Lahiri, A.K. – Roys, P.: Az esőzés és a rizstermelés

STATISZTlKAi lRODALMl FIGYELÖ

433

rendelkezésre) 1974/1975-ben — Japán ki'vé- telével — erőteljesen megnőtt, és a későbbi évek gazdasági fejlődése mellett sem eny- hült, sőt az 1982—ig tartó stagnáló. illetve re- cessziós fázisban tovább nőtt, és általában elérte a tíz százalékot. Az utolsó két évben európai országokban megállt a munkanélkü- liség növekedése, az Egyesült Államokban pedig már oly mértékben csökkent, hogy mákr-már ,.foglalkoztotási csodáról" beszél—

ne .

A GDP szerkezetét az ágazatok nagy cso- portjai szerint tekintve, 1983—ban mind a hat országban a tercier szektornak volt a legna- gyobb súlya. 1960 és 1983 között mindenütt csökkent a mezőgazdaság aránya. az orszá- gok többségében pedig a szekunder szektoré (ipar. építőipar) is. Ahol a primer szektor aránya 1960—ban még magas volt (Francia—

ország. Olaszország, Japán), ott különösen nagy volt e hányad visszaesése, és mindez nagyobb gazdasági növekedéssel párosult, mint amit a többi ország elért. A gazdasági növekedés egy része a struktúraváltozással magyarázható. amennyiben a munkaerő ma- gasabb termelékenységű ágazatokba áram—

lott.

A végső felhasználás szerkezetében legna- gyobb szerepet játszó lakossá i fogyasztás aránya az Amerikai Egyesült llamokban a legmagasabb, a Német Szövetségi Köztársa- ságban és Franciaországban valamivel, a másik három országban lényegesen alacso- nyabb. A kormányzati fogyasztás hányada mind a hat országban növekedett. Színvona- la Japánban a legalacsonyabb, 70 százaléka a Német Szövetségi Köztársaságénak, a tőb- bi négy ország e tekintetben megelőzi a Szö- vetségi Köztársaságot.

A beruházási hányad Japánban a legna- gyobb, 1983-ban 28 és fél százalék. a többi országban 20 százalék alatti. Ez a hányad 1960 óta mind a hat országban visszaesett.

Érdekes képet ad a jövedelmi oldal vizs—

gálata: a bérek hányada a nettó értéken be- lül minden országban nőtt (például Japán- ban 22, a Német Szövetségi Köztársaságban 12 százalékponttal). E növekedés nagy része azonban abból származik, hogy a munkaerőn belül csökkent az önállók aránya.

(Ism.: Szilágyi György)

LAHlRl, A. K. — ROYS. P.:

AZ ESÖZÉS ÉS A RIZSTERMELÉS

(Ralnioll and supply—response. A study of the riee in india.) — Journal of Development Economics. 1985.

2—3. sz. 315—334. p.

A mezőgazdaságban a kereslet—kínálati e- gyensúlyt nagyrészt az biztosítja, hogya ter- melők hogyan reagálnak az egyes termékek

árváltozására. illetve árarányaira. A mezőgaz- dasági termelők reakciója az árváltozások—

ra. valamint az árrugalmasság mérése éppen ezért fontos területe a vizsgálatoknak, külö- nösen a fejlődő országokban. ahol a tech—

nikai fejlődés, az öntözés elterjedése. a mű- trágyázás okozott ugyan változásokat a me- zőgazdasági termelés rendszerében, ám az időjárási tényezőknek a termelési eredmé- nyekre gyakorolt hatása ma is sokkal erő- sebb. mint a fejlett országokban. A kérdés—

sel egyébként a szakirodalom elég sokat fog—

lalkozott.

A fentiekből következik. hogy amennyiben matematikai statisztikai módszerekkel meg akarják határozni a mezőgazdasági termelést befolyásoló tényezők számszerüségét. a ki'- nálatot befolyásoló tényezők hatását. a mo—

dellben mindenképpen egy időjárási változó specifikációjára van szükség. Arra van szük- ség. hogy az időjárási hatást számszerűleg el lehessen különíteni az egyéb hatásoktól. Az időjárási hatások leginkább a csapadék- mennyiségen keresztül számszerűsíthetők. En—

nek a hatása legerősebb ugyanis a mező- gazdasági termelés mennyiségére.

A tanulmány a kínálati függvény specifi- kációjával és becslésével foglalkozik, alter- nativ formában. Egyik esetben a modell füg- gő változója a rizs vetésterülete (az összes vetésterület százalékában kifejezve). a másik esetben a rizstermés mennyisége (az egység—

nyi földterületre jutó átlag). A becslés indiai mezőgazdasági statisztikai adatokon alapul.

Indiában a rizsnek igen fontos szerepe van az élelmiszernövények között.

A feltételezés szerint a rizs vetésterületének változását (az összes vetésterület aránya- ként) az ár, a műtrágya és a rizs ároránya, a mesterségesen öntözött mezőgazdasági te- rület százalékaránya. valamint a vetés ide- jében hullott csapadékmennyiség befolyásol- ja. A másik esetben, ahol a függő változó (:

terméshozam. a független változók: a mű—

trágya és a rizs áraránya, a rizs öntözött ve- tésterületének a rizs összes vetésterületéhez való aránya. valamint a növekedési idő alatt lehullott csapadékmennyiség határozza meg.

Az összefüggések mindkét esetben logarit- mikus szerkezetűek.

A rizs vetésterületének meghatározása a termelők döntésének a függvénye. Döntésü- ket elsősorban az árakra —- a rizs és a mű- trágya árára -— vonatkozó anticipációk irá- nyítják: az árak ugyanis a vetés idejében még bizonytalanok. A feltételezés szerint a csapadékmennyiség mind a vetésterület nagyságára. mind a termésátlagra poziti- van hat. de csak egy bizonyos mértékig. Ez azt jelenti. hogy az áradások, illetőleg a monszun időszakban hulló igen sok csapa- dék az outputra éppen ellenkező hatást gya—

korol. A szerzők éppen ezért a termésátlag-

434

egyenletet olyan értelemben alakították át.

hogy az időjárási változó az optimáliscsa- p'adékmennyiségtől való eltérést fejezze ki.

Az ún. optimális csapadékmennyiség megha—

tározása a modellen kívül történik. termelési görbék vizsgálatával, az 1954—1978. évi idő- szak adatai alapján. Normáieloszlást feltéte- lező görbe alkalmazása annyiban hibás, hogy az optimumtói való eltérést felfelé és lefelé szimmetriku'snak veszi, holott ez valószínűleg nincs így! A szerzők véleménye szerint. ta—

pasztalati alapon a gamma-eloszlás feltéte- lezése a reálisabb.

A becslés megbízhatósága egy további változó beiktatásával javítható: ez pedig a termelők várakozásainak a módosulása az utolsó időszakban. Az árakra vonatkozá-lag ez úgy írható fel. mint az előrejelzés és a tény—

szám közötti különbség a megfigyelési idő- szakot közvetlenül megelőző (t— 1) időszak—

ban.

"Becslési mádszerül a szerzők a nem lineá- ris'legkísebb négyzetek módszerét használ- ták. Erre vonatkozólag kész programcsomag állt rendelkezésükre. A csapadékmennyiség megfigyelése szempontjából figyelembe ve—

endő hónapok: a termésátiag—egyenletben a júliusi—augusztusi átlagos csapadék, mig a

vetésterület szerinti specifikációban a júni- usi, júliusi és augusztusi átlagos csapadék—

mennyiség. .

A becslés során a magyarázó változók elő- jele a várokozásoknak megfelelően alakult, Az időjárási változó paramétere nagymér- tékben szignifikáns. Az öntözés hatása, mint—

várható; pozitiv, a műtrágyázás költségének növekedése negativ paraméterben fejeződik ki. Különös jelentőségű az a megállapítás;

hogy a rizs árának megkétszereződése cete- ris paribus a vetésterület 3.4 százalékos nö—

vekedésével jár együtt. A szerzők véleménye—

különben az — a becsült eredmények össze- hasonlitása alapján —. hogy az indiairizs—

termelés csapadéktől való függősége'nek meghatározásakor a vetésterület-variáns a

megfelelőbb a kínálat becslésére.

A tanulmány az india egész területére ici-—

dolgozott időjárási index bemutatásával zá- rul. Az index az esőzéseknek a rizs termés- átiagára gyakorolt hatását fejezi ki. Az 1954—

1978. közötti időszakban a 277,42 milliméter csapadékátiag elmarad a 29242 milliméter optimum—értéktől, s ez a körülmény is továb- bi öntözőberendezések létesítése mellett szól.

(ism.: Nyáry Zsigmond)

DEMOGRÁFlA

VENTURA. 5. J.:

A TIZENÉVESEK SZULÉSElNEK ALAKULASA AZ EGYESULT ÁLLAMOKBAN

_(Trends in teenage chiidbearing, United States 1970—81.) —- Vital and Health Statistics. Ser. 21. No.

41. 1984. szept. 22 p.

A tizenévesek szüléseinek alakulásával ösz- szefüggő társadalmi—gazdasági, demográfiai és egészségügyi kérdéseknek megkülönbözte—

tett figyelmet szentelnek az Egyesült Államok- ban az elmúlt évek során.

A jelen tanulmány áttekinti a tizenévesek szüléseinek számában. illetve az e korcso—

portot jellemző szüietési arányszám alakulá—

sában 1970 óta bekövetkezett változásokat.

ismerteti a tizenéves anyák főbb demográfiai jellemzőit, kitér az iskolai végzettség döntő jelentőségére és bemutatja a tizenéves anyák újszülötteinek egészségi állapotával kapcso- latos problémákat.

A kiadvány elsődlegesen a 15—19 évesek szüléseit vizsgálja. tekintettel arra. hogy 1970 óta a 15 éven aluliak körében viszony—

lag alacsony volt mind a szülések száma, mind a születési arányszám.

A 15—17 éves anyák születési arányszáma 1970 és 1981 között 17 százalékkal, 38,B ez- relékről 31,1, ezreiékre csökkent. Még jelen—

tősebb mértékű, 29 százalékos volt a csökke- nés a 18—19 éves nők születési arónyszámát

tekintve, mely 1970-ben még 114,7 ezreléket ért el, 1981-ben azonban már csak 81,7 ezre-

lék volt.

A fiatalabb (15—17 éves) tizenévesek szüle- tési arányszámának csökkenése viszonylag mérsékeltnek tekinthető, ha a 18 éves és idő- sebb nők arányszámaivai vetjük össze; a 18—

29, illetőleg a 35—49 éves nők születési, arányszáma a vizsgált időszakban 23—60 szá-

zalákos csökkenést mutatott. _ ; , A tizenévesek szűiéseit a születési sorrend szerint vizsgálva megállapítható, hogy az el- ső gyermeküket világra hozó 15-17 éves nők születési arányszáma az 1970—ben megfigyelt 33.8 ezrelékről 1981—re 280 ezrelékre. azaz 17 százalékkal csökkent, mig a 18—19 évesek tekintetében az arányszám 1970—ben 84,9 ezrelék, 1981-ben pedig 59,5 ezrelék volt, ami 30 százalékos csökkenést jelent.

A második és további gyermeküket világra hozó 15—17 éves nők születési arányszáma a vizsgált időszakban 18 százalékkal. mig a

18—19 éveseké 26 százalékkal csökkent.

A 20 éven aluli anyák szüléseinek száma 1981-ben összesen 537 024 volt: ennek 37 százaléka jutott a 17 éven aluliakra. 1970 és 1981 között a tizenéves anyák összességét te—

kintve 18 százalékkal csökkent a szülések száma, azonban a csökkenés valamivel na- gyobb mértékű volt az idősebbek, mint a 17