M5P Books

Teljes szövegt

(1)

(2) Pannónia Books PO. Box 1017. Stn,. Toronto, Ont.. M5P 2T8. "B".

(3) ^Fr. A M AGYAK NEMZET. MVELTSÉGI ÁLLÁSÁNAK AZ KLSÓ FEJEDKLMEK KORÁBAN KS A. KERESZ^JÉNYÖÉG BEHOZATALÁNAK TÖRTENETE.. A MAíiVAH AKAI)i:>IIA ÁLTAL A TÖKTLNKTTl IMDLWVI OSZTÁLY. JITALMÁVAL KOSZOKIZOTT PÁUAMÍ. IRTA. FRANKL VILMOS I'F.ST. KwZPüNTI NÖVENLtK-rAT.. PEST, KMICH OUeZTÁV, MAt> YA.lt AlCADKMIAI TS'VOMOÁhZ. 1861..

(4) pb. „Perdius. et. pernox patiuin memorif^s. revolve, scrutare gentis tuae cunabuln,. rcsgestas et annalinm monumentíi. serva. :. turpe eiilm est in patria. ol:.siia. peregiinum esse." Cassiodoruí.

(5) r r. f^ FMAGASSAGÍ és FTISZTELENDd NAGY-KÉBI. SCITOVSZKY KER. JÁNOS ÚRNAK, A RÓMAI SZENTEGYHÁZ JERUZSÁLEMI SZENT. NOKÁNAK. ,. A. KÚMAI SZENT BIRODALOM. AZ APOSTOLI SZENT. LEGFBB A. M.. K.. TITKOS. .. HERCEGÉNEK KÖVETÉNEK. SZKK SZfLKTETT. KORLÁTNOKÁNAK. KERESZTRL. A. ,. ,. (. IMZETT ÁLDOZÁR-BIBOR-. ESZTERGOMI. ÉRSEKNEK.. MAGYARORSZÁG PRÍMÁSA- ÉS. HÉTSZEMÉLYES TÁBLA KÜZBÍRÁJA- ÉS. K.. HELYTARTÓTANÁCS TANÁCSOSÁNAK. ESZTEROOM VÁRMEGYE ÓRÓKÖS. ,. F-. ISPÁNJÁNAK; SZENT ISTVÁN APOSTOLI KIRÁLY JELES RENDJE FPAPJÁNAK, L'OYAN. AZON ÉS A. CS.. LIPÓTREND NAGVKERESZTESÉNEK. TANÁCSOSÁNAK, ARANYMISÉS ÁLDOZÁRNAK SZ.. ,. A. ,. ö. KLSÉOE. C8. K. AH.. SZÉPMÍ'vÉSZRTEK. HITTAN BEKEBELEZETT TUDORÁNAK SAT^. ,. V.. B.. T.. BÖLCSÉSZET ÉS.

(6) ^ N. A SSGYBS ATYA-. NAGY FÖPAP- ÉS HAZAFINAK. FOBBÓ FII SZERETETE, HÓDOLATA É8 TISZTELETE JELÉÜL. kjáaljii. a szerz..

(7) TAETALOM. L«r-. E1Ö8ZÓ I.. UI.. Kútfk. 13. 42. D. Történeti tájékozás A.. A magyar nemzet mveltségi állásának vázlata az els fej delmekkorában .. 1.. Alkotmány. és. Az alkotmány II.. .. kormány. 77. 86. átalakítása. 112. Törvényhozás, törvénykezés. 130. és jogállapot. III.. Hadügy, pénzügy. rV.. Közgazdászati és szellemi mveltség. 204. A. 231. V. VI.. és. seinknek viszonya. magyarok életmódja, szokásai. a külföldhöz. .. .. és jellemzése. 255. Ösvallás. B.. A kereszténység behozatalának története. 293. Azon kapcsok. fölsorolása,. melyek seinket fokról fokra kö-. zelebb hozták a kereszténységhez I.. A A. lorchi. fpapok. 295 324. térítési igyekezetei. görög szakadály Volfgang mködése IV. A Gejza és Ottó között megkötött béke U.. III.. .. V. Piligriu- és küldötteinek VI.. A. térítési. munka. 325 333. ,. 336. mködése. 342. megszakíttatása. Gejza és Sarolt látványa. Gejza keresztsége. .. .. XI. XII.. A. szent mártoni klastrom alapítása. .. 380 383. és halála. A kercszténység.behozatalánakálianiHlapítási ményei. 378. és jellemzése. Gejza végigyekezetei. 362. 369. IX. István keresztsége. X. Piligrin halála. 348 356. VII. Szent Adalbert térítése VIII.. 164. els következ.. 391.

(8) v^.

(9) ELOSZO. nem. Szokás és. alap ncUkül bevett szokás, az. véwtt. olvas() közöiiseii: kíhinvebl) tájéke )zli:itása. munka. eleii ríividen. lyet az. ir(). eltt r. o. elérni akart,. az e. 1. o. a. dá. ui. s. k zökrl. Kut>em. hogy. arra,. A. a. d. j. és a használt e s z-. á r ól. okok határoztak. is kiilíhiféle. Akadémia. l<"^.)S-iki. t('>rténettudományi osztály. rc'szi*-. arany jutalom mellett egy ekép togalma-. zott i)ályakérdést. „Adassék váz-. ki:. tiizíitt. mag var nemzet m \e ség á 1á s á n a k a z e s o t'c e d e m e k k o r s z a k. lata. a. .1. ('. I. (. 1. i. k e. ('. k. e. 1. ö. a. r. (•. n e k. 1. i. .i-. 1. j. tesse. lyek dse n hozták a k ess é. 1. i'í. 1. ban.. t. (). mau'var tudeanáuvos. ról száz. 1. mely nnmkájál)an szeme. szokást kövessem.. e jó. nagygylésén. me-. eelr()l,. a. munka bel sn elrendezése-. lebefêtt, a. 1,. számot adni. a. ki. kapesok, me-. a. tok r (W- t'ok ra k (ize e l)b s terji'szsz tén vséíxhez I. t. k e. ;. r e s z. í ('. n v s. (•. g. 1 >. r. 1. 1. <. ». z a. r. t. .i. I. a.

(10) —. —. IV. mind történelmi mo n u m e n t o m a. els. m nd á ama ap t ás mén veire.'' Határnapn] 1. 1 1. i. í. i. 18()0.. tzvén ki. Szerz ugyanazon idben. mek. gadta. magát több pontban. meg. magyar. ke. z-. fejedel-. és. egy-. az eddig elfogadott. és állításoktól eltérni,. az alkalmat,. t. miután kényszerítve. háztörténelmi szempontból,. véleménvek. e. r a,. Mareins 81-két. mveldési. korát tanulmányozván. érezte. a. köv. i. t. mely. örömmel. ra-. azon jó remény-. nyel kecsegteté, hogy a pecsét titkának leple alatt. föllépnek munkája elfogulatlan szakférfiak. még. a. részlete k 1) e n. állításaira és. volna. meg. megbírálva eltér. is. véleményeire nagyobb figyelem fog. mint ha. fordíttatni,. által. saját firmája alatt. állításokat és tekintélyeket,. ben már csak kora-. és állásánál. fogva. támadott. mely. is,. eset-. legalább. egy idre, zárva maradnak tanulmányainak ered-. ményei eltt hazai tudományos közlönyeink. pályázásnak. csak. is. ez. A. volt célja.. A gondviselés azonban mást határozott. „Az Akadémia ugyanis a beérkezett három pályairat között annak Ítélte oda az els s é g e t é s j u t a 1 m a t, melynek jelszava: „P e r d u s c t p e r n o x sat." Mert bár az hibás adatoktól és nézetektl nem m e n t, s számos ]) o 1 e m i a kitérésekkel van terhelve, melyek nem tartoznak szükségkép a kérdés lényegéhez; de i. i.

(11) -. —. V. lók többségének e n e szerint: a kérdést helyesen fogta a. a. b. s. i. r. á. \' c'. z or. g a 1 ni a s a n. t. n nini. a. á. ny. ( ). z. 1. ( ). ii \-. i. 1 1. e. föl,. kn. t-. készletet annak meg f e t é s é r e jól használja s fej t e g e t é s e b e n történetírói hivatást tannsít/' Így hangzik az f. i. j. i. Akadémia. tekintetes titoknokának jelentése.. *). Bármennyire örvendetesen meglep volt rám nézve a pályázásnak ezen. nem. remélt kimenetele:. mindazonáltal mégis ngyszólván leveróleg hatott és mérsékelte az. örömet annak tndata, hogy. donképeni célomat sajnálatomra. még sem. ngyanis. kellé. dacára annak, miszerint a. ben néhány. értem. el;. legnagyobb. tapasztalnom,. hogy. biráh) urak jelentésé-. t.. mint hibás volt. állítás. tulaj-. kijelölve,. azok. egyike sem méltatta a pályanyertes munkát tüzetes bírálatra, s a. „hibás"aknak mondott állításokat. cáfolatra.. Ezután még egy ut áUott nyitva. démia ugyanis tását el át,. ki. nem. tek.. Aka-. munkának kinyomaezen jog szeizjére ment. a jutidmazott. rendelvén,. érintett céljánál. is. A. fogva azon renu'nyben. magát annak uj átdolgozás utáni k()zrebocsátására, hogy ez mint irodahni termék határozta. el. szerencsésebb. lesz,. Knnvi röviden. a. mint voh mint. pálváz.is ésjeh-n. |)idyairat.. munka. —. kr>zrrh(;-. csátásának indokairól. *). A. m.. Pest 1860. 82.. t. 1.. Akadémia. I8fi0.. ocí. 12. *^p. tartóit kf7p}üleff'nck tárgyai..

(12) — — A. munka, melyet. VI. —. a szíves olvasó vesz, a ki-. tzött pályakérdés értelmében két részre oszlik. Az els a magyar nemzetnek mveltségi állását. vázolja a fejedelmek korában,. mig. a. másik. résznek tárgyát képezi: azon kapcsok kijelölése,. melyek. a. magyar nemzetet fokról-fokra közelebb. hozták a kereszténységhez, és a kereszténység behozatalának története, mind történelmi tomaira,. mind. államalapítási. monumen-. els következmé-. nyeire nézve.. Mi. az. els. részt. illeti,. alig. kezdettem. meg. ennek kidolgozását, midn Kerékgyártó Aipád terjedelmes mmikájának a szent Istvánt megelz korszakot hasonló szempontból tárgyaló füzetei. Nem. megjelentek. tett. lehet célom e helyen az emlí-. munkának érdemeit. tüzetesen méltányolni és. hibáit föltüntetni: csak annyit legyen elég megje-. gyezni,. hogy. a. vasszorgalmu szerz az adatok és. ujabb Íróink véleményezéseinek összehordása és rendszeres összeállítása által az utókoré tárgy körüli. munkálkodásait tetemesen megkönnyítette.. Másrészrl azonban tagadni nem mimkának több gyenge oldala van, több hibás által. állítás. csúszott -be. lehet,. és. hogy. e. hogy abba. — mit mindazon-. annál kevésbbé lehet csodálni, minthogy Hor-. váth Mihály, kívül e. l'oldy F. és Bartal Gy. kísérletein. mez még. ugy szólván egészen parlagon. hevert. Elzen hibákat kiigazítani, a hibás állításo-. kat megcáfolni, egyszóval: a mennyire szerény tu-.

(13) — doinányos keszletein. —. VJI e's. cseke'ly ke'sziiltsegeni en-. gede, a hiányokat pótolni azon. okb(')l. tartottam kö-. mveldése. telességemnek, liogy igy nemzetünk. méltó történetének megirásához tehetségünkhöz. —. képest. bár gyenge. — igyekezetinkkel. mi. is. hordhassunk vagy legalábli íaraghassunk egy pár követ a majdan. Ezenkívül. emelend nagy. még. és szép épülethez.. nuilhatlanul tekintettel kellé. lenni a dolgozat ezen részében a külföldi történeti. emlékek len. és ujabb tud(')Sok. bven. nemzetünk elókora. el-. melyeket megcáíóh. szórt rágalmaira,. és visszautasítani a történetíró. egyik kedves kö-. telessége.. A. második, a magyar nemzet megtérítésének. történetét tartalmazó részt érdekhileg, sajnálattal. tekintve,. hogy. mindenkor. történetíróink nemzeti. történetünknek ezen ép oly fontos, mint érdekes részét illen. nem. méltányolják,. ennek tüzetes. tárgyalását és több e tárgy gyal szorosan. függ. kérdésnek megvitatását határoztam. í^z. tehát s egyáltcdán a. tudományok. szeretete és haladásának. csekély. ut(')bbi. —. volt a cél.. iixvekezet indított. eéhniknak az eladás kellemességét. hogyenumkát. e féhe-. nemzeti. ernkbl! elmozdítása Ks ez. el.. a. ismerhetlenül nagyfontosságú ágának,. történelenmek. össze-. kiválókig kritikai és. arra,. hop-y. ir)l;'ddozznk,. nem elbeszél(>. Kn legalál)b i^'szemrl azon ers meggyzi k'stl vagyok áthatva, hogy kinek niíidorban irjuk meg..

(14) —. YIII. —. komoly szándéka: tudományos igyekezetei által nemzetünknek egy méltó és az igényekhez mért történetének egykori megírásához közremködni,. — annak ezen irányt Mert. lia. kell követnie.. nemzeti. annak. történetünk vagy. egyes részletei megirásában a szolgálatunkra. kútfket. álló. tetszés szemit fogjuk fölhasználni, ha az. egymástól eltér és gyakran egymással ellenkez. emlékek. és adatok, állítások és. vélemények nagy. halmazából tetszés szerint fogunk válogatni, anélkül hogy okadatol ni, érvekkel bebizonyítani igye-. keznk. választásunk objéctiv helyességét; ha to-. vábbá egyedül. a burokra,. egyedül. fogjuk. arra. figyelmünket fordítani, hogy munkáinkat, dolgozatainkat divatos alakba öntsük, azokat az ékesszólás és költészet. ephemer virágaival. fölcsieso-. mázzuk ha a történetíró nem sokat gondolva az események történeth fölsorolása- és eladására, a történettudomány komoly és életbölcseséget ;. lehel múzsáját az ékesszólás és költészet istenni szolganjévé fogja lealacsonyítani akarni: akkor történetirodalnmnk fbhinitathatni,. tán. számtalan. melyeknek. mindegyike tán köz-. kézen fog forogni, és mindegyike. ményeihez. lesz alkalmazva,. letesség, a „t u d o. numkát fog. a. kor követel-. melyek egyike a fölü-. m án y osság. fe s z e s. öltönyétnli idegenkedés", (mint három. éve,. lova gazt,. alig. egy hetilap elfizetket hajhászó szer-. kesztje, a XIX -ik század örök gyalázatára,. leend.

(15) —. —. IX. elfizetinek. megigérni. eredménye az. lesz,. liogy a liány. ennek. de. iieni ])irult;). oly sokféle,. ivó,. olv különféle lesz az eladás, mely sajnos körül-. mény. történettndományimkat. hazai. homályba fogná éyyel. melyben. yisszataszítani,. elbb tapogatódzott,. és. ez száz. akkor pirulva alkal-. magunkra (Jassiodor est in patria sua. fölrázó szavait. mazliatjuk. „turpe. ngyanazon. :. peregrinum. esse/*. Hogy a. ezen fenyeget veszélyt megelzzük,. irányt. kritikai. kell történeti irodahnunk-. ban eltérbe léptetni, kell gyzelemre. A. kritika uavanis azon fényesen. viláp'itó. mely a tévedések sürü homályát. nek,. segíteni.. szövet-. és a bizony-. talanság kétes derengését el(jszlatja,az eltér. tások. és. vélemények. szétágazí). tömkelegében. kijehili. az. igaz. álli-. labirynthszen'i. melyen ha-. utat,. ladva elérünk az igazság templomál)a.. És mig egy Bartal György, Szalay László, Horváth Mihály, Podhraczky József a. és különcisen. kutfók szoro-almas és szerencsés tanulmánvo-. zója. 8zab('>. Katonák. és. dics emk'kii örönnnel. Károlynak komoly igyekezeteit,. a. történészetünk. e. nemzeti. Prayk. elí'íharcosainak. kiemeljük. :. mi. nyomdokaiba. o|ien. lépni,. nz által kivánjuk. bebizonyítani, mennvire naivra becsüljük a kiemelt irányt, ha lU'mzeti t()rténelmimk említettem. nev n)e^. harcosainak líUtt'thMiül,. tekintélye és. épen nz. elótt által,. nagy-. sem hajlunk hogy in'mtnk.

(16) !. —. —. X. bármily nagy pietással viseltessünk soha sem fogadjuk. el. állitásaikat. is,. „autós efa" féle orákulu-. mokként; de mig egy részrl kétszer fontoljuk meg, mieltt állitásaikat, magunkévá tennk, másrészrl. háromszor fontoljuk. mieltt azoknak a. és. gondoljuk meg,. történeti igazság. nevében ha-. dat üzennénk. Tudományos tárgyalni, és. tudományos alakban. tárgyat. ennek dacára. a. munkának. a szaktu-. dósokon kivül szélesebb olvasókört szerezni. kí-. vánván, célt tévesztek vala, ha a tárgyat ez okból. tudományos jelentségébl vagy alakjából kivetkztetem, és célszerbbnek tartottam ha azokat kikhez szólok, a szaktudós nézpontja- és a tudo-. mány. Es ezen okból kettt láttam szükségesnek, mieltt föladatomhoz képest a kitzött kérdések tárgyalását színvonalára emelni igyekezem.. megkezdeném, elrebocsátani. Elször is röviden megismertetni vasót azon. kitnbb. a szives ol-. hazai és külföldi történelnn. emlékekkel, melyekre a ran hivatkozás történik,. munka. folyauiában gyak-. hogy igy. a. nem. szaktu-. dós olvasó is képes legyen az egyes állitások mellett. vagy. ellen fölhozott érveket és adatokat. mér-. legelni és méltányolni.. Másodszor. })edig. hogy. az olvasót ké])zeleté-. beu egészen áttegyük azon korba, melynek veltségi állását vázolni fogjuk,. aégesnek nnnt. inkább. nem. nn'i-. annyira szük-. igen hasznosnak láttuk:.

(17) -. -. XI. röviden elrebocsátani nemzetünknek törteneteit e's. is. els fejedelmek korszakában, annál inkább, minthogy a munka szövegében gyakran fátuniait az. érintetnek e kornak egyes eseményei, melyekre itt. ellegesen figyelmeztetni és azokat. a szives. olvasó emlékezetében fölfrissíteni jónak láttuk.. Mennyire feleltünk meg kitzött célunknak, mennyire. várakozásnak. a. — azt. a. szives olvasó. fogja megítélni.. Jól tudom,. munkának tcnnérdek gyenge oldala mig azonban egy. hogy. a hiánya és sok a. jelen. ;. részrl korunk, állásunk- és hivatásszer elfoglalt-. ságunkra utalunk, másrészrl annyit határozottan. mondhatunk hogy mindenkor. a. részrehaj latlan. a. mi. igazság volt vezérfonalunk.. Hisz Írja. a. a történetiró. mint. volt,. A. azt. irja. nndt az. volt, s. ugy. térmezeje, igazság-. A tr)rténetirót(')l minhogy tulajdon véleményét. ftörvénye.. szeretet az. denki inegkivánja,. a történet szövegébe ravaszul be ne csemjiészsze,. hogy lelkében semmi indulat ne gerjedjen, távol legyen tle minden alacsony részrehajlás, minden idegen. célzás,. egv. szóval,. nudt századjait ugy. láttîssa, a. dics seink. A részrehajlás íhibája. t. szép. méltósága. alacsony itja .I}ij. liogy az (1 vasóval. fokán')!. mint látták azokat. a történetin^nak, a. a. felekezeti. mely. heroldig. le.. az i'inberi. nemnek, ha. ic'szrehajh). emhc-.

(18) rek szerint. állitatik. XIÍ föl. a. — világ. történelmeinek. temploma, ha az igazság napját ködbe boríthatják a. kétszin. irók,. ha indulat kormányozza a histó-. ria tollát.. Az igazság a történetíró,. ben. áll a. szent. templomához zarándokoljon. melynek tornáca eltt ködös. lepel-. múltnak istennje!. Á.

(19) KÜTFOK.. I.. Kutfök. értjük e helyen a régi kor azon. alatt. melyeknek szerzi egykorú. Írott emlékeit,. egykoru események. N'agy. közel-. történeteit, saját tapasztalásnk. után. vagy hagyományok nyomán, vagy végre már nem. tez. elveszett emlékeket használva, irták. Ezen kútfket már két különböztetve ei. meg.. meg-. o'^ztályba sorozzuk,. kútfket". ..hazai. a. lé-. ^k ül föl-. a. iek"-t].. Hazai kútfk. alatt. értetnek a kizárolatr törté-. netnnket érdekl, akár magyarok, akár pedig külföldi-. ek. által. diek. hazánkban szerkesztett emlékek; a külföl-. alatt. pedig oly külföldiek. ;íltal. megirt munkák, inelvek hazánk. hazánkon kivül. történetét. érdekl. is. egyes helyeket és adatokat tartalmaznak. Szóljuidí tehát elször azon. hazai. kútfkrl, me-. lyekkel a nninka szövegében a szives olvasö találkozni fog. 1.. len. j. e. Els gy. vezéré r munk;íját.. z 1. helyen enditjük IK* ó'. ". j. é. n. e. vap y. k. ,,. „A. 1. névter s z á g hét el s. a. M agy aro m. a. g. \'. a. r. o k. kirííl)'. t. e. 1 1. e. i. r. 1. ". i. rt.

(20) __. —. 14. Szerzjének mi volt neve? mily méltóságot viselt? mikort élt? hányadik Béla királynak volt jegyzje?. mind megannyi még. nem. el. döntött kérdés, melyek. iránt történetiróink véleményei szétágaznak.. A. legfontosabb kérdés. az, valljon. mikor. há-. élt és. nyadik Bélának volt jegyzje.. Vannak. kik. I.. Béla király jegyzjének. tart-. vont következtetéseken kivül azon két. ják, stylusáböl. körülményre. t. munkája. hogy. véleményöket,. állapítva. szövegében Istvánt, Pétert, Abát és Andrást említi, az ezek után következett királyokról pedig mélyen hallhatározza. Béla király nevét emlitve,. hogy. gat; továbbá. meg. e. következtethetni,. néven hányadik. hogy. els Béla. királ}t. azt. véhk. érti.. a fölhozott érvek gyengeségét. Mások ellenben. s. itt. mibl. volt,. nem. el-. (1131-1141) vagy IIL (1173 119G) Béla idejébe s igya XII. századba helyezik Névtelenünket, azon már nyomósabb okokra támaszkodva, hogy a királyi jegyzk a XIII. században már nem hivattak többé „Nótárius "-ok-, hanem belátva,. tekintetre. II.. —. „Cancellárius"-. hogy. és. „Vice-Cancellarius"-oknak, továbbá. „Sunad" néven. a Névtelen által XI. fejezetében. Csanád városa, a királyuk okleveleiben már „Cenád", „Chenad", és „Csanad"-nak neveztetett.. említett. És ezen utóbbi véleményt, hogy III.. Bélának. Horányi.^). PrayO ba helyezi, '). s. '). t. IV. Béla. el. a Névtelen. Katona^). (1235—1270). ezen király jegyzjének. tartja,. primorum Hungáriáé Ducum.. ex Hist. Liter. 7. — 28.. Nova Memória Hungarorum. nymus." 96-133.. fogadta. jegyzje,. ellenben. História Critica. Prolegomenon =). —. volt. i.. t.. és. korá-. számos. Pestini 1778.. 1.1. 1.. A-C.. Pest 1795. a.. 1.1.. Dissertatio IV. in Annales Veteres 70. s.. k.. k.. 1.. I.. v.. „Ano-.

