . . . . . . . 12,6 1973 . . . . . . . . . . . 13,7 1974 . . . . . . . . . . . 14,2 1975 . . . . . . . . . . . 14,8

A fejlődés alapirányzatát exponenciális trend érzékelteti. A trend alapegyen- lete:

Y : 43.30 - 1.155x

A függvény paraméterei azt fejezik ki, hogy a takarékbetét-állomány 1966 és 1975 között átlagosan 43.3 milliárd forintot tett ki, és az állomány ez idő alatt éven- ként 15,5 százalékkal —— tehát igen dinamikusan — nőtt.

Az alapirányzat megállapítása mellett számításokat végeztünk —- szezonindex- számitás segítségével — az ídényhatás meghatározására is.

3. tábla

A lakossági takarékbetét- és hitelállomány alakulásának 1966—1975. évi szezonindexei

A takarék- A hitel- betét-

Negyedév _________

állomány szezonindexe (százalék)

!. . . . . . 102,5 98,5 ll. . . . . . 101 .7 99,0 Ill. . . . . . 98,8 101 ,7

N. . . . . . 97.0 100.8

Ha összehasonlítjuk egymással a betét— és a hitelállomány szezonális alaku- láSát, megállapíthatjuk. hogy a vizsgált 10 éven belül az !. félévben a betétállo- mány az alapirányzatnál magasabb, a hitelállomány viszont a trendértéknél ala-

csonyabb volt. A II. félévben viszont a betétállomány idényszerűen alatta marad a

alapirányzat szerinti értéknek. a hitelállomány pedig —- a szezonhatás következté- ben — a trendértéknél magasabb. A hitel és a betét aránya. valamint a likviditási tartalék éves szinten történő meghatározása mellett a negyedéves operatív 'tervek készítése során nem szabad figyelmen kívül hagyni a betét- és a hitelállomány szezonális alakulását. A tartalékképzés szempontjából egészséges tendenciának tekinthető az a körülmény. hogy a betétállomány !. félévi szezonális növekedése megelőzi a hitelfolyósítások ll. félévi szezonális emelkedését.

(6)

30 DR. FOGARAS iSTVÁN A LAKOSSÁGI JÖVEDELMEK

ÉS A LAKOSSÁGI MEGTAKARlTASOK KAPCSOLATA

További elemzés. valamint az előrejelzés-készítés szempontjából fontos feladat a lakosság pénzjövedelmének a vizsgálata. Az 1. táblában már bemutattuk a lakos-*

ság nettó pénzjövedelmének 1966—1975. évi alakulását. A pénzjövedelmek ezen idő- szak alatti alakulásának tendenciáját parabolikus trendfüggvény fejezi ki, melynek képlete:

Y z 110,5 4— 593 x 4- o,77 x2

Az első paraméter azt fejezi ki, hogy a lakosság éves nettó pénzjövedelme 1966

és 1975 között átlagosan 110.5 milliárd forint volt. Az egyenlet másik két tagja együttesen a növekedés ütemének a lassúbbodását fejezi ki. Az egyenletben a má-

sodik tag (5.93) adja a lineáris elemet, a harmadik tag (0.77) pedig a görbületet

idézi elő. , ,

Számitásokat végeztünk a lakossági éves nettó jövedelem és a takarékbetét-

állomány növekedése közötti kapcsolat számszerű kifejezésére. Az alábbi ábrán ko—

ordináta-rendszerben ábrázoltuk az éves nettó pénzjövedelem összege és a taka— _ rékbetét-állomány növekedése közötti összefüggést az 1966—1975. évekre vonat—

kozóan.

A lakosság éves nettó pénziövedelme és :: takarékbetét-állomány növekedése közötti korrelációs összefüggés

44 m

"* 9

§

'I)

8 a

4:

') _Áe 7

ne

$$$

'n

SR

a ESÉZI

%x.

x%; 5

; § 2 -

!

100 HU IPU főű 1110 150 150 170 főű 190 200 2/0 220 250 240 250

IV:/lőpe'nzjóveu'e/em (mM/bird fan/hi)

A regressziós vonal emelkedése a lakossági pénzjövedelmek és a betétmegta- karitás közötti pozitív kapcsolatot jelzi. A regressziós függvény alapján r : 0.87 korrelációs együttható adódik. amely szoros kapcsolatot jelent.

A lakossági pénzjövedelem és a takarékbetét-megtákaritás közötti összefüggés

számszerűsítésére még további módszert is alkalmazhatunk. A megtakarítások jöve- delemelaszticitási (rugalmassági) mutatója azt fejezi ki. hogya jövedelmek egyszá- zalékos változása a megtakarítások milyen arányú változását idézi elő. A jövedelem- rugalmassági együtthatóra 1.85 értéket kaptunk. Ez a jövedelemrugalmassági együtt- ható azt jelenti, hogy a pénzjövedelmek minden egyszázalékos növekedése 1966 és 1975 között a betétmegtakarításoknak 1,85 százalékos emelkedését idézte elő.

(7)

A TAKARÉKBETÉT-ÁLLOMÁNY ' 31

A BETÉTEK ELFEKVÉSl IDEJE

A népgazdaság pénzügyi tartalékainak számbavétele szempontjából igen fontos, hogy a takarékbetét—állomány (ezen belül a különböző betétfajták) mennyi idő—

re. illetve milyen tartósan van elhelyezve. Ebből ugyanis egyrészt a betételhelyezé—

sek jellegére, indítékaira lehet következtetéseket levonni: másrészt fontos abból a szempontból. hogy a lakosság átmenetileg fel nem használt és betétben elhelye—

zett pénzeszközeit a népgazdaságban időlegesen hasznosítani lehet.

A betétek elfekve'si idejének, azaz fordulatidejének kiszámítási alapja a for- gási sebesség. Ezt a mutatószámot a takarékbetétek kifizetési forgalmának és a be—

tétek átlagállományának hányadosa alapján számítjuk ki. A fordulatok száma ha- tározza meg a takarékbetét—állomány átlagos fordulatidejét, más szavakkal az el—

fekvési időtartamot naptári napokban. A takarékbetétek elfekvési időtartamát te—

hát megkapjuk. ha a takarékbetétek átlagos állományát 360—nal megszorozzuk. és elosztjuk a kifizetési forgalommal.

A takarékbetétek közül az ún. könyves betétek (kamatozó és nyereménybeté- tek) átlagállományának, kifizetési forgalmának és átlagos elfekvési idejének alaku—

lását a 4. táblában mutatjuk be.

4. tábla

A könyves betétek elfekvési ide/ének alaku/ása

Átlagállo- Kifizetésí

Ev mény—_ forgalom (356123;s

"""""" idő

milliárd forint (nap)

1966 . . . . . . . . . . 19,6 13,4 526

1967 . . . . . . . . . . 21 ,3 13.ó 565

1968 . . . . . . . . . . 23,8 129 665

1969 . . . 28,0 15,1 670

1970 . . . . . . . . . . 32,8 179 662

1971 . . . . . . . . . . 38.0 20.1 680

1972 . . . . . . . . . . 43,3 22,3 699

1973 . . . . . . . . . . 48,3 232 749

1974 . . . . . . .; . . . 55.1 25.4 780

1975 . . . . . . . . . . 62.5 29.6 761

Az adatok alapján megállapítható, hogy a betétek elfekvési ideje általában évről évre emelkedett. A könyves takarékbetétek átlagos elfekvési ideje 1966—ban 526 nap volt, és ez 1975—re 761 napra növekedett. Az emelkedés tehát ezen idő—

szak alatt 44,7 százalékos volt. (1970—ben és 1975—ben kisebb visszaesés követke—

zett be.) A betétek átlagállománya ennél lényegesen gyorsabb ütemben növeke- dett: az emelkedés 1966 és 1975 között 340 százalékot tett ki.

Az átlagos elfekvési idő mozgási iránya. összefüggésben az átlagállomány nö—

vekedési tendenciájával — figyelembe véve egyéb gazdasági jelenségeket is — je- len esetben azt fejezi ki, hogy

—— az utóbbi években fokozódott az elhelyezett takarékbetétek tartóssága;

— egyidejűleg bővült a lakossági megtakarítások felhasználási lehetősége, és számos nagy összegű — részben régebben elhelyezett — betétet használtak fel többek között lakás—

építésre. lakásvásárlásra. gépkocsibeszerzésre és egyéb célokra;

— az átlagos betétállomány dinamikus növekedése újabb nagy összegű megtakarítá- sok keletkezésére is utal.

(8)

32 DR. FOGARAS ISTVÁN

AZ EGY LAKOSRA ESÖ BETÉTÁLLOMÁNY

Fontos információt jelent annak ismerete, hogy (: betétállomány egy-egy te- rületen összegszerűen mennyit tesz ki. Az abszolút összegek ugyanis kétségtelenül jellemzők a lakosság megtakarítási készségére, de önmagukban mégsem elegen—

dők a megfelelő következtetések levonására.

