Tar ta lom jegy zék
Négy helyett sokszor tizennégy sze m vigyázza a folyamatokat Interjú Bajnai Gordon kormánybiztossal, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetõjével
Osváth Sarolta, újságíró... 1 Karácsony Imréné, a PM szakállamtitkára
Az adózási fegyelem javításának eszközei az ellenõrzésben... 3 Dr. Bathó Ferenc, a PM fõosztályvezetõje
A tervezés korszerûsítése, fiskális szabályok, programalapú költségvetés... 5 Dr. Katona Tamás, a Ma gyar Államkincstár elnöke
Ellenõrzési tevékenység az Államkincstárban... 8 Dr. Nagy Zoltán, a GVH elnöke
A GVH munkája az EU-tagság két évében... 11 Far kas István, a PSZÁF fb elnöke
Növekszik a felügyelés jelentõsége a szabályozott piacokon... 14 Dr. Kovács Árpád, az ÁSZ és az MPGEKE elnöke
Egységesebbé vált a gondolkodás hivatásunk gondjairól... 18 Dr. Szikora János, az APEH elnöke
Fókuszban a vagyongyarapodás, az áfacsalás és az adóelkerülés... 21 Hajdu Miklósné, az APEH fõosztályvezetõje
Magasabb fordulatszámra kapcsolt az APEH... 24 Dr. Nagy János, a VPOP országos parancsnoka
A VPOP min den bevételi mutatót túlteljesített... 27 Dr. Csapodi Pál, az ÁSZ fõtitkára
A számvevõszék fokozódó feszültségeket, kockázatokat lát a költségvetésben... 30 Dr. Szakács Imre, az OLAF Koordinációs Iro da vezetõje
Évente több száz vizsgálatot indít az OLAF az EU-pénzek védelmében... 34 Egyesületi élet
Az egyesület elnökségének beszámolója
Az MPGEKE a jövõben is megfelel a szakmai kihívásoknak
Dr. Ko vács Árpád, az MPGEKE elnöke... 39 Közhasznúsági beszámoló... 43 Beszámoló az egyesület 2006. évi gazdálkodásáról...
Monostori Lajosné, az MPGEKE fõtitkára... 44 A felügyelõbizottság beszámolója a 2006. évi gazdálkodásról
Dr. Asz ta los László, az MPGEKE fb elnöke... 45 Az MPGEKE 2007. február 28-án megválasztott tisztségviselõi... 47 Az MPGEKE 2007. évi költségvetése... 48 Fotó: Láng Miticzki András, VPOP
Gá ti Kor nél El len õr zé si szak fo lyó irat
A szer kesz tõ bi zott ság el nö ke:
Mo nos to ri La jos né Fõ szer kesz tõ:
dr. Ma to ricz Anna Fe le lõs szer kesz tõ:
Os váth Sa rol ta
A szer kesz tõ bi zott ság tag jai:
dr. Ba lázs Ist ván,
Ön kor mány za ti és Te rü let fej lesz té si Minisztérium
Bál int Viktor,
Or szá gos Rend õr fõ ka pi tány ság dr. Lé vai Já nos, Ál la mi Számvevõszék
Maj té nyi Lász ló,
Ál la mi Pri va ti zá ci ós és Va gyon ke ze lõ Zárt kö rû Részvénytársaság
dr. Ma to ricz An na,
Ma gyar Pénz ügyi-Gaz da sá gi El len õrök Köz hasz nú Egyesülete
Papp Já nos,
Gaz da sá gi és Köz le ke dé si Minisztérium dr. Te lek Ist ván,
Vám- és Pénz ügy õr ség Or szá gos Parancsnoksága dr. Ju hász István,
Adó- és Pénz ügyi El len õr zé si Hivatal dr. We id lich Edit,
Pénz ügy mi nisz té rium Ma jor An tal,
Pénz ügyi Szer ve ze tek Ál la mi Felügyelete
Ala pí tó, lap tu laj do nos:
Kor mány za ti El len õr zé si Hi va tal (KE HI)
Szer kesz tõ ség:
1126 Bu da pest, Tart say Vil mos u. 11/A Te le fon: 224-6919
Az El len õr zé si Fi gye lõ ér te sü lé se it, in for má ci ó it csak a lap ra va ló hi vat ko zás sal,
en ge déllyel le het fel hasz nál ni.
Má so lás sal, után köz lés sel és ter jesz tés sel kap cso la tos min den jog fenn tart va!
Ki ad ja a Ma gyar Hi va ta los Köz löny ki adó Fe le lõs ki adó:
dr. Ko de la Lász ló el nök-ve zér igaz ga tó Ké szült a Ma gyar Hi va ta los Köz löny ki adó
gon do zá sá ban,
a ki adó la jos mi zsei nyom dá já ban – 07.1700 HUN ISSN 1218-7631
MEG REN DE LÕ
Meg ren de lem az El len õr zé si Fi gye lõ c. szak fo lyó irat 2007. évi számait ... pél dány ban. Az elõ fi ze té si díj 3528 Ft/év áfával.
A meg ren de lé se ket a Ma gyar Hi va ta los Köz löny ki adó cí mé re (1085 Bu da pest, So mo gyi Bé la u. 6., 1394 Bu da pest, 62., Pf. 357) le het fel - adni. Fax: 338-4746 vagy 318-6668.
A meg ren de lõ (cég) ne ve: ...
Cí me (vá ros, köz ség, ir. sz.): ...
Ut ca, ház szám: ...
Pél dá nyon ként meg vá sá rol ha tó a Bu da pest VII., Rá kó czi út 30. ( be - járat a Do hány u. és Nyár u. sar kán) szám alat ti Köz löny Cent rum - ban (te l.: 321-5971, fax: 321-5275, e-ma il: koz lony cent rum@mhk.hu), illetve meg rendelhetõ a Ma gyar Hi va ta los Köz löny ki adó ügy fél - szol gá la tán (fax: 318-6668, 338-4746, e-ma il: koz lony bolt@mhk.hu) vagy a www.mhk.hu/ kozlonybolt in ter net cí men. Ára: 861 Ft áfá val.
...
elõ fi ze tõ ne ve és cég sze rû alá írás
a Nem ze ti Fej lesz té si Ügy nök ség ve ze tõ jé vel
l Ma gyar Pénz ügyi-Gaz da sá gi El len õrök Köz hasz nú Egye sü le te VI. El len õr zé si és Fel ügye le ti Kon fe ren cia
Sió fok, II. rész l A szám ve võ szék
fo ko zott fe szült sé ge ket, koc ká za to kat lát
a költségvetésben
l Egye sü le ti élet: MPGE KE
2007. évi küldöttgyûlés
Négy he lyett sok szor ti zen négy sze m vi gyáz za a fo lya ma to kat
Az el len õr zé si te vé keny ség a sza bály ta lan sá gok ki szû ré sén túl olyan vissza csa to lást je - len t, amely foly ma to san ké pes meg mu tat ni a szük sé ges sé vá ló rend szer ja ví tó in téz ke - dé sek egy igen fon tos sze le tét. A meg fe le lõ szin tû el len õr zés ah hoz is szük sé ges, hogy meg erõ sít se az em be re ket ab ban, hogy ez a rend szer sza bá lyo san, át lát ha tó, fo lya ma - to san el len õriz he tõ mó don mû kö dik – hang sú lyoz ta Baj nai Gor don kor mány biz tos, a Nem ze ti Fej lesz té si Ügy nök ség ve ze tõ je, aki vel egye bek közt az uni ós for rá sok fel hasz - ná lás nak esé lye i rõl és koc ká za ta i ról beszélgettünk.
– Mit je len t szá munk ra, hogy az Eu ró pai Bi zott ság alá ír ta az Új Ma gyar or szág Fej lesz té si Ter vet? A vég sõ vál to zat mennyi ben tér el az ere de ti ma gyar ver zi ó tól, kel lett-e és mi lyen komp ro misszu mot köt ni? Lé nye ge sen meg vál toz tak-e az egyes fej lesz té si pri o ri tá sok ra for dít - ha tó for rá sok ará nyai?
– A fej lesz té si terv alá írá sa azt je len ti, hogy egyet len lé pés vá laszt már csak el min ket at tól, hogy tény le ge sen hozz fér hes sünk az uni ós tá mo ga tá sok hoz és nagy tö - meg ben is el kezd hes sük ki ír ni a pá lyá za to kat. Nem utol só sor ban a szé les kö rû tár sa dal mi egyez te tés nek is kö szön he tõ en a kor mány olyan ter vet tet t le az unió asz - ta lá ra, ame lyen mi ni má li san kel lett csak vál toz tat ni, a bel sõ for rás át cso por to sí tá sok mér té ke nem éri el a két szá za lé kot. A vé gül ki ala kult komp ro misszum egy részt meg erõ sí tet te a fog lal koz ta tás és nö ve ke dés ér de ké ben ter ve zett lé pé se ket, más részt biz to sí tot ta az uni ót ar ról, hogy ko ráb ban vál lalt kö te le zett sé ge ink nek, pél dá ul a
kör nye zet vé del mi be ru há zá sok te rén biz to san meg tu - dunk fe lel ni.
En nek az alig két szá za lé kos mó do sí tás nak a ha tá sá ra 86 mil li árd fo rint tal több jut kör nye zet vé de lem re, 32 mil li árd dal több hu mán fej lesz té sek re, il let ve 16 mil - li árd dal egész ült ki a gaz da ság fej lesz tés re hasz nál ha tó összeg. Csök kent azon ban a köz le ke dés fej lesz tés re el - kü lö ní tett ke ret, igaz, sa ját ere de ti pén zé hez ké pest csu - pán egy szá za lék kal.
– Hát rá nyos-e, hogy az ere de ti leg ter ve zett tel je sít - mény tar ta lé kot az Eu ró pai Bi zott ság ké ré sé re fe l kell osz ta ni az egyes ope ra tív prog ra mok kö zött? Szük sé - ges-e e miatt kon cep ci ót vál toz tat ni?
– Nem, ez nem je len t sem mi fé le hát rányt, csu pán egy há rom év múl va ese dé kes dön tést hoz tunk most elõ - re. Ez zel együtt is, ugyan úgy le he tõ sé günk van a ké sõb - bi fe lül vizs gá lat ra és ha szük sé ges, a Bi zott ság be le - egye zé sé vel bi zo nyos át cso por to sí tá sok ra.
– Mit tar tal maz a köz igaz ga tás és ál lam re form Ope - ra tív Prog ram ja? Ho gyan valósulnak meg a szük sé ges fej lesz té sek, és mit je len t a ki sebb és ta ka ré ko sabb ál - lam? Ho gyan gaz dál kod nak a mi nisz té ri u mok, ál la mi in téz mé nyek, mi lyen struk tu rá lis vál to zá sok ra ke rül még sor?
– A ma gyar köz igaz ga tás év ti ze dek óta ha son ló súlyt kép vi sel dol go zói lét szám ará nyát, vagy a GDP-ará nyos költ sé ge ket, rá for dí tá so kat te kint ve.
Mind ez an nak el le né re van ma is így, hogy meg re for - má lá sa szin tén leg alább más fél év ti ze de na pi ren den van. Rá adá sul a ne mezt kö zi össze ha son lí tás ban át la - gos nak mond ha tó tiszt vi se lõi lét szám mel lett a köz - igaz ga tás mû köd te té se faj la go san töb be ke rül, mint a hoz zánk ha son ló fej lett sé gû or szá gok ban. Dip lo ma ti - ku san azt hi szem er re szok ták azt mon da ni, hogy van - nak tar ta lé kok a rend szer ben. Az Új Ma gyar or szág Fej lesz té si Terv fõ cél ja ezen a te rü le ten az, hogy lét re - jöj jön egy szol gál ta tás-köz pon tú, a ma i nál ol csóbb, ki - sebb és ha té ko nyab ban mû kö dõ köz igaz ga tás. En nek ér de ké ben a jog al ko tás mi nõ sé gé nek ja ví tá sá tól, a kor - mány zá si ké pes ség nö ve lé sé tõl kezd ve, az el já rá sok meg újí tá sán és a tel je sít mény ala pú kar ri er utak meg ho - no sí tá sán át az ön kor mány za ti és te rü le ti ál lam igaz ga - tá si szer vek meg újí tá sá ig szám ta lan in téz ke dést tar tal - maz a do ku men tum. Az ál lam re form prog ram hoz szo -
In ter jú Baj nai Gor don kor mány biz tos sal, a Nem ze ti Fej lesz té si Ügy nök ség ve ze tõ jé vel
IN TER JÚ
Baj nai Gor don kor mány biz tos, a Nem ze ti Fej lesz té si Ügy nök ség ve ze tõ je
ro san kap cso ló dó e-köz igaz ga tá si fej lesz té sek kel együtt össze sen mint egy 150 mil li árd fo rint jut ezek re a be ru há zá sok ra a kö vet ke zõ hét év ben.
– Biz to sí tot tak-e a ma gyar költ ség ve tés ben az uni ós tá mo ga tás hoz szük sé ges ma gyar for rá sok? Mi lyen össze ge ket je len t ez a kö vet ke zõ hét éves cik lus ban?
– Igen, a költ ség ve tés biz to sít ja a kö te le zõ ál la mi hoz zá já ru lás hoz szük sé ges for rá so kat, sõt a fe je zet tar - tal maz olyan té te le ket, ame lyek pél dá ul az ár fo lyam - koc ká za tot, vagy az eset leg be bu kó pro jek tek kel kap - cso la tos költ sé ge ket fe de zik. Ma ga az át la go san 15 szá - za lé kos kö te le zõ ál la mi hoz zá já ru lás a kö vet ke zõ hét év ben va la mi vel több mint ezer mil li árd fo rin tot je len t a ma gyar költ ség ve tés ki adá si ol da lán. Az azon ban biz - tos, hogy az unió fe lé el szá molt net tó egyen le günk to - vább ra is és egy re nö vek võ mér ték ben po zi tív lesz a kö - vet ke zõ évek so rán.
– Ön sze rint me lyek a koc ká za tai az uni ós for rá sok le hí vá sá nak? Kel lõ kép pen elõ ké szí tet tek-e a fej lesz té si prog ra mok, pro jek tek, pá lyá za tok? Mi lyen lé pé se ket tesz nek a pá lyá za ti rend szer gye rek be teg sé ge i nek fel - szá mo lá sá ra?
– Mi vel a rend szer sok sze rep lõs, a koc ká za tok is sok ré tû ek. Ép pen úgy le het gát ja a for rá sok ha té kony le - hí vá sá nak az in téz mény rend szer túl zott bü rok ra tiz mu - sa, mint a rosszul elõ ké szí tett pá lyá za tok, vagy akár a ne héz kes en ge dé lye zé si el já rá sok, vagy ha min den ten - de ren min den vesz tes meg tá mad ja a nyer tes kon zor ci u - mo kat, hó na pok kal el tol va a fo lya ma to kat. Amit mi az ügy ben ten ni tu dunk, az egy részt az in téz mény rend szer - rel kap cso la tos hi á nyos sá gok fel szá mo lá sa, a rend szer egy sze rû sí té se és gyor sí tá sa. Ezen a té ren azt hi szem jól ha la dunk, új, ér de kelt sé gi ala pú mun ka vég zést ve zet - tünk be a köz re mû kö dõ szer ve ze tek nél, egy sé ge sí tet tük az el já rá so kat, meg ho no sí tot tuk a nor ma tív pá lyáz ta tást, amellyel az el sõ ta pasz ta la tok sze rint a ko ráb bi há - rom-négy hó nap ról há rom-négy hét re tud tuk rö vi dí te ni a pá lyá za tok el bí rá lá sát. Ami a pá lyá zók fel ké szült sé gét il le ti, ez az el múlt évek ben ren ge te get fej lõ dött. Et tõl füg get le nül is szá mos kép zést in dí tunk majd ép pen an - nak ér de ké ben, hogy az új pá lyá za ti idõ szak ban is mi nél töb ben le gye nek tisz tá ban a le he tõ sé gek kel és pá lyáz - has sa nak jól elõ ké szí tett ter vek kel, pro jek tek kel si ke re - sen.
– Mi lyen ta pasz ta la to kat von tak le az el sõ Nem ze ti Fej lesz té si Terv el szá mo lá si és ki fi ze té si rend sze ré nek hi á nyos sá ga i ból, ne héz kes sé gé bõl? Hol tar t a ké se del - mes ki fi ze té sek be pót lá sa, mi kor éri utol ma gát e té ren az NFÜ?
– Fel mér ve a hely ze tet azt lát juk, hogy nem zet kö zi össze ha son lí tás ban igen jól ál lunk a ki fi ze té sek kel, má - so dik, har ma dik he lyen a ve lünk együtt csat la ko zott or - szá gok kö zött. Van már több mint öt ezer le zárt, be fe je - zett pro jekt, ame lyek tel jes egé szé ben hoz zá is ju tot tak a pén zük höz. Vagy is mak ro szint en jól ál lunk. Kö ze lebb - rõl szem ügy re vé ve a dol got azon ban szá mos pa nasszal ta lál ko zik az em ber, so kan szá mol nak be ar ról, hogy mi - re hoz zá jut nak a pén zük höz, ad dig ra eset leg már a fej - lesz té sük ere de ti cél ja is ér tel met len né vá lik. Ép pen ezért meg vizs gál tat tam, hogy ho gyan is ál lunk a ki fi ze -
té sek kel. Azt ta lál tuk, hogy a je len leg is fu tó 11 000 pro - jekt kö zül több mint 2400 olyan pro jekt van, amely ki - lenc hó na pon túl vár a pén zé re és há rom száz egy év nél is ré geb ben. Ez el fo gad ha tat lan. Ép pen ezért a rend szer mû kö dé sé nek át vizs gá lá sa mel lett el ren del tem, hogy min den ilyen pro jek tet té te le sen el len õriz ze nek, vizs - gál ják meg a ké se de lem okát és ren dez zék a szám lá kat.
Az in téz ke dé sek hez me net ren det is meg ha tá roz tunk.
Több bel sõ ha tár idõ be tar tá sán ke resz tül szep tem ber kö - ze pé ig sze ret nénk egy szá za lék alá szo rí ta ni a ki lenc ven na pon tú li tar to zá sok ará nyát az összes számla között.
– Mi a vé le mé nye az uni ós tá mo ga tá sok fel hasz ná lá - sá nak, el szá mo lá sá nak el len õr zé sé rõl? Ho gyan mû kö - dik a rend szer, se gí ti-e a tá mo ga tá sok át lát ha tó sá gát, transz pa ren ci á ját, vagy aka dá lyoz za a fo lya ma tok fel - gyor sí tá sát?
– A rend szer biz ton sá gát, kor rup ció men tes sé gét füg get len nem zet kö zi szer ve ze tek is el is me rik. En nek a biz ton ság nak azon ban ára van: a fo ko zott, egyes ese tek - ben túl zott el len õr zés miatt a fo lya ma tok las súb bak, mint le het né nek. Ott ahol a „négy sze m” el vé nek kel le - ne ér vé nye sül nie, sok eset ben ti zen négy sze m vi gyáz za a fo lya ma to kat. Az ál ta lunk kez de mé nye zett egy sze rû - sí té si fo lya ma to kat ép pen ezért úgy visszük vég hez, hogy azok meg õriz zék a szük sé ges biz to sí té ko kat a rend szer biz ton sá gos üze mel te té sé hez, azon ban fe les le - ges aka dá lyo kat ne gör dít se nek sem a pá lyá zók, sem a pá lyáz ta tók elé a ha té kony és ered mé nyes pénz fel hasz - ná lás ban.
– Mun ká ja so rán ta lál ko zik-e, ha igen, hol és mi kor, az EU bel sõ és kül sõ el len õr zé si rend sze ré vel? Mik a ta - pasz ta la tai?
– Azt ta lán ön tud ja leg job ban, hogy a KE HI mel lett még hány ha zai és uni ós szer ve zet nek, vagy szer ve ze ti egy ség nek fel ada ta és jo ga az uni ós pén zek fel hasz ná lá - sá nak el len õr zé se. El len õriz min ket még pél dá ul a Szám ve võ szék, a Par la ment, az Eu ró pai Bi zott ság is, utób bi nak rá adá sul a pro jek tek be fe je zé sét köve tõen még öt évig van le he tõ sé ge tü ze te sen el len õriz ni, hogy tény leg sza bá lyos volt-e a pénz fel hasz ná lás. Ta pasz ta - la ta im sze rint ezek a kö rül mé nyek je len tõ sen hoz zá já - rul nak a rend szer sza bá lyos mû kö dé sé hez.
– Fel ada ta i nak el lá tá sá ban mennyi re tá masz ko dik az el len õr zés re, a kü lön bö zõ el len õr zõ szer ve ze tek te vé - keny sé gé re, in for má ci ó i ra?
– Ezek nél kül az in for má ci ók nél kül ne he zen le het ne tel jes mér ték ben meg ítél ni sa ját mun kán kat, de az in nen szár ma zó in for má ci ók hasz no sak a pá lyá zók te vé keny - sé gé nek fel mé ré sé ben is. Az el len õr zé si te vé keny ség olyan vissza csa to lást je len t a sza bály ta lan sá gok ki szû - ré sén túl, amely foly ma to san ké pes meg mu tat ni a szük - sé ges sé vá ló rend szer ja ví tó in téz ke dé sek egy igen fon - tos sze le tét. Ugyan ak kor a meg fe le lõ szin tû el len õr zés ah hoz is szük sé ges, hogy meg erõ sít se az em be re ket ab - ban, hogy ez a rend szer sza bá lyo san, át lát ha tó, fo lya ma - to san el len õriz he tõ mó don mû kö dik, mert csak így pá - lyáz nak majd jó szív vel az em be rek, csak így vesz nek részt a kö zös mun ká ban.
Os váth Sa rol ta
v v v v v
Ú JRE TNI
Ka rá csony Im ré né
Az adó zá si fe gye lem ja ví tá sá nak eszközei az el len õr zésben
A fe ke te gaz da ság, fe ke te ke res ke de lem el le ni fel lé pés az adó igaz ga tás ban
I. Az adó el ke rü lés meg elõ zé se
1. Az adó szám mal kap cso la tos ren del ke zé sek mó do sí tá sa
a) Az adó-vissza té rí tés, adó-vissza igény lés til tá sa az adó szám ki adá sa elõtt
Az adó zás rend jé rõl szóló tör vény (Art.) 2006. szep - tem ber 15-étõl ha tály ba lé pett ren del ke zé sei az adó szám nél kül foly ta tott adó kö te les te vé keny ség vissza szo rí tá - sát se gí tik az zal, hogy az adó szám ki adá sa elõt ti te vé - keny ség gel össze füg gõ adó-vissza té rí tést, adó-vissza - igény lést meg aka dá lyoz zák. A ren del ke zés sze rint az adó szám nél kül adó kö te les te vé keny sé get fo lyta tó, az adó szám ki adá sát meg elõ zõ idõ szak ra adó-vissza té rí té - si, adó-vissza igény lé si jo gát nem gya ko rol hat ja, be val - lá si, adó fi ze té si kö te le zett sé ge azon ban er re az idõ szak - ra is elõ ír ha tó és szá mon kér he tõ.
b) Az adó szám fel füg gesz té se, tör lé se az adó zó meg - szû né se elõtt
Az adó szám je len tõ sé gét to vább nö ve li, hogy a tör - vény meg ha tá ro zott ese tek ben és fel té te lek mel lett le he - tõ sé get nyújt az adó szám felfüggesztésére is.
Az adó szám fel füg gesz té se olyan új adó igaz ga tá si esz köz, amely egy részt az eset leg el hú zó dó cég el já rás - tól füg get le nül le he tõ sé get biz to sít az adó ha tó ság nak a fik tív adó zók jo ga i nak kor lá to zá sá ra. A tör vény sze rint a fik tív szék hellyel, szer ve ze ti kép vi se lõ vel mû kö dõ adó zók jo ga it az adó zói kö te le zett sé gek érin tet le nül ha - gyá sa mel lett úgy kor lá toz za, hogy az adó zó a fel füg - gesz tés idõ tar ta ma alatt adó-vissza igény lé si, adó- visszatérítési jo got nem ér vé nye sít het, ezen idõ tar tam alatt ál ta lá nos for gal mi ad ónem ben le vo ná si jo ga nem ke let ke zik, az adó ha tó ság ki uta lást az adó zó ré szé re nem tel je sít, azon ban az adó zó be val lá si, adó fi ze té si kö - te le zett sé ge a fel füg gesz tés alatt is fenn áll.
A fel füg gesz tés a „fik tív adó zók”-at érin ti, az adó ha - tó ság ugyan is mér le ge lés nél kül kö te les azon adó zók adó szá mát fel füg gesz te ni, ame lyek fik tív szék hellyel vagy fik tív szer ve ze ti képviselõvel rendelkeznek.
A fel füg gesz tés ha tá ro zat lan idõ tar ta mú és csak ak - kor szün tet he tõ meg, ha az adó zó hi telt ér dem lõ en bi zo - nyít ja, hogy a fik tív pa ra mé te re ket hely re ál lí tot ta (az az a szék he lye tény le ge sen a köz pon ti ügy in té zés he lye, il - let ve tény le ge sen rendelkezik szervezeti képviselõvel).
A fel füg gesz tés sel egy ide jû leg az adó ha tó ság az adó - zó tör vényes mû kö dé sé nek hely re ál lí tá sa vagy az adó zó meg szün te té se ér de ké ben el já rást kez de mé nyez a cég bí - ró ság nál is, amely a fik tív adó zók ki ik ta tá sá val szintén a feketegazdaság ellen hat.
Az adó szá mot tö röl ni is le het, il let ve kell ak kor, ha az adó zó a fel füg gesz tés meg szün te té se ér de ké ben a fel - füg gesz tést kö ve tõ há rom hó nap alatt nem ve szi fe l a kap cso la tot az adóhatósággal.
2. Az adó zók ér de ke i nek vé del me, az üz le ti élet tisz ta sá ga
Az adó ha tó ság az adó szám fel füg gesz té sét, tör lé sét hon lap ján is köz zé te szi. Az adó szám fel füg gesz té se ese - tén meg is mer he tõk a fik tív szék hellyel, szer ve ze ti kép - vi se lõ vel mû kö dõ adó zók leg fon to sabb pa ra mé te rei.
A fel füg gesz tés, tör lés té nyét a cég bí ró ság a nyil vá nos és közhiteles cégnyilvántartásban is feltünteti.
Ez az in téz ke dés a „fe ke te gaz da ság” vissza szo rí tá sát se gít he ti az zal, hogy a jog sza bályt sér tõ adó zó kat azok is meg is mer he tik, akik ve le gaz da sá gi kap cso lat ba ke - rül nek, vagy ke rül het nek. Re mél he tõ ugyan is, hogy az adó zó nem kí ván kap cso lat ba ke rül ni olyan szer zõ dé ses part ner rel, amelynek kérdéses a tör vényes mûködése.
A jog sze rû en mû kö dõ adó zók ér de ke it to váb bi új elõ - írás is vé di, az adó ha tó ság hon lap ján a jö võ ben az áfa-ala nyo kon kí vül az eva-ala nyok ada tai is le kér dez - he tõ vé vál nak, és a hon la pon meg je len nek az áfa-ala -
Az ál lam ház tar tás be vé te le i nek ellenõrzése
VI. EL LEN ÕR ZÉ SI ÉS FEL ÜGYE LE TI KON FE REN CIA
Ka rá csony Im ré né, a Pénz ügy mi nisz té ri um szak ál lam - tit ká ra
nyok adó ha tó sá gi nyil ván tar tás ban sze rep lõ al kal ma - zot ta i nak lét szá ma, va la mint a hu za mo sabb ide ig (6 hó - na pig) je len tõs (10–100 mil lió fo rint) adó tar to zás sal ren del ke zõ adó zók ada tai.
3. A fe ke te fog lal koz ta tás vissza szo rí tá sa
A biz to sí tot tak be je len té si kö te le zett sé gé nek mó do - sí tá sa ugyan csak a „fe ke te gaz da ság” el len ha t. A fe ke te - fog lal koz ta tás el len õr zé sé hez szük sé ges adat szol gál ta - tást 2007. ja nu ár 1-jé tõl a fog lal koz ta tó az ál la mi adó ha - tó ság hoz tel je sí ti, így az el len õr zés hez a biz to sí tot tak ada tai köz vet le nül is az adó ha tó ság ren del ke zé sé re áll - nak.
A mó do sí tás egy ide jû leg egy sze rû sí tés is, mert meg - szû nik a ko ráb bi, az egész ség biz to sí tó és az adó ha tó ság szá má ra tel je sí tett pár hu za mos adatszolgáltatás.
Az új sza bá lyo zás a biz to sí tot tak nak is ked vez, mert sa ját ada ta i kat õk is le kér dez he tik a Köz pon ti Elekt ro ni - kus Szol gál ta tó rendszertõl.
II. Szi go rí tás, szank ci ók és ösz tön zés
1. A becs lés és a va gyo no so dá si vizs gá la tok sza bá lya i nak szi go rí tá sa
A becs lés és a va gyo no so dá si vizs gá la tok sza bá lya i - nak szi go rí tá sa, az adó ha tó ság esz köz tá rá nak bõ ví té se egy aránt a „fe ke te gaz da ság” ellen hat.
A becs lést érin tõ új ren del ke zés a szer zõ dé ses part - ner nél le foly ta tan dó kap cso ló dó vizsgálat.
Amennyi ben az adó zó a becs lés sel valószínûsített adó alap tól való el té rést szer zõ dé ses kap cso lat ra vagy más ügy let re hi vat ko zás sal vi tat ja, és ál lí tá sát ok irat tal, vagy az adó ha tó ság ren del ke zé sé re ál ló be val lá si ada - tok kal nem tud ja bi zo nyí ta ni, az adó ha tó ság a szer zõ dé - ses part ner nél kap cso ló dó el len õr zést kö te les lefoly - tatni.
A valótlan ál lí tás nem ma rad bün te tés nél kül. Ha a kap cso ló dó vizs gá lat az adó zó ál lí tá sát nem tá maszt ja alá, 2007. ja nu ár 1-jé tõl az adó ha tó ság az adó zó ter hé re 100 000–200 000 fo rint bírságot szabhat ki.
Vál to zik a va gyo no so dá si vizs gá la tok so rán a bi zo - nyí tás. A be ve ze tett kö tött bi zo nyí tás szû kí ti azt a le he - tõ sé get, hogy az adó zó az el évü lé si idõ elõt ti jö ve de lem - szer zés re hi vat koz zék. Az el évü lé si idõt meg elõ zõ szer - zés re az adó zó csak ak kor hi vat koz hat, ha a szer zés fõbb pa ra mé te re it (a va gyon gya ra po dás for rá sát, a szer zés té - nyét és idõ pont ját) köz ok irat tal, bank szám la kivonattal vagy közhiteles nyilvántartás adatával bizonyítja.
(Ezt a sza bályt a 2006. szep tem ber 15. nap ját köve - tõen szer zett jö ve del mek re le het al kal maz ni, ezért a már el évült jog vi szo nyok ra nem alkalmazható.)
2. A fe ke te ke res ke de lem el le ni fel lé pés sza bá lya i nak szi go rí tá sa
Az Art 2007. ja nu ár 1-jé tõl ha tály ba lé põ új mu lasz tá - si bír ság sza bá lya az üz le tek mû kö dé sé rõl és a bel ke res - ke del mi te vé keny ség foly ta tá sá nak fel té te le i rõl szóló jog sza bály ren del ke zé se i vel össz hang ba ke rül. A ke res -
ke dõ nek az áru sí tás he lyén ren del kez nie kell az áru ere - de tét iga zo ló bi zony lat tal vagy an nak má so la tá val.
Amennyi ben a ke res ke dõ üz let he lyi sé gé ben vég zett adó ha tó sá gi el len õr zés so rán a ter mék ere de tét iga zo ló bi zony la tot vagy an nak má so la tát nem tud ja be mu tat ni, a ma gán sze mély adó zó 100 ezer, más adó zó 200 ezer fo - rin tig ter je dõ mu lasz tá si bír ság gal sújt ha tó.
3. A szám la elõ ál lí tá sa, for gal ma zá sa
A „fe ke te gaz da ság” mû kö dé sét ne he zí ti, hogy 2007.
ja nu ár 1. nap já tól a nyom tat vány (szám la, nyug ta) elõ ál - lí tó ja, for gal ma zó ja is mu lasz tá si bír ság gal sújt ha tó, ha az adó ha tó ság ál tal ki je lölt sor szám tar to mány tól el té rõ sor szám mal állít elõ, vagy forgalmaz nyomtatványt.
4. Az adó men tes ter mék im port
Ne he zí ti az „áfa csa lást”, hogy 2006. szep tem ber 1-jé - tõl az adó men tes ter mék im port sza bá lya it csak a bel föl - dön nyil ván tar tás ba vett áfa-alany im por tá lók, vagy bel - föl dön nyil ván tar tás ba vett im port adó jo gi meg bí zott út - ján el já ró kül föl di im por tá lók al kal maz hat ják. Ez megaka dá lyoz za, az im port sza bá lyok meg ke rü lé sé vel, bel föl dön adó meg fi ze té se nél kül tel je sí tett ter mék ér té - ke sí tést, és biz to sít ja, hogy az adó ha tó ság a bel föl di im - por tá lóval, il let ve a kül föl di im por tá ló val egye tem le ge - sen ma rasz tal ha tó, bel föl dön nyil ván tar tás ba vett im - port adó jo gi meg bí zot tal szem ben adó hi ányt ál la pít son meg és hajt sa be az adót.
5. Ha té ko nyabb bün te tõ jo gi fel lé pés
2006. szep tem ber 15. nap já tól, az e na pon fo lya mat - ban le võ bün te tõ el já rá sok ra is ki ter je dõ en, a rend õrség ha tás kö ré bõl a VPOP ha tás kö ré be ke rül a bel föl di adó - val, költ ség ve té si tá mo ga tás sal, a szám vi tel rend jé vel, egyes fi ze tés kép te len sé gi el já rá sok kal és az Eu ró pai Kö zös sé gek pénz ügyi ér de ke i nek meg sér té sé vel kap - cso la tos bûn cse lek mé nyek nyo mo zá sa. Ez biz to sít ja, hogy a VPOP ha tás kö ré nek bõ ví té sé vel a pénz ügyi tár - gyú bûn cse lek mé nyek fel de rí té sét az adóz ta tá si ta pasz - ta la tok kal is ren del ke zõ, szak ma i lag fel ké szül tebb fegy - ve res szer ve zet vé gez ze.
6. A jog el le nes ma ga tar tás ösz tön zés sel is vissza szo rít ha tó
A tör vény le he tõ sé get nyújt az adó zók szá má ra ah - hoz, hogy a szi go rúbb sza bá lyok al kal ma zá sát meg elõ - zõ en, a va gyo no so dá si vizs gá la tok vég re haj tá sa elõtt az el tit kolt jö ve del me ket be vall ják és meg fi zes sék. Ezt a kedvezményes önellenõrzés segíti.
Az új jog in téz mény annyi ban ked vez mé nyes az ön el - len õr zés ál ta lá nos sza bá lyá hoz ké pest, hogy az adó zó egy részt men te sül az ön el len õr zé si pót lék fel szá mí tá sa és tel je sí té se alól, más részt az adó zó a fel tárt adó kü lön - bö ze tet nem az ön el len õr zé si be val lás be nyúj tá sá val egy idõ ben, ha nem ezt köve tõen 1–5 év alatt, részletekben fizetheti.
AI CNE RE FNOK I TE LEYG ÜLEF SÉ I SÉ ZR ÕNE LLE .IV
Dr. Bat hó Fe renc
A ter ve zés kor sze rû sí té se, fis ká lis sza bá lyok, prog ram ala pú költ ség ve tés
Tisz telt Kon fe ren cia!
Öröm mel tet tem ele get a meg hí vás nak, na gyon kö - szö nöm a le he tõ sé get, hogy eb ben a kör ben a fis ká lis sza bá lyok és a költ ség ve té si ter ve zé si rend szer át ala kí - tá sá ról be szél he tek. Az utób bi hó na pok ban na gyon sok szó esik az ál lam ház tar tá si re form ról, meg ar ról, hogy mit is kel le ne csi nál ni az ál lam ház tar tás ban. De nem er - rõl aka rok be szél ni, nem is ar ról a fo lya mat ról, amit az egész ség ügy, az ön kor mány za ti rend szer, az ok ta tás át - ala kí tá sa kap csán re form nak szok tak ne vez ni.
Ar ról fo gok be szél ni, mit kell csi nál nia a fis ká lis po li - ti kát kö ve tõ kor mány zat nak azért, hogy a fis ká lis sza bá - lyok, re for mok és a költ ség ve tés rend sze rei át ala kul ja - nak an nak ér de ké ben, hogy ne for dul has sa nak elõ olyan gon dok, ame lyek most az ál lam ház tar tás hely ze tét meg - ha tá roz zák. Mi lyen ga ran ci á kat kell be épí te nünk an nak ér de ké ben, hogy ne is mét lõd je nek meg a ba jok? Hogy tu d az ál lam ház tar tás sta bil pá lyán ma rad ni? Mi tõl fog ja ezt a pi ac el hin ni ne künk? Mi lyen esz kö ze ink, van nak ah hoz, hogy a szû kös költ ség ve té si for rá so kat a leg ha té - ko nyab ban tud juk fel hasz nál ni? Mi a lé nye ge a tel je sít - mény ori en tá ci ó nak és ez a költ ség ve tés ben ho gyan való sulhat meg?
Néz zük a di ag ra mot: már utal tam rá, hogy az egyik fõ kér dés az, mi tõl fog ja a pi ac el hin ni, a jö võ ben va ló ban nem kö vet ke zik be az, ami 1994-ben, 1998-ban, 2002-ben és 2006-ban volt.
Nem kom men tá lom az év szá mo kat. Bí zom ben ne, hogy a kon ver gen cia prog ram alap ján és a most be nyúj - tott költ ség ve tés alap ján ez a szi tu á ció nem fog új ra be - kö vet kez ni. El kell, hogy higgyék a pi a cok, mert ha nem hi szik el, ak kor óri á si prob lé ma elé néz a ma gyar gaz da - ság min den egyes sze rep lõ je, az összes jö ve de lem tu laj - do nos. Nem csak az ál lam, nem csak a la kos ság, ha nem a vál lal ko zá sok is. El sõ, amit fel té te le zek, hogy meg van az aka rat – és ezt nyu god tan ál lít ha tom – a költ ség ve té si rend szer re form já ra. A pénz ügy mi nisz ter úr teg nap em - lí tet te azo kat a kis lé pé se ket, ame lye ket már meg tet tünk az új tí pu sú költ ség ve té si rend sze rek fe lé. Fo lya mat ban van nak a nagy struk tu rá lis re for mok, s – egy ki vé tel tõl eltekintve – fel té te le zem, hogy meg is va ló sul nak. Még - pe dig a fis ká lis sza bá lyok ban és prog ram ala pú költ ség - ve tés ben. Az új költ ség ve té si rend szer, nem hoz lét re új in téz mé nye ket, s nem lesz olyan in téz mény sem, amely az zal fog lal ko zik hogy a költ ség ve tés el osz tá si rend sze - re it ki ala kít sa. A meg lé võ in téz mé nye ket kell olyan ná ten ni – a súly pon to kat át he lyez ve – hogy al kal ma sak le - gye nek a költ ség ve tés re form já ra. A re form lé pé sek, ame lyek rõl most szó van, csak a köz pon ti kor mány za tot fog ják érin te ni. A kor mány több ször ne ki fu tott az ön - kor mány za ti re form nak is, de az 1990-ben meg szü le tett ön kor mány za ti sá got biz to sí tó tör vény na gyon mély re le ver te azo kat a cö lö pö ket, ame lyek ma egy sze rû en nem rak ha tók át egyik hely rõl a má sik ra. Az ön kor mány za - tok gaz dál ko dá sá ba be épí tett „két har ma dos” rend sze rek át ala kí tá sa egy kü lön re form bi zott ság fel ada ta.
Mi ért fon tos az, hogy a költ ség ve tés ben hi te le sek le - gyünk? Nem csak azért, mert a hi te les ség alap kri té ri um, ha nem azért is, mert a költ ség ve tés ben 1000–1100 mil - li árd fo rint kö zött mo zog a ka mat ki adás, ennyit költ az or szág éven te adós ság szol gá la ti kö te le zett sé gek re.
Most az össz adós ság-ál lo mány 16 ezer mil li árd fo rint ra rúg. Egy pél dán sze ret ném le ve zet ni, hogy a költ ség ve - tés ben a ka mat ki adá sok prob lé má ja mennyi re sú lyos.
A nyu gat-eu ró pai tár sa dal mak is most kez dik fel is mer ni
A költ ség ve tés ki adá si ol dal a – kö zös sé gi el lá tó rend sze rek
VI. EL LEN ÕR ZÉ SI ÉS FEL ÜGYE LE TI KON FE REN CIA
Bat hó Fe renc, a Pénz ügy mi nisz té rium fõ osz tály ve ze tõ je
pél dá ul, hogy a de mog rá fi ai tren dek alap ján Eu ró pa tár - sa dal ma a kö vet ke zõ 20–40 év ben je len tõ sen el fog öre - ged ni, ezért az óri á si nyug díj ki adá sok nak va la mi lyen for má ban he lyet kell csi nál ni a költ ség ve tés ki adá si ol - da lán. Egyik ré sze en nek a már be in dí tott és át ala ku ló - ban lé võ nyug díj- és egész ség ügyi re form, a má sik egy fis ká lis meg ol dás, amit most be mu ta tok.
Ha meg fe le lõ mó don csök ken te ni tud juk az adós ság rá - tát, az zal száz mil li árd fo rin to kat tu dunk fel sza ba dí ta ni.
Ho gyan le het ezt meg csi nál ni? A fis ká lis sza bá lyok be ve - ze té sé vel. Eze ket nem mi ta lál tuk ki, je len tõs ré szük – ha nem is min d együtt – Eu ró pá ban már mû kö dik.
Az el sõ, az úgy ne ve zett az ered mény sza bály. Az ered mény sza bály azt mond ja ki, hogy meg kell ha tá roz - ni négy év re az adós ság rá ta csök ke né sé nek mér té két.
Hogy vi lá go sabb le gyek: a brut tó adós sá got a GDP szá - za lé ká ban szok tuk mér ni. 2007-ben a brut tó adós ság ál - lo má nyunk a GDP szá za lé ká ban, 66,2 szá za lék, 2008-ban 67,3 szá za lék, 2009-tõl a prog ram sze rint el - kezd csök ken ni, 65,6 szá za lék, 2010-ben 63,7 szá za lék, az új szá mí tá sok sze rint 2011-ben 61–62 szá za lék. Az adós ság rá ta – a brut tó ál lam adós ság GDP-ben mért – csök ke né se 5,3 szá za lék. Az ered ménysza bály lé nye ge, hogy a par la ment ben be ter jesz tett költ ség ve tés ben meg - ha tá roz zuk azt, hogy 2011-ben az adós ság rá tá nak kö rül - be lül 5 szá za lék kal csök ken nie kell. Eh hez egy ér tel mû - en el sõd le ges szu fi ci tet kell ge ne rál nunk, mert kü lön ben ér tel met len a fel adat vég re haj tá sa. Az ál lam ház tar tá si tör vénybe be ke rült egy olyan sza bály, hogy az el sõd le - ges – a ka mat ki adá sok kal kor ri gált – egyen leg nek hosszú tá von szu fi ci tes nek kell len nie. Az 5 szá za lé kos adós ság rá ta-csök ke nés, mint ered mény sza bály azt je - len ti, hogy a kor mány 2008-tól csak szuf fi ci tes költ ség - ve tést nyújt hat be a par la ment hez. Ez a leg fon to sabb sza bály, mert ez te szi le he tõ vé, hogy a brut tó adós ság rá - tánk, a mast rich ti 60 szá za lék kö ze lé ben áll jon meg és tar tó san ott ma rad jon. Hogy nõ az adós sá gunk? Úgy nõ, hogy óri á si nagy a költ ség ve tés hi á nya, az ál lam na gyon köl te ke zik.
Össze fog lal va: a leg fon to sabb fis ká lis sza bály az úgy ne ve zett ered ménysza bály, amit úgy haj tunk vég re, hogy el sõd le ges több le tet ál lí tunk elõ a költ ség ve tés ben.
A hi ányt nem nö vel he ti olyan ele mek túlel osz tá sa, ame - lyek nem a ka mat ki adá sok ból ge ne rá lód nak. Ke ve seb - bet kell köl te nünk azok ra a ki adá sok ra, ame lye ket el - sõd le ges ki adás ként szok tuk em le get ni.
A má so dik fis ká lis sza bály, az el já rá si sza bály, amely a par la men tet kö te le zi – kö te lez né – ar ra, hogy õ se le - gyen ké pes az egyen súlyt, még jó cél ér de ké ben sem meg bon ta ni. Mit is je len t az egyen súlysza bály? A nem - zet kö zi szak iro da lom PAYGO sza bály ként szok ta em le - get ni. Mó do sí ta nak egy alaptör vényt, mond juk az ok ta - tá si tör vényt. A mó do sí tás va la mi lyen kon cep ció alap - ján tör té nik. Az ál lam ház tar tás nak a mó do sí tás pénz be ke rül. Mi tör té nik? A par la ment meg sza vaz za, majd az eset le ge sen fel me rü lõ több let költ sé ge ket a költ ség ve tés va la hogy el ren de zi. Az el já rá si sza bály azt je len te né, hogy a par la ment ben csak olyan tör vényeket fo gad hat - ná nak el, ame lyek a költ ség ve té si ha tás sal kap cso lat ban meg mon da nák, hogy mi az el len té te le az alaptör vény ál - tal ge ne rált ki adá si több let nek. Ilyen eset volt pél dá ul az aka dály men te sí té si tör vény, ame lyet há rom, vagy négy év vel ez elõtt meg ho zott a par la ment. De nem volt költ - ség ve té si ha tás vizs gá lat, nem ha tá roz ták meg, hogy a
be ve ze tés mennyi be ke rül. Majd az éves költ ség ve té si tör vények a le he tõ sé gek hez mér ten fi nan szí roz zák a vég re haj tást... Most mást sem csi ná lunk, mint hogy év - rõl év re el tol juk az élet be lép te té si ha tár ide jét, a tör vényi kö te le zett ség vég re haj tá sát. A má sik ha son ló pél da a kör nye zet vé de lem rõl szóló tör vény a kör nye ze ti ár ta - lom mal kap cso la tos ügyek ren de zé se.
Az el já rá si sza bály en nek men ne elé be, s azt mon da - ná: igen, rend ben van, ez egy fon tos alaptör vény, de ennyi be ke rül, hol ta ka rít juk meg ezt a több let ki adást?
Jó tör vényeket ho zunk, ese ten ként meg ala po zott tör - vényeket, csak ép pen nincs meg a fe de zet a vég re haj tás - ra. Az el já rá si sza bály be ve ze té sét na gyon bo nyo lult vég re haj ta ni, mert a ház sza bályt kell mó do sí ta ni hoz zá, ami vi szont nem egy sze rû fel adat. De meg kell pró bál ni.
A har ma dik fis ká lis sza bály, az úgy ne ve zett ga ran ci - á lis sza bály. Mi volt ed dig a prob lé ma? Jog gal kri ti zál - ták a pénz ügy mi nisz té ri u mot, hogy a költ ség ve té si ter - ve zés a mak ro pá lyá ból in dul ki. Meg né zik a mak rogaz - da ság gal fog lal ko zó szak ér tõk, hogy mi lyen a GDP-nö - ve ke dés, mi lyen lesz az inf lá ció, mi lyen lesz a fo gyasz - tás, mi lyen lesz a ka mat pá lya. Most csak ezt a né gyet eme lem ki, a ga ran ci á lis sza bály meg vi lá gí tá sa ér de ké - ben. Le het több ga ran ci á lis sza bályt is be épí te ni, de ez a négy a leg fon to sabb. A költ ség ve tés ben a ter ve zés nél a GDP-nö ve ke dés a ki in du ló té tel, vagy is az, hogy mennyi el oszt ha tó több let for rás kép zõ dik az adott évek - ben. A költ ség ve tés ben az inf lá ció, a ka mat, a fo gyasz - tás meg ha tá ro zá sa is rend kí vül fon tos, eb bõl szá mít ha - tók ki az adó be vé te lek, a ka mat ki adá sok. Min dig prob - lé ma volt az zal, hogy iga zá ból ezek az alap szá mok ho - gyan ala kul nak. A ga ran ci á lis sza bá lyok lé nye ge, hogy a pi a ci sze rep lõk meg kér de zé sé vel ki ala kul a GDP növekedésére az inf lá ci ó ra, a ka mat pá lyá ra vo nat ko zó kon szen zus. A pi a ci kon szen zus nak meg fele lõen, 0,5 szá za lék kal mó do sít juk a ter ve zés ki in du ló bá zi sát.
Ha azt mond juk, hogy a nö ve ke dés 4 szá za lék lesz 2009-ben, ak kor a ki in du ló ter ve zé si bá zis 2009-ben 3,5 szá za lék GDP. Ha azt mond juk, hogy az inf lá ció 3 szá za lék lesz, ak kor 0,5 szá za lék kor rek ci ót haj tunk vég re. Ha a la kos sá gi fo gyasz tás mond juk 6 szá za lék kö rül ala kul, ak kor a la kos sá gi fo gyasz tás, mert ab ból jön nek az áfabe vé te lek, 5,5 szá za lék ra mó do sul, ha az alap ka mat 4,0 szá za lék lesz mond juk 2009-ben, ak kor a ka mat ki adá so kat 0,5 szá za lék kal el té rít jük. Ez ál tal elõ - áll az a tar ta lék, amely ele gen dõ ga ran cia a költ ség ve té si elõ irány za tok be tar tá sá hoz. Pén zü gyi leg sé rü lé ke nyek va gyunk a be fek te tõk kel szem ben a mun ka erõpi a con és a pro fit te rü le tén, de az ár fo lya mot il le tõ en is. En nek a gaz da ság po li ti kai koc ká zat nak a ki kü szö bö lé sé re al kal - maz nánk ezt a ga ran ci á lis sza bályt.
A ne gye dik fis ká lis sza bály az egyen súly sza bály. Ez már él, mû kö dik, bi zo nyá ra már na gyon so kat hal lot tak ró la, be ke rült az ál lam ház tar tá si tör vénybe is. A lé nye - ge, hogy a mi nisz té ri u mok nak egyen sú lyi tar ta lé kot kell ké pez ni ük. Ne gyed éven te a szak mi nisz ter kö te les be - szá mol ni a kor mány nak ar ról, ho gyan áll a tár ca a költ - ség ve tés vég re haj tá sá val. Et tõl füg gõ en le het dön tést hoz ni ar ról, hogy az egyen súly tar ta lék fel hasz nál ha tó-e vagy sem. Ha pél dá ul az Ok ta tá si és Kul tu rá lis Mi nisz - té ri um nem tud ja jól ke zel ni a sa ját elõ irány za ta it, ak kor az adott mi nisz ter a kor mány elõtt szem be sül az zal, hogy az egyen súly tar ta lé kát nem tud ja fel hasz nál ni, ennyi vel ke ve sebb pén ze van. Az egyen sú lyi tar ta lék
AI CNE RE FNOK I TE LEYG ÜLEF SÉ I SÉ ZR ÕNE LLE .IV
79 mil li árd fo rint, a GDP 0,35 szá za lé ka. Na gyon je len - tõs nagy ság rend.
Ezek vol tak a fis ká lis sza bá lyok, ame lyek – mint hang sú lyoz tam – nem re for mok, de a pénz ügyi vi lág ban ma Ma gyar or szá gon re form ér té kû lé pé sek nek szá mí ta - nak. Ket tõt kö zü lük már va la mi lyen for má ban si ke rült meg va ló sí ta nunk.
Hi te les sé günk má sik kulcs te rü le te az ál la mi pén zek át lát ha tó sá ga. Az el sõ fon tos té nye zõ a ki in du ló ada tok nyil vá nos sá ga. A ga ran ci á lis sza bály úgy ér vé nyes, hogy meg kér dez zük a ku ta tó in té ze te ket, a jegy ban kot, meg a hoz zá ér tõ ket, s meg egye zünk ab ban, hogy mi lyen ki in du ló ada tok le gye nek. Az elõ re jel zé sek át lát ha tó sá - ga és köz zé té te le te kin te té ben so kat ha lad tunk és lép - tünk elõ re, hi szen ha von ta be szá mo lunk a Pénz ügy mi - nisz té ri um hon lap ján az adott elõ irány za tok ha vi ala ku - lá sá ról, s a kö vet ke zõ hó nap prog nó zi sá ról, va la mint köz zé tesszük az adott pil la nat ban az év vé gi vár ha tó elõ irány za tok ala ku lá sát. Ami vel még egy ki csit adó sak va gyunk, az a szám vi te li és sta tisz ti kai mód szer tan köz - zé té te le és ma gya rá za ta. Be lép tünk az Eu ró pai Uni ó ba, szá munk ra is kö te le zõ az unió sta tisz ti kai rend szer e sze - rint ki ala kí tott adat szol gál ta tás. Így je len pil la nat ban Ma gyar or szá gon két fé le sta tisz ti kai mód szer sze rin ti adat szol gál ta tás van az ál lam ház tar tás tel jes rend sze re i - ben. Egy részt a köz pon ti költ ség ve tés, az el kü lö ní tett ál - la mi pénz ala pok, a tb-ala pok és az ön kor mány za tok pénz for gal mi je len té se. Az uni ós el szá mo lá si rend szer en nél jó val bõ vebb, be le tar to zik az ÁPV Zrt., az NA Zrt., az Ál la mi Au tó pá lya ke ze lõ Zrt., a Ma gyar Rá dió, a Ma gyar Te le ví zió, az MTI, s nem aka rom fel so rol ni mek ko ra az a kör, amely nek ki adá sa it, be vé te le it figye - lembe kell ven ni. Eb bõl na gyon ko moly prob lé mák adód nak, bár azt már si ke rült meg ér tet ni, hogy az ered - mény szem lé le tû szám ba vé tel és a pénz for gal mi szám - ba vé tel más az adók nál és más a ki adá sok nál.
A kö vet ke zõ, ami vel még szin tén nem va gyunk egé - szen transz pa ren sek: az in téz mé nyek mû kö dé si me cha - niz mu sa. Az itt je len lé võk, ha sa ját há zuk tá ján kör be néz nek, ak kor szám ta lan pél dát tud nak fel hoz ni ar ra, ho gyan is ér tel mez zük az „üveg zseb” tör vényt! Be szél - tem a pub li ká lás ról, de nem be szél tem ar ról, amit az Ál - la mi Szám ve võ szék mun ka tár sa i val egyet ér tés ben több - ször meg tár gyal tunk, hogy ne künk iga zán nagy se gít ség len ne, ha az Ál la mi Szám ve võ szék nek nem ilyen rö vid idõ alatt kel le ne vé le ményt mon da nia egy-egy na gyon fon tos költ ség ve té si tör vényrõl, vagy a költ ség ve tést érin tõ tör vényekrõl. Vissza kel le ne ál lí ta ni azt a ren det, amit mind nyá jan sze ret nénk, hogy az Ál la mi Szám ve - võ szék nek min den egyes vizs gá lat ra sok kal több ide je jus son. Most mi tör té nik? Az ál lam ház tar tá si tör vény ér - tel mé ben, a be nyúj tás elõtt két hó nap pal a kor mány kö - te les át ad ni az ÁSZ-nak a zár szám adás do ku men tu ma it.
A szám ve võ szék nek két hó nap ja van ar ra, hogy meg - néz ze eze ket a do ku men tu mo kat, de már si et nie kell, mert a költ ség ve té si tör vényt is vé le mé nyez nie kell.
Ezért sze ret nénk kö zö sen el ér ni, hogy a zár szám adás egy évet csússzon, s ak kor nyu godt fel ké szü lé si idõ van
min d a zár szám adás, min d a költ ség ve tés el len õr zé sé re.
Mind az amit ed dig el mond tam, azt hi va tott meg ala poz - ni, hogy a költ ség ve té si rend sze rek nek struk tú rá juk ban is át kell ala kul ni uk.
Sze ret nénk át tér ni az úgy ne ve zett prog ram ala pú költ ség ve tés re, ahol nem az in téz mé nyek fi nan szí ro zá sa je le nik meg az or szág gyû lés elé be ter jesz tett do ku men - tum ban, ha nem az el vég zen dõ fel ada tok együt te se je le - nik meg a költ ség ve tés ben, te hát a par la ment prog ra mo - kat hagy jó vá. Ez az új tí pu sú költ ség ve tés te hát nem az in téz mé nyek fi nan szí ro zá sá ról szól na, nem egyes elõ - irányzatokhoz ren del ne hoz zá ki adá so kat, ha nem kon - cep ci ó zu san meg al ko tott prog ram fi nan szí ro zást ír na elõ, ami hez hoz zá köt he tõ az úgy ne ve zett tel je sít mény fi - nan szí ro zá si rend. Min den ki adá si prog ram ról fel ha tal - ma zás alap ján, a par la ment dön te ne. A vég re haj tói ha ta - lom a par la ment dön té se it for dí ta ná át in téz mé nyi rend - sze rek re. A mai költ ség ve té si me tó dus a kor mány ha tás - kö ré be ke rül ne, olyan rész le tes ség gel, ami lyen nel csak kell. A prog ra mok vég re haj tá sa nem a par la ment hez tar - toz na, ha nem a kor mány hoz, a par la ment ál tal jó vá ha - gyott prog ram fe le lõ sök ré vén. Te hát el kü lö nül ne a dön - tés ho zó és a vég re haj tó rend szer, ami saj nos most még na gyon sok te rü le ten együtt van. Sze rin tem fö lös le ges mond juk a par la ment nek el dön te ni azt, hogy az APEH bé re lõ irány za tá nak mennyi a já ru lé ka, vagy azt, hogy a VPOP do lo gi elõ irány za ta ho gyan ala kul jon. Mi lyen len ne a prog ram ala pú költ ség ve tés? Kö rül be lül 40–50 fõ prog ram je len ne meg a par la ment ben, mint pél dá ul kör nye zet vé de lem, s eh hez hoz zá ren de lünk cé lo kat, in - téz ke dé se ket. Aki önök kö zül is me ri, ho gyan mû kö dik az eu ró pai uni ós pén zek fel hasz ná lá sa és rend szer e, az pon to san tud ja, hogy milyen struk tú ra ke rül az EU-hoz jó vá ha gyás ra. Ha ez meg va ló sul na, ak kor a par la men ti viták kon cep ci o ná lis kér dé sek rõl szól ná nak, azok ról a té mák ról, ame lyek ben iga zi dön té si kon pe ten cia van. A par la ment el fo gad ná a prog ra mo kat, me lyek vég re haj tá - sá ért a prog ram fe le lõs fe lel ne. A prog ram gaz da egy ér - tel mû en fe le lõs sé te he tõ az adott prog ram meg va ló sí tá - sá ért, az ar ra szánt pénz fel hasz ná lá sá ért, így mér he tõ len ne a tel je sít mény is. A tel je sít ményt ál ta lá ban mér ni kell, de van nak ha tá rok, s ez az utol só gon do la tom: csak ke vés he lyen nincs ér tel me a tel je sít mény ki ala kí tá sá - nak, de csak ke vés he lyen mû kö dik jól.
Va la mi kor azt gon dol tam, hogy a fis ká lis sza bá lyo - kat majd egy komp lett két har ma dos tör vény ben fog juk elõ ter jesz te ni, ez a meg gyõ zõ dé sem ma sem vál to zott, de az igen, hogy min dent egy szer re nem le het, ezért lé - pés rõl lé pés re ha la dunk a fis ká lis sza bály rend szer be ve - ze té sé ben. A transz pa ren ci á hoz nem kell sem mi lyen tör vény, csak az „üveg zse bet” kel le ne egy ki csit meg - tisz tí ta ni, mert „be o pá lo so dott”. A har ma dik té ma a prog ram ala pú költ ség ve tés, amely hez az in for ma ti kai és egyéb rend sze rek át ala kí tá sa leg alább négy-öt éves mun kát vesz igény be.
Kö szö nöm fi gyel mü ket.
VI. EL LEN ÕR ZÉ SI ÉS FEL ÜGYE LE TI KON FE REN CIA
Dr. Ka to na Ta más
El len õr zé si te vé keny ség az Ál lam kincs tárban
A ma gyar ál lam igaz ga tás ban több el len õr zõ szer ve - zet mû kö dik, ame lyek ma gas szín vo na lon vég zik mun - ká ju kat, iga zi jó tel je sít ményt nyúj ta nak, de el len õr zé si sze re pük bõl adó dó an meg ál la pí tá sa i kat utó la go san te - szik. Az el len õr zés ben a Ma gyar Ál lam kincs tár (Kincs - tár) fel ada ta a ki fi ze tés elõt ti el len õr zés, ami el sõ szû rõ - ként ön ma gá ban is vissza tar tó erõ a sza bály ta lan sá gok el kö ve té sé ben. Az utó la gos el len õr zést vég zõ szer vek mun ká ját is tá mo gat juk az zal, ha kel lõ en ha té kony a ki - fi ze tés elõt ti el len õr zés.
A Kincs tár a kü lön bö zõ te vé keny sé gek el len õr zé sét kü lön bö zõ mód sze rek kel vég zi. Ve gyük sorra ezeket!
Köz pon to sí tott pénz for ga lom
A Kincs tár a költ ség ve tés el len õr zött vég re haj tá sá ért fe le l. Az egyik leg na gyobb fel ada tunk a köz pon to sí tott pénz for ga lom le bo nyo lí tá sa. A Kincs tár lét re ho zá sá nak cél ja olyan egy sé ges szám la meg te rem té se volt, amely biz to sít ja, hogy a költ ség ve té si pén ze ket cent ra li zál tan ke zel ve az ál lam ház tar tás mû kö dé se lé nye ge sen ki sebb pénz for ga lom mal, ol csób ban le bo nyo lít ha tó le gyen.
Eh hez azon ban ma csak rész ben biz to sí tot tak a kor sze rû bank i mû kö dés fel té te lei.
Az ál lam ház tar tá si pénz for ga lom 12–13 ezer mil li árd fo rint éven te, eh hez jön még a je len tõs ügy fél for ga lom:
ha von ta két mil lió-egy száz ezer fõ nek fi zet a Kincs tár csa lád tá mo ga tást, és a 800 ezer köz szol gá la ti dol go zó 80 szá za lé ká nak szám fej ti az il let mé nyét. Nem olyan kis bank te hát a Kincs tár, sõt ta lán a leg na gyobb a ha zai ban kok kö zött. Eh hez ké pest el ma rad a kor sze rû tech no - ló gi ai le he tõ sé gek tõl a szám la ve ze tõ rend szer e, nem mû köd tet tre a su ryt, a lik vi di tás ke ze lés – a sze rény esz - köz rend szer miatt – kis ha té kony sá gú. A ha té kony fel - adat el lát ás meg te rem té sé hez a kincs tá ri rend szer mû kö - dé sét meg kell vál toz tat ni.
Ma az a gya kor lat, hogy az elõ irány za to kat té te le sen meg ha tá roz za az Or szág gyû lés, és ez után a költ ség ve - tés ben sze rep lõ elõ irány za tok ról gya kor la ti lag a fe je ze - tek dön te nek. Be ér ke zik a fi ze té si meg bí zás a Kincs tár - ba, s en nek alap ján mér le ge lés nél kül tel je sí te ni kell a ki fi ze tést.
A ki adás tel je sí té sek ese té ben úgy szük sé ges mó do sí - ta ni a je len le gi rend szert, hogy a pénz for ga lom ban valódi lik vi di tá si me ne dzse lés re le gyen le he tõ ség.
A jog sza bá lyi fel té te lek sem tel je sen tisz tá zot tak, ezen is vál toz tat ni kell. Min den eset ben sze m elõtt kell tar ta ni az ál lam ház tar tás kö ve tel mé nye it is, tu do má sul kell ven ni, hogy kü lön bö zõ ér de kek üt kö zé sé nél az ál lam - ház tar tás ér de ke nem szen ved het csor bát.
Lik vi di tás ke ze lés
Egy sze rûbb do log nak tû nik a be vé te lek be sze dé se, en nek át ve ze té se a kincs tá ri rend sze ren. Lát ni kell azon - ban, hogy vi szony lag nagy a be vé te lek be ér ke zé sé ben a bi zony ta lan ság, és ez meg ne he zí ti a prog nó zis ké szí tést.
Ki bon ta ko zás, fel zár kó zás, reformok
Ka to na Ta más, a Ma gyar Ál lam kincs tár elnöke
AI CNE RE FNOK I TE LEYG ÜLEF SÉ I SÉ ZR ÕNE LLE .IV
A je len leg ha tá lyos jog sza bá lyok ba – bi zo nyos ese tek - ben össze han go lat la nul – be ke rül tek – az ál lam ház tar tás (és lik vi di tás ke ze lés) ér de ke it nem meg fele lõen figye - lembe vé ve – olyan ele mek, ame lyek na gyon meg ne he - zí tik a rö vid és kö zép tá vú prog nó zis ké szí tést.
A lik vi di tás ke ze lés szem üve gén ke resz tül vizs gál va kel le ne át te kin te ni a be fi ze té si és ki adá si elõ irány zat té - te le ket, akár csak egy hó na pon, ne gyed éven be lül, s utá - na ja vas la tot ten ni olyan mó do sí tá sok ra, hogy a Kincs - tár a je len le gi nél akár sok kal ki sebb pénz igénnyel le - gyen ké pes tel je sí te ni fel ada tát.
Fe de zet vizs gá lat
A Kincs tár egyik nagy gond ja a fe de zet vizs gá lat. Azt el len õr zi, hogy van-e pénz a meg bí zó szám lá ján a ki fi - ze tés hez, de ar ról nincs in for má ci ó ja, hogy mennyi ki fi - ze tet len szám lát, köz tar to zást hal mo zott fe l va la ki. Egy - re szi go rúb bak a gaz dál ko dá si kri té ri u mok az ál lam ház - tar tás mû kö dé sé re ál ta lá ban, és ez saj ná la tos mó don a lét szá mok ra is ki hat. Ha az el len õr zõ szer ve ze tek lét szá - mát épí tik le elõ ször, elõ ze tes el len õr zés hi á nyá ban még na gyobb gon dok ke let kez het nek a ki fi ze té sek nél. Ez az - tán to váb bi ter het ró a kül sõ el len õr zõ szer vek re, ame - lyek utó lag ész le lik a prob lé má kat. A mai gya kor lat mel lett elõ for dul hat, hogy köz pon ti költ ség ve té si szer - vek nek köz tar to zá sa ik van nak, akár mil li ár dos nagy ság - rend ben is. Ez nem el fo gad ha tó, min den kép pen vál toz - tat ni kell azon a rend sze ren, amely ezt meg en ge di.
A Kincs tár na gyon szi go rú an el len õr zi, s ha in do kolt, szank ci o nál ja is az ön kor mány za ti gaz dál ko dást, míg a köz pon ti köz igaz ga tás ban gya kor la ti lag ilyen me tó dus ma nincs, e te rü le ten je len leg sza ba don le het köz tar to - zást fel hal moz ni.
Költ ség ve té si elõ irány za tok ke ze lé se és fi nan szí ro zá sa A kü lön bö zõ költ ség ve té si elõ irány za tok ke ze lé se és fi nan szí ro zá sa kap csán a mi nisz té ri u mi elõ irány za tok egy ré szé nél valóságos lik vi di tás ke ze lés hez szük sé ges is me ret anyag ra len ne szük ség. Úgy tû nik, el sõ lé pés ben elég len ne annyit el ér ni, hogy a fe je ze tek sok kal pon to - sabb prog nó zist ad ja nak ar ra vo nat ko zó lag, hogy mi - kép pen akar ják fi nan szí roz ni a szer ve ze te ket. Ezt az ál - lam ház tar tás mû kö dé si rend jé rõl szóló 217/1998.
(XII. 30.) kor mány ren de let be (Ámr.) is be kell épí te ni.
Ez azt je len ti, hogy a tár cák nak elõ re de ká don kén ti prog nó zist kell ad ni uk az elõ irány za tok fel hasz ná lá sá - ról. Ha nem a prog nó zis nak meg fele lõen hasz nál ják fe l elõ irány za ta i kat, ak kor ka mat sze rû kö te le zett sé gük ke - let kez ne. Így meg valósulhatna az ér de kelt ség a kö zös, ha té kony lik vi di tás ke ze lés ér de ké ben a Kincs tár és a tárcák között.
Adós ság me ne dzse lés
A mé re te i ben is ta lán leg na gyobb fel adat a költ ség ve - tés adós ság-me ne dzse lé se, amely má ra két lép csõs fel - adat lett, két kü lön szer ve zet együtt mû kö dé sét igény li.
Az 1996-ben ala pí tott Kincs tár több szö ri szer ve ze ti át -
ala ku lá son esett át. A 90-es évek vé gén több szer ve zet re bon tot ták az ak kor egy sé ges Kincs tá rat, lét re jött az Ál - lam ház tar tá si Hi va tal, a Kincs tár Rt. és az Ál lam adós - ság Ke ze lõ Rt. Eb bõl az elõb bi ket tõt össze von ták 2003 nya rán, az Ál lam adós ság-ke ze lõ Köz pont vi szont – adós ság ke ze lõ szer ve zet ként – kü lön rész vény tár sa - ság ma radt. Fel ada tá nak, az Ál lam kincs tár tre a su ry te - vé keny sé gé nek meg valósításában így – kü lön ál ló szer - ve zet ként – kor lá to zott ha té kony ság gal tu dott csak meg fe lel ni. Ked ve zõ lé pést je len t, hogy 2006 õszé tõl a Kincs tár el nö ke ve ze ti az Ál lam adós ság-ke ze lõ Köz - pont Igaz ga tó sá gát, így könnyebb el ér ni, hogy az ÁKK valóságos tre a su ry ként mû köd jék. Az adós ság szol gá lat ezer mil li árd fo rint kö rü li össze get je len t, ami éven te kö rül be lül 4,5 szá za lé ka a GDP-nek. Né hány szá za lé kos meg ta ka rí tás te hát tíz mil li ár do kat je len te ne.
Ha tó sá gi jog kör
A Kincs tár nak van ha tó sá gi jog kö re is, amely több fé - le te vé keny ség nél kü lön le ges kö te le zett sé get is je len t.
Egy re le váns pél da a csa lád tá mo ga tá sok meg ál la pí tá sa, ahol el sõ és má sod fo kú ha tó sá gi te vé keny sé get is el lá - tunk.
Ne héz fel adat a ki fi ze tés elõtt el len õriz ni a jo go sult - sá got. Még is fon tos az elõ ze tes el len õr zés, mert ha utó - lag ál la pí tunk meg sza bály ta lan sá got, eb ben a kör ben a szank ci ók al kal ma zá sa nem, vagy csak rit kán ve zet ered mény re, a té ves ki fi ze té sek vissza té rü lé se igen ala - csony. Az elõ ze tes el len õr zés hez pil la nat nyi lag hi ány - zik azon ban az in for má ci ós rend szer, nincs pél dá ul or - szá gos nyil ván tar tás, amely tel jes kö rû vé te het né a kont - rollt.
Tá mo ga tá sok el len õr zé se
A tá mo ga tá sok te rü le tén a je len le gi nél szi go rúbb kincs tá ri el len õr zés re van szük ség, ami vel je len tõ sen mér sé kel he tõ, meg aka dá lyoz ha tó a jo go su lat lan, a ki fi - ze tést köve tõen már csak kor lá to zott ered mé nyes ség gel vissza kö ve tel he tõ pénz ki fi ze tés. A csa lád tá mo ga tá sok mel lett a fo gya té kos sá gi el lá tá sok nál és a szo ci á lis jut ta - tá sok nál is szi go rúbb el len õr zés in do kolt. A Kincs tár - nak itt is ha tó sá gi fel ada tai van nak, mi köz ben a tár cák eb ben – úgy tû nik – el len ér de kel tek. A nor ma tí vák ki fi - ze té sé nél rend re azt ta pasz tal juk, hogy ha el sõ fo kon el - uta sí tunk egy ké rel met, má sod fo kon a szak mi nisz ter meg vál toz tat ja az el sõ fo kú ha tá ro za tot. A Kincs tár nak tel jes pénz ügyi el len õr zé si jog kör kel le ne, hogy az ál - lam pénz in té ze te ként el bí rál ja, kap hat-e va la ki tá mo ga - tást vagy nem.
Az ön kor mány za ti fi nan szí ro zás so rán je len leg nincs ar ra le he tõ ség, hogy bi zo nyos tá mo ga tá sok nál, fi nan szí ro zá sok nál ki le hes sen köt ni: kincs tá ri szám lán kell tar ta ni a tá mo ga tá si össze get. Most a jo go sult ön - kor mány zat ke res ke del mi bank i szám lá já ra utal juk a pénzt, ez ál tal ez az összeg azon nal el hagy ja az ál lam - ház tar tást.
A la kás cé lú tá mo ga tá sok ra a 2006-os költ ség ve tés - bõl 216 mil li árd fo rin tot for dí tunk. Eh hez ké pest elég sze rény fi gyel met kap az ügy. A la kás- és la kás-elõ ta ka - ré kos sá gi tá mo ga tá sok nál az el len õr zé sek je len tõs ré -
VI. EL LEN ÕR ZÉ SI ÉS FEL ÜGYE LE TI KON FE REN CIA
