4. szám —
időpontjában már 17.411 férfi és 6.762 nő
beszélte hazánkban Dante és Petrarca nyel- vét. S ha a pillanatnyilag olasz földön mun- kát, megélhetést találó magyarok és a ná- lunk otthont lelt olaszok száma nem is na—
gyon jelentős: az olasz—magyar barátságot szorosabbá fűzik a szellemi és gazdasági együttmunkálkodás szálai, az őszinte ro- konszenv és megértés érzése és a mult, melyben évszázadokon át népességi téren
is szervesebbek lehettek a kapcsolatokf)
*
274 —— 1937
%
Olaszország főbb demográfiai adatai—
nak, számos kedvező és egyes hátrányo- sabb nxépességstatisztikai sajátosságainak futó ecsetelése felfelétörő, élet-erős, fejlődés—
képes és az eléje tornyosuló terjeszkedési akadályok 3 gazdasági nehézségek és a szü—
letések megcsappanása ellenére szép jövőre hivatott —— nagyvonalú kormányzás és egyre céltudatosabb népesedéspolitika áldá—
sait élvező —e nép vonás—ait tükrözi.
Thirríng Lajos dr.
Közigazgatási beosztás.
Ripwrtizione amministmtim.
Riassunto. La provincia, base dell'organizza—
zione amministruiíva pubblíca italiana é guasí iden-—
.iica, in ció che riyuarda il territorio, ("on l'organiz—
dato
torio media delle provincie italiane (5 (li 3.299 king, zazione ungheresc del ,,conu'tato", iI terri—
mc'ntre guello dei comitatí ungheresi (5 di 3.723 kmfi.
La divisione territoriale delle provincie ítaiíune é pero píz) unital'ia di guella dei comitati ungheresi, non differendo la muggíor parte di esse dall'esten- sione media in modo cosi rilevante comeinostri comitati. Nemmeno il tvrtitorio della provincia di Cagliari che é la piti estesa (9.298 km?) raggiunge il territorio del comitato dí Pest—Pilis—Solt—Kiskam di 11.817 km , invece il lerritorio dí tre provincie (Zaza di 110 km;), La Spezia (li 894 lent?, Pistoía dí 954. km?) (? minore del territorio drl nostro co—
,mílato piú piccolo (Hárs-Bodrog; dí 1.676 lent?),
*
Olaszország közigazgatási beosztása a hármas tagozatú magyar beosztással (Vár—
megyei, járási, községi) szemben csupán kettős tagozatú, amennyiben a közigazga- tás eg'e'sz munkája a tartományokban (Provincie) és a községekben (Comuni)
1) Magyarországon pl. nemcsak a régmúlt századokban volt számos (kisebb) olasz település
(ill. mutatkozott bizonyos foglalkozásúak rendsze—
res hivatási és munkás vándorlása), hanem az olasz anyanyelvűeknek száma még közvetlenül a világhá—
ború előtt sem volt jelentéktelen: 1910-es adataink szerint egyedül Fiuméban 24.212 olasz élt, míg a Magyarbirodalom olaszajkú lakosainak összes száma ugyanakkor 33.387 volt.
bonyolódik le. E kettős tagozat mellett ugyan létezik még egy harmadik beosztás is, a kerületi ,,Compartimenti", vagy ,,Re- gioni" és egy negyedik, ,,Ripartizioni geo- graficheu, a beosztásokn—ak azonban semmi közigazgatási funkciójuk nincsen, inkább csak földrajzi és történelmi jelentőségűek s körülbelül a nálunk használatos ország- rész szerinti felosztásnak felelnek meg.
A tartományok és községek hatáskörét és feladatát illetőleg a legfontosabb tudni- valók a következők:
A tartományok élén főispán (Prefetto;
áll, aki a kormány közvetlen képviselője és elnöke a ,,tartományi közigazgatási bizott- ságnak (Giunta Provinciale Annninistra- tiva)" a ,,tartományi tanácsnak (Consiglio di Prefettura)" (s a tartomány termelő te- vékenysége feletti felügyeletet ellátó ,,tar- tományi korporatív gazdasági tanácsnak (Consiglio Provinciale delliEconomia Cor- porativa)
A tartományok Önkormányzati szerve az elnökből és a népesség száma szerint a 4—8 tagból álló ,,rektorátus (Rettorato)?
