182
A mintanagyság meghatározásában döntő szerepet játszó konfidencia—intervallumot az NOP szerint a mintastatisztikáknak a várható sokasági paraméterek körüli ingadozása alapján számítjuk ki. A paramétereket növekvő minta- nagyság mellett a mintastatisztikák alapján becsüljük.
Az NOP alkalmazásának és általában a sta—
tisztikai vizsgálatnak meghatározó lépése az adathalmaz minőségének elemzése. Ennek so- rán az adathalmazt egy homogén valószínűség—
eloszláshoz hasonlítva ellenőrizzük. Ennek az ellenőrzésnek három mozzanata van: a várható homogén valószínűségi-eloszlásmeghatározása,
STATISZTIKAI IRODALM! FIGYELÖ
a megfigyelt adatoknak a homogén valószínű- ségi változókká történő átalakítása és a hipo—
tézis-vizsgálat. A nullhipotézis elfogadása ese- tén (vagyis ha a minta homogén) rendelkezé—
sünkre állnak a sokasági paraméterek és a vár- ható homogén megfigyelésekre vonatkozó kon- fidencia-intervallumok. Ez utóbbiak igen/fon—
tosak a statisztikai gyakorlatban, ugyanis alk/314 mazhatók a megfigyelt adatok — az NOP sze—
rint is központi jelentőségű -— elemzésében.
A szerzők tiz pontban foglalják össze az NOP szükségességét, fő vonásait és előnyeit.
(Ism.: Telegdi László)
GAZDA SÁG STATISZTIKA
BRESSON Ch. de:
AZ ÁGAZATI KAPCSOLATOK ELEMZÉSE ÉS A TECHNOLÓGIAI VÁLTOZÁS
(L'analyse inter-industrielle et le changement technolo- gigue.) — Revue D'économie Politigue. 1990. 6. sz. 833- 869. p.
A tanulmány egyrészt az ágazati kapcsola- tokkal ökonometriai alapon foglalkozó köz- gazdászoknak a technológiai változások hatá—
sát vizsgáló, másrészt a technológiai fejlődéssel foglalkozó közgazdászoknak az innovációt és a találmányok gazdasági hatását vizsgáló kuta—
tásait mutatja be.
Az iparágak input—output elemzésében A. P.
Carter és W. Leontiefkezdte el a műszaki válto- zásoknak a gazdaságra gyakorolt hatását tanul- mányozni. Egy ökonómiai táblában a techno- lógia közvetett hatása magától értetődően jelen van. A termelési függvény segítségével nagyon korlátozott mértékben kísérhetők figyelemmel a rövid és a középtávú technológiai változások.
1961—ben néhány ország gazdasági struktúrájá- nak adatai már rendelkezésre álltak, de ezek a technológia átalakulásának vizsgálatát — az előző időszak adatainak hiányában —— nem tet- ték lehetővé. l987-től folyamatosan gyűjtik az adatokat.
A vizsgálatokhoz hasznosíthatók az iparágak kölcsönhatását mutató input-output táblák (Tableau d'Échange Inter-industrielles — TEI), de akár a szerkezetváltást, akár a technológia- változást vizsgálják, a kutatás tárgya közel azonos. E táblák minden iparágban feltüntetik, mennyi input, azaz ráfordítás szükséges egy- ségnyi termék előállításához. Ezek az ún. tech- nikai koeliiciensek, melyek lehetnek javak, szol- gáltatások, illetve az állandó tőke egy része.
Ugyanakkor minden iparág különböző korú termelési technikát használ, így az inputok több technológiai keveréket tükröznek.
Nehézséget okoz, hogy a mátrixokban gyak- ran értékadatok szerepelnek, nem természetes mértékegységek, és az árváltozások torzítják az eredményeket. Jelenleg az input—output vi-
lágmodell olyan input paramétereket alkalmaz amelyek az adott ország relativ árainak mozgá- sával együtt változnak. Ez a gyakorlat a tech, nológiai összetevőt elhomályosítja. A ráfordí- tások változása szükségképpen nem jelzi a tech—
nológia változását is.
