• Nem Talált Eredményt

Társfolyóiratok

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Társfolyóiratok"

Copied!
3
0
0

Teljes szövegt

(1)

Szakirodalom

Statisztikai Szemle, 84. évfolyam 7. szám 714

Társfolyóiratok

A SVÉD KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FOLYÓIRATA

2005. ÉVI 4. SZÁM

Kadane, J. B.: Rétegek közötti optimális dinamikus mintaallokáció.

Matei, A – Tillé, Y.: Varianciaközelítések és -becslések maximum entrópiájú mintákban nem egyenlő valószínűség és rögzített minta- nagyság esetén.

Brick, J. M. et al.: Következtetések RDD tervezésre ösztönző kísérletekből.

Zhang. L. Ch.: Torzítás a munkaerő- áramlás becslésekor nemválaszolás és nem megfelelő klasszifikáció esetén.

Isaksson, A.: Hiányzó adatok korrekciója a svéd járműsebesség felmérésben.

Aragon, Y. et al.: Feltételes rendezés nemparméteres várakozások felhasználásával.

Gomatam, A. – Karr, A. F. – Sanil, A. P.:

Adattörés mint döntési probléma.

Matschinger, H. – Bernert, S. – Angermeyer, M. C.: Az interjúkészítők hatásá- nak elemzése a szűrőkérdésekre egy számító- géppel támogatott személyi mentális egész- ségügyi kikérdezés során.

Balk, B. M.: Árindexek elemi aggregátu- mokhoz: mintavételi megközelítés.

Fusch, M.: Gyermekek és serdülők mint válaszadók. Tapasztalatok a kérdések és a vá- laszok sorrendjére, a skálahatásra és a válasz- lehetőségekhez kapcsolódó számérték-hatásra.

Hall, J.: A fejlődés mérése – Egy ausztrál útibeszámoló.

Grünewald, W. – Körner, Th.: A minőség felnő: az európai „Minőség és módszertan a hivatalos statisztikában” című konferencia eredményei.

AZ AMERIKAI STATISZTIKAI TÁRSASÁG FOLYÓIRATA

2005. ÉVI 473. SZÁM

Swartz, R. et al.: Fordított döntéselmélet:

jellemző veszteségek a méhnyakrák szűrésénél használt döntési szabályoknál.

Knashawn, H. M. et al.: Bayesi modellát- lagolás benchmark dózisbecsléssel az ivóvíz arzéntartalmára.

Heard, N. A. – Holmes, Ch. C. –Stephens , D. A.: Kvantitatív tanulmány maláriaterjesztő szúnyogok vizsgálata alapján végzett génel- lenőrzésről: bayesi hierarchikus görbék klasztereinek felhasználása.

Gottardo, R. et al.: Minőségellenőrzés és robusztus becslés ismétléses cDNA mikrotömbök esetén.

Hu, J – Wright, F. A. – Zou, F.: Indexek becslése oligonukleotid sorokra SVD-módszer- rel.

Hudgens, M. – Halloran, E. M. : Véletlen oltási hatások bináris posztinfekciós eredmé- nyekben.

Nan, B. et al.: Szakaszonként állandó hányadosbecslés egy kiemelt eseményre a menopauza idején.

Lambert, D. – Liu, Ch.: Adaptív küszöbök:

hálózati áramlások nyomon követése.

Lin, D. Y. – Zeng, D.: Likelihood-alapú következtetések haplotype hatásokra a geneti- kai tudományokban.

Bair, E. et al.: Előrejelzések ellenőrzött főkomponensekkel.

Bartlett, P.– Jordan, M. I – McAuliffe, J.

D.: Konvexitás, klasszifikáció és kockázatha- tárok.

(2)

Szakirodalom

Statisztikai Szemle, 84. évfolyam 7. szám

715

Casella, G. – Moreno, E.: Objektív bayesi változószelekció.

Raftery, A. E. – Dean, N.: Változószelek- ció modellalapú klaszterezéshez.

Griffin, J. E. – Steel, M. F. J.: Rend-statiszti- kákon alapuló függő Dirichlet-folyamatok

Chen, K. – Zhezhen, J.: Részeleges lineáris regressziós modellek klaszerezett adatokra.

Su, Z. – Yang, S. S.: Megjegyzés az illesz- kedés hiányára épülő tesztekről ismétlés nél- küli lineáris modellekre.

Hitchcock, D. B. – Casella, G. – Booth, J.

G.: Eltérések javított becslése funkcionális elő- re simított adatokkal.

Davis, R. A. – Lee, T. C. M. – Rodriguez- Yam, G. A.: Strukturális törés becslése nem stacionárius idősor-modellekre.

Chandler, G. – Polonik, W.: Lokálisan sta- cionárius idősorok diszkriminanciája.

Hanning, J. – Iyer, H. – Patterson, P.: Ál- talánosított konfidenciaintervallumok.

Aban, I. B. – Meerschaert, M. M. – Panorska, A. K.: Paraméterbecslés csonkolt Pareto-eloszlásra.

De Santis, F.: Mintanagyság meghatározás robusztus bayesi elemzésre.

Copt, S. – Victoria-Feser, M-P.: Nagy fel- bontású következtetések kevert lineáris model- lek esetén.

Jiang, J. – Lahiri, P.: Véges sokaság tar- tományainak átlagbecslése: egy modell- támogatott, legjobb előrejelzésen alapuló em- pirikus közelítés.

Kim, J. K. – Navarro, A. – Fuller, W. A.:

Ismétlésen alapuló varianciabecslés kétfázisú rétegzett mintára.

