• Nem Talált Eredményt

Zinner Tibor

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Zinner Tibor"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

Zinner Tibor

A kádári megtorlás rendszere

Absztrakt

Az előadásom célja az, hogy érzékeltetessem az 1956 októbere előtti .jogszolgáltatás” elrémisztő adatsorainak a bemutatásával - és korabeli kritikájának, a már az idő tájt kihirdetett különböző mértékű és típusú kegyelmi, és a kötődő adminisztratív eljárások miatt szükségessé vált sorsjobbító intézkedéseknek számsoraival - azt, hogy miként vezettek el a „tisztító viharhoz” a legszélesebben értelmezhető magyarországi „börtönvilág” anomáliái.

A kádári megtorlás rendszerét a maga összetettségében kívánom vázolni. A történteket nem leszűkítve az 1963. márciusi általános közkegyelemig, hanem a forradalmat és szabadságharcot követő első évtized októberéig tárom fel. Bizonyítani kívánom azt, hogy a „magyar kérdésnek” az ENSZ tanácskozások napirendjéről való levételének igényéből, és nem a rendszer „konszolidációjából”

sarjadtak a felemás intézkedések. Ismertetem az egymást követő öt jogszabályt, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendeletéit statisztikai adatokkal is alátámasztva. Ezekből hármat azonban úgy hirdettek ki a Magyar Közlönyben a testület nevében, hogy a grémium még egyszer sem ült össze 1956. november 4-ét követően. Azt érzékeltetem, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt (és egyes külföldi testvérpártok vezetői) szorgalmazására miként vált az igazságszolgáltatás ismételten a politikai szolgálólányává röpke, alig több mint fél esztendő alatt. Hogyan teremtették újjá a különböző párt- és állami szervek közös erőfeszítései a korábbiakból, a Gerő Ernő és Rákosi Mátyás tandem fénykorából ismert jogi környezetet. Egyes jogászok: bírák, ügyészek és ügyvédek adott időszakban kifejtett tevékenységét azért mutatom majd be, hogy szerepvállalásuk vagy részükről a megtorlásban való részvétel megtagadása miként határozta meg további életútjukat.

Végül a rendszerváltoztatás korabeli történéseiben, jogalkotásában részt vett történészek vezetőjeként az 1989: XXXVI.

és a 2000: CXXX, ún. semmisségi törvények keletkezésével (és az Az előadás címe:

42

(2)

adott politikai helyzettel egyező tartalmuk elemzésével) az a célom, hogy magyarázatát adjam következményüknek, a 2016. évi LVI.

törvény megalkotásának.

Kulcsszavak: 1956-os forradalom, megtorlás, semmisségi törvény

X 2 S 0 9 3 5

43

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az elmúlt évtizedben az élethosszig tartó tanulás straté- giája és terjedő szemlélete mellett – ahhoz csatlakozva – megjelent az élethosszig tartó tanácsadás

A fiatalok (20–30 évesek, más kutatásban 25–35 évesek) és az idősek (65–90 évesek, más kutatásban 55–92 évesek) beszédprodukciójának az összevetése során egyes

A második felvételen mindkét adatközlői csoportban átlagosan 2 egymást követő magánhangzó glottalizált (az ábrákon jól látszik, hogy mind a diszfóniások, mind a

– A december 9-i rendezvény célja, hogy a sokszor egymással ellentétes nézete- ket valló csoportok, valamint a témában jártas szakemberek ismertessék véle- Vallásos

Feltevésem szerint ezt a kiadást ugyanaz a fordító, azaz Bartos zoltán jegyzi, mint az előzőt, s vagy azért nem tüntették fel a nevét, mert az ötvenes évek klímájában

Az Állami áruház című operett filmváltozatában a háború előtti magyar operett- tradíció motívumainak száma eltörpül a kitalált hagyomány – politikai ideológia

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik