10. szám.
vont uszályoknál a fogyás viszonyszámmal kifejezve 26'9%-0t tett.
A különféle vizi járóművek nemzetiség szerinti megoszlására vonatkozó adatok sze- rint a szegedi határátle'pö állomáson átment gőzösök és motoroshajók nemzetiségi meg—
oszlása nagyjában változatlan maradt. Az élen ismét Magyarország áll, melynek lobo—
góját szám szerint eggyel több járómű vi-
—879— 1936
selte, mint az előző évben; a többi nemzeti—
ség térvesztése folytán azonban eddigi po- zícióját még jobban megerősítve a magyar gépek aránya 23'4%—ról CSU-917471 nőtt.
Végül a gőzösök (s motorok által vonta- tott uszályokat tekintve annyiban találunk változást, hogy 29'4%—ról 38'6%1-ra emel- kedett arányával az első helyet itt is Ma- gyarország foglalta el.
l'árszeghy János dr.
A világ automobilállománya.
Deffectif mondial des ve'hz'cules á moteur.
A washingtoni Bureau ol' Foreign and Domestic Commerce kőnyomatos tudósítója nyomán közöl- jük a világ gépjárműállományának 1936. január 1—i adatait.
Az üzemben lévő gépjárművek összes száma a folyó év elején 40'5 millió volt a mult év eleji 38'4 milliós állománnyal szemben, tehát az állo- mány 5-7%—kal növekedett. A gépjárművek számá—
nak szaporodása már a mult évben számottevő volt _a korábbi években tapasztalható stagnáció után.
Az új adat az 1981. évi 38-6 millió darabbal elért kulminációs pontot már meghaladta, tehát rekord—
adat
Érdekes vizsgálni a gépjánműállomány fejlő—
Adósét nagyobb távlatban. Az első számú táblázat (a tíz évvel korábbi, 1926 január 1—i adatokat veti (össze a legújabb adatokkal. Az összehasonlításból kitűnik, hogy tíz évvel ezelőtt a forgalomban levő gépjárművek összes szánna csak 260 millió volt, tehát a tíz év alatti növekedés 56'200. Ugyanezen
kimutatás Államokban 1926
elején 200 millió volt az állomány, itt az emelke—
dés csak 32-4%. Az Egyesült Államokban az üzem—
ben lévő állomány azért gyarapodott kisebb mér—
tékben, mint a világ többi részében, mert nagyobb szerint az Egyesült
a telítettség, tehát kevesebb új tulajdonos lép be az állományba. Az Egyesült Államokban nagyobb mértékű a régi autounobilok kicserélése, míg a többi államokban az új gazdák aránylag nagyobb száma növeli az állományt. Magyarország gép- járműállománya a szóbanforgó tíz év alatt 9.159—
ről 25.087-re emelkedett. A javulás l73-9%-nak felel meg, tehát világviszonyltatban igen nagy. Az egyes gépjárműfajok közül az elmult évtizedben legjobban a motorkerékpárok állománya gyara—
podott. Ezeknél a növekedés (a világállományban 103'2"o, míg a személykocsiké csak 47'8%. Fel-
tűnő azonban, hogy a :motorkerékpárállomány az Egyesült Államokban tíz év alatt nemhogy gyara- podott volna, de csökkent 36-7"o-kal, jeléül annak, hogy Amerikában kisember is inkább tud autót vásárolni s az aránylag kevés motorkerékpártulaj- donos mindinkább autótulajdonossá válik. Ezzel szemben Magyarországon tíz év alatt legnagyobb mértékben a motorkerékpárállomány gyarapodott éspedig 367%—kal, míg a személyautók gyarapodása csak 123%.
Csupán az automobiloknál ——— vagyis a motor—
kerékpárokat kikapcsolva ,_ a következő alakulást figyelhetjük meg (l. a 896. lapon).
