1 08
információs igényekre, ezen belül a korláto—
zás nélküli tőkemozgások, munkaerő—áram—
lások követésére. A cikk szükségesnek és sürgősnek minősíti központi céginformációs adatbank kialakítását a Szövetségi Köztár- saságban, hogy adathiány miatt ne kerülje- nek versenyhátrányba.
(Ism.: Nádudvari Zoltán)
TUCKER. E. S.:
A VILÁG ENERGIAKERESLETE —- NUVEKVÓ ÉTVÁGY (World energy demand —- Appetíta continues to grow.) -— Petroleum Economist. 1988. augusztus.
265—266. p.
1987-ben a világ elsődleges energiafel- használása 3 százalékkal emelkedett az elő—
ző évhez viszonyítva. A növekedés mértéke az atomenergia—felhasználásban volt a leg—
nagyobb (7.2 %). A többi elsődleges ener- giafajta felhasználásának növekedési üteme sokkal mérsékeltebb volt. Az elsődleges energiafajták felhasználási szerkezetében még mindig a három fő fosszilis energia- hordozó az uralkodó. és továbbra is a kő—
olaj vezet, jóllehet részesedése csökkenő.
1979 és 1987 között a világ elsődleges energiafelhasznólása 12 százalékkal nőtt.
A növekedést fokozatos, de jelentős szerke- zeti változás kisérte. 1979 és 1987 között (olajegyenérték alapján számolva) a kőolaj aránya 45 százalékról kevesebb mint 38 szó—
zalékra csökkent. Ezzel egyidőben kismér- tékben emelkedett a szénfelhasználás része- sedése (28.3-ről 305 százalékra), továbbá a földgázé OBA-ről 199 százalékra), valamint a vízi energiáé (ó-ről csaknem 7 százalékra).
Jelentősen nőtt az atomenergia részesedése.
de még ma sem több 5 százaléknál.
A központi tervgazdaságú országok a rendelkezésre álló elsődleges energia egy- harmad részét használják fel. Ezen ország- csoport felhasználása 1979 és 1987 között közel 24 százalékkal emelkedett. 1987—ben az országcsoport felhasználása olajegyenér- tékben kifeiezve 2740 millió tonna volt.
amiből a Szovjetunió felhasználása 1444 millió tonna. Kináé ennek mintegy a fele, mig a kisebb szocialista országok felhaszná—
lása együttesen 596 millió tonnát tett ki.
A világ többi részében a felhasználás át- lagosan 7 százalékkal nőtt 1979 és 1987 között, de réaiónként és országcsoporton—
ként mealehetősen nagy eltérések voltak a növekedés ütemében. Amint az várható volt, az energia iránti kereslet a kevésbé fejlett területeken nőtt a leaavorsabban, mig Észak-Amerikában kifejezetten csökkent. az európai tőkés orszáaokban pedig szinten maradt. Kismértékű. ?? százalékos növeke- dés volt tapasztalható Japánban.
STATISZTIKA! lRODALMl FIGYELÓ
A rendelkezésre álló energiaforrások nagymértékben befolyásolják az elsődleges energiafelhasználás szerkezetét. A központi tervgazdaságú országok sokkal nagyobb mértékben használnak fel szilárd fűtőanya- got, mint a nem szocialista országok. A szocialista országok energiafelhasználásának szerkezete a következő: szén 46, kőolaj 25.
földgáz 23. vizi energia 4, atomenergia 2 százalék. A tőkés országok energiafelhasz—
nálási szerkezete régiónként eltérő. Észak- Amerika sokkal nagyobb arányban használ fel szenet és földgázt, mint Európa. Észak—
Amerikában az elsődleges energiafelhaszná—
lás szerkezete a következő: kőolaj 40, szén és földgáz 23—23. vízi energia és atomener- gia 7—7 százalék. Az európai tőkés országok hasonló mutatószámai: kőolaj 45, szén 20, földgáz 16. vizi energia 8 és atomenergia 11 százalék. Japán energiaforrásakban meg—
lehetősen szegény, és energiaellátása első- sorban a beszerzett kőolaj függvénye. Fel- használási szerkezetében a kőolaj 55 száza- lékot képvisel, míg a szén aránya 18, az atomenergiáé 12, a gázé 10 és a vizi ener—
giáé 5 százalék; Az OECD—n kivüli területek felhasználásában a kőolaj a domináns.
A felhasználás szerkezetét a fontosabb fűtőanyagok píaai helyzete szempontjából vizsgálva több megállapitás tehető.
-— A kőolajpiacon Észak—Amerika nagyobb fogyasz- tó. mint a központi tervgazdaságú országok együtte- sen. Az európai tőkés országok és a fejlődő országok egyaránt 20—20 százalékkal vannak jelen a kőolaj—
píacon mint felhasználók. Japán részesedése 7, mig a Távol-Keleté alig több mint egy százalék.
— A földgázfelhasználás szerkezete regionális vetületben merőben eltér az olajétól. E fűtőanyag 41 százalékát a központi tervgazdaságot: régiója használia fel. Észak-Amerika 30, az európai tőkés országok pedig 13 százalékot képviselnek.
—— A szén piaci kinálatáből a központi tervaazda- ságú országok 53. Észak—Amerika 20 százalékban
részesedik.
— Az atomenergia piaca egészen eltérő. E téren a termelés csak akkor gazdaságos. ha az üzemeltetés folyamatos. Az erőmű-telepítés feltétele.
hogy a telepítő bővében legyen a tőkének. mivel a telepítés nagy szakértelmet és bonyolult technológiát követel. Jelenleg a meglevő nukleáris kapacitás 13 százaléka a központi tervaazdoságú országokban, 35—35 százaléka Észak-Amerikában. illetve az euró- oai tőkés orszáaakban (ebből egyedül Franciaorszáa—
ban 13 százalék), 11 százalék Japánban található, míg a maradék 6 százalék a világ egyéb régióiban.
illetve országaiban van.
A szerző a kőolajtermékek főbb piaci ten—
denciáira is kitér, de cikkének ebben a ré—
szében a szocialista országokkal nem fog—
lalkazik. Főbb megállapításai: 1987-ben a kőolajtermékek kibocsátásának 29 százaléka benzin, 34 gázolaj. 19 fűtőolaj volt. Az eayéb termékek és a veszteség a kibocsátás 18 százalékát tette ki. 1979-hez viszonyítva a legnagyobb változást a fűtőolaj részese—
désének lényeges csökkenése jelentette.
(Ism.: Deáky Györgyné)