A községeknek, mint önkormányzati szerveknek az élén a főispán által 5 évre kinevezett tiszteletbeli polgármester (Po- desta) áll, akit a tartományi székhelyeken és a 10.000 lakosnál népesebb községekben a 10—40 tagból álló ,,községi tanács (Con—
sulta Comunale)" támogat. A községi ta- nács tagjait szintén a főispán nevezi ki a helybeli képviselőtestületek által kijelölt személyek közül. A községi tanácsnak csak tanácsadói tevékenysége van, de tanácsát ki kell kérni a költségvetés elfogadásánál
OLASZORSZÁG KÖZIGAZGATÁSI BEGSZTASA.
RIPARTIZIONE AMMINISTRATNA DELL'ITAUA
.hm—"N,
n e 1 ' A A
j!" ( %tgú) K§ oBolzano §?)
' (ÁSZ—l / N/X'xx X )
]X'
f "N' . E .J . N.
K Aogta faxra oCumWí§ )X R O SBelluno hlihíyöxí—ü
WR/ % , O'IVaorese B( 0 % _, , Mia.; 'P 0 ("X G ?of"
Ask/% VeSeARVG'í Buga? (RJ 0 J; _AVicenza
: Torino o § ("MÉ ?) Brescia Marge
*. A r XPavia%%: XC o 3
.) Lu SI "x /*'- xrtamonaMate-Alex Félig/a C _ Alessandria )Piacenza' *.7 R
' uneo f/(Parma7 ovigoo
! ,...—/RV' [ (Off ._..Xx
O 0- Uo oReggw
K jí'öo/Genova/Zg/v CMS/de na Ferarva SNNLX Savona
LaSíezta
J-lgí—lmpenfl D 0 ;KL/ BoiognaRavoenna
Zara ., ZARA 0 Pesaro
Ancona
Frosinone ) Campobasso ) ./'—,v x. O ( Foggia
Benéventov/A p
Napon 4 SW X
Cagüano
O (Ó
O
] Palermo
_ _ Országhatár § MÁB ' L IRA
'— — _ AConfine di stato 1 %%OEWMugen", Catania
_____ __ %Kerületi határ ] O ua'wmssem
Confme di companimento L
% Tartományi határ ]
Confmi di provmcia ]
M. St. SZ. 1937, A R. SL U. 1937.
4. szám ——-.276 —— 1937
' ' ,' 'v'. § "' ! ' '_ ," Aterület A
es az, adok kivetesenil. A forspannak Joga Tartomány és kerület Aiggíislegek nagysága népesség
ban all, hogy a 10.000 lakosnal kisebb ne- ka—ben száma
pességű és nem tartományi székhelyű köz—
ségekben is alakítson a rendesnél kisebb létszámú, 6v—A10 tagból álló' községi taná—
csot, A belügyminiszter pedig bizonyos ka—
tegóriájú községekhez kinevezhet 1—2 al—
polgármestert (Vice Podesta).
A rendes községi szervezettől eltérő Róma közigazgatási szervezete, amelynek élén nem polgármester, hanem ,,kor- mányzó (Governatore)" áll.
Olaszország közigazgatási szervezete te—
hát, amint az elmondottakból láthatjuk, nemcsak az ország,' gazdasági, politikai szervezetét és életét teljesen új alapokra fektető fasiszta rendszer következtében, de a történelmi mult és a fejlődésbeli különbség folytán is lényegesen eltér a mi közigazga- tási szervezetünklől. A tartományok terü—
leti és lélekszámbeli adatai azonban. mint alább látni fogjuk, lényeges hasonlóságot mutatnak a vármegyéink adataihoz.
Olaszország jelenlegi tartományi és ke—
rületi beosztása a következő:
Olaszország közigazgatási beosztása.
A terület A
, , ., A községek , . .
'lartomány es kerulet . nagysaga nepesseg szama kmS—ben száma az 1936. évi április 21-én tartott
népszámlálás szerint
Alessandria . 165 3565 487059
Aosta. . . 107 4.759 225164
Asti 105 1.512 243311
Cuneo 205 7.435 602590
Novara . 142 3.608 391426
Torino 181 5.481 1,157.232
Vercelli, . 165 2.997 362482
Piemonte 1.070 29.357 3,469.264 Genova . . , . , . . 66 1.813 855132 lmperia . . , . , . . 53 1.183 156202 LaWSpezia . . . . , . 32 894 219.083 Savona . , . . . . , 68 1.546 216822 Liguria . . 219 5.436 1,447.239
Bergamo 218 2.759 597068
Brescia . 171 4.749 735700
Como . 210 2.067 495914
Cremona . . , . . . 110 1.757 366115 Mantova . . . . . , 70 2.339 402 948
Milano 246 2.761 2,153.165
Pavia. . , , . . . . 180 2.964 486378 Sondrio . . . . . . . 79 3 198 140.773
Varese . . . 116 1.197 391.777
Lombardia 1.400 23.791 5,769,838
Bolzano . . . . . . . 92 7.085 275 381
Trento 127 6.517 387123
Venezia Tridentina . 219 13.602 662.504
az 1936. évi április 21—én tartott népszámlálás szerint
Belluno . . . . 69 3.674 210958
Friuli (Udine) . 171 7.163 708046
Padova , , . 105 2.142 660815
Rovigo . , 48 1.804 332396
Treviso . 90 2.477 563 075
Venezia . 43 2.455 621465
Verona . 93 3.096 581155
Vicenza . ... 125 2.722 552711
Veneto . 744 25.533 4,230.621 Camaro (Fiume) . , , 13 1.121 107698 Gorizia . . . . . . 42 2.725 197498 lstria (Pola). . , 41 3.718 291643
Trieste . , 30 1.279 344852
Zara , . 2 110 21.680
Venezia Giulia e Zara . 128 8.953 963371
Bologna 61 3.702 706159
Ferrara . 20 2.629 376 232
Forli . , 50 2.910 438394
Modena . 46 2.700 461849
Parma 51 3.457 376281
Piacenza 47 2.586 290323
Ravenna . . , 18 1 861 274.988
Reggio nell, Emilia . 45 2.291 370102 Emilia . 338 22.136 3,294.328
Arezzo . 38 3.201 313183
Firenze . 49 3.879 845002
Grosseto 24 4.501 183437
Livorno , 19 1.220 246682
Lucca , . . 35 1.773 346414
Massa e Carrara. . 17 1.156 192612
Pisa 38 2.451 338081
Pistoia 21 954 208.571
Siena . . , 36 3.816 266 002
Toscana . 277 22.951 2,939.984
Ancona . . . . 43 1.938 368335
Ascoli Piceno , . 72 2.090 301615
Maeerata . . . . 57 2773 287496
Pesaro e Urbino . . , 58 2.893 309011 Marche . , 230 9.694 1,266.457
Perugia . 59 6.360 529334
Terni . . . . 30 2.140 189638
Umbria . 89 8.500 718972
Frosinone . . 89 3.239 439431
Littoria . . 27 2.058 223528
Rieti . . 63 2.749 172269
Roma. . . 109 5.473 1,550.575
Viterbo ? , 59 8.646 233612
Lazio . . 347 17.165 2,619.415
Aguila degli Abruzzi . 103 5.034 359652
Campobasso . , 127 4.623 394 252
Chieti 99 2.587 , 371208
Pescara . 42 1.223 209404
Teramo , . . . 45 1.958 247382
Abruzzi e Molise . . 416 15425 1,581.848
—-277-—— 1937 4. szám
w ; A terület A
Tartomány és kerület Alisgzísmegek nagysága népesség ka-ben száma az 1986, évi április 211én tartott
népszámlálás szerint
Avellino . , . 114 2.857 447709
Benevento . . . . . . 90 2.586 346538
Napoli 137 3.123 2,178.081
Salerno . . . 145 4.939 (398843
Campania . . 486 13.505 3,668.171 Bari . . - . . . . . 47 5.129 1,000.048 Brindisi . . . . . . . 20 1.838 252260
Foggia ... . . 59 7.112 517878
Jonio (Taranto) . , , 27 2.436 818737
Lecce . - , . . . . . 91 2.759 521970
Puglie 244 19.274 2,610.893
Matera . . . . . . . 82 3.793 165 013 Potenza . . . . , . . , 91 6.194 371575
Lucania , 123 9.987 536588
Catanzaro , . 155 5.244 598275
Cosenza . . . . . . 136 6.645 581901 Reggio di Calabria . . 88 3.194 571 308
* Calabrie . 379 15.083 1,751.484
Agrigento . . . . . . 41 3.036 414298
Caltanissetta , . . . 22 2106 254641 Catania . , . . . , . 53 3.568 706398 Enna . . . . . . . , 20 2.562 216623 Messina . . . . . , . 89 53.246 621.909
Palermo , . . . . . 76 4.977 889809
Ragusa . . . . . . . 12 1.508 229159 Siracusa . . . . , . 19 2.199 275409 Trapani . . . . . , . 20 2.507 370826
, Sicilia , 352 25 709 3,972.967
Cagliari . . . , . . 118 9.298 502098 Nuoro . . . . . . , . 88 7.272 222325 Sassari . . . . . . . 72 7.519 299194 Sardegna . . 278 24.089 1,023.617 Olaszország. . 7.339 310190 42,527,561
Olaszország tehát közigazgatásilag ——
a külön hatáskörrel és feladattal nem ren- delkező négyes földrajzi beosztáson (északi, központi, déli és szigeti Olaszország) és a 18 kerületen (Compartitmenti) belül __
7.339 községre és 94 tartományra osz- lik. A tartományok atlagos területe 3.299 négyzetkilométer, valamivel kevesebb, mint a mai Magyarország vár—megyéinek át- lagos területe, ami a törvényhatósági Jogú városok területének a beszámításával 3.723 négyzetkilométert tesz, viszont Olasz- ország nagyobb népsűrűségének megfele- lően a mi vármegyéink átlagos területénél valamivel kisebb átlagterületű tartomá- nyoknak az átlagos népessége is (452000) lényegesen nagyobb, mint a mi Várme—
gyéinké t358.000). De a fenti táblázat ada—
tainak behatóbb Vizsgálata egyben azt is mutatja, hogy az olasz tartományok területi beosztása általában egységesebb a mi vármegyei beosztásunknál, amennyiben azok nagy többsége az átlagos nagyságtól
nem mutat olyan szélsőséges eltéréseket,
mint a mi vármegyéink, Még a legnagyobb területű Cagliari tartomány területe sem éri el a szokatlanul nagy Pest-Pilis-Solt—
Kiskun Vármegye 11.817 négyzetkilométer területét, három tartomány területe azon- ban (Zara 110 km;), La Spezia 894 king, Pistoia 954 km2) kisebb 1.000 king-nél, s közülük Zara tartomány területe kisebb törvényhatósági jogú városaink nagyobbik részének területénél is. '
Olaszország jelenlegi közigazgatási be- osztása összehasonlítva a világháború előtti állapottal, változást nemcsak az újonnan szerzett területekből alkotott (Venezia Tri—
dentina és Venezia Giulia e Zara) kerüle- tekbe beosztott ,,Bolzano", ,,Trento", ,,Car—
naro", ,,Gorizia", ,,lstria", ,,Trieste" és ,,Zara"
tartományok keletkezése folytán talá—
lunk, de a tartományok jelenlegi száma ezeken felül az 1913. évi állapothoz képest még 18-cal emelkedett s ezek közül kettő ,,Littoria" és ,,Asti" egészen a legutóbbi évek alatt, az 1934. és 1935. évek folyamán szerveztetett. vitéz Mike Gyula dr.
Közoktatás és közművelődés.
Educazione nazionale e culto.
Riassunto. II segitenie saggio iratta, in linec generalt, delle condizíoni e dei datí piü importanli delllistruzíone pubblícu italiana. I datí si riferiscono all'anno scolastico 1934/35 mentre, per stabilire confrontí, cí siamo valsi, nel maggíor numero dei vasi, di (guelli relativi all'anno scolastíco 1926/27.
Durante guesti otto anni il numero degli
asílí infantili 0 del loro pcz'sonale :; salito del 3376, guello degli iscritti del 1800; il numero drlle scuole
elementari del 15%, gucllo delle classi_ del 18%, il personale ínsegnante dell"11%, gli scolari esa- minati del 42%. ()uestlul'timo aumento sopratutto Iza un significato straordinario
é segno non solo del
inguantoché esso grande aumento della popolazione, ma anchc delle migliorate condizíoni nella ireguenza delle scuole, principalmente se si considera che il numero dei íuncíulli in etű scolas—
tica é cresciuto in guesto periodo del 15%. Altri
