Magyarország erdőgazdasága és fafogyasztása

12. szám.

___

nak növekedése. Az Alföldön a keleti és déli vármegyék, az északi dombosvidéken pedig Nógrád és Hont vármegye terhei emelked—

tek leginkább.

Összefoglalva az 1928. évvégi és 1929.

évközepi jelzálogi bekebelezésekről mon—

dottakat, a földbirtokok jelenlegi megter—

heléséről nagy általánosságban ma is az mondható, mint ami az 1928. évvégi adatok alapján állapíttatott meg. A megterhelés újabb, de rendszertelen emelkedése csupán a megterhelés terjedelmét növelte, a meg—

terhelt földbirtok adósságának súlya azon-

—— 1230 — ₁₉₂₉

ban aligha változott és az újabban meg—

terhelt földbirtokok adósságainak figyelem—, bevételével ma is elsősorban a megterhelt kisbirtokok, főleg kisebb kisbirtokok min—

den tekintetben súlyos eladósodottságát kell kiemelni. De nem azért, hogy 'maga a tény kiemeltessék, hanem elsősorban abból a célból, hogy a figyelem a nehéz helyzet—

ben levő megterhelt földbirtokok, különö—

sen a legsúlyosabban megterhelt kisebb kis—

birtokok sürgős n'iegsegíte'se're irányíttassék.

Konkoly Thege Gyula dr.

Magyarország erdőgazdasága és fafogyasztása.

Les exploitations forestié'res et la consommation da bois ea Hongrie.

, Résumé. En 1913, sur le territoire ue—

tuel de la Hongrie la plupart (93'6%) des foréis 'appartenaient a des moyennes et grandes proprie'tés et 6'/:% seulement a des petites propriétés. (lette proportion, s'étant guelgue peu modifiée par suite de la réforme agraire et (le parcellements rt morcellements, étaít a la [in de Pannée 1928 de ;;897/i,% pour les moyennes et gram des proprie'tés et 1()'()'% pour les petiles.

La grande majorité (les I'oréts appartient (lonc toujours aux moyens et grands proprie'taires, et ce n'est pas un fait (le'- favorable, car ceux—ei sont plus en mesure d'exploiter rationnellement les foréts gue les petits proprie'taires manguant en géné—

ral de eapitaux.

Les futaies représentent 58'1% des foréts; les taíllis, !:1'9%. IJEtat nia plus gue des futaies; les autres propriétaires ten—

(lent aussi, conformément aux besoins (ln pays, a faire plutót des iutaies.

On a boise', de 1919 a 1928, 273784 arpents eadastraum. Les nouvelles foréts représentent aetuellement 13'5% de la su- perficie forestiere totale, et cette proportion s'erait encore plus élevée si les projets (le plantations avaient été eonzpletement (?íCé—

eutés.

Le boisement (le [*Alfo'lrl ('la Grande Plaine), préuu par la loi XIX de 1923, ainsi gue les plantations des earploitations agri- coles, sont en bonne voie. Pour les ac- eéle'rer, llEtat fournit gratuitement aux intéressés les plants et leur préte méme 50 pengős par arpent eadastral a boiser.

Én 1928, dans les foréts en exploitation on a produit en moyenne par arpent ca—

dustral 590 1113 de bois et 2028 m** dans les foréts de I'Etat.

Les besoins en bois de ehau/fage, a'e constrluttion et d'industrie slaeeroissant toujours et la production intérieure ne suf—

fisant pas, liimportatiou de bois augmenle de plus en plus. En 1928 on a importé MG millions de pengős (le bois, contre 1064:

millions en 1926 et seulement 83 millions en 1925. Depuis le traité de paix, les terri—

toires hongrois enlevés au pays fournissent la plupart (en 1928 79'4%) (les bois impor-a tés. C'est surtout la production de bois o'e construction et (l'industrie gui est insuf—

fisante. En 1928, elle n'a couvert gue 29'10'5 (les besoins inte'rieurs (celle de bois (le

ehauű'age, 437176), (le sorte gu'il a fal/a importer 70'9% (les bois de construction et (l'induslrie nécessaires.

*

]. Erdőterület.

Hazánk területén, az erdészeti törzs—

könyvek szerint, az erdő kiterjedése 1928—

ban 2,029.3()8 kataszteri hold volt. Az erdők területében az elemi károkon kívül rend- szerint esak a fahasználat és az erdősítés idéz elő jelentékenyebb változást, az erdő—

területek adatait tekintve azonban még ad—

minisztratív jellegű intézkedés, nevezetesen a törzskönyvek kiigazítása is maga után vonhat módosulást. Az 1921——1925. évi át—

lagos összes erdőterülettel szemben az 1928.

évi erdőterületnek 1'6% -os csökkenése is jó—

részben a törzskönyvek kiigazításával függ;,y össze.

Lényegesebb változás észlelhető az er—

dőknek talajminőség szerinti összetételében.

12. szám. — 1231 —— 1929

!. Magyarország erdőterülete talajminőség és tanemek szerint az 1921—1928. években.

Superficz'e de foréts de la Hongrie suivant la gualité du sol et les espéces de bots, en 1921—1928.

Erdőterület —— Superficie de foréts

m [ a talaj minősége szerint fanemek szerint w, *—

% ; sniuant la, gualité du sol suimnt les esperes de lmis

, leve, § % § futó. feltetlen is;".i'íatágl e %

orszagpe'sz jellegü ! § § homokon fogla-851147! summsol j § § %

gazdasagi Videk ;: § § forí'ís sur absolummt! """,É'Úbnsflw § ' §,

Année' a ! § sem fWW i femtiee ' s %

, _ 7. 9 3-4 t ***—***"— " - Ál——— ;); § t,.o (")

regions agrzcoles j §; ,a §) WWW" erdotalajon , be U ; ;,

m 4) es ef—e-w ___—_ ' 75 mi, CD "3

l ÉL, ? _ á 1 ,) Ó " * _

j erdő kataszteri holdakban ., am), cad.

Meyering dr , ; i j , * j M

1921 —- 1925. évek átlagában .. 2,061.676520.769 162137 j1,205.172 673598 j1,088.714 885.603 87.359 1926 .. 2,034.138 20190 182732 §1,216.930 614286 31.045958 893.508 94.672 1927 2,032.418_20,966 182596 11230693 598163 §1,022.264 912.450 97.704 1928

, §

Dunántúli dombosvidék — , l ;

Transdanubie .. ., .. 1,049.571_ 9.963 15.392 § 584179 ; 440037 481356 477.654 90.561 Alföld — Grande Flame ., 3978855? 1.352 166439 ] 122169 107925 121521 269287 7.027 Eszaki dombos vidék mNord 581.852ií 9.904 84 i 5354041 36.510 388735 187099 6.018

Összesen _— Total .. izmai-tos 21219 181865 [1341752 584472 ; 991112 933990103606

Az 1921—4925. évek átlagában ugyanis az

ei'dőségeknek 58'4%-a kizárólag Csak erdő-

gazdasági mívelésre használható, feltétlen erdőtalajon, 32'7%-a más gazdasági mívee lésre is alkalmas, nem feltétlen erdőtalajon állott, 7'9%—a futóhomok megkötésére szol—

gált, 1'0%-a pedig Véderdő volt. Az 1928.

évben az erdők talajminőség szerint való tagozódása ettől a megoszlástól már elég nagy mértékben eltér. Ebben az esztendő—

ben az összes erdőknek a feltétlen erdő-

"talajú erdők már 61'2%—át, viszont a nem feltétlen erdőtalajon álló erdők csak 28'8%—át tették ki, a futóhomok megköté—

sére szolgáló erdők pedig 907; —át képezték, mert az mill—4925. évi állapothoz képest a feltétlen erdőtalajú erdők kiterjedése 30.580 kat. holddal, a futóhomo—kon levő erdők területe 19.728 kat. holddal megnö- vekedett, ugyanakkor a nem feltétlen erdő—

talajok kiterjedése 89.126 kat. holddal csökkent. A homoktalajú erdőknek gyara—

podását főleg az Alföldön végrehajtott erdő—

telepítések okozták. A feltétlen erdőtalajú erdők kiterjedésének növekedése és egyben a nem feltétlen erdőtalajon álló erdők terü- letének csökkenése azzal függ össze, hogy a korábban más gazdasági inívelésre alkal- mas (nem feltétlen) erdi'italajok egy része az erdei legeltetéssel kapcsolatos talajrom- lás folytán időközben kizárólag csak erdő—

gazdasági mivelésre használható, feltétlen erdőtalajjá valt. Ezeket a leromlott talajú erdőket tehát a törzskönyvek kiigazítása

alkalmával a más gazdasági inivelésre al- kalmatlan, feltétlen erdőtalajú erdők közé kellett. sorolni.

Mélyreható változásokat tapasztalhatunk az erdőknek funemek szerint való megosz- lásában is. Az utóbbi évek adatai ugyanis a tölgyesek területének csökkenéséről s a bükk— és más lomberdők, továbbá a feny- vesek kiterjedésének növekedéséről számol- nak be. Az 1921—N1925. évi állapothoz ké- pest az 1928. év végéig a tölgyerdők terü—

lete 97.002 kat. holddal kisebb lett, ugyan—

akkor a bükk- és más loinberdők területe 48.387 kat. holddal, a fenyvesek területe pe- dig 16.247 kat. holddal megnagyobbodott.

E miatt az egyes t'aneniekkel borított terü—

letnek az összes erdők területéhez való ará- nyában is eltolódasok következtek be. A tölgyerdőkmek az összes erdőkkel szemben az emlitett öt év átlagában elfoglalt aránya

52'8%—ról 1928-ban 48'9%-ra csökkent.

ugyanazon idő alatt viszont a biikk- és más lomberdők részesedése 43'0%—ról 46'0%—ra, a fenyőerdők arányszáma pedig 4'2%-ról ő'l%-ra emelkedett. A fenyvesek kiterjedé—

sének növekedését az újabb időben fogana—

tosított telepítésekkel indokolhatjuk. Feny—

veseink jelenlegi területe azonban oly cse—

kély, hogy a hazai fenyői'at'ogyasztás szem- pontjából még a közölt mértékűnél jóval nagyobb a'anyú emelkedés sem okozhat jó ideig száinbavehető változást. A tölgyesek területének csökkenését és ezzel összefüg—

gően a bükk— és más lomberdi'iknek térhó—

12. szám.

dítását jórészben az erdészeti törzskönyvek helyesbítésével indokolhatjuk, mert a törzs—

könyvekben korábban a tölgyesek között nyílvántartott csertölgyek a: törzskönyvek kiigazítása alkalmával az utóbbi években a bükk— és más lomberdőkhöz tétettek át.

