• Nem Talált Eredményt

Új technológiák „jól-léti” hatásainak értékelése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Új technológiák „jól-léti” hatásainak értékelése"

Copied!
8
0
0

Teljes szövegt

(1)

Új technológiák „jól-léti” hatásainak értékelése

Bajmócy Zoltán – Gébert Judit

Szegedi Tudományegyetem

Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet

LIV. Georgikon Napok, Keszthely (2012. 10. 11-12.)

(2)

A téma háttere

• A technológiai változással kapcsolatos közösségi döntések jelenlegi háttere:

– A változás sebességének befolyásolása (gyorsítása)

• E szemléletmód akkor tűnik célszerűnek, ha:

– A változási folyamatot

determinisztikusnak véljük, vagy – A reáljövedelmet a hasznosság

közelítéseként fogjuk fel, és – Csak az átlagos növekedést

vizsgáljuk, az elosztást nem

• Pl. napjaink domináns utilitarista felfogásában

• Az elmúlt évtizedek vonatkozó kutatási eredményei:

– A technológiai változás nem determinisztikus

– A változás hatással lehet a jövedelem-elosztásra

– Az technológiák társadalmi viszonyokat, ideológiákat kódolnak

– Az új technológiák előre nem látható hatásokat generálnak (anyagi, morális, természeti környezetre vonatkozó stb.)

• Az utilitarista jólét-értelmezést jelentős kritikákkal illetik

– Pl. Amartya Sen képesség szemlélete

(3)

Az előadás felépítése

1. A képesség szemlélet jólét értelmezése

2. A képesség szemlélet és a technológiai változás összekapcsolása 3. Az új technológiák jól-léti hatásainak értelmezése a képesség

szemléletben

4. Mit tanulhat a képesség-szemlélet és mit a technológiai változás politikai gazdaságtana?

Az előadás fókusza: a technológiai változással kapcsolatos

közösségi döntések jóléti közgazdaságtani alapjainak vizsgálata

Kutatási kérdés: Mit tanulhat egymástól a képességszemlélet és a technológiai változás politikai gazdaságtana?

(4)

Jólét vs. „jól-lét”

• Olyan életet élni, amelyet jó okkal értékesnek tartunk (az emberek különböző dolgokat tarthatnak értékesnek)

Instrumentális szabadságok (mit tudunk felhasználni céljaink elérése érdekében) – pl. jövedelem, szavazati jog…

Átváltási tényezők (mit tudunk ténylegesen elérni az

instrumentális szabadságaink révén) – pl. egyéni különbözőségek, közszolgáltatások, családon belüli elosztás…

– Functionings (értékes cselekedetek és létállapotok)

– Capabilities (képesség): a ténylegesen megvalósítható lehetőségek halmaza

Saját ügyeink tevékeny előmozdítása (agency):

– Az ember mint aktív cselekvő (agent vs. patient)

– A képességek halmazának értéke ≠ a választott cselekedettel (a választási lehetőség maga is értékkel bír)

(5)

A képesség szemlélet és a technológiai változás összekapcsolása

• A képesség szemlélet eredetileg nem

foglalkozik vele

• A megközelítés egyik kritikája:

– Az „agency” gyakorlati korlátai

– Ezek közül az egyik

legfontosabb a technológia

• A két terület összekapcsolása új keletű, de növekvő

intenzitású

• A vonatkozó írások néhány jellegzetessége:

– Általában a CA alkalmazása a mérnöki tudományokban

– Általában az egyéni képességek állnak a középpontban

– Általában egyes konkrét technológiai területeket vizsgálnak

(6)

A technológiai változás és a „jól-lét” kapcsolata

Instrumentális szabadságok A lehetőségek értékes cselekedetekké és létállapotokká konvertálása

Saját ügyeink tevékeny előmozdítása

Megváltoztatja a rendelkezésre álló erőforrások mennyiségét és elosztását.

Bizonyos egyének (csoportok) esetén hozzájárul a képességek kiteljesítéséhez, míg más

egyének (csoportok) esetén nem, vagy akár azok

erodálódását is eredményezheti.

A technológiai rendszerek jelentősen csökkenthetik az ügyeinek tevékeny

előmozdítására való képességet.

A rendelkezésre álló erőforrások egy részét a „mellékhatások”

elleni védekezésre kell fordítani.

Az egyének (csoportok) képessége különbözhet a tekintetben, hogy mennyiben tudnak alkalmazkodni az új technológiák által életre hívott szituációhoz.

A létrehozott új képességek morális megítélésének szükségessége.

Forrás: saját szerkesztés

(7)

Mit tanulhat…

A képesség szemlélet?

• Egyes komponensek

kapcsán árnyaltabb képet nyerhetünk:

– „Agency” korlátai – Konverziós faktorok

A technológiai változás közgazdaságtana?

• Politikai gazdaságtannak lenni

• A technológiai váltorás során

– Közösségi döntésekre van szükség

– Tere van a közösségi döntéseknek

• A technológiai változással kapcsolatos döntések meghozatali módjának felülvizsgálata

(8)

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

E-mail:

bajmocyz@eco.u-szeged.hu

Jelen előadás az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával készült.

Jelen kutatási eredmények megjelenését „Az SZTE Kutatóegyetemi Kiválósági Központ tudásbázisának kiszélesítése és hosszú távú szakmai fenntarthatóságának

megalapozása a kiváló tudományos utánpótlás biztosításával” című, TÁMOP-4.2.2/B- 10/1-2010-0012 azonosítószámú projekt támogatja. A projekt az Európai Unió

támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

muraközy lászló dél-Koreája (vagy aho- gyan ő maga folyamatosan hivatkozik írásának tárgyára: Korea) is fejlesztő állam, de nála az ezer évet átölelő

ván csak zárt gazdaságban és merev munkapiac mellett igaz. A kis, nyitott gazdaságokra vonatkozó –1960-as évek közepe óta áttört – elmélet éppen arra épít, hogy a

Hozzá kell tenni, hogy a rendszerváltás utáni első felsőoktatási törvény három évig elnyúló parlamenti benyújtásának egyik oka – egyebek mellett – az Akadémia

És hajlamos vagyok azt feltételezni, hogy 1990 után Magyarországon éppen azért volt olyan nagy a változás, mert az új politikai elit nem volt eléggé

- Egyszer, úgy este felé, amikor a kondás már hazahajtotta a disznókat, az övéké megállt az utcán, pedig nyitva várta a kapu, mert minden rendes disznó tudja, hogy

Így például azt állítja, hogy a társa- dalom elsősorban a munka révén osztja el a jövedelmeket s így a vásárlóerőt (Ford, 2017) Ez azt jelenti, hogy Ford nem vesz tudomást

Schumpeter: A gazdasági fejlődés alapjelenségei (in: GSZ, 64–79.) Szántó Z.–Orbán A.: Douglass North és az intézményi változás politikai gazdaságtana (in.:

óta megvalósított szervezetfejlesztés, amely során létrejött az ELTE-n a Pályázati Irodával közös, az innovációs tevékenységet is integráló új egység, valamint az