A betétállományok összehasonlítására legalkalmasabb és legátfogóbb mutató a betétállományból átlagosan egy lakosra eső összeg. Magyarországon az egy la—

kosra eső átlagos betétállomány 1966. december 31—én 2268, 1975. december 31-én pedig 7732 forint volt.

Az egy lakosra eső átlagos betétállomány alakulása

(index: 1966. év : 100)

Ev Százalék Év Százalék

1966 . . . . . . . . . . 100,0 1971 . . . . . . . . . . 206,6 1967 . . . . . . . . . . 107.5 1972 . . . . . . . . . . 232.1 1968 . . . . . . . . . . 126.0 1973 . . . . . . ,- . . . 263.1 1 969 . . . . . . . . . . 1 509 1974 . . . . . . . . . . 2995 1970 . . . . . . . . . . 180.3 1975 . . . . . . . . . . 3420

Az egy lakosra eső átlagos takarékbetét—állomány 1966—tól 1975—ig 242 száza- lékkal növekedett. 1975-ben — az előző évvel szemben — az emelkedés 142 szá—

zalék volt.

További elemzési lehetőséget biztosít az egy lakosra eső betétállomány területi

szóródása egy országon belül. Vizsgáljuk meg ebből a szempontból Budapest és az ország többi részének helyzetét.

A takarékbetét-állományból 1975. december 31-én a Budapesten elhelyezett betétek aránya 32,5, a vidéken elhelyezett betéteké 67,5 százalékot tett ki. Ugyan—

akkor az egy lakosra eső takarékbetét—állomány

— Budapesten átlagosan 12 785 forint.

— vidéken átlagosan 6497 forint

volt, ami jelentős emelkedést jelent az 1971. december 31—i állapottal szemben, ami- kor a takarékbetét—állományból egy lakosra

— Budapesten átlagosan 8602 forint.

— vidéken átlagosan 3731 forint

esett. Az emelkedés 1971 és 1975 között Budapesten 148.7 vidéken pedig 174,1 szá- zalék. Az adatok azt mutatják, hogy az egy lakosra eső átlagos takarékbetét-állo- mány tekintetében még ma is jelentős a különbség Budapest és vidék között, Bu—

dapest javára, de az utóbbi években a növekedés vidéken meggyorsult. Statiszti- kailag nem számba vehető az a körülmény. és csupán érdekességként említem meg, hogy a tapasztalatok szerint sok vidéki lakos helyez el Budapesten takarékbetétet

(.,otthon ne tudják meg"), míg ennek fordítottja nemigen fordul elő.

Az egy lakosra eső átlagos takarékbetét-állományhoz hasonló mutatószámok a következők is:

az egy lakosra eső betétkönyvek átlagos száma, az egy családra eső betétkönyvek átlagos száma,

az egy családra eső takarékbetét-állomány átlagos összege.

az egy takarékbetétkönyvre eső betét átlagos összege.

llll

(9)

A TAKAREKBETÉT—ÁLLOMANY 33

Néhány kiemelt adat ezekre vonatkozóan. _

Magyarországon 1975 végén a takarékbetétkönyvek száma megközelítette az 52 milliót. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon átlagosan minden második ember-

nek (felnőttnek, gyermeknek egyaránt) van takarékbetétkönyve. A 15 éves és annál idősebb népességre fejenként átlagosan 1.3 betétkönyv esik. Családonként átlago-

san közel 2 betétkönyvvel számolhatunk. Végül egy betétkönyvre 1975-ben átlago—

san 14 470 forint takarékbetét esett.

A takarékosság tényleges feltételei mind több és több állampolgár és család részére biztosítják a betétbeni takarékosság lehetőségeit, és ezeket mind többen és többen veszik igénybe. Ezt bizonyítja az elmondottakon kívül többek között az a tény, hogy 1975 végén a tanuló ifjúság 90 százaléka bekapcsolódott az iskolai ta- karékossági akcióba. hogy az ifjúsági takarékbetétek száma 270000, és hogy a köl- csönös segítő takarékpénztárak tagjainak a száma 880 000 volt.

A TAKARÉKBETÉT-ÁLLOMÁNY VÁRHATÓ ALAKULÁSA

Az eddig elmondottak alapján foglalkozzunk konkréten azzal a feladattal, ho- gyan kell meghatározni a betétalakulás jövőbeli fejlődésének mértékét.