A lombfák kiterjedésének gyarapodását

— 1232 —— 1929

még az a körülmény is elősegítette, hogy a legújabban foganatosított alföldi erdőtelep pítéseknél igen gyakran a lombfák közé tartozó akácfát alkalmazták.

Az erdőknek tulajdonjogcímek szerinti összetételére vonatkozó adataink (l. 2. sz.

kimutatást) azt mutatják, hogy az összes

2. Az erdőterület megoszlása tulajdonjogcímek szerint az 1928. év végén.

Répartition, suivcmt le proprie'taire, de la superficíe des foréts iz la fin de 1928.

Erdőterület —— Superficie des foréts

tulajdonjog-címek szerint -— propriétaire

Országrész jellegű _" _ _- Községi és , . , .. . , ,

Al — th.— Kb— R_ —

gazdasági vidék osszesen Riggs ggggggg; vígjii Egyházi fiai;? tokgzsslárgi Érzzeivseángi Magán-

— - t t I . _ ,r ., ,_ .

Réawns awcoles 0 a Etat vitái—í??? fíi'áií'" EM Warm- pgrráans WWW

autonomes

T; tulajdonban álló erdő kataszteri holdakban —— arp, cad.

Dunántúli dombos vidék

Transdanubie . . . . 1,049.571 11.982 33.350 32.480 155204 227750 137911 6.558 444336 Alföld— Grande Plaine 397.885 30.559 70.709 4.235 34.264 19.347 23.650 5.237 209884 Eszaki dombos vidék ——

Nord .. . . . . .. . . 581.852 43.575 8.440 2.181 83.069 49.235 67.228 13.008 315.116 Összesen —— Total 2,029.308 86.116 112.499 38.896

erdőknek 47'8%—a szabadrendelkezés alatt álló magánerdő volt, melyek az erdőtörvény—

ben (1879 :XXXI. t.-c.) rendszeres gazda- sági üzemterv szerinti gazdálkodásra nem köteleztettek, 52'2%—a pedig különböző

AZ ERDőTERÚLET TULAJDONJOGCiMEK SZERINT.

Super/?m! de fbré/s suiran/ le mappára/re.

1928

Szabad/rgalmi (magá/l) amo"

fax-973 de parl/Miér;

Kázség/ ek fámwy/tafeks'gierdi

fa'e L'n/Munes ef de Me: forumra

alma %.

%

%.,

M 5: sz vsza

furi/s :! fU/ISES Káká/rfükassag/ mio".

foréfs tie mpmpr/é/a/res.

fil/mznmáry/ferda' H/ncs/ár/erzri.

fure/5 de Wei/mmm: farán de It'/af [gy/181! erdo' Alap/lya/y/ aran:

foréfs de fbnda/mns.

Raszveryfa/sasay/ mid;

fafe'fs de Sas/élés par ama/zs

L

(kincstári, községi, egyházi stb.) jogcímű korlátolt forgalmú birtokoknak képezte a részét. Az utóbb említett erdők az erdő- törvény 17. §—a alá tartoznak, tehát a gaz—

dálkodás ezekben a törvényszerű üzem—

tervben megállapított keretek között folyik.

A korlátolt forgalmú birtokokhoz tartozó erdőknek legnagyobb hányadát, pontosan 28'0%-át, a hitbizományi erdőbirtokok ke'- pezik. A százalékos részesedés nagyságsor—

rendjében azután 25'7%-os aránnyal az egyházi tulajdont képező erdők következ—

nek. Az egyházi erdőbirtokoknak oroszlán—

részét a róm. kath. egyház erdőbirtokai fog—

lalják el, amennyiben az összes egyházi tu—

lajdonban levő erdőknek 98'3%-a ennek a felekezetnek erdeire esik; a többi felekeze- tek az egyházi erdőbirtokokból együttvéve is csak 1'7% felett rendelkeznek.

Nagykiterjedésű erdők vannak még az egyes közbirtokosságok tulajdonában is.

Ezek az erdők az 1928. év végén a korlá—

tolt forgalmú erdőbirtokoknak 21'6%-át tették ki; Végül a kötött forgalmú erdőknek 10'6%—a községi, 8'1%-a kincstári, 3'7%—a alapítványi, 2'3 % -a pedig részvénytársasági tulajdonban állott.

A különböző jogcímekhez tartozó erdő—

birtokok közül az Északi dombos vidéken a kincstári es a részvénytársasági erdők, az Alföldön a községi, a Dunántúli dombos

12. szám.

vidéken pedig a magán-, az alapítványi, az egyházi, a hitbizományi és a közbirtokos- sági erdők a legkiterjedtebbek.

A birtoIcnagyságcsoportoknak az erdő- gazdaságban való szerepére vonatkozólag törzskönyvi adataink nincsenek, rendelke—

zésre állanak ellenben a földbirtokoknak a közigazgatási hatóságok által a kataszteri birtokívek alapján összeállított területi ada- tai. Ezekre nézve azonban meg kell jegyez—

niink, hogy a kataszteri erdőterületi adatok az erdészeti törzskönyvek adataitól elég nagy mértékben, eltérnek, amennyiben 1928. év végén a kataszter szerinti erdő- terület 125300 kat. holddal kisebb volt.

mint az 1. számú kimutatásunkban közölt, törzskönyvi erdőterület. Az eltérésnek az a magyarázata, hogy a kataszteri felmérés, melynek eredményei alapján a kataszter adatai összeállíttatnak, továbbá az erdészeti törzskönyvek vezetése, melynél jórészben az erdőbirtokosok bevallasa szolgál tám—

pontnl, nem halad egymassal párhuzamo- san.

A rendelkezésre álló kataszteri adatok szerint (1. a 3. számú kimutatást) 1928 végén a 100 kat. holdnál kisebb birtokok az or—

szág erdejének csak 10'6% —át foglalták ma—

—— 1233 —— l929

gukban. Az ebbe a birtoknagyságesoportba tartozó birtokok közül az SOM—100 kat. hold erjedelműek az erdőknek éppen csak 1'8% —a felett rendelkeznek, mert a nagyobb há—

nyad, az erdők 8"8%—a az 50 kat. holdnál kisebb kiterjedésű birtokoknak képezte ré—

szét.

A 100———1.000 kat. holdas középbirtokok z'illomanyaban az erdők már valamivel na—

gyobb aranyban szerepelnek, amennyiben az ország területén levő összes erdőknek l7'5%—a ebbe a csoportba tartozó birtoko- sok tulajdonában áll. A 100 500 katholdig terjedö kisebb középbirtokokon belül az erdők jóval kiterjedtebbek, mint az 500—w l.000kat.holdas nagyobb középbirtokoknál;

az összes erdők területéből az előbbi bir—

tokesoport 10'6'26 -ot, az utóbbi pedig csak 0076 -ot foglal magában.

Az erdőknek legnagyobb része, ponto- san 71'9%—a az 1.000 kat. holdas és ennél nagyobb birtokoknak, vagyis a nagybirto—

koknak birtokállonlanyában található; az erdőknek 37'0% —a, tehát a nagyobb hányad

az 1.000-——10.000 kat. holdas, 34'9%—a pedig a 10.000 kat. holdnál nagyobb terjedelmű birtokok tulajdonosainak kezében van. Az erdőbirtokok tehát, mint a multban, most 3. Az erdőterület birtoknagyságcsoportok szerint az 1928. év végén.

Superficie de foréts suiva'nt les catégories de conteuauce des proprie'te's á la fin de 1928.

A birtokok —- Propriéte's A birtokok nagyságesoportjai összes területe erdőterülete

Catégoríes de couteuauce superficie totale superficze de fo'réts

des WWW kataszteri holdakban ",dgfgggyjofggn -

arp. cad. ] totalc 7

: ' W ' ;, ! , , , ______ _,

Moins de— 50 kat. holdon alul — arp. cad. 7,431.533 166791 22

50—100 kat. hold -—-— arp. cad. 848.250 33.766 4'0

wav—200 ,, ,, ,, 753.726 59287 7-9

200—300 ,, ,, ,, ,, 483.662 55.074 11'4

300—500 , ,, ,, , 663.342 88.411 13-3

500——1.000 ,, ,, ,, 1,019.387 131748 12-9

1.000—2000 ,, ,, ,, ,, 878077 145132 16'5

ame—5.000 ,, ,, ,, , 1,160.015 281850 24-3

amo—10.000 ,, ,, ,, ,, 915444 277688 30-3

10.000—20.000 ,, ,, ,, ,, 773347 272522 35'2

20.000—50.000 ,, ,, ,, ,, 804370 273738 3410

plus de 50.000 kat. holdon felül —— arp. cad. H 430021 117395 i .27'4

Összesen —- Total .. 16,161.774 1,904.002 11-8

Az 50 kat. holdas és ennél nagyobb birtokok adatait a kataszteri birtokivek alapján a közigazgatási hatóságok szolgáltattak, az 50 kat. holdon aluli bixtokkategória adatai pedig az 50 kat. holdon felüli birtokok adatainak a kataszteri felmérés alapján megállapított országos eredményekből törtent levonasa útjan allapit—

tattak meg. Miután a kataszteri felmérés és az erdészeti törzskönyvek vezetése nem halad párhuzamosan, az erdőterületeknek itt közölt adatai az elözö táblázatokban közölt adatoktól eltérnek. — Pour les proprie'tés de 50 arp. cad. el au—dessus, chz'ffres fourm's sur la base des feuilles de cadastre par les autorités adminis—

tratives. Pour celles de moins de 50 arp. alól., on a déduit des résultats généraum du cadastrage .les chi/fres—

(les proprie'tés de plus de 50 arp. cad. Comme le cadastmge ne se fait pas parallelemeut aux registres fores- tie'rs, les chilfres ci-dessus diűáreut de ceux des autres tableaum.

12. szám. — 1234 — 1929 is legnagyobbrészt a nagybirtokosok tulaj—

donában vannak. A világháború előtt, 1913—

ban, a mai területen a közép— és nagybirto- kok az erdőknek 93'696 -a felett rendelkez—

tek s a kisbirtokoknak az erdőterületben való részesedése csak ő'4%—ot tett ki, az

időközi parcellázások, eldarabolások és a földbirtokrendezés eredményeként azután az 1928. év végén az erdőknek 89'4%—a a közép- és nagybirtokosok tulajdonában, lt)'ö%-a pedig a kisbirtokosok kezén volt.

Ez a változás nem túl nagy, mert a földbir—

tokrendezés az erdőket lehetőség szerint nem érintette, s az erdők elidegenítése kor- látozva van. Miután azonban az erdőgazda—

ságban a termelési időszakok összehason—

líthatatlanul hosszabbak, mint a szántó—

földi termetésnél, okszerű erdőgazdaság folytatására inkább a tőkeerős és a szüksé—

ges erdővédelmi intézkedések végrehajtá- sára képes közép- és nagybirtokok az al—

kalmasabbak, mint a tőkében szegény, törpe- és kisbirtokok, az erdőgazdaság szempontjz'iból az erdőknek a közép- és i'iagybirtokokkal való fentemlített szo- rosabb kapcsolata nem mondható kedve—

zőtlen jelenségnek.

Ha az erdőknek az általánosan elfog:- dott megkülönb'öztetés szerint a kis—_ kö- zép— és nagybirtokokhoz való viszonyát vizsgáljuk, adatainkból kitűnik, hogy á kisbirtokok összes területéből az erdők 2'4%—ot, a középbirtokok területéből It'—t ító-ot, Végül a nagybirtokok területéből már 27't5%—ot foglalnak el. Tehát az erdők jelentősége százalékban kifejezve a középbirtt)ikoknál 37596-kal, a nagybirto—

koknál pedig l()5()%-kal meghaladja a kis-—

birtokok erdőterületi részesedésének ará-

nyát, mert az utóbbiaknál nem az erdő,

hanem a szántóföldi termelés bir legna—

gyobb fontossággal, viszont a közép- és nagybirtokoknál már az erdőgazdaság is jelentős szerephez jut. Természetesen a kis—i liözép- és nagybirtokokon belül. a szűkebb határok között mozgó egyes birtoknagyság—

esoportokban az erdők aránya a közölt mértéktől meglehetősen eltér. A vonatkozó adatok szerint legnagyobb az erdők aránya azoknál :) birtokoknál, amelyeknek összes területe a 1().()OO——2().()t)() kat. hold között mozog, e birtoknagyságcsoport területének ugyanis nem kevesebb, mint 35'2%-a erdő—

ből áll. A következő (20.000————50.000 holdas) bírtoknagyságcsoportban is csak alig va- lamivel kisebb, 34'0%—os az erdőknek az összes területhez való aránya. Viszont leg—

kisebb a mívelési ágak között az erdők .le—

lentőse'ge az 50 kat. holdnál kisebb és 50—100 kat. holdas terjedelmű birtokok csoportjában; amott az erdők az összes te- rületnek csak 2'2%-át, emitt pedig alig 4'O% át adják.

Rátérve az zott üzemmódolc számú

erdőgazdaságban alkalma—

ismertetésére (lásd a 4.

kimutatást), adatainkból megálla- 4. Az erdőterület megoszlása üzemmódok szerint

1928-ban.

Répartition de la supcrfície de foréts sm'va—nt le mode d'exploitation, em 1928.

EAz erdőterület megosztása A )üzemmódok szerint ,Repuríítion de la super—

lficíe de foréts snivant le

Az erdőterü- let összesen

Országrész jellegű ; mode d'exploítaííon S'WffffCif

' - - ' tuk __ total: de

gazdasagi Videk : , ,, , , -, , _ . ' szalerdo sarjerdó fore s Regions ag'rwoles futairs tailh's

kataszteri holdakban arpmts cadaslmux

Dunántúli dombos 5

Vidék —— Trans— § § 8324265

danubie . . . . . . i 217145 i,049.571

Alföld — Grande !

,Plaine . . . . . . 71.242? 326.643 _ 391885

Északi dombos vi- : §

dék — Word . .A 275131! 306721 581852

Osszesen — Total ( 1,178.799§ 850509; 2,029.3os

.

AZ ERDÖTERÚLET ÚZEMMÓDOK szzmm

Super/TM de furi/: xmvan/ ány mm Jami/MM

, xv! X

,

x—(T'K

/x " x

, (v N'k

!_. ) s

A . , é % (f

.; — AKI nem ma u : x.;

' 'Pií mama % f Magna/rna

l l , mm

Nem mm

'x wu'nn'm nnmaos vmc'u

* mas-www

* /

! (

; ' rf

. ;

mm ;

GHAND!XIII! ] v !

_A . 7 '

x Nem J ///

x_x zV'

"A—_ / .,; Száemí '

V"M fura/cs '

. Swamp"

TNT/l.:

. ;: Sx un

píthatjuk, hogy az erdőknek nagyobb része.

pontosan 58'1%-a szálerdő—üzemmód, 41'9

"(ő—a pedig sarjerdő—üzemmód szerint ke—

zeltetik. Ettől a megoszlástól a gazdasági vidékek erdeinek szál- és sarjer'dőgazdálko—

dás szerint való összetétele meglehetős nagy mértékben eltér. Az erdőknek ugyanis Du—

nántúl 79'3%-a szál-, 20'7%-a sarjerdő, az Alföldön a szálerdők az összes erdőterület—

nek már csak 17'9%-át, a sarjerdők pedig nem kevesebb mint 82'1%-át teszik ki, vé—

gül az Északi dombos vidéken az erdők

12. szám.

— 1235 _—

nantúl az értékesebl') szaler—dők, az Alföldön pedig a kevésbbé ertekes, de viszont rövi- debb idő alatt kitermelhető sarjerdők van—

nak túlnyomó többségben, addig az északi törvényhahisz'igok területén a kétféle üzem- mód szerint kezelt erdők közel egyforma aranyban szerepelnek.

A szalerdők faállonu'mya, eltekintve at—

tól az értéktőbblelu'il, melyet országos ered—

ményben a sarjerdőkkel szemben mutat—

kozó 38776 —os területi többlet idéz elő, át—

lagosan is Ól'tf'küsvlll). mint a sarjerdő, mert amazok faállománya magasabb kor-—

(*zsztályú. Viszont az előbbieknél a terme- lési időszakok hosszúak (T(Pltltl év). A sarjerdőknél a helyzet éppen megfordított.

a faállomz'my értéke kisebb, mint a szál—

erdőkben, de viszont aránylag rövidebb idő (20—40 év) alatt kitermelhető.

A szalerdő-iizemmód mellett tehat főleg a kedvező korosztz'ilyokkz—il kapcsolatos ma—

gasabb érték és jobb minőség a sarjerdő- gazdálkodás mellett pedig a rövidebb idő alatti éntékesítési lehetőség hozható—fel legí—

főbb előny—ként. Jelenlegi helyzetünkben.

amikor—az erdők kiterjedésének elégtelen- sége következtében a kitermelhető faanyag mennyiségek a belső szükségleteknek csak egy kis hányadát fedezi, úgyhogy a hiányzó mennyiségeket a mai határokon kívül eső erdőségekben kell drágán meg 'ásarolnunk, pillanatnyilag a sarjerdőgazdálkodás mu—

tatkozik előnyöse'bbnek. Ha azonban figye—

lembe vesszük. hogy tervszerű erdőgazda—

ságban a távolabb jövőről is gondoskodni kell, akkor kétséget kizáróan megállapít- hatjuk, hogy lehetőleg a szaler'dőgazdz'ilki;- dásra kell áttérnünk. mert erdőgazdasá—

gunk csak így felelhet meg az egyetemes érdekek n ek .

II. Erdősítés általában.

A törvényes üzemtervszeri'i gazdálko—

dásra kötelezett, vagyis a korlátolt forgalmú birtokokhoz tartozó erdőgazdasagokban az iizemtervek szerint a kitermeléssel kapcso—

latban megfelelő terjedelmű területek be- erdősítése kötelező. A szabadforgalmi'i bir- tokokhoz tartozó (1. n. maganerdőkre nézve az üzemterv szerinti kezelés kötelezettsége nem áll fenn, ellenben a fakitermelés ható—

—sági hozzz'ijz'irulz'istól van függővé téve, oly- képen, hogy a kitermelr'xsre vonatkozó en—

gedély minden esetben azzal a kötelezett- séggel adatik meg, hogy az erdőbirtokosok a t'abasznz'llattal pz'irhuzamosan. illetőleg

__ J

' ERDÖSITETT TERULET.

Super/ime zip/ség.

1919-1928

! s o_ aza/- lraf/ia/a'W/Mpfs dám ca! ..

140

30

20 /'

10 th

()

MSLSMlglg 20

annak ellensúlytízásaképen megfelelő nagy—

ságú területeket beerdősíteni tartoznak.

A fatermelés és az erdősítés ilyeténké- peni szabályozása annal is inkább indokolt.

mert megfelelő korlátozó rendelkezések nél—

kül megtörténhetnek, hogy a nagya'ányú importtal összefüggő jelenlegi elég magas faanyagárak hatása alatt az erdők egy része letaroltatnék a nélkül, hogy erdősítés

útján az utánpótlásról gondoskodás történ—

nék. Ezekkel a rendelkezésekkel tehát a fa- használatnak az ország érdekei által meg—

szabott normális keretek között tartasa meg—

felelően biztosíttatott.

Az 5. számú kimutatásunk adataiból megállapítható, hogy a világháború befeje- zése óta eltelt 10 év alatt a mai határokon belül összesen 273.784 kat. hold területet erdősítettünk, úgyhogy az új erdőknek a kiterjedése az összes erdőterületnek 1233")

fil—át foglalja el. Az egyes évek erdő—

sítései meglehetősen különböző mértékűek.

Legkisebb terület 1919-ben f1().859 kat.

hold), legnagyobb pedig 1923-ban (46.953 kat. hol-d), illetőleg 1926—ban (45.504 kat.

hold) került erdősítésre. Ezévtöl kezdve az erdősítés terén némi stagnálás mutatkozik:

az alföldi erdők telepítéséről és a fásítások—

ról szóló törvény remélhetőleg újabb lendü—

letet fog adni az erdősítésnek.

A közölt adatoknak a békeévek vonat—

kozó adataival való összehasonlítása útján megállapíthatjuk, hogy a békekötés óta vi- szonylag nagyobb területeket erdősítettünk, mint annakelőtte. Az 1909—1913. évek át- lagában ugyanis Magyarország régi terüle—

12. szám.

5. Erdősitések és felü ítások az 1909—l9l3 és az 1919—1 28. években.

Boisements et reboz'semenis enÉ1909—1913 et1919—1928.

Énisemens et reboísements

Xz gicss—f 'ííg32%3§$£í"""'

prescríts ej'ectue's

?. É V erdősítések terjedelme — síp—efficie

Anne'e Ég Ég

ore se %

§ kat. l'loldakban gél MÉ'É

* urp. cad. %%, ggg

s e § % Magyarország régi

területén Hongrie anc'icmne Moyenne de 1909— 1913

évek átlagában 162199 109953 0'8 Magyarország mai

területén Hongrie actuelle

1919 43.219 10.859 05

1920 56.853 12.145 0'6

Mag/enne de 1921— 1925

évek átlagában 75.442 28.718 1'4

1926 60.153 45.504 22

1927 49.437 29.531 12)

1928 53.065 32.179 16

tén az összes erdők ()'8%—ának megfelelő nagyságú területek erdősíttettek, a normá—

lis viszonyok visszatérte után pedig az er- dősítésnek ez az arányszáma az 1'4—2'2 %

közt ingadozik.

Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a közölteknél jóval nagyobb területeket kel- lett volna erdősíteni, mert mint adataink—

ból megállapítható, annak a területnek,

amelynek be'erdősítése az üzemtervekben, illetve a termelési engedélyben előirá—

tott, az 1921—1925. évek átlagában csak 38'1%—a7 1926—ban már 75'6%-a, 1927—

ben ismét csak 597234], végül 1928-ban 60'6%-a erdősíttetett. A tényleg beer'dősí-

tett terület aránya tehát javult ugyan, de az erdősítési hátralékok a mai területen az egyes években a 244 (s 61'9% között mo—

zogtak. Ha figyelembe vesszük, hogy a régi anyaország határain belül az 1909—1913.

évek átlagában a beerdősítendő területnek 67'8 %-a valóban erdősíttetett, tehát a hát—

rálék évenkint csak 32'2%—os volt, leszö—

gezhetjük, hogy az erdősítés aránya csak egy évben, 1926—ban volt kedvezőbb a bé—

kebelinél. Az okokat, amelyek az erdősítési hátralékokat előidézték, nem ismerjük, de abból a körülményből, hogy egy évben már a háború előttinél kedvezőbb arányt tud- tunk elérni, arra következtethetiink. hogy

— 1236 —— 1929

a hátrálékokat előidéző okok kiküszöbölése módunkban áll. Jelen helyzetünben pedig az erdőterületek növelésének még sokkal nagyobb fontossága van, mint a békekötés előtt volt, amikor gazdaságos termelés mel- lett tekintélyes fatömegeket tudtunk expor- tálni. Az erdősítési hátrálékoknak lehető kiküszöbölésére, illetőleg a békebelinél ki—

sebb mértékűre valo redukálására tehát különös gondot kell fordítanunk.

III. Az alföldi erdőtelepítések és fásítások.

Beigazolt tény, hogy az Alföldön az erdő-, illetve a l'ahiány az egyik oka annak, hogy a mezőgazdasági termelés ott elma—

radottabb, mint az erdőben gazdagabb Du—

nántúl. Az erdő, a fasor a pusztító szelek erejét megtöri, a levegőt lehűti, tisztítja, a lxarmatképződést elősegíti. Megköti a ho- mokot, továbbá a hó levét és az esőt s így a talajban Vizet tárol. Emellett a faínséget csökkenti s ezzel az Alföldön még meglehe—

tősen elterjedt szalma- és trágyatüzelésnek is; gátat vethet.

Ezeknek az előnyöknek elérése céljából alkotta—

tott meg az Alföldi erdők telepítéséről és fásításokról szóló 1923. évi XIX. t.-c. Ez a törvény elrendeli, hogy ...X magyar Alföld mezőgazdasági termelésének elő—

mozdítása, __ továbbá az egészségügyi és klimatikus viszonyok megjavítása érdekében, ——

lakosság l'aszükségletének fedezése céljából a ina-—

gyar Alföldet magukba törvényhatóságok területén tervszerű elosztással erdőket kell telepí—

leni és facsoportokat szólfogőkat _— vagy faso—

mkat kell létesíteni". A törvény értelmében első- sorban azokon a földrészleteken kell erdőt telepí- tenii amelyek más gazdasági mívelésre nem alkal—

masak. vagy pedig csak nagy költséggel volnának ily célra alkalmassá tehetők; ilyenek a szél által valamint a foglaló

mozgásbahozható futóhomok, a silány. homokos, szikes földrészletek és az ilyen területek, valamint a csak aránytalan nagy költséggel meg—

javítható vadvizes területek. A törvény előírja még azt is, hogy egy földbirtokosnak egy tagban 50 kat.

holdnál nagyobb szántóföldjét vagy legelőjét, to—

vábbá 20 kat. holdnál nagyobb rétjét vagy kaszáló- ját fasorokkal kell szegélyezni, valamint a tanya—

belsőségeket is minden esetben fasorokkal kell sze—

gélyezni

ártéri

Mindeddig az alföldi erdőtelepítések és fásítások eredményeiről nem voltak pontos adataink, most azonban az 1926——1928.

években végrehajtott ilynemű munkála—

toknak a Földmívelésügyi Minisztérium ál- tal összeállított adatai már rendelke- zésre állanak (lásd (5. szánni kimutatást).

12. szám.

6. Az 1923 : XIX. t.—c. alapján teljesített alföldi erdőtelepítések és gazdasági tásitások 1926—tól

1928—ig.

Boisements ejfeclue's dans liAlfóZd (la, Grande Flame) en vertu de la loi XIX de 1923 et boisemenls dans

des exploitations agm'coles, de 1926 Ez 1928.

Az 1926. év kezdetétől az 1928.