Jihong, Ch. – Huo, X.: A Bernouli-háló leghosszabb jellemző futtatásának hosszúság- eloszlása, és felhasználásai.

Puig, P. – Valero, J.: Számolásos adatok eloszlásai néhány jellemző felhasználással.

Pena, E. A. – Slate, E. H.: Lineáris model- lek feltevéseinek globális érvényesítése.

Zhang P. – Wang, X. – Song, P. X-K.: Tá- volságvektorokon alapuló kategóriás adatok klaszterezése.

A BOLOGNAI, PADOVAI ÉS PALERMOI EGYETEMEK FOLYÓIRATA

2004. ÉVI 3. SZÁM

Costa, M.: Gini-index dekompozíció két alcsoport esetén.

Merabet, H.: Elégedettségi-index és előre- jelzés exponenciális modellekben klinikai vizsgálatok esetén.

Zenga, M. – Polisicchio, M. – Greselin, F.:

A Gini-féle átlagos különbség varianciája és annak becslőfüggvényei.

Brtasini, S. – Freo, M. – Tassinari, G.:

Marketingtevékenység hatása gyorsan változó fogyasztási termékek vásárlásánál: a joghurt esete az olasz piacon.

Schinaia, G.: Egy járvány hosszú távú túl- élői felépülés nélkül.

Kramer, W. – Ziebach, T.: Gyenge Pareto- törvény és az eloszlás-szélek változása.

Okafor, F. C.: Egység nemválaszolás ke- zelése kétfázisú mintavételben az egység rész- leges helyettesítésével.

Saran, J. – Pandey, A.: Erőfüggvény- eloszlás paramétereinek becslése és jellemzése k-adik rekord értékekkel.

Singh, H. P. – Mathur, N.: Népességarány továbbfejlesztett becslése érzékeny jellemzők- kel ismeretlen ismételt vizsgálatokkal randomizált válaszmintákban.

Gismondi, R.:– Russo, M. A.: Egy terület turistavonzerejét jellemző index meghatározá- sa: többváltozós statisztikai megközelítés.

Vanella, G.: Gazdasági és környezeti számlák integrált rendszereinek fejlődésével kapcsolatos problémák: az emberi tevékeny-

(3)

Szakirodalom

Statisztikai Szemle, 84. évfolyam 7. szám 716

ségnek a tengeri szennyezésre gyakorolt gaz- dasági-környezeti hatásainak előzetes elemzé- se a Basilicata régióban.

Di Comite, L. – Traversa, T.: A termé- kenységről: állandó vagy változó értékek a pótlási küszöbhöz.

A CSEH STATISZTIKAI HIVATAL FOLYÓIRATA

2006. ÉVI 2. SZÁM

Wulff, A.: Hatásosság a statisztikai terme- lésben – éppúgy, mint a felhasználók visszake- resésében.

Orjala, H.: Hogyan fejlesszük a statisztikai tevékenység hatékonyságát a fogyasztói kap- csolatok menedzsmentjével – a finn statisztikai hivatal tapasztalatai.

Dubská, D.: Cseh háztartások: növekvő fo- gyasztás és nagy változások a megtakarítások szerkezetében az 1995-2004-es időszakban.

Czesany, S. – Stastná, M.: A gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődés összefüggé- sei.

Jílek, J. – Vojta, M.: Különleges változás az ipari termelés indexének számítási módsze- rében.

Valenta, V.: A Cseh Köztársaság nemzeti számláinak nagy ellenőrzése – a felhasználó szempontja.

Dyrberg, B.: A válaszolási teher csökken- tése: a válaszadókkal kapcsolatos módszerek és együttműködés fejlesztése Dániában.

Staglin, R. et al.: A hivatalos statisztika ál- tal okozott válaszolási teher mérése Németor- szágban.

Hanzlová, D.: Jelentés a működő külföldi leányvállalatok egyesített statisztikai munka- csoportjainak tárgyalásairól.

A Cseh Köztársaság gazdasága: fejlődési mutatók.

Helyreigazítás. Előző számunk Folyóiratszemle rovatában megjelent „Mikrocenzus 2004-től Ausztriában” című ismertetés szerzője helyesen John Ede.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

zott törekvés nyilvánul meg a modell készítői oldaláról abban az irányban, hogy a modell explicit formában fejezzen ki olyan konjunk- turális hatásokat, amelyekre éves

A második és további gyermeküket világra hozó 15—17 éves nők születési arányszáma a vizsgált időszakban 18 százalékkal. 1970 és 1981 között a tizenéves

z általánosított lineáris modell (Generalized Linear Model – GLM) kevert mérési skálájú változók lineáris modellezésére alkalmas. Ez a modell alapvetően két okból lehet

Bizonyítsuk be, hogy minden P m||C max típusú ütemezési feladat esetén van a munkáknak olyan sorrendje, amire listás ütemezés (azaz az LS algoritmus) az adott inputhoz

Jelenlegi céljainkhoz ebből csak azt kell ki- emelni, hogy a teljes valószínűségi mezőn értelmezett megbízhatósági szint tekinthető a mintavételi statisztika parciális

Közismert, hogy mind a lineáris, mind a logisztikus regressziós modell esetén, az alkalmazott függvénytípus következtében, csak a célváltozó tekintetében monoton

A statisztika alapot ad az elméleti modell felállítására, melyből empírikus úton vonhatók le a következtetések (Curran P. Véleményem szerint a földrajzi

P RÉKOPA –Z IERMANN „A modell” véletlen ütemezésű részszállítmányok esetén A modell a kezdőkészlet optimalizálására egyenlő ütemezésű, véletlen nagysá-