TMI 20.ővf. 5-6.szám 1973.raáJu8-junios
TARNÖCZI, I . ; Hahm und F a l i d e r Uberaetzungamaschine
V e r f a a a e r a n a l y s i e r t d l e Ursachen dee Aufschwungs und dea RUck- f a l l e d e r Forschungen z u r Mechaniaierung d e r Überaetzungsarbelt. i)íe m a s c h i n e l l e Übersetzung hált e r v o n s p r a e h l l c h e r S t e h t für u n a u s r e i - chend und auch lm P a l i l h r e a w i d e r E r w a r t e n e l n t r e t e n d e n E r f o l g e a r t i r u n w i r t s c h a f t l i c h . Er h l e l t ee für zvveekmaBaiger, s t a t t di» f e h l e n d e n M a a e h i n e n o p e r a t o r e n , Programm-Mathematiker, L o g i a t e n , t h e o r e t i s c h e n P h l l o l o g e n und t e r m i n o l o g l e c h e n E x p e r t e n a u a z u h l l d e n , d l e U b e r a e t z u n - gen sowohl v o n q u a n t i t a t i v e r a l a auch q u a l i t a t l v e r S i c h t ao zu för- d e r n , daas neue Überaetzer I n o r g a n i s i e r t e r Porm a u e g e b l l d e t und i n Arcéit g e a t e l l t werden.
Ml AZ IGAZSÁG A GÉPI FORDÍTÁS KÖRÜL Varga Dénes
TARNÓCZI Lóránt a maga területén - m i n t nagy t a p a s z t a l a t t a l r e n delkező "hagyományos" forditó - I g e n haaznoa elméleti és g y a k o r l a t i tevékenyaóget f e j t k i /!/, a b i z o n y a r a sok értékes megfigyeléséről t u d a továbbiakban i s számot a d n i . már kevésbé fogadható e l az, hogy cikkében / 2 / idézőjelbe t e t t "nyelvészeknek" tituláljon o l y a n szakem
b e r e k e t , a k i k n e k tevékenységét meg sem próbálja tárgyilagosan érté
k e l n i , bár ő maga hangsúlyozottan a tárgyilagosság igényével lép f e l . bég kevéabé i n d o k o l t , hogy a m a t e m a t i k a i a l a p o n megkonstruált modem azámitógépek egyiic megteremtőjének, NEUMANN Jánosnak* szemrehányáat
* A cikkben eltorzítva J.P.. NE'JMAN szerepel, i l y e n nevtl jelentós matematikusról azonban szakmai körökben semmit sem tudnak.
3*5
V A H G A D.: A gépi fordítás
tegyen, hogy a z t a tévhitet k e l t e t t e az emberekben: megtalálták a böl
csek kövét. Hasonló s o r s r a j u t Z.S. HARRIS, a kiváló nyelvész i s , a k i egyébként akkoriban / a 40-en években ée az 50-es évek elején/ még nem i s f o g l a l k o z o t t matematikával.
A szerző módszere egyébként l s több szempontból erőeen kifogásol
ható. V i t a p a r t n e r e i t természeteses mindenki maga választja meg - k i s sé különös azonban 1975-ban fő bizonyítási a l a p u l egy 1959-ben megje
l e n t népszerűsítő könyvecskét választani /3/, a számitógépek gyermek
korából származó véleményekkel és számadatokkal érvelni, s komoly vé
leményként idézni o l y a n abszolút l a i k u s megállapításokat, mint Edmond üAHi kijelentései az 50 ezxee szakemberigényről.
Maga a szenvedélyesség még megbocsátható volna, ez sem menti a—
zor.ban az olvasók befolyásolására törekvő túlzásokat, tényként közolt i g a z o l a t l a n állításokat.
Elaó példa;
Állítást / i t t még feltételezés formájában/: DELAVEHAY könyvét sugalmazhatták ... DELAVEsAI-t csak az i p a r "inspirációja" lelkesít
h e t t e ...
Bizonyítás: a könyvet franciából lefordították a n g o l r a i s .
Előrevetett következtetés: i t t "bunda" f o l y i k , a " f e j e k " és szak- emberek megvásárlása.
második példát
burkolt állításokkal i g y e k s z i k befolyásolni a tájékozódást kereső o l vasókat:
"nálunk a gépi forditás erőazakolását - az e l l e p l e z e t t egyéni érdekeken túlmenően - ... főként a s z a l indokolták ..."
Magyarországon nemcsak a gépi forditás, hanem talán az egész számitógépes nyelvészet fejlesztésére összesen nem fordítottak annyit - az más kérdés, hogy helyesen-e - amennyit egy-két "maszek" műszaki forditó 5 év a l a t t k e r e s . Jónéhány kutató tudományos érdeklődésből, társadalmi munkában végzett a Tudományos Akadémia égisze a l a t t nem
zetközi v i s z o n y l a t b a n l s jelentős kutatásokat - és nemcsak az én vé
leményem s z e r i n t - ma lényegesen előrébb tarthatnánk a dokumentáció gépesítésében, h a az i l y e n irányú kutatások fontosságát széleeebb körben hamarabb f e l i s m e r i k . /Vti. például a Szovjetunióban kibontako
zott kutatéeokkal /*/./
Harmadik példa:
helyenként a hatásosság kedvéárt erős túlzásokra r a g a d t a t j a magát.
DELAVEHAY a z t i r t a , hogy miért ne lehetne költészetet l a géppel fordítani,
TuT 2 0. é v f . 5 - 6 .s z á m 1973.májua-junius
T A R N Ő C Z I : - a gépi forditás első /komolyan sem g o n d o l t / célkitű
zése tehát a költészet gépi forditása v o l t , először a z t ejtették e l ;
• azután a szépirodalmi prózát;
• majd a társadalom- és embertudományi szövegeket;
• végül maradtak a szaktudományi és műszaki szövegek, o t t Í B csak az o l y a n o k , amelyekben sok a képlet és a nemzetközi vagy nemzet
közi jellegű sző.
Ez a lefelé licitálás erős túlzás. A legelső gépi forditási kí
sérletek és célkitűzések i s tudományos-műszaki szövegek fordításéra v o n a t k o z t a k . M n t elméleti lehetőség, természetesen f o g l a l k o z t a t o t t több kutatót i s / i g y többek között töob s z o v j e t kutatót i s / az a kér
dés, hogy kiterjeszthető-e, és ha i g e n , meddig a gépi forditás ható
köre / 5 / . Másrészt semmiképpen sem könnyíti meg a gépi fordítást, ha a szövegben sok képlet és nemzetközi vagy nemzetközi jellegű szó v a n . Ha egy szótárban keresünk, t e l j e s e n mindegy, hogy h a e o n l i t - e a szó a másik n y e l v b e l i megfelelőjéhez. A képletek, m a t e m a t i k a i jelölések g r a m m a t i k a i funkciójának megállapítását éppen nehezíti az, hogy a g r a m m a t i k a i végződés ezeknél Írásban gyakran elmarad.
Próbáljunk azonban most e l t e k i n t e n i T A P . H Ó C Z I erősen kifogásolha
tó vitamódszerétöl, a s z u b j e k t i v burokból kihámozni és vizsgálat alá v e n n i a szerző koncepciójának egyes fogyatékosságait.
