A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKABIZTONSÁGI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA

(1)

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKABIZTONSÁGI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA

Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Alkotmány u. 3.

Telefon: 472-8246 Megjelenik szükség szerint.

Elõfizetési díj:

egy évre 13 860 Ft

ÁRA: 1344 Ft

Kiadóhivatal:

Magyar Hivatalos Közlönykiadó 1085 Budapest, Somogyi Béla utca 6.

Tartalom

Jog sza bá lyok

10/2006. (XI. 3.) MeHVM-SZMM-FVM- GKM- KvVM- PM együt tes ren de let az Eu ró pai Unió struk tu rá lis alap ja i ból, va la mint Ko hé zi ós Alap já ból szár ma zó tá - mo ga tá sok hoz kap cso ló dó költ ség ve té si elõ irány za tok fel hasz ná lá sá nak rész le tes sza bá lya i ról szó ló 6/2005.

(III. 23.) TNM-FMM-FVM-GKM-KvVM- PM- TNM együt tes ren de let mó do sí tá sá ról ... 594 28/2006. (XI. 6.) PM ren de let a pré mi um évek prog -

rammal, va la mint a kü lön le ges fog lal koz ta tá si ál lo - mánnyal kap cso la tos egyes mun kál ta tói költ sé gek költ ség ve té si meg té rí té sé nek el já rá si sza bá lya i ról szó ló 8/2005. (II. 8.) PM ren de let mó do sí tá sá ról ... 600 204/2006. (XI. 3.) KE ha tá ro zat ki tün te tés ado má nyo zá -

sá ról ... 601 1101/2006. (X. 27.) Korm. ha tá ro zat az Or szá gos Fog -

lal koz ta tá si Köz ala pít vány Ala pí tó Ok ira tá nak mó do - sí tá sá ról ... 602 16/2006. (MüK. 11.) SZMM uta sí tás a Szo ci á lis és

Mun ka ügyi Mi nisz té ri um Re ha bi li tá ci ós Projekt iro - dájának lét re ho zá sá ról ... 602 17/2006. (MüK. 11.) SZMM uta sí tás a Nem ze ti és Et ni -

kai Ki sebb sé gi Hi va tal Szer ve ze ti és Mû kö dé si Sza - bály za tá nak ki adá sá ról ... 603 18/2006. (MüK. 11.) SZMM uta sí tás a Fogyasztó -

védelmi Fõ fel ügye lõ ség Szer ve ze ti és Mû kö dé si sza - bály za tá nak ki adá sá ról ... 603 19/2006. (MüK. 11.) SZMM uta sí tás az Egyen lõ Bá nás -

mód Ha tó ság Szer ve zeti és Mû kö dé si Sza bály za tá nak jó vá ha gyá sá ról ... 603

20/2006. (MüK. 11.) SZMM uta sí tás az in teg rált szo ci á lis és mun ka ügyi el lá tó rend szer ki ala kí tá sá val össze füg gõ ter ve zé si és ko or di ná ci ós fel ada tok pro jekt jé rõl ... 604

Köz le mé nyek

Köz le mény a kor mány za ti ci vil kap cso la tok fej lesz té sé nek irányel ve i rõl ... 604 Köz le mény a szak mai vizs gáz ta tás 2006/2007. tan év re

meg ha tá ro zott vizs ga nap ja i ról ... 607

Tá jé koz ta tá sok

Tá jé koz ta tó az Or szá gos Ér dek egyez te tõ Ta nács 2006.

szep tem ber 8-i ülésérõl ... 629 Tá jé koz ta tó az Or szá gos Ér dek egyez te tõ Ta nács 2006.

szep tem ber 15-i ülé sé rõl ... 632 Tá jé koz ta tó az Or szá gos Ér dek egyez te tõ Ta nács 2006.

szep tem ber 29-i ülé sé rõl ... 632 Tájé koz ta tó a Sü tõ ipa ri Szak ága za ti Kol lek tív Szer zõ dés

ha tá lyá nak ki ter jesz té sé rõl ... 634 Tá jé koz ta tó a Sü tõ ipa ri Szak ága za ti Kol lek tív Szer zõ dés

meg kö té sé rõl ... 635 Az Or szá gos Mun ka vé del mi Kép zõ és To vább kép zõ

Kft. tá jé koz ta tá sa a mun ka- és tûz vé del mi szak kép zé - sek rõl ... 658 Tá jé koz ta tás új ma gyar nem ze ti szab vá nyok ról ... 658 A Deb re ce ni Re gi o ná lis Kép zõ Köz pont pá lyá za ti felhí -

vása ... 659

F E L H Í V Á S !

Fel hív juk tisz telt Ol va só ink fi gyel mét

a köz löny utol só ol da lán köz zé tett tá jé koz ta tó ra és a 2007. évi elõ fi ze té si ára ink ra!

(2)

JOGSZABÁLYOK

A Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter, a szociális és munkaügyi

miniszter, a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a gazdasági és közlekedési miniszter, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter,

valamint a pénzügyminiszter 10/2006. (XI. 3.) MeHVM–

SZMM–FVM–GKM–KvVM–PM e g y ü t t e s r e n d e l e t e

az Európai Unió strukturális alapjaiból, valamint Kohéziós Alapjából származó támogatásokhoz kapcsolódó költségvetési

elõirányzatok felhasználásának részletes szabályairól szóló 6/2005. (III. 23.) TNM–FMM–FVM–

GKM–KvVM–PM–TNM együttes rendelet módosításáról

Az ál lam ház tar tás ról szóló 1992. évi XXXVIII. tör vény (a továb biak ban: Áht.) 24. §-a (9) be kez dé sé ben, va la mint a 49. §-ának o) pont já ban ka pott fel ha tal ma zás alap ján a kö vet ke zõ ket ren del jük el:

1. §

Az Eu ró pai Unió struk tu rá lis alap ja i ból, va la mint Ko - hé zi ós Alap já ból szár ma zó tá mo ga tá sok hoz kap cso ló dó költ ség ve té si elõ irány za tok fel hasz ná lá sá nak rész le tes sza bá lya i ról szóló 6/2005. (III. 23.) TNM–FMM–FVM–

GKM–KvVM–PM–TNM együt tes ren de let (a továb - biak ban: R.) 1. §-a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„1. § E ren de let ha tá lya ki ter jed a Ma gyar Köz tár sa ság mi nisz té ri u ma i nak fel so ro lá sá ról szóló 2006. évi LV. tör - vény 3. §-ából ere dõ egyes fel ada tok vég re haj tá sá ról szóló 2112/2006. (VI. 28.) Korm. ha tá ro zat 1. szá mú mel lék le té bõl a) a XIX. EU In teg rá ció fe je zet 2. cím 3. al cím KTK tech ni kai se gít ség nyúj tás fe je ze ti ke ze lé sû elõ irány zat ra, va la mint a 2. cím 27. al cím Re gi o ná lis Ope ra tív prog ram (ROP) elõ irány za ta i ra,

b) az aláb bi fe je ze tek EU In teg rá ció cím fe je ze ti ke ze - lé sû elõ irány za ta i ra

1. XII. Föld mû ve lés ügyi és vi dék fej lesz té si Mi nisz - té ri um fe je zet 11. cím

2. XV. Gaz da sá gi és Köz le ke dé si Mi nisz té ri um Fe - je zet 26. cím

3. XVI. Kör nye zet vé del mi és Víz ügyi Mi nisz té ri um Fe je zet 11. cím

4. XX. Ok ta tá si és Kul tu rá lis Mi nisz té ri um Fe je zet 12. cím

5. XXI. Egész ség ügyi Mi nisz té ri um Fe je zet 11. cím 6. XXVI. Szo ci á lis és Mun ka ügyi Mi nisz té ri um fe -

je zet 17. cím

7. XXXIV. Nem ze ti Ku ta tá si és Tech no ló gi ai Hi va tal fe je zet 4. cím,

c) a XIX. fe je zet 2. cím 1. al cím Ko hé zi ós Alap cél tar - ta lék elõ irány zat ra,

d) a XIX. fe je zet 2. cím 4. al cím Ope ra tív prog ra mok cél tar ta lé kai elõ irány zat ra,

e) a fe je zet rend szer ke ze ti vál to zá sai miatt meg ál la pí tott új elõ irány za tok ra,

f) va la mint az ál lam ház tar tás mû kö dé si rend jé rõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. ren de let (a továb biak ban:

Ámr.) 46. § (5) be kez dé se alap ján meg ál la pí tott új elõ - irány za tok ra”

2. §

Az R. 4. §-ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren - del ke zés lép:

,,(1) Az 1. §-ban meg ha tá ro zott struk tu rá lis ala pok hoz kap cso ló dó elõ irány za tok fel hasz ná lá sa az ope ra tív prog - ra mok nak az Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó szer zõ dés 87. cikk (1) be kez dé se sze rin ti ál la mi tá mo ga tá sok ra vo - nat ko zó an a (2)–(5) be kez dés ben meg ha tá ro zott jog sza bá - lyok ál la mi tá mo ga tá sok nyúj tá sá nak fel té te le i re (a tá mo - ga tá si ka te gó ri á ra, a tá mo ga tás for má já ra, a tá mo ga tás mér té ké re, a tá mo ga tás ked vez mé nye zett je i re, az el szá - mol ha tó költ sé gek re, a tá mo ga tás hal mo zó dás ra, il let ve az adott tá mo ga tá si ka te gó ri á ra vo nat ko zó egye di fel té te lek re) vo nat ko zó ren del ke zé se i nek meg fele lõen tör tén het.”

3. §

Az R. 6. §-a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„6. § Az 1. § a) és b) pont já ban meg ha tá ro zott struk tu rá - lis ala pok hoz kap cso ló dó elõ irány za tok fel hasz ná lá sa so - rán a ren de let mel lék le té ben meg ha tá ro zott in téz ke dé sek, il let ve kom po nen sek ese té ben, a mel lék let ben meg ha tá ro - zott ked vez mé nye zet tek szá má ra fej lesz té si tá mo ga tás pá - lyáz ta tás nél kül nyújt ha tó. A tá mo ga tás meg íté lé sét ez eset ben is meg kell elõz nie a pro jekt do ku men tá ció ki dol - go zá sá nak és ér té ke lé sé nek.”

4. §

(1) Az R. 7. §-a (1) be kez dé sé nek be ve ze tõ szö veg ré sze he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(1) Az 1. §-ban meg ha tá ro zott struk tu rá lis ala pok hoz kap cso ló dó elõ irány za tok te kin te té ben a 2. §-ban meg ha -

(3)

lát ják el:”

(2) Az R. 7. §-a (3) be kez dé sé nek be ve ze tõ szö veg ré sze he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(3) Az 1. § a), c)–d) pont ja te kin te té ben a 2. §-ban meg - ha tá ro zott fel ada to kat a kö vet ke zõ sze mé lyek lát ják el:”

5. §

Az R. 8. §-a a kö vet ke zõ (2) be kez dés sel egé szül ki, ez - zel egy ide jû leg a 8. § szö ve gé nek je lö lé se (1) be kez dés re vál to zik:

„(2) Az 1. § d) pont ban le írt cél tar ta lék te kin te té ben amennyi ben az OP IH-nál cél tar ta lék fel hasz ná lá si igény ke let ke zik, úgy az OP IH ve ze tõ je kez de mé nye zé sé re a KTK IH ve ze tõ jé nek egyet ér té se mel lett a fel ügye le ti szerv ve ze tõ je en ge dé lye zi a szük sé ges elõ irány zat-mó do - sí tást.”

6. §

(1) Az R. 9. §-ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(1) E ren de let al kal ma zá sá ban a Ko hé zi ós Alap tá mo - ga tás ból meg va ló su ló pro jek tek ese té ben éven te, il let ve új pro jekt in dí tá sa kor, vagy már fo lya mat ban levõ pro jekt mó do sí tá sa kor a Ko hé zi ós Alap köz re mû kö dõ szer ve zet - nek az Ámr. 72. § (1) be kez dés b) pont já ban elõ írt és az Ámr. 5. szá mú mel lék le té ben rész le te zett „Fi nan szí ro zá si Alap ok mány ISPA for rás ból/Ko hé zi ós Alap ból Szár ma zó Tá mo ga tás sal Meg va ló su ló Pro jek tek re” do ku men tu mot (a továb biak ban: Fi nan szí ro zá si Alap ok mány) kell a (3) be kez dés ben fog lal tak sze rint el ké szí te ni.”

(2) Az R. 9. §-ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(3) A Fi nan szí ro zá si Alap ok mánnyal kap cso la to san:

a) ki töl tõ: a köz re mû kö dõ szer ve zet, il let ve a ked vez - mé nye zett ve ze tõ je ál tal ki je lölt sze mély,

b) ,,Kö te le zett ség vál la ló alá írá sa” he lyén alá író: az 5. pont ban meg je lölt elõ irány zat fö lött ren del ke zõ sze mély,

c) el len jegy zõ: a 10. § (1) be kez dés b) pont já ban meg - je lölt, a kö te le zett ség vál la lást el len jegy zõ sze mély,

d) jó vá ha gyó: az elõ irány za to kért fe le lõs mi nisz ter vagy az ál ta la írás ban fel ha tal ma zott sze mély.”

ren del ke zés lép:

„(4) Az (1) be kez dés sze rin ti ki töl tött do ku men tum egy, a Ma gyar Ál lam kincs tár (a továb biak ban: Kincs tár) ál tal alá írt pél dá nyát a Kincs tár kö te les a Ko hé zi ós Alap Irá nyí tó Ha tó sá gá nak (a továb biak ban: KA IH) meg kül de ni.”

7. §

„10. § (1) E ren de let 1. § b) pont já ban meg je lölt XV. és XVI. Fe je ze tek ben fog lalt, a Ko hé zi ós Alap tá mo ga tá sá - val meg va ló su ló pro jek tek elõ irány za ta i val, va la mint a ma rad vá nyok át adá sa kö vet kez té ben az e) pont alap ján meg ál la pí tott új elõ irány za tok kal kap cso lat ban a 2. §-ból követ ke zõ ha tás kö rö ket és fel ada to kat a kö vet ke zõ sze mé lyek lát ják el:

a) kö te le zett ség vál la ló: a Fi nan szí ro zá si Alap ok mány 5. pont já ban fog lal tak nak meg fele lõen a köz re mû kö dõ szer ve zet ve ze tõ je vagy az ál ta la írás ban ki je lölt sze mély, b) kö te le zett ség vál la lást el len jegy zõ: a Nem ze ti Fej - lesz té si Ügy nök ség Gaz da sá gi Igaz ga tó ja vagy az ál ta la írás ban ki je lölt sze mély,

c) szak mai tel je sí tést iga zo ló: a Fi nan szí ro zá si Alap - okmány 5. pont já ban a ki töl tés kor meg je lölt sze mély,

d) ér vé nye sí tõ: a köz re mû kö dõ szer ve zet ve ze tõ je ál tal ki je lölt, az Ámr. 135. § (2) be kez dé sé ben elõ írt kép zett - ség gel ren del ke zõ sze mély,

e) utal vá nyo zást el len jegy zõ: a köz re mû kö dõ szer ve zet pénz ügyi ve ze tõ je vagy az ál ta la írás ban ki je lölt sze mély, f) utal vá nyo zó: a köz re mû kö dõ szer ve zet ve ze tõ je, il - let ve a Fi nan szí ro zá si Alap ok mány ki töl té se kor an nak 5. so rá ban meg je lölt sze mé lyek.

(2) Az (1) be kez dés ben meg je lölt elõ irány za tok kö zül a

„Ko hé zi ós Alap tá mo ga tás ból meg va ló su ló pro jek tek elõ - ké szí té se” jog cím cso port nem tar to zik a fel adat fi nan szí - roz ás ba vont fe je ze ti ke ze lé sû elõ irány za tok kö ré be, ezért e jog cím cso port te kin te té ben a fel adat fi nan szí roz ás ra vo - nat ko zó sza bá lyo kat nem kell al kal maz ni.”

8. §

„11. § Az 1. § c) pont ban le írt cél tar ta lék te kin te té ben amennyi ben a Ko hé zi ós Alap köz re mû kö dõ szer ve zet nél cél tar ta lék fel hasz ná lá si igény ke let ke zik, úgy a köz re mû - kö dõ szer ve zet ve ze tõ je kez de mé nye zé sé re a KA IH ve ze - tõ jé nek egyet ér té se mel lett a fel ügye le ti szerv ve ze tõ je en - ge dé lye zi a szük sé ges elõ irány zat-mó do sí tást.”

(4)

9. §

Az R. mel lék le té nek „Re gi o ná lis Ope ra tív Prog ram”,

„Ag rár- és Vi dék fej lesz té si Ope ra tív Prog ram”, „Gazda sági Ver seny ké pes ség Ope ra tív Prog ram”, „Kör nye zet vé de lem és Inf ra struk tú ra Ope ra tív Prog ram”, „KTK Tech ni kai se - gít ségnyúj tás,” va la mint „Hu mán erõ for rás-fej lesz té si Ope - ratív Prog ram” címû részei he lyé be e ren de let mellékle - tében fog lal tak lép nek.

Záró rendelkezések

10. §

E ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 8. na pon lép ha tály ba.

11. §

E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg ha tá lyát vesz ti az R. 7. §-ának (2) be kez dé se és (4) be kez dé se, va la mint az R. 9. §-ának (2) be kez dé se.

Dr. Szil vá sy György s. k., Kiss Pé ter s. k.,

a Mi nisz ter el nö ki Hi va talt ve ze tõ szo ci á lis és mun ka ügyi mi nisz ter mi nisz ter

Gráf Jó zsef s. k., Dr. Kóka Já nos s. k.,

föld mû ve lés ügyi és vi dék fej lesz té si gaz da sá gi és köz le ke dé si

mi nisz ter mi nisz ter

Ko vács Kál mán s. k., Dr. Ve res Já nos s. k.,

kör nye zet vé del mi és víz ügyi pénz ügy mi nisz ter mi nisz té ri u mi ál lam tit kár

Melléklet a 10/2006. (XI. 3.) MeHVM–SZMM–FVM–GKM–KvVM–PM együttes rendelethez

Azon in téz ke dé sek, kom po nen sek, il let ve ked vez mé nye zet tek, ame lyek ese té ben, il let ve ame lyek szá má ra fej lesz té si tá mo ga tás pá lyáz ta tás nél kül nyújt ha tó:

Elõ irány zat

(Pri o ri tás) In téz ke dés/kom po nens Ked vez mé nye zett

A hu mán erõ for rás-fej lesz tés re gi o ná lis di men zi ó já nak erõ sí té se

3.1. A he lyi köz igaz ga tás és a ci vil szer ve ze tek ka pa ci tás épí té se

Ma gyar Köz igaz ga tá si In té zet, fõ vá ro si és me gyei köz igaz ga tá si hi va ta lok 1. Kom po nens: A he lyi köz igaz ga tás ka pa ci tás épí té se

kép zé si prog ra mok ré vén

3.1. A he lyi köz igaz ga tás és a ci vil szer ve ze tek ka pa ci tás épí té se

VÁTI Kht.

2. Kom po nens: A te rü let fej lesz tés ben érin tett

in téz mé nyek, va la mint a ci vil sze rep lõk ka pa ci tás épí té se 3.1. A he lyi köz igaz ga tás és a ci vil szer ve ze tek

ka pa ci tás épí té se

Re gi o ná lis Fej lesz té si Ügy nök sé gek, Ba la ton In teg rá ci ós Kht.

3. Kom po nens: Re gi o ná lis és kis tér sé gi szin tû együtt mû kö dé sek ösz tön zé se

3.2. He lyi fog lal koz ta tá si kez de mé nye zé sek tá mo ga tá sa Or szá gos Fog lal koz ta tá si Köz ala pít vány

3. Kom po nens: A he lyi fog lal koz ta tá si kez de mé nye zé sek hosszú távú fenn tart ha tó sá gá hoz szük sé ges szak mai ka pa ci tá sok ki épí té se és meg erõ sí té se

3.4. Ré gió spe ci fi kus szak mai kép zé sek tá mo ga tá sa Ma gyar Ke res ke del mi és Ipar ka ma ra, ke res ke del mi és ipar ka ma rák

1. Kom po nens: A re gi o ná lis mun ka erõ pi a ci ke res let és kí ná lat kö zöt ti össz hang erõ sí té se

3.4. Ré gió spe ci fi kus szak mai kép zé sek tá mo ga tá sa VÁTI Kht.

2. Kom po nens: Szak kép zé si és szak mai to vább kép zé si prog ra mok le bo nyo lí tá sa

(5)

Tech ni kai se gít ség nyúj tás 4.2. ROP Tech ni kai se gít ség nyúj tás Nem ze ti Fej lesz té si Ügy nök ség, VÁTI Kht., re gi o ná lis fej lesz té si ügy nök sé gek, ROP IH Ag rár- és Vi dék fej lesz té si Ope ra tív Prog ram, XII. FVM

Tech ni kai se gít ség nyúj tás Tech ni kai se gít ség nyúj tás Föld mû ve lés ügyi és Vi dék fej lesz té si Mi nisz té ri um, Me zõ gaz da sá gi és Vi dék fej lesz té si Hi va tal Gaz da sá gi Ver seny ké pes ség Ope ra tív Prog ram, XV. GKM

Be ru há zá sösz tön zé si elõ irány zat

1.3. Pro-ak tív be ru há zá sösz tön zé si ta nács adás Ma gyar Be fek te té si és Ke res ke de lem-fej lesz té si Kht. (ITDH)

Kis- és kö zép vál lal ko zá sok fej lesz té se elõ irány zat

2.2. Vál lal ko zói kul tú ra és is me re tek fej lesz té se / 2.2.1. Alap szin tû ta nács adás kom po nens

He lyi vál lal ko zói köz pon tok

Tech ni kai se gít ség nyúj tás Tech ni kai se gít ség nyúj tás (1–2. in téz ke dés) Nem ze ti Fej lesz té si Ügy nök ség, Nem ze ti Ku ta tá si és Tech no ló gi ai Hi va tal, IT In for má ci ós Tár sa da lom Kht.,

Ku ta tás-fej lesz té si Pá lyá za ti és Ku ta tás hasz no sí tá si Iro da, Ma gyar Fej lesz té si Bank Rt., Ma gyar

Vál lal ko zás fej lesz té si Kht., Re gi o ná lis

Tá mo ga tás köz ve tí tõ Kht.

Kör nye zet vé de lem és Inf ra struk tú ra Ope ra tív Prog ram, XVI. KvVM Kör nye zet vé del mi

elõ irány zat

1.5. Ter mé szet vé de lem és fenn tart ha tó ár víz vé de lem;

1.6. A le ve gõ szennye zés és a zaj ter he lés mé ré se

1.5. Nemzeti Park Igazgatóságok, Vízügyi Központ és

Közgyûjtemények 1.6. Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelõségek;

Budapest Fõváros Önkormányzata;

Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet

Kör nye zet vé de lem és Inf ra struk tú ra Ope ra tív Prog ram, XV. GKM Köz le ke dé si inf ra struk tú ra

fej lesz té se elõ irány zat

2.1. A fõ út há ló zat mû sza ki szín vo na lá nak eme lé se; 2.1. Út gaz dál ko dá si és Ko or di ná ci ós Igaz ga tó ság 2.2. Kör nye zet ba rát köz le ke dé si inf ra struk tú ra fej lesz té se 2.2. MÁV ZRt.;

Észak-Du nán tú li Kör nye zet vé del mi és Víz ügyi Igaz ga tó ság (ÉDUKÖVIZIG)

(6)

Elõ irány zat

Tech ni kai se gít ség nyúj tás Tech ni kai se gít ség nyúj tás Nem ze ti Fej lesz té si Ügy nök ség, Gaz da sá gi és Köz le ke dé si Mi nisz té ri um KIOP KSZ, Ener gia Köz pont Kht., Kör nye zet vé del mi és Víz ügyi Mi nisz té ri um Fejlesztési Igazgatóság Hu mán erõ for rás-fej lesz té si Ope ra tív Prog ram

Egész éle ten át tar tó ta nu lás és al kal maz ko dó ké pes ség tá mo ga tá sa – EU for rás rész

3.1. Az egész éle ten át tar tó ta nu lás hoz szük sé ges kész sé gek, ké pes sé gek és kom pe ten ci ák fej lesz té se / 3.1.1. Pe da gó gu sok és ok ta tá si szak ér tõk fel ké szí té se kom pe ten cia ala pú kép zés és ok ta tás fel ada ta i ra

„Su li No va”

Köz ok ta tás-fej lesz té si és Pe da gó gus-to vább kép zé si Köz hasz nú Tár sa ság, Or szá gos Köz ok ta tá si In té zet, Edu ca tio

Tár sa dal mi Szol gál ta tó Kht.

3.2. A szak kép zés tar tal mi, mód szer ta ni és szer ke ze ti fej lesz té se /

3.2.1. Új szak kép zé si szer ke zet ki ala kí tá sa

Nem ze ti Szak kép zé si In té zet, Edu ca tio Tár sa dal mi Szol gál ta tó Kht., Aper tus

Köz ala pít vány 3.5. A fel nõtt kép zés rend sze ré nek fej lesz té se /

3.5.1. Kor sze rû fel nõtt kép zé si mód sze rek ki dol go zá sa és al kal ma zá sa

Nem ze ti Fel nõtt kép zé si In té zet, Fog lal koz ta tá si Hi va tal, Re gi o ná lis Kép zõ Köz pon tok

3.5. A fel nõtt kép zés rend sze ré nek fej lesz té se /

3.5.2. In téz mény há ló zat ki ala kí tá sa a hát rá nyos hely ze tû fel nõt tek di gi tá lis ok ta tá sá nak és szak mai kép zé sé nek tá mo ga tá sá ra és fog lal koz ta tá suk elõ se gí té sé re

Aper tus Köz ala pít vány

3.5. A fel nõtt kép zés rend sze ré nek fej lesz té se / 3.5.3. Lépj egyet elõ re

Fog lal koz ta tá si Hi va tal Egész éle ten át tar tó ta nu lás

és al kal maz ko dó ké pes ség tá mo ga tá sa –

Ha zai társ fi nan szí ro zás

3.1. Az egész éle ten át tar tó ta nu lás hoz szük sé ges kész sé gek, ké pes sé gek és kom pe ten ci ák fej lesz té se / 3.1.1. Pe da gó gu sok és ok ta tá si szak ér tõk fel ké szí té se kom pe ten cia ala pú kép zés és ok ta tás fel ada ta i ra

„Su li No va”

Köz ok ta tás-fej lesz té si és Pe da gó gus-to vább kép zé si Köz hasz nú Tár sa ság, Or szá gos Köz ok ta tá si In té zet, Edu ca tio

Tár sa dal mi Szol gál ta tó Kht.

3.2. A szak kép zés tar tal mi, mód szer ta ni és szer ke ze ti fej lesz té se /

3.2.1. Új szak kép zé si szer ke zet ki ala kí tá sa

Nem ze ti Szak kép zé si In té zet, Edu ca tio Tár sa dal mi Szol gál ta tó Kht., Aper tus

Köz ala pít vány 3.5. A fel nõtt kép zés rend sze ré nek fej lesz té se /

3.5.1. Kor sze rû fel nõtt kép zé si mód sze rek ki dol go zá sa és al kal ma zá sa

Nem ze ti Fel nõtt kép zé si In té zet, Fog lal koz ta tá si Hi va tal, Re gi o ná lis Kép zõ Köz pon tok

(7)

3.5. A fel nõtt kép zés rend sze ré nek fej lesz té se /

3.5.2. In téz mény há ló zat ki ala kí tá sa a hát rá nyos hely ze tû fel nõt tek di gi tá lis ok ta tá sá nak és szak mai kép zé sé nek tá mo ga tá sá ra és fog lal koz ta tá suk elõ se gí té sé re

Aper tus Köz ala pít vány

3.5. A fel nõtt kép zés rend sze ré nek fej lesz té se / 3.5.3. Lépj egyet elõ re

Fog lal koz ta tá si Hi va tal Ak tív mun ka erõ pi a ci

po li ti kák tá mo ga tá sa – EU for rás rész

1.1. A mun ka nél kü li ség meg elõ zé se és ke ze lé se / 1.1.1. Mun ka nél kü li és inak tív sze mé lyek tar tós mun ka nél kü li vé vá lá sá nak meg elõ zé se, mun ka erõ pi a ci in teg rá ci ó juk elõ se gí té se

Fõ vá ro si és me gyei mun ka ügyi köz pon tok

1.2. ÁFSZ mo der ni zá ci ó ja / 1.2.1. ÁFSZ mo der ni zá ci ó ja

1.2. Fog lal koz ta tá si Hi va tal, to váb bá fõ vá ro si és me gyei mun ka ügyi köz pon tok Ak tív mun ka erõ pi a ci

po li ti kák tá mo ga tá sa – Ha zai társ fi nan szí ro zás

1.1. A mun ka nél kü li ség meg elõ zé se és ke ze lé se / Fõ vá ro si és me gyei mun ka ügyi köz pon tok 1.1.1. Mun ka nél kü li és inak tív sze mé lyek tar tós

mun ka nél kü li vé vá lá sá nak meg elõ zé se, mun ka erõ pi a ci in teg rá ci ó juk elõ se gí té se

1.2. ÁFSZ mo der ni zá ci ó ja / 1.2.1. ÁFSZ mo der ni zá ci ó ja

1.2. Fog lal koz ta tá si Hi va tal, to váb bá fõ vá ro si és me gyei mun ka ügyi központok Tár sa dal mi ki re kesz tés

el le ni küz de lem a mun ka erõ pi ac ra tör té nõ be lé pés se gít sé gé vel – EU for rás rész

2.1. Hát rá nyos hely ze tû ta nu lók esély egyen lõ sé gé nek biz to sí tá sa az ok ta tá si rend szer ben /

„Su li No va”

Köz ok ta tás-fej lesz té si és Pe da gó gus-to vább kép zé si Köz hasz nú Tár sa ság 2.1.1. A hát rá nyos hely ze tû, el sõ sor ban a roma és sa já tos

ne ve lé si igé nyû gyer me kek, ta nu lók ok ta tá sá ban érin tett szak em be rek kép zé se, az in teg rá ci ós ok ta tás sal

kap cso la tos ok ta tá si prog ra mok ki fej lesz té se 2.2. A tár sa dal mi be fo ga dás elõ se gí té se a szo ci á lis te rü le ten dol go zó szak em be rek kép zé sé vel, va la mint a szo ci á lis és mun ka ügyi szol gál ta tá sok együtt mû kö dé si mo dell jé nek ki dol go zá sá val

