Szántóföldjeink trágyázása 1927-ben

(1)

El. szám.

_sem—

¹⁹²⁸

évben pedig mindössze, 4'8 (1—3 volt a repce kataszteri holdankinti átlagos termése.

A sZálastakarmányneműek között a legnagyobb szerepet játszó bükkönyféle'k 1926/27. évi 179 (J—ás termésátlaga szintén

visszaesésről tanuskodik, a megelőző év- ben ugyanis 18 (3 (1— ás termésátlagot értek el. Hasonló a hely zet (( lucernánál és a ló- herenel is,m1ndkettonek 1926/27. évi teimés- átlaga jelentékenyen alatta maradt az előző

két év termésátlagának.

A fontosabb mezőgazdasági termények

1926/27-es gazdasági évben elért termés—

eredményei rövid ismertetése után grafikon- ban bemutatjuk a hét főtermény bevetett területére és termész'itlagára vonatkozó ötévi összehasonlító adatokat. A grafikonnak a termésátlagokat bemutató részében szemlél- hető alakban előttünk áll az egyes évek erő—

sen hullámzó tenm'tseredménye, a, l'őtermé—

nyekre vonatkozó adatokból általában már könnyű megállapítani az egyes évek sikeres vagy gyenge terméseredmenyét.

()sszesítve a tárgyalt gazdasági évre vo—

natkozó termésadatokat, végeredményben azt a sajnálatos következtetést tudjuk csak, levonni, hogy az 1926/27-es gazdasági év a termelés eredményességének szempontjából általában az 1925/26--os gazdasági év sike rességet nem tudta elérni, a termésátlagok legnagyobbrészt kisebbek voltak. Agyen- gébb eredmény csak részben írható azelemi csapások kártételeinek vagy az idójáiás

mostohaságának rovására, a belteries gaz—

dálkodás a szóbanforgó gazdasági évben a.

rossz hitelvismnyok következtében sem ha—

ladhatott az eddigi tempóban, bizonyára ez is egyik oka volt a termelési eredményesseg megállapított visszaesésenek

S'aióheluí István.

Szántóföldjeink trágyázásae 1927—ben.

Fumage des lerres laboumbles de Hongrie en 1.927.

líe'sume'. Pour juger (la systeme (l'ex—

ploitation rurale (l'un pays, il faut con- naitre aussi les données (lu fumoge.

Comme (( ('et égard on n'avail des rcnseig—

nements guc sur le commeree extárieur des engrais artificiels, ["0 f f i c () li o (( 9 r () i 5 de statistigue (( recucilli, lors de.('*(Nigiiéteagricolede1926——

1927, aussi les données des

terres labourables fu mécs

, La connaissance (le celles—ld est parti—

culiérement ímportante en Hongrie ou les petits cultivateurs ——— et surlout ceux de lAlföld, attache's aux vieux sgslémes —— ne sont pas encore habitue's (( lemploi de Pen- grais ((rtificiel Aussi, il n est pas élonnant gu en certains pays agricoles la récolte moyenne de cére'ales est bien plus grande gu en Hongrie. Par exemple, guoigue au Danemark les conditions du sol soient (1 peu pres les memes gu en Hongrie et gue le nombre des petites exploitations () soit encoreplus grand, toutefois la production moyenne de froment et de seigle (; a été en 1926 supérieure de 73196, respectivement de 31'8%, rlz—celle de la Hongrie.

[i,-grande différence ne peut étre uníguement

Nattribuée ("( ce gue Ia répartition des pluies es! plus favorable au Danemark, llemploi rationncl de l'engrais ((rfi/iciel doit y avoir également sa part.

.

()r, cette

En certaines (*an'ipagncs de l'Alfo'ld, on chair/fe encore avecdu f((micr (l'étable, "au lieu dlamender avec lui la terre,- cela doit étre aussi une des causes de l'insu/fisance des résultats de récolte. Malgré cette mauvaisc habitude populaire, 29'6% des tcrres labou—

rables ont été engraissés avec du fumier dans llanne'c agricole 1926 ————— 1927, ef er scrait en soi suffisant, mais guant á l'en—

grais artí/icíel, la proportion n'était gue de 7' 2% (fest dans le eomitat G(JÖr, Moson el Pozsony gue les terrcs labourables étaicnt le mieux pourvues dlengraís artificiel (22%) et cest dans le comitat Hajdu gue celui--:((

etaif le moins emplogé (dans 1% seule- ment des terres labourablcs). Pour Ilernploi de (*engrais animal, le comitat Abaúj— Torna occupait la premiere place (30 3%) et le eo—

mitat Hajdú la derniézeűl' 1495 ); donc ,parmi les comitats, clest dans ce dernier gu'e Io terre était le moins cngraissée. Ces bas nombres proportionnels mont'rent guiau point de vue de llemploi de l'engrais, el szitrtout de liengraís ortificiel, Pagrieulture de Hongrie a besoin dlun grand développe—

ment.

Plus les exploitations sont .petites, plus grande est la pro—

porfíon des terres' labourab—

les amendées avec du fumier.

Ouant ('1 Pengrais artificiel,

("est tout ("( fait Ir contraireí

(2)

de szam.

— 298 ——

1928 pl a s le s 6 af [) l o if a l' i 0 n 3 s o n ! nált talajban megelni. A föld termőerejé—

étendues, plus elles emploieni de lűfngrais artificiel.

En 1926, 6 fobrígues intérieures s'occu—

paient de la fabrication de l'engmis artí—

íiciel, produísant 90'9% de plus de super—

phosphate alien 1924. Dans Ia fabrication de la sulfate dhmmoniague, on ne eonstale ni augmentation, ni diminutíon.

La production intérieure de Fengrais arti—

Iiciel ne couvrant gufune petite partie des be—

soins du pays, les cultivczteurs sont obligés (Pimporter le reste. Et comme on en experte ítés peu, Percédent d'importation des en—

grais artificiels contribuc fort á la passivifé de Ian balance commerciule.

.jlt

A sikeres gazdálkodás egyik alapfelté—

tele, hogy a föld termőereje a kihasználás dacára mindig teljes mértékben fentar—

tassék. A gazdasági növények a termőföld bizonyos ásványi anyagait fejlődésükkel fel-

emésztik, tehát ha nem történik ezeknek a

felhasznált anyagoknak utánpótlásáról gondoskodás; a következő gazdasági évben a gazdasági növények már nem fejlődhet- nek a kívánt módon, azután pedig fejlödé—

sük évről—évre mindig jobban visszamarad, végül egyáltalában nem tudnak a kihasz—

nek fentartását rendszeres trágyázással éri el a gazdálkodó. Ameddig a gazdák ál—

talában külterjes gazdálkodást folytattak és a föld termőereje még nem volt kihasz- nálva, az állati trágyával dolgozó gazdákat számították a belterjesen gazdálkodók közé. Napjainkban már a növényélettan, továbbá a termőföld összetételét kutató agrokémia olyan kifejlett tudomány lett, hogy ezek megállapításait a korral haladó lnezőgazda nem nélkülözheti. Ezek alap—

ján tudja csak eldönteni, hogy az egyes gazdasági növények alá milyen trágyát milyen időpontban és milyen mennyiségben használjon, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű termésre számíthassbn.

A trágyázás technikájának természete- sen már nagy irodalma van, számos tudo—

mányos kísérleti telep ———— hazánkban in—

kább csak egy pár mintagazdaság —— fog—

lalkozík idevágó kísérletezéssel, az eredmé—

nyeket tudományosan feldolgozzák, szakv munkákban és folyóiratokban közzéteszik.

Hazánkban igen nehéz volt a helyzetük a trágyázási kérdésekkel foglalkozó szak- embereknek, mert a felhasznált trágya—

mennyiség nagysága szempontjából mind—

eddig jóformán csak a műtrágyafélék kül- l'orgalmára vonatkozó adatok állottak ren—

!

hotdenkinl : . a .

fara-W A BUZA ES ROZS TERM ESATLAGA.

Moyenne de la production de Fromenr el de seígíe,

55—

1926.

Buza

'3—

_ FFÚmE'fV W" "'"V" *"V"""""V—"w" ""

iz- § pm W____._ , ,a "_ , ,,

§ Se/g/e ,,

, ,, , ,_

u—

9_

5_

7.4

E—

5_

az

L' ' 3-

?"

u !

_9. 'x _. § x Na'—. , ' '- (

Né eralFöld Báni Ú oZélan Németorsz Ma ara á Kanada Sz.H.Sz,éHam AmerikaEEgyA Románia Argentina Oroszország '

"megs—Has Danemariv Nagy-Záande 4/lemagníg %ngf'ie g Canada RoyaumeSCS frais—(Lois Rai/mama: Age-nnna Pusgle'

usismgza

(3)

3. szám.

delkezésre, így tökéletes képet a trágyázás eredményességéről nem nyerhettek. A

statisztikai hivatal az 1926/27. gazdasági

évben a rendes mezőgazdasági statisztikai felvétellel együtt a megtrágyázott szántó—

földterület nagyságára vonatkozó adatokat is begyűjtötte, a beérkezett adatokat feldol- gozták, úgyhogy most már szántóföldi termelésünk belterjessége kérdésének tár- gyalásánál újabb (adatokra is támaszkod—

hatunk.

A magyar kisgazdák, különösen az Al- föld kisgazdái, konzervativ felfogásuk kö—

vetkezményeképen a trágyázással, de fő- képen a műtrágya használatával szemben meglehetős közönyt tanusítanak. Nagyon valószínű, hogy részben ennek a magatar- tásnak tudható be az, hogy mint a bemutatott grafikon adataiból is látható, Magyaror—

szág búza- és rozstermésátlaga más mező- gazdasági jellegű államok elért ereményei- vel szemben meglehetősen kedvezőtlen.

Magyarország után már csak a közismer—

ten legkülterjesebb gazdálkodást űző álla—

mok következnek. Ezt a kedvezőtlen hely- zetet nem lehet tisztán a műtrágya haszná—

latának visszamaradottságára vezetni, két—

ségtelenül több országban kedvezőbb talaj- és csapadékviszonyok, tökéletesebb mező—

gazdasági gépfelszerelés és a nemesített ve- tőmagvak nagyarányú elterjedése szintén erősen hozzájárul a nagyszerű eredmények eléréséhez, de az is bizonyos, hogy a mű- trágyák célszerű és megfelelő használata egyik főtényezője sikeriiknek. Dániában a talajviszonyok semmiesetre sem jobbak, mint hazánkban, a kisgazdaságok száma sokkal nagyobb mint nálunk, nem lehet tehát egyedül a mindenesetre kedvezőbb csapadékviszonyoknak betudni, hogy az

1926. évi búzatermésátlaguk 73'1%—kal, rozstermésátlaguk 31'8%—kal jobb volt, mint nálunk.

A műtrágya bevezetésétől való idegen- kedésen kívül a nem kedvező eredmény részben még annak a rossz népszokásnak is tulajdonítható, amelyik nálunk az Al—

föld egyes vidékein még mindig meglehe- tősen el van terjedve. A gazdálkodók tekin- télyes része ugyanis az állati trágyát és igen gyakran a szalmát is fűtésre és általában tü—

zelésre használja fel. Hogy ez a gazdaság- talan eljárás nálunk annyira lábrakapott, abban jelentékeny része van az Alföld fa- hiányának. Kétségtelenül megállapítható, hogy a trágyatüzelés nagy mértékben hoz—

zájárul ahhoz, hogy az eléggé kihasznált és részben már elszikesedett szántóföld

—— 299 —— 1928

legtöbbször ki nem elégítő termést ad, a szalma eltüzele'se pedig megfosztja a ter—

mőföldet a legjobb humuszképző anyagtól, ami végeredményben szintén a talaj minő- ségének rovására megy. Az Alföld fásításá- nak előrehaladása remélhetöleg egészen szűk térre fogja szorítani ezt a gazdaság- talan népszokást.

Az egyes trágyaféleségeknek használa- tára vonatkozó adatokat törvényhatóságok szerinti részletezésben mutatja be az I. sz.

összeállítás. A kimutatás adatai szerint az elmult gazdasági évben az ország összes szántóföldterületének majnem harmad- része (29'6%) meg volt trágyázva, ez az eredmény gazdasági szempontból általános- ságban kielégítőnek mondható. Nem oly _kedvező a kép, ha a trágyafajták arány- megoszlását nézzük. A műtrágyával meg- trágyázott szántóföld már csak 7'2%—a a

szántóföld összes területének, ez a kis arányszám egyáltalában nem enged belterjes gazdálkodásra következtetni. A növény fejlődéséhez szükséges 10 elem közül a foszfor, a kálium és a nitrogén tudvalevőleg csak korlátolt és kimeríthető mennyiségben van a talajban. Ezek közül hazánkban az agyagtalaj korlátlan menyiségben, a homok- talaj elég nagy mennyiségben tartalmaz kálisókat, az állati trágya főleg a nitrogént adja vissza a talajnak, a gabonafélék kiter- jedt termelése következtében elfogyasztott foszformennyiség legnagyóbb részét a fosz- fortartalmú műtrágyák pótolnák, de mi—

után az összes szántóföldterületnek csak 6'1%-ára jut foszforműtrágya, hazánkban a trágyázás terén főleg itt mutatkozik el—

maradottságunk. Fáber Sándor gazdasági akadémiai tanár összeállította, hogy mű- trágya alakjában 1925—ben egy pár európai állam holdankint mennyi nitrogént, káliu- mot és szuperfoszfátot használt fel. Az ér—

dekes összeállítás adatai a következők:

Kat. holdankint felhasznált 1925-ben

szuper-fosz—

nitrogént káliumot fátot

Magyarország . . 046 kg 029 kg 8'99 kg Németország . . . 42'60 ,, 58'60 ,, 18'70 ,,

Franciaország . . 15'90 ,, 600 ,, 5440 ,, Olaszország . . . 8'40 ,, 1'90 ,, 62'80 ,, Németalföld . . , 53'90 ,, 93'00 ,, 176'90 Belgium . . . . 75'00 ,, 83'00 ,, 112'90 ,,

Ebből a kis összeállításból is az tűnik , ki, hogy Magyarország a műtrágyafelhasz- nálásban az intenzív gazdálkodó államok mögött mennyire elmaradt, az adatokat nézve nem csodálkozhatunk, hogy például

21

(4)

I Trágyázási viszonyom]: az 1926—27. gazdasági évben.. * Fumagc en Hongrie dans l'anne'e agricole 1926—27.

Supetjfibie, en arpents cadastr., des terres labom'ables engraz'ssées par

ll.

Supsrficias engmissée's

ával

?

misart;zct'el_mg engén

(nát—

0 r s z á g r é s z, törvényhatóság

engmís (Mar- 1)—-scm'íe (scoríede engraisarti-

R e' g i a n 3,

comitats ^r

al Azösszes——Totaldessu— ,pemcíesde-terreslabour.

ával—autreen- 6 trégyúval tru-

fuzott terü- _—

et az Mae:

szántóföldte—

rület "lo-ában ' en % du total des terms ma.

gyával amm.séche'acheté ..Máalélevásároltállati !., grazsamm.achete graisanim.produit danslesexploitations respectives kezVásároltszárítottállati

meltállatitrágyúval—— engraíssées,arp.cad.

en kal——setsdepotasse

ronsalétrommal——sal— Mésznitrogénnel—m'!- ratedeaham: Kálitartalmútrágyasók- Másféleműtrágyával

Sajátgazdaságbanter—] .pétreduChili

val——mgraísam'm. Superfoszfáttal—su— perphosphaíe

Általábanállatitrágyá- mgénéral Thomas-alakkal tin—salakka deThamas Martín) Chilísalétrommal ——autre Általábanműtrá

trág ficíel

trú

e!— *a un az;

t szántóföld t

D— N e

trálls ho

n :: ... 0 N- a x- 5 e— ne m s ... a. :: N' a' m :

!. Dunántúli dombos vidék

I. Tmusdanubie

Buranya vm.

Pécs tjv.

Fejér vm. .

Székesfehérvár tjv.

Győr, Moson és Pozsony vármegye .

Győr tj v. . Komárom és Esztergom

vármegye . Somogy vm.

So ron vm. . opron tjv.

Tolna vm.

, Vas vm. . . Veszprém vm. . _ Zala vm

Összesen —— Total

ll. Alföld II. Grande Plaine

Bács-Bodrog vm. . . . : 42.564 Baja tjv. . . . . . 2.514 Békés vm. . . . . . 77.954

Bihar vm . 57.743

Csanád, Árad és Toron-

tál vm. . . . . . . 55.719 Csongrád vm . . 2 50.256 Hódmezővásárhely tjv 20.063 Szeged tjv. . . 20.128 Egán vm. . . . . . 27.632

ebrecen tjv . 13.422

Jász-Nagykun-Szolnok

vármegye . . . 85.380

Pest—Pilis—Solt- Kiskun

vármegye . . . . . 273931 . . Budalgest szfv . . , 1.679 Kocs emét tjv. . . . 10.221 Szabolcs és Ung vm .. 111981 Szatmár és Bereg vm. . 1. 40.650

Összesen —— Total 891837

5935 -§N'—03NWW00§

....ms§N§mw§N%s'—7:. tün-tax":GoN]

cgNik l,157.451

Ill. Északi dombos

vidék

Összesen— Total" 2793135 ml 1905! eszu—mí

III. Nord *

Abaúj—Torna vm. . . 43.053 19 304 43.376 10.273 59 336 422 161 482 11.733 55.109 301? 82 38' Borsod, Gömör és Kis—

. 5!

hont vm . . . . , 76.954 28 626 77.608 12.271 366 461 417 167 633 14.315 91.923 24'3 45 288

Miskolc tjv. . . . . 724 —— —— 724 — — —— — -— —— —— 724 225 — 22 5

Heves vm. . . 61.928 74 553 62.555 8.690 232 398 669 ;610 782 11.381 78.936 18 2 3-3 21'5 Nógrád és Hant vm. . 57.088 49 333 57.470 15.964 634 649 1. 796 458 836 20.337 77.807 234 8'3 31'7'

Zemplén vm. . . . 39.966 1 89 40.056 7285 533 286 364 124 110 8.702 48.758 25'6' 5'6 31'2

"5

54.483 1.824! 2.180! 8.688 1.520 2.843 66.468 348257323'2É 9! Magyarország össze-

sen —- Hongrie cn-

tié're . . . . . . .