Mindmáig egy adott iparág több évre kidol- gozott mátrixában az input paraméterek válto- zása lehetővé tette, hogy a szerkezetváltás hatá- sának nagyságrendjét közelítőleg megbecsüljék.
A szerkezetváltás lényeges része a technológia változása. Ha egy input—output táblában az előző 10 év adataival számolunk, akkor meg- becsülhető a szerkezetváltás és az árak hosszú távú változásának a termelési tényezőkre gya—
korolt hatása. Ez a módszer bizonyos hipoté- zisekkel a következő időszakokra is kiterjeszt- hető, természetesen ez esetben új adatok gyűj- tésére is szükség van.
A Kanadai Statisztikai Hivatal megkísérelte saját ,,technológiai eljárási szótárának" segit- ségével előre meghatározni a gazdasági fejlődés energiaszükségletét és a környezetszennyezés hatását. E programnak az a célja, hogy műsza—
ki-gazdasági modellt dolgozzon ki a technika kiválasztására, a technológiafejlesztés várható gazdasági eredményének meghatározására, és összehasonlítsa az alternatív technológiák ha—
tását. Ehhez mind a műszaki eljárásokról, mind pedig a tényezők fizikai arányáról elegendő információ szükséges.
A termelésben az input és az output ténye—
zők funkcionális kapcsolatát megváltoztatja az is, ha csupán a műveletek sorrendjét cserélik fel, és ugyanilyen hatású az innováció is. A jövő becslésénél csak azokat az új technológiákat le- het kiválasztani, amelyek már elterjedőben vannak, és az elterjedést gazdasági tényezők is motiválják. Ezeknél az elemzéseknél csak a ke- reskedelmi forgalomban levő technológiákat (innovációkat) lehet számításba venni, a poten- ciális technológiákat (tanulmányokat) nem.
Míg tehát a közgazdászok számára a techno- lógia hatásának vizsgálatához csak a már elter-_
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ
jedőben levő új technológiák jöhetnek szóba, addig a mérnököknél elsődleges a ,,potenciá—
lis" vagy éppen forgalomba kerülő technoló—
giák közötti választás. A kormányzatok dön—
téseihez a technológia előremutató kutatására van szükség. Uj technológiai rendszer alkal- mazásának tervezésénél ismerni kell a beruhá- zásoknak a kamatlábak és a bérszínvonal függvényében mérhető gazdasági eredményét.
Az előzetes tervezésnél technológiai adato- kat a ráfordítási paraméterek között nem lehet figyelembe venni, mert ismerni kellene a techno- lógiák várható elterjedési sebességét is. Az in- nováció terjedésével foglalkozó közgazdászok segíthetnek a becslésben. Ezt a kérdést kétféle módon lehet megközelíteni: vagy feltételezik az elterjedés ütemét, sebességét, gyorsulását, illetve lassulását, vagy több ország innovációjának adatait veszik figyelembe.
További gyakorlati nehézséget okoz az is, hogy az egyes üzemeket gyártmányaik többsége alapján sorolják be egy adott iparágba.
ígéretes megoldásnak látszik a cégre jellemző
fizikai mennyiségekből összeállított mátrixok többszöröse. Egy vertikálisan szerveződött cég—
nél a technológia változásának vizsgálatára a a természetes mennyiségeknél sokkal hasz—
nosabb az ipari szintü értékadatok vizsgálata.
Nehéz elméleti kérdés azonban a természetes mennyiségek modelljéről az értékben kifejezett mennyiségek modelljére való áttérés.
Az input—output technika első elemzői sze—
mében a technológiai változás külső eredetű, az iparágak közötti gazdasági cseréket megza- varó tényező volt. A gazdasági fejlődést magát is főként gazdaságon kívüli tényezőnek tulajdo- nították. A kérdés azonban éppen fordított;
ugyanis a belső eredetű gazdasági ösztönzők hatnak a technológiai változások irányára.
A továbbiakban a szerző az iparágak köl—
csönhatása szempontjából vizsgálja a műszaki változások hatásait. A kutatási program vizsgá—
latánál meg kell különböztetni az elemzés ada- tait (ágazati kapcsolatok mérlege, szabadal—
mak és találmányok mátrixa), az input—output elemzés különféle eljárásait és az elemzések egymástól eltérő céljait.