Nem ze ti Csa lád- és Szo ci ál po li ti kai In té zet, Fog lal koz ta tá si Hi va tal Tár sa dal mi ki re kesz tés

el le ni küz de lem a mun ka erõ pi ac ra tör té nõ be lé pés se gít sé gé vel – Ha zai társ fi nan szí ro zás

2.1. Hát rá nyos hely ze tû ta nu lók esély egyen lõ sé gé nek biz to sí tá sa az ok ta tá si rend szer ben /

2.1.1. A hát rá nyos hely ze tû, el sõ sor ban a roma és sa já tos ne ve lé si igé nyû gyer me kek, ta nu lók ok ta tá sá ban érin tett szak em be rek kép zé se, az in teg rá ci ós ok ta tás sal

kap cso la tos ok ta tá si prog ra mok ki fej lesz té se

„Su li No va”

Köz ok ta tás-fej lesz té si és Pe da gó gus-to vább kép zé si Köz hasz nú Tár sa ság

2.2. A tár sa dal mi be fo ga dás elõ se gí té se a szo ci á lis te rü le ten dol go zó szak em be rek kép zé sé vel, va la mint a szo ci á lis és mun ka ügyi szol gál ta tá sok együtt mû kö dé si mo dell jé nek ki dol go zá sá val

Nem ze ti Csa lád- és Szo ci ál po li ti kai In té zet, Fog lal koz ta tá si Hi va tal Az ok ta tá si, szo ci á lis és

egész ség ügyi inf ra struk tú ra fej lesz té se – EU for rás rész

4.3. Egész ség ügyi inf ra struk tú ra fej lesz té se az el ma ra dott ré gi ók ban /

4.3.1. Re gi o ná lis egész ség cent rum mo dell in téz mény lét re ho zá sa

Deb re ce ni Egye tem Or vos és Egész ség tu do má nyi Cent rum

(8)

Elõ irány zat

Az ok ta tá si, szo ci á lis és egész ség ügyi inf ra struk tú ra fej lesz té se –

Ha zai társ fi nan szí ro zás

4.3. Egész ség ügyi inf ra struk tú ra fej lesz té se az el ma ra dott ré gi ók ban /

4.3.1. Re gi o ná lis egész ség cent rum mo dell in téz mény lét re ho zá sa

Deb re ce ni Egye tem Or vos és Egész ség tu do má nyi Cent rum

Tech ni kai se gít ség nyúj tás – EU for rás rész

Tech ni kai se gít ség nyúj tás Szo ci á lis és Mun ka ügyi

Mi nisz té ri um, Nem ze ti Fej lesz té si Ügy nök ség, Eu ró pai Szo ci á lis Alap Kht., Fog lal koz ta tá si Hi va tal, OM Alap ke ze lõ Igaz ga tó sá ga, EüM Struk tu rá lis Ala pok Prog ram iro da, Ma gyar Ál lam kincs tár

Tech ni kai se gít ség nyúj tás – Ha zai társ fi nan szí ro zás

Tech ni kai se gít ség nyúj tás Szo ci á lis és Mun ka ügyi

Mi nisz té ri um, Nem ze ti Fej lesz té si Ügy nök ség,

Eu ró pai Szo ci á lis Alap Kht., Fog lal koz ta tá si Hi va tal, OM Alap ke ze lõ Igaz ga tó sá ga, EüM Struk tu rá lis Ala pok Prog ram iro da, Ma gyar Ál lam kincs tár

A pénzügyminiszter 28/2006. (XI. 6.) PM

r e n d e l e t e

a prémiumévek programmal, valamint a különleges foglalkoztatási állománnyal kapcsolatos egyes munkáltatói költségek költségvetési megtérítésének

eljárási szabályairól szóló

8/2005. (II. 8.) PM rendelet módosításáról A pré mi um évek prog ram ról és a kü lön le ges fog lal koz ta - tá si ál lo mány ról szóló 2004. évi CXXII. tör vény 7. §-ának (4) be kez dé sé ben fog lalt fel ha tal ma zás alap ján a kö vet ke - zõ ket ren de lem el:

1. §

(1) A pré mi um évek prog ram mal, va la mint a kü lön le ges fog lal koz ta tá si ál lo mánnyal kap cso la tos egyes mun kál ta tói

költ sé gek költ ség ve té si meg té rí té sé nek el já rá si sza bá lya i - ról szóló 8/2005. (II. 8.) PM ren de let (a továb biak ban: R.) 3. §-a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„3. § (1) A fel ügye le ti szerv a mun kál ta tók ál tal be nyúj - tott költ ség ve té si meg té rí té si igény be je len té se ket össze sí - ti, és azt a be ér ke zés tõl szá mí tott 15 na pon be lül a Pénz - ügy mi nisz té ri um hoz to váb bít ja, a 4. szá mú mel lék let ben meg ha tá ro zott adat tar tal mú igény lõ lap nak meg fe le lõ cso - por to sí tás ban. A tárgy év ne gye dik ne gyed évé re vo nat ko - zó igé nye ket a fel ügye le ti szerv a Pénz ügy mi nisz té ri um ré szé re de cem ber 10-ig to váb bít ja.

(2) Amennyi ben a fel ügye le ti szerv a tárgy ne gyed év re vo nat ko zó költ ség té rí té si igény be je len té se ket az adott tárgy ne gyed év hez tar to zó ha tár idõ ig nem to váb bít ja, úgy azo kat a kö vet ke zõ tárgy ne gyed évi igény be je len té sek kel együtt to váb bít hat ja a Pénz ügy mi nisz té ri um ré szé re.

(3) Kü lö nös mél tány lást ér dem lõ eset ben a fel ügye le ti szerv a ké re lem rész le tes in dok lá sá val együtt de cem ber 20-ig is el jut tat hat ja a Pénz ügy mi nisz té ri um ré szé re a tárgy év ne gye dik ne gyed évé re vo nat ko zó igé nye ket.”

(9)

láb jegy zet he lyé be az aláb bi láb jegy zet lép:

„* A ko ráb bi il let mény 70%-ának meg fe le lõ jut ta tás, ter mé szet be ni ét ke zés, vagy ét ke zé si hoz zá já ru lás 30%-a, ju bi le u mi ju ta lom.”

2. §

Ez a ren de let 2006. de cem ber 1-jén lép ha tály ba.

Dr. Ve res Já nos s. k.,

pénz ügy mi nisz ter

A Köztársasági Elnök 204/2006. (XI. 3.) KE

h a t á r o z a t a

kitüntetés adományozásáról

Az Al kot mány 30/A. § (1) be kez dé se j) pont ja, va la mint a Ma gyar Köz tár sa ság ki tün te té se i rõl szóló 1991. évi XXXI. tör vény 2. § (1) be kez dé se alap ján a szo ci á lis és mun ka ügyi mi nisz ter elõ ter jesz tésére, ered mé nyes mun - ká ja el is me ré se ként

Gu lyás Lász ló nak, Fü ze sa bony Vá ros volt pol gár mes te - ré nek,

Tar dos Mar cell né nak, a Nem zet kö zi Pik ler Emmi Köz - ala pít vány igaz ga tó já nak a

MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ARANY ÉRDEMKERESZT

(polgári tagozata);

Bé kési Ani kó nak, a Jász-Nagy kun-Szol nok Me gyei Nyug - díjbiz to sí tá si Igaz ga tó ság osz tály ve ze tõ jé nek,

Her má nyi Pál né nak, a Szo ci á lis és Mun ka ügyi Mi nisz - té ri um szak mai ta nács adó já nak,

dr. Hor váth György nek, a Szo ci á lis és Mun ka ügyi Mi - nisz té ri um Köz igaz ga tá si és Ko or di ná ci ós Fõ osz tály nyu - gal ma zott ve ze tõ jé nek,

Lá zár György nek, a Fog lal koz ta tá si Hi va tal Mun ka erõ - pi a ci In for má ci ók Fõ osz tá lya ve ze tõ jé nek,

Te rü le ti Gyer mek vé del mi Szak szol gá la ta igaz ga tó já nak, Pá dár Sán dor né nak, a He ves Me gyei Ön kor mány zat Idõ sek Ott ho na (Csány) in téz mény ve ze tõ jé nek,

Papp La jos né nak, a Fõ vá ro si és Pest Me gyei Nyug díj - biz to sí tá si Igaz ga tó ság Ceg lé di Ki ren delt sé ge vezetõ - jének,

Rá dai Sán dor nak, a „Kor sze rû Tech ni ká val a Moz gás - kor lá to zott Em be re kért Ala pít vány” ku ra tó ri u mi elnö - kének, szak ér tõ-ta nács adó nak,

Sza lai Jó zsef nek, a Veszp rém Me gyei Ön kor mány zat Idõ sek Ott ho na és Mód szer ta ni In téz mé nye (Kül sõ vat) igaz ga tó já nak, szo ci á lis me ne dzser nek,

Szûts Il di kó nak, a Ma gyar Pos ta Zrt. hu mán erõ for rás ve zér igaz ga tó-he lyet te sé nek,

Temp lom Jó zsef né nek, a Nap Klub Ala pít vány tisz te let - be li ku ra tó ri u mi el nö ké nek a

MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI EZÜST ÉRDEMKERESZT

(polgári tagozata) ki tün te tést ado má nyo zom.

Bu da pest, 2006. ok tó ber 10.

Só lyom Lász ló s. k.,

köz tár sa sá gi el nök

El len jegy zem:

Kiss Pé ter s. k.,

szo ci á lis és mun ka ügyi mi nisz ter

KEH ügy szám: VII-2/4346/2006.

(10)

A Kor mány

1101/2006. (X. 27.) Korm.

h a t á r o z a t a

az Or szá gos Fog lal koz ta tá si Köz ala pít vány Ala pí tó Ok ira tá nak mó do sí tá sá ról A Kor mány

1. meg tár gyal ta és el fo gad ta az Or szá gos Fog lal koz ta tá si Köz ala pít vány Ala pí tó Ok ira tá nak mó do sí tá sá ról szó ló elõ ter jesz tést;

2. fel ha tal maz za a szo ci á lis és mun ka ügyi mi nisz tert, hogy a Köz ala pít vány Ala pí tó Ok ira tá nak mó do sí tá sa ügyé ben az ala pí tó kép vi se le té ben az il le té kes bí ró ság nál el jár jon;

Ha tá ridõ: azon nal

3. el ren de li a mó do sí tás sal egy sé ges szer ke zet be fog lalt Ala pí tó Ok irat köz zé té te lét a Ma gyar Köz löny ben, a bí ró - sá gi nyil ván tar tás ba vé telrõl szó ló ha tá ro zat jog erõ re emel ke dé sét kö ve tõen.

Fe le lõs: Mi nisz ter el nö ki Hi va talt ve ze tõ mi nisz ter szo ci á lis és mun ka ügyi mi nisz ter

Ha tár idõ: a bí ró sá gi nyil ván tar tás ba vé tel rõl szó ló ha tá ro zat jog erõ re emel ke dé sét kö ve tõ en:

azon nal

Gyur csány Fe renc s. k.,

mi nisz ter el nök

A szo ci á lis és mun ka ügyi mi nisz ter 16/2006. (MüK. 11.) SZMM

u t a s í t á s a

a Szo ci á lis és Mun ka ügyi Mi nisz té ri um Re ha bi li tá ci ós Pro jekt iro dá já nak lét re ho zá sá ról A köz pon ti ál lam igaz ga tá si szer vek rõl, va la mint a Kor - mány tag jai és az ál lam tit ká rok jog ál lá sá ról szó ló 2006. évi LVII. tör vény 67. §-ára, va la mint a Szo ci á lis és Mun ka - ügyi Mi nisz té ri um Szer ve ze ti és Mû kö dé si Sza bály za tá ról szó ló 3/2006. (MK. 94.) SZMM uta sí tás 11. §-ának (7) be - kez dé sé re és 24. §-ának (2) be kez dé sé re fi gye lem mel a kö - vet ke zõ uta sí tást adom ki:

1. §

(1) A Szo ci á lis és Mun ka ügyi Mi nisz té ri um nak (a to - váb bi ak ban: mi nisz té ri um) a meg vál to zott mun ka ké pes sé - gû ek és fo gya té ko sok el lá tó rend sze rei kor sze rû sí té se fõ irá nyát ké pe zõ re ha bi li tá ci ós rend szer szer ve ze ti ke re te i nek, mû kö dé si fel té te le i nek a ki ala kí tá sá val, to váb bá mû kö dé -

sé nek el in dí tá sá val kap cso la tos fel ada ta i ért a Mi nisz te ri Ka bi net szer ve ze ti egy sé ge ként mû kö dõ Re ha bi li tá ci ós Pro jekt iro da (a to váb bi ak ban: Pro jekt iro da) fe le lõs.

(2) a Pro jekt iro da az (1) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott cé lok el éré se ér de ké ben fe le lõs

a) a ké pes ség vizs gá la tok és az ál la pot fel mé rés vizs gá la ti le he tõ sé ge i nek fel mé ré sé nek elõ ké szí té sé ért;

b) az egy sé ges komp lex re ha bi li tá ci ós, rok kant sá gi és fo gya té kos sá gi in for má ci ós rend szer ki ala kí tá sá nak elõ - ké szí té sé ért;

c) a meg vál to zott mun ka ké pes sé gû ek el lá tó rend sze re sze rep lõ i nek (szak ér tõk, el lá tás-szer ve zõk, meg vál to zott mun ka ké pes sé gû ek el lá tá sa i ban ré sze sü lõk) ok ta tá si, va - la mint át- és to vább kép zé si rend sze ré nek ki ala kí tá sá nak ko or di ná lá sá ért;

d) a re ha bi li tá ci ós me ne dzser-há ló zat ki ala kí tá sá nak ko or di ná lá sá ért;

e) a meg vál to zott mun ka ké pes sé gû ek át me ne ti és tar tós fog lal koz ta tá sát biz to sí tó cél szer ve ze tek fej lesz té sé ért;

f) a mi nisz té ri um egész ség po li ti kai kér dé sek kel kap cso la tos fel ada ta i nak a ko or di ná lá sá ért.

2. §

(1) A Pro jekt iro dát a po li ti kai fõ ta nács adói be so ro lás sal ren del ke zõ Pro jekt igaz ga tó ve ze ti.

(2) A Pro jekt iro da - az 1. § (1) és (2) be kez dé sé ben meg - ha tá ro zott - fel ada ta i nak vég re haj tá sát a Kon zul ta tív Ta - nács se gí ti, amely nek tag jai a Szo ci á lis és Mun ka ügyi Mi - nisz té ri um nak a meg vál to zott mun ka ké pes ség ke ze lé sé vel és a re ha bi li tá ci ó val fog lal ko zó hi va ta li egy sé ge i nek - a Fo gya té kos ügyi és Re ha bi li tá ci ós Fõosz tály nak, a Fog lal - koz ta tá si Fõosz tály nak, a Csa lá di és Szo ci á lis Szol gál ta - tások Fõosz tá lyá nak, a Pénz be li és Nyug díj biz to sí tá si Fõosz tály nak, va la mint a Ter ve zé si és Fej lesz té si Tit kár - ság nak - ve ze tõi, a Pénz be li és Nyug díj biz to sí tá si Fõosz - tály ál ta lá nos fõosz tály ve zetõ-he lyet te se, va la mint a Fog - lal koz ta tá si Hivatal fõi gaz ga tó ja.

3. §

Ez az uta sí tás 2006. ok tó ber 15-én lép ha tály ba.

(11)

17/2006. (MüK. 11.) SZMM u t a s í t á s a

a Nem ze ti és Et ni kai Ki sebb sé gi Hi va tal Szer ve ze ti és Mû kö dé si Sza bály za tá nak ki adá sá ról

1. §

A Nem ze ti és Et ni kai Ki sebb sé gi Hi va tal Szer ve ze ti és Mû kö dé si Sza bály za tát - a köz pon ti ál lam igaz ga tá si szer - vek rõl, va la mint a Kor mány tag jai és az ál lam tit ká rok jog - ál lá sá ról szó ló 2006. évi LVII. tör vény 74. § (1) be kez dé se sze rint - a je len uta sí tás mel lék le té ben fog lal tak sze rint ál - la pí tom meg. (A mel lék le tet az ér de kel tek köz vet le nül kap ják meg.)

2. §

Ez az uta sí tás 2006. szep tem ber 30-án lép ha tály ba, ez - zel egy ide jû leg ha tá lyát vesz ti a Nem ze ti és Et ni kai Ki - sebb sé gi Hi va tal el nö ké nek - az if jú sá gi, csa lád ügyi, szo - ci á lis és esély egyen lõ sé gi mi nisz ter ál tal jó vá ha gyott - a 15/2005. (XI. 30.) sz. el nö ki uta sí tás sal mó do sí tott, 8/2005. (X. 18.) sz. el nö ki uta sí tá sa a Nem ze ti és Et ni kai Ki sebb sé gi Hi va tal Szer ve ze ti és Mû kö dé si Sza bály za tá - nak ki adá sá ról.

A szo ci á lis és mun ka ügyi mi nisz ter 18/2006. (MüK. 11.) SZMM

u t a s í t á s a

a Fo gyasz tó vé del mi Fõ fe lü gye lõ ség

Szer ve ze ti és Mû kö dé si Sza bály za tá nak ki adá sá ról A Fo gyasz tó vé del mi Fõ fel ügye lõ ség (a to váb bi ak ban:

FVF) szer ve ze ti fel épí té sé rõl és mû kö dé si rend jé rõl - a köz pon ti ál lam igaz ga tá si szer vek rõl, va la mint a Kor mány tag jai és az ál lam tit ká rok jog ál lá sá ról szó ló 2006. évi LVII- tör vény 2. §-a (1) be kez dé sé nek d) pont já ban, il let ve 74. §-ának (1) be kez dé sé ben fog lalt jog kö röm ben el jár va - az aláb bi uta sí tást adom ki:

1. §

A FVF Szer ve ze ti és Mû kö dé si Sza bály za tát jó vá ha gyom és azt a je len uta sí tás mel lék le te ként ki adom.

A Szer ve ze ti és Mû kö dé si sza bály za tot köz zé kell ten ni az FVF hon lap ján.

3. §

Ez az uta sí tás 2006. ok tó ber 1-jén lép ha tály ba.

A szo ci á lis és mun ka ügyi mi nisz ter 19/2006. (MüK. 11.) SZMM

u t a s í t á s a

az Egyen lõ Bá nás mód Ha tó ság

Szer ve ze ti és Mû kö dé si Sza bály za tá nak jó vá ha gyá sá ról Az Egyen lõ Bá nás mód Ha tó ság szer ve ze ti fel épí té sé rõl és mû kö dé si rend jé rõl - az egyen lõ bá nás mód ról és az esély egyen lõ ség elõ moz dí tá sá ról szó ló 2003. évi CXXV.

tör vény 13. §-ának (1) be kez dé sé ben, a köz pon ti ál lam - igaz ga tá si szer vek rõl, va la mint a Kor mány tag jai és az ál - lam tit ká rok jog ál lá sá ról szó ló 2006. évi LVII. tör vény 2. §-a (1) be kez dé sé nek d) pont já ban és 74. §-ának (1) be - kez dé sé ben, az Egyen lõ Bá nás mód Ha tó ság ról és el já rá sá - nak rész le tes sza bá lya i ról szó ló 362/2004. (XII. 26.) Korm.

ren de let 1. §-ának (2) be kez dé sé ben és 4. §-ának (1) be kez dé - sé ben, va la mint a szo ci á lis és mun ka ügyi mi nisz ter fel - adat- és ha tás kö ré rõl szó ló 170/2006. (VII. 28.) Korm. ren - de let 4. §-ának (5) be kez dés b) pont já ban fog lalt jog - körömben el jár va - az aláb bi uta sí tást adom ki:

1. §

Az Egyen lõ Bá nás mód Ha tó ság Szer ve ze ti és Mû kö dé si Sza bály za tát jó vá ha gyom és azt a je len uta sí tás mel lék le - te ként köz zé te szem. (A mel lék le tet az ér de kel tek köz vet le nül kap ják meg.)

2. §

A Szer ve ze ti és Mû kö dé si Sza bály za tot köz zé kell ten ni az Egyen lõ Bá nás mód Ha tó ság hon lap ján.

3. §

Ez az uta sí tás 2006. no vem ber 1-jén lép ha tály ba.

(12)

A szo ci á lis és mun ka ügyi mi nisz ter 20/2006. (MüK. 11.) SZMM

u t a s í t á s a

az in teg rált szo ci á lis és mun ka ügyi el lá tó rend szer ki ala kí tá sá val össze füg gõ ter ve zé si és ko or di ná ci ós

fel ada tok pro jekt jé rõl

A Szo ci á lis és Mun ka ügyi Mi nisz té ri um Szer ve ze ti és Mûkö dé si Sza bály za tá ról szó ló 3/2006. (MK. 94.) SZMM uta sí tás 11. §-ának (7) és 24. §-ának (2) be kez dé sé re fi gye - lem mel az aláb bi uta sí tást adom ki:

1. §

(1) A szo ci á lis és mun ka ügyi mi nisz ter (a mi nisz ter) az in teg rált szo ci á lis és mun ka ügyi el lá tó rend szer ki ala kí tá - sá val össze füg gõ fel ada tok ko or di ná lá sá ra az In teg rált Szo ci á lis és Mun ka ügyi Szol gál ta tá sok Pro jekt jét (a to - váb bi ak ban: Pro jekt) hoz za lét re.

(2) A Pro jek tet a mi nisz ter, az ál lam tit kár, a ko or di ná ci ós sza kál lam tit kár, a ka bi net fõ nök, a Fog lal koz ta tá si Hi va tal fõ igaz ga tó ja, a Szo ci á lis és Mun ka ügyi Mi nisz té ri um Re - ha bi li tá ci ós Pro jekt iro dá já nak Pro jekt igaz ga tó ja, va la - mint a mi nisz ter ál tal ki je lölt szak ér tõ rész vé te lé vel mû kö dõ Irá nyí tó Ta nács ve ze ti.

(3) Az Irá nyí tó Ta ná csot a mi nisz ter, tá vol lé te ese té ben a mi nisz ter ál tal ki je lölt sze mély ve ze ti.

2. §

(1) Az in teg rált szo ci á lis és mun ka ügyi el lá tó rend szer ko or di ná lá sá val össze füg gés ben a Pro jekt ke re té ben el lát ják a) Fog lal koz ta tá si és Szo ci á lis Hi va tal, va la mint az Ál - la mi Fog lal koz ta tá si Szol gá lat át ala kí tá sá nak szer ve zet - fej lesz té sé nek ko or di ná ci ó já val kap cso la tos fel ada to kat, en nek ke re té ben

aa) a szo ci ál po li ti kai, a re ha bi li tá ci ós és a fog lal koz ta tá si el lá tó rend sze rek szer ve ze ti in teg rá ci ó já val össze füg gõ,

ab) a szol gál ta tás köz pon tú szer ve zet lét re ho zá sá val kap cso la tos, to váb bá

ac) a szol gál ta tá sok, a ha tó sá gi te vé keny ség, va la mint az erõ for rás-al lo ká ció re gi o ná lis szer ve zé sé vel össze füg gõ fel ada to kat;

b) az in teg rált szo ci á lis és fog lal ko za tá si fej lesz té si kon cep ció elõ ké szí té sé vel kap cso la tos fel ada to kat, kü lö nös fi gye lem mel

ba) az el lá tó rend szer szol gál ta tá sa i nak és el lá tá sa i nak, bb) az el lá tó rend szer fel ada ta it el lá tó há ló zat nak,

bc) az el lá tó rend szer tár sa dal mi kap cso la ta i nak, bd) az el lá tó rend szer ál tal szer ve zett ak ci ók nak a ter ve zé sé re.

(2) Az Irá nyí tó Tes tü le tet a mi nisz ter tá vol lé té ben ve ze - tõ sze mély fel ada tai el lá tá sa kö ré ben az (1) be kez dés ben meg je lölt fel ada tok vég re haj tá sá ért fe le lõs szer ve ze tek ve - ze tõ it, köz tiszt vi se lõ it, köz al kal ma zot ta it és mun ka vál la ló it köz re mû kö dés re kér he ti fel.

3. §

Ez az uta sí tás 2006. no vem ber 1-jén lép ha tály ba és 2007. áp ri lis 1-jén ha tá lyát vesz ti.

KÖZLEMÉNYEK

K ö z l e m é n y

a kor mány za ti ci vil kap cso la tok fej lesz té sé nek irányel ve i rõl

1. A kor mány za ti ci vil kap cso la tok fej lesz té sé nek alap - el vei

Az erõs ci vil tár sa da lom a de mok ra ti kus tár sa da lom - szer ve zõ dés alap ja és fok mé rõ je. Fontos, hogy a ci vil szer - ve ze tek^* a köz éle ti gon dol ko dás kö ze gé be von ják be az ál - lam pol gá ro kat, tere pet ad ja nak a köz vet len, rész vé te li de - mok rá ci á nak. A ci vil szer ve ze tek a tár sa dal mi in tegráció, a ko hé zió, az em be ri szo li da ri tás, az ön te vé keny ség és tár - sa dal mi fe le lõs ség vál la lás hatékony mû he lyei.

A kor mány a tár sa da lom elõtt álló cé lok meg va ló sí tá sá - ban, a köz jó szol gá la tá ban - tisz te letben tart va a ci vil szfé - ra füg get len sé gét - part ne ré nek te kin ti a ci vil szek tort. Nél - kü löz he tetlen nek tart ja a kor mányzati és he lyi ha ta lom fe - let ti ci vil el len õr zést, az ál la mi-ön kor mány za ti, a pi a ci és ci vil szer ve ze tek kö zöt ti mun ka meg osz tást és együtt mû - kö dést. Meg ad ja a se gít sé get ah hoz, hogy a szek tor szol - gál ta tást vég zõ szer ve ze tei ha té ko nyan részt tud ja nak ven ni a közfel ada tok el lá tá sá ban.

* A Nem ze ti Ci vil Alap prog ram ról szó ló 2003. évi L. tör vény 14. §-ának b) pont ja sze rint ci vil szer ve zet: az egye sü lé si jog ról szó ló 1989. évi II. tör - vény alap ján lét re jött, jogi sze mé lyi ség gel bíró tár sa dal mi szer ve zet, szö vet - ség (ki vé ve a pár tot, a mun ka adói és mun ka vál la lói ér dek-kép vi se le ti szer ve - ze tet, a biz to sí tó egye sü le tet, va la mint az egy há zat), és a Pol gá ri Tör vény - könyv rõl szó ló 1959. évi IV. tör vény alap ján lét re jött, jogi sze mé lyi ség gel bíró ala pít vány (ide nem ért ve a köz ala pít ványt).

(13)

A kor mány te vé ke nyen részt kí ván vál lal ni a ci vil szek - tor egy re ha té ko nyabb mû kö dé sé nek biz to sí tá sá ban, az eh - hez szük sé ges fel té tel rend szer meg te rem té sé ben. A ci vil szfé ra ta golt sá gát, sok szí nû sé gét el is mer ve, a szol gál ta tó, az ado mány- gyûj tõ- és osz tó ka ri ta tív, va la mint az ér dek - kép vi se le ti szer ve ze tek kel és azok szö vet sé ge i vel kí ván ja a kap cso la ta it el mé lyí te ni. En nek ér de ké ben a kö vet ke zõ ki emelt te rü le te ken kí ván in téz ke dé se ket hoz ni:

1. a tár sa dal mi rész vé tel esz köz rend sze ré nek fej lesz té se, 2. a jogi kör nye zet fe lül vizs gá la ta és szük ség sze rin ti át - ala kí tá sa,

3. a ci vil szer ve ze tek ha té kony mû kö dé sé nek elõ se gí té se, 4. az ál la mi tá mo ga tá sok pá lyá zó ba rát ele me i nek meg - te rem té se,

5. az ál la mi és ön kor mány za ti köz fel adat-el lá tás ban a ci vil szer ve ze tek rész vé te lé nek elõ se gí té se.

2.1. A tár sa dal mi rész vé tel esz köz rend sze ré nek fej lesz té se To vább ra is biz to sí ta ni szük sé ges, hogy a ci vil szer ve ze - tek mû kö dé si fel té tel rend sze rét ki ala kí tó, an nak ér de ke it szol gá ló jog sza bá lyok, in téz ke dé sek a ci vil szer ve ze tek tény le ges köz re mû kö dé sé vel ké szül je nek el. Ezen túl azon ban a jog sza bály-elõ ké szí tés tel jes ver ti ku má ban, min den ága zat ke re té ben a nyi tott jog al ko tás el vei sze rint szük sé ges el jár ni.

Biz to sí ta ni kell an nak el já rá si, szer ve ze ti és tech ni kai fel té te le it, hogy a nyi tott jog al ko tás el vé nek meg fe le lõ - a jog al ko tás ról szó ló 1987. évi XI. tör vény ben és az elekt ro - ni kus in for má ció sza bad ság ról szó ló 2005. évi XC. tör - vény ben meg ha tá ro zott - kö ve tel mé nyek a ci vil szer ve ze - tek vonat ko zá sá ban is egy re szé le sebb kör ben re á li san tel je sít he tõk le gye nek.

A Kor mány biz to sít ja azok nak az elekt ro ni kus csa tor - nák nak a mû köd te té sét, kar ban tar tá sát és fej lesz té sét, ame - lyek a gyors és tö me ges in for má ció-áram lást, in ter ak ci ót te szik le he tõ vé.

A te rü let fej lesz tés és a szo ci á lis igaz ga tás re gi o ná lis fo - lya ma ta i ban tör vény biz to sít ja a ci vil szer ve ze tek dön té si fo lya ma tok ban való rész vé te lét. Az eh hez ha son ló tör vé - nyi, in téz mé nyi, el já rá si rész vé te li ga ran ci ák ki épí té sét más ága za tok ban is meg kell kez de ni, és a már mû kö dõ ilyen me cha niz mu sok ból ki kell ik tat ni azo kat a for má lis ele me ket, ame lyek gá tol ják a tény le ges ci vil rész vé telt.

A ci vil tár sa da lom mal kap cso la tos kor mány za ti kom - mu ni ká ci ós te vé keny ség nek arra kell irá nyul nia, hogy a ci vil szer ve ze tek idõ ben és ér dem ben kap ják meg a szük - sé ges tá jé koz ta tást a kor mány za ti dön tés ho za ta li fo lya ma tok ál lá sá ról, ma guk ról a dön té sek rõl, to váb bá a dön tés-vég re -

és gya kor lá suk nak konk rét mód ja i ról, tech ni ká já ról.

A köz ha tal mi dön tés ho za ta li fo lya ma tok ban elõ kell se - gí te ni a ci vil ta pasz ta la tok és ja vas la tok in téz mé nyes meg - je le ní té sét szol gá ló meg ol dá sok al kal ma zá sát. Biz to sí ta ni kell a kor mány zat va la mennyi dön tés ho za ta li szint jén az együtt mû kö dé si me cha niz mu sok, fó ru mok és kom mu ni - ká ci ós csa tor nák fo lya ma tos mû kö dé sét.

A kor mány zat se gí te ni kí ván ja a köz ha tal mi dön tés ho - za tal és a köz igaz ga tás min den szint jén a ci vil együtt mû - kö dé sek és ci vil ér dek kép vi se le tek meg je le né sét és mû kö - dé sét. Ezek te vé keny sé gét a kor mány za ti cse lek vés meg - ala po zott sá gát, va la mint a kor mány zás mi nõ sé gi szín vo - na lát biz to sí tó fon tos kö rül mény nek, és nem a kor mány - zást aka dá lyo zó té nye zõ nek te kin ti. A ci vil fó ru mok, ke - rek asz ta lok, ta ná csok, együtt mû kö dé sek, ér dek kép vi se le - tek kö ré ben a kor mány zat nem „je lö li ki” sem mi lyen mó - don a ci vil part ne re ket, ha nem a ci vil szek tor érin tett ré szé - nek ki vá lasz tá sos, le gi ti má ci ós fo lya ma ta i ra bíz za a ci vil kép vi se let kér dé se i nek meg ol dá sát. A kor mány za ti struk - tú rák ban in téz mé nye sült és ci vil rész vé tel lel mû kö dõ tes - tü le tek ben az ál la mi fél ál tal tör té nõ be hí vást, ki ne ve zést, fel ké rést - ahol an nak fel té te lei adot tak - az ér de kelt ci vil szer ve ze tek ál tal vá lasz tott vagy de le gált ci vil kép vi se let - tel kell fel vál ta ni. Elõ kell se gí te ni az ága za ti-ci vil kap cso - la tok ki szé le sí té sét, az ága za ti ci vil együtt mû kö dé si meg - ál la po dá sok lét re jöt tét. Az ér de kelt ci vil szer ve ze tek kö ré - nek meg ha tá ro zá sa ob jek tív mu ta tó kon, nor ma tív fel té te - le ken vagy a ci vil szer ve ze tek ön mi nõ sí té sén kell, hogy ala pul jon.

A Kor mány a kor mány zat ci vil szfé rá val kap cso la tos stra té gi á já nak és gya kor la ti in téz ke dé se i nek ko or di ná ci ó ja ér de ké ben ci vil ko or di ná ci ós tár ca kö zi bi zott sá got mû - köd tet.

A mi nisz té ri u mok ban, kor mány hi va ta lok ban, köz pon ti hi va ta lok ban a Kor mány gon dos ko dik a ci vil kap cso la to - kért fe le lõs szer ve ze ti egy ség ki je lö lés rõl, ez ál tal biz to sít - va az adott te rü let hez kap cso ló dó an a ci vil szfé rá val tör - ténõ együtt mû kö dést. Elõ kell se gí te ni azt a fo lya ma tot, amely nek ered mé nye kép pen az ön kor mány za tok nál is ki - szé le se dik a ci vil kap cso la tok, a ci vil együtt mû kö dé sek, a köz szol gál ta tás-el lá tás ban tör té nõ ci vil rész vé tel le he tõ sé ge.

A kor mány a ci vil szek tor ból ere dõ kez de mé nye zés ese - tén se gí ti a ci vil szek tor le gi tim kép vi se le té nek lét re ho zá - sát, va la mint kész a kor mány és a ci vil szek tor kö zöt ti meg ál la po dás meg kö té sé re.

2.2. A jogi kör nye zet fe lül vizs gá la ta és szük ség sze rin ti át ala kí tá sa

A ci vil szek tor ra köz vet le nül vo nat ko zó jogi sza bá lyo - zás fej lesz té sét, kor sze rû sí té sét az aláb bi irá nyok ban kell ku ta tás sal, ha tás ta nul mánnyal és kon cep ció ké szí tés sel,

(14)

to váb bá a már meg lé võ elem zé sek, ki mu ta tá sok fel hasz ná - lá sá val, ak tu a li zá lá sá val elõ ké szí te ni:

Meg kell te rem te ni az ala pít vá nyok és a tár sa dal mi szer - ve ze tek nyil ván tar tá sá ra vo nat ko zó jogi sza bá lyo zás egy - sé ges sé gét, amely le he tõ sé get ad az egy sé ges ter mi no ló gia ki ala kí tá sá ra és al kal ma zá sá ra is.

A köz ér de kû ön kén tes te vé keny ség rõl szó ló 2005. évi LXXXVIII. tör vény el fo ga dá sá val jo gi lag sza bá lyo zot tá vált az ál la mi és ön kor mány za ti köz fel adat el lá tás ban tör - té nõ ci vil rész vé tel egyik fon tos for má ja, a köz ér de kû ön - kén tes ség. A Kor mány tá mo gat ni kí ván ja az ön kén tes ség va la mennyi for má já nak el ter je dé sét, ezért elõ moz dít ja az ön kén tes te vé keny sé gek rõl tá jé koz ta tó ügy fél szol gá la tok ki ala kí tá sát, va la mint a fo ga dó szer ve ze tek kép zé sét. Fel kell tár ni az ön kén tes ség le he tõ sé ge it a mun ka erõ-pi ac ról kiszo rult sze mé lyek re in teg rá ci ó já ban, il let ve meg kell te rem te ni az ál la mi in téz mé nyek ben vég zen dõ ön kén tes te vé keny ség ága za ti fel té tel rend sze rét.

A köz hasz nú szer ve ze tek rõl szó ló 1997. évi CLVI. tör vény lét re hoz ta a köz hasz nú sá gi rend szert, amely nek ter ve zett funk ci ói nem va ló sul tak meg ma ra dék ta la nul. A köz hasz - nú sá gi mi nõ sí tést ezért újra kell gon dol ni és a sza bá lyo zást egy sze rû sí te ni kell.

A ci vil szer ve ze tek mû kö dé sé nek fon tos for rá sa a sze - mé lyi jö ve de lem adó 1%-ának fel aján lá sa. E tá mo ga tá si rend szer 1997 óta nyújt le he tõ sé get az adó zók szá má ra, hogy adó juk egy ré szé vel non-pro fit szer ve ze te ket tá mo - gas sa nak. A nyil vá nos ság, fel hasz ná lás, ked vez mé nye zet - ti kör kér dé se, en nek meg nyug ta tó ren de zé se vagy új ra sza - bá lyo zá sa meg ha tá ro zó az 1%-os rend szer fej lõ dé se szem - pont já ból. A sza bá lyo zást a gya kor la ti ta pasz ta la tok alap ján pon to sí ta ni kell.

Szük sé ges a szám vi te li, adó zá si, mû kö dé si és gaz dál ko - dá si jog sza bá lyok fe lül vizs gá la ta. A jogi sze mé lyi ség gel ren del ke zõ ci vil szer ve ze tek (tár sa dal mi szer ve ze tek és ala pít vá nyok) 44%-ának be vé te le nem éri el az évi 500 000 Ft össze get, ezért in do kolt az ala csony költ ség ve - té sû egye sü le tek és ala pít vá nyok szá má ra - be vé te li ér ték - ha tár alap ján - egy sze rûbb szám vi te li, könyv ve ze té si sza bá lyo kat ki ala kí ta ni.

A Kor mány a jog sza bá lyi kör nye zet fe lül vizs gá la tá val elõ kí ván ja se gí te ni a non pro fit szer ve ze tek bí ró sá gi nyil - ván tar tá sá nak egy sze rûbb és gyor sabb el éré sét, il let ve a bí ró sá gi ki vo na tok hoz tör té nõ szé le sebb körû hoz zá fé rés le he tõ sé gét.

Meg kell te rem te ni to váb bá, a tel jes körû elekt ro ni kus pá lyáz ta tás be ve ze té sé nek és mû köd te té sé nek jogi fel té te le it.

A ha zai szer ve ze tek nem zet kö zi szín té ren való mû kö dé - sé nek, együtt mû kö dé sé nek elõ se gí té se ér de ké ben a Kor mány elõ ké szí ti az Eu ró pa Ta nács 124. sz. „Eu ró pai egyez mény

a nem zet kö zi nem-kor mány za ti szer ve ze tek jogi sze mé lyi - sé gé nek el is me ré sé rõl” szó ló do ku men tum hoz való csat la - ko zást.

2.3. A ci vil szer ve ze tek ha té kony mû kö dé sé nek elõ - segítése

A ci vil szer ve ze tek mû kö dé si ha té kony sá gá nak és in - for mált sá gá nak nö ve lé se, to váb bá fel ké szült sé gé nek és nap ra kész sé gé nek biz to sí tá sa ér de ké ben a kor mány tá mo - gat ja a ci vil szol gál ta tó köz pon tok há ló za tá nak mû kö dé sét és fej lesz té sét, te vé keny sé gük más szol gál ta tó há ló za tok kal való har mo ni zá ci ó ját.

A ci vil szol gál ta tó há ló za tok kor mány zat ál tal tá mo ga tott leg fõbb funk ci ói:

- a szer ve ze tek mû kö dé si ha té kony sá gá nak nö ve lé se ta - nács adá sok kal, kép zé sek kel és informá ci ó szol gál ta tás sal;

- a ci vil szek to ron be lü li in for má ció áram lás és együtt - mû kö dés erõsí té se és a szol gál ta tó há ló za tok kö zöt ti mun ka - megosztás fej lesz té se;

- a ci vil szek tor, va la mint az ál lam szer ve zet kö zöt ti pár - be széd út ja i nak ki ala kí tá sa, a ko ope rá ció elõ se gí té se;

- a ci vil rész vé tel hez, a köz szol gál ta tás-el lá tás ban tör té nõ köz re mû kö dés hez szük sé ges ta nács adás és szak ér tõi se gít ség nyúj tá sa.

Biz to sí ta ni és fej lesz te ni kell az éven kén ti tel jes kö rû non-pro fit sta tisz ti kai adat fel vé telt és a már ki ala kí tott sta - tisz ti kai mód sze rek és elem zé sek fenn tar tá sát, an nak ér de - ké ben, hogy a ci vil szek to ron be lü li moz gá sok és vál to zá sok év rõl évre kö vet he tõ ek le gye nek.

A Kor mány tá mo gat ja a jog sza bá lyok dön tés-elõ ké szí tõ vizs gá la ta mel lett az utó la gos ha tás vizs gá la to kat, va la mint a ci vil szek tor (ön)ér té ke lé sét és fej lõ dé sét elõ se gí tõ al kal - ma zott ku ta tá so kat.

A Kor mány to vább ra is tá mo gat ja a ci vil szek tor ban zaj ló fo lya ma tok ra irá nyu ló ku ta tá so kat, kü lö nös te kin tet tel azok ra a kö rül mé nyek re és té nye zõk re, ame lyek köz vet le - nül vagy köz vet ve érin tik a ci vil tár sa da lom köz fel adat-el - lá tás ban tör té nõ rész vé te lét, az ál la mi-ci vil il let ve ön kor - mány za ti-ci vil együtt mû kö dést.

Te kin tet tel a ci vil szek tor fog lal koz ta tá si ka pa ci tá sá nak bõ vü lé sé re, a kor mány ösz tön zi és elõ se gí ti a fel sõ ok ta tás - ban és a fel nõtt kép zés ben a non-pro fit is me re tek ok ta tá sát, tan anya gok és tan köny vek, tan esz kö zök fej lesz té sét, va la mint a táv ok ta tá si for má ja ki ala kí tá sát.

A köz igaz ga tást érin tõ kép zé si te rü le te ken in téz mé nye - sí te ni kell a ci vil kap cso la tok fej lesz té sé hez szük sé ges szak mai is me re tek ok ta tá sát. Biz to sí ta ni kell a köz igaz ga - tás ban dol go zók kép zé si, to vább kép zé si rend sze ré ben az alap ve tõ, ci vil szek tor ral kap cso la tos is me re tek elsajá - títását.

(15)

teremtése

A Kor mány át te kin ti és egy sé ge sí ti az ál lam ház tar tás tá - mo ga tá sok ra vo nat ko zó sza bá lya it, és tö rek szik arra, hogy a meg te remt se a szek tor sem le ges, egy sé ges sza bá lyo zást, amely tar tal maz za a köz pénz fel hasz ná lá sá nak meg fe le lõ ga ran ci á it, le he tõ vé te szi a tá mo ga tá si cél tól és tá mo ga tá si összeg tõl füg gõ dif fe ren ci ált el já rá si sza bá lyok al kal ma - zá sát. A sza bá lyo zás so rán a pár hu za mos fi nan szí ro zá sok meg szün te té sé re, a mû kö dést fi nan szí ro zó for rá sok mi ni - ma li zá lá sá ra (ki vé tel Nem ze ti Ci vil Alap prog ram) meg kü - lön böz te tett fi gyel met kell for dí ta ni.

A Kor mány, in téz ke dé se ket tesz an nak ér de ké ben, hogy a ci vil szer ve ze tek tá mo ga tá sá ra ren del ke zés re álló for rá - sok dön tõ ré sze ne egye di tá mo ga tás ként, ha nem pá lyá za ti ke ret ben vagy nor ma tív mó don egy sé ges el vek alap ján ke - rül jön el osz tás ra. Ez ál tal biz to sít ha tó az egy sé ges meg mé - ret te tés és a fo ko zott nyil vá nos ság kö ve tel mé nye.

A köz pon ti költ ség ve tés for rá sa i ból pá lyá za ti tá mo ga - tást el nye rõ ci vil szer ve ze tek ré szé re nyúj tott köz pon ti költ ség ve té si tá mo ga tá sok egy sé ges nyil ván tar tá sá nak ki - ala kí tá sa le he tõ sé get ad a társ fi nan szí ro zá si rend szer nyo - mon kö ve té sé re és fej lesz té sé re, a fi nan szí ro zá si me cha - niz mus arány ta lan sá ga i nak, hi á nya i nak, te rü le ti kö vet ke - zet len sé ge i nek, ága za ti el té ré se i nek fel tá rá sá ra. En nek a mód szer nek az al kal ma zá sa hosszú tá von elõ tud ja se gí te - ni a tá mo ga tá si össze gek éssze rûbb, ha té ko nyabb és cél - irá nyo sabb fel hasz ná lá sát, va la mint a vissza élé sek ki szû - ré sét. A ci vil szer ve ze tek nek nyúj tott tá mo ga tá sok mel lett azok fel hasz ná lás ról, hasz no su lá sá nak ered mé nyé rõl is tá jé koz tat ni kell a nyil vá nos sá got.

A ma gán ado má nyo zás je len le gi sza bá lyai nem ösz tö nik a fi lant róp ma ga tar tást, a ma gán ado má nyok, bár összeg - sze rû sé gük ben nö ve ke dést mu tat nak, ará nyuk visz sza - szorulóban van a ci vil szer ve ze tek be vé te li szer ke ze té ben.

Szük sé ges ezért az ado má nyo zás, mint sze mé lyes és tár sa - dal mi ér ték meg be csü lé sé nek, meg je le ní té sé nek, a jó pél dák cél za tos föl mu ta tá sá nak ösz tön zé se.

A Kor mány a pá lyá za ti rend sze rek egy sze rû sí té se, a pá - lyá za ti fo lya ma tok gyor sí tá sa ér de ké ben a ci vil szer ve ze - tek ál la mi tá mo ga tá sa te rén - az esély egyen lõ sé gi szem - pon to kat fi gye lem be véve - fo ko za to san meg te rem ti az elekt ro ni kus pá lyáz ta tás le he tõ sé gét. Fenn tart ja és össze - han gol ja azt a prak ti kus kép zé si rend szert, amely meg - növe li a ci vil szer ve ze tek pá lyá za ti, így töb bek kö zött EU-for rá sok hoz való hoz zá fé ré si esé lye it.

A mû kö dé si ta pasz ta la tok bir to ká ban a kor mány zat kon cep ci o ná li san át te kin ti a Nem ze ti Ci vil Alap prog ram szer ke ze tét, és el já rás rend jét, an nak ér de ké ben, hogy a rend szer mû kö dé se ru gal ma sab bá, át lát ha tób bá és ha té ko - nyab bá vál jon.

A Kor mány a ci vil szer ve ze tek kel kap cso la tos kor - mány za ti te vé keny ség meg ha tá ro zó ele mé nek azt te kin ti, hogy az ál lam nak tar tó san szük sé ge van köz fel ada tai ma - gas szin tû el lá tá sá hoz a ci vil szek tor erõ for rá sa i ra (hu mán, szel le mi, anya gi, tech ni kai, el já rá si és in for má ci ós ér te - lem ben egy aránt). Ezért a hu mán erõ for rás fej lesz tés az egész ség ügy, az ok ta tás, a szo ci á lis el lá tás, a kul tú ra, az esély egyen lõ ség biz to sí tá sa, va la mint a kör nye zet és ter - mé szet vé de lem te rén elõ kell se gí te ni a ci vil szer ve ze tek ál la mi és ön kor mány za ti köz fel adat-el lá tás ban tör té nõ rész vé te lét.

A köz fel adat-el lá tás szé les ér te lem ben ma gá ba fog lal ja a jog sza bály ba fog lalt ál la mi és ön kor mány za ti fel ada tok köz vet len gya kor lá sán túl az olyan ál ta lá no sabb ál la mi fel - ada to kat is, mint a köz ha tal mi dön tés ho za tal op ti má lis elõ - ké szí té se, a nyi tott jog al ko tás el ve i nek meg fe le lõ jog sza - bály-elõ ké szí tés, a köz fel ada tok gya kor lá sá nak és vég re - haj tá sá nak el len õr zé se, a va ló sá gos tár sa dal mi fo lya ma - tok ról jel zõ rend szer és in for má ci ós rend szer mû köd te té se, a köz fel adat-el lá tás fo lya ma ta i nak fej lesz té sé hez szük sé ges in no vá ció biz to sí tá sa.

A köz fel adat-el lá tás ba tör té nõ ci vil for rás be vo nás, a köz fel ada tok el lá tá sá ban tör té nõ ál la mi - ci vil együtt mû - kö dés fej lesz té se ér de ké ben a ci vil kap cso la tok fej lesz té - sé nek meg ha tá ro zó irá nya egy fe lõl a ci vil rész vé tel elõtt álló jogi, el já rá si, ad mi niszt rá ci ós, anya gi és tech ni kai aka dá lyok le bon tá sa, más fe lõl pe dig az együtt mû kö dé sek - hez szük sé ges in for má ci ós, szer ve ze ti, in téz mé nyi és el já - rá si fel té te lek (au di tált rend sze rek, mi nõ ség biz to sí tá si fel - té te lek, szak mai és pénz ügyi stan dar dok), se gít sé gek biz - to sí tá sa.

Az irány el vek re - az ága za ti és kor mány za ti in téz ke dé si ter vek meg fo gal ma zá sá hoz - ész re vé te le ket és ja vas la to kat a ci vil@szmm.gov.hu cím re vár juk 2006. no vem ber 30-ig!

K ö z l e m é n y

a szak mai vizs gáz ta tás 2006/2007. tan év re meg ha tá ro zott vizs ga nap ja i ról

A szak mai vizs gáz ta tás ál ta lá nos sza bá lya i ról és el já rá si rend jé rõl szó ló 26/2001. (VII. 27.) OM ren de let 3. § (2) be - kezdése ér tel mé ben a szo ci á lis és mun ka ügyi mi nisz ter hatás kö ré be tar to zó szak ké pe sí té sek te kin te té ben a 2006/2007. tan év re meg ha tá ro zott írás be li és köz pon ti gya kor la ti vizs ga na pok az aláb bi ak: