A Statisztikatörténeti Szakcsoport XXIII. Vándorülése

(1)

SZEMLE

A STATISZTIKATÓRTÉNETI SZAKCSOPORT XXlll. VÁNDORULÉSE

DR. SCHWARCZ KATALIN

A Magyar Közgazdasági Társaság Sta- tisztikai Szakosztályának Statisztikotörténeti Szakcsoportja és az MKT Bács—Kiskun megyei Szervezete Kecskeméten 1985. május 14—15-én rendezte meg a XXIII. Statisztika- történeti Vándorülést.

A tanácskozás megnyitó ülésén az elnök- ségben helyet foglalt Nyitrai Ferencné dr.

államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, dr. Ollé Lajos tanszékvezető egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társa- ság Statisztikai Szakosztályának elnöke. dr.

Romány Pál, az MSZMP Bács—Kiskun megyei Bizottságának első titkára és Bercsé- nyi Zoltán, a Központi Statisztikai Hivatal Bács-Kiskun megyei Igazgatóságának veze—

tője.

A vándorülést dr. Ollé Lajos nyitotta meg, majd a vendéglátók nevében dr. Ro- mány Pál köszöntötte a vándorülésen meg- jelenteket.

A megnyitó ülés első előadója Nyitrai Ferencné dr. ,,Negyven év a gazdaságban és a statisztikában" cimmel tartott elő- adást. Bevezetőjében kiemelte. hogy az al- kalom adta keretek csak tömör szubjektív válogatást engednek meg az elmúlt 40 év gazdasági fejlődéséről és statisztikai mun- kájáról. A két világháború között Magyar- ország —- gazdasági helyzetét tekintve —— a középmezőny alatt volt, az ipari bázis alacsony szintje jellemezte az országot. A hó- borús pusztítások után első feladatként az ipar újjáépítését szervezték meg. Az elmúlt évtizedek nagyarányú gazdasági és társa- dalmi fejlődéséről tanúskodnak az 1950—

1982. évi összefoglaló adatok. Az említett időszakban bekövetkezett változások jel- lemzésére az alábbi tendenciákat emelte ki:

—— a képzettségi szint módosulása (szakmunkások arányának növekedése).

—- a beruházási ,.éhség" kialakulása,

—- az infrastruktúra elmaradása.

Az előadó az elmúlt negyven év legfontosabb eredményei közül a teljes foglalkoz—

tatottságot és a létbiztonság megteremté- sét említette.

A statisztika fejlődéséről szólva Nyitrai Ferencné dr. megemlékezett a történelmi előzményekről: Keleti Károly munkásságá- ról, majd a szocialista statisztika megterem—

téséről a felszabadulás után és Péter Györgynek, a Központi Statisztikai Hivatal akkori elnökének szerepéről ebben a mun—

kában. A statisztikai munka napjainkig kialakult módszereit tárgyalva kiemelte az elemzések jelentőségét, az adatközlések pontosságát, a statisztika nyilvánosságát. A statisztikai módszerek fejlődését elsősorban bizonyos hangsúlyváltás jellemzi, ilyen a matematikai statisztikai módszerek széle- sebb körű alkalmazása, valamint a nyitás a szociológiai módszerek felé. A társada- lomstatisztikai munkában jelentős lépés volt az Egységes Lakossági Adatgyűjtési Rend—

szer (ELAR) kialakitása, amely nemcsak a háztartásstatisztikát, hanem többek között az élet minőségére vonatkozó adatgyűjté- seket is magában foglalja. Külön szólt az előadó a területi statisztikai munka tovább- fejlesztésében elért eredményekről és ha—

zánk részvételéről a nemzetközi statisztikai szervezetek munkájában.

Bercsényi Zoltán, a KSH Bács-Kiskun megyei Igazgatóságának vezetője ,,A statisz—

tika története Bács—Kiskun megyében" ci- mű előadásában áttekintette a területi sta- tisztikoi munka fejlődését, a kezdeti pró- bálkozásoktól napjainkig. A megyei statisz—

tikai szervezet felállításának tervét már Ke—

leti Károly felvetette a magyar statisztikai hivatal szervezéséről irt vezércikkében és em—

lékiratában.l Elképzelései akkor — anyagi korlátok miatt — csak az ún. kültagok tevé- kenységében valósultak meg. (1869—ben 12 kültagot neveztek ki, akiknek feladata 4—6 vármegye adatainak gyűjtése volt.)

1 Pesti Napló. 1867. május 25. (Lásd: Válogatás Keleti Károly műveiből születésének 150. évfordu- lója alkalmából. Központi Statisztikai Hivatal. Bu- dapest. 1983. 19—20. és 23. old.

(2)

SZEMLE

1143

E kezdeti lépések után — hosszú idő el- teltével — az 1952. évi VI. törvény alapján került sor a területi (megyei) statisztikai szervezet felállítására. A megyei statisztikai munkát kezdetben a személyi feltételek és a munkaeszközök alacsony színvonala hatá—

rozta meg, és a statisztikai feladatokat kö- zépfokú végzettségű emberek látták el. A statisztikai oktatás következetes fejlesztése a későbbiekben már éreztette hatását, és a megyei igazgatóságokon jelentősen emel—

kedett a szakképzettek száma. A megyei statisztikai munka szervezetében — 1980—ban

— változást jelentett a járási statisztikai hi- vatalok megszüntetése. A számítástechnika alkalmazása a statisztikai munkában megyei szinten is jelentős minőségi változást eredményezett.

Az első munkaülés elnöke Barta Barna—

bás, az MTA Demográfiai Bizottságának el- nöke. a Központi Statisztikai Hivatal elnök- helyettese voit. A munkaülés programján gazdaságstatisztikai előadások szerepeltek.

Dr. Kiss Albert kandidátus, egyetemi ta- nár, a KSH elnökhelyettese: ,,Agrártermelé- sünk struktúrájának átalakulása" címmel tartott előadást. Agrártermelésünk múltja határozza meg mai mezőgazdasági terme-

lésünket. amelyet a szántóföldi termelés

túlsúlya jellemez (4 hold szántóra 1 hold gyep jut). Ez a helyzet 100 évvel ezelőtt jött létre. Példaként az előadó megemlitet- te az angol és a magyar mezőgazdasági termelés eltérő történeti hagyományait.

Egyedülálló hazánk Európában abban is.

hogy ma is ugyanannyi a szálas takarmány területének aránya. mint a század elején.

A Kárpát—medence földrajzi. éghajlati adottságai is meghatározták a mezőgazda- sági szerkezet kialakulását. Az elmúlt két évtized mezőgazdasági struktúráját a fejlett gabonatermelés és az erre épülő hús—

termelés jellemzete (gabona—hús vertikum).

A struktúra vizsgálata nem öncélú, hanem a hatékonyság növelését segíti elő.

Dr. Fazekas Béla, a közgazdaságtudo- mány doktora, c. egyetemi tanár (a KSH ny. főosztályvezetője) ,,A mezőgazdasági kistermelés útja" cimmel tartott előadást.A mezőgazdasági kistermelés —- a mai értelem- ben —— a szocialista termelési mód kialaku- lása óta létezik mint a szocializmus termé- ke. A kistermelés eredményeit számba vevő statisztikák kezdetben csak egyes részterü—

letek eredményeit vizsgálták. igy a termés- eredmények továbbvezetésére. az állatállo- mány negyedéves adataira és bizonyos ösz- szeirásokra (például gyümölcsfa—összeírás) terjedtek ki.

A legfontosabb állapotadatokat a mező- gazdasági kistermelésről az 1972. évi és az 1981. évi általános mezőgazdasági összeírá- sok tartalmazzák. Az eredmények azt mu-

tatják. hogy ez az évtized a legeredménye- sebb a magyar mezőgazdaság történeté—

ben. A mai mezőgazdasági kistermelést az alábbi adatok jellemzik: a mintegy 1,4 mil—

lió kistermelő (számuk 1972 és 1981 között 11 százalékkal csökkent) a mezőgazdasági termelés egyharmadát hozza létre, összessé- gében 2.7 milliárd órát dolgozik. A mun—

kaórák számának növekedését a mind több szabad idő teszi lehetővé (például a sza- badszombat. a heti munkaidő csökkenése stb.). A mezőgazdasági kistermelés további fejlődését lényegesen elősegíti az MSZMP Xlll. kongresszusának ezzel kapcsolatos ha—

tározata.

Urbán Károly, a Központi Statisztikai Hi—

vatal osztályvezetője .,A mezőgazdasági árutermelés fejlődése" című előadásában történeti összefoglalást adott az elmúlt há—

rom és fél évtized eredményeiről. Az elő- adó szerint a mezőgazdaság árutermelését az alábbi korszakfelosztás jellemzi.

1. Az 1945 és 1956 közötti évek a köte- lező beszolgáltatási rendszer időszaka. A begyűjtési rendszert a szükségesnél tovább tartották fenn. ezért a termelés nem fej—

lődhetett: 1956-ban mindössze 2 százalék—

kal múlta felül az 1950. évit. Ebben az idő- szakban — a beszolgáltatási rendszer miatt

— nem beszélhetünk árutermelésről.

2. 1957-től 1960-ig a második hároméves terv időszaka alatt befejeződötta mezőgaz—

daság szocialista átszervezése. A tervidő- szak alatt 15 százalékkal nőtt a termelés.

Az áruforgalom kissé elmaradt a termelés növekedési ütemétől, több termék mar'ad- hatott gazdálkodási, háztartási célokra.

3. 1961—től 1965-ig a második ötéves terv időszakát az jellemezte. hogy a mezőgaz- dasági nagyüzemek termékeik döntő hánya—

dát központi célokra értékesítették. 1965—

ben — 1960—hoz viszonyitva — a termelés 6 százalékos növekedése mellett 26 százalék—

kal volt több az árutermék. A nagyüzemi termelési viszonyok és az árrendszer közötti ellentmondás még fennállt, ezért az ered- ményesebb gazdálkodást felárak rendszeré- vel kivánták elősegíteni.

4. Az 1966-tól napjainkig terjedő időszak- ban korszakhatárt a gazdasági reform be—

vezetése jelentett a mezőgazdaságban:

rendezték a felvásárlási árakat, a reformot követően mindmáig körülbelül 90 százalék az állami és közületi felvásárlás. Kedvezően alakult a mezőgazdaságból származó ter—

mékek kivitele is. Az árutermelés hatékony- ságát érzékelteti, hogy még 1960-ban a bú- zatermelés felét. napjainkban háromnegye—

dét értékesítik.

Nyers József, a Központi Statisztikai Hi—

vatal főosztályvezetője ,,A szervezeti struk—

túra változása az iparban" cimű előadásá—

ban az elmúlt negyven év ipart érintő gaz-

(3)

1144 ^SZEMLE

daságpolitikai eredményeit mutatta be. A negyven év alatt bekövetkezett változások- ról szólva kiemelte az államosítás jelentő- ségét. a gazdaságirányi'tás megteremtését, az ágazati profiltisztítás eredményeit és a termelés koncentrálását. 1950—ben a válla- latok száma 1400 volt. Ezt az időszakot a termelés bővülése, új nagyüzemek kialaki—

tása jellemezte. 1950 és 1965 között csök- kent a vállalatok szóma az állami és a szövetkezeti iparban is. A vállalati centrali- zációs hullámok eredménye a több telep- helyes nagyvállalati struktúra lett, kevés kisvállalattal. Az 1985. január 1-i reform mintegy 700 állami vállalatot érintett. valamint 1,5 millió foglalkoztatottat.

A munkaülés utolsó előadását dr. Ádám Anna, az MTA Történettudományi Intézeté- nek tudományos segédmunkatársa tartotta, aki az .,Ipartelepítési koncepciók, 1955—

1961" című előadásában az ötvenes évek első felét jellemző tervkészítések ellentmon—

dásairól szóló kutatásairól számolt be.

1954-re az első ötéves tervkoncepció ered—

ményeképpen az ipar Budapestre koncent- rálódott, a vidéki telepítésre elsősorban Észak-Dunántúlon és Észak-Magyarországon került sor, igy a korábban meglevő terüle- ti egyenlőtlenség tovább nőtt. 1952-ben az Országos Tervhivatal elkészítette a második

ötéves terv iparosításra vonatkozó terveit,

amelyek regionális vizsgálatok nélkül ismé- telték a korábbi terv koncepcióit. Az átfo—

gó településfejlesztési terv kidolgozása nél- kül egyes települések fejlesztését tervezték.

A területrendezés megvitatására csak 1955- ben született minisztertanácsi rendelet. Az 1956. áprilisi irányelvek visszafogott terve- ket tartalmaztak: a fogyasztási eszközöket gyártó ipar aránya nőtt a beruházásokon belül; fejleszteni kívánták az alapanyagot gyártó ipart, és kijelöltek 39 iparosítandó területet.

A második munkaülés elnöke dr, Fazekas Béla volt.

Az első előadást Barta Barnabás, az MTA Demográfiai Bizottságának elnöke, a KSH elnökhelyettese tartotta: ,,A társadal- mi folyamatok alakulása napjainkig a nem- zetközi adatok tükrében" címen. Hazánk társadalmi fejlődését az elmúlt negyven év—

ben

—- a politikai átalakulás.

—- a népgazdaság strukturális változásai,

— a tudatos,társadalompolítikai intézkedések

határozták meg.

Az 1960-as és 1970-es évek gazdaságá- nak dinamikus növekedése serkentőleg hatott a társadalom mobilitására, amely a társadalom struktúráját alapjaiban változ-

tatta meg. Az oktatásban végbement válto- zások is erősen hatottak a lakosság kul-

turális magatartására és életmódjára. Ha—

zai társadalmi fejlődésünket nemzetközi ha- tások is befolyásolták elsősorban a tech—

nikai fejlődés területén, amelyek kimutatha- tók — nemzetközi összehasonlításban —— az európai szocialista országok fejlődésében is.

Hasonló folyamatok zajlanak az életmód változásaiban Európa, illetve a gazdasági- lag fejlett régiók országaiban. A második világháborút követő két évtized dinamikus gazdasági fejlődése következtében növe- kedtek a jövedelmek, ami a fogyasztási struktúrában az európai országokhoz ha- sonló változásokat idézett elő.

Éltető O'dön, a Központi Statisztikai Hi—

vatal osztályvezetője ,,Jövedelmi felmérések a felszabadulás óta" című előadásában a Központi Statisztikai Hivatal által 1957 óta végrehajtott adatfelvételek fejlődését jelle—

mezte. Az első három felvétel még részle- ges volt, csak meghatározott lakossági ré- tegeket érintett, így:

— az 1957. évi jövedelmi felvételek az egyénileg gazdálkodó parasztság.

-— az 1959. évi jövdelemfelvétel a munkás—alkal—

mazott népesség,

—- az 1960. évi felvétel pedig a mezőgazdasági termelőszövetkezeti családok

jövedelmi rétegződését vizsgálta.

A Hivatal 1963-ban új felméréssorozatot kezdett, amely reprezentatív mintavétellela lakosság valamennyi rétegének jövedelmi helyzetét. a jövedelmek szóródását vizsgál- ja. A felmérések ötévenként ismétlődnek. a legutóbbit 1983-ban hajtották végre. A jö- vedelmi felmérésekről megállapítható, hogy ezek a jövedelmi helyzet regisztrálásán túl a tágabb életszínvonal-vizsgálatokra is al-

kalmasak.

A felvételek módszertanában végrehajtott módosítások azt szolgálták, hogy egyre megbízhatóbban lehessen mérni a mintá- ban szerepiő háztartások. társadalmi réte- gek jövedelmét. 1968—tól a természetbeni jövedelmekre is kiterjednek a felvételek. Az utóbbi időben gondot okoz az úgynevezett ,,láthatatlan jövedelmek" számbavétele.

Dr. Belényi Gyula, az MTA Történettudo- mányi intézetének tudományos munkatársa a ,.Lakás- és településfejlesztés 1949—1956"

címmel az időszak terveiről és eredményei- ről beszélt.

Dr, Sántha Józsefné, a KSH Bács—Kiskun megyei Igazgatóságának osztályvezetője ,,Településhálózati sajátosságok Bács-Kis- kun megyében" című előadásában beszá- molt a megyében kialakult .,aprófalvak"

helyzetéről. Az országban évtizedek óta csökken a külterületi népesség száma, és ezzel egy időben alakult ki az új települési forma, az ,,aprófalu", amely igen jellem- ző a megyére. Az aprófalvak egy része -- történeti távlatokban — már korábban is

(4)

SZEMLE

funkcionált mint önálló település, vagy ré- gebben, a központtól távol, majorok mező—

gazdasági munkásainak lakóhelye volt. A megyében 1980. január 1-én mintegy 150 aprófalu volt, ezek egynegyedének lakóné—

pessége nem érte el az 50 főt, mintegy egy- ötöde olyan belterületté nyilvánított apró falu. amelyben több mint 300 ember él, és 8 olyan aprófalvas településrész van, ame- lyeknek népessége 500 fő feletti. Az apró- falvas települések vizsgálatakor a népes- ségnagyság, a központtól való távolság és a népsűrűség nagyságkategóriái nem mu- tatnak összefüggést a különböző társadal—

mi és lakás-infrastruktúra jegyekkel.

A munkaülés utolsó előadását dr. Ne- meskérí lános kandidátus. c. egyetemi ta- nár. a KSH Népességtudományi Kutató ln- tézetének tudományos tanácsadója és dr.

Joubert Kálmán, a KSH Népességtudomá- nyi Kutató Intézetének tudományos munka- társa tartotta ,,A Duna—Tisza közi állítás—

kötelesek biológiai és egészségügyi állapo- ta 1870 óta" címmel.

Az Osztrák-Magyar Monarchiában az ál—

talános hadkötelezettséget a kiegyezés után vezették be, és így került sor 1869-ben az első sorozásra. Az 1870 és 1911 közötti 38 évfolyam sorozásai nyomán 6.5. illetve 4.8 millió egyénre kiterjedő antropológiai és egészségügyi megállapításokat évenként közreadták a Mílitörstatistisches Jahrbuch köteteiben. A szerzők vizsgálataik során a testmagasság változását, illetve területi el- téréseit, valamint az alkalmas és alkalmat- lan hadkötelezettek testmagasságának ala- kulását vizsgálták. Az egészségügyi megál—

lapitások legjelentősebb tételét a ,,testileg fejletlen —— jelenleg igen gyenge" csoport képezte. Az állításköteleseknek az 1870-es években még csak 22 százaléka minősült testileg fejletlennek, a századfordulót köve—

tően már 52 százaléka.

A harmadik munkaülés elnöke dr, Hor- vóth Róbert kandidátus, a szegedi József Attila Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára volt.

Első előadóként dr, Vincze István, a matematikai tudomány doktora. egyetemi ta—

nár. az MTA Matematikai Kutató intézeté- nek tudományos tanácsadója ,,A matemati—

kai statisztika hazai alkalmazása" címen tar—

tott előadást.

Dr. Csepinszky Andor statisztikai taná- csos, a Központi Statisztikai Hivatal ny. osz- tályvezetője ,,Makroszintű gazdasági model—

lek szerkesztése az elmúlt negyedszázad- ban" cimű előadásában beszámolt a Köz—

ponti Statisztikai Hivatal modellszerkesztési munkáiról. A gazdaságelemzés és tervezés céljaira a Hivatal két modellváltozatot fej- lesztett ki. Mindkét változatot sikerült megle- hetősen széles körben, sokrétűen hasznosí-

1145

tani elemzési és tervezési feladatok megol- dásában. E modellváltozatok a gazdasági folyamatokat más és más oldalról veszik szemügyre, mintegy kölcsönösen kiegészítik egymást. A szerkesztésük és hasznosításuk során szerzett negyedszázados tapasztalat lehetőséget ad értékelésükre.

Az ökonometriai modell -— még tökélete- sített változatban is — túlságosan aggre—

gált. Előtérbe állítja a piacot; a kereslet—

kínálat helyzetét. A gazdaságelemzés szá- mára hasznos támpontokat ad a gazdasá- gi magatartás megítélésére. Az input-output modell viszont olykor túlságosan is dez- aggregált. Ez a termelési folyamat technov nológiai vonatkozásait emeli ki. Az előadó példát hozott fel mindkét modell múltbeli hasznosítására: az M—2 modellre támasz- kodó keresletelemzésre és az input—output modell alapján végzett árrendszer—transz—

formációra.

Dr. Marton Ádám kandidátus, statisztikai főtanácsos, a Központi Statisztikai Hivatal

osztályvezetője .,Az árváltozások hosszú tá-

vú tendenciáiról" tartott előadást. A ko- rábbi két évszázadot, majd a XX. század első felét viszonylag lassú gazdasági növe- kedés és az időnként emelkedő, majd csök- kenő árak jellemezték. A különböző hosz- szúságú időszakokra vonatkozó adatokat tanulmányozva felvetődik a kérdés, hogyan értelmezhetők az árváltozásoknak és a volumen alakulásának tendenciái akkor, ami- kor jelentős strukturális változások történ- tek. Az előadó néhány történeti összehason- lítást említett az árváltozások több mint száz éves történetéből. A hosszabb távú árössze- hasonlitások problémáinak bemutatása so- rán az alábbi fontosabb következtetésekre

jutott:

— a pénz vásárlóereje nem csökken olyan mér—

tékben, mint amilyen mértékű áremelkedést jelez az árindex,

-— a volumen közönséges értelemben vett bővü—

lésénél a (viszonylagos) használati érték bővülése nagyobb.

- az árak változása a jólétnek. a pénz vásárló—

erejének alakulása szempontjából fontos tényező.

de nem kizárólagos.

—a lezajló strukturális változások. a technikai, technológiai fejlődés is jelentős tényező.

Az utolsó előadást Dvorák Ferenc sta—

tisztikai főtanácsos, a Központi Statisztikai Hivatal önálló osztályveztője tartotta a ,,Nemzetközi kapcsolatok alakulása a Köz- ponti Statisztikai Hivatalban az elmúlt negy—

ven évben,"

A munkaülések után dr. Faragó Tamás az elnökség nevében összefoglalta a kétna- pos munkaprogramot és értékelte az el—

hangzott előadásokat.

Dr. Csepinszky Andor kivált az elnökség- ből, és a vándorülés résztvevői dr. Marton Adámot választották e tisztségre.