Helytelen lenne azt feltételezni. hogy a takarékbetét—állomány múltbeli alaku—

lása. az alapirányzatok és a szezonális ingadozások a jövőben változatlanul érvé- nyesülnek. Ugyanakkor helytelen lenne a trendszámítás eredményeit teljesen figyelmen kívül hagyni. A tervezés során éppen ezért vizsgálatainkat nem egyetlen jelenség trendvonalának eddigi alakulására irányítjuk, hanem meg kell határoz- nunk a megtakarítási folyamat jövőbeli fejlődésére befolyást gyakorló egyéb gaz- dasági jelenségek számszerű hatását is.

Milyen prognózisváltozatok készíthetők az ötödik ötéves terv időszakára, tehát az 1976—1980. évekre az eddigi elemzések figyelembevételével?

1. Az 1980. december 31-i takarékbetét-állomány várható összegét a takarék- betét-állomány 1966—1975. évi alakulása alapján extrapolálással meghatározhat—

juk:

Viggo :: 81.3 - 1.1555 : 167.1

Ennek során az 1975. december 31-i tényleges betétállományból (81,3 milliárd forint) indultunk ki, és feltételeztük. hogy az évenkénti 15,5 százalékos növekedés 1980—ig is változatlan marad. lgyre prognózisváltozat szerint 1980. december 31-re a takarékbetét—állomány várhatóan (81.34—8552) 167.1 milliárd forintra növekszik.

2. Dolgozzuk ki a takarékbetét-állomány jövőbeli alakulásának előirányzatát -— a lakossági nettó pénzjövedelem várható alakulása és

— a lakossági megtakarítási hányad figyelembevételével.

A lakossági jövedelem 1966—1975. évi adatai alapján a pénzjövedelem alaku- lásának alapegyenletét parabolikus trend segítségével határoztuk meg. Ebből

ng76 : 110.5 —I— 593 - 11 -j—- 0.77 -112 : 2689

33980 :. 11o,5 4— 5.93 - 15 4- 0.77- 152 : 372,7

E számítások alapján a lakosság éves nettó pénzjövedelmének összege az 1976 -—-1980. években előreláthatóan összesen 159630 milliárd forintot fog kitenni.

3 Statisztikai Szemle

(10)

34 DR. FOGARAS !STVAN

Az előirányozható 159ó.30 milliárd forint pénzjövedelem mellett -— az 1966—1975. évek átlaga alapján 3.4,

—- az 1971—1975. évek átlaga alapján 3.9,

—- az 1974—1975. évek átlaga alapján 4.05

százalékos megtakarítási hányaddal számolhatunk. Ezek alapján a takarékbetét- állomány 1980. december 31-re előirányozható összege

135,ó milliárd forint, 143,6 milliárd forint, 146,0 milliárd forint.

3,4 százalékos megtakarítási hányad esetén: 81.3—l—54,3 3.9 százalékos megtakarítási hányad esetén: 81.3—l—-62.3 4.05 százalékos megtakarítási hányad esetén: 81.3-j-64,7

ll il ll

3. A takarékbetét-állomány jövőbeli alakulását előrejelezhetjük

— a lakossági nettó pénzjövedelem várható alakulása és

— a lakossági megtakarítási hajlandóság figyelembevételével is.

A korábbi számítások szerint a lakossági nettó pénzjövedelem évi növekménye 1976 és 1980 között összesen várhatóan 125.5 milliárd forintot fog kitenni évenként

egyenletesen növekedve.

A lakossági nettó pénzjövedelem várható évi növekménye

Ev Milliárd forint

1976 . . . 21,7 1977 . . . 23.7 1978 . . . 25.1 1979 . . . 26.7 1980 . . . 28,3

Az előrejelzett 125.5 milliárd forint 1976—1980. évi nettó lakossági jövedelem—- többlet mellett

- az 1971-1975. évek átlaga alapján 46.6.

— az 1974—1975. évek alapján 46.8

százalékos megtakarítási hajlandósággal számolhatunk.

Ezek alapján az 1980. december 31-re előirányozható takarékbetét-állomány összege

46,6 százalékos megtakarítási hajlandóság esetén: 81.21 -—l— 58,5 : 139,8 milliárd forint, 46.8 százalékos megtakarítási hajlandóság esetén: 81.3 —-j— 58.7 : 140,0 milliárd forint.

4. A negyedik módszernél figyelembe vettük

— a lakossági nettó pénzjövedelem 1980-ra előirányozható összegét. valamint

— a takarékbetét-állománynak a lakosság éves nettó pénzjövedelméhez viszonyított vár- ható arányát.