(21) — bizonyítékot hozváíi. —. 15. mint. föl,. elszóban em-. Dares Phrigius törtenetirónak munkáját a Xll-ik. iitett,. még nem. században. ismerték és. továbbá a „Halicia". nem. hogy a NévteAndrás alatt ke-. II.. hogy Zágráb várát csak IV. Béla. letkezett,. végre. és. Névtelen jegyznek. a. megelz. Chronologiájára és IV. Bélát. nem. vílrható. hogy. szokásba,. len által emiitett „Rascia" csak. tette,. használták,. „Lodomeria" elnevezések csak. és. a XlII-ik században jöttek. sától. az. liogv. :. geographiai. király épí-. gyakran hibás korszak tudó-. ismereteire. állapítván. egykét általános phrásisba öltöztetett következtetéseit. Mily gyengék azonban ezen érvek, mily könnveu lehet. Pray okoskodásainak. épületét. romokba. Nem és. érvek. mi. Katona. dönteni,. mi. után. túlsúlya III.. fektetett. cáfolatja bizonyítja.'). azokhoz csatlakozunk,. is. Béla kiníly Cancellárj;ínak. második kevésbbé. volt. ala})ra. vélünk tehát tévedni, ha a fölhozható okok. kik jegyznket. A. gyenge. ily. fontos,. tartják.. de érdekes kérdés,. neve az úgynevezett Névtelennek.. Munkája elszavában „Pdictus ^[agist('r''-nek nea jegyvezi ugyan magát, de sokan, igy Bél Mátyás, znek els kiadója Schwandtner/) és legújabban magyarítója Szabó K./) a „P'' bett nem a szerz keresztneve kezd/i betjének mivel e korban a neveket tartják, hanem csak kezd betikkel szokták jelölni azt a közvetlenül utána következ „dictus" sz()val oly '^). —. módon. —. kötik össze, hogy azt „Praedictus"-nak „Meg-. nevezetnek" olvassák, azon hiedelemben hogy vidítés forog fön, 8. *J. annak. Hist. Crit. prim. l)u(;iiin. jele. i.. *). Schvandtner g}iijtcinenye elé Seript.. '). Hela. k.. N. líiinfj:.. J.. 1.. könyve,. 1.. irt. elszavában.. 1.. l'est IfcBO,. rö-. a Signum Syncopatio-. h.. •). Kor.. :. itt. i.».. I.. ,:.^. l.jegy/...

(22) — kimaradt; mások. nis". lend Pray^). —. — ellenben — IG. s. kieme-. közöttük. szorgalmasan megvizsgálván az egész. Codex irmodorát, meggyzdtek, hogy miután a rövidítés jegye az egész Codexben egy helyen sem hagyatott. ma. el,. sincs,. még nyo-. az érdekelt helyen pedig annak itt. rövidítésnek helye. nem. lehetvén. bstU alatt szükségkép szerz keresztnevét. :. kell. a „P'* keres-. nünk. Kit. azonban a. kelljen. ,,P''. bet. alatt érteni,. e. pontban a vélemények ismét szétágazók.. Kik a Névtelent a. alatt. ,.P". n:iások ismét. Pray,. II.. Béla jegyzjének. Péter budai prépostot gondolták. — igy Kollár. is. ^. °). rejleni,^). — Péter orodi prépostot,. Pál budai prépostot;. ^^). tartották?. Bartal végre. a. „Pdic-. tus"-t „Praedictiis'*-nak olvasva, Névtelenünket IV. Béla,. mint ifjabb király jegyzjének Mátyás, utóbb váci püs-. pök. és esztergomi. érseknek tartja. ^^).. Kik a „Névtelent" III. Béla jegyzjének tartják ezen királynak egy ll8l-ban ]<iadott oklevele alapján, melyben e szavakat olvassuk „kikérve tanácsosaink, a püspököknek és Pál jegyznek Notarii), ki most erdélyi püspök, tanácsát,"*) azon véleményt fogadták. t Pál. jegyzt,. késbb. el,. hogy a „P" be-. erdélyi püspököt, jelöli.. —. „P nevezett mesterednek nevezi magát, mit csak ugy magyarázhatunk meg magunknak, ha tudjuk hogy a bécsi cs. udvar könyv-. „Pdictus. Magister". •). Dissertatio IV. 73.. •). Schmitth Epp. Agr.. '"). Supplementum ad Lambecium. 1.. I.. 60.. 1.. 687.. 1.. ")i. m. i.h. '*). *). Commentariorum Libri XV. Notitiae Praeviae. 15. §. 18—19.1.1. Közölte ezen oklevelet elször Spiess, ily cimü oklevél gyjte-. ni 'nvt'ben. :. Archivische Nebenarbeiteri. Halle 1783. T.. 143. 1..

(23) — tárában. lev XlV-ik. znk munkájának van hagyva,. meg és. —. 17. melybl. századbeli kézirat,. els. kiadásait bírjuk,. „f^z kétségtelenül. helyesen Szabó K.. így szerzjének neve. —. a. is,. munkát és ügyességet kivánt. vagy a betüfest által díszesen. cirae. özépkori kéziratokban. '. divatos cifra, festett betkkel,. — jegyzi. munka. <)da a. î^^gy. üresen. lapja. azért történt. jegy-. melyek irása sok idt, vagy maga a másoló följegyeztessék. Miután. szerznk nevének megtudásától mindeddig meg vagyunk fosztva. Munkáját „N. Suo dilectissimo amico, viro vene-. azonban. szándék kivitele elmaradt. e. :. '*. rabiii et arte. Kit kelljen ezen. szavakkal. kinek. .. —. munkáját. 1133 élt. körül. nagyva'radi 111.. alatt. bctii. puspökr)t.. zágrábi. püspököt. ajánlja.. értei. :. má-. jegyz. a. Mi'dós (Nicolaus). 1148 körül ismét mások a. ni;ísok az. püspököt értik. az-iz. ii.. íulajdonképen. bizonyos. S'>k«n. nyitrai. hasonnev. ,,N". ajánlotta. nem. imbuto". scientíae. litteralis. —. és. ,. ellenben. sokan. Miklós. Béla idejéhen 1183 kih'ül esztergomi érseket, mely. utóbbi vélemény „caeteris paribus'*. — a legnagyob)). még — ugy. látszik. valóí<zin(íséggcl bir.*"^. Távol vagyunk azonban nttúl, hogy ezt^n vélemény támogatá eára talán oly érveket hoznónk fel mint Szabó K. Â tisztelete.'' (vonera igy argumeitál ipên tisztelt történetbuvárunk — bilis) cimböl Ítélve mely ciiu a XI.. XII. söt a XlII-ik században is csak az esztergomi érseket illette, mig a többi püspökök, só't a kalocsai érsek is csak tisztelend (reverendás) cimet viseltek, azt kell gyanítanunk, hogy ezen ismeretlen fpap, maga az cszf'trgomi érsek volf*. Igaz ugyan hogy e diplomatikai *}. következtetést Schvartner (Intr. in. rera.. diploraaticam. III. c. 2. §.. 180-. azonban csak késbbi korra a. ezen eladás századokra vonatkozhatik. Fölütöttük a „Codex Diplomakötetét és mit láttunk a Xll-ik századbeli oklevelekben? Taschal. elöadáöára állapithatta,. XIV.. rs utóbbi. ticus. 11.. pápa llUO-ban Alberik ci.^torci apátot „Veuerabilis''-nak oimczi (211.); Callixtus pápa 1119-ben István cisterci apátot szintén „Vcnerabilís*' nak nevezi. (61 1.) III. Sándor p. 117.Í ben egy b'velét ..Vcnerabilibus fratribus Episcopis univers's" intézi, (187^ Hl. Imre ll99-bi'n igy ir ,.Vene;. ;. rabilibus fratribus Tiniiíieusi. í't. S<ar<lf.n«. n.î. Epipcopis'. .. (.'Í67'. *". FrkDkl Vilino*.. A. XIII ik.

(24) — Azon. —. 18. t. mely. munkája megírására ösztöeladja „N." barátjához intézett s munkája élé-. nözte,. okot,. re állított soraiban.. „Midn. egykor. együtt valánk,. s. — úgymond —. iskolai tanulságon. a trójai históriában, melyet én igen meg-. szeretvén és Dares Phrigius és. miként mestereimtl liallottam. más szerzk könyveibl,. vala, tulajdon szerkezetem-. mel egy kötetbe böngésztem volt, egy akarattal olvasgatánk. ;. kéred tlem, hogy miként a. rögök hadait megirtam. vala,. trójai históriát és. ugy irnám meg neked Ma-. gyarország királyai és nemesei származását szállott. a gö-. is,. miképcn. aláascythiai földrl a hét fejedelmi személy,. ki-. magyarnak nevezünk, vagy milyen a scythiai föld, s miképen születtek Álmos, vagy miért nevezték Almost Magyarország els vezérének, kitl a magyarok királyai eredetket vették, vagy hány országot és királyt hódoltattak, vagy miért nevezik a scythiai földrl kijött népet ket hét. az idegenek nyelvén hungarusoknak,. nyelvén magyaroknak; Ígértem. más. is. s. tulajdon. hogy megteszem, de. bajoktól gátolva, kérelmed- és ígéretemrl. nem megfeledkezem, ha kegyelmed században pedig Ince. p.. maguk. már csak-. tartozásomra levélé-. 1204-ben levelét „Venerabili fratri Varadinensi. Episcopo, et abbati de Belis" intézi, (429 1.) ugyanazon évben „Venerabili fratri Quinquecclesiensi Episcopo", (444 1.) a kalocsai, spalatoi;. salonitai, juvaviai és. több más érsekek pedig számtalan helyeken címez-. tetnek jjVenerabilis '-éknek.. De. a mi legkülönösebb és legfeltnbb. a kalocsai érsekeket és püspököket csak a Xlll-ik század okleveleiben találtuk „veverendus^-oknak címezve, is. mig gyakran az esztergomi érsekek így András király 1208-ban. csak „reverendus"-oknak neveztetnek.. János érseket ,,Reverendus in Christo Pater"-nek nevezi, (Fejér III. 1. A cimek használásában tapasztalt ezen határozatlanság és habozás csak azt bizonyitja, ho^y ezekbl következtetéseket vonni, -- egy kis 661).. könnyelmség. nélkül alig lehet.. Bartal ellenben. más. oldalról fektet kelleténél. kitételét a. ,,. lönböztetve azt. és. midn. a Névtelen „Venerabilis. Venerabilis in Christo Páter*'. cimtl szorosan megkü-. nyomatékot a Névtelen ,,Venerabilis"-ére, vir*'. nagyobb súlyt. állítja, liogy. uz utóbbi címmel csak az érsekek és püs-.

(25) — lobén nem noha. e. int vala.. munkás. Megemlékezvén tehát kegyelmedrl. világ sok mindenféle baja gátol. zá fogék megtenni,. mit tennem. hoz-. is,. parancsoltál, s a kü-. lönböz történethók hagyományai. ke-. szerint. Isten. gyelmének segélyével azon jó szándékból, hogy a maradéknál utolsó Íziglen feledségbe ne menjen, legjobb-. nak gondolám neked igazán és egyszeren megirnom, hogy az olvasók megérthessék, mik miként történtek. S ha az oly igen nemes magyar nemzet eredetének. minden vitézi tetteit a parasztság csalfa meséibl vngy a hegedsök csacska énekébl mintegy áleleit. s. modozva. és illetlen lenne.. hallaná, ioren éktelen. inkább az irományok bizonyos fejtegetésébl. Tehát. és a his-. tóriák nyilván magyarázatjából értse nemesileg a dol-. gok. valóságiU.'^. Célja volt tehát az. sök. tetteit. történethn. följe-. hogy igy nemzeti történetünk a népmondák körébl ki« melkedve, a történeti valóságnak le-. gyezni,. kétes. gyen tolmácsa.. Azon kútfk, HZ(m. hagyományai,". „töiténetirók. továbbá „irományok bizonyos. fejtegetései'^. és a „histo-. pökök, az elbbivel pedig i)rcpostok, apátok és más alsóbb rangú fpapok diszitettek föl, iniböl aztán azt következteti, a mélyen tisztelt szerz, hogy azon „Venerabilis vir," kinek a Névtelen munkáját ajánlotta, érsek vagy püspök nem, hanem legfölebb prépost vagy apát lehetett prépost, utóbb IV. Béla al-Cancellárja i. m, ezen többrendü oklevelekbl hozván állitásának bebizonyítására 1); példákat. Azonban e pontban els tekintetre föltnik a habozás és. (szerinte Miklós szcbeni 17. fól. határozatlanság. Igaz ugyan, hogy okleveleinkben alsórangu papokat in ,,Christo. püspököknek adatik a „Venerabilis v r" Hogy untatok ne legyünk, csak egy példát hozok fól. Péter spaérsek egy 1101-ben kiadott oklevelében ugyanis a jelonvoltakat. velek,. cim. latói. Patcr"-eknek címezve nem találunk, vannak azonban okle-. melyekben érsekek-. felsorolván ily kitétellel él. biles viri Fejér. II.. 297. 1. :. ). Grcgorius. Mibl. és. :. i. „Fuerunt ctiam testes ibidem, Antivarensid. A. r. c. h. i. e. p. ismét az következik, hogy a. i. s c. hi. v c u e. o p n a". s. r a-. a. t.. cim-különbségbl. épen semmit sem lehet küvotkezietui.. 2».

(26) —. melyekbl jegyznk. riák magyar;izatai" félék voltak,. A. —. 20. meiitett két-. hazaiak és külföldiek.. hazai történeti. kútfk. közül,. a. már akkor. is. monda körön „a parasztsí^g csalfa meséin" hegedsök csacska énekein" kivül melyeket. terjedelmes. „a. és. ,. munkája folyamában minden földolgozott, használta. tiltakozása dacára. bven. azon évkönyveket, melyek a ne-. vezetesebb eseményeknek a királyi udvar- és klastro-. mokban. történt folytatólagos följegyzésébl származtak. és. melyeket István rendeletébl a bevándorolt. di. tudósok kétségkivl. megelz. a. kereszténység. külföl-. behozatalát. kor hagyományainak följegyzésével. k. zdet-. tek meg. Hivatkozik ezekre a Névtelen többször. mun-. így a Botond vezérrl szóló népjegyeztetését avval indokolja „mivel azt. kája szövegében. nem úgymond. rege. —. föl. is.. — egy. történetiróban. sem találtam. gyezve", úgyszintén gyakran cmht bizonyos. dk. szerinti. Ezek. följe-. „eszten-. krónikák "-at „Annales Chronici".. és a királyi levéltár. még más. iratai. és ok-. mányai rendelkezésére állottak a király jegyzjének, mindmegannyi drága kincsek, melyeket a hazánk fölött elviharzott pusztiíások megsemmisítettek.. hogy jegyznk az orosz évkönyveket is használta; mit azonban Katona és Pray az okból vonnak kétségbe, mivel Névtelenünk többnyire eltér elbeszélésében Nestor s más orosz krónikások eladásától. Használta azonban a Bél. Mátyás azon hiedelemben. nyugoti Chronographusok ját,. a szász Annalistát,. lyeket szóról szóra. volt,. közül Reginót. és. folytató-. kinek munkájából némely he-. irt ki,. a metzi évkönyveket (Annales. Hermannus Contractus, Freisinmások történeti munkáit is. ^'^). Mettenses), Luiiprand,. geni Ottó és tán '*). V. Ö. Cornides Vin<]ici.ie Anonimi Belae R. Notarii.. '^66. 1.. 1.

(27) — Hitelessége. —. 21. valamint régente, ugy most. iránt. is. igen eltérnek a történetírók véleményei, de mióta Cor-. megtámadok ellen ot jól megválaszíolt argumentumainak egész seregével védelmezte és hitélét féa. nides. nyes érvekkel kivivá, a kritikában majdnem általánosan. van fogadva azon elv. el. még akkor. tásait. :. hogy Névtelenünk ha mások. elfogadjuk,. is. által. álli-. nem. íámogattatnak, és csak akkor utasítjuk vissza, ha hi-. telesebb emlékekkel Az egész munka az röl,. els Seythiáról a harmadik,. ,. összeütközésbe jíínek. ötvenhét. fejezetre. —. van osztva;. Hungarus elnevezés ötödik Almos vezérrl. a második a. negyedik és. a hatodik a vérszerzdésról, a hetediktl a tizenkettedikig a Pannoniába. tizenharmadik. a. <rairól.. magyarok. vándorló. Ungvárról,. a. viszontagsá-. tizennegyedik. Árpád megválasztatásáról, a tizcnöti3diktöl az ötvenkettedikig a honfoglalás-, Árpád és vezéreinek hadjá9. az ötvenharmadik Zsolt vezérrl, az ötvenne-. ratairól,. gyediktl. ötvenhatodikig a Zsolt kormánya. az. pusztítások-. külföldi hadjáratokról, az ötvenhetedik. és. végre. fejezet. az. ország. megállapitiísiíról. Taksony-, Gejza- és Istvám'ól. Szabó K.. seny. s/.erint,. Thonuzapa. vitéz bevándorlása-,. szól,. Korra de nem. telennél tius'\. is. ki. röviden. Tliomizoba, vagy. Gejza. megtelepítésének. általi. jelent'íségre. ^^). nézve még a Név-. elbb való Ilartvik püspök, „Chartni„De vita Sancti Stephani Regis. Hungáriáé" cím. monographiáját. I'. nak „Colomanno Regi prateelentissimo" '^). és. fejedelmi származású be-. megemlítésével fejezvén be immkájjit. 2.. alatti. Napvilágot. látott. álmán. király-. ajiíido ta.. elször Schwandtner g\ üjíenien} ének els. kötetében 174G-bHn Récében, utóbb 17íH)-ben Pestrn, Letenyci Jó/sef álfíl magyaritva, 1860ban szinten Pesten innpyor fon'ifásban, Szabó K által, 8. már. is. két kiadásban rcszesüt.

(28) — Hogy püspök, korú. midn. munkáját megírta elaggott. önvallomásából tudjuk. Azonban mikor. volt,. min. és. —. 22. püspök. volt,. melyik. és. Kálmánnak. élt. ajánlotta. munkáját? még nem egészen eldöntött kérdések.. Vannak ugyanis kik az ajánló levélben emiitett Kálmán alatt Kálmán magyar királyt értik, ki 1095töl 1114-ig uralkodott; mások ellenben, Kálmánt, IV. Béla. fiát,. Ervek. egy ideig. ki. halicsi fejedelem. elbbi vélemény. és tekintélyek túlsúlya az. elfogadására határoznak. el. volt.. minket.. Schwarz Gottfried ^ ^), hogy Silvester pápa szent István királyhoz 1000-ben küldött és általa hevesen megtámadott levelétl, még azon végs támaszt vonja, melyet ez Hartvik szavaiban. den. hitelt. megtagad,. ta. talál,. legendáriusok. —. is. ettl. el-. min-. szerinte. —. csekély tekintély sorába taszitva. ,,Surius. t. —. mond Schwarz. ugyan, de hova való püspök. nem. tudni tás. —. lehet'^. Csalatkozik. !. —. püspöknek nevezi. volt,. emlékeinkbl. ámbár ezen hibás. állí-. Schwarznak hibául föl nem róható, miután azon alább említend két oklevél, mely Hartvik állá-. —. sára és körülményeire némi világot vet,. midn. hirhedt munkáját megirta, ismeretlenül zelithetlen levéltárak porlepte. két. ki-. oklevél. egyikét. ugyanis Zattheimbi. Juhus 26-án. ;. a. megkö-. zugaiban lappangott.. kiadó (Expeditor) tette közzé a bécsi tárból 1766.. még. Schwarz. cs.. Ern. E. udvari. udvari levél-. a másikkal pedig csake század. második tizedében ismerteté meg a tudós világot Hor-. mayer. báró, ,,Wiens Greschichte". cimü mvében. Mind-. kettt V. Henrik német császár adta ki, és pedig az egyiketliOS-ban, a másikat pedig a következ évben. '*). Initia Religionis Christianae in. asserta. 1740.. Hungária Eccclesiae Orientali.

(29) — De mieltt vait idézncik,. —. 23. tárgyankat érdekl sza-. e két oklevél. szlikséges visszapillantani. Hartvik korá-. hogy megtudjuk, mi adott alkalmat a külföldi fpapnak hazánkba jni, és itt els szent királyunk ra,. életrajzát megirni.. Gejza figyermekei közül. ,,1.. zük. ^. ^). — egyik Kálmán. és. vezér 1108-ban meghivta. II.. majdnem egy. nyugtalan Almos. azért. Henrik császárt oltahna-. egész. évet. Ekkor. tokra szakadt két testvért.. birja s. egymástól idegen. testvéri szeretetre buzditsa az. Kálmán. Magyaror-. töltvén. hogy egyességre. szágban, mindent elkövetett,. gendáját. vezér.. 1108. és 1109-iki oklevelek bizonysága. ki az. szerint,. Almos. Hartvik regensburgi püs-. zójának, eljött a császárral is,. szavait idéz-. a másik. királ}' volt,. Mikor az elégedetlen. pök. — Erdy. irta sz.. és pár-. István. le-. király meghagyásából, forrásul hasz-. nálván azon szent István országlata alatt Íratott legendát,. mely a székesfehérvári. b.. a.. egyház. sekrestyéjé-. ben riztetett". Eddig Erdy. Az els oklevélben, melyben Henrik a bambergi. Wichbad. adományozott. egyháznak. nugersiti, ezeket olvassuk. „A tanuk. puszta. birtokát. :. nevei .... „Hartvicus regensburgi püs-. pök .... Kelt .... 1108. Pozsonyban". '') A másik, Eppo püspöknek adott adományozó velében pedig igy. ir. Henrik. :. „Tudja minden keresztény .... hogy letes. .. .. .. .. Eppo. püspíik. megegyeztünk .... Kelt. II.. keresztény. Az elszóban. '•). a tiszte-. Fejér Cod. Dipl. 11.52. 1.. kivánataiban. Nonas Decembris. ") Szent István k. dlctirata Ilartvik szerint Dr.. 1854.. nn*,. Ilartvich regensburgi. püs])ökök. pílspök. le-. Erdy János. Poit.

(30) ;. 04-. .Passauban 1108 tér t ü ri k b e n". ') .. .. .. Magyarországból. vissza-. '. Miután az. hogy az ezen. ellen,. oklevélben. épen Kálmán király m-alkodása. tett és. alatt. emii-. egy ideig. Magyarországban tartózkodott Hartvik püspököt suk szent István királyunk. mós okok. nem. föl. vagyunk, hogy az. életrajza szerzjének, nyo-. mi azon meggyzdésben életirat szerzje nem más. hozattak, érintett. Henrik kiséretében hazánkban. mint az V.. püspök;. Haitvik regensburgi. hogy Timon. és. tart-. Schwarz azon. annál. is. állításukat,. mulatott. inkább mint mintha Hart-. Kálmán halicsi fejedelem korában bosniai püspök, lett volna e munka irója, semmivel sem támogathatják. Hartvik munkája, mind bels elrendezése-, mind világos és érthet eladása-, mind csinos irályára nézve vik,. valóban remeknek mondható. ,,. Hozzá fogok. —. tehát. igy. ir. azon munkához. fejedelem. de. melytl eddig elmém járatlansága. a. ,. föl-. melylyel megbíztál,. séges. !. —. elszavában. viszatartott. az okból különösen mivel Priscianus grammaticus, kit. hajdan jól ismertem, nekem elaggott férfinak, mintegy. homálylyal. környezve,. azonban. után. venném. másrészrl méltóságodnak. tekintetbe, a. :. látnám hogy tehetségein). magamnak. azonban ó király eladfísi. zavarásán.. »»). mely. tekintélyét. által fölbátorítva,. nem. ámbár. elégségesek, bátorságot. !. hogy ;. munkámat. és föl. pedig. U. A. ü. 0. 56. 1.. pártfogásod. alá. ne akadj a kevéssé alkal-. modoron, a rend. Ha. mi-. a munkát megkezdeni .... Kérlek. venni ne terheltessél. mas. föl;. félelmes lélek kételyeit legyzte. az engedelmesség erénye. vettem. alakban tnik. sötétes. Vr^lakit. e. és. a történetek. munkában. ösze-. megsérteí-.

(31) —. —. 25. tem volna, jobb szeretném a munkát,. tiizbe. dobni,. sem. valakinek megbáníására okot szolgáltatni'*. Hitelességét, ját,. ha tekintetbe veszszük az. rang-. iró. korát és azon körlüaiényeket, melyek között. minden kételyen. káját megirta,. felülinek kell elismer-. nünk. Mivel azonbau életrajzot és ván, mint elszavában. nem. rendére. —. akarni. is. a. nam évkönyvet. l)evallja,. igen nagy gondot és. rendébl. elbeszélése. maga. munÍr-. az elbeszélés. fig}. elmet forditott'. Chronologiára. következtetni. tévedés lenne.. gyri káptalan egy 1350-ben kelt ,,et quia ad hoc legenoklevelének ezen szavai alatt. Vannak kik. a. :. da Öanctissimi Regis Stephani authentica et approbata per S. Roma nos Pontifices, sir summe necessaria;*'^*^) Hartvik életiratát érlik, ^^) ez azonban ha nem is valószinütlen, de mindenesetre igen bizonytalan."). Azon többrendü krónikák közül, minket a XIV. és XV-ik századból birunk, els helyen emiit-. 3.. XIII... jük. melynek szerzje K é z a Simon pap volt Elt pedig Kéza Simon a XUl. század vége felé IV-. azt,. (vagy mások szerint alatt. (1272. volt, és. III.). 1290),. kun Láazló. király uralkodása. kinek valószinüleg udvari. papja. kinek ezen munkáját ajánlotta. .,Invictissimo Do-. minó Ladislo íertio Gloriosissimo Re^'i Hungar(»rum, Macrií^ter Simon do Keza íidelis Clericus eius ad Illum aspicere, cuius. Pulchritudinem mirantur Sol. ") Fejér C. D. IX.. I.. 787. et. Luna".. 1.. ") Czeh. A tudományok állá^â Magvarországban az Árpádok M. akad. pvk(>nyv. II. ") Mrgjelont elször Surius Lrinc carthausi szerzetestl a Bollandisták a tal szerkesztett ,, Szentek elete" augustusi folyamának IV. köteteiben; utób'j Schwandtner emiitett gyjteményében II. 4— 31 1.1 Pray ,.l)Í88eríntio critica de Sacra Dextra" eimíi munkájában — éa magyar forditásb.in, Erdy által magyüritva.. nlatt.. :.

(32) — Célja volt. a franciák,. :. a magyarokról. irt. —. 26. olaszok és németek. jegyzeteket a. által. nemzeti hagyomány-. nyal összevetve egy egészbe önteni és a külföldiek tal. nemzetünk. ellen. bven. rágalmakat. szórt. ál-. visza-. utasitani és megcáfolni.. „Tudomásomra jvén. László királyhoz in-. — hogy fölséged a magyar nemzet. tézett ajánlólevelében. történetei iránt. — igy ir. meleg rokonszenvvel. melyek. viseltetik,. 01asz-,Francia- ésNémetország szerte különfélejegyzékek-. ben („Scartabellis") szétszórva. találtatnak, elhatároztam. ezeket egy egészbe összeállitani. ;. nem követem azonban. Orosius példáját, ki Ottó császár iránt viseltet rokonszen-. vében gyökerez részrehajlásból, miután ennek a magyarok sok kellemetlenséget okoztak, sok hamisat. össze. irt. hogy a magyarok ördögöktl származtak. Szerinte ugyanis Filimer, nagyArdarik góth király fia, Scythiát megtámadván, számos ,,Baltrame*'-nek. munkájában,. nevezett. nt. és azt állitá,. vitt. magával seregében, kik miután. hizelgé-. seik által a katonákat harci kötelmeiktl elvonni igyekeztek, a király által. elzettek ezek pedig egy ideig ide :. s. tova. kószálva a Maeotis partjain megtelepedtek, hol miután férfiaktól. sok ideig távol. éhii kényteleníttettek,. kel keltek egybe, mely viszonyból. ördögök-. eredtek a. magya-. rok. (Tüzetesen bizonyitgatván ezen elbeszélés alapta-. lanságát és lehetetlenségét,. igy. folytatja). Az. igazsá-. got akarván tehát mindenkor szem eltt tartani, a sze-. fogom leirni, mint a szerenmeg fogom irni nemzetünk eredetét. rencsés eseményeköt ép ugy csétlen esélyeket: és. fejldésének, foglalásai és lakhelyei változtatásának történetét".. szót. :. ,,. Es egy. ájtatos fohász után. befejezi. az. el-. Explicit Prológus".. Kéza munkáját mely négy fejezetbl. Az els könyv tartalmazza a magyarok tet-. két könyvre osztja. -áll,.

(33) — sidktl. teit. —. 27. fogva Attila haláláig, és Pannoniából Scy-. thiábai visszatértüket tárgyalja.. A. második,. öt. viöszajövetelöket, és a. lásuktól kezdve. fejezetre. magyarok. fejezete. ,,a. bus advenis'^ István. és. földeket,. könyv,. történetét. pedig. bevándor-. 1282-ig.. Ezt követi egy igen. els. osztott. függelék, melynek. érdekes. nemes bevándorlókról*', „de. nobili-. értekezik, fölsorolván azokat, kik Gejza. alatt. hazánkba jöttek. ,. azon. följegyezvén. melyeket ezen fejedelmektl nyertek, és azon. családok neveit, melyek ezektl származtak.. A. második rövidke. pedig. fejezet. ,,az. kok, Várnépek, Conditionariusok, szabadosok szolgákról''. szól,. nyait az akkori. Kútfi. Udvarnoés. hiven rajzolván nemzetünknek viszo-. idkben.. voltak a hazai. évkönyveken kivUl. (.,liber. Cronicarum''), melyekre többször hivatkozik, több. munkák, német,. földi történeti. tl, melyeket. rab-. elszavában. olasz és frank. kii-. szerzk-. érint.. Irálya kissé tulcikornyás. dagályos. Hitelessé-. és. ge szorosan a magyar dolgokra nézve kétségtelen,. nem. ugy azonban azokra nézve, miket a hunnok s más nemzetek történeteirl kritika s Chronologia nélkül gyakran zavartan ád el".*^) 4.. mivel. tetve,. els. A pozsonyi krónika, még Pray. életében. is. pozsonyinak nevez,. ki. ezen. krónikát. ismertette meg, a pozsonyi társas káptalan levél-. ") Kiadta tlöször egy becsi kéziratból Ilorányi Elek kcgyesreiidü. áldozár Hudánl7I<0,. e's. másodszor 1791-ben. garic'um M. Siinonis de Keza. Presbiteri,. —. ily. cim alatt ,Chronicon Iluir. Ilimgari Striptoris. Saeciili. Podhraczky József Budán lÖ33ban, Ilorányi két kiadása és más kézirati ('s nyomtatott Codcxek nyomán egybevetve a budai, poXlll-ii''. ;. és. zsonyi és Turócz-f(*le krónikákkal, kritikai jogyzotcivcl kiaéri ily cimmel. „M.. S.. de Keza de Originibua ct Gestis Huugarorum Libri duo^.. :.

(34) — tárában szerint. volt.. —. 28. nem. Szerzjét. ismerjük, Pray véleménye. Róbert Károly vagy nagy Lajos korában. A munka három gyarok eredetét. és a. élt.. könyvre van osztva. Az els a ma-. Hunnok. történeteit, a. magyarok bevándorlását, a vezérek. és. második a. Árpádházi kirá-. lyok történeteit tartalmazza, a harmadik végre Róbert. Károly uralkodásának 22-ig évéig 1330-ig terjed. ^^) 5. Az u. n. rimes krónika, melyet alkalmasint. egy. pap. irt;. mint. I.. Lajos király udvarában. hogy német. „itineris. kitnik több kitételeibl. volt,. ad reysam'*. Simon krónikáját adta. tartózkodó német. hasonlókból.. s. Ez Kéza. gyakran mesterséges de. vissza. faragatlan rimekben. Érdekes és becses azon okból, mivel. eladása gyakran. Mi csak. bvebb. töredéket birunk,. egy. gyar történeteket Salamon 6.. és tüzetesebb Kézaénál.. mely a hiinn. királyig. A budai krónika.. és. ma-. tartalmazza.^^). Tulajdonképeni Compi-. nem ismerjük. Kiadta és nyomatta Hess András nyomdász, Budán 1473. Pünkösd vigiiiáján. Ajánlotta e. látorát. munkát Hess „(Geréb) László budai. Prépost, apostoli. protonotárius, és Mátyás király al-cancellárjának".. nak. A hunnok-,. magyar. történeteit. szent. krónikákból vette. jed idköz. át,. magyar királyokLászlóig, a már emiitett régibb a sz. Lászlótól kun Lászlóig tervezérek-, és. eseményeit csak röviden. Károlytól kezdve, az. ennek. érinti. uralkodása. ,. alatt. Róbert készült. Kükülii János munkáját irja ki, és a Mária királyntl Mátyás moldvai hadjáratáig történ-. krónikát, ezután. teket,. a szerkeszt jegyezte föl.^^). ") Kiadta jegyzeteivel kisérve Toldy F. Pesten 1S52. '*) Napvilágot látott Engel egy ily cimü gyüjteme'njebnn „Monumeota Ungrica veterem Históriám Hungaricam attinentia". Be'cs 1809. '*) Kiadta tudományce jegyzeteivel Podhracky Budán 183S-ban' :.

