Michaely, M.: Az országok részvételének mértéke a világkereskedelemben

452

vonatkozásában tartalmazza ugyanezt a nyolcadik tábla.

A kötet második részében szereplő ada- tok a Szovjetunió külkereskedelmét part—

nerek szerinti megcszlásban ismertetik

igen nagy részletességgel Ebben a rész-

ben a szovjet importot és exportot 23 európai, 19 ázsiai, 2 észak-amerikai, 10 dél—amerikai, "? afrikai és 2 óceániai or—

szág vonatkozásában részletezik a táblák.

A kötet szerkesztői igen jelentős volu—

menű munkájukat szeminel'láthatólag nagy gondossággal végezték el. Munká—

juk arról tanúSkodik, hogy a történeti jellegű adatsorok közzétételének a Szov—

jetunióban nem tulajdonítanak pusztán akademikus jelentőséget, hanem azt tu—

dományos és gyakorlati célok megvaló—

sítása szempontjából egyaránt fontosnak tartják és ennek megfelelő támogatásban is részesítik.

(Ism.: Kenessey Zoltán)

Dojnoo, Neko:

Az optimális áruszállítási távolság meghatározása a vasúti és a gépkocsi-

közlekedés közötti tervszerű

megosztás céljából

(Opredeljane na optimalnoto razsztojanie za planowo razpredeljane na tovarnlte prevozi mezsdu zselezopátniia i avtomobilnlja transz- pfrtsg -— Planovo Sztopansztvo.1960.6. sz.

1 —- p-

A szocialista gazdálkodásban a közle—

kedés különböző ágai az egységes közle—

kedési rendszer részeit képezik A közle—

kedés irányítói a szállítási feladatokat a különböző rendelkezésre álló szállítási le- hetőségek között oly módon osztják el, hogy a szállítás lebonyolításával a lehető legelőnyösebb gazdasági eredményt érjék el. Azt, hogy az adott szállítási feladatot melyik közlekedési ág képes a lehető leg—

előnyösebben elvégezni, a szállítás ön—

költsége szabja meg.

Az áruszállítási tevékenység gazdasá—

gos megosztásának problémája főleg a vasúti és a gépkocsiközlekedés tekinteté—

ben merül fel. Ezért a továbbiakban e két közlekedési ág önköltségének összehason- lítását kell elvégeznünk. Meg kell hatá—

roznunk azt a szállítási távolságot, amelynél a vasúti szállítás folyamatos csökkenése következtében ez az önkölt—

ség egrenlővé válik a gépkocsiszállítás önköltségével.

A Bulgáriában érvényben levő árak alapján az 1959. évi szállítási feltételek és lebonyolított szállítások szerint az ön—

költség az említett két közlekedési ágnál 23,3 kilométernél vált egyenlővé.

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

Ez a számítás azonban egymagában nem elég a szállítási feladat elöSZtásáhbz,

hanem annak a figyelembevétele is szük—

séges, hogy a vasúti Szállítás igénybe-

vétele esetén milyen további kiegészi-

tő szállítások (a feladási, illetve rendel-

tetési helyen a Vasúti álloriiástól a rak—

tárig valo szállítások) szükségesek. A fenti 23,3 kilométeres szállítási távolságot korrigálva e járulékos szállítások és át—

rakások költségeivel, 30,8 kilométert ka- punk.

Ez az optimális távolság azonban nem tekinthető állandónak. Az árak, a szálli—

tási feladatok és a szátlítási feltételek változásával természetesen ez is változik.

Figyelembe véve aZonban azt, hogy szo- eialista gyakorlatban az árak nem vál- toznák az egyik évről a másikra, továbbá

azt, hogy a vasúti és a gépkocsiszállítás

technikájában, szervezésében és teehno- lógiájában hirtelen nagy változások nem fordulnak elő, megállapíthatjuk, hogy az optimális szállítási távolság évről évre nem változik lényegesen. Igy az egyik év

tényleges adatainak ismeretében megha—

tározható egy közeli tervidőszak szállítási feladatainak elosztása.

Az áruszállításoknak a vasúti és a gép- kocsiközlekedés közötti elosztása ezen elv alapján, népgazdasági érdek. Ez az el—

osztás azonban 'az egyes szállittató válla- latok részéről csak abban az esetben ke—

rül támogatásra és végrehajtásra, ha a gépkocsiközlekedés szállítási tarifája az előzőkben meghatározott optimális szállí- tási távolságig (30,8 km) kisebb, mint a vasúté és fordítva: a vasút tarifája az optimális szállítási távolság felett alacso- nyabb, mint a gépkocsiszállitásé.

A fentiekből következik ,hogy a szál—

líttató vállalatokat a tarifák helyes kiala—

kításával célszerű a megfelelő közleke—

dési ág igénybevételére irányítani, a kii—

lönböző adminisztratív intézkedések és korlátozások helyett.

(Ism.: Mányi Szabó István)

Michaely, M.:

Az országok részvételének mértéke a világkereskedelemben

(The shares of countries ln World trade.) ——

The Review of Economics and statistics. 1960.

3. sz. 307—317. p.

A részvétel mértékén általában egy or- szág kereskedelmének a világkereskede—

lemhez viszonyított arányát értjük. A ta—

núli'nány célja a világkereskedelemben való részvétel helye mérése és a részvé- teli hányadra ható főbb tényezők szét—

választása.

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELO

453

Tegyük fel, hogy egy ország összes—ex—

portja adott évben például 10 százaléka az évi összes világexpor'tnak és hogy az ex- port-árustruktúra minden tétele is ponto—

san 10 százaléka a világénak, s az összes árucikkek is ugyanúgy képviselve vannak.

Állítsunk ezzel szembe egy kisebb orszá- got, 'mely csak néhány árucikket exportál, de ez jelentős hányada az illető cikk világexportjának. E kis ország összes ex—

portjának aránya a világ összes exportjá—

hoz jóval kisebb, mint az előzőé, de az il—

lető árucikkekben jóval nagyobb.

Ekkor tehát nem azt vizsgáljuk, mennyi az ország részvételi hányada a világ—

exportban (vagy importban), hanem hogy mennyi az egyes cikkekben. A kapott részvételi hányadokat egyetlen átlagban foglalhatjuk össze, ha minden hányadot az illető cikknek az ország exportjában be- töltött fontossága szerint súlyozunk. Jelöl—

jük az országot j-vel, cikkenként súlyozott százalékos részvételi hányadát a világ- exportban W'fx —szel; akkor

ahol adott időszakban, Xij a j ország által exportálti árucikk értéke, X,- az illető árucikk összes világexportja, i ]- pedig J' ország összes áruexportja az adott idő—

szakban;

* Az index felső határa 100 (ha az ország egyedül áll egy cikk forgalmazásában); az index alsó határa pedig az ország összes exportjának (importjának) együttes ará- nya a világéhoz. Ez akkor állhat fenn, ha valamely ország semmiféle árucikk tekin—

tetében nem specializált, illetve forgalma

—— mint a bevezető példában —-— azonos százalékos megosztásban tükrözi a világ- kereskedelern számait.

Az ,,árucikkenként súlyozott részvételi hányad-index" három alapvető tényezőt tükröz. Az export esetében: 1. az ország teljes exportjának mérvét, a Világexport- hoz viszonyítva, 2. az export árukoncent- rációjának fokát, melynek százalékos együtthatója, ij, így definiálható:

% : 100 VE (i'—;),

3. az árucikkenként súlyozott részvételi hányad—indexet befolyásolja továbbá

azoknak az árucikkeknek a világkereske—

delmi forgalma is, amelyeknek exportjára az ország ,,koncentráli'. Minél nagyobb az ország exportja, annál koncentráltabb az árustruktúrája, és minél kisebb a világ—

kereskedelem e ,,koncentrált" árucikkek-

ben, annál nagyobb az ország árucikket!—

ként súlyozott részvétele a világexportban.

Megállapítható, hogy a súlyozott export—

hányad mértéke a legtöbb országnál sok- kal magasabb, mint az egyszerű hányad;

az importhányadoknál ez a különbség ki- sebb. A súlyozott exporthányad általában magasabb, mint a súlyozott importhányad, míg az egyszerű hányadoknál a helyzet többnyire forditott. E különbségek oka az export, illetve import árukoncentrációjá—

nak különböző foka. Az árukoncentráció különbségek és a súlyozott hányadok kö—

zött összefüggés van; a korreláció az ex—

port és az import árukoncentrációs együtt—

hatója-, illetve a súlyozott export— és im—

porthányad között a tanulmányban meg—

vizsgált 44 ország esetében igen szignifi—

káns (O,754), másszóval az export-, illetve import-árukoncentrációs fok különbsége hasonló irányú súlyozott export-, illetve importhányad különbségeket von maga után. Az export árukoncentrációs foka ál- talában a kis országoknál magasabb. A nagy országoknál ugyanis a koncentrált- ság foka általában alacsony, lévén for- galmuk is nagyobb, de a nagy országok általában a fejlettebbek, ezért az export árukoncentrációs foka rendszerint ala—

csonyabb.

Az import esetében a súlyozott és az egyszerű importhányad rangsora csaknem megegyező. Noha a fejlett országok beho- zatala kevésbé koncentrált, mint az egyes kis államoké, az import koncentráció min- denképpen kevésbé erőteljes és kisebb mértékben hat ki az, országok súlyozott importhányadára: másszóval, az import- koncentrációs fokok annyira közelállnak egymáshoz, hogy az ország nagyságának döntő szerep jut.

A számítások szerint az iparcikkek ex- port—koncentráltsági foka nem áll mögötte a nyersanyagokénak, sőt a specializálódás foka az ipari országokban igen nagy, s ez megmutatkozik az iparcikk export profil- jában.

*

A világpiac —— az egyes országokból te- kintve —— különböző körülmények követ—

keztében kialakított részekre oszlik. Az egyes országok külkereskedelmi szerepea földrajzilag elkülönülő piacon erősen el- térhet az egységesnek tekintett világpia- con játszott szerepétől.

Ha valamely ország exportját a föld- rajzi területen osztozó többi ország mind- egyikének összes importjához viszonyít—

juk, és a kapott hányadokat aszerint von- juk össze súlyozott átlagba, hogyan arány- lanak az illető ország összes exportjához, a kapott ,,földrajzilag súlyozott részvételi

454

hányad—index" az ország exportját a vi—

lágforgalomhoz viszonyítja (nem az ex—

porthoz). **

*Az ország, j, földrajzilag súlyozott ex—

porthányada, ijv százalékosan:

ng XS]

A-, ; 100 .; ._.—

" ztus X]-

8

ahol ij jelenti j ország exportját s or—

szágba (azonos s ország importjával J' országból), Ms jelenti 3 ország összes im- portját,— X_, pedig j ország összes export- ját. Ez az index is 100 lenne felső határ—

ként, ha a' ország egyedüli exportőr s or- szágba; az alsó határ pedig az ország ösz—

szes exportjának százalékos hányada a világforgalomhoz viszonyítva (elméletileg akár világexport, akár Világimport). Ez akkor állna fenn, ha valamely ország ex- portjait az egész világon olyan arányban osztaná el, mint az átvevő országok rész—

vételi aránya a Világimportban: az expor- táló ország tehát földrajzilag nem lenne ,,specializált."

A nemzetközi forgalomhoz viszonyított földrajzilag súlyozott hányad-index — mint az előző is — három tényezőtől függ:

1. az ország kereskedelmének méreteitől, 2. a földrajzi koncentráció fokától, 3. az ország fő kereskedelmi partnereinek jel—- legétől (nemzetközi forgalmuk nagy—e vagy kicsiny).

A geográfiai koncentrációs együttható

—- exportvonatkozásban —— százalékban kifejezve:

z íf '

X]

3

ij : 100

ahol X s] jelenti ;; ország exportját s or—

szágba, X] pedig y' ország teljes exportját.

Az országoknak földrajzilag súlyozott szerepe a nemzetközi forgalomban több—

nyire magasabb, mint ,,egyszerű" hánya—

duk: tehát fennáll bizonyos fokú föld—

rajzi specializációjuk. Ezzel szemben ——

ellentétben az árucikk szerinti súlyozott hányaddal —— az export, illetve import te—

kintetében a földrajzilag súlyozott hányad jellegzetes különbségeket nem mutat, sőt a két hányad eléggé közel van egymáshoz.

Ez a kereskedelem koncentráltságának folyománya.

A földrajzi koncentráltság foka és a társországok kereskedelmének mérete együttesen az adott ország piacának az egész világpiachoz viszonyított ,,nagysá- gát" határozza meg. Az így képzett ,,piac—

nagyság"-index felső határa az egység, ha az exportban nincs földrajzi specializált- ság; a mutatószám annál kisebb, minél

nagyobb az export földrajzi koncentrált—

sági foka és minél kisebb a rendeltetési országok áruforgalma. * _

A számítások igazolják azt a többször hangoztatott állítást; hogy a legnagyobb kereskedő országoknál a trend a kis or—

szágokkal Való kereskedelem felé mutat, továbbá a területi társországok nagyság- indexe és a kereskedelem földrajzi kon—

centrációs foka között jelentős korreláció (exportnál 0,726, importnál O,645) áll fenn, bár a földrajzi koncentráltság és a keres- kedelmi partner nagysága általában ellen—

tétes irányban hat.

A tanulmány függeléke a táblázatokban közölt konkrét adatok kiszámításának metodikáját tartalmazza.

(Ism.: Falvai Alfréd)

Needleman, L.:

Háztartási készülékek iránti kereslet

(The demand for domestic appliances.) -—

Economic Review. National Institut. 1960. 12. sz.

24—44. p.

Szerző részletesen elemzi négy jelentő—

sebb elektromos tartós fogyasztási cikk: a televíziós készülék, a hűtőszekrény, a mo—

sógép és a porszívó angliai forgalmának alakulását az elmúlt tíz évben és a forga—

lom várható irányzatát az elkövetkező 5——

——10 éves időszakban. Szerző táblában mutatja be az angliai piac ellátásának alakulását az adott négy cikkből, az 1950., 1955. és 1959. években. A készülékek érté,- kének megállapítása konstans árakon tör- ténik; alapként az 1954. évi becsült kis—

kereskedelmi árakat vették, amit a darab—

számmal szoroztak meg. Az összehasonlí- tás céljából megadott más fogyasztási cik- kek árainál ugyanennek az évnek az árai—

ból indultak ki. Ez az áralap —— mind a tanulmány függeléke megállapitja —— bi—

zonyos torzitásokhoz vezetett.

Megvizsgálták a kereslet jövedelem—

elaszticitását is. Megállapították, hogy a heti 14 forinton aluli jövedelmeknél 10 százalékos jövedelememelkedés 15—20 százalékos keresletemelkedést idéz elő a rádió és egyéb elektromos fogyasztási cik—

kekben. Heti 14—30 font közötti jöve- delmeknél a kereslet—elaszticitás 10 szá—

zalék. A kereslet jövedelem-elaszticitása átlagosan, azaz az összes jövedelemcso—

portoknál valamivel kisebb, mint l,5.

A nagykereskedelmi árindexek az év végére vonatkoznak, s azokat a kereske—

delmi minisztérium szolgáltatta. A nagy- kereskedelmi ár ismeretében a kiskeres- kedelmi árat úgy számítják ki, hogy a két ár közötti haszonrést állandó százaléknak tekintik, de figyelembe veszik a forgalmi adó változásait. A nagy— és kiskereske—