STATISZTIKAI ELEMZÉSEK (
A LAKOSSÁGI TAKAREKBETETEK A SZOCIALISTA ORSZÁGOKBAN
DR. FOGARAS ISTVÁN
,.x A szocialista országokban az életszínvonal állandó emelkedése (és ezzel össze- függésben a lakossági pénzjöveclelmek rendszeres növekedése) következtében, ::
pénzfolyamatok lebonyolításában egyre nagyobb jelentőségűvé válnak a lakosság
pé'nzmegtakarításai. ezen belül — mint a szocialista népgazdaság fejlődésének fon—
tos tartalékai — a lakosság takarékbetétei. Ez a tanulmány/a takarékossági folya- mat pénzügyi szervezetét, az elért eredményeket, a folyamat mozgató rugóit kívánja
ismertetni egyes európai szocialista országok tapasztalatai alapján.
Szocialista pénzintézetek a lakosság szolgálatában
A lakossági pénzmegtakarítáSok összegyűjtésére és a lakossági hitelek folyó—
sítására az európai szocialista országokban a következő pénzintézeti modellek is- meretesek:
-— a takarékpénztárak (ez a fő típus),
— a takarék- és hitelszövetkezetek,
— a takarék— és hitelegyletek (kölcsönös segítő takarékpénztárak).
w
A takarékpénztárak valamennyi európai szocialista országban a lakossági pénz- megtakaritások összegyűjtésének alapvető pénzintézetei. A Szovjetunióban, Cseh—
szlovákiában és Bulgáriában az állami vállalatként működő takarékpénztárak kizá- rólagos joggal rendelkeznek a lakossági pénzmegtakan'tások összegyűjtésére. A Német Demokratikus Köztársaságban az egyéb állami pénzintézeteknél is el lehet helyezni takarékbetétet.
Takarék- és hitelszövetkezetek, valamint takarék- és, hitelegyletek Magyaror-
szágon, Lengyelországban és Romániában működnek.
A takarék- és hitelszövetkezetek tevékenységi köre főleg a vidéki lakosság pénz—
megtakarításainak összegyűjtésére és egyéb pénzügyi szolgáltatásaik lebonyolí—
tására irányul. Tagjaiknak általában rövid és középlejáratú hiteleket folyósítanak.
A takarék— és hitelegyletek tevékenysége a munkások és az alkalmazottak be-L tétmegtakarításainak (általában havi szerződéses alapon) összegyűjtésére irányul.
A nagyobb üzemekben, vállalatoknál és intézményekben működnek; tagjaik számá-' ra rövid lejáratú hiteleket is folyósítanak.
A postahivatalok valamennyi szocialista országban fontos szerepet töltenek be a lakossági takarékbetétek begyűjtésében. A postahivatalok mint takarékpénztári
képviseletek (ügynökségek) tevékenykednek.
DR. FOGARAS: A LAKOSSÁG! TAKARÉKBETÉTEK 251
A szocialista országokban a takarékpénztárak állami vállalatok. Vezetési mód- szerük az egyszemélyes vezetés. Az intézetek élén álló vezető (elnök, vezérigazgató) munkáját tanácsadó testület (kollégium, ügyvezetőség) támogatja. Valamennyi szo-
cialista takarékpénztár mérlegkötelezett, és eredményszámlát vezet. Nyereségük je—
lentős részét az állami költségvetésbe fizetik be. Ezenkívül a takarékpénztárak fej- lesztési (beruházási) alappal. valamint alkalmazottaik számára prémiumalappal
rendelkeznek.
Minthogy gyakorlatilag a takarékpénztárak a lakosság pénzügyi szolgáltatásai- nak kielégítése során monopoljoggal rendelkeznek, a szocialista takarékpénztárak munkájában ismeretlen a pénzintézetek közötti verseny. Éppen ezért a szocialista ta—
karékpénztárak vezetési módszerei között igen fontos helyet foglal el a közönség-(
kapcsolatokkal (public relations) összefüggő szervezési feladat.