Az előbbi számítások szerint a lakossági nettó pénzjövedelem összege 1980-ra

előreláthatóan 3722 milliárd forintra emelkedik.

A takarékbetét-állománynak a lakosság évi nettó pénzjövedelméhez viszonyí- tott 1980. évi arányát az 1966—1975. évi arányos alakulása alapján extrapoláltuk:

y1980 : 329 'l— 1.368 ' 5 : 39,7

(11)

A TAKAREKBETET-ÁLLOMÁNY 35

A számítás során az 1975. évi tényleges arányból (32.90/0) indultunk ki, és fel-

tételeztünk évi 1368 százalékos növekedést:

39,7

372,2 :MiBö—Y : 148 milliard forint.

E prognózisváltozat szerint tehát az 1980. december 31—re előirányozható ta- karékbetét-állomány összege (81.3—j—66,7:) 148 milliárd forint.

Az egyes prognózisváltozatok szerinti eredményeket az 5. táblában foglaltuk össze.

5. tábla

A lakossági takarékbetét—állomány prognózísváltozatai

(milliárd forint)

A lakossági takarékbetétek

tényleges "_ ,

A meghatározó tényezők állománya. előirányzott BJOIFGftvzott 1975. növekménye, allomanya, december 1976—1980 l980. decem-

31. ber 31.

_;

. A takarékbetét—állomány 1966—1975. évi

alapirányzatának extrapolációja alapján . 81,3 85,8 167,1 2. A lakossági éves nettó pénzjövedelem 1966—

1975. évi alapirányzatának extrapolációja alapján

3.4 százalékos megtakarítási hányaddal . 81,3 54,3 135.ó 3.9 százalékos megtakarítási hányaddal . 81,3 62.3 143,6 11.05 százalékos megtakarítási hányaddal . 81,3 64.7 146.0 3. A lakosság 1976—1980. évekre előirányzott

éves többletjövedelme alapján

46,6 százalékos megtakarítási hajlammal . 81,3 58.5 139.8 46.8 százalékos megtakarítási hajlammal . 81,3 58,7 140,0 4. A takarékbetét—állománynak a lakosság

1980-ra előirányzott nettó jövedelméhez

viszonyított aránya alapján . . . 81,3

óó.7 148.0

'

A takarékbetét—állomány fejlődésére vonatkozó — közgazdasági megfontoláso—

kon alapuló — leglényegesebb megállapításainkat a következőkben foglalhatjuk

össze.

A lakossági takarékbetét—állomány 1975. december 31-én ténylegesen 81,3 míl—

liárd forint volt. Egybevetve (: prognózisváltozatokat, és figyelembe véve azt, hogy

az ötödik ötéves tervidőszakban

— a lakossági jövedelmek növekedési üteme némileg lelössul.

— a fogyasztás szerkezete bizonyos mértékben megváltozik,

reálisnak tekinthetők az ezeket a körülményeket is mérlegelő előirányzatok.

A prognózisváltozatok alapján — véleményem szerint - legelfogadhatóbbnak azok az óvatosabb előirányzatok tekinthetők, amelyek szerint

-— a lakossági takarékbetét-állomány növekménye 1976 és 1980 között 58,5—62,3 milliárd, -— az 1980. december 31-i lakossági takarékbetét-állomány pedig 139.8—143,6 milliárd forint körül fog alakulni.

3—

(12)

A növekedés öt év alatt várhatóan 72—76,6 százalékos lesz. Mindent figyelembe véve feltételezhetjük. hogy a takarékbetét—állomány az elkövetkező években is dinamikusan fog növekedni.

Ennek elősegítése érdekében helyesnek tekinthetők a Pénzügyminisztériumnak azon kezdeményezései. amelyeknek a célja

— a takarékpénztári szolgáltatások szélesítése;

— néhány olyan egyszerű betétkonstrukció kidolgozása — esetleg a jelenlegi átlagku- matnál némileg magasabb kamatlábbal -. amely fokozottabban ösztönözne az takarékosságra,

a takarékbetétek tartósabb lekötésére.2 Fontos feladat tová bbá

— az ügyfélforgalom kulturáltságának emelése, _

— az adminisztráció automatizálásának fokozása az ügyfelek várakozási idejének csök- kentese es a számlainformációk gyorsítása, operatív jellegük biztosítása érdekében.