1 . A matematika
Alapvető tévedés a számítógépet kizárólag műszaki újításnak t e k i n t e n i , a műszakiakat, az elektromérnököket / s o t a műszerészeket/
v o n n i felelősségre - még hozzá t e l j e s e n i n d o k o l a t l a n u l . /"Hogyan j u t h a t t u n k idáig,elektromérnökök, műszerészek és f o r m a l i s t a nyelvészek jóvoltából ..."/ A tárolt programú univerzális számitógép megteremté
se a matematika h a t a l m a s eredménye v o l t - T U R IHG elméletének g y a k o r l a t i igazolása - ahhoz hasonlóan, ahogy az atomenergia felszabadítá
sa EIUSTEIÜ sokak által kétkedéssel f o g a d o t t elméleti f i z i k a i megál
lapításait realizálta. A megvalósítás számós' műszaki nehézségét és eredményét s e n k i sem a k a r j a kétségbe v o n n i , az e l v i korlátok megálla
pításakor azonban nem a műszaki fejlettség p i l l a n a t n y i állapota a döntő. Az atomenergia-felszabadítás első, laboratóriumi s i k e r e i i s bizonyára r o p p a n t gazdaságtalanok v o l t a k - sőt még ma i s csak megha
tározott feltételek m e l l e t t érdemes atomerőmüvet építeni.
Az univerzális számitógépek létrehozásának lehetőségét - a k k o r i ban még csak matematikusok számára felfogható módon - TURING i g a z o l t a 1 9 3 6- b a n / 6 / ; mindazok a számítási eljárások, amelyek bármilyen b o n y o l u l t tennivalód formájában pontosan leirhatók, megvalósíthatók e g y e t l e n univerzális automatával i s . /A "számítás" i t t a szó legtá
gabb értelmében értendő, tehát a l o g i k a i müveleteket, sőt valóságos f i z i k a i f o l y a m a t o k vezérlését i s magában f o g l a l j a . /
3 4 5
VARGA D.i A gépi fordítás
A matematikusok számára ez s o k k a l többet mond, m i n t a l a i k u s o k nak. A matematika platóni koncepciója /hogy t l . a matematika egysze
rűen "a számok tudománya"/ a XJC.században - a modern matematika k i fejlődésével - végképp tarthatatlanná vált. Talán legközelebb jár az igazsághoz az H. bCűRBAkl nevén publikáló h i r e s f r a n c i a szerzócsoport megállapítása: "a matematika lényege, ez a nehezen megfogható f o g a lom ... ugy j e l e n i k meg, m i n t az objektumok közötti relációk tanulmá
nyozása, amelyeket most már / t u d a t o s a n / néhány sajátosságukból k i i n d u l v a vizsgálnak és Írnak l e . . . " /7/.
A számítógépek megjelenése kézzelfogható valósággá t e t t e a z t a lehetőséget, hogy a matematika módszereivel modelláljuk a legbonyo
l u l t a b b f o l y a m a t o k a t i s a tudomány, a termelés és a társadalmi élet legkülönbözőbb területein, ha több-kevesebb pontossággal Ismerjük az a d o t t jelenség belső összefüggéseit /az "objektumok" közötti "reláció
k a t " / , működésének törvényszerűségeit.
Hagy előnyben v o l t e t e k i n t e t b e n más tudományokkal szemben a f i z i k a , amelynek "matematizálődása" már évszázadokkal előbb l e z a j l o t t . kiaga a matematika i s kialakította a f i z i k a i jelenségek ügyes leírásá
hoz szükséges formális apparátust /ha ugy t e t s z i k , " n y e l v e t " / a d i f ferenciál- és integrálszámítás, v a l a m i n t a komplex számok elmélete, a mátrixszámitás s t b . formájában, össze sem hasonlítható i l y e n szempont
ból a műszaki tudományok felkészültsége a számítógépek közvetlen a l kalmazására p l . a közgazdaságtani, biológiai vagy nyelvészeti terüle¬
tekével. A számítógép a d t a lehetőség persze e g y s z e r i b e n r o p p a n t mér
tékben meggyorsította e területek alapvető törvényszerűségeinek k u t a tását. A matematika és a ezómitógépek gyore térhódítását ezeken a t e rületeken ugyanúgy n a i v d o l o g lenne - még k a p i t a l i s t a v i s z o n y o k között i s - a számítógépes i p a r üzleti érdekeivel magyarázni, m i n t , mondjuk, a villanyvilágítás elterjedését az izzóiampagyárak manipulációira v e z e t n i v i s s z a . Hasonlóképpen n a i v d o l o g lenne p l . a közgazdaságtanban a f o l y a m a t o k bonyolultságéra h i v a t k o z v a t i l t a k o z n i a Bzámitógépek a l kalmazása e l l e n , mondván, hogy a gazdasági élet "történelmileg k i a l a k u l t , s ezért régiségeket, hagyományokat hordozó, állandóan átalakuló r e n d s z e r " . A matematika lényegét nem érti az, a k i a számítógépekben nem lát mást, csak adatok tárolására, kezelésére, csoportosítására és konkrét ezámltások elvégzésére szolgáló eBzközt.
2. A "fordítógép"
Ez o l y a n t e r m i n u s , ami n i n c s . Még akkor sem, ha utána a n g o l u l o t t áll zárójelben / t r a n s l a t i o n machine/. Köztudomású u g y a n i s , hogy fordításra nem célgépeket készítenek, hanem az univerzális számító
gepeket használják - sok egyéb m e l l e t t e r r e a célra i s . T A R M Ű C Z I e z t r o s s z néven i s v e s z i , s felhánytorgatja, hogy miért a n y e l v e t akar
ták a géphez a l k a l m a z n i a h e l y e t t , hogy a n y e l v adottságainak megfe
lelő számitógép megszerkesztésével f o g l a l k o z t a k v o l n a - h o l o t t , m i n t láttuk, az univerzális számítógép mindazt e l t u d j a végezni, a m i t egy speciális célgép, l e g f e l j e b b az gyorsaboan, ügyesebben végzi.
TMT 20.évi. 5-6.szám 1973.május-június
K i m o n d o t t a n h e l y t e l e n szemléletet tükröz a szerző éltal használt gépi n y e l v t a n /machine-grammar/ kifejezés. Egyedül arról van a .jó,hogy a gép azáméra precízebben k e l l megfogalmaznunk a szabályokat, m i n t az értelemmel biró ember száméra, a k i t a pontatlanságok Kevésbé zavarnak.
Hogy valóban alapvető d o l g o k félreértéséről van szó, az kiderül a folytatásból, amikor a r r a h i v a t k o z i k , hogy "a gép csupán kőt a l a p lehetőséggel operálva t u d értelmezni ás s z e r k e s z t e n i ; igen-nem", bem- m i v e l nem csorbítjuk a gép lehetőségeit a k k o r , amikor k e t t e s számrend
szerben fejezzük k i a lehetőségeket. Ha egy b i t nem elég, használha
t u n k 2, J, 10 vagy akárhány b i t e t a lehetőségek megkülönböztetésére /2 b i t t e l már 4, 3 b i t t e l 8, 10 b i t t e l 1024 féle lehetőséget tudunk megkülönböztetni/. Az, hogy a legtöbb számitógép k e t t e s számrendszer
ben számol, nem a gép korlátoltságát j e l e n t i , - egyszerűen annak a m a t e m a t i k a i l a g triviális ténynek a megnyilvánulási formája, hogy amit bármilyen más számrendszerben k i tudunk f e j e z n i ós számítani, a z t a k e t t e s számrendszerben i s k i t u d j u k . K e t t e s számrendszert használ a gép, mert az j a elég - és műszakilag könnyű realizálni.