A közönségkapcsolatok elősegítik
— a közvetlen kapcsolatokat a lakossággal,
—— a szoros kapcsolat kiépítését a tényleges ügyfelekkel,
— a kapcsolat kiépítését a lehetséges ügyfelekkel, _
— az együttműködést, az információcserét üzemekkel, vállalatokkal, intézményekkel és egyéb szervezetekkel, továbbá a társadalmi és politikai szervekkel.
Mindez lehetővé teszi. hogy a szocialista takarékpénztárak arculata minél szé—
lesebb körben ismert legyen. Ez egyben hozzájárul ahhoz, hogy a takarékpénztá—
rak helyesen értékeljék és megfelelően elemezzék, valamint a lehetőségeikhez mér—
ten kielégítsék a velük szemben jogosan jelentkező társadalmi elvárásokat.
A szocialista országokban a takarékpénztárak vagy a pénzügyminisztérium köz- vetlen felügyelete alatt állnak (Csehszlovákia, Románia. Magyarország). vagy a Köz—
ponti Állami Bank közvetlen irányításával fejtik ki tevékenységüket. A Szovjetunió- ban az Állami Munkástakarékpénztár és hálózata mint az Állami Bankhoz tartozó pénzintézeti szervezet önálló takarékpénztári tevékenységet folytat. Bulgáriában és Lengyelországban is a takarékpénztári szervezet közvetlenül az Állami Bankhoz tar- tozik. A Német Demokratikus Köztársaságban minden egyes kerületi takarékpénztár önálló jogi személy, felügyeleti szerve a kerületi tanács. Központi funkcionális irányí-
tásukat a Pénzügyminisztérium látja el.
Azokban a szocialista országokban. amelyekben takarék- és hitelszövetkezetek működnek. e szövetkezetek választott szövetkezeti testület irányításával és ellenőr- zésével dolgoznak. A takarék— és hitelegyletek a takarékpénztárak közvetlen irányí- tása és ellenőrzése mellett működnek. A postahivatalok betétgyűjtési tevékenysége felett a takarékpénztárak funkcionális ellenőrzést gyakorolnak.
A takarékpénztárak likviditás- és pénzpolitikai célkitűzéseit (a konstrukciók irányvonalait, a betét- és hitelpolitika elvi szempontjait) a szocialista országokban a központi bank (a jegybank) határozza meg. sok esetben hitelpolitikai tanács se—
gítségével. Ez utóbbi konzultatív testület. tagjai a pénzintézetek, az állami admi—
nisztráció és a pénzügyminisztérium képviselői.
Betétfajtók és betételhelyezési feltételek
Az európai szocialista országokban a következő betételhelyezési konstrukciók ismeretesek:
a) látra szóló betétek;
b) kötött (megállapított határidőre elhelyezett) betétek. éspedig
-— kötött kamatozó betétek, amelyek után a lekötési időtől függően a takarékpénztá-
rak kamatot térítenek, ,
252 DR. FOGARAS usw/m
—prémiumos betétek, amelyek után a takarékpénztárak a kamaton kívül az —- álta- lában hosszabb — lekötési idő eltelte után prémiumot is térítenek, ilyenek: a lakás- betétek, az ifjúsági betétszámlák, a szerződéses takarékossági formák, a takarék-
levelek; ;
— nyereménybetétek. amelyekre meghatározott idő eltelte után a kamatok helyett — az elhelyezett betét összegétől függően —- pénzösszeget vagy gépkocsit sorsolnak
ki (a gépkocsinyeremény—betétkönyveket fix összegekről állítják ki);
c) folyószámlabetétek (csekkszámlákl zsirószámlák).
d) idegen valutában vezetett betétszámlák.