1. A gépjárműállomány fejlődése az utolsó tíz év alatt.
Személyauió Autóbusz,teherautó stb. Motorkerékpár Összes gépjármű
!: ; j : ::
s 3 ( s s
— § l e
Megmevezes 1916 1936 u, 1926 1936 U, 1926 1936 % 1926 1936 $
1. 1. 1, 1, % 1. 1. i. 1. % 1. 1. I. 11 g 1.1. I. 1. ?
§ § x :;
0 j en 6.) LJ
'? l 13 :; 55
3 j :: j :: :
Világállomány 20,798.621 30,732.650 47-8 3,637.095 6,722.159 84'8 1,519.730 1)8,0881080103'2 2)25,955.446 40,542.889 56-2 Egyesült Államok 173 .357 22,608.766 30'6 2,526.579 357355?) 49-4 155.500 98.401 —3r1-7 19.999.436 26,480 722 ÉM Magyarország 5285 111807 123-4 1.945 4.275 119'8 1.929 9.005 3668 9.159 25 087 1/3'9
!) Szovjet—Oroszország nélkül.
2) Szovjet-Oroszország 18.500 gépjárműve nélkül.
10. szám. —— 880 — 1936
2. A világ gépjáróműállománya. ')
_ Az 1936. I. 14 állományból 62
, Gépjáróműállomány 6 ca .
0 t S z a g " §: §,
'— _.______ . ebbol motor— '.S A
1935 I. 1 193611. automObü személykocsi kerékpár ggg—§
Algír . . . 61.190 64.480 60.480 52.000 4.000 1081
Amerikai Egyesült Államok . . 25,264.545 26,480.722 26,382.321 22,608.766 98.401 5
Argentina . 226531 248980 247780 182000 1200 49
Ausztrália 686170 722490 644209 481 682 78.281 10
Ausztria . . ... 76.412 88.010 36.472 19.263 51.538 185 .
Belgium . 262919 279841 208.413 131.862 71.428 40
Brazilia . . 129321 141300 140.000 88.000 1.300 332
Bulgária. . . 4.161 3.631 3.001 1.944 630 2.029_
Ceylon. . . 24.832 26.861 23.783 17.707 3078 230 :
Cseh Szlovákia. . 165415 178205 125.356 91.797 52.849 120
Chile . 33.024 36.038 35.320 24.870 718 1267
Dánia . . . 152382 158111 181.611 92.300 26.500 28
Délafrikai Unió . . 233173 272948 241705 212.767 31.243 35
Egyiptom 26.256 31.686 29046 24.431 2.640 524
Észtország. 4.521 5.101 3.876 2.127 1.225 291
Finnország. 36.084 37.861 38.029 19.535 4.832 117
Francia Indo- Kína. ... 15.321 16.000 14.800 11.500 1.200 1.459
Francia Marokkó . 29.717 29.100 27.400 21.000 1.700 165
Franciaország . 2,452.994 2,644.098 2065200 1,565.000 578898 20 .
Fülöp szigetek . 42.910 44.171 43.647 27.382 524 312
Görögország . 14.500 15.000 14.300 .7.300 700 46!)
Elan . 49.603 51.653 51.176 41.227 477 7
Holland Kelet India 66019 71.378 57.663 41.222 13.715 1.053
Hong-Kong . . . . 4.817 4.584 4.309 3.204 275 197
10013. 112470 110852 104.922 72.648 5.930 3.401
Irán . . 6.915 8.485 8.085 1.671 400 1.113 _
Ir szabad állam 55.520 58.265 54.265 44.000 4.000 56
Japan 173058 184970 133.259 59.716 51.711 484
Jugoszlávia 13.112 14.442 11.456 7.965 , 2986 1.286 ;
Kanada 1,124.957 1,173 407 1,162.948 989.963 10.459 9
Kína. 50.726 49 577 47.442 27.465 2.135 9.545 —
Kuba. . 27.970, 32. 533 32.132 19.560 401 124
Lengyelország 34.258 34.129 25.734 18160 8.395 1.253 i'
Lettország . 5.665 6.069 4.158 2.231 1 911 466 .