év végéig létesített — Du début de 1926 (IL la %n de 1.928

új erdőtelepí- gazdasági fásításnk tések — 7101"). baisemenís dum de;

boisements exploitat. .lgrícnle:

Vármegye, tjv. "M"—m M "fm—_—

co ; 8 § 2 §

Comitats, É ._ §. % .,; — És?

§ $— : *" MÉ o _

villás autonomes S É me' ávg Si 3 ES : m 1 s 4:— có * . :

s: *) §2£k§§993

! ÉÉsaÉI-WÉ'ÉI

N oÉgű;C—ÉKVɧ:;

E §áá§2§§§§ 83

Bács—Bodrog vm. —— com. 54 752 * 5 Baja. tjv, — ville auton. 9 45 —- _

Békés vm. —— com. . . 82 934 9 17

Bihar vm. —— com. . . 15 225 12 20

Borsod, Gömör és Kis-

hont vm. — com. . 16 40 14 55

Csanád, Arad és Toron-

tál vm. —— com. . . 32 154 —— 2

Csongrád vm. — com. . 99 827 96 58 Hódmezővásárhely tjv.

villa autonome . . 23 45 —— — Szeged tjv. — vílle aut. 1 95 —— — Hajdu vm. —— com. . . 6 218 —— 28 ' Debrecen tív. —— villa

autonome . . . . —— —— —— ——

Heves vm. —— com. . . 23 74 5 27 Jász—Nagykun—Szolnok

' vm. —— com. . . . 101 333 460 223

' Pest-Pilis-Solt—Kiskun

vm. —— com. . . . 343 2.511 28 14

Kecskemét tjv. —— ville

. autonome . , . . —— — —— —-

Szabolcs és Ungvm.- com. 84 1.467 —— 60 ' Szatmár, Ug. és Bereg

vm. —— comitat . . 91 970 — 35

Zemplén vm. —— com. . 31 128 —— 18

Osszesen _ Total Hl.0108.318i 624 562

Ezek szerint az utolsó három évben 1.010 esetben foganatosíttatott erdőtelepítés az Alföldön. Az esetek maximuma Pest és JászNagykun—Szolnok vármegyében for—

dult elő, amott 343, emitt pedig 101 esetben erdősítettek. Az ellenkező végletet Debre cen és Kecskemét képviseli, mert ezekben a törvényhatóságokban a vonatkozó törvény alapján még nem telepítettek erdőt.

Az Alföldön telepített erdők kiterjedése országos összegben 8.318 kat. hold. A tele—

pítésnek terület szerint legnagyobb része

Pest (30'2%), Szabolcs és Ung (17670), to- vábbá Szatmár, Ugocsa és Bereg (11770), valamint Békés (11'2%) Vármegye terüle—

— 1237 ——

1929_

tén foganatosíttatott. A többi alföldi tör- vényhatóságokra a három év telerpíte'seiből mindössze 29'3% jutott.

A gazdasági fásításokra vonatkozó ada—

taink szerint az említett idő alatt összesen 624 kat. holdon szélfogó pászták és facso- portok létesíttettek. Ezekben a munkála- tokban Jász-Nagykun—Szolnok vármegye vezet 73'7%-os részesedéssel. A gazdasági fásítás keretein belül összesen 562 folyó' kilométer hosszú vonalon fasorokat léte- sítettek. Ezeknek a fasoroknak 39'7%-a ugyancsak Jász-Nagykun—Szolnokvármegye határain belül található. Látható tehát.

hogy az alföldi erdőtelepítéseket tekintve Pest vármegye. a gazdasági fásításokat ille- tőleg pedig Jász-Nagykun—Szolnok vár—

megye áll az első helyen.

Mindezek az adataink azt mutatják, hogy az alföldi erdőtelepítés és fásítás a kezdet nehézségei ellenére jó úton halad is egyes törvényhatóságok területért eddig is elég számottevő eredményt ért el. A fel—

merült nehézségek elhárítása természetesen időt vesz igénybe s így némileg hátráltatja a munkálatoknak megfelelő mederben és gyors tempóban való végrehajtását. Idő—

közben már történtek intézkedések, melyek alkalmasak arra, hogy a főbb nehézsé- geket elhárítsák, illetőleg a minimumra csökkentsék. Egy 1928. évi július hó folya—

mán kiadott kormányhatósági rendelkezés alapján ugyanis az állam. az erdőtelepítésre és fásításra szükséges facsemetéket és su—

hángokat az államrende'szeti csemeteker- tekből az érdekelteknek díjtalanul rendel—

kezésére bocsájtja, méltánylást érdemlő ese—

tekben pedig —— ugyancsak díjtalanul el- szállíttatja abba a községbe is, amelynek határában azok eliiltetésre kerülnek.

Ugyanezen célból a földmívelésügyi kor—

mányzat a rendelkezésére álló hitel keretei

által korlátozottan, kataszteri holdankint 50

pengő erdősítési kölcsönt is ad a telepítők' nek. A kölcsön összege az erdőtelepítés be- fejezését követő évtől számítva 20 év alatt egyenlő részletekben fizetendő vissza.

Ezek a rendelkezések az alföldi erdő- telepítésnek és gazdasági fásításnak remél—

hetőleg erős lendületet fognak adni, . úgy—

hogy rövid időn belül az eddigit felülmúló eredményről lesz módunkban beszámolni.

IV. Fatermelés.

A fatermelésről, illetőleg a fahasználat- ról ezideig csak a kincstári erdőkre vonat- kozólag rendelkeztünk számszerű, pontos