Egyes szocialista országokban a takarékpénztárak a tanácsoktól és meghatáro- zott tanácsi helyi vállalatoktól is fogadnak el betéteket, illetve vezetik ezek számlá—
ját. Egyes szocialista országokban (Szovjetunió, Bulgária), a látra szóló. tehát nem határidőre elhelyezett betét a legnépszerűbb betétkonstrukció, és a_ teljes betétállo- mánynak mintegy kétharmadát teszi ki. A Német Demokratikus Köztársaságban ilyen jellegű megkülönböztetés nincs, mert a kamatláb egységes. Csehszlovákiában és Lengyelországban az elhelyezett betétek egyharmadát teszik ki a látrarszóló beté—
tek. Kisebb a jelentősége a látra szóló betétnek Magyarországon és Romániában.
A látra szóló betétek kamatlába 1—3,5 százalék.
A Német Demokratikus Köztársaságban az egységes kamatláb 325 százalék.
A kötött betétek a takarékossági folyamat szervezésében a szocialista országok- ban egyaránt fontos szerepet töltenek be. E betétek aránya jelentős Magyarorszá—
gon és Romániában. ahol az összes betéteknek mintegy háromnegyed része e be- téttormában helyezkedik el. A kötött betétek az összes betétállománynak mintegy negyedrészét teszik ki a Szovjetunióban, Csehszlovákiában és Lengyelországban.
Kevésbé jelentős e betétkonstrukció Bulgáriában. A kamatozó kötött betétek kamat- lába 2—5 százalék.
A takarékbetétkönyveket a szocialista országokban általában névre vagy — kí- vánságra — bármilyen jeligére is ki lehet állítani. A betétkönyv tulajdonosát védi a banktitok. A betétek nem esnek örökösödési illeték alá. a betétkamatok jövedelem- adó—mentesek.
Abban az esetben, ha a betétes határidőre elhelyezett betétet vagy annak egy részét a lejárati határidő előtt kívánja igénybe venni, a felvétel nem esik korlátozás alá, de a jóváírásra kerülő kamat tekintetében az egyes takarékpénztárak különbö- zőképpen járnak el. Például a szovjet és a bolgár gyakorlat az, hogy a betét át—
alakul látra szóló betétté, s a kamatozás ennek megfelelő. Csehszlovákiában a be—
tétesnek ún. büntető kamatot kell fizetnie. amelyet levonnak az ügyfelet megillető kamat összegéből. Magyarországon az egy évre lekötött betét esetében a határidő előtt felvett összeg után nem térítenek kamatot.
Egyes szocialista országokban igen népszerűek a különböző prémiumos taka-
rékbetétek.
Valamennyi szocialista takarékpénztár sokat foglalkozik az ifjúság takarékos- ságra nevelésével. Csehszlovákiában, Lengyelországban és Magyarországon a fia- talok havonta meghatározott összeget helyezhetnek el ,.ifjúsági betét" számlájukon.
A befizetési kötelezettség —- amely bármikor szankció nélkül megszüntethető —- 5
évig tart. A befizetési időszak eltelte után az ifjú betétesek az általános kamatlábnál magasabb kamatban (kamat —i— prémium) részesülnek. és ezen kívül kedvezőbb fel- tételek mellett jutnak hitelekhez (lakáshitelekhez, az első berendezés vásárlásához.tartós fogyasztási cikkek beszerzéséhez nyújtott kölcsönökhöz).
A szerződéses takarékossági konstrukció főleg a takarék- és hitelegyeletek tő profilja. A takarékossági szerződés 1—3 évig tart. a betétes havonta. meghatárózott összeget helyez el, és a határidő lejárta után az általánosnál némileg magasabb
A LAKOSSÁGI TAKAREKBETÉTEK 253
kamatban részesül. A tagok az egyléttől adott esetben rövid lejáratú hiteleket is fel- vehetnek.
A takaréklevél középlejáratú takarékossági konstrukció. Fix címletű. meghatá- rozott összegről szóló betét (tehát kezelése, adminisztrációja egyszerű). Az elhelye—
zési időtartam (Magyarországon például 3 év) elteltével a betétes a kötött betét ka-
matán felül prémiumban is részesül.
