• Nem Talált Eredményt

Kert- és rétgazdálkodásunk

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Kert- és rétgazdálkodásunk"

Copied!
5
0
0

Teljes szövegt

(1)

9. szám.

———771—-— 1936

Persze itt is hangsúlyozni kell, hogy a nepesseg töredékrészet kitevő felekezetek viszonyszámait bizonyos óvatossággal kell kezelni, mert alacsony abszolút számok nem alkalmasak viszonyszámok számítá- sára. A népesebb felekezetek közül —— el- tekintve az ,,egyéb és ismeretlen" rovatba sorozottak rendkívül magas arányától ——

az izraelitáknál talalkozunk leggyakrab—

ban az elválásokkal, hol az országos átla—

got kétszeresen is felülmúlják a százezer

lélekre számított viszonyszámok. A refor- mátusoknal is gyakoribb a válások száma valamivel, mint általában az összlakosság- nal, ellenben az_ evangélikusoknal és a római katolikusoknal viszonylag ritkábban fordul elő.

Végezetül álljon itt még annyi, hogy az egyes felekezetek közötti áttérések folytán az utolsó 15 ev alatt a baptisták és a római katolikusok kivételével, valamennyi feleke—

zet veszteséggel zárta az áttér—esek mérlegét.

Fogarasi Zoltán dr.

; MEZ ÖGAZDASÁ G e

Kert- és rétgazdálkodásunk.

Le rendement des jardz'ns, prés et praim'es en Hongrie.

Re'sume'. Des documents innombrables du tc-

censement agricole exéeuté au printcmps de 1935,

on vient de publier ceux concernant les exploita—

tions Ilol'ticoles. Ajoutons gu'ils ne comprennent pas les jardins de [leurs ni les parcs, (]ui représen- tent plus d'un guart de la super/lete totale des cx—

ploitations horticoles. —'—— D'aprés le cadastre, cette superficie—la était au Ier januíer 1935 de 198122 arpents cadastraux, dont 7()'8% aűiectés á la pro- duction de plantes agricoles. Cette proportion dif- fére suiuant les regions; elle représentc 64'8% pour la Transdunubíe, 77'6"0 pour [Ell/"öld, 71'5% pour le Nord.

Naturellement, la production des plantes ugri—

coles a pour les terres laboure'es une proportion dépassant fort celle des jardíns (a l'exeeption de la salade, cultivée dans les jardins sur une super—

ficie de'passant de 12/1170 celle ou elle est cultivée dans les terres labourées).

Pour plusieurs planles agricolcs, la production des jardins couvre une partie considérable des be—

soins de la consommation; [es super/ieies y con- sacrées représentent, par rapport aux terres labou—

róes affectéesala culture des mémes plantes, 90'8%

pour le piment vert, 60'6% pour les pois vetts, 56'2% pour le concombre, 55% pour lloígnon, á8'8% pour la tornate. (les plantes-Ia sont cultivées le plus souvent dans des erploítations du systeme bulgal'e, situées prés des grands marchés,

Grdce a Pintensilé de la horliculture, le ren- dement moyen par arpent cadastral des plantes agricoles y de'passe en général de beaucoup celui des mémes plantes produites en terres labourées.

celui-ci

pour la Grande Plaine et le Nord Cette (li/férence,

(lui saute le plus aux year, est due non seulement Phorliculture, mais aussi, pour á la de'générescence, constatée ("1 llintensité de

une certaine part,

en plusieurs endroits, des pommes de terre plantées en terres labourées. Par contre, pour lloignon, le rendement moyen des jardins est infe'rieur de 19'8% ("1 celui des terres labourées.

'Signalons encore, pour les plantes agricoles cultivées en jardins, (Iu'en 1935 la valeur en a été a lu production de 42846'13/16 pengős, soit .?"270

de la valeur totale de la production des lerres la—

hourées.

En ce gui concerne les prés et prairies, la su- perficíe en était en 1935 de I,089.650 arpents ca- dastraux, soit lr'lr% de moins (1ue pendant les an- nées 1934 et 1933. -— Én 1935, de la superficie des prés et prairies, il revenait 451900 a la Transdanu—

bie, 39'9% a la Grande Plaine, 14'2% au Nord.

A— Én 1935, Ia production de foin a été des plus fatbles, accusant une diminution de 15'3% sur celle de Pannée pl'écédente; a la production de 1933, elle a été inférieure de 30'9%. En raison de la mauvaise récolte, le prix: du foin a dépassé de 31'100 celui de 1934 et de 110'7% celui de 1933.

Ajoutons aulen 1935 la valeur de la production de foin a représenté 5'1% de celle de la production totale des tcrres laboure'es.

*

A m. kir. kormány még az 1935. év kora tavaszán 1.111/1935. sz. rendeletével az ország összes -— földadó alapját képező

—— mezőgazdasági ingatlanainak és üzemei- nek összeírását kötelezővé tette. Teljes negy-

(2)

9. szám.

elég nagyszámú érdeklődők Végre most hozzá fognak jutni a mai Magyarország mezőgazdasági helyzetét minden irányban megvilágító adatokhoz.

Ennek a nagy statisztikai összeírásnak eredményei természetesen eddig még nem kerülhettek a nyilvánosság elé. Az adatok legnagyobb részét alapos és elég hosszú időt igénybevevő felülvizsgálat után most dol—

gozzák fel, sőt a birtokviszonyokat tartal- mazó anyag összesítése már közel áll a be—

fejezéshez. A mezőgazdasági üzemekre vo- natkozó rengeteg adat különböző kombiná- ciókban azonban csak mast került feldolgo- zásra. Eddig mindössze a kerti termelésre vonatkozó területi- és termésadlatok állanak rendelkezésünkre, tehát olyan adatok, ame—

lyeket hazánkban eddíg a szakkörök és ér—

deklődők sajnosan nélkülöztek.

Mielőtt ezeknek az adatoknak kivonatos ismerte-tésére rátérnénk, hangoztatni kell,

—- 772

1936 hogy csak a mezőgazdasági termények kerti termelésére vonatkozó adatokat dolgoztat—

tuk fel. A diszket—tek, parkok, a virágoskeré tek összeállítasainkban nem szerepelnek. Ez a kihagyott kertterület kertjeink összterüle- tének több mint negyed része. Az ország kertjeinek összes területe ugyanis az 1935.

évi kataszteri adatok szerint 198.122 kat.

hold, ennek 70'8%—át tulajdonosaik mező- gazdasági terményekkel hasznosították. Az egyes országrészekben az említett arány meglehetősen eltérő, így a Dunántúl 86.092 kat. holdat kitevő kertterületének csak 648

%-a volt mezőgazdasági terményekkel be—

ültetve, az Alföldön ez az arány 77'696, az északi dombosvidéken 71'5%. A legtöbb park, díszkert és virágoskert a Dunántúlon található, tehát abban az országrészben, amelyikben a legtöbb nagybirtok van. Me- zőgazdaságilag legjobban az Alföldön hasz—

nálják ki a kertek területét. Egyes kül-

]. A kertek bevetett területe és terménymennyísége az 1935. évben.

Superficies ensemence'es des jardíns et production de ces super/icies, en 1935.

Bevetett terület kat. hold Termésmennyiség Super/kies ensemencées, en Récolte, guantité

arp. cad.

A termény neve g

Prodm'ts ?;na,§ 'a;.. .. e. m.:nix—sk §:. ' § 'a';. _. s: .. arag ;

SM 3563 32 sem BN 263 43 ?. 20 m

Tengeri —— Mais . . . . 7.249 4.687 3.468 15.404 71.230 43.329 31.693r 146.252 Burgonya —— Pommes de terre . 15.032 16.763 11.044 42.889 886955 930329 632175 2,449.459 GörögdinnyreSárgadinnye _— MelonMelon d*eausucrin . 178140 817550 107149 1.144797 15.0308.004 52.84224.634 4.1519.221 36.78977.093 Takarmányr—épa — Betteraues fourrag. . 2.739 2.759 1.517 7.015 516690 431.765 264.430 1,212.885 Csalamádé —— Mais iourrager . 2.566 1.853 1.886 6.305 311605 230560 261690 803855 Lóhere —— Tréfle . . . . . 1.454 870 382 2.706 29.687 17.917 6.620 54.224 Lucerna —— Luzel'ne . . . . . . . . 3.537 2.381 1.940 7.858 70.504 40.658 30765 141927 Egyéb szálastakarmány 4— Autres gros