Az ágazatok közötti innovációs mátrix segít- ségével kimutatták az innovációt szállítók és azt felhasználók kölcsönös függőségét. Az új technológiák túlnyomó részét néhány iparág kinálta, és ugyancsak néhány —— de nem feltét—
lenül ugyanaz — használta fel.
Az input—output elemzésnek számtalan al- kalmazási lehetősége van, így az egyensúlyi fel—
tételek, a kölcsönös függés feltételeinek, a füg- gés alakulásának a vizsgálata, a beruházások jövedelemnövelő vagy gyorsító hatásának ki- számítása stb. Az elemzések több szinten (or- szágok, azon belül régiók, cégek vonatkozásá- ban) végezhetők el.
Néhány technológiai jellemző csupán a leg—
utóbbi időkben áll a kutatók rendelkezésére,
183
A három fő terület: a kutatás-fejlesztés, a sza- badalmak és az innováció. A kutatás—fejlesztés statisztikái csak az l960—as évek vége óta ha—
sonlíthatók össze, és csak a kínálatot mutatják.
Az iparági adatokat nehezen lehet az ágazati kapcsolatok szemszögéből vizsgálni. A kuta—
tás-fejlesztés eredményeinek felhasználását mu- tató vektor javarészt ismeretlen. A szabadalmak számítástechnikai feldolgozása semmiféle uta- lást nem tartalmaz a lehetséges felhasználók—
ról. Kanada végzett erre vonatkozóan adat- gyűjtést 1972 és 1989 között. Az innovációról Angliában és Kanadában reprezentatív minták segítségével készítettek elemzéseket. A közel- múltban több országban megváltozott az inno- vációs mátrixhoz szükséges adatgyűjtés.
A tanulmány harmadik része az elemzések problémáival és az elemzéskor alkalmazott fel—
tételezésekkel foglalkozik.
Következtetéseiben a szerző rámutat arra, hogy mielőtt a technikai változásokat gazdasá- gilag részben endogén jelenségként építenék be az elemzésekbe, hasznos lenne, ha a gazdasági és műszaki szféra kutatói közelednének egy- máshoz, együtt dolgoznának. Számos kutatási és együttműködési irányt kívánatosnak tart, például a nemzeti termelési szerkezeteknek és fejlődésüknek összehasonlítását, az országok gazdasági stratégiájának azonosítását stb.
A kutatások eltérései mögött általában eltérő célok húzódnak meg. Az input—output elemzés elsősorban az ágazatok közötti kölcsönös, a gazdasági folyamatokat stabilizáló függést, va- lamint az anyagi és a pénzügyi egyensúlyt mu—
tatja. A technikai változások elemzése viszont főleg a dinamizáló hatású és átalakulást hozó, az egyensúlyt megbontó változásokat vizsgálja.
E két terület ugyan szemben áll egymással, mégis mindkettőnek érdeke a párbeszéd.
(Ism.: Karlovitsné Berényi Éva)
HUTSCHENREITER, G.—LEO, H.:
FINNORSZÁG És HOLLANDIA TECHNOLÓGIAPOLITIKÁJA
(Technologiepolitik in kleinen entwickelten Industrie- lándern. Das Beispiel Finnlands und der Níederlande.) — WIFO Monatsberichte. 1991. 8. sz. 492—502. p.
Az osztrák gazdaságban is hasznosítható finn és holland tapasztalatokat bemutatva, a szerzők összehasonlítják a struktúrapolitika és ezen belül kiemelten a technológiapolitika nem—
zetközi gyakorlatát, a fejlett ipari országok be- vált állami ösztönzési módszereit. A vizsgált kis országok —— nemzetközi versenyképességük megtartása érdekében — a csúcstechnika széles körű alkalmazását sajátos intézményeikkel, va—
lamint támogatási, koordinálási, nemzetközi kooperációs stratégiákkal kívánják elősegíteni.
A szerzők összehasonlítják a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Or—