A folyószámlák (csekkszámlák, zsirószámlák) egyre fontosabb szerepet töltenek
be a szocialista takarékpénztárak pénzügyi szolgáltatásai között. Ezek terhére tör- ténnek az ügyfelek állandó megbízásai (például a kommunális kiadások havi rend- szeres kiegyenlítésére vonatkozó megbízások) és a lakossági pénzforgalom lebonyo- lításában egyre nagyobb szerepet játszó, készpénzkímélő fizetési eszközöknek, a csekkeknek a kiállítása.Egyes szocialista országokban (Lengyelország. Magyarország) igen népszerűek
a gépkocsinyeremény—betétkönyvek. A teljes betétállománynak mintegy 10 százalé- kát teszik ki e betétek. A negyedévenkénti gépkocsisorsolásokat a közönség nagy érdeklődéssel várja.A lakossági takarékbetét—állomány alakulása
Annak érdekében, hogy a lakossági takarékbetét—állomány alakulásának ten—
denciáját megfelelően értékelhessük, az 1970 és 1976 közötti időszak adatait vlzs— _ gáltuk. (Elemzésünkben az egyes országok nemzeti statisztikai évkönyveiben meg- jelent adatokat használtuk fel.) Az európai szocialista országokra lényegében jel- lemző, hogy a tárgyidőszakban a takarékbetétek állománya dinamikusan emelke-
dett.
1. tábla
A takarékbetét-állomány egyes szocialista országokban
!
An ' 'll'á db A ' '
, , o'É'ínéyvmv'égé'n 0" A vöveiez még;;
Orszag Penznem des sza— növekedés
zaleka (százalék) 1970 1976
Bulgária . . . leva l 4.0 8.6 115 19
Csehszlovákia . . . korona 63,5 12651 99 17
Lengyelország . . . zloty 114i8 334,1 191 34
Német Demokratikus Köztársaság . márka 521 802 54 9
Szovjetunió . . . rubel 4656 _103.0 121 20
Magyarország . . . forint 42.1 92,9 121 20
Érdekes összefüggést találunk az egyes jelenségek tendenciái között. ha meg- vizsgáljuk ugyanezen időszak alatt
—— a nemzetiijövedelem,
—— a havi átlagkeresetek és
— az egy főre jutó átlagos takarékbetét-állomány alakulását (Lásd a 2. táblát.)
Fontos mikroökonómiai elemzési összefüggéseket tár fel a munkások és alkal- mazottak havi átlagkeresete és az egy főre jutó takarékbetét-állomány változásának összefüggése és arányának alakulása, jóllehet a tokarékbetéttel természetesen nem-
csak a munkások és alkalmazottak, hanem a mezőgazdasági lakosság és a szabad
foglalkozásúak is rendelkeznek.
254 DR. FOGARAS ISTVÁN
Az európai szocialista országokban 1970 és 1976 között
—— a havi átlagkeresetek általában évi 3,5—4,5 százalékkal növekedtek (Lengyelország—
ban a növekedés ennél lényegesen magasabb volt),
— az egy főre jutó takarékbetét-állomány évi 9.5—19 százalékkal (Lengyelországban évi
29 százalékkal) emelkedett. '
Erdekes annak a mutatónak az alakulása is, amely azt fejezi ki. hogy az egy
főre jutó betétállomány a havi átlagkeresetnek hányszorosa. Ez az arányszám 1970 óta valamennyi szocialista országban jelentősen emelkedett. (Lásd a 3. táblát.)—2. tábla
A nemzeti jövedelem, az átlagkeresetek és az egy lakosra jutó betétállomány alakulása egyes szocialista országokban
A "P!!!" Havi átlagkereset Egy főre jutó betét
zeti JO- vedelem
Ország Pénznem növeke- növe- növe—
dése' 1970- 1976- kedése 1970- 1976- kedése (száza- ben bon (százo— ben bon (száza—
lék) lék) lék)
Bulgária . . . . . . . leva 50 12430 150,0 211 47'l,O 989,D 110
Csehszlovákia . . . korona 32 1937.0 2366.0 22 4441,0 8463,0 91 Lengyelország . . . zioty 70 22350 39710 78 36320 97121) 175 Német Demokratikus Köz-
társaság . . . . . . márka 35 6760 8'70.0 29 30410 477430 57
Szovjetunió . . . rubel 39 12.0 151.0 24 1920 401.0 109 Magyarország . . . forint
40 2288,0 3197.0 40 4087,0 8764,0 114
' Volumennövekedés összehasonlítható árakon.
3. tábla
Az egy főre jutó takarékbetét-állomány a munkások és alkalmazottak havi átlagkeresetének százalékában
1970. 1976.
Ország M_—
évben
Bulgária . . . 380 659 Csehszlovákia . . . 229 358
Lengyelország . . . . 158 245
Német Demokratikus Köztár-
saság . . . 451 549
Szovjetunió . . . 157 265 Magyarország . . . 179 274
Az adatok a takarékbetétek nagyfokú jövedelemrugalmasságára utalnak, amely jelenséget a szocialista takarékpénztárak tapasztalatai -— az előbbiekből ki—
tűnően is — teljes mértékben alátámasztanak.
A kérdéses időszak (1970—1976) adatai alapján a szocialista országokban -— a nemzeti jövedelem átlagosan évi 5.5—6,5 százalékkal emelkedett. és ezzel egyide- jűleg
-— az egy főre jutó betétállomány átlagosan évi 9.5—19 százalékkal (Lengyelországban évi
29 százalékkal) növekedett. ,
A LAKOSSAGI TAKAREKBETÉTEK 255
Érdekes összefüggést tár fel annak a vizsgálata, hogy a takarékbetét—állomány az éves nemzeti jövedelemnek hány százalékát teszi ki. Jóllehet a nemzeti jöVede-
lem egy évben megtermelt új érték, a takarékbetét-állomány pedig már egy megter- melt és akkumulált értékmennyiség, mégis szembetűnő, hogy a hetvenes évek alatt mind a nemzeti jövedelem, mind pedig a takarékbetét—állomány valamennyi szo- cialista országban emelkedett, és a nemzeti jövedelemhez viszonyított aránya is év—ről évre nőtt.
4. tábla
A takarékbetét-állomány a nemzeti jövedelem százalékában 1970. 1976.
Ország —————————
évben
Bulgária . . . 40 57
Csehszlovákia . . . 23 34
Lengyelország . . 15 25
Német Demokratikus Köztár—
saság . . . . . . . . 47 54
Szovjetunió . . . . . . . 17 27
. Magyarország . . . . . . 15 21
Ezek az arányszámok a megtakarítási folyamat növekvő jelentőségét és _,a taka-
rékbetét—állomány stabilitásának fokozódását bizonyítják a szocialista országokban, Összefoglalva tehát: az eredmények —- a hetvenes évek idevonatkozó adatai alapján — a szocialistaországokban a takarékbetét-állomány pozitív fejlődését tük-rözik. és bizonyítják azt, hogy a nemzeti jövedelem és a havi átlagkeresetek emel-
kedése maga után vonja a takarékbetét—állomány -— ezek emelkedését lényegesen meghaladó mértékű —— növekedését. és egydejűleg fokozza a lakossági takarékbetét—állomány stabilitását.
Mi ösztönzi konkréten az embereket takarékosságra? Melyek a takarékossági folyamat főbb céljai?
