• Nem Talált Eredményt

A világ búzakészletei és a búzaszükséglet

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A világ búzakészletei és a búzaszükséglet"

Copied!
3
0
0

Teljes szövegt

(1)

1. szám. ._.39—

1929

pedig 310.545 darab epert'aesemete és 32.937 darab kiültetésre alkalmas eperfa talált elhelyezést. Tehát, bár az eper- fák szaporításánál határozott emelkedés észlelhető, az emelkedés nem elég gyors ütemű és az ültetések a megállapított ter—

vekben előírt mennyiségtől még legutóbb is jelentékenyen elmaradtak.

A termelés egyéb előfeltételei közül, a termelők számában némi emelkedés észlel—

hető. A termelő családok száma az utolsó

három évben a 20 ezret már meghaladta, szemben az mmm—1925. évek átlagával,

amikor is évenkint átlag csak 15.369 család

foglalkozott selyemhernyótenyésztéssel.

A termelők részére kiosztott selyembe-

gár-pete mennyisége természetesen a terme- lők számának alakulásához igazodott. A mai területen legtöbb pete az 1927. évben osztatott ki (416 kg). Ebben az esztendő—

,ben a termelőknek juttatott pete mennyi—

sége az 1921—25. évi petekiosztás mérté- két 333% —kal feliilmulta.

Érdekes jelenség, hogy a termés nem akkor (1927-ben) sikerült legjobban, ami—

kor a legtöbb pete osztatott ki s a legtöb—

ben foglalkoztak ezzel a termelési ággal, ha—

nem 1926-ban. Ennek oka bizonyára az

1926. évi kedvező időjárásban rejlik. Ebben az esztendőben a gubótermés eddig el nem ért magasságra (480204 kg) emelkedett; a

következő évben a természeti tényezők nem kedveztek a termelésnek ezért a gubótermés

mennyisége 375854 kg—ra csökkent. Az 1927. évi gubótermés alacsony voltát mu—

tatja az is, hogy ebben az esztendőben egy uncia (25 gr) pete után csak 23 kg gubó termeltetett, vagyis a termésátlag i4'8%-kal kisebb volt. mint az 1921——

1925. évek átlagában. Természetesen az

egy családra eső átlagos gubótermés is (27'3%-kal) kevesebbet tett ki, mint az említett öt esztendő átlagában.

Az 1928. évben a helyzet már sokat ja—

vult, amennyibe'n a gubótermés országos eredménye (435602 kg) az öt éves átlagos termést nem kevesebb mint 29'496—kal meg—

haladta. A mult évben egy uncia petéből átlagban 30 kg gubó termeltetett; ez az át- lagtermés jó közepes termésnek felel meg. ' Ennél jobb termésátlagot (31 kg-ot) a mai területen csak a kivételesen bő' termésű

1926. évben értünk el. ' '

A terméseredményeknek megfelelően az utóbbi évek folyamán a termelők kereseté—

nek nagyságában is hullámzás mutatkozik.

A kereset nagyságának változásai főleg a terméseredmények nagyságához alkalmaz—

kodtak, mert a selyemgubók átlagos bevál—

lási árában az utóbbi években nagyobb

arányú eltérések nem fordultak elő. A ke—

reset összegének a termésmennyiséggel való egybevetése útján megállapított átlagos be—

váltási ár ugyanis 1926-ban 261, 1927—ben 262, 1928-ban pedig 261 pengő volt kilo-

grammonkint. Természetesen az átlagáron

belül a gubók minősége szerint, különbsé- gek vannak, ezekről azonban adatokkal nem rendelkezünk.

Egy család selyemtermeléssel az 1926.

évben átlag 61 P, 1927-ben 42 P, l928- ban 55 pengő keresethez jutott. Ezek az ősz- szegek nem túl nagyok, de a termeléssel

járó munka sem sok és ha l'alusi lakossá-

gunk rendszeresen foglalkozik ezzel a ter—

melési ággal, minden tőkebefektetés nél—

kül, oly időben, mikor másnemű elfoglalt—

sága alig van, főleg a segítő családtagok

közreműködésével némi mellékjövedelemre

tehet szert. Sz. Z. dr.

A világ búzakészletei és a búzaszükséglet.

Les stocks de fzonzent du monde et les besoins en froment.

A római Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet multévi november havi l'iizetében a hozzá beérke—

zett adatok és jelentések alapján ezt a napjainkban különösen hazánkban előtérben álló kérdést ismer- teti. Az általános érdeklődés tárgyát képező adato- kat és megállapításokat a

juk be.

következőkben mutat-

I. Kivihető húzatelesleg.

A rendelkezésre álló statisztikai adatok és a beküldött jelentések alapján —— mint összeállí- tásunkbol kitűnik —— tisztán elméleti alapon megállapíthatjuk, hogy 1928 augusztus t—én a világ

négy legnagyobb búzatermelő államának körülbelül 225'6 millió métermázsa búzai'eleslege volt.