(35) ,. —. —. 29. Nagyobb fontoss ígu iniiidezeknél a Turóczféle krónika. Szerzje vagy jobban mondva össze7.. munkának Mátyás korában. ezen. állítója. uica Hungarorum**-ját ,,Ad. s. élt,. ,,Chro-. Egregium Dominum. Tlio-. mrnii. de Drag Persoualiá Praesjutiae Serenissimi Piin-. cipis. Domini Matlae Hungáriáé, Bohemiae. Regis,. etc.. Austrlaeque Ducis Cancellarium"' ajánlotta.. Miképen. járt. el. mü. az egész. öszeállitásában.. az elszóban.. fejti. „Scythia Atilla kirííly. részeinek történeteit. munkákból. tett. irtam. —. leírását. úgymond. —. meg,. kissé. terjed^•lmesebbL':l irói,. a ki-. lályok történeteit pedig a gonoszul nK^gölt Károly. énekl. zött,. versekig,. és. többrendíi, ez okból megtekin-. mint a magyar nemzet történeteinek régibb. rályt. ki-. munkám. gyenge. határai. ki-. kö-. szorgalmasan kijavítani rendeltem'.. A. „els része a krónikának, a Hunnok eredetérl, els bevándorlásukról Pannoniába s egyéb tetteikrl" szól; a második rész, mely 90 fejezetre van osztva, a „Hunnok visszajö vételérl Pan24 fejezetbl. noniába élete. és. és. magyar kapitányok, vezérek. tetteirl''. És ezen két csi. a. álló. értekezik. Károly király. ,. krónikából vette át Turócz, azonban. A tetteit. részt. „János. ,. álló,. érseknek. elbb pedig. (I.. a. és. kiiküllni. mint magát az elszó])an nevezi terjíomi. több jelen-. lelkiekben. -. Lajos. EzuUln nyolc fejezetben. kis. király. fesperes. Erdélyben az általános. Lajosnak) titkos jegyzje'' Kiu-oly. — esz-. hehiiöke irta. gyászos. ki-. maga Turócz rajzolja, és „Ad Egregium Dominum Ma-. multát és a királynk cseleit. ezen rész kiÜiSn ismét. bé-. tett rajta.. harmadik, 55 fejezetbl tárgyaló. haláláig.. 1358-ban bevégzett. részt az emiitett. tékeny változást és bvitést. és királyok.

(36) —. —. 30. gistrum Stephanum de Haserliag Judicis Curiae Pro-' tonotarium" ajánlja. Az ötödik rész 57 fejezetben, Zsig-. mond, Albert, Erzsébet, V. I.. Ulászló. és. Fölette része,. Mátyás királynak becses. e. János,. történeteit vázolja.. krónikának,. melyet Turócz maga. ménynél fogva. Hunyady. László,. —. fleg azon utóbbi. meg, mind azon körül-. irt. hogy egykorú. vagy majd egykorú eseményeket írván le, hitelességét ha más nem, már ez minden kételyen felülinek bizonyítja mind pedig a leirások terjedelmessége miatt. Turócz végzárköve volt mond Toldy F. a régi magyar történetirás ,. ,. ,. ,,. —. —. épületének,. melyet kedélyes szinteség,. vallásos. hit. hagyomány, ének s hivatalos kútfk drága köveibl egyszeren, minden mesterség és nemzeti érzelem, a. nélkül rakott". ''). Ezen krónikásainkon kivül még varában tartózkodott történetírót. kell. Mátyás udmegemlítenünk.. két.. Ascoli Bonfini Antalt, ki olasz születés lévén,. 8.. Beatrix herczegn,. utóbb. Mátyás király nejével. hazánkba,s Mátyás udvarában mint Beatrix királyn. jött föl-. olvasója tartózkodott. Életrajzát és Magyarszágbani tar-. tózkodását munkájának IV-ik tizedében (,,Decás*') irta. meg. Saját vallomásából tudjuk rály által elször a. Magyar. Hunnok. tehát,. hogy Mátyás. ki-. történetének, utóbb az egész. történet megírásával. ln. megbízva, Magyaror-. szág káptalan ai- és egyéb törvényhatóságainak könyves levéltáraiból összegyjtött zésére.. adatok adatván rendelke-. Munkáját Mátyás halála után Ulászló. alatt is foly-. tatván 1495 után bevégezte, és Ulászlónak ajánlotta.^*') Turócz munkája elször Velenceben 1484 körül, Brünnben és Augsburgban 1484-ben, utóbb Bongarsius és Schwandtner ") Megjelent. gyjteményében 1600, és 1746-ban. **) Hogy Boníin 1494-ben e munkán még dolgozott, a jövedelmek ezen évekrl szóló számláibót tudjuk. 1494. Május 26-ára ez'-jk vannak.

(37) —. —. 31. Bonfin, munkriját tizedekre „Decades'*,. s. minden. ti-. Elször csak három tizedet ismertek, késbb azonban Zsámboki (a hires Joannes Samzedet. tiz. könyvre. osztá.. bucus) a negyediket, és az ötödiknek. Az els Decas. felét is fölfedezvén,. magyarok seiéinek a Scytháknak, a Hiinnok-, Avarok- és a Magyaroknak a vezérek alatt, a második Istvántól kezdve nagy Lajos haláláig, a harmadik ^látyás király megkoronáztutásáig közzé. tette.. a. 1464-ben, a negyedik pedig Mátyás király uralkodásá-. nak utóbbi 24 évének, az ötödik tizednek végi* e 5 könyve II.. Ulászlónak taztalmazza történetét.. —. „Kevés nemzet van boki. II.. Miksa királyhoz. Bonfin kiadója Zsám-. irja. intézett ajánlólevelében. nek történetei evvel mind az. irályt,. mind. — mely-. a tömeget tekint-. ve párhuzamba állithat ók bármennyire emeljék ki mások :. bbeszéd, de ki tudja mily szinte Joviust. Hallottam, mint monda gyakran a tudós Seldius, hogy Livinson kiviil nem ismert történetirót, kinek munkáit szabad per-. a. ceiben szivesebben olvasta volna, mint Bonfin t. mennpre kel. kelljen. Bílr-. azonban Bonfint egyrészrl dicséretek-. halmoznunk: másrészrl nem tagadhatjuk, hogy. hi-. vatásával ellenkezleg nem ritkán egyes férfiak becsületét. koholmányok és rágalmak áhal bemocskolta, s mi több, még Mátyás királyt sem kimélte meg; ugvann}nra, hogy ily helyeken szerintem nem mint történetíró, hanem mint kora vétségeit korbáesoló bölcsész vagy szónok. járt. Általán. nagyobb gondot. többi között fólj««gyezve tal úr. 8. :. „. A. szolgájának adatott. Aug. 18-ára tott. irálya. el'*,. :. forditani az. látszik. magyar. k.. r. és tlcikornyás.. ú. p.. i. k a. i. r. — Hártya vápároltatott 2. ó. j. a. elnadá.s. Bonon An-. f. 1 f.-on". Es u. ev krónika megírásához szíiksegoa hártyáért ada(Közölte ezen (irdckea kiizlcnn*nyt Kngtl jjAUgrmeinc. „A magyar. f. 8. t.'*. dagályos. Welthirftoric". Hallc 1701).. —.