A takarékoskodó emberek főbb céljai — a szocialista takarékpénztárak általá—
nos tapasztalatai szerint — személygépkocsik vásárlása, lakásvásárlás, illetve épí- tés (bizonyos esetekben vidéken, zöld övezetben második lakás), valamint tartós fo- gyasztási cikkek vásárlása (elsősorban bútorok és berendezési tárgyak jönnek szá- mitásba). Ezek a takarékossági szubjektiv célok a gyakorlati tapasztalatok alapján arra is utalnak, hogy a lakáskérdés és a gépkocsiellátás problémája ez idő szerint a szocialista országokban még nincs megoldva.
Az objektív feltételek a takarékossági folyamatra ható külső tényezők. Ilyenek többek között a lakosság személyes jövedelme. a kamatláb mértéke. a takarékos-
ságra nevelés közvetlen és közvetett eszközei.
Az is kétségtelen. hogy közvetve takarékosságra ösztönöz az is, ha a tartós fo- gyasztási cikkekkel vagy a lakásépítéssel kapcsolatosan az ellátás — objektív okok-
nál fogva — problematikus egy egy időszakban.
A takarékossági folyamat alapvető tényezője a lakosság jövedelme. lgen je- lentős a szocialista országokban a lakosság közvetlen személyes jövedelmét kiegé-' szítő társadalmi juttatások volumene is. A takarékossági folyamat egyébként igen
rugalmasan reagál a jövedelmek változására. Ez azt jelenti. hogy a betétek általá-
ban sokkal nagyobb mértékben emelkednek. mint ahogyan a lakosság jövedelmei
nőnek.256 DR. FOGARAS ISTVÁN
Jelent—e kényszertakarékosságot, ha valamely szükséglet kielégítését ideiglene-
sen elhalasztják a jövőbeli teljesebb kielégítés érdekében? Válaszoljunk e kérdésre konkréten. Állítsuk szembe egyes szocialista országok takarékbete't—állományának növekedését a kiskereskedelmi forgalom változásával 1970 és 1976 között.5. tábla
Takarékbetéi—ál/omány és kiskereskedelmi forgalom (folyó áron) egyes szocialista országokban
Iakarékbetét- Kiskereskedelmi
állomány forgalom
Ország Pénznem 1970- 1976- növeke- 1970- 1976— növeke—
ben ban dése ben ban dése
(száza— (száza-
* milliárd lék) milliárd lék)
Bulgária . . . . . . . . . leva 40 8.7 115 5,5 8,1 4:7
Csehszlovákia . . . korona 63,5 126,1 99 1632 2202 30
Lengyelország . zloty 1 14,8 334,1 191 45031 9394 84
Német Demokratikus köztársaság márka 52,1 8042 54 64.6 8653 29 Szovjetunió . . . rubel %,6 1030 121 1552 220,1 36 Magyarország . . . forint 42,1 92,9 121 140,6 233,1 57
Az adatok egybevetése alapján egyértelműen megállapítható. hogy valamennyi szocialista országban ezen időszak alatt nemcsak a takarékbetét-állomány emel—
kedett dinamikusan, hanem a kiskereskedelmi forgalom is, éspedig évi átlagban 4.9
és 9.5 százalék között (Lengyelországban az emelkedés átlagosan évi 14 százalékos
volt). Az sem érdektelen mutatószám ebben a vonatkozásban. hogy a takarékbetét- állomány a kiskereskedelmi forgalomnak hány százaléka.6. tábla
A takarékbetét-állomány a kiskereskedelmi forgalom százalékában
1970 1976
Ország —————
evben
Bulgária . . . 73 107
Csehszlovákia . . . 39 57
Lengyelország . . 25 36
Német Demokratikus Köztár-
saság . . . . . . . . 81 93
Szovjetunió . . . 30 47
Magyarország . . . 30 40
Mindezek után levonhatjuk azt a következtetést, hogy a szocialista országok gazdasága 1970 és 1976 között egészségesen, arányosan — és általában kényszer-
takarékossági jelenségek nélkül — fejlődött. mert a pénztakarékossági folyamatok bővülése a fogyasztási alapok jelentős növekedése mellett következett be.A takarékossági folyamat fejlődésében fontos objektív feltétel a kamatláb mér—
téke. illetve a betétesek számára évenként jóváírásra kerülő kamat abszolút összege.