Döntően fontos annak hangsúlyozása, hogy a lakossági takarékbetét—állomány

előirányzott növekménye a lakossági hitelállomány növekedésének közvetlen és --

tartósnak ítélhető — pénzügyi forrásául szolgál. A lakossági betétállomány várható

1976—1980. évi növekménye lehetővé teszi, hogy a lakossági betétállomány

— teljes egészében közvetlen fedezetet nyújtson az ötödik ötéves terv lakásépítési felada- tainak finanszírozására és a folyósított hosszú lejáratú hitelekre. ;

-— biztosítsa a rövid és középlejáratú fogyasztási, valamint termelési hitelek állományá- nak reális növekedését.

A lakossági betétállománynak lakossági hitelfolyósításra igénybe nem vett része

pénzügyi tartalékot biztosít a népgazdasági hitelmérlegben.

Mindezek a megállapítások és következtetések egyaránt azt bizonyítják. hogy a lakossági betétállomány és annak 1980-ig előirányzott növekménye népgazdasá- gunk fejlődésének fontos pénzügyi tartaléka és nélkülözhetetlen eszköz a dinamikus pénzügyi egyensúly kialakításában.

PE3l-OME

Aarop nyTeM npumenenm pasanbix metanos ananuanpyer cpam-opu, Boaneücr—

Byroume Ha p.aumenue cőepemenui Haceneuun, usanekaer ausonm omocmensuo mas- Hux Tenger-inni! pocra cőepemeimii n cocraanner nporHos omunaemoü AHHBMHRH cőepe- mer-lmi s nepuop. nin-ore nsrune'rnero nnal-ia.

As-rop usnarae'r conepmanue Taknx nokasareneü, KőK norm cőepemenui Hacenenua, CKnOHHOCTb Hacenem—m K nponaaeneumo c6epemenuü n anannsupyet nx naumenne B 1966—1975 I'OAH. l'loxaabraaer Asnmenue npouenmoro OTHOUJEHMH cőepemenmi K rvo- BOMY noxony uaceneumi.

B nanbueümem asmp nanaraer KOHerTHbIe mamam, koropme noompmot K ocy—

uec-ranenmo c6epemennű s cpopme CőeperaTeanbix annanoa 14 K ucnonbsoaanmo annagoa.

ABTop HCCneAyeT p.amnerme c6eperarensumx annanoa, xoppennunonnbie, perpeccnn- Here Beaumocsnau, anacrnuHocn, a 'ramxe npouonmurenbnocm xpanenun cőepera'renbuux' annaaoa Hacenenns " Aaumeuue cöepemennü a CpeAHeM Ha .nme Haceneuna s 1966——

1975 rogy.

onAe nporHoauposaHun ypoeHn c6epemenuü aBTop HOKa3bIBaeT omngaemui npupocr cőeperarenbuux annaAoa : nepuon nmoro namnemero nnana " npouaBoAm' ouenky ypoana cőepemeHMí—i, omnnaeMoro Ha 31 Aekaőpa 1980 roAa. Haxoneu. uaznekaer BBIBOAH u BHOCHT npennomeuwn omocurenbno saga-4, pemeHMe KOTOprX morno 65: cnocoőcraoaa'rb n, COOTBETCTBeHHO, oőecneum's pocr cőepemeunű Hacenenm.

, ilyen például az 1977. január 1-től bevezetett tokaréklevél. amely fix összegről (5000, 10 000 és 20000 forint) szól. és háromévi lekötés után évi 6 százalékos kamatot biztosít. '

(13)

A TAKARÉKBETÉT—ÁLLOMÁNY 37

SUMMARY

The study analyses, using various methods. the factors affecting the development of savings deposits of the population, draws conclusions about the main tendencies of their increase and elaborates prediction variants for savings deposits in the Fifth Five Year Plan period.

The author explains the content of indicators of the savings ratio and savings propen—

sity. then investigates their development between 1966 and 1975. He shows the percentage of the stock of savings deposits as compared to yearly income of the population.

Further the study discusses specific motives which incite to forming and/or using up savings deposits.

The development of savings deposits, the correlation. regression, and elosticity aspects, the average time of savings deposits being held, and the average sovi'ng per one inhabitant between 1966 and 1975 are investigated.

In the course of predicting the stock of savings deposits the study calculates the probable growth in the Fifth Five Year Plan period and estimates the stock of savings deposits as of December Bist 1980. Finally, it draws conclusions and makes proposals concern- ing trhe tasks through of which the growth of the stock of savings deposits of the population can be encouraged and maintained.