Dinculescu, S. – Sandru, D.: Az ipari termelői árak indexének meghatározása

(1)

464

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYEDÖ

A szerző által képviselt álláspontnak a

termelékenység mérési módszerei tekin- tetében nyilvánvalóan sebezhető pontja, hogy az árak nem arányosak az értékkel.

Bizonyára ennek tudatában szentelte a könyv negyedik részét az árkérdésnek, közelebbről az árkérdéseknek a termelé—

kenység növelése és mérése szemszögé- ből. A könyv e része előbb árelméleti

problémákkal foglalkozik (érték, ár, ön- költség összefüggése, munkaértékelmélet és kalkulációs módszerek stb.), majd a gyakorlati ármegállapítás kérdéseit elem- zi, így többek között az I. és II. alosztály

árai közötti viszonyt, a termelékenység tervezésének és mérésének összefüggését az árarányokkal; a termelékenység, a

munkabérek és a nyereség összefüggését

stb.

(Ism.: Román Zoltán)

.

Dinculescu, S.—Sandru, D.:

Az ipari termelői árak indexének meghatározása

(Delerminaren indícilor preturilor cu ridicata de industrie.) — Revisla de Statislicű. 1958. 7. sz.

12—21. p.

A cikk olyan számszerű mutató meg- határozásával foglalkozik, amely a való—

ságnak megfelelően fejezi ki az ipari ter- melői árak változásait. A kérdés meg- oldása céljából részletesen tanulmányoz—

ták az áraknak az 1950—1957. években bekövetkezett alakulását.

A probléma módszertani tisztázása so- rán az ipari árindex meghatározását két úton: közvetlen és közvetett számítások útián keresték. A közvetlen módszer al—

kalmazása elvileg nagy mennviséoű adat beeyűitését igényli, ami valamennyi ipar-

áe összes terméke tekintetében gyakorla—

tilag kivihetetlen. Éppen ezért az ipar-

ágak termelését meefelelően reprezentáló termékekből nomenklaturát kell össze—

állítani. A nomenklaturába felvett terméa kek árának alakulása szolgál alapul az árindex kiszámításánál. A nomenklatura összeállításánál jelentős problémát jelent az, hogy egyes cikkek eltünnek, illetve új — az előző évben nem termelt —— ter—

mékek jelentkeznek.

Az index megállapításának kulcskér-

dése: a beszámolási vagy bázisidőszak mennviséeei szerepeljenek—e az indexben.

A közvetlen módszer alkalmazásakor

olyan index megalkotására kell töre—

kedni, amely érzékelteti a termelés struk—

turájában bekövetkezett változások hatá- sait. Ezt a feltételt csak az az index telje-—

síti, amelynél a súlyozás a beszámolási

időszak mennyiségével (a) történik. Ha több évről van szó -—— mind a jelen ta—

nulmányban is —— akkor a súlyozást két- féleképpen lehet végezni: állandó vagy Változó súllyal. Szerzők hangsúlyozzák,

hogy bár a változó súlyok alkalmazása

munkaigényesebb, mégis megfelelőbb, mert ,,reálisabb közgazdasági tartalma van".

Az ún. közvetett módszer abban áll,

hogy először kiszámítják a teljes termelés értékindexét, azután a teljes termelés vo-

lumenindexét s ennek a két indexnek a

hányadosa adja az árindexet. Az árindex kiszámítható igazgatóságonként, tartomá- nyonként és minisztériumonként évről évre.

Ennek a módszernek előnye a közvet——

len módszerrel szemben, hogy mig a köz- vetlen módszernél a termékek száma kor—

látozott, a közvetett módszer lehetőséget ad a termelés teljes volumenének számí—

tásbavételére. Az első módszer szüksé- gessé teszi termékcsoportok átlaeárának kiszámítását, ami nagy munkával és a közelítés miatt bizonyos hibával jár. Ez a második módszernél nem áll fenn.

Mia a második módszer alkalmazásához a szükséges adatok rendelkezésre állanak, addig a különböző romániai vállalatok—

nál végzett vizsgálatok tanulsáea szerint a termékek árának és mennviséeének IMO—1955 évi nvilvántartása nem meg- felelő az első módszer a'kalmazására.

(Ism.: Pallos Emil) SZRRKESZ'IWSÉGI MRGWCYZÉS: A ielenleszi magyar gyakorlat a fenliekben ..kövveilen móri—

szer"-nek neve7elt eliárást alkalmazni. amnhan nem ren're7enlailv termékek. hanem az árvállová- sok teljeskörű megfigyelése útján. A ..kövveleli"

eljárás a hazai lapas7talalnk szerint -—- tekintettel a változatlan áron történő számbavétel ismeretes hibáira _ nem szomáliai kielégítően pontos adatot az ipari termelői árak változásáról.

Hir-des, J.:

Építőipari vállalatok

termelékenységének összehasonlítása

(la comparaison interenlrenrises dans lin'lnstrie du bátímenl) Revue de la Mesure de la Producti—

vité.1958.ll.sz 18—23. 9

A holland Központi Statisztikai Hiva-