Ez látszólagosan többletjövedelmet, többletvásárlóerő—kibocsátást jelent, bár gya-
A LAKOSSAGI TAKAREKBETETEK
257
korlatilag a növekvő betétállomány mellett a jóváírt kamat összege is általában többlet—betétállományként (: betétszámlán marad. Ez az összeg ma már valamennyi tárgyalt szocialista országban évenként több milliárdot tesz ki.
A kamatláb szerepét, jelentőségét azonban csak megfelelő mértékig lehet fi-
gyelembe venni. Kétségtelen, hogy a betétek állományának emelkedése — az előb- biekből következően — még változatlan kamatláb mellett is növeli a betétkamat súlyát a lakosság jövedelmei között. A betétkamatláb mértéke a szocialista országokban általában nem magas. A mérték megítélésénél azonban figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a szocialista országokban a kamat nem adóköteles. és a fogyasztói árak színvonala viszonylag stabil.A szubjektív takarékossági indítékok és a takarékossági folyamat külső objek- tív feltételei sokoldalú összefüggések láncolatát alkotják. Egyes tényezők előfordu- lása, növekedése. más tényezők hiánya, stagnálása — a kölcsönhatás révén —- más tényezők hatását növelheti vagy csökkentheti.
Néhány következtetés, a továbbfejlődés útja
Az életszínvonal emelkedésével együtt nő a szocialista országokban a lakosság igénye az újabb bankszolgáltatások iránt. Ezek a szolgáltatások egyrészt szélesítik a betétkonstrukciók választékát, másrészt tehermentesítik, megkönnyítik a kommu—
nális jellegű rendszeres havi kifizetések és egyéb állandó megbízások -— bankátuta—
lások útján bankszámla terhére történő — lebonyolítását. kiszélesítik a kereskede- lemben. a szolgáltató vállalatoknál, a vendéglátásban a készpénz nélküli vásárlá- sok és szolgáltatások körét (zsiráforgcllom. csekk—kibocsátás, banki hitellevél útján történő vásárlás stb.), növelik a nemzeti és a nemzetközi fizetési forgalom körét (nemzeti kliringforgalom, fix összegű utazási bankcsekkek kibocsátása a nemzet—
közi turistaforgalomban).
Egyben a fogyasztási szerkezet módosulása, a nagyobb értékű fogyasztási cik- kek íránti igény növekedése. a szabadidő fokozottabb kihasználása. a gépkocsiki—
odások. valamint az utazási kiadások összegének emelkedése (és a kiadások közöt—
ti súlyának növekedése) a többletjövedelmekből további megtakarításokra ösztönöz- nek. A többletmegtakarítások vagy valamely későbbi kiadás előzetes megtakarítási forrásaként, vagy pedig hitel útján fedezett jelenlegi kiadós — későbbi megtakarí—
tásokból történő — törlesztéseként jelentkeznek.
A jövedelemmegtakarítás —- hitelnyújtás -— többletjövedelem—törlesztés—megta—
karítás körforgás egy fejlődő gazdaságban -— és a szocialista gazdaságok ilyenek
— éppen a további előrehaladás egyik fontos mozgató rugója.