iourrages . . . . . . 4.579 1.644 1.610 7.833 75.507 25.686 22.249 123.442

Kender mag —— pour graíne _ . 1.174 650 964 2.788

Chanurel kóró M íígvs 402 196 341 959 9.791 5.612 7.931 23.334

Mák —— Pauot . . . . . . . . . 1.132 1.206 354 2.692 2.930 2.814 875 6.619 Bab (magnak) —— Haricots (pour graine) 750 1.275 554 2.579 3.171 4.553 2.230 9.954 Bab (zölden) —— Haricots ('verts) . 810 1.647 509 2.966 18.506 28.708 8.033 55.247 Borsó (magnak) —— Pois (pour graine) . 426 577 200 1.203 2.563! 2.274 1.083 5.920 Borsö (zölden) _— Pois (verts) . . . . 918 1.316 350 2.584 22.039 22.746 7.207 51.992 Paprika (fűszernek) —- Paprika (piment),

pour épíce . . . . , . . . . . . 410 245 65 720 2.456; 1.340 480 4.276

Paprika (zölden) -— Paprika (píment) vert 981 809 188 1.978 27.292; 20.334 5.076 52.702 Vöröshagyma Oignon . . . . . 1.255 1.408 462 3.125 57.042; 62.835 17.927 137804 Fejeskáposzta __ Chou pommé _ 1.434 987 358 2.779 140965; 85.026 24.845 250.836 Paradicsom __ Tomate 1.061 1.028 344 2.433 50.242) 52.017 17.617 119.876

Saláta _ Salades _ 853 1.092 181 2.126 29.386) 32.391 4.383 66.160

Uborka _ Concombres _ . . 696 784 263 1.743 28.580 29.205 7.873 65.658 Gyökuérzöldség —— Légumes d racines co-

mestibles . . . . . . . . . . 900 1.312 513 2.725 37.665 44.296 19.119 101.080 Egyéb főzelék— és zöldségféle -— Autres

Iégumes . . . . . . . . . . . 2.161 3537 1.411 7.109 _ ; —— —-

Egyéb termény —— Autres produits . 4.114 4.889 1.615 10.618 —— —— ——

Összesen __ Total:. 55.777 54.632 29.811 140220! — J —— _ _

(3)

9. szám. ———773——— 1936 2. A kertekben és a szántóföldeken elért átlagtermések az 1935. évben.

Rendement moyen, en 1935, des jardins et des terres laboure'es.

A kertekben termelt ter A szántóföldön termelt Égbsggbgezxnáleíááltag; igazgat;

mények kat. holdankmti termények kat., holdan— termelés átlaga Ó/o—ban _ La mo—

atlagtermese g Ren- kinti atlagtermese (; yemle de la production des jardins

. §"??? TÉűíZ'ffÁÉ'ií 557732 Tgűft'fifífií WWW WWW *) 0" Mft

A m rmeny "ove , gins, en 4 ] terkesylaboirées, m (] Zlígtíílt—d); igrzgyfálgjug'íeíLÉÉÉZS

Produits

*: .3 . u 3 3 . u 2—3 § . .,

ars use : se': Én?; %% . se': ne %% ee:

cas-* (a az sem 2543 ama" w? 2012 oh§ (Can' m ?. ace

Tengeri Mais . . . . . 98 92 9'1 9'5 92 59 7'1 7'14— 6'5%— 55'9—4— 28'24— 33'8 Burgonya —— Pommes de terre 59'0 55'5 57'3 57'2 '33 3 25'5 24'4 28'5 4— 772 4—117'6 4—134'8 —(—100'7 Görögdinnye —— Melon dleau 84'3 64'7 61'6 67'4 80'8 55'4 44'6 55'9 4— 4'3—l- 16'84— 38'84— 20'6' Sárgadinnye " Melon. suctin . 57'1 44'8 38'8 46'1 60'2 39'2 31'4 40'8 — 5'1 %— 14'3 4;— 23'6 %— 13'0' Takarmányr—épa —— Betteravcs

fourrag. . . . . . . . 188'7 156'5174'3 173'01077 97 6 100'0 102'0 L 753? % 60'34— 74'3—t— 69'6 Csalamádfé -— Mais fourrager l21'4 1244 1388 1274 968 889 102'1 94'5 4 25'4 —)— 39'9 J;— 350 4— 348 Lóhere —— Tréfle . 20'4 206 17 3 200 16'4 15'3 12'8 15'5 4—24'4 4;— 34 6 —(— 35'2 —)— 29'0' Lucerna —— I.uzerne . 19'9 171 159 18'0 19'5 174 170 18'1—(l- 2'1— 1"?— 65 v 06 Egyéb szalastakarmány ——

Autres gros iourrages 16'5 15'6 13'8 15' 13'1 11'9 11'1 12'5 —$26'0-*— 311 J;— 24'3 —)— 26'4

(ma - om'grm'nf' 29 3'3 2'8 3'0 3'2 2'6 2'9 2'8— 9'4—i— 26'9— 3'4 7'1

KCMEPCMWCMÓ£ 3 iiges 24—3 28-6 233 %B 22'1 21-4 171 21'2—t 10-04r 33-54 36-31 170

Mák —— Pavot . . . . . 26 23 25 25 25 24 21 24 -(— 4'8— 432) 19'0 $ 4'2 Bab (magnak) —— Haricots )

(pour graine) . . . . . . 42) 36 40 39 4'4 3 (% 4'1 4'0 —— 45 0— 2'4— 2'5 Bab (zölden)—Harícots (verts) 22 9! 174 15'8 18'6 15'7 12'2 12'1 12 ') —)— 45'9 —t— 42'6 —(— 30 6 -)— 44'2 Borsó (magnak) —— Pois (pour (

graíne) . . . . . . . G'OW 3'9 5'0 4'9 6'3 49 56 5'5— 4'8— 20'4— 10'7 —— 10'9 Borsó (zölden) Pois (verts) 24'0 17'3 20'6 20'1 15'9 15'8 16 7 159 (5020 % 9'5 ( 23'44— 26' Paprika (fűszernek) _ Pap- (

fika (piment)y pour épice . 601 5": 74 5'9 5'1 47 5'6 4'7 4—17'64— 17'04— 321 %— 25'5 Paprika (zölden) _ Paprika (

(píment) vert . . . . . 27'8 25'1 27'0 26'7 26'2 28'3 23'2 27'74— 6'1 —— 11'34— 16'4— 3'6 Vöröshagyma _— Oígnon 454) 44'6 38'8 44'1 326 572 336 550 4—39'3— 22'0—4— 155 —-— 19'8 Fejeskáposzta —— Chou pommé 98'3 86'4 694 902 64'8 669 613 65'9 % 51'7—l— 29 1 4)— 132 Jr- 36'9 Paradicsom Tomate , 4.7'3) 50'6 51'2 49'3 44'8 46'5 53'6 47'0—(— 5'6—(v— 8'8 — 4'54— 4'9 Saláta Salades . 344 297 242 31'1 81'1 18'7 16'1 22'2 4— 10'6—4— 58'83— 50'3 %— 40'1 Uborka _— Concombres . 41'1) 37'3 29'9 37'7 39'3 29'6 22'7 29'6 Jr— 4'6—E— 9603; 31'7 —)— 27'4 Gyökérzöldség ——— Légumes á !

racines comestibles 418! 33'8 373 37'1

(

államok a virágkertészetek adatait az alta- lános mezőgazdasági összeírás során külön figyelembe vették. Nálunk a virágkertészet nem olyan jelentős, a vonatkozó adatok kü- lön számbavétele hazánkban tehát nehezen indokolható.

Az egyes gazdasági növények kerti ter—

melésének (l. 1. sz. tábla) jelentősége a szántóföldi termeléssel szembeállítva nagyon különböző. Van több olyan termelve'nyünk, amelyiknek kerti vetésterülete nagyobb, mint szántóföldi vetésterülete, viszont van több olyan gazdasági növényiink, amelyik- nek kerti vetésterülete szántóföldi vetésterü—

leténe'ki (csak egészen jelentéktelen töredéke.

így (a saláta kerti vetésteriilete 12'4%-kal

nagyobb, mint a t'őterményként vetett zöld- bab szántóföldi területe. Itt azonban a bab hazai termelésében legnagyobb fontosságú szántóföldi közöttes termelést is figyelembe kell venni, ez alapon számítva a kertekben termelt zöldbab vetésterülete a szántófölde- ken termelt zöldbab vetésterületének már

csak 57'1%-a. A kertekben termelt tengeri

bevetett terül—ete viszont szántóföldi vetésterü—

letének mindössze 0'8%-a. Van egy néhány

olyan gazdasági növényünk, amelyiknél a kerti termelés látja el a fogyasztók szükség- letének jelentékeny részét, ezeknek kerti ve—

tésterülete természetesen megközelíti a szán- tóföldi vetésterületet. Ilyen többek közt a zöldpaprika (90'8%), a zöldborsó (60'6%),

(4)

3. Rétgazdálkodásunk az 1933—l935. években.

Prés et prairies en 1933—35.

A szénatermés Production de foin

ÉV; Akrétt,tgrílicliete a'vlaga ka .t átlagos .. . , ::

országrész Supírjlcíe das holdankint mennyisége én?!"? ossgígregekc prés et enmoyemw guanlíté valeur tolale Armées et régians praíries. en par drp. c. valeur m millíers '

arp. :. _____ ___, morning, de pengős

métermázsa 9 en pengos

1933.

Dunántúl Transdarmbie 518582 16'6 8,588.796 2'4 20.945

Alföld —— Grande Plaine 456994 14'3 6,521.689 32 20.765

Eszak —— Nord ... . . . 164552 1524 2,198.102 2"? 5.917

Összesen — Total. . 1,140.128 15-2 17308587 28 47.627

1934.

Dunántúl —— Transdanubie ... 521371 13? 7,183.273 4'4 31.392

Alföld -— Grande Plaine 454846 11'4 5,168.454 4'6 28.848

Eszak —— Nord ... 163762 11'3 1346 706 4'7 8.761

Összesen: —— Total. . . 1,139.979 12-4 14,14s.433 4-5 (34.001

1935.

Dunántúl —— Transdanubie 500043 12'5 6273828 58 36.117

Alföld Grande Plaine ... 434352 8'6 3,746.147 59 22.243

Eszak Nord ... . . . 155 255 9'4 1.464.157 6'5 9.527

Összesen: —— Totdl . . . l,089.650 10'5

11,484.l27 5'9 67.887

bolgár rendszerű míveléxsi módon termelik a nagyobb fogyasztó piacok közelében levő kertgazdaságok.

A kertekben termelt gazdasági növények termésmennyisége az összes termésmennyi- séghez viszonyítva a szántóföldön termelt mennyiséget csak a salátánál múlja felül, 57-6%-kial több (salátát termelnek a kert- gazdaságok, mint a szántóföldi gazdaságok.

Igen tekintélyes részt foglal el még a zöld- paprika (88'5 %), az uborka (71695), a

zöldborsó (76870), a fejeskáposzta (GO-(%%) és a paradicsom (51'4%). A kertekben ter—

melt burgonyamennyiség a szántóföldön termelt burgonyamennyiségnek igaz ugy,an hogy csak 17 6/6-(21, de népélelmezési szem- pontból ez a két és félmillió métermázsát kitevő kerti burgonyatermés egyáltalában nem közömbös.

A tialiajmívelés módjának sokkal belter- jesebb volta, az öntözés gyakorisága, több- szöri gyomlálás és a szükséges trágyázás rendszeres nyújtása a természetes magya—

rázata annak az érdekes jelenségnek, hogy a gazdasági növények egy kat.

holdra számított termésátlaga a kertekben rendszerint jóval kedvezőbb, mint a szán—

tóföldi termelésnél. A 2. szánni összeállítá—

sunk adatait szemügyre véve a burgonya kerti termelésének erzedmenyessége a legfel- tűnőbb. Több mint l()()%-kal jobb a ker—

tekben termelt burgonya termésátlaga, mint a szántóföldön termelt burgonya átlaga. A felsorolt előnyök, amelyek a kerti termelés—

nél rendszerint megállapíthatók, ilyen nagy különbséget nehezen magyaráznak, annál kevésbbé, mert láthatjuk, hogy az Alföldön és az (északi (lomb—()svidék törvényhakiságai—

ban ez a különbség még a lO()%—nál is je—

lentékenyen nagyobb. Itt ismét a szántó- földön használt burgonyavelögumó degene—

láltságára kell gondolnunk, legfőbb ideie hogy a vetőgumó teljes kicserelese hatósági umtseggel mielőbb gyökeresen keres7tiil- vitessék, különben rövidesen nemcsak, ])my burgony aexportra ('P'Vállalán nem gondol- hatunk, hanem ilyen körülmények között még a hazai fogyasztóközönség burgonya—

ellátását sem lehet majd bi7tosítani.

A másik érdekes jelenség a most emlí- tettnek teljes ellentéte, a vöröshagyma kerti mívelésének termósátlaga 19'8%-kal kedve—

zőtlenebb, mint a szántóföldön termelt vö- löshagyma átlav'i. A vöröshagyma az a gaz—

dasági növényünk amelyiknek szántóföldi mivelése nagyon hasonlít a kerti míVeléshez, aprólékos, egészen kis parcellákon termelik, a talaj előkészítése teljesen azonos a kert talaielőkészítő módjával, nem csoda tehát, ha a szántóföldi termelés eredményessége még jobb is a kerti termelés eredmé—

(5)

9, szám. ——77ö—-— 1936

nyességénél. Még azt is meg kell említenünk, hogy a vöröshagyma szántóföldi termelését az ország egyik legjobb minőségű szántó—

földjén űzik. Természetesen ez is hozzájá—

rul a szántóföldi vöröshaugymaterme'lés em- litett sikerességéhez.

A kerti termelésünkre vonatkozó adatok ismertetésénél még csak azt jegyezzük meg, hogy kertjeinkben termelt mezőgaz—

dasági termények összes értéke 1935—ben 42846646 pengő volt. Ez az összeg a szán—

tóföldi termés összértékének 3'276—11. Leg—

nagyobb tétel a kertekben termelt burgonya értéke, ennek az egy terménynek kerti ter—

melése az elmult évben a termelőknek 21,33().835 pengő btwételt eredményezett.

Most számolunk be rétgazdálkodásunk főbb eredményeiről is (3. sz. tábla). 1935—ben hazánkban a rétterület kiterjedése l,()89.650 kat. hold volt. ennek az ('isszterületnek 45'9

% -a a Dunánti'ilra, 39'9%,a az Alföldre és 14'2%—a az északi dombosvidék törvény—

hatóságaira, esett. Ez a megoszlási arány az összterület nagyságának kisebb-nagyol'm in—

gadozásai dacára állandónak mondható. A

A világ tej- és

La production mondiale

A világ tejtermeléxére vonatkozó táblázat a le- hetőség szerint felöleli a felsorolt országok tehén-, bivaly-, keeske- és juhtejtermelt'ését. Egyes megje- lölt államokban csak a tehéntej kerül kimutatásra.

Több állam csak a tejüzemek és tejipar számára szállított lel'őlözetlen tej mennyiségéről készít sta- tisztikát. így Magyarország adatgyüjtése is tejipari

üze—mi adatgyüjtés.

A tejtermelés több, mint egy évtizedre vissza- tekintő adatai azt tanusítják, hogy a tejtermelés általában emelkedik, éspedig sokkal erősebb ütem- ben, mint amelyet a lakosság,; szaporodása indo—

kolna. A fokozatos s némely országban igen erős emelkedés részben az adatszolgáltatás javulásának is tulajdonítható. Más országokban a kimutatott mennyiségek emelkedésében speciális okok játsza- nak közre. Pl. Luxemburgban, de különösen Litvá—

niában, ahol csak a szövetkezetek termelését mu—

mozgalom erősödése tatják ki, a tejszövetkezeti

rétterület nagy ága a tárgyalt évben megle—

hetősen csökkent, 4'4% —kal kisebb volt, mint akár 1934—ben, akár 1933-ban. Úgylátszik 1935-ben elég nagy kiterjedésű rétet törtek fel gazdáink szántóvá.

A szénatermés 1935-ben igen gyenge volt,

a lekaszált szénamennyiség 18'8%-ka1 ke-

vesebb volt, mint 1934-ben, sőt 33'60/0-kal maradt a jól sikerült 1933. évi szénatermés

alatt. A katasztrófálisan rossz szénatermés, melynek összértéke a szántóföldi termés termelői értékének 5-1%-a volt, 1935—ben szokatlanul magas szénaá'akat okozott. A tárgyalt évben ugyanis a széna termelői ára

teljes 11()'7%-kal nagyobb volt, mint 1933- ban, 31'1%—kal nagyobb, mint 1934—ben.

Az általános takarmz'myinség a szénaárak- ban tehát olyan szokatlanul nagy eltolódást okozott, amilyenre csak nagyon kivételesen lehet példát találni. Könnyen megállapít- hatjuk, hogy a napjainkban sajnosan ta—

pasztalható igen magas húsárak is a nagy takarmányhiánynak, itt is főleg a tengeri—

termés és a szénatermés nagyfokú sikerte- lenségének tulajdoníthatók.

Sajóhelyi István.

vajtermelése.

du, lait et du, beurre.

okozza a kimutatott mennyiség hatalmas megnöve—

kedését.

A tejtermelés a közölt kimutatás szerint a leg—

nagyobb az Egyesült Államokban, dacára annak, hogy itt is csak a tehéntej kerül számbavételre.

Az utolsó adat szerint 448 millió hl—t termeltek.

Második helyen Németország áll, ahol az utolsó tíz év alatt 188 millió hl-ről 249 millió hl—re fejlesz—

tették a termelést. A tSzovjet-ljuit') utolsó terme-

2'07 hl.

országban a termelés irányzata nagyobb távlatban lési adata millió Érdekes, hogy ebben az

a világtendeneiával szemben csökkenő, bár tudva- lévő, hogy az orosz statisztika egyébként a terme—

lés legtöbb ágában nagyszabású lendületröl számol be. Jelentős Franciaorszag emelkedő irányú tejter—

1935-ben 156 millió hl. Magyarország

meliése is:

tejüzemi produkciója is jelentősen növekedett az utolsó években.

Néhány állam a tehénlől és az említett egyéb

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

egyiptomi tartománya. Csak :: szukul-gyártásra termelt menuylség. —— " Csak ; centrifugálássai készült cukor gyártására termelt. Cukorgyáraknan feldolgozott

—- az állomány összetételétől függően — a takarmánytermő területen termelt növények arányának és tápanyaghozamainak nagysága határozza meg. változat szerinti

tanévben az általános iskolai tanulók száma 741,5 ezer fő, az érintett korosztály fogyásából adódóan 3800 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban.. Az

Ez tapasztalható mind az összes, mind pedig a szántóföldön termelt zöldség mennyiségét tekintve, azzal az eltéréssel, hogy a szántóföldi zöldségtermelés esetében

d) eredetigazolás: adott naptári évben megújuló ener- giaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia azon mennyiségét

• Zearalenon: kukorica és kukoricából készült termékek, egyéb gabonafélék.. Raktári penészek által termelt mikotoxinok.. Mikotoxin

A két törzs által termelt Glökóz-oxidáz enzimek 81%-os szekvencia-hasonlóságot mutatnak Aspergillus niger által termelt.. ◦ 10–16%

hasnyálmirigyben termelt lipáz - gomba vagy baktérium által termelt. - egyes méhek, darazsak mérgében foszfolipid-bontó enzimek csípés  fokozottabb