Meg kell még azt is állapítanunk, hogy a búza—

behozatalra szoruló államok ellátására a kimutatás—

ban feltiintetett mennyiségen kívül az 1928 augusz- tus l—től 1929. évi július ill-éig tartó kereskedelmi kampányban még milyen tételek vehetők számí- tásba. Itt két mennyiség jöhet még szóba, úgymint az északi földgömbön fekvő s a kimutatásban nem szereplő búzafeleslegge] rendelkező országok kész—

letei, továbbá a déli földgömbön fekvő államoknak

az új aratásból származó búzafeleslegeí.

(2)

1. szám.

__ 40—

1999

] . Búza(magés ma gmennyiségre átszámított liszt).

Froment (grains et farine ezprimée en guantite' de yraz'ns)

Kívihető felesleg 1928 augusztus l-én Emcédent exportablc au IN aoút 1928 (millió métermázsában —— millions de (1)

! ., ! § § !

§ ;; _. 3

15—93

% u ?

3 em 3903 ?- 9:

u§ ;. s. Nem. Ez ;:0 N'

E E: .. m my ....

. § R£ 2 ——' u * 3 is

Az orszag gk) 8 ; E.,-SE " ...

; m * nu ::v ! §

megnevezese % e ! § :: e 33 §§s §. (:

§ Guam—ce 39: 'B'§ ——o—N% ?":

Pays

ene

ra'—4 9-2" :N be: *05 a % ***-")

grow-ess: "05 "* .ahx', m'a

Ez? aim es itt 03 m _- 95-

o _. sux-52 w § asta .; R 3—0 § %;

"8 "o'§ 253 $$$ *" Era§ %a

's'—3 3—3;— gu ._u, sg efa—E mi?

*"a oEo av; 3: 3—3 "353 av,

"3 T, ? R UA! 0.3 _r-Nu ? o "9 "H 29, oa: %— n;; :; :: §0!— ": a,o a .— R; U " 5.3u **- 003; 53**

Ha! 4 (20) ?m Mk) §: '— V)

Kanada

Canada .. .. 1362 18'3 1545 32'0 122'5 —— 122 r) Amerikai Egye-

sült Államok

Etats—Unis 246'0 22'6 268'6 1800 886 1'3 87'3 Argentina

Argmlíne ,. 65'1 5'0 70'1 21'0 49'1 40'1 9'0 Ausztxália

Australie 31'6 3'0 34'6 13'0 21'6 14'8 6'8

Összesen:

Total:

478'9

48'9 527'8 2461) 281'8 56'2 225'6

A gazdasági év Kanadában 1328 aug. l-töl 1929 július Ell-ig, az Amerikai Egyesült Államokban 1928 július 1—től 1929 június 30-ig, Argentínában és Ausz—

tráliában 1928 január 1-től 1928 december 31-ig terjed. —— Anne'e ag'n'cole : Canada, 187" aoüt 1928——

31 mill. 1929; Etats-Unis, 167 juill. 1928—30 juin 1929: Argentina et Australie, ]" jamo. 1928——BZ déc. 1928.

Az északi földgönibön a kimutatásban már sze- replő Kanadán és Amerikai Egyesült Államokon kí—

vül búzafelesleggel rendelkeznek még Algir, Bulgá-

ria, Románia, Magyarország, a Sz. H. Sz. állam és

Tunisz. Szovjet-Oroszországot és Brit-Indiát a szó- banforgó kampányban nem számíthatjuk a búza- exportáló államok közé, mert az előbb megnevezett országban ugyan a jelentések szerint elég aratás volt, de n közlekedési nehézségek miatt. 3 felesleg előreláthatólag nem juthat rendeltetési helyére, Brit-Indiában pedig olyan katasztrófálisan rossz volt a búzatermés, hogy ezúttal behozatalra fog szo—

rulni. A búzafelesleggel rendelkező fent felsorolt államok készletét megfelelő megbízható statisztikai adatok hiányában csak egészen hozzávetőlegesen lehet megállapítani, az exportálható búzamennyiség azonban 20 millió métermázsát okvetlenül kitesz.