2,118.833

5.527 22.076 2,140.986 577.416 12.901 19.345 24.745 25.681 88.026 693.114 2,834.050 224 72 29'6

(5)

, 3 szám. 1928 Németalföld termésátlagaii annyira felül—

mulják a hazai termésátlagokat.

Műtrágya felhasználása szempontjából a törvényhatóságaink között Győr, MOson és Pozsony vm. szántóföldjei állanak az első helyen, itt a szántó 22%—a volt műtrá—

gyával megerősítve. Ez a százalékos arány a többi törvényhatóságok vonatkozó ará—

nyát tekintve magasan kiemelkedik, mel- lette legfeljebb Fejér vármegyét (17 8%) említjük még fel. Legrosszabb a műtrágya felhas'zm'ilásának az aránya általában az Alföldön, itt is kiválik a vármegyei törvény- hatóságok közül Hajdu Vármegye (1'0%) es Szatmár e's Bereg Vármegye (l'5%), a me- [()galdd§(l"l jellegű városok közül Szeged ('02%) és Debrecen (0'7%). Debrecenben sajnos, még most is elterjedt szokás az ál- lati trágya eltiizelése, úgy látszik, az ottani gazdálkodók ezt a gazdasági kárt egyálta- lában nem igyekeztek műtrágya megfelelő alkahnazásával ellenst'ilyo'lni. Meglepő () szegedi gazdálkodók minimális műtrágya felhasználása, talán az elért eredmények idővel majd megkedveltetik a konzervatív, de köztudomásúlag igen értelmes szegedi gazdákkal a kétségtelenül nagy terméstöbb- letet biztosító műtrágya felhasználását,. Az Alföldnek a, műtrágya felhasználása terén különben is elég gyenge szerepét ezek az alacsony százalékok úgy lerontják, hogy végeredménykópen a műtrágyával kezelt alföldi szántó százalékos aránya mindössze fel), a' Dunántúli dombos Vidék hasonló szá—

zalékos (nányának.

Az egyel) műtrágya rovatban főleg () ihenánia—foszfáttal és a zöldtrávgyával (csil—

lagfiirttel) javított szántóföldek vannak ki—

mutatva. Kiváltkép az igen jó nitrogénpót- lónak bizonyult csillagfürt—zöldtrágyát al- kalmazzák újabb időben előszeretettel gaz—

dáink, () tárgyalt gazdasági évben főleg Somogy, Szabolcs és Pest víwmegfyében volt ez a t ágyázási mód legjobban elter—

jedve

A termőföldnek állati lrágyával való ja—

vítása hazánkban már jelent(')kenyen na—

gyobbarányú, mint a műtrágya felhasz- nálása. Az állati trágya, ha van is benne minimális foszfor- és káliumtartalnn'i al—

katrész, legnagyobb m(')rt(')kben a gazda- sági növények által felhasznált, nitrogént adja Vissza a szímt(')f('ildnek. Egyedül állati trágya, —— főleg a gab()nafelékn(')l —— nem tudja kellőkéj) szolgáltatni a fejlődésiikhöz szükséges anyagokat tehát ha a mezőgaz—

dasági termelés eredményességét biztosí—

tani akarjuk, az allati trágya felhasználása

mellett feltétlenül szükséges a megkívánt mennyiségű, föleg foszfortartalmú mű—

trágya alkalmazása. Éppen úgy mint a műtrágyát az állati trágyát is a tárgyalt gazdasági évben hazánkban a Dunántúli dombos vidék szántóföldjein használták fel a legnagyobb mértékben, teljes (%% -kal kedvezőbb itt a szántóföldterület állati trágyával javított részének aránya, mint az Alföldön. Az egyes vármegyei törvényha- tóságok közül az említett országrészben ebből a szempontból a legnagyobb az arány Tolna vármegyében (28 7%), míg a leg—

gyengébb az arány a műtrágya felhaszná- lásának szempontjából második helyen ( álló Fejér vármegyében (23 3%). Az E szaki dombos Vidéken Abaúj—Torna vármegyé- ben (30.'3%) legnagyobb az állati trágya felhasználásának aránya, az itteni szántó—

földek istállótrágyával megmunkált része 35'3%-kal nagyobb, mint a megfelelő or—

szágos arány. Az Alföldön viszont általá—

ban sokkal kisebb az állati trágyával el- látott szántóföld aránya, azonban még itt is feltűnik az () nehány törvényhatóság.

amelyben a lakosság az állati trágyát téli fűtésre szokta felhasználni. iz a hely—

zet elsősorban Hajduyvárme gyében ahol az osszes sz('1nt(')fol(lnek mindössze 11 4%a kapott állati trágyát, továbbá Jász Nagy- kun-Szolnok vármegyében (12896) és Bé—

kés vármegyében (15'8 % ). A trágyázásra vo- natkozó most bemutatott meglehetős ala—

csony (( ányszámok elégg () kifejezik, hogy ezen a téren a hazai mezőgazdaságnak még igen nagy fejlődésre van szüksége

A túloldali grafikon tünteti fel az egyes gazdaságnagyságcsoportok szerepét úgy a műtrágya, mint az állati trágya felhaszná—

lásában. így láthatjuk, hogy az állati trá—

gvayal megth' )y"ázott ősszes sz('mt(')f(")ldte iiiletnek teljes 47 007041 (( )0 kat. holdnál kisebb gáulasagokra 22()'(,- (( () 20—w—l00 kal. bold kiterjedésű :)(i7d: is;'igokra l() )/c——a () 1(m.(_1()()() kat. homes kőz(')1)gazdas(igokra és végül az 1000 kat. boldnál nagyobb lhl'fVO'alflflSlO'lel'l mindössze iiá'8% () esik

lehát minél kisebb (( guzdflság nagysága, annál nagyobb az állati trágyával trágyá—

zott szántóföld (uánya Viszont a műtrágya felhasználásánál azt látjuk hogy a 20 katt holdnál kisebb gazdaságok az összes mű- trágyával trágyázott szántóföldterületnek

csak 8'976—át, a (ZO—100 kat boldig ter—

jedő nagyobb kisgazdaságok 13'0%—át,r

100—1000 kat. holdig terjedő középgazda—

ságok már 35-395—(n, az ionokat. holdnál

nagyobb nagygazrlaságok nem kevesebb

21*

(6)

AGAZDASÁGNAGYSAGCSDPDRTDKm GYSIVISZI A!

; Fumure dans les catégomes d' exploirárions.

/ x._ ./ x

ff '" *

[fiam / Észm nomaosvméu. %%

,,

... A' A 'x§

'X.

LX

!

_) r"; _/

, ,

.rrng a

I..) x'"—

) Szne'merí

f*—)? DUNANTUU Domaosvmzx.. , . a'i., " ' :" 5

;, f

(__; ruwsaAf/z/c/f.

V " . ,!

C."

*. 7

l.

()

") O ; ;

"J ; ,- -

S Mayfvíraa' —

) V

,?

.

.s o

X

5 Nag/szalon)? ,

._3

/ k.,-x'

;

x

:

O

;

; Pal-esd

'L-vA—VM/ ' MAGYARORSZÁG ÖSSZESEN.

20 katholdon alul. l/ű/YGR/E ENHÉRE

Mo/hs de Zűa/p cad

! D 0 c 20—100katholdíg.

0 0 DeZűá Műemcad

100-1000kar.holdíg.k

De 70053 fűűűa/p cad

ES TOBB—katholdon Felül.

* P/us de fűűűafp. cad

! Műfrágyáva! rrágyázorr szánrórerüler.

Saga/f de fE/TES /abouc eng/'a/Zs—sées avec o'e /lanyra/19 arr/f

Állati Yrágyával trágyázon szántóterület Sylva/fd? fcrres /abz7yc eng/%Amécs avec a'z/ fum/c/r

*Az állari és műtrágya aránya a gazdaságnagyságcsoporrokban.

Proporhon du Fumíer erde lengraís dans les cafégorí195 d' expíoirarions.

20 karholdonalui. 20 100katho!!dig 1001000 katholdig 1000 katholdonfeíüí.

; Mam; 0'6209/72 cad űcfűá/űűaf/acacf 087003 fűűűac/z cad P/us de [000950 caa'

___—fi

Magy. Srí/' Szem/c 7.92-2

te?/'I. Ser/man

(7)

3. szám. —303—-—

MMM—_—

mint 42'8%—át trágyázták műtrágyával. Az arány tehát itten éppen fordított, azaz mi—

nél nagyobb a gazdaság nagysága, annál nagyobb a műtrágyával trágyázott szántó- földterület nagysága. Ezek. az adatok is megerősítik azt a régi megállapítást, hogy hazánkban a közép- és nagygazdaságok sokkal intenzívebb mezőgazdasági terme- lést folytatnak, mint a kisgazdaságok. Né- metalföldön, Németországban és Dániában a kisbirtokosok —— legtöbbször természete- sen szövetkezeti alapon —-— beszerzik aleg- _jobban bevált gazdasági gépeket, kipróbált nemesített vetőmagvakat vásárolnak, a ter—

mőföldjiik produktivitását erősen elősegítő _műtrágyát használják, nálunk mindezekből egyelőre csak a propaganda kezdete van meg, még soká kell tehát "várnunk, amíg kisgazdaságaink az említett országok mező—

gazdasági kultúrnívójára emelkednek.

Ha az egyes országrészekben vizsgáljuk a gazdaságn—agyságcsoportok trágyázási ada- tait, talán még élesebben mutatkozik fenti megállapításunk. A trágyázott szántóföld nagyságát ugyanis az illető gazdaságnagy—

ságesoport összes szántóföldteriiletéhez vi- szonyítva kiderül, hogy a 20 kat. holdnál ki—

sebb gazdaságok a Dunántúli dombos vidé—

ken ennek csak 2'1%-át, az Alföldön pedig mindössze 1'3%-át trágyázták műtrágyá- val. Elég nagy a különbség itten az 1000 kat. holdnál nagyobb gazdaságok adatainál is. Mig ugyanis ez a százalék a Dunántúli dombos vidéken 25'4, az Északi dombos vidéken ez az arány 15'1%-ra, sőt az Al-

földön l4'5%-ra csökken le. Az állati trá- gya felhasználása terén a gazdaságnagy—

ságcsoportok fordított arányánál az Alföl- dön egy egészen kis kiugrás mutatkozik.

ugyanis míg a 100—1000 kat. hold nagy- ságú középgazdaságok szántóföldteriiletük 17'1%-át trágyázták állati trágyával, addig az 1000 kat. holdnál nagyobb nagygazdasá—

goknál a vonatkozó arány 17'ő%—ra emel- kedett.

Trágyázási viszonyaink ismertetésénél felmerülő fontos kérdés .az is, hogy hon- nan szerzik gazdáink a szükséges műtrá—

gyamennyiséget, mennyi műtrágyát állíta—

nak elő hazai gyáraink és mennyi műtrá- gyát kénytelenek gazdáink külföldről vásá—

rolni. Az a hat magyar gyár, amelyik mű- trágya előállításával foglalkozik, gazdasági viszonyainknak megfelelően főleg szuper—

foszfátot, kisebb mennyiségben pedig kén- savas ammoniákot állít elő. Utóbbi évek- ben ezek a gyárak a következő eredmény—

nyel dolgoztak:

1928

Szuperfoszfát Kénsavas ammoniák

É v m é t e r m á z s a

1924 400.143 11.065

_ 1925 621318 8.933

1926 763728 9.074

Míg a kénsavas ammoniák gyártási eredményeiben különösebb fejlődés vagy visszaesés nem állapítható meg, annál

szembetűnőbb szuperfoszfátgyártási ered- ményünk állandó élénk emelkedése. Az 1926. évben gyártott szuperfoszfátmennyi- ség ugyanis 90'9%—ka1 mulja felül az 1924.

év gyártási eredményét és 22'9%-kal az 1925. év gyártási eredményét.

Hazai gyáraink gyártási eredménye a szükségletet tehát távolról sem elégíti ki, ezt legjobban bizonyítják a trágyafélék utóbbi három évi külkereskedelmi forgal—

mára vonatkozó II. sz. kimutatásunk ada—

tai. A táblázat adatai elsősorban is azt mu- tatják, hogy nálunk trágyafélék kivitelé—

ről beszélni alig lehet, a behozatal ugyanis úgy a súly, mint az érték tekintetében évről—évre hatalmas arányban mulja felül a kivitelt. Általánosságban teljesen elegendő annak a megállapítása, hogy 1927—ben a behozott trágyafe'lék mennyisége teljes 1.518%—Ical, értéke pedig I.567%—kal multa felül a tőlünk kivitt trágyaiélék mennyisé—

gét, illetőleg értékét. Valamelyes kiviteli többletünk egyedül az enyvtelenített csont—

dara és csontlisztből, továbbá az állati és növényi hulladéktrágyából van, .a többi trágyaféléből azonban tekintélyes az évről- évre növekedő behozatali többlet. Igen erős a behozatali többlet a szuperfoszfátnál.

Az 1927-ben behozott mennyiség 33'9%-kal

volt több, mint az előző évben és nem kevesebb mint 157'4%—kal több, mint az

1925. évben. Éppen ilyen, vagy még ennél

is nagyobb arányban emelkedik a többi műtrágyaféle behozatala, ami a belterjes mezőgazdasági művelés fellendülésének ugyan elég élénk bizonyítéka, azonban egy- úttal kereskedelmi mérlegünk passzivitá—

sának egyik jelentékeny tényezője.

Az 1927. év folyamán hozzánk került 353900 (; szuperfoszfát 59'400—a Olaszor—

szágból, 35'4%—a a Sz. H. Sz. államból és 7%—a Romániából került hozzánk. Az adatokból megállapíthatjuk, hogy hazánk—

ban a mezőgazdasági termeléshez évenkint felhasznált szuperfoszfátnak kb. 75%-át állítják elő a hazai ipartelepek. Van azonban arranézve reményünk, hogy rövidesen a. szükséges szuperfoszfátmennyiség teljes mértékben a hazai gyárakból fog kikerülni.

Ezt annal is inkább állíthatjuk, mert a Ma-

(8)

ll. A trágyafélék külkereskedelmi forgalma;

Commerce eztériew des espéces d'engrais. _

1925 1926 192'7b

Kivitel

_ggzortau'ou Behozatal

_ Importatíon

Behozatal Kivitel

Importatíon

Behozatal

Trágyanemek Espéces d'engral's

*mennyi- sége(] guanh'tég értékeP emilem-,P mennyi- sége:] guanh'té,g

Exportatíon Importaiíw"

sége(( guautité,g

mennyi- sége(; guanilie',4 mennyi- guanmé;g

'sége(; mennyi—*

Csontdara, csontll'szt, enyvtele- nitve — Gmau el farine d'os,' décollés .. .. .. .. .. .. .. ..

Szuperfoszfát — Superphosphate Thomas-salak, Martin—salak -—

Score": de Thomas, scorie de Martin .. .. .. .. .. ..

"Chili-salétrom - Salpélre du Chili Kénsavas 'ammonlum —— Ammo-

níague sulfatée .. . ,. ..

Mésznitrogén —— Nin—ate de chaux Kállumtragyák nyersen és tömé- , nyitva -— Ellgral's de potasse, bruts et cmwentre's .. .. .. ..

Mindennemű állati és növényi hulladéktrágya — Dijjfe'rents ugras animaux ez engraís de d vivás végétaux .. .. ..

s; s g a ; § §

1.117 1.206

§. — % %

12.738

15.054 2,270.83S

38.054

32.080 _M

, , § : § § . § § *e e

%% 13;

533 838

_ . 24 257076 %15'7

:? _.)

e s :

356664 1306

210 ,, , 2.316 1.018

összesen _ Total.. .. .. 204262

mm;:(msauí 72.765

gyár Vegyészeti Gyárosok Országos Egye- sülete az 1926. évi jelentésében hangsú;

lyozza, hogy hazai műtrágyaiparunk még az 1926. évben is a kapacitásnak; legfeljebb

40%—áig volt foglalkoztatva, tehát a terme-

léshez szükséges szuperfostát egész meny—

nyiségét akadálytalanul előállíthatja, ha az egyéb gátló körülmények időközben eny—

hülnek, vagy megszűnnek. , '"

A hozzánk került Thomas- és Martin- salak 91'3—%—át Németország szállította, éppen úgy, mint a chilisalétrom 60'6%-át.

Az utóbbiból különben elég jelentékeny részt (29'9%) Cseh—Szlovákia— szolgáltatott.

Az 1927. év folyamán külföldről hazánkba szállított kénsavas ammonium legnagyobb része (65'6%) szintén Németország vegye;

Sz'eti gyáraiból származott. Itt ismét sze- repel még Cseh-Szlővákia 23'4%—os, to—

vábbá Ausztria 11'0%-os részvételi arány— * nyal. A gazdaságaink által elhasznált mész-

nitrogén majdnem egész mennyisége (96195) Rmnániából került hozzánk, ter- mészetesen a dicsőszentmártoni, marosúj—

Vári és tordai gyárakből. Végül a kálisó—

féléknél a behoZatal 90'8%-a szintén a né- metországi telepekből került hozzánk.

Pl! mi 443488

'jük

( § _

Egy év statisztikai adatain-a táfmas' ' kodva, összehasomításra alkalmas k!

adatok, nélkül, a- trágyá'zási— Viszonyainkr ,

gyüjtött adatokból terméSzetes'en — nem: le?

het messzemenő következtetéseketrlevon

Azt mindenesetre megállapítljatjuk, ho y' ,a nagy- és közepgazdaságainkban 'a f'mOw

dem gazdálkodás kívánalmainak megfele—l , lően mindig nagyobb és nagyobb kmérték— ' ben alkalmazzak a gazdaságirr*nöifények_

rendes fejlődéséhez szükséges műtrágyafé—

léket. A kisgazdaságok nem tértek eddig át a műtrágya okszerű használására, de a sta—

tisztikai adatok azt mutatják; hogy már az ö köreikben is bizonyos mozgalom ta—

pasztalható a műtrágyázás bevezetésének kérdésében. Ha a mezőgazdasági kamarák és egyéb gazdaérdekeíltségek megfelelő pro- pagandája után a hitelviszonyok lehetővé fógják tenni, hogy kngazdáink szántóföld—

termőerejének visszaadása céljából műtrágyát is vásárolhassanak, a trágyázási viszonyok egy újabb statisztikai felvétele a két kisgazdaságkategóriának remélhetői leg sokkal élénkebb szerepéről fog beszá—

molni, mint a most ismertetett statiSztikai felvétel. Sajóhelgí István.