Egyébként a l o g i k a i lehetőségek ügyes kihasználásával* r o p p a n t mértékben l e l e h e t rövidíteni a vizsgálatokat, s például i g e n gyorsan működő morfológiai és s z i n t a k t i k a i a n a l i z i s t l e h e t végezni, sőt a sze
m a n t i k a i lehetőségek kiszűrésének i s ez a legmegfelelőbb módja. V a l a h o l az 50-es évek derekan k e l l e t t megállnia az események követéséoen annak, a k i a z t h i s z i , hogy "a gép csak a "szókörnyezetet" /az éppen e l e m z e t t egység és előtte vagy utána két további egység/ képes - éa a z t i s csupán a l a k i l a g - e l e m e z n i " .
Az 1 9 5 7 előtti éveket tekinthetjük a gépi forditás "előtörténe
tének". Ekkor j e l e n t meg CHOUSKl korszakalkotó müve, a " S y n t a c t i c s t r u c t u r e s " / 8 / , amely először a d o t t m a t e m a t i k a i értelemben e l f o g a d ható definiciókat a " n y e l v " és a "grammatika" fogalmára. A CHOaSKY által definiált " c o n t e x t f r e e " n y e l v e k Jelentették az alapját az 1960- r a létrehozott A l g o l - 6 0 a l g o r i t m i k u s n y e l v n e k , amely először szabvá
nyosította a számitógépek nyelvét. Fordítóprogramok t u c a t j a i szület
t e k az Algol-nyelvü mondatok s z i n t a k t i k a i elemzésére. /Nem véletlen egyébként, hogy az A l g o l - 6 0 n y e l v létrehozói között o t t v o l t
t ) . VAUQUOIS, a kiváló f r a n c i a nyelvész-matematikus, a k i később - mun
katársaival együtt - az o r o s z n y e l v r e egészen magas szintű elemző és forditó r e n d s z e r t d o l g o z o t t k i . /
TAHÜÓCZI a s z i n t a k t l k a i s z i n t i g már nem követi a gépi forditás fejlődését. Számára o t t megszakad a lánc, amikor az idiómák felmerül
nek / i s t e n hozzád, béke v e l e d , i s t e n v e l e d / " . Ezek idiómaszótárral már a s z i n t a k t i k a i elemzéa előtt v i s z o n y l a g könnyen kiszűrhetők - ez nem j e l e n t különös problémát.
A j e l e n l e g működő /!/ gépi fordítórendszerek s z i n t a k t i k a i s z i n tű fordítórendszerek, néhol k i s e b b s z e m a n t i k a i javításokkal. I n f o r -
* Az un. l o g i k a i vaktorokon végzett műveletekkel.
*" Ahol természetesen a "hozzád" és "veled" szavak nem határozószó*.
347
VARGA D.i A g e p i forditás
mációs célra már ezek a r e n d s z e r e k i s jól használhatók mindenféle elő- és utószerkesztő nélkül. Fő előnyük a nagy sebesség, s az a tény,hogy m i n d i g az a d o t t szakterületnek megfelelően biztosítható az e l f o g a d o t t terminológia. /Az igények állandó változása m i a t t a hagyományos f o r d i - tók között s o k k a l nehezebben megoldható problémát j e l e n t a szabad k a pacitással rendelkező és az a d o t t szakterület terminológiájában jára
tos fordítók biztosításai/ a,ínőség dolgában a gépek még nem v e r s e n y e z hetnek az emberi fordítóval, s lényeges minőségi javulás nem i s v a r h a tó a d d i g , mig kellő részletességű s z e m a n t i k a i szótárak nem állnak r e n delkezésünkre. Ez a munka azonban f o l y i k , es az e d d i g i eredmények a¬
lapján minden okunk meg l e h e t rá, hogy optimisták legyünk / 9 / .
Egyedül a gépi forditás számára valóban meggondolandó v o l n a , hogy i l y e n óriásu volumenű munkát, ami a szókincs s z e m a n t i k a i tényezőkre
•ontásán és t i p i k u s összefüggéseik feltárásén a l a p u l , érdemes-e elvé
g e z n i . /Hasonló dilemma előtt állhat a szerves v e g y t a n kutatója, m i k o r elébe tárul a lehetőségek végtelennek tűnő gazdagsága./ közben azonoan egy ujabb igénylő i s j e l e n t k e z e t t , az i n f o r m a t i k a , amelynek nagy szüksége van jó gépi szövegelemző r e n d s z e r kidolgozására az au
t o m a t i k u s indexelés, osztályozás, annotálás, t a r t a l m i visszakeresés problémáinak megoldásához. A gépi feldolgozásnak ugyanis e g y i k l e g n a gyobb előnye az, hogy e g y e t l e n "input"-ból nagyon sokféle " o u t p u t " - o t t u d készíteni: sok különböző célra felhasználhatók a gépi szövegelem
zés eredményei. Információs célra már e d d i g i s készítettek speciális s z e m a n t i k a i szótárakat, un. t e z a u r u s z o k a t / 1 0 / , amelyek v i s z o n y l a g egészen egyszerű struktúrával i a már minőségi ugrást o k o z t a k a doku
mentáció gépesítésében. Egy magasabb szintű szakmai t e z a u r u s z - r e n d s z e r kidolgozása alapját jelenthetné a szakmai terminológia felülbí
rálásának, kiegészítésének, tisztításának és egységesítésének i s . I g a z , ezek a célok már messzebb vezetnek a gépi fordítástól. De v a j o n szemrehányás l l l e t i - e a geometriát azért, mert nem csak földmé
réssel f o g l a l k o z i k ?
Állandóan visszatérő motívum TARHÖCZI érvelésében az, hogy két a d o t t n y e l v között egy meghatározott irányban /"A-B v i s z o n y l a t b a n " / k i d o l g o z o t t fordítóprogram máa n y e l v e k r e nem alkalmazható, sőt meg sem fordítható. Ez persze emoeri forditók esetében i s i g y v a n - o t t sem t u d mindenki két a d o t t n y e l v között Bem i d e és oda fordítani.
A gép esetében azonban - éppen a problémák általánosabb megfogal
mazása következtéoen - eotckal több a felhasználható, egy-egy a d o t t n y e l v vagy szakterület konkrét sajátosságaitól független elem, mint az ember nyelvtanulásában. /Bár o t t i s lényegesen könnyebb az u j a b b n y e l v e k elsajátítása, mint az első idegen nyelvé./ A m a t e m a t i k a i l a g képzett gépi forditók o l y a n megoldásokat a l k a l m a z t a k , amelyekben t e l j e s e n külön van választva például a s z i n t a k t i k a i elemzésre használt a l f c o r i t m u s /ennek kidolgozása - természetesen a n y e l v e k f o r m a i köve
telményeinek e l e g e t tevő vagy a z t jól megközelítő m o d e l l alapján - a matematikus f e l a d a t a / és az a l g o r i t m u s "paramétereit", táblázatait jelentő n y e l v i szabályrendszer /ennek elkészítése - a nyelvészet f e l adata/, magam i s készítettem I l y e n s z i n t a k t i k a i elemző a l g o r i t m u s t , amely a megfelelő e z i n t a k t i k a i szabályok beolvastatása alapján az a¬
d o t t szabályrendszernek e l e g e t tevő természetes vagy mesterséges n y e l v tetszőleges elemzendő mondatában megállapítja a szavak mondat-
I M I 20.évf. 5-6.szám 1973.május-június
tá fűzésének v a l a m e n n y i s z i n t a k t i k a i l a g lehetséges változatát.
E szabályrendszernek természetesen s o k k a l differenciáltabb szó
f a j i kategóriákból k e l l felépülnie, m i n t a z a hagyományos nyelvészet
ben szokásoB. A gépi forditás kétségtelenül a z eddigieknél nagyobb és szigorúbb követelményeket támaszt a nyelvészettel szemben mér a s z i n t a k t i k a i s z i n t e n i s t a z egész n y e l v formális apparátusénak egysé
g e s szemléletű leírását. Olcsó megoldás a f e l a d a t o k elől a z idiomák- r a v a g y a s z e m a n t i k a nehézségeire való hivatkozással kitérni. Igazán tudománnyá a nyelvtudomány a k k o r válik, h a urró l e s z e z e k e n a nehéz
ségeken, nem a k k o r , h a kitér előlük. Ahogyan a kémia l s nekilátott a vizsgált jelenségek p o n t o s ]sírásának, törvényszerűségeik felderíté
sének, p e d i g o t t i s v a n n a k a szemantikéval analóg "jelentéstani" p r o b lémák: a különböző összetételű vegyületek f i z i k a i , gyógyászati s t b . viselkedése.
TARUÓCZI számára azért tűnhet mindez "humorosnak", m e r t ő mind
ebben c s a k műszaki és programozói problémát lát, s e l sem t u d j a kép
z e l n i , hogy v a l a k i tudományos érdeklődésből f o g l a l k o z z o n egy újonnan felvetődő / v a g y u j módon felvetődő/ problémával, A feltűnő éppen a z , hogy m i l y e n s o k élvonalbeli nyelvésznek és m a t e m a t i k u s n a k a pályája ka^caö^Lndott össze i l y e n vagy o Ivar, módon a gépi fordítással UHOmSjŰf- tól ^LüSöü.-ig, i l l e t v e HAR-HILLEL-től VAUQUOIS-ig. /Hogy c s a k néhány további n e v e t emlitsünk: APRESZJAN, BORSCSEV, C E J T Y I K , B Ú M Ö L E I, F I T Y I - AlOV, F R U M A X N A, GARVIN, G L A D k I J , HAYS, IVANOV, JOSHI, KALMÍR, KALOZS- NYIK, K A I , KDLAGIIO., EOTO, LEüERÍ, L E E S , MAflCUS, mARTYEHJANOV, MATIHEWS, OETTINGER, PADÜCSEVA, PAPP, FLASH, R E F Q E M A I S Z K I J, REVZIH, SGALL, S R E J E E R , USZPEtíSZKIJ, ZAIIZHYAK, ZSCLKOV S Z E L J és sorolhatnám még sokáig./ Vagy a z t g o n d o l j a talán 2ARNÖCZI, hogy m i n d e z e k e t a " f e j e k e t " megvásárolták v a g y félrevezették? / l l /
3. A gazdaságosság
A gazdaságosság kétségtelenül döntő kérdés egy u j s z e r v e z e t i f o r m a v a g y műszaki ujitás bevezetésekor. SAEHÖCZI a z o n b a n túlságosan szűken értelmezi a gazdaságosság kérdését, a m i k o r
a / a dokumentáció gépesítésének keretéből kiszakítja a gépi f o r - ditáet;
b/ fejlődéséből kiszakítja a problémát;
c / a k a p i t a l i s t a v i s z o n y o k a t , s z e r v e z e t i formákat v e s z i a l a p u l . ad a / A fordítás gépeaitóse c s a k e g y i k részletkérdése a dokumen
táció rohamos növekedéséből adódó f e l a d a t o k n a k , amely s z o r o s a n össze
fonódik a szöveges információk gépi feldolgozásának egyéb területei
v e l "A g y o r s a n fejlődő és változó i s m e r e t e k e t ma már nem l e h e t a r e g i módön közvetíteni, h i s z e n p l . a velük foglalkozó s z a k i r o d a l o m mennyisége i s egy-egy szakterületen o l y a n rohamosan nő, hogy még v á l o g a t v a i s n e h e z e n tekinthető át. A dokumentáció különböző gépesített
349
VARGA S.l A gépi forditás
tárolási, visszakeresési módszereinek bevezetése - e problémákon v a n h i v a t v a segíteni." / 1 2 /
E problémát nem oldják meg az o l y a n e l v i kijelentések, hogy " e z t a munkát egy alkalmas kétnyelvű személy az idegen nyelvű szöveg gyors átlapozéaa, i l l e t v e átfutása alapján ... elvégzi", főleg nem i g a z az, hogy "a gép teljesítményének a tört része a l a t t " ! A probléma az, hogy gyakran nincsenek i l y e n "alkalmas kétnyelvű személyek", s i g e n ritkán e s i k egybe az, hogy v a l a k i a n y e l v e t i s tökéletesen bírja és a szakmá
ban i s t e l j e s e n o t t h o n o s a n mozogjon. A forditó ritkán t u d j a érdemben eldönteni, hogy ad-e a szakembernek u j informácidjcat az általa l e f o r dított anyag. A nyersfordításnak i g e n i s megvan a maga funkciója, s szó s i n c s arról, hogy minden forditést tökéletesre k e l l e n e c s i s z o l g a t n i - e r r e sem lehetőség, Bem szükség n i n c s e n . Egy idejében k a p o t t gyöngébb minőségű forditás a d o t t esetben e z e r s z e r töboet érhet egy e l késett műalkotásnál. 3 mint láttuk, nemcsak a t e l j e s anyag lefordítá
sáról l e h e t ezó, hanem például a c i k k e k elmének gépi elemzése / t a r t a l mi elemzése!/ segítségével a dokumentumok a u t o m a t i k u s osztályozáséról, mutatók készítéséről, t a r t a l m i visszakeresésről s t b . E módszer j e l e n tőségét nem korlátozza lényegesen az, hogy az i g y készült elemzés nem m i n d i g egyértelmű éa nem m i n d i g hibátlan. /A hibák okának emberi elem
zésével számuk természetesen csökkenthető, de t e l j e s e n soha nem küszö
bölhetők k i . /
ad b / A közölt számítások kiinduló a d a t a i mér a maguk idejében i s t e l j e s e n l a i k u s forrósból származtak, az azóta végbement fejlődés p e d i g pontosan az ellenkezőjót o i z o n y i t j a annak, amit a szerző i g a z o l n i a k a r .
"Edmond CARY megvizsgálta a fordítógéppel k a p c s o l a t o s munkaigény ée kihasználhatóság kérdését" - Írja TARUÓCZI egy 1956-os a d a t r a h i v a t k o z v a . UARY - a k i egyébként a kézi forditók e g y i k vezető személyi
sége v o l t - "kiszámította" egy a k k o r i b a n használt első generációé i B t 701 forditó-számitógép munkaeröszükségletét. E s z e r i n t a gép t e l j e s kapacitásának kihasználáséhoz 12 000 kódolóra v a n szükség. Minthogy a programozó szakértők /a lexikográfiái és terminológiai szakértők
k e l , v a l a m i n t a kiszolgáló és karbantartó műszakiakkal/ további 14 000 fővel /!/ s z e r e p e l n e k , i t t nyilván a kézi kódolásról, v a g y i s a lyukasztásról v a n szó. A k i i s m e r i a lyukasztás szokásos normáit, az t u d j a , hogy személyenként átlag 10 000 leütés számítható óránként.
2000 n - n e l számolva tehát 5 gépelt o l d a l n a k megfelelő mennyiség. Va
lószínű, hogy GARY életében nem látott számítógépet, ha e l h i t t e egy a k k o r i első generációs számitógépről, hogy óránként 60 000 o l d a l t l e t u d fordítani, a beolvasásról é~ a kinyomtatásról nem i s beszélve, A számítástechnikai fejlesztési program korában még a s z a k m a i l a g tájé
k o z a t l a n olvasók számára i s túlzott ijesztgetésnek tűnnek az i l y e n kijelentések! "A háttér tárolók föltöltése ... az elemzési ós s z e r kesztési programok Jelkombinécióinak a rögzítése a mágneses adattáro
lókon maga i s kényes és hosszadalmas müvelet. Még b o n y o l u l t a b b a l e fordítandó szöveg kódolása, h i s z e n a t e l j e s alapszöveget betűnként és irés- vagy hiányjelenként l y u k s z a l a g o n ... k e l l rögzíteni." / K i emelés tőlem. V.u./
Tény, hogy az adatok géprevitelének j e l e n l e g i módja nehézkes, s
TMT ZO.éVl. 5-6.szám 1973.május-június
a jövő az o p t i k a i beolvasó berendezéseké.* I g a z , egyelőre nagyon ma
gasan tartják az árát, dehát v a l a m i k o r a szemüveg i s o l y a n drága v o l t , hogy caatt császárok viselték ...
A költségekkel való másik bűvészkedés kiindulópontja az, hogy evidensnek tártjai a forditás céljára szolgáló gép = fordítógép,amely
nek semmi más rendeltetése nem l e h e t . iJem k e l l tehát mást t e n n i , csak kiválasztani az e g y i k legnagyobb számitógépet és annak a t e l j e s költ
ségeit v e n n i a l a p u l .
Az idézett - egyébként még az előbbinél i s régebbi - adatok sze
r i n t egy "forditásra a l k a l m a s " számitógép ára az 50-es évek közepén 800 000 dollár v o l t . A számítógépek árai azóta abszolút értékben sem i g e n emelkedtek, ha p e d i g a teljesítményt nézzük, a k k o r jelentős o l csóbbodásnak lehetünk tanúi, ügy a k k o r i első generációs gép sebessé
ge jó, ha elérte a 10 000 müveletet másodpercenként. A TAMÓCZI szá
mításaiban szereplő I C L 4-72 gép minimálisan számítva 100-szoros t e l jesítményű, az ára v i s z o n t csak 1,5-szerese amannak, még ha a dollár értékcsökkenését f i g y e l m e n kivül h a g y j u k i s . Ugyanaz a teljesítmény tehát kevesebb, m i n t 1/60-ad o l y a n költséggel állítható elő.
Az persze általánosságban k i j e l e n t v e nem i g a z , hogy "a t r a n z i s z t o r t e c h n i k a fejlődése által lehetővé vált o l y a n műszaki előreugráaról van szó, amely semmiféle konkrét igénynek nem f e l e l t meg, i l l e t v e nem f e l e l meg". Először i s , a t r a n z i s z t o r t e c h n i k a valóban lényeges fejlő
dést j e l e n t e t t az első generációs gépekhez képest, de a 3. és 4. gene
rációs gépek idején anakronizmus e z t e m l e g e t n i . Másodszor, nem azért f e j l e s z t i k a s z o c i a l i s t a országok számítástechnikai hálózatukat, mert n i n c s rá igény. Az igény, a szükség megvan hozzá, csak megfelelő szá
mítástechnikai kultúrának k e l l k i a l a k u l n i a , hogy az igényeket k i i s t u d j u k elégiteni. Az i g a z , hogy az igénybevétel soha nem l e s z t e l j e sen e g y e n l e t e s - ez azonban éppen a z t j e l e n t i , hogy külön számitógép beszerzése nélkül, v a g y i s jelentós beruházások nélküX biztosítható lenne a dokumentáció gépesítését célzó kísérletekhez a szükséges gép
idő, feltéve természetesen, hogy újra l e h e t találni o l y a n gárdát, a¬
mely szívügyének t e k i n t i az e l k e z d e t t munka folytatását.
ad c/ A történeti események erősen szimplifikált beállítása az alábbi megállapítás: "e negatív szakvélemények / t . i . TAtJBE és BAR- HILLEL/ alapján s a kutatások eredménytelensége láttán az Egyesült Államok kormánya megvonta a költségvetési támogatást a kutatóintéze
tektől és kutatócsoportoktól, s e z z e l a nagy p o r t k a v a r t ügy t u l a j donképpen l e i s került a napirendről..."
Először i s , TAUüE ugyan derék könyvtáros, de magánvéleménye még az Egyesült Államok kormányának sem v o l t irányadó.
másodszor, a üAR-HILLEL-re való hivatkozásnál t u d n i k e l l , hegy ő és tanítványai nagyon sokat t e t t e k éppen a m a t e m a t i k a i nyelvészet és a gépi forditás fejlesztéséért, ű 1960-ban publikált nézeteivel
* Ilyen berendezésre egyébként magyar szabadalom l s létezik.
3 5 1
V A R G A D . Í A gépi forditás
a t e l j e s e n automatizált magaaszlntü forditás lehetetlenségérdi s z i n ¬ t e k i a k a r t a provokálni a s z e m a n t i k a i problémák komoly vizsgálatát.
Hogy ez mennyire i g y van, igazolják például az alábbi, 1 9 6 4- b e n i r t s z a v a i : "Félek, hogy J e l e n tanulmány i s , - csak ugy, mint jónéhány ko rábbl irás - destruktív jellegű /jóllehet azok a j a v a s l a t o k , amelyek a számítógépekkel szembeni p o l i t i k a megváltoztatására v o n a t k o z n a k , épitó jellegűek/ ... Lehet, hogy már a közeljövőben kiderül, hogy n i n c s igazam. De meg k e l l mondanom, hogy e m i a t t nem l e s z e k nagyon szomorú. Uazintén szólva, ha magamba t e k i n t e k , meg k e l l v a l l a n o m , hogy i g e n nagy várakozás él bennem az e l e k t r o n i k u s számitógépek hasz nálatét illetően, és nagyon örülnéK, ha tudnám, hogy többre képesek, mint amennyit ez idő s z e r i n t f e l t u d o k tételezni róluk." / 1 3 /
1 9 6 4- i g az Egyesült Államok kormánya v i s z o n y l a g könnyen engedé
l y e z e t t különböző sutatési támogatásokat, abuól az elvből k i i n d u l v a , hogy "majd meglátjuk, melyikből l e s z v a l a m i " . Összehangolt kutatások
ról természetesen - k a p i t a l i s t a v i s z o n y o k között - szó sem v o l t , még i s k i a l a k u l t néhány komoly központ - a H a r v a r d , az BIT és a RAND Cor
p o r a t i o n elsősorban - amelyek az elméleti kutatásokban l e élen jár
t a k . 1 9 6 4- b e n egy tanácsadó bizottságot alakítottak az elért eredmé
nyek vizsgálatára és a támogatás h e l y e s s z e r v e z e t i formáinak megál
lapítására. Ez v o l t az un. ALPAU bizottság / A u t o m a t i c Language Proc
e s s i n g A d v i s o r y Committee/, amely kétéves vizsgálat alapján készí
t e t t e e l jelentését /14/.
E jelentésuől a következők derülnek k i i
1 . A N a t i o n a l Science / o u n d a t i o n 1959-ben megállapodást kötött I z r a e l l e l és Lengyelországgal, majd 1960-ban Jugoszláviával, amely
nek értelmében tudományos i r o d a l m a t es szabadalmakat fordítanak, k i v o n a t o k a t , szemléket ós bibliográfiákat készítenek, Lengyelország ós Jugoszlávia a h a z a i , I z r a e l p e d i g fóleg az o r o s z nyelvű tudományos
irodalomból - természetesen az Egyesült A l l a m o k - b e l i áraknál lénye
gesen kedvezőbb áron / P u b l i c Law 480 T r a n s l a t i o n s / . E megállapodás Keretében 1 9 5 9- t ő l 1 9 6 5 - i g 250 000 o l d a l tudományos i r o d a l o m fordí
tása készült e l /95 folyóirat-évfolyam, 574 könyv, 1004 válogatott c i k k , 18 495 k i v o n a t és 13 000 szabadalom/, /p.41-42./
2. A riizottsóg megvizsgálta töbo működő gépi forditó és un. gé
p i segítséggel dolgozó / t k p . gépi szótárazást, szövegpreparéciót vég
ző/ r e n d s z e r működését, s a következő összehasonlító a d a t o k a t közli az 1965-ös állapotnak megfelelően / p. 6 6 . / :
A forditás költsége:
egy 1 1 millió o r o s z szóból álló szöveg lefordítása hagyományos módon 440 ezer dollárba, szerződés keretében 350 ezer dollárba, nem hivatásos fordítókkal 240 ezer dollárba, utószerkesztés nélküli
gépi fordítással 80 e z e r dollárba,
ftfl 20.éTf. 5-6.ezám 1973.május-június
utószerkesztett gépi fordítással
gépi segítséggel készült fordítással
400 e z e r dollárba, 310 ezer dollárba kerül.
A forditás minősége
a hagyományos fordításnál a szerződéses fordításnál
a nem hivatásos forditók esetében az utószerkesztés nélküli gépi
fordításnál
utószerkeaztett gépi fordításnál a gépi segítséggel készült
fordításnál
Jő
Jó közepes közepes nem kielégítő közepes kitűnő
E vizsgálatok alapján a Bizottság az a d o t t h e l y z e t b e n elsősor
ban a Luxemburgban és Nyugat-Németországban működő, g e p l segítséggel történő fordítást, v a l a m i n t a nem hivatásos fordltÓK által készített /oár ceak közepes minőségű/ forditást propagálja.
A gépi fordítással készült szövegek hioáinak elemzése álapján a következő eredményre j u t o t t a k /az a d a t o k a l e f o r d i t o t t szöveg száza
lékában/:
lyukasztási h i b a több jelentés megadása szórendí h i b a
különböző beszúrások és javitáBok
/főleg nóvelőhiba/
0 - 1 * 6 - 1 1 * 1 - 2 *
3 - 7 * /egy e s e t u e n 29*/
/Azóta lényeges változás elsősorban a " n y e r s " gépi forditás m i nőségének javulásában történt. A lexikográfia gépesítésében elért e¬
redmények különösen a több jelentésű szavak megfelelő jelentésének kiválasztásában v o l t a k s i k e r r e l alkalmazható*, megbízhatónak látszó értesülések s z e r i n t j e l e n l e g az Atomenergia Bizottság /AEC/ az üzem
szerű gépi forditás legfőbb felhasználója az Egyesült Államokban, a¬
mely az 1966-os Jelentés s z e r i n t még jórészt a nem hivatásos f o r d i tók szolgálatait v e t t e igénybe./
3. T i z év a l a t t az Egyesült Államok kormánya k b . a n n y i t költött a gépi forditás és a belőle kinőtt gépi nyelvészet fejlesztésére, amennyi az államilag finanszírozott fordítások 1 évi költsége. A tá
mogatás eredményét a Bizottság a következőkoen látja /p.29-31./.
a/ Lényegesen hozzájárult ez a tevékenység a gép e o f t w a r e p r o g r a m t e c h n i k a és programrendszerek/ fejlődéséhez.
3 5 3
VARGA D.: A gépi forditás
V O l y a n f o r r a d a l m i hatással v o l t a nyelvészet fejlődésére, a m e l y c s a k a részecBke-fizika felfedezéseihez hasonlítható - " a gépi nyelvészet eszközei a z o n b a n lényegesen olcsóbbak, m i n t a r é s z e c s k e - f i z i k a több-billió" v o l t o s részecske-gyorsitól". "Egy é- l e t n e i t a munkája egy generációval ezelőtt ... a z első k i s lépés
n e k f e l e l meg ma, a m i t néhány bét a l a t t / a jövőben pár nap a l a t t / meg t u d u n k t e n n i abból a s o k 10 000 lépésből, a m e l y a természe
t e s n y e l v n e k m i n t a z e m b e r i kommunikáció eazközének megértéséhez
4 . m i n d e z e k alapján a támogatás k e r e t e i n e k megváltoztatását j a v a s o l j a :
a / Alapkutatásokat k e l l f o l y t a t n i a n y e l v i a d a t o k kezelésé
h e z a megfelelő gépi módszerek kidolgozása területén;
b / Módszertani kutatásokat k e l l f o l y t a t n i a komplex nyelvé
s z e t i elméletek /grammatikák, jelentéselméletek/ részletes k i d o l gozásénak éB kipróbálásának elősegítése érdekében.
A támogatás a d d i g i és azutáni mértékére vonatkozólag a következő a d a t o k találhatók a jelentésben:
- a z a d d i g i átlagos évi 2 millió dollár h e l y e t t / p . 1 0 7 - 1 1 2 . / évi 2 , 5 - 3 millió dollár / l / látszik reálisnak / a "Tudomány és Közérdek" Bizottság elnökének.levele a N e m z e t i Tudományos Akadé
m i a elnökéhez a kötet elején/ .
A válogatás nélküli és jórészt közvetlen g y a k o r l a t i célra f o r d i - t o t t kutatásmegosztásról tehát áttértek a h o s s z a b b távú, j o b b a n elmé
l e t i a l a p o k o n nyugvó alapkutatások finanszírozására. Más szóval: a
"gépi forditás" n e v a l a t t futó, de g y a k o r l a t i l a g már nagyon sokfelé differenciálódott kutatás támogatásáról a gépi fordítás érdekeit i s szolgáló "gépi nyelvészet" / o o m p u t a t l o n a l l i n g u i a t l c s / támogatására.
Mély igazság v a n abban a mondásban, hogy " a ma fizikája - a h o l nap technikája". Dt ma már e z a mondás nem c s a k a fizikára érvényeB.
A nyelvtudomány jelentőségének növekedését n a p j a i n k b a n éppen a z o k o z t a , hogy alkalmazásai révén beigazolódott: fejlődése e g y r e közvetle
nebbül érinti a termelőerők fejlődését.
A s z o c i a l i s t a tudománypolitika lehetőségei lényegesen kedvezőbbek a népgazdaság érdekelt szolgáló tudományágak tervszerű fejlesztésére.
A távlati igényeknek a n a p i konjunktúrától független objektív felméré
s e lehetővé t e s z i a rendelkezésre álló eszközök gazdaságosabb f e l h a s z nálását, összehangoltabb s z e r v e z e t i formák kialakítását.
Közvetlen aktualitást a nyelvészet gépi alkalmazásainak a z egész népgazdaság érdekelt szolgáló információs r e n d s z e r kialakításénak n a -
* Összehasonlításul: es az összeg kb. annyi, a i n t az Egyesült i l l a n o k egy napi hadikiadásának e g y század része.
v e z e t . "
TlíT 20.évf. 5-6.szám. 1975.májua-Június
p i r e n d e n lévő f e l a d a t a ad, a h o l számításba k e l l vennünk nemcsak a z adatszerű, hanem a szöveges Információk tarolását, visszakeresését i s . Az o l y a n a g n o s z t i k u s kijelentések, hogy " a z a d o t t műszaki l e h e tőség ... a n y e l v Jellegétől i d e g e n " s t b . nem segítik elő a közvetle
nül előttünk álló f e l a d a t o k megoldását.
4. A kutatások
Néhány adalék a TARKOCZI állításai s z e r i n t a 6 0 - a s évek elején lassacskán kimúlt kutatásokról. S z e r i n t e a toechanical T r a n s l a t i o n c . folyóirat "1954-től 1 9 5 9 - i g e g y r e csökkenő érdeklődés m e l l e t t j e l e n t meg s 1960-ban szűnt meg". Az 1 9 6 8 - i g / ! / m e g j e l e n t számokhoz bárki hozzájuthat B u d a p e s t e n i s a magyar Tudományos Akadémia könyvtárában.
TöbD Ízben e m l e g e t i a z 1 9 6 1 - e s t e d d i n g t o n i konferenciát, h o l azért, mert " c s a k " 1970 résztvevője v o l t , h o l mert a üzovjetunióooi c s a k JJJLAGINA v e t t r a j t a részt, nem szólva most arról, hogy elég veszé
l y e s vállalkozás konferenciák, k o n g r e s s z u s o k hatékonyságát a résztve
vők számával m e r n i , szeretném figyelmébe ajánlani a Szovjetunióban Jerevánoan r e n d e z e t t öesz-szcvetségi és nemzetközi gépi fordítói kon
ferenciákat, a h o l v i s z o n t - a d o l o g természetéből kifolyólag - a m e r i k a i résztvevő v o l t lényegesen k e v e s e b b . S z e r i n t e 1964 után " a z ügy tulajdonképpen l e i s került a napirendről". Az 1965 óta kétévenként r e n d s z e r e s e n 100-150 fővel m e g r e n d e z e t t nemzetközi I C O L / I n t e r n a t i o n a l üonference on üomputational L i n g u i s t i c s /konferenciák/ 1 9 6 5 . Hew Y o r k , 1 9 6 7 . G r e n o b l e , 1 9 6 9 . S t o c k h o l m , 1 9 7 1 . u e b r e c e n és legközelebb 1 9 7 3 . P i s a / nem e z t mutatják. Hogy c s a k néhány számmal érzékeltessem a j e l e n l e g folyó kutatásokat: a Referativnüj Z s u m a l " I n f o r m a t i k a " c . s o r o z a t a , amely külön r o v a t o t t a r t f e n n a tudományos forditás téma
körnek, e r o v a t o n oelül p i . 1 9 7 2 . augusztusóban 3 cikkről referál a
"Hagyományos forditás", 32-rŐl a "Gépi forditás" a l r o v a t b a n . De h i v a t kozhatnék a G e n t e r f o r A p p l i e d L i n g u i s t i c s "Language and A u t o m a t i o n "
c . nemzetközi referáló kiadványára i s , amely évente átlag 1400-1500 gépi nyelvészeti vonatkozású c i k k e t i s m e r t e t .
L e h e t , hogy nem c s a k a d o l g o k tehetetlensége m o z g a t j a tovább a kutatásokat?
355
VARGA D.i A gépi forditás
I R O D A L O M
/!/ TARNÓCZI Lóránt: Forditókalauz. A szakirodalmi forditás elmélete és gya
korlata. Budapest, 1 9 6 6 . Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 5 2 9 p.
72/ TARNÓCZI Lóránt: A fordítógép tündöklése és bukása. Kézirat, 1 9 7 2 . / 3 / DELAVENAÍ, 3 . : La machine a traduire. Paris. Presses Univ. de Francé,
1 9 5 9 . 1 2 6 P¬
/ V Magyar nyelvű áttekintés:
PAPP Ferenc: Matematikai nyelvészet és gépi forditás a Szovjetunióban.
Budapest, 1 9 6 4 . Országos Műszaki Könyvtár éa Dokumentációs Központ.
2 2 2 p. /Ö.Sz. KULAGINA és I.A. MELCSUK tanulmányával./
A legfrissebb publikációk a folyó munkákról a Naucsno-Tehnicseszkaja I n - formacija, Szerija 2 . folyóiratban találhatók,
a legrészletesebb elemzések a VINITI, a Szovjet Tudoraányos Akadémia Orosz Intézetének / I n s z t i t u t Ruazszkogo Jazilka/ ós az Idegen Nyelvek Főiskolájá
nak /MGPIIJa/ kiadványaiban.
ICJ Mélyrehatóan elemzi a kérdést például IVANOV, V.V.,'Aingvisztlcseszkie roproszü sztihotvornogo perevoda. I n : Hasinniij perevod. Moszkva, 1 9 6 1 .
P. 3 6 9 - 3 9 5 -
/ 6 / TUSING, A.M.: On computable numbers v i t t an application to the Entschei- dungsproblem. Proceedings of the London Mathematical Soclety, Ser.2.
vol.42. / 1 9 3 6 / , 2 3 0 - 2 6 5- p .
7 7 / BOURBAKI, N.l Théorle das ensembles, 3 - Paris, Hermán, 1953.
/&7 GBOMSKXi I . l Syntactiv structures, 's - Gravenhage, 1 9 5 7 , Mouton and Co.
/9/ Héhány irodalmi utalás:
a/ LEOKT'EVA.N.N. :'0 azozdanii informatlonnogo jazilka na baze szemantlcsesz- kogo analiza teksztva. M. I n s z t i t u t Sutzszkogo Jazilka AN SZSZSZR, 1 9 7 0 . b/ KULAGINA.O.F. - MEL'CSUK,I.A. - ÉRASZTOV.K.O.: Ob odnoj voznozsnoj s z i n
temé maainnogo perevoda. M. I n s z t i t u t Ruszszkogo Jazilka AN SZSZSZR,
1 9 7 1 .