Végül is a takarékbetét—állomány stabilitása, rendszeres növekedése a szocialis- ta országokban nem választható el - az előbbi jelenségek megléte mellett — attól a fontos befolyásoló. esetenként meghatározó tényezőtől, amelyet olyan fogalmi ka- tegóriák fejeznek ki, illetve érzékeltetnek, mint —- többek között — a kormánynak a lakosság által helyesnek tartott politikája, helyesnek tartott gazdaságpolitikája, a lakosság megfelelő politikai közérzete. Ahol a politikai légkör megfelelő, ott meg- van a lakosság biztonságérzete, és a lakosság nemcsak kormányában bízik, hanem szívesen helyezi el a jövedelmeiből, többletjövedelmeiből képzett megtakarításait is a pénzintézeteknél. mert azokban is .,bizik". ,
A népgazdaság (makroökonomikus szempontok) és az egyén érdekei (mikro—
ökonomikus szempontok) egyaránt szükségessé teszik, hogy a szocialista takarék- pénztáraknál elhelyezett és egyre növekvő lakossági betétek egy része — ésszerű likviditási tartalék megtartása mellett —— lakossági, vállalati és kommuníális hitelek
3 Statisztikai Szemle
258 DR. FOGARAS: A LAKOSSAG! TAKAREKBETÉTEK
forrásaként és az állami költségvetés pénzügyi tartalékaként szolgáljon. és ily mó- don átcsoportosításra kerüljön. Ez az átcsoportosítás közvetlenül és közvetve hozzá—'
járul a lakosság szükségleteinek fokozottabb kielégítéséhez és életszínvonalónak további emeléséhez.E tanulmányban bemutatott folyamatok — úgy vélem — meggyőzően bizonyítják, hogy a lakossági takarékbetét—állomány valamennyi szocialista országban a nép—
gazdaság fejlődésének fontos tartaléka. Nélkülözhetetlen elem a lakosság életszín- vonalónak további emelkedésében, és fontos eszköz a pénzügyi egyensúly kialaki-
tásában. fenntartásában.
PE3lOME
Aarop paCCManHBaeT cpuHchoayio opranuaaumo npouecca oőpaaoeamm c6epememaü, AOCTMI'HYTble pesynbrarbi " p.anmyume cum-.: Hecronmero npouecca Ha ocuoaanun amarra
OTAeanblx eeponeűcuux counanucrmecnux crpaH.
Bcnep. aa n0K63OM opranuaauuonnoro crpoer—mn cőeperarenbnbix Kacc, (popM cőepe- ratenbuux annagoa " ycnoauü nomeuiem—m AeHer aarop ananuaupyer nemmel-me CPOHAG cőepemeuuű Hacenem—m. OH npoussonm' cpaBHeHue MemAy HauMOHaanblM onoppM, cyM- Mori cöepemeuwü a pacue-re Ha Aymy Hacenenun H MeCSII-iHblM sapaőomoM paöor-mx "
cnymaumx " ycrauaanuaaer, uro pocr Hauuouaanoro aoxona n cpennemecmnmx sapaóor—
_Koa noanexnn sa coőov'i cpasnmenbuo Sonbmee no pazMepaM nOBbILLleHHe u CTöÖHanOCTb 4:on cőepemenuü.
B AanbueümeM aarop OCTBHEBHHBGGTCR Ha OS'beKTHBHblx u cyőbexwauux cpaicropax,
Bosneücmyromux Ha (popr—ipoaanne c6epemei—mü. Hakoueu Hame-raer nym nanbneümero
paaaumn, Koropoe norpeőoaano 651 neperpynnupoany uacru cőeperarenwbix surranó: s uH'repecax nyumero ygoaneraopeuwn Hymg HaceneHun " noauweHan ero musuennaro
ypoBi—m. —
SUMMARY
Relying on the experiences of the European socialist countries the study investi'gates the financial organization of the saving process. the results achieved. and the motives of
the process. _a
After discussing the organizational structure of the savings-banks, the system of deposits.
the author investigates the development of the stock of saving deposits. He compares the national income. per capita savings deposits, monthly earnings of the workers and employees.
then he points out that the increase of the national income and of the monthly average earnings results in a notable increase of the stock of savings deposits as well as in its
stability. _ !
Further the author deals with the objective and subjective factors influencing saving.
Finally. he outlines the way of further development which would make the rearranglng of a part of the deposits necessary with a view to fill better the needs, and to increase the living standards of the population.