Litvánia . . 3.311 3.440 2.163 1.399 1.277 1.145
Madagaszkar . 6.085 7.135 4.900 4.900 2235 41
Magyarország. 23.234 25.087 16.082 11.807 9.005 556
Mexikó . . . . 91.326 98.522 97.517 63.565 1.005 179
Nagy-Britannia . 2432455 2,567.118 2,043.038 1,558.246 523480 23
Németalföld 178500 183175 136.575 86.900 46.600 62 .
Németország . . 1,993.000 2,197.000 1,122.000 850000 1,075.000 59
Norvégia . 66.070 71.055 62.850 36.234 8.205 46
Olaszország 512994 544066 393727 281091 143339 108 ;
Perú, . . 14.400 14.496 14.360 9.500 136 4341
Poxtugália 87.350 42.360 38.460 28.100 3.900 187 .'
Románia . . . 25.500 25.000 23.400 17.000 1.600 803 1
Spanyol--Marokkó . 4.520 3.900 3.750 2.000 150 198 *
Spanyolország 191.461 207982 194209 128.902 13.773 148
Svájc . . 117420 124.490 90.090 70.200 34.400 46
Svédország. , ... 196521 205033 159083 109.096 45.950 39
Szovjet Oroszország. 185692 245600 245.600 44.100 . 675
Törökország . 7.792 8.650 7.900 3.500 750 1. 924 ,
Új— Zéland 197666 213287 190895 149.112 22.392 8 f
Uruguay . 43.500 49.431 48.360 36.041 1.071 41 _
Venezuela . . . 14.226 17.100 16.800 11.000 300 198
Egyéb államok . 347735 363984 331.l52 217.694 32.832 .
Összesen . . 38357726 40,542.889 37,454.809 30,732.650 3,088.080 54
1) Közli: Departcment of Commerce, Bureau of Foreign and Domestic Commerce, Washington.
10. szám. —— 881 —— 1936
1928 . 297 millió Az egy automobilra eső lélekszám :az 1935. évi
1333 - ggg ;, 57-ről 54-re süllyedt, az Egyesült Államokon ki—
1931 35'8 ;: vüli területé 187—ről 172-re, az Egyesült Államok
1932 . 35-2 ,, átl—aga 5.
1332 ' 332 " Az automobilállomány legjobban, 36%—kal, nö_
1935: 354 :: vekedett Oroszországban és Egyiptomban (24%).
1936. 37-5 " Visszaesés a következő államokban jelentősebb:
Láthatjuk e számsorból, hogy az automobil- Spanyol—Marokkó (14%l) Németalföld %%)-
állomány 1930—ig szépen emelkedik, ezután a gaz—
dasági válság hatásaképen stagnálás, sőt visszaesés van s az automobilállomány csak 1935-ben kezd újból emelkedni Az utolsó évi emelkedés 53%, míg az előzi) évben 59% volt. Az Egyesült Álla- mokban a javulás 4 8, a világ többi részében 86%.
3. Automobilgyártás 1)
A világ motorkerékpárállománya 1936 január 1-én 31 millió volt, az előző évi számbavétel óta a gyarapodás 2'9%. Legnagyobb a gyarapodás:
Törökország (70%), Brazilia (45%), Németalföld (41%). Legnagyobb a visszaesés: Spanyol-Marokkó (25%), Argentina (20%).
(ezer darabban).
Ország 1928 1929 1930 1931 1932 1933 1934 1935
Amerikai Egyesült Államok 4.359 5.358 3.356 2.390 1.871 1.920 2.753 4.009
[személykocsi .. 3.815 4.587 2.785 1.973 1.136 1.573 2.178 3.286
l'bbő i teherkocsi, autobusz 501544 771 571 417 235 847 575 723
Nagy-Britannia 217 241 241 226 248 296 855 417
! személykocsi 4 .. . 169 182 172 160 188 225 266 325
Ebből 1 teherkocsi, autobusz stb.. 48 59 69 66 60 71 89 92
Németország . 114 12101 76 70 51 102 175 245
[ személykocsi . . .. 80 74 60 56 42 87 145 199
Ebből 1 teherkocsi, autobusz stb. 34 27 16 14 9 15 30 46
Kanada . 242 262 154 82 81 66 117 173
" személykocsi .. .. , .. 198 208 121 65 51 54 92 140
EbeI teherkocsi, autobusz stb .. 44 59 83 17 10 12 25 33
Franciaország 224 254 231 201 172 189 187 166
[ személykocsi .. ., .. 175 191 178 161 143 161 162 146
Ebből lteherkocsi, autobusz stb 49 63 58 40 29 28 25 20
Szovjet-Unió 2) 1 1 4 4 24 50 72 97
!személ; kocsi .. .. ,. . . -— M -— — _ 10 17 19
Ebből (teherkocsi, autobusz stb. 1 1 4 4 24 40 55 78
Olaszország 55 60 48 26 29 42 46 .
Cseh-Szlovákia . 13 15 17 16 13 9 9 8
,, személykocsi .. .. .. _A 10 12 13 12 10 8 8 7
Ebbol teherkocsi, autobusz stb. 3 3 4 4 3 1 1 1
Svédország . 1 2 2 2 3 3 3 3
Japán —— _ — 1 1 2 3 2) 3
Ausztria . . 10 9 7 5 3 2 2 3) 1
_ " személykocsi .A .. .. . M 7 6 3 2 1 1
hbeI tehexkocsi, autobusz stb .. 3 3 2 1 1 —-
Belgium . . 8 7 5 8 2 1 1 3) 1
személykocsi . .. .. 7 6 4 3 2 1 1
Ebből teherkocsi, autobusz stb. 1 1 1 "' "* _ 4
Összesen és egyéb országok 5.248 6.315
4.145 3.029 1.980 2.684 3.724 3)5.172
*) Anwumre Statisticlue de la Société des Nations 1934— 35. Genéve 1935. —— 2) Föleg teherkocsik 3) Előzetes adatok vagy részleges becslések.
63
10. szám.
Az üzemben lévő autoinobilok ada'tainál jóval nagyobb mértékben jelentkezik a gazdasági élet javulása az automobiltermelesben. A világtermelés
1935—ben 52 millió drb. volt, szemben az 1934.
évi 37 millió drb—bal, az emelkedés 39170, Ve—
gyük figyelembe, hogy a termelés ,a legnagyobb konjunktúra 1929—ben, 6-3 millió volt s 1932-ig 2 millió darabon alulra esett. E mélypont
id ején.
——882—
1936
óta a javulás erőteljes. A főtermelő Egyesült Álla—
mok 1935—ben több mint 4 millió drb-ot gyártott az előző évi 28 millió darabbal
maxnnális teljesítményt,
szemben, de a mely 5 millió drb—on felül volt, még nem érte el. 1935-ben csupán Fran- ciaország adata mutat csökkenést az
termeléssel szemben.
előző évi
.l'lllln-lol-nll.-...l.ll..-l!on'I'l
l-l'.II.-lllcllll-lI-cllnnllll.-lU.I.-lonillcl-nlon-llllll-l-nn
e IRODALMISZEMLE e §
Könyvismertetések.
Chronigue de livzes.
vttéz Surányi-Unger Tivadar dr.: Magyar nemzetgazdaság és pénzügy.
Dr Theodore Surányi- Unger, membre de l'Ord're des braves: Economie politigue et finances hongroises.
Budapest, 1936. IV 4— 617 Impagcs.
A magyar közgazdasági és pénzügyi szakiro- dalom értékes tárházában több olyan munka áll ma rendelkezésünkre, amely a korszerű követel- ményeket messzemenőleg kielégítő színvonalon, nagy alapossággal nyujt tájékoztatást az elmélet átfogó tanulinányozásával foglalkozóknak, első- sorban a tankönyvet igénylő főiskolai hallgatók- nak. A már ismert ilyen természetű munkák, ezek
között Heller Farkas, Navratil Ákos és Balázs
Károly kitűnő művei mellett is hézagot pótol Su- rányi Unger Tivadarnak, a szegedi egyetem tudós professzorának ,,Magyar nemzetgazdaság és pénz- ügy" címen legújabban megjelent könyve. Ez az új tudományos termék mindenekelőtt azáltal jelent nagyon örvendetes gyarapodást, hogy erősen érzé- kelteti azokat a sajátosságokat, melyek a szerző meglátásaiban mélyreható gazdaságbölesevleti vizs- gálódásai és a különféle iskolákkal világszerte le—
bonyolódott közvetlen érintkezései alapján formá- lódtak ki.
Surányi—Unger munkája azonban nem csak az anyagi tartalom, hanem a tárgyalás módja és a szerkezeti beosztás tekintetében is nagyon magán viseli az eredetiség bélyegét. Eltűrőleg a hasonló tárgyú ismert többi műveknél követett eljárástól, az egyes problémák tárgyalása alkalmával mel—
lőzi az elmélet fejlődésének ismertetését, kerüli a
példálózást, a különféle felfogások feletti vitát és az irodalmi hivatkozásokat. Mindenesetre nyomós okok hozhatók fel annak a véleménynek az alá- támasztására, hogy tankönyveknél helyesebb a tár—
gyat ilyen módon kezelni, Annak. aki az alapvető ismeretek megszerzési'en fáradozik, bizonyára meg—
nehezíti a feladatát, ha mindjárt ez alkalommal át kell tekintenie az ismeret fejlődésének a vona—
lát is, meditálnia kell a vitatható problémák pro
és kontra érvei fölött, vagy a kimerítőbb irodalmi hivatkozásokban található névtenger olvasásával kell fárasztania az agyát. A szóbanlevő részletek elhagyása lehetővé teszi a könyv terjedelmének tekintélyes mértékű rövidítését is, még pedig anél—
kül, hogy a tartalom az igazán lényeges vonatko—
zásban veszítette, Vitathatatlan azonban, hogy az így készült munkánál a tárgyalt anyag rendkívül tömör összel'orrasztásban kerül elénk. ezért csak aránylag kisebb adagokban emészthető meg. Az is kétségtelen, hogy a vázolt eljárás mellett az iro—
dalom egyes alakjai és azoknak eredményei kö- zötti összefüggés az egyéb forrásokból még tájé—
kozást előtt
marad.
nem szerzett olvasó részben rejtve A szerző kivételes áttekintőképességenek és az összefüggések feletti nagy elmélyedésónek igen hasznos eredményét látjuk a munka szerkezeti megoldásában. Ez nem követi a gazdasz'igpolitikára és pénzügytanra való szokásos tagolást. hanem ugyancsak hármas felosztással az első részben a szabad gazdaság, a második részben a közületi gazdaság kérdéseit tárgyalja, a hanmadik részben pedig a közületi vetületben a magyar nemzetgaz—
daság sajátos vonásait mutatja be. A közületi gaz- daság kérdéseinek keretében kerül tárgyalásra a pénzügytan, az anyag felosztásánál követett alap- elvniél fogva kissé széttagoltan ugyan, de így tar—
talmilag igen előnyös egybekapcsolódásba jutva a társadalmi gazdaságtannal. A közületi vonatkozások kidomborítását, amint a szerző előszavában maga is megállapítja. határozottan visszatükrözteti az egész munka; ez összhangban áll a gazdasági élet újabb alakulásának általános irányvonalával.
Amikor Surányi—Unger könyvének legfőbb szerkezeti elemeiről megemlékeztünk. már is je—