«/ ZSOLKOVSZKIJ,A.K. - SCSEGLOV.Ju.K.: E opiazaniju szmüszla szvjaznogo tekszta. H. I n s z t i t u t Ruszszkogo Jazilka AN SZ5ZSZ3, 1971.
d/ M3L'CSUK.I.K. : Urovni predsztavlenija vüizkazilvanij 1 obaesee sztroenie nodeli "sznilszl - tekszt". H. I n s z t i t u t Ruszszkogo Jazilka AN SZSZSZR
1 9 7 2 .
356
TMT 2 0. é v f . 5 - 6 .s z á m 1973.május-június
/ 1 0 / Lásd például:
VAPGA Dénes: Információs tezauruszok készítésének módszertana, 3udapest, 1 9 Ó 9 . Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ.
/ I I / Az 1954- e s IBM kisárlet kim;rit5 leirása egyébként rendelkezésre áll a kí
sérlet tudományos végrehajtójának, Pavl I . GAHVIII-nak a tollából, s ez nem látszik igazolni TASN0C3I állításait: The Georgatown - IBM Sxperiment of 1954: An evaluaticn i n retrosnect, i n : Papers i n l i n g u i s t i c s i n honor of Leon E. DOSTERT. - V i l l i a m M. AtISTIi: ed. MOUTON Co. , The Hague, Ketherlands, 1 9 6 7 . p.46-56. - Tljranyomtatva i n ; On MíChiise t r a n s l a t i o n . Selected paoers by Paul L. GARVIN. MOUTON Co., The Hague Hetherland, 1 9 7 2 . / I / . p.51-64.
/ 1 2 / DUZS János: Az audio-vizuális technika országosan összehangolt felleszté- se. Audio-vizuális technikai és módszertani közlemények, l.évf. 2.ss. p.ó.
/ 1 3 / BAR-HILLEL, 'i.: Theoretical aspects o f the nechanization of l i t e r a t u r e searching. Language and I n f o r a ^ t i o n , Jerusalera, 1 9 6 4 . 356-364.p.
/14/ Language and Machines, Cooputers i n Translation and L i n g u i s t i c s . A Report by the Automntic Language Processing Advisory Committee, Mational Acadeny of Sciences, Hational Research Council. Publieation 1 4 1 6 . 'Jashington, D.C. ,
1 9 6 6 .
*
VARGA, D.: fthat i s t h e t r u t h aaout machine t r a n s l a t i o n ? I n comparison w i t h t h e c o n c l u s i o n e o f L. TARNÓCZI c o n c e r n i n g the t o t a l l y hopeless p e r s p e c t i v e e o f machine t r a n s l a t i o n /mT/, p r a c - t i c a l r e s u l t s o f r e s e a r c h ín t h e f i e l d o f MT and p e r s p e c t i v e s o f f u r t h e r p r o j e c t s a r e p r e s e n t e d , The a u t h o r e x p l a i n s t h e importance of m o d e l l i n g i n r e c o g n i t i o n o f complex processes, w i t h s p e c i a l r e g a r d t o t h e development o f c o m p u t a t i o n a l l i n g u i s t i c s . The importance o f mechanized t e i t a n a l y s i s f o r dooumentation i s emphasized. Economic probléma a r e d i s c u s s e d i n d e t a i l s , d e t e r m l n i n g t h e r o l e and impor
tance o f c u r r e n t o p e r a t i n g / s u b s t a n t i a l l y s y n t a c t i c a l / systems'of ÜT and o f long-range development p l a n s .
357
VARGA D.: A gépi forditáa
B A P T A . J I . Í Kan oőoTonT H aeacTBBTejii.HOCTH a e j a a B T O n i a T g a e o K O -
r o napeBOj^a?
A u r o p c o n o c T f i n . i - r e T flefloTBUTejibroie p e a y j i b T a T s i H o o j i e j i O B a H B f l z n a p o n e K T a T B u .sajibHefliimx HsuoKafratt a oöxacTH a B T O u a m i e c K o r o n e p e s o i a
• a a f l S J i e H B f t M B JlopaHTa TAPHOtflf o n o j i n o- 3 ő e c n e p c n e K T M B H O o T H asTouaTB- aeoKoro n e p e B o s a , Hajtaraeron pojib M O J t e j u i n p oB a r m s B noaHBBaHBB C J I O S C - H K X n p o u e o o o B , B O O O Ö B H H O C T H B O T H O D I O H H H p a a B B T a a M a n n i R H O f t j i H H r B H c - T H K H , r i O I O e p K H S f l O- r o H B f f i l H O C T } . MSJÍHHHOrO a n a A H S a T 6 K C T O B 0 T O I K H a p B H M M s x B B u a a U K i i B H Í o p i i i a u B O H m J X n p o u e c o O B . 1 7 O J I P O 6 H O p a c o M a T p n a a - K > T C« Bcmpooü a j t o n O M H * t e c K O l } 9$vpeKTBBBOoTB H o r c p e j t e j i s n o T C í r pojib a a n a -
vetme yxa jseBcrayiomHi ( n p e a H y m e c T B e H H O O B H T a K T B u e c K H X no y p O B H » ) O H C T e u M D M T: ! o r o n e p e e o i a B .noJirocponroix n e p c n e K T K B H H x p a a p a d o r o K
(rjiaBHim o ő p a 3 o u oeuaHTimeoKHX no HanpaajiewTO), Koropue BejcyTbofl B
H a c T O B n e e B p e u s ,
*
VARGA, D.: Waa I s t d i e tfahrhelt über d i e m a a c h i n e l l e Pbersetzung?
V e r f a a a e r a t e l l t den Auaserungen über d i e t o t a l e Z u k u n f t s l o s i g - k e i t der m a s c h i n e l l e n Überaetzung des Autóra L, TARNÓCZI d i e t a t a a c h - 11oh e r z i e l t e n Ergebnisae der e i n a c n l a g i g e n Forschungen und d i e P e r - s p e k t i v e n der w e i t e r e n F o r s c n u n g s a r b e i t gegenüber, Er b e s c h r e l b t d i e R o l l e d e r ü-odellierung i n der S r k e n n t n i a der j c o m p l i z i e r t e n Vorgange, m i t beaonderer RUckaicht a u f d i e íortachritte i n der E n t w i c k l u n g der k y o e r n e t i s c h e n S p r a c h w i a a e n s c h a f t . Er b e t o n t d i e Wichtigkeít d e r T e x t a n a l y a e vom G e s l c h t a p u n k t d e r meohaniaierung der Doicumentation.
JJie Aapekte der 'íVirtschaftlichkelt aind eingehend erörtert, wobei d i e g e g e n w a r t i g f u n k t i o n i e r e n d e n / i m w e s e n t l i c h e n s y n t a k t i a o h e n / ma
s c h i n e l l e n Überaetzungssyateme und d i e b e r e i t a begonnenen, a u f l a n g e - r e S i c h t g e l t e n d e n /hauptaáchlich semantiach a u s g e r i c h t e t e n / E n t w i o k -
lungapláne a u f i h r e Bedeutung h i n geprüft werden.