A déli földgömbön az új aratásból származó olyan húzamennyiség, amelyik 1929 július 31-ig külföldre szállítható, az előző évi adatokból követ—

keztetve kb. 75 millió mélermázsára becsülhető. A már említett 20 millió métermázsával együtt a ki—

mutaláshnn feltüntetett 225 millió métermázsa búza-

AZ1928AUG.1.-Től1929JÚL31.-l6 l

Du le'aoür 1928 au 31juiller'IBZS

kiviherő bózafelesleg

várheró bűnbe-hozatal medw; ae WW importot-uns de frame/7!

EWUPfaÚ/ES proba/es

Kanade . [shade

._. M Amerikai [gyAllEM frais-Une—

N

Argentina a Age/mbe

Ausztrália

Az északi - félgomb millióg-null/005de(;

A déli félgömb

készlelhez ilyformán 95 millió mélermázsát kellv hozzáadnunk, így tehát a tárgyalt kereskedelmi kampányban 320 millió métermázsa búzakészlettel számolhatunk.

II. A behozatalra szoruló országok búzasziik- séglete.

A szükséglet megállapításánál éppen úgy, mint a készletek számbavételénél, csak erősen hozzávető-

leges adatokkal lehet dolgozni. A vonatkozó össz:—

állításban felsoroltak a fontosabb importra szoruló három legutolsó év mérlegel, figyelembe véve az or—

szágok 1928. évi búzatermésének nagyságát. A szűk—

séglet megállapításánál gondolni kell még arra is, hogy a szóbanforgó országok 1928. évi búza és főleg rozstermése jól sikerült, viszont a tengeri' (is bnrgonyatermés igen gyenge volt. Ha ezektől a kö- rülményektől eltekintenénk, úgy a szóbanforgó or—

szágokban a behozatal útján fedezendő búzameny—

nyiség számszerűleg 170 millió métermázsát tenne ki, azonban kétségtelen, hogy főleg a rozslermés- felesleg tekintélyes része a kapásokban mutatkozó hiány fedezésére fog szolgálni, ennek következté—

ben a behozatallal fedezendő búzaszükséglet mérve emelkedni fog. Ezeket a szempontokat figvelembe véve, a kimutatásban szereplö államok búzaszükség—

letének import útján fedezendő mennyiségét 185 millió métermázsára becsüljük. Ezen a tekintélyes mennyiségű szükségleten kívül ki kell terjeszked—

nünk még a kimutatásba fel nem vett, többnyire nem európai búzaimportáló országok felvevőképes—

ségét-e is. Ezekben az országokban a búzafogyasztás nagysága az adatok tanusága szerint évről—évre emelkedik, a szóbanforgó búzakereskedelmi kam—

pányban ezt az emelkedő mennyiséget növeli még a más években felesleggel rendelkező Brit-India

(3)

*) Lengyelországnak ebben az évben 1 3 millió métermazsa kivitele volt 4) Behozatal útján fedezendő szükséglet.

hon de (; m.

helyzete is. A valóságtól bizonyára nem állunk messze, ha a kimutatásban nem szereplő államok behozatal útján fedezendő búzaszükségletét 45 mil- lió métermázsában állapítjuk meg.

Láthatjuk tehát, —— amennyiben a számításaink a tényleges helyzettől nem térnek túlságosan el -—

hogy a szóbanforgó kereskedelmi kampányban a fe- leslegke'nt jelentkező 320 millió métermázsa búza- készlettel szemben 230 millió métermázsára tehető igénylés mutatkozik. A kampány befejezése után a

1. szám. —— 41 —— 1929

2. Búzatermés és búzaszükséglet. — Récolte et besoins en froment.

(millió métermázsában —— en millions de 9 m.)

(I) m 'I)

T . " ' ?! ._ . " ' *55 , , . "' * 5 . .

813? %i § §§ Telis? §§ § §§ Telt? §§ § §§ Telt?

(. __ ) o .,,— o § :). mN :: § vw—

OW W W §§§ §§§ W ::§§ ::§§ FW §§§ §§§ Píflc'

A 1925 1925L2V6_w 1926 1926/27 3927 1927 /28 , _V1928

Ausztria — Autriche 29 39 68 26 4'5 71 33 43 76 3-3

' Belgium —— Belgigue. . 39 10"? 14'6 35 108 143 44 11—4 158 48 Cseh Szlovákia— Tche'co—

Slovagm'e . . 107 515 163 9'3 5'3 14'6 11'0 5'6 166 113

Dánia — Danemmk. 27 113 43 24 l'!) 43 25 29 54 1) 2'5

Észtország —-— Etom'e . 0 2 03 05 02 02 0'4 03 03 06 03

Finnország — Finlande 03 13 1'6 03 13 1'6 03 15 18 02

Franciaország —— France 899 75 97'4 63'1 16'9 800 752 127 87'9 75'6

Görögország —— Gréce . 31 51 82 3'4 52 86 35 2) 5'0 8'5 4'3

Ir szabad állam — Etat

labra dllrlande . . 02 50 52 03 53 513 04 419 53 1) 0'4

Lengyelország— Pologne 14'5 3) 14'5 128 22 150 148 23 171 147

Lettország — Lettom'e . 0'6 0'4 1'0 0'5 0'5 10 07 04 11 07

Nagy-Britannia. —— (ir-

Bretagne . 14—4 518 662 139 588 727 152 579 731 ?)13'2

Németalföld——Pays—Bas 16 73 89 15 7'6 9'1 1'7 83 100 21

' Németország— Allemagne 3"2 15'5 47'7 26'0 24'9 509 328 24'1 _, 569 344

Norvégia—Norvége . 0'1 1'8 1'9 0'2 1'6 1'8 02 18 20 02

Olaszország —— ltalie 655 135 840 601) 236 836 533 239 772 622

Svájc —— Suisse . 10 43 ; 5'3 1'1 44 55 11 50 61 12

Svédország —— Sue'de 3'6 1'7 53 33 Mi 49 31 23 54 1) 3'5

Japán —— Japan . . , 80 63 143 7'7 42 H'!) 80 4-5 125 35

Egyiptom —— Egypte . i 99 33 132 101 22 123 121 1'7 i 138 101

- Összesen —— Total . 265'3 li 151-9 417-2 ! 222-2 iss-o ! 40321! 243911 1808 424-7 2595

Egyéb államokü —Autres _ ; _ . __ __ . __ __ r. _ __

pays 4) 53 1 41 1 , 30 2 §

1) Beeslés. — Estimatz'on. — 2) Részben beoslésből szarmazo adatok. — En partie estimation. ——

—— La Pologne a emporte' 1'3 mil—

— Besoms á couvm'r par impmtation.

következő évi szükséglet fedezésére tehát még mint—

egy 90 millió méter-mázsát kitevő búzakészlet fog az új termés mennyiségen kívül a fogyasztók ren—

delkezésére állani. Ez a készlet igen tekintélyesnek mondható, ha figyelembe vesszük, hogy ez az előző évi kampány maradványain-ál 50%-kal, sőt az 1925/26. év kampány feleslegénél 172'7%—kal na- gyobb. A világ jövő évi búzasziikse'gletének kielégí- tése tehát még egy gyengébb termős esetén is elő—

relz'ithatólag biztosítva van.

A világ mezőgazdasági termelése.

Production agricole mondiale.

A földl'nívelésügyi minisztérium rendes évi kih adványa 1;) most hagyta el a sajtót, a kötet sok ér—

dekes és a gazdasági életben nélkülözhetetlen adu- taiból és megállapításaiból annak előrebocsátása—

val, hogy az 1928, évre vonatkozó adatok legna- gyobb része becslésen alapulnak, a következő leg—

fontosabb aktualitásokat emeljük ki.

A főtermények 1928. évi terméseredménye,

mint az 1. számú tábla adataiból látható, határo—

zottan kedvező. A világ búzalermése 11'7%-kal,

rozstermése 5'1')o—I:al, árpatermése 12%—kal, zab—

termése 13'/p%-kal, rizstermése 10'8%-kal, tengeri- trrme'se lrá%—Ical és burgonyatetmése 16%—kal na- gyobb volt, mint az 1927. évi termés.

A kedvezőbb terméseredmény összefügg a hektáronkinti átlagtermés javulásával: a termés-át-

1) A világ mezőgazdasági termelése az 1928.

évben. A M. kir. Földmívelésügyi Minisztérium

1928. évi 6. sz. kiadványa. Budapest, 1928. 449 el—

dal (egy térképpel).

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

gazdasági év elején a búzaexportáló országokban kivitelre 237'5 millió (; búza állott rendelkezésre, fontosabb importáló orszagok szükséglete pedig az előre- látható

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

A CLIL programban résztvevő pedagógusok szerepe és felelőssége azért is kiemelkedő, mert az egész oktatási-nevelési folyamatra kell koncentrálniuk, nem csupán az idegen

A pszichológusokat megosztja a kérdés, hogy a személyiség örökölt vagy tanult elemei mennyire dominán- sak, és hogy ez utóbbi elemek szülői, nevelői, vagy inkább

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

A „bárhol bármikor” munkavégzésben kulcsfontosságú lehet, hogy a szervezet hogyan kezeli tudását, miként zajlik a kollé- gák közötti tudásmegosztás és a

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban