A gépi fordítás néhány kérdése megtekintése

651.926.011

A GÉPI FORDÍT As NÉHÁNY KÉRDÉSE Hell György

A gépi fordítás a maga újdonságával, módszereinek és eljárásá­

nak látszólagos rejtélyességével, sokszor eltúlzott eredmények köz­

lésivel az általános érdeklődésnek s z i n t e középpontjába került.A £<.'- p i fordítás története, r gépi forditással k a p c s o l a t o s kérdéseknek a¬

kár csak áttekintő jellegű i s m e r e t e i s a z t mutatják, hogy f e l e s l e g e s e z z e l a kérdéssel k a p c s o l a t b a n titokzatosságról vagy t u l z o t t a n bo­

n y o l u l t eljárásról beszélni.

A k o r s z e r i ' e l e k t r o n i k u s számológépeken végezheti m a t e m a t i k a i és l o g i k a i müveletek a negyvenes évek vege felé adták a z t a g o n d o l a t o t , hogy e z e k k e l a gépekkel fordítani i s l e h e t n e . Az angol fíarren TíEAVEit

és A.D. EOQTH 1946_47-ben abból az elgondolásból I n d u l t a k k i , hogy a gép helyettesíthetné a azjtárat, és az ember h e l y e t t elvégezhetné a szókerosést. Ha a gépet megfelelő szótárral látják e l /"töltik f e l " / , a gép b i z o n y o s j e l r e n d s z e r alkalmazásával a fordítandó szó a l a p j e l e n ­ tését a d j a k i a kívánt n y e l v e n . M o n d a t t a n i elemeknek alkalmazásáról i t t még nem v o l t szó, ennek gondolatát H.H. EICHENS v e t e t t e f e l , és d o l g o z t a k i B00TH_tal 1948-ban.

E1CHE1S és tíOOTH a tulajdonképpeni mondattannak a lényegtelen­

ségéből i n d u l t a ! ; M . Cikkük mottójának i s SCHIEGEL e g y i k mondatát választották: " L i s e r , l i s e r ; j e t e z vos gramraaires au f e u ! " / O l v a s n i , o l v a s n i ; tűzre a nyeívtenataltokát!/ A műszaki szövegek elemzése a¬

lapján a r r a az álláspontra h e l y e z k e d t e k , hogy a fordítás akkor i s érthető, ha csak a szavak egymásutánjára ügyelnek. Feltételezésük az v o l t , hogy a mondattani szabályok minden n y e l v b e n egyformák. E z t u¬

gyan nea tekintették kizárólagosnak, de ugy gondolták, hogy az ese­

t e k lefns-gyobb részére érvényes. Elgondolásuk igazolására huss nyelvből fordítottak l e egy-egy mondatot a n g o l r a csak az említett

szabályok figyelembevételével. RICEEKS és £00 TH t e r v e z e t t gépi szó- tára már nemcsak szótövet t a r t a l m a z , hanem végződéseket i s . A fordí­

tásban azonban nea k a p j u k v i s s z a t e l j e s mértékben az e r e d e t i n y e l v

MKT 1962. o k t . IX.évf. 5.szám

s z a v a l n a k n y e l v t a n i alakját, hanem esak n y e l v t a n i utalásokat talá­

l u n k , amelyek a szerzők s z e r i n t elegendőek a szóról ezóra fordított szöveg megértéséhez még akkor i s , ha történetesen japán nyelvről van a szöveg lefordítva. Példaazövegeiket ntfvényszármazástanOól vették, és o l y a n mondatokat választottak, amelyekéén Bem Bzemélynév, sem számnév nem v o l t . A fordítás során néhány azőfajt jelentéktelennek, elhanyagolhatónak v e t t e k / p l . a névelőt/, nem jelölték az egyesszá­

mot, a jelenidőt és a harmadik személyt. Betűjelzéssel 16 n y e l v t a n i utalást fűztek a fordításba, az e r e d e t i szövegen p e d i g egyöntetű i - rásjellel választották e l az összetett szavak egyes t a g j a i t egymás­

tól éa a szótöveket a ragoktól. A fordított szövegben sző után t e t t betűvel jelezték p l . a többesszámot, részes e s e t e t , l n f i n i t i v u s z t , m u l t időt, k i h a g y o t t szót a t b . , i g y a k a p o t t szóaor összefüggése v i ­ lágosabbá vált. Elgondolásuk szemléltetésére álljon I t t két o l y a n mondat, m e l y e t RICHEKS és £00TH fordítottak l e említett módszerükkel.

Wenn Í J I ein-em gröss-eren Gebiet zwel Pontúén nebeneinander l e b - e n , ohne s i c h zu vermÍBch-en, ao gehör-en s i e v e r s c h i e - den-en Porm-en-kreis-en an.

fordítása!

i f l a a/one d l a r g e /more/ a r e i two form m b e s i d e one a n o t h e r l i v e w i t h o u t s e l f t o / t o o mix, eo b e l o n g / h e a r p d i f f e r e n t m f o r m m c i r c l e m a t .

+

Az apró-bogyó-ju fajták, ugy termés-^ennylság-ben, m i n t azá- raz-anyaghozam-ban, felttlmul-ják a nagy-bogyó-ju fajták-at.

fordítása:

s m a l l b e r r y v a r i e t y m so c r o p / f r u i t q u a n t i t y I n as d r y m a t t e r y i e l d I n suxpaas m g r e a t b e r r y v a r i e t y m,

d s részes e s e t ; m = többes szám.

1950-ben REIPLER c i k k e j e l e n t e t t u j a t a gépi fordítás fejlődé­

sében. A fordítógép munkáját két személy munkájával a k a r t a teljessé t e n n i . Az e g y i k személy l e n n e az előszerkesztő, a másik az utószer­

kesztő. Az első az e r e d e t i szöveg minden belső kétértelműségét kü­

szöbölné k i , /azaz megszüntetné a l e x i k a i és g r a m m a t i k a i homonimiá¬

k a t / , a másik szerkesztőnek az l e n n e a f e l a d a t a , hogy a gép fordí­

t o t t a szöveget egyértelművé, olvasmányossá, kinyomtathatÓvá t e g y e . A gépi forditás megalapozottságát és megbízhatóságát n i sem b i ­ z o n y l t j a jobban, m i n t a z , hegy REIPLER irányzatának követői hamaro­

san maguk 1B fölöslegesnek tartották a szöveg előzetes előkészíté­

sét.

REIPLER az előszerkesztő alkalmazásával tulajdonképpen o l y a n problémát a k a r t m e g o l d a n i , amely a gépi forditás k e z d e t i szakaszá­

ban még legyőzhetetlen akadálynak látszott. Ekkor még nem t u d t a k a

HELL GY.: A gépi forditás

gépnek o l y a n isüködési menetet, programot előírni, a m e l l y e l a sokfé­

l e m o n d a t s z e r k e z e t e t és a b o n y o l u l t n y e l v t a n i formákat l e l e h e t e t t v o l n a fordítani. A s z i n t a k s z i s és a morfológia leegyszerűsítését a l ­ k a r j a elérni S.Ü. DOBD i s 1952-ben k i a d o t t cikkével /MoŐel E n g l i s h / , Azt ajánlja, hogy Liár a szerzők Írják c i k k e i k e t egy egyszerűbb és a gép számára s o k k a l könnyebben hozzáférhető és lefordítható n y e l v e n . Az érdekesség kedvéért érdemes megemlíteni BODB három l e g f o n t o s a b b szabályát:

1 . l e g y e n egységes szórend;

2. l e g y e n e g y e t l e n jelentése minden szónak;

3. l e g y e n e g y e t l e n a l a k j a minden szónak.

Cikkét BOBB már i l y e n " a n g o l " n y e l v e n i r t a , és s z e r i n t e k i s g y a k o r l a t t a l kötetlen a n g o l szöveget i l y e n angolba l e h e t gépelni.

A gépi forditás kérdéseiről 1 9 5 4 - i g csak c i k k e k b e n és előadáso­

kon v o l t szó. A nagy változást tulajdonképpen 1954 h o z t a , araikor j a ­ nuár 7-én Georgetóimban egy IBM gépen lefordították az első szövegűt

Mielőtt ennek a kísérletnek a részleteire rátérnék, célszerűnek látszik előbb a fordítógépek felépítéséről és működéséről néhány szót szólni. Legfontosabb tulajdonságuk talán az, hogy képesek ada­

t o k a t b e f o g a d n i , a z t m e g t a r t a n i , azaz képesek emlékezni, és az ada­

t o k k a l az a d o t t utasitás-sorozatnak megfelelően képesek müveleteket elvégezni. Az utasításokat vagy a gép emlékező tárolóiba adagolják, vagy egy különleges kódolásnak megfelelő l y u k a s z t o t t l a p o n irják elő Az adható utasításoknak e g y i k lényeges vonása, hogy a d o t t esetben a gép a lehetséges két vagy több további utasítás-sorozatból a már e l ­ ért eredmények vagy a meglévő adatok alapján választani képes. Az a d a t o k a t a gépek k e t t e s számrendszerben tárolják, és ebben a szám­

r e n d s z e r b e n i s dolgoznak. A gép által elvégezhető müveletek /össze­

adás, kivonás, szorzás s t b . / közül a forditás szempontjából az a l e g f o n t o s a b b , hogy a gép összehasonlítani i s t u d , és éppen az össze­

hasonlítás eredményeként választ a lehetséges lépések közül. így történik p l , a szókeresés a szótárból, egy a d o t t szó környezetének feldsritése s t b . A fordításhoz a gépet természetesen elő k e l l készí­

t e n i . Ez abból áll, hogy a forrásnyelv és a célnyelv szükséges mor- fénáit /szóelemeit/ a gép emlékező egységeiben t a r o l j u k , és as e l ­ végzendő müveleteket vagy lyukkártyán, vagy magában a gépben rögzít­

jük. A fordítandó szöveg beadagolása után a gép most már a u t o m a t i k u ­ san f o g f o r d i t a n i .

Ezek után térjünk rá az első gépi forditás ismertetésére,amely­

nek a forrásnyelve az o r o s z , célnyelve az a n g o l v o l t . Egyes vélemé­

nyek s z e r i n t azért választották az orosz n y e l v e t , mert gazdag a l a k ­ t a n a könnyítést j e l e n t a gépi forditás számára, mások s z e r i n t gazda­

sági és p o l i t i k a i okok játszottak közre. Az i r o d a l o m mindenesetre e z t az utóbbi véleményt támasztja alá. A g e o r g e t o w n i gép szótára 250 egy-, l e g f e l j e b b kétjelentésű szót t a r t a l m a z o t t . A t e l j e s szó­

a l a k o k m e l l e t t esetvégződések és I g e r a g o k i e s z e r e p e l t e k , ami a z t j e l e n t i , hogy a szútár legnagyobb része szótövekből állt. A gép h a t

MKT 1962. o k t . IX.éTt. 5.azam

alapvető n y e l v t a n i ezabdly alkalmazáséval végeste e l a fordításhoz BzüJsségeB müveleteket.

Az egész munkát nagy apparátussal készítették elő, a n y e l v i részt, a kódolást /a szöveg ég n y e l v t a n 2-es számrendszerrel való visszaadását/ és a programozást külön személyek végezték.

Érdemes néhány szóban kitérni ennek az első fordításnak a rész­

l e t e i r e a n y e l v i r e s z t előkészítő l e o n DOSTEHT ismertetése alapján.

A szerző már cikkének elején leszögezi, hogy a gépi forditás első­

sorban nyelvészeti probléma, bér az i t t szükséges szempontok eltér­

nek a nyelvészet hagyományos vizsgálódási s z e m p o n t j a i t o l . A hagyomá­

nyos nyelvészet inkább a t a r t a l m i elemet nézi, és a szavak értelem e z e r i n t i összefüggését k e r e s i , i t t v i s z o n t a f o r m a i elem a lényege­

sebb. Ezért i s történt, hogy kevés nyelvész f o g l a l k o z o t t a gépi f o r ­ ditás problémáival, és éppen a nyelvészek közül v o l t a k sokan, a k i k nem sokat vártak a gépi fordítástól. EOSTERT o l y a n n y e l v i elemzést v e t t programjának alapjául, amelyből gépi programot t u d o t t összeál­

lítani. Munkájából kezdettől fogva kiküszöbölte az elő- és utószer­

kesztő működését, és az e r e d e t i szövegből közvetlenül jó fordításra törekedett. Programját a gépi kipróbálás előtt o l y a n személyeken próbálta k i , a k i k o r o a z u l nem tudnak, és a k i k n e k a fordítást a meg­

a d o t t utasítások alapján k e l l e t t elvégezniük. Ez az eljárás azóta i s g y a k o r l a t b a n van. Legfontosabb fordítási szabályai a következők v o l ­ t a k :

1 . a sző egy az egyhez fordítható;

2. szórendszerét k e l l a l k a l m a z n i ;

3. a B Z Ő jelentését a később Jövő egység alapján meg k e l l vál­

tó z t a t n i ;

4 . a szó jelentését a megelőső egység alapján k e l l megváltoz­

t a t n i ;

5. a forditáaban ezükaégtelan B Z Ó kihagyása;

6. a fordításhoz szükséges sző betoldása.

A georgetowni gép még l a s s a n működött: percenként 72 számegysé­

g e t /betűt/ a d a g o l t a k be, a fordítást 5-9 másodperc múlva a d t a k i . Az átlagos ezőhoeszuságot 7-8 betűnek véve, ez kb. 10 szót j e l e n t percenként.

Az a m e r i k a i kísérlet után egy évvel a Szovjetunióban i s elvé­

gezték az első gépi fordítást angol nyelvről o r o s z r a . A rendelkezés­

r e álló i r o d a l o m alapján megállapítható, hogy az előkészítő munkák, amelyek e z t a fordítást megelőzték, szintén évekkel előbb kezdődtek.

Az a tény, hogy egy évvel az a m e r i k a i kísérlet után a Szovjetunióban i s végeztek gépi fordítást, méghozzá a gépi forditás szempontjából s o k k a l több nehézséget jelentő a n g o l nyelvről, a s z o v j e t n y e l v t u d o ­ mány i g e n komoly teljesítménye. Ae első angol-orosz forditást egy BESZM számológép végezte, amelyet azóta i s fordítási célokra hasz­

nálnak. A kiBérletekről D.Ju. PAHOV akadémikus ismertetése alapján a következőket l e h e t röviden elmondanit

HELL ÖT.i A gépi fordítsa

A forditás szótári a l a p j a 952 a n g o l és 1073 /!/ o r o s z sző v o l t , a szavakat különleges m a t e m a t i k a i szövegből vették. Az első kísérlet után a gép szókészletét és nyelvtanát rendszeresen bővítették, és

j e l e n l e g már kb. 6OO0-es szókincsnél t a r t a n a k . A fordítások meglepő­

en jók, s ez annál i s inkább f i g y e l m e t érdemel, mert az a n g o l n y e l v meglehetősen szegényes a l a k t a n i j e g y e k e t tartalmazó m o n d a t a i t k e l ­ l e t t az a l a k t a n i l a g gazdag o r o s z n y e l v b e n v i s s z a a d n i .

A fordítási program általános jellegének ellenőrzésére c i k k e ­ k e t fordítottak a Times-bŐl és részleteket DICKEÖS C o p p e r f i e l d Dávid c. regényéből, jó eredménnyel. Egy mondat az a n g o l - o r o s z fordítás­

ból:

Even i n cases where e x p l i c i t o r i m p l i c i t s o l u t i o n B a r e known, i t i s somtimes e a s i e r t o o b t a i n a n u m e r l c a l s o l u t i o n t h a n a t t e m p t t o c a l c u l a t e n u m e r i c a l v a l u e s f r o m t h e knovm s o l u t i o n .

A gépi forditás:

Dazse v s z l u o s a j a h , gde javniie I l i nejavnüe r e s e n l j a izvesztnü, i n o g d a b o l e e l e g k o p o l u c s i t ' c s i s z l e n n o e r e e e n i e , esem p u t a t ' s z j a vücsiszlit' c s i s z l e n n o e znaosenie i z i z v e s z t n o g o r e s e n i j a .

Ugyancsak a g y a k o r l a t b a n megvalósított fordításról számoltak be 1956 februárjában a Szü Tudományos Akadémiáján O.C. KULAGIHA és I.A.

ME1CSUK nyelvészek. Ez a forditás franciéról o r o s z r a történt, és a szövegeket szintén m a t e m a t i k a i tárgyú könyvekből vették. Mind a két forditási a l g o r i t m u s jónak és használhatónak b i z o n y u l t .

1 9 5 5 óta a SzU-bsn a gépi forditás, s z i n t e a z t mondhatnám, köz­

kedveltté l e t t a nyelvészek között. Több kutatóintézet m e l l e t t mega­

l a k u l t a Gépi Fordítók Társasága, amelynek t a g j a i r e n d s z e r e s össze­

jöveteleken vitatják meg a gépi fordítással összefüggő nyelvészeti problémákat, előadásokat t a r t a n a k , és kiadványokat j e l e n t e t n e k meg.

A "Voproszü Jazíkoznanija" hasábjain 1955 éta minden évben több c i k k j e l e n i k meg a gépi forditás kérdéseiről. A s z o v j e t nyelvészeket nem­

csak a nagy n y u g a t i n y e l v e k érdeklik, de f o g l a l k o z n a k a k e l e t i n y e l ­ v e k k e l , a k i n a i n y e l v v e l /oroszról kínaira már fordítottak/, és ami m i n k e t különösképpen k e l l , hogy érdekeljen, a magyar n y e l v v e l i s . I.A. MELOSUK 1957-ben elsőnek készített e l egy magyar-orosz gépi f o r ­ dítás programot, és néhány mondatot e z z e l a programmal próbaképpen l e i s fordított. tffilCSUK azért választotta éppen a magyar n y e l v e t forrásnyelvül, mert ez s z e r i n t e szerkezetét t e k i n t v e ragozó n y e l v , m i n t a török nyelvcsalád n y e l v e i , sok Összetett szava és elváló i g e ­ kötője van, m i n t a germán n y e l v e k n e k , az elöljáró szerepét névutók töltik be, ós ezért a speciálisan "magyar" problémák megoldása elő­

késsiti a t a l a j t o l y a n más n y e l v e k nehézségeinek megoldására,amelyek a r.agyar n y e l v v e l b i z o n y o s rokonvonást mutatnak f e l . / 6 / Második szempontként a forditás megvalósításához szükséges rendkívül sok és b o n y o l u l t szórendi változtatás kidolgozásét i s hasznosnak látta. E¬

redményeit a " P r o b l e m i K i b e r n e t l k i " kiadványaiban t e t t e közzé.

Azonkívül, hogy a SzU-ban sok n y e l v r e terjesztették k i a gépi fordítással k a p c s o l a t o s kutatásokat, a s z o v j e t nyelvészek munkáját

5

M£T 1962. o k t . IX.évf. 5.szám

még a s l a J e l l e m z i , hogy i n t e n z i v e n fáradoznak egy közvetítő J e l l e ­ gű gépi n y e l v kialakításán és ezövegek gépi kivonatolásán.

J e l e n l e g már sok államban végeznek eredményes gépi fordítást, és jénéhány országban f o l y n a k kutató munkák, i g y nálunk l e .

A gépi forditás lehetőségének gondolatát nem nyelvészek v e t e t ­ ték f e l , és azok a megoldási módok, a m e l y e k k e l e l e i n t e a fordítást megvalósítani akarták, a n n y i r a a nyelvészet általános szemlélete e l ­ l e n v o l t a k , hogy hivatásos nyelvészek részéről csak elutasitó n y i ­ l a t k o z a t o k a t l e h e t e t t várni. E l i s m e r t szaktekintélyek e l e v e t i l t a ­ koztak az e l l e n , hogy a fordítást, e z t az i g e n magasrendű s z e l l e m i tevékenységet gépies munkává próbálja v a l a k i lesüllyeszteni. Q m e k az ellentábornak nem i s v o l t nehéz d o l g a , h i s z garmadával l e h e t n e f e l h o z n i o l y a n e s e t e k e t , amelyekben a gépi forditás t e h e t e t l e n . Az ldlomatikus kifejezések fordításának nehézsége, a többértelmü sza­

vak szöveghű fordításának bonyolultsága /és s o k s z o r sikertelensége/

m e l l e t t valóban m e g o l d h a t a t l a n a sző h a n g u l a t i velejárójának i s a visszaadása, a széppróza minden árnyalatának kifejezése, nem i s szól­

va a versfordításról.

Más színben tűnnek f e l ezek a f e l h o z o t t nehézségek, ha a r r a gondolunk, hogy a gépi forditás már kezdettől f o g v a csak b i z o n y o s szűkebb területről v e t t i r o t t szöveg forditását t e k i n t e t t e feladatá­

nak, A választás a szakmai jellegű szövegekre, ezen belül főképpen a m a t e m a t i k a i szövegekre e s e t t , amelyek a "gépies", "betühü" forditás számára a l e g a l k a l m a s a b b a k . A szakmai szövegek jellegüknél f o g v a ke­

rülik a kétértelműséget mind szavakban, mind kifejezésmódban, és v i ­ s z o n y l a g k i s szókincset használnak. 1000 általános és 1000 speciális szóból álló szótárral az i r o d a l o m a d a t a i s z e r i n t már jó eredménnyel l e h e t fordítani. A szakmai szövegnek s z i n t e minden mondata definíció, és i g y ezek már jellegüknél f o g v a i s megkívánják, hogy k i n o s /gépi­

e s / pontossággal f o r d i t s u k őket. Az i l y e n szöveg szórendje állandóbb jellegű, mondatainak s z e r k e z e t e a bonyolultság m e l l e t t i s egyöntetű.

A szakmai szövegeken végzett s t a t i s z t i k a i jellegű kutatások p l . a kö­

vetkezőket mutatták:

1528 mondat közül 1309 mondat t a r t a l m a z o t t ezemélyragos igét, ebből a mondatok 81 fS-áosn az a l a n y az i g e előtt állt, és csak 19 $•

esetében az i g e után. A fennmaradt 219 mondatból 195 mondatban v o l t személytelen, 1 1 1 . éltalános alany.és az 1528 mondatból csak 24 mon­

datnak v o l t névszói állitmánya. Egy másik számlálás a d a t a i s z e r i n t 1129 mondatból a mondatok 88 #-ában a tárgy az i g e után állt, és csak 12 jí-ban az i g e előtt. 1484 esetből I 4 6 8 esetben állt a mellék­

név a főnév előtt, 1 esetben utána, /k többi esetben a melléknév ál­

lítmány, 1 1 1 . középfokú v o l t . / Az i g e a l a k o k száma a műszaki szöve­

gekben kevesebb, m i n t az általános jellegű szövegekben: a j e l e n l d e - jü a l a k o k közül az egyesszám 3. Bzemély és a többesszám 1. és 3.sze­

mély f o r d u l n a k elő. A főnevekre két jellemző a d a t : 617 esetből két egymásután elöljáró nélkül következő főnév 93,4 fí-ban b i r t o k o s kap­

c s o l a t o t a d o t t . Ezek mind a z t bizonyítják, hogy a szakmai szövegek elsősorban a l k a l m a s a k a gépi fordításra.

A gépi forditás e l l e n i érvek a l a p j a sokszor az a gondolat v o l t ,

HULL SY.t A gépi forditás

hogy nemcsak a forditás, de a n y e l v maga i a alkotó jellegű tevékeny­

ség eredménye, és nem közelíthető meg gépies szabályokkal. Nem sza­

bad azonban elfelejtenünk, hogy a n y e l v a társadalmi érintkezés esz­

köze, m i n t i l y e n j e l r e n d s z e r , és a n y e l v vizsgálatában i s érvénye­

síthetjük a j e l r e n d s z e r e k r e általában érvényes formális vizsgálati szempontokat. A gépi fordításban a forditás megvalósítása főképpen a formális tulajdonságok elemzése alapján történik.

A gépi forditás tulajdonképpen két nagy müveletcsoportból áll:

az analízis és szintézis műveleteiből. Az analízis során összegyűjt­

jük a forrásnyelv s z a v a i n fellelhető a l a k t a n i vonásokat, hogy a szó- kereséssel megkapott célnyelvi szavakon a megfelelő a l a k t a n i válto­

zásokat létrehozhassuk. Az utóbbi a szintéziB. M i v e l a n y e l v t a n i s z e r k e z e t minden n y e l v b e n más és más, a fordítási utasítások p o d l g ettől függenek, minden gépi forditás egyszerre csak két n y e l v között képzelhető e l .

A szőforditás lényege abban v a n , hogy a gép a fordítandó szöveg minden egyes szavát megkeresi a szótárban, és a megtalált szó a l a p ­ ján k i a d j a a n e k i megfelelő célnyelvi jelentést.

Az eljárás lényegének bemutatáséra tegyük f e l például, hogy a géppel az i s m e r e t l e n " u c s e n i k " szót a k a r j u k l e f o r d i t a n i . A forditást most a korlátozott terjedelmű gépi szótárral h a j t j u k végre, melynek o r o s z részében a "dom", "szád", " o d i n " , " u c s e n i k " , " n e t " szavak, a magyar részben: " k e r t " , "tanuló", "egy", "nem", "ház" szavak vannak.

M i n t látjuk, a szavak "párhuzamos" elhelyezése nem f o n t o s , v i s z o n t lényeges, hogy a megfelelő o r o s z és magyar szavak között o l y a n "kap­

c s o l a t o t " t e r e m t s e k , a m e l l y e l az i s m e r e t l e n forditandó szónak bár­

mely o r o s z szóval történő eredményes összehasonlítása után a gép "ad­

j a k i " /gépelje k i / a megfelelő magyar szót m i n t jelentést. Egy i ¬ l y e n " k a p c s o l a t " e l e k t r o n i k u s gépeken megoldható, és a forditás most mar abból áll, hogy a valóban i s m e r e t l e n szót egymás után minden forrásnyelvi szótári szóval összehasonlítom o l y a n feltétel m e l l e t t , hogy p o z i t i v válasz esetén érvénybe lép az említett utasitésszerü k a p c s o l a t .

Mindjárt az első p i l l a n a t b a n felvetődik az a kérdés, hogy m i ­ l y e n a l a k b a n t a r o l j u k a gép emlékezetében a szótári egysegeket. A k o r s z e r i ! e l e k t r o n i k u s számológépek elképesztő teljesítményére j e l ­ lemző, hogy vannak o l y a n fordítógépek, amelyek szótárukban egy-egy szó minden lehetséges szóalakját tartalmazzák. Az i l y e n gépek szó­

készlete k b . 1 000 000 BZÓegységet t e s z k i . Ez természetesen csak különleges)un. i g e n gyors memóriáju gépekkel lehetséges, amelyek még i l y e n h a t a l m a s szókészletből i s óránként kb. 6 o l d a l n y i szöveg sza­

v a l t k e r e s i k k i , és fordítják l e . A gyors memóriáju gépek manem Je­

l e n t e n e k különlegességet, az i l y e n szótározási mód alapján mésis csak egy-két kutatócsoport d o l g o z i k . A fordítógépek szótárában álta­

lában nem t e l j e s szavakat, hanem csak szótöveket h e l y e z n e k e l , t o l ­ dalékok nélkül, sőt ujaoban képzők nélküli szóalakokkal i 3 működnek gépek /ebben az esetcen a képzők értelmezésére külön szabályokat k e l l Összeállítani/. A gépi szótár szótövei azonban nem a hagyomá­

nyos nyelvészetben megismert szótövek, hanem mechanikus, un. g r a f i ­ kus tövek, amelyek a szó minden Írott alakjában változatlanul meg-

7

MKT 1962. okt. H . é V f . 5.szám

Tarolák

>-

u ^{k o r i} k~

»

13. ' L,

14- h-

15 J

1 « k 1

1

'"1

•

EÜveletsk

maradnak. H i g a n y e l v t a n i a l a p o k a t ismerő ember számára elegendő egy sző e g y e t l e n szótövének megadása, és a t a n u l t h a n g t a n i változások a¬

lapján p l , a " s z i z s " szótőben f e l i s m e r i a " s z i d e t " i g e " s z i d " tövé­

nek har.gváltozós alakját, a d d i g a gép e r r e nem képes, és minden tó- v&ríánst külön k e l l e l h e l y e z n i , A gépi szókeresés során az e r e d e t i szöveg toldalékos szóalakjáról a toldalékot e l k e l l távolítani ah­

hoz, hogy a szótfi jelentését megkaphassak. Ez a gépi fordítás gya­

korlatában többféle módon történhet: A legegyszerűbb eljárás az, a¬

m i k o r s gép a szótárban meg nem talált sző végéről egyenként betű­

k e t vág l e , és minden betülevágás után Összehasonlítást végez, nem talál-e a megmaradt szóalakkal egyező tövet a szótárban. Egy másik módszer s z e r i n t a gép a hosszabb tövektől a rövidebbek felé e l r e n d e ­

z e t t szótáron végigviszi a toldalékos szóalakot, és a legnagyobb e¬

gyezést mutató szótári szó l e s z a k e r e s e t t tó, a megmaradó rész pe­

d i g a r a g . / I l y e n módszerrel d o l g o z i k p l . a f r a n c i a - o r o s z forditás p r o g r a m j a . / Az orosz-magyar fordításban célszerűbbnek b i z o n y u l A.G.

OETTIIiGES megoldását választani, amely s z e r i n t a szóról előbb eltá­

volítjuk a t e l j e s r a g o t , ha van, és a megmaradt szótövet a r a g elem­

zése után abba a szótárrészbe küldjük, a h o l a r a g alapján a tű vár­

ható. Ezzel a szókeresésre fordított idő erősen lecsökken.

A gépi szótárral összefüggő másik lényeges kérdés, m i l y e n j e l ­ legű és m i l y e n terjedelmű l e g y e n a szótár. K i v e l a forditás szakmai szövegekkel történik, célszerű a szavakat a szakterület szótárából

H E L L OX.i A gépi forditás

v e n n i . Ebben a szótárban nagy számban l e s z n e k általános jellegű s z a ­ vak, de l e s z n e k a szakterülethez tartozó különleges jelentésű Bzavr.':

i s , és az egész szókészletet az előfordulási gyakoriság és fontosság alapján k e l l összeállítani. Vigyázni k e l l a r r a , hogy a szó g y a k o r i ­ sága nem j e l e n t i a szavaknak a szöveg értelmezése szempontjából szá­

mított fontosságát i s . Ennek szemléltetésére egy i g e n jelleczö kísér­

l e t e t végeztek,

100 000 szót tartalmazó szövegből kikeresték a z t az 1000 szót, amely a t e l j e s szókészlet 78 ^-át t e t t e . A kísérlet tulajdonképpen abban állt, hogy az i g y k a p o t t 1000 szóból 750 szóval és a hiányzó 250 szóval kinyomtatták ugyanazt a szöveget. /A hiányzó szavak h e ­ lyét üresen hagyták/. A két fordított szöveg közül a 250 szóval v i s s z a a d o t t szöveg érthetőbb v o l t , m i n t a 750 szóval v i s s z a a d o t t

szöveg, jóllehet a 250 szó csak 3 ^ többletet j e l e n t e t t a 750 szó

;í-os előfordulásához képest,/A kísérletet a n g o l szövegen végezték./

Ez a kísérlet a z t bizonyítja, hogy a gépi fordításban sem e l e g e d h e ­ tünk meg csak a l e g g y a k o r i b b szavak ismeretével és használatával.

A gépi forditás szótározására jellemzőek a f r a n c i a - o r o s z f o r d i ­ tás előkészítő munkái. Ennek során a kiválasztott m a t e m a t i k a i szö­

vegből átnéztek 20 500 szó terjedelmű szöveget, és ebben 2300 eltérő szót találtak. Ezekből kiválasztottak 1000 o l y a n szót, amelyek l e g ­ alább négyszer f o r d u l t a k elő a szövegben. Ehhez az 10O0 szóhoz s t a ­ t i s z t i k a i válogatás nélkül s z a k s z a v a k a t és kifejezéseket t e t t e k hoz­

zá /kb. 50/, v a l a m i n t az elöljárókat, kötőszókat, névmásokat. I g y egy 1100 szóból álló szótárt k a p t a k a fordításhoz.

A szótározás különleges problémáját és nehézségét j e l e n t i , hogy egy-egy szónál még a k k o r sem elégedhetünk meg egy jelentésnek a meg­

adáséval, h a a lehető legáltalánosabb érvényű jelentést választjuk.

M i n d i g maradnak két- és többjelentésű szavak, i l l e t v e morféinak, A szótározésnak e g y i k nagy kérdése és t e l j e s e n még meg nem o l d o t t problémája az, hogyan k e r e s s e k i a gép a szövegnek megfelelő j e l e n ­ tést. Több elgondolás létezik. Elsőnek a legegyszerűbb megoldást említem, a m i k o r a gép a többjelentésű szó minden jelentését egymás­

után k i a d j a , és az utószerkesztő f e l a d a t a , hogy a megfelelőt kivá­

l a s s z a . A gépi forditás első próbálkozásai e z z e l a módszerrel i n d u l ­ t a k , és p l . a többjelentésű esetvégződésekre, ragmorfémákra a fordí­

tásban 4-5 jelentést i s feltüntetett a gép. Ma már különféle elemzé­

s i módokkal k i l e h e t küszöbölni az i l y e n zavaró többértelműséget.

Egy i l y e n módszer a következő: a szó jelentéseit jelzésekkel látják e l , annak a szakterülétnek megfelelően, amelyben a szónak az a d o t t jelentése v a n : A "sag" szó p l . a közbeszédben lépést j e l e n t , a mű­

szertechnikában "osztás"-t; a " l u k " sző a mezőgazdasági s z a k c i k k b e n minden valószinüség s z e r i n t "hagymá"-t j e l e n t , egy archaeológiai ér­

tesítésben inkább " l j j " - a t . A különböző jelentések tehát a szakterü­

l e t n e k megfelelően kapják meg jelzéseiket, és hasonló jelzéssel lát­

ják e l magát a s z a k c i k k e t Í 3 . A forditás során a z t a jelentést v e s z i a gép, amelynek jelzése e g y e z i k a s z a k c i k k jelzőszámával.

Az e m i i t e t t esetben a gép a szó tágabb környezete alapján álla­

pítja meg, mi a jelentése. Egyes esetekben a sző szűkebb környezetét i s vizsgálhatjuk, és a szó előljérós Ó B egyéb e s e t i , szófaji kapcso-

MKT 1962. okt. I I . évi. 5.szám

l a t a i alapján választhatjuk meg a h e l y e s jelentéét, /Kuda vü i d e t e : o t k u d a vü i d e t e , / Kéha magának a szénák a n y e l v t a n i a l a k j a i 3 eldönt­

h e t i a jelentést, P l . a mehanika és mehanik szavak a szótárban egy köz^s mehanik tővel fognak s z e r e p e l n i , l e s z n e k e s e t e k , p l . ; aehanika, c e h a n i k u , mehani^e, raehar.iki, amikor külön környezetvizsgálattal k e l l eldönteni, m i t j e l e n t a sző, de a mehanikov szóalak p l . nem l e h e t kétjelentésű.

Az i s m e r t e t e t t megoldási módok ellenére a szavak többértelműsé­

ge a gépi forditás komoly problémája.

A szőtározás kérdéséhez t a r t o z i k még az i d i o m a t i k u s kifejezések fordítása. Érdekes módon ezeknek a megcsontosodott szóalakoknak a f o r ­ dítására B A H - H I L L S IJ a z t a megoldást ajánlja, hogy szóról szóra fordít­

suk őket, mert több n y e l v e n végzett vizsgálatai a z t mutatták, hogy a tükörszavakhoz hasonlóan i g e n e l t e r j e d t e k a tükör-idiómák i s , / p l . : p o t e r j a t ' g o l o v u / , és szóról szóra történő fordításuk a l e g r o s s z a b b esetben csak nehezen érthető.

Az orosz-magyar gépi fordításban nem e z t az elgondolást hasz­

náljuk az i d i o m a t i k u s kifejezések fordításéra. Az oro3z-magyar gépi szótár o r o s z részében külön jelzéssel látjuk e l a z o k a t a s z a v a k a t , a ¬ melyek i d i o m a t i k u s kifejezéseket f e j e z h e t n e k be. Minden i l y e n záró­

szó felbukkanásakor a további szótérazáshoz a gép a z t az utasítást követi, hogy a fordítandó szöveg előző s z a v a i t a szótárban külön he­

l y e n tárolt kifejezésekkel hasonlítja össze. Ha a zárőszó előtti rész megegyezik az idioaa-gyüjteményben térolt v a l a m e l y i k kifejezés­

s e l , akkor az ennek megfelelő jelentést k a p j u k a fordításban. Ha a j e l z e t t , zárószó előtti szavak i l y e n egyezést nem mutatnak, a szóté- rozés az általános szaaályok s z e r i n t f o g továub h a l a d n i .

A szótározással k a p c s o l a t o s kérdések szemléltetően mutatják, hogy a gép a szó jelentéstartalmáról nem t u d , annak alapján a köve­

tendő lépéssorozatot kiválasztani nem t u d j a . Egyedüli tájékoztatást a gépi forditás számára a szónak formális k a p c s o l a t a i adnak.

A szőtározás, a szóazonositás a gépi forditásnak tulajdonképpen részproblémája, amely terjedelmét, v a l a m i n t bonyolultságát t e k i n t v e i s kevesebb gondot j e l e n t , m i n t az, hogyan t u d j u k a forrásnyelv szer­

kezetével /morfológiájával és szintakszisával/kifejezett t a r t a l m a t a oélnyelv szerkezetével /egy lényegében t a r t a l m i l a g i s m e r e t l e n szón/

pontosan v i s s z a a d n i . Ezeknek a kérdéseknek a vázolására célszerűnek látszik, ha a továbbiakban az orosz-magyar gépi forditáB néhány i ¬ l y e n jellegű kérdését vizsgáljuk meg részletesebben.

Ahhoz, hogy az orosz-magyar gépi fordításhoz az un. fordítási a l g o r i t m u s t , azaz a gép által elvégzendő müveleteket speciális j e ­ l e k k e l leírhassuk, e z t megelőzően egy összehasonlító s z e r k e z e t t a n hiányában a két n y e l v formális k a p c s o l a t a i t k e l l elemezni és párhu­

zamba állitani. Ehhez a munkához jól f e l l e h e t használni a két n y e l v meglévő szókapcsolat / s z i n t a g m a / tanát.

A foroitás kérdése a szókapcsolatok alapján i g y vetődik f e l :

HBLL ST.i A gépi forditás

1 . P e l l e h e t - e i s m e r n i az o r o s z n y e l v szókapcsolatait a formá­

l i s elemek elemzése alapján, és

2. az o r o s z n y e l v szókapcsolatai m i l y e n magyar szókapcsolatok­

nak f e l e l n e k meg?

Ha a r r a gondolunk, hogy az o r o s z n y e l v n e k bő a l a k t a n a van, ak­

kor az első kérdés megoldáséra kielégítő támaszpontot kapunk az o¬

r o s z szöveg morfológiai elemzéséből. A második kérdés tulajdonképpen nem más, m i n t az, hogy l e h e t - e az o r o s z nyelvű szöveget ssóröl szóra h a l a d v a Bzavanként magyarra fordítani, líos, az orosz-magyar fordítás­

ban már k e z d e t i f o k o n i s l e k e l l e t t mondani az irodalomban szavankén­

t i fordításnak n e v e z e t t módszerről. Ennek lehetetlensége nem egysze­

rűen a két n y e l v közötti szórendi különbségből adódik, hanem abból, hogy a ragozó n y e l v + i p u s b a tartozó magyar n y e l v több o r o s z szófaji toldalékkal f e j e z k i . A program e z e k e t a szavakat "toldalék értékű szók" cimen külön utasításrendszer alapján dolgozza f e l . Az o r o s z - magyar gépi fordításban t o l d a l ékért é::ü szónak számítanak az elöljá­

rók, a b i r t o k o s névmások, a lehetőséget és müveltetést kifejező se­

gédigék és a feltételezést kifejező "bü" p a r t i k u l a . Az ezeknek meg­

felelő toldalékok az i g e , i l l . a főnév toldalékai közé kerülnek a magyar nyelvhelyesség sorrendjének megfelelően. A toldalék értékű szavaknál nehezebben megoldható f e l a d a t o t j e l e n t e n e k b i z o n y o s jelzős szókapcsolatok. Gondolnunk k e l l a r r a , hogy

1 . a magyar mondatban a jelzők közül csak a ragnélküli jelző­

nek v a n kötött szórendi h e l y z e t e /melléknévi jelző, névírá­

s i jelző, ragnélküli b i r t o k o s Jelző/, a ragos b i r t o k o s j e l ­ ző már p l . távolabb kerülhet a j e l z e t t szótól, bár a k k o r i s r e n d s z e r i n t előtte áll;

2. a magyar mondatban a szókapcsolat4lag a r a g o z o t t igéhez t a r ­ tozó szavak a mondatban bárhol e l h e l y e z k e d h e t n e k , és m i n d i g az igéhez fognak kapcsolódni. Ez a szórendi szabadság első­

sorban a különböző határozóragos főnevekre v o n a t k o z i k , A ma­

g y a r mondatnak ez a tulajdonsága sajátságos, h i s z e n az i n ­ doeurópai n y e l v e k h e z hasonlóan az oroszban Í B p l . egy elől- járÓs vagy e s e t r a g o s főnév nem m i n d i g az i g e i állitmánnyal a l k o t szókapcsolatot, hanem az őt megelőző főnévvel v a g y a megelőző főnevek egyikével. Ugyanakkor az oroszban az i l y e n hátravetett, nem e g y e z t e t e t t jelzőt adó főnév a l a k t a n i l a g

semmiben sem különbözik az igéhez tartozó határozótól, i l ­ l e t v e közvetett tárgyi kiegészítőtől.

Az orosz-magyar fordításban a mondottakból kifolyólag két ne­

hézséget k e l l megoldani:

1. a b i r t o k o s jelzőt szórendileg a j e l z e t t szó elé k e l l h e l y e z ­ n i ;

2. a nem e g y e z t e t e t t hátravetett Jelzőket /határozói jelzőket/, és szűkség esetén asintén a j e l z e t t sző elé k e l l v i n n i őket jelzői determinánsként.

MKT 1962. okt. IX.évf. 5.szám

A b i r t o k o s jelző néha egyedül, néha bővítményékkel áll a J e l ­ z e t t ezŐ után, amelynek szintén l e h e t n e k saját bővítményei. Mindez az általában jől Í3mert szérendi változtatást t e s z i szükségessé. A- mlg a b i r t o k v i s z o n y b a n éllő főnevek Jelzői bővítmény nélkül állnak egymás után, a szórendi változtatás aránylag egyszerű módon megold­

ható, teás a h e l y z e t , ha a birtokszónak és a b i r t o k o s szónak vagy szavaknak k i t e r j e d t e g y e z t e t e t t jelzője van. Az i l y e n jellegű szó­

r e n d i változtatásokhoz az orosz-magyar fordításba külön meg k e l l a l ­ k o t n i a birtokszó, majd a b i r t o k o s sző mellékneves, névmáeos, i l l e t ­ ve ezámneves jelzős szókapcsolatát, hogy a szőrendcserét a t e l j e s szókapcsolattal l e h e s s e n elvégezni.

A szövegelemzés kérdésének befejezéséül még egy kérdést s z e r e t ­ nék érinteni: meddig t e r j e d h e t a szövegelemzés, m i l y e n határok kö­

zött érvényes ez? A legtermészetesebb területnek már első pillantás­

r a i s a mondat látszik, s ez Írásjelekkel f o r m a i l a g i s jól f e l i s m e r ­ hetően körül van határolva. Egyértelműségről persze i t t s i n c s szó, h i s z pont állhat rövidítések utá.., arab számjegyek után, a képletek­

ben szorzás jelölésé: s, vagy faktoriális jelként p l . a felkiáltó j e l . Mégis mindezeknek elemzése keresési szabályokkal a i l n y l a g könnyen megoldható.

A mondaton bolüli egységek összetett mondat esetében a különbö­

ző alá- és mellérendelt mellékmondatok, közbevetések. Ha ezeknek e l ­ választása pontosvesszővel t,;rténik, ugy megbírható támaszpontot k a ­ punk az elemzéshez, a vessző m i n t mon^athatár azonban komoly elemzé­

s i f e l a d a t o t j e l e n t . Vesszőt használunk az o r o s z n y e l v b e n p l . alá- rcna-?lt és mellérendelt mondatok elválasztására, azonos mondatrészek felsorolásánál, értelmező előtt, közbevetések elkülönítésére,megszó­

lítás után, i g e n e v e s s z e r k e z e t e k , h.-3onl:'td s z e r k e z e t e k , egyes k i - t i r j ' j d t s b b szókapcsolatok elkülönítésére, '.igyonakkor a vessző haszná­

latának szabályai b i z o n y o s szubjektív alkalmazási lehetőséget hagy­

nak az iró szamára, s ezek minő i g s n megnehezítik a gépi fordításban a vessző a d o t t szerepének felderítését. Ezen a téren a gépi forditás megkönnyítésére bizonyos j a v a s l a t o k a t i s l e h e t n e t e n n i az i n t s r p i u i k - ció egyértelműbbé tétele érdekében. Hogy a helyesírásnak egyébként n i l y e n fon.os szerepe van a gépi fordításban, a z t talán ne:i i s k e l l külön hangsúlyozni. Egységes helyesírás nélkül Írott szöveg elemzése e l sem képzelheti. BetÜhibákat a gép igazán nem t u d f i g y e l c r . b e v e n n i . Egyébkánt ez i g e n f i g y e l m e s és p r e c i z munkát kiván a gép fordításra vr.ló előtéssitcsekor," m e r t ogv betühibával b e a d o t t szó a forditás számára e l v e s z e t t szónak számit.

A gépi forditás néhány kérdésének áttekintő jellegű ismertetése i s a z t m a t a t j a , horty a s i k e r e s fordítás elsősorban a n y e l v i kérdések ereí^.éHyes űegold'sán m a l i k . A gépi f o r d i t- ; 3 nőin -rnnyira a t e c h n i k a kérdést-, e s e n a téren ir.káeb a n y e l v forr;ál?.3 elemzésének lehetősége f o g erc;i-ényt hozr.l. A meglévő kutatási köz-ion t o k b a n lényegiben r.ig ma i s kisírleti j o l l e g. . - c l folynál; fordítások, gépi forditáisül / e l ő / készített kiadványok e d d i g még nem j e l e n t e k meg, bár az e z z e l kapcso­

l a t o s t e c h n i k a i kérdések már n a p i r e n d e n vannak. A gazdaságossági szá­

mi táaok a z t mutatják, hogy a gépi forditás a k k o r l e s z igazán k i f i z e ­ tődő, ha a fordítandó szöveg " b e v i t e l e " i s gépi u t o n történik, un.

"olvaaí gépekkel". I l y e n gépek építésére biztató eredménnyel f o l y n a k kísérletek.

BELL GY.: A gépi fordítás

Még néhány szét a magyarországi kutatásokról I s . A gépi fordí­

tás, elsősorban az orosz-magyar gépi fordítás nyelvészeti, műszaki és m a t e m a t i k a i kérdéseivel nálunk i s többen f o g l a l k o z n a k ; a kutatá­

sok j e l e n l e g mőg az alapvető kérdések kidolgozására irányulnak. En­

nek eredménye egy átfogó jellegű fordítási a l g o r i t m u s l e s z majd, a¬

melynek "működése" g y a k o r l a t i eredményt i s f o g szolgáltatni. A Je­

l e n l e g meglévő fordítási a l g o r i t m u s o k csak egy-két mondat fordításé­

r a szolgálnak, rendeltetésűk pusztán demonstratív Jellegű. Kielégí­

tő eredményt kétségkívül osak alapos elméleti és g y a k o r l a t i munka hoz majd.

+

A l e g f o n t o e a b b i r o d a l o m :

1 . ff.H. LOCKE - A . S , BOOTB: Machine T r a n s l a t i o n o f Languages, 1955.

Á. D. j u . PAHOV: A v t o m a t i c s e s z k l J perevod, M.1958 / a n g o l u l i s / .

5 , E . D E L A V E H D Y J xn I n t r o d u o t i o n t o Machine T r a n s l a t i o n . London 1960.

4. A.G. OETTIHGEBt Automatic Language T r a n s l a t i o n , Man: 1960.

5. TAHJAM Rezső: A h a j a i k i b e r n e t i k a i kutatások H.T. 1959.

6. 1 "Voproszű JazűkoEnsniJa" és a "Problemű k i b e r n e t l k l " f o ­ lyóiratok c i k k e i .

I

MET 1962. o t t . IX.évf. 5.azám

ÜELL, Gy. ^ B i n i g e Fragea der maachinellen CberaetEonfl

Der Gedanie, dasa ea möglich s e i Übersetzungen maechlnell zu v e r r l c h t e n , i s t mit der Soaafrortg und Entrrioklung der elektronlBchen Eeehenmaachinen verbunden. T i e l e l i n g u i a t e n lehnten d l e vollkommen mechaniBChen übersetzung ab, obwobl dle maoenlnellen öberaetzungen s t e t a nur darauf a b g e z l e l t waren, geschriebene Texte j e e l n e s enge- ren Fachgebietes i n Ubersetzung vorzulegen.

Dle maschinelle Uberaetzung besteht aos d e r mechanlechen Wort- wahl /deesen MechaniBraus auí der bedingten elektroniBohen Terblndung beruht/ BOwie aus der aus der m i t t e l s l o g i a c h e r Operationen e r f o l - genden, vor allém auf der formaién Analyee dee Testes aufgebauten LÖBung der grammatischen und l e x i k a l i a o h e n Mehrdeutlgkelten.

Dle r u a elach-ungari B ch e m a s c h l n e l l e übereetzung bedeutet / i n Grundé genommen/ daa Sricennen der Wortverbindungen und derén Uber- setzung von ffortart sa Wortart. Zufolge der t j p o l o g i s c h e n Y e r e c h i e - denheit der beiden Sprachen i s t b e i r a s s i s c h - u n g a r i s c h e n Übersetzun- gen dle v e r l a s s l i c h e Löaung der Pragen der Wortfolge von e r s t r a n g i - ger l i c h t i g k e l t .

•

• •