Ko vács Ár pád, az ÁSZ és az MPGE KE el nö ke
AI CNE RE FNOK I TE LEYG ÜLEF SÉ I SÉ ZR ÕNE LLE .IV
fog juk ten ni. De ta gad ha tat lan, egy re töb bet szól nak
Ked ves Ba rá ta im!
Úgy gon do lom, hogy en nek a kon fe ren ci á nak azért volt na gyon sok te kin tet ben más a han gu la ta az elõ zõ kon fe ren ci ák hoz ké pest – túl a jó han gu la ton –, mert egy sé ge sebb volt a gon dol ko dás hi va tá sunk gond ja i ról.
A ven dé ge ké is, és a há zi a ké is, ha sza bad ezt a ki fe je -zést hasz nál nom. A má sik do log, ami szá mom ra na gyon ked ves és em ber i volt, hogy na gyon õszin tén, és nem az
„egy részt – más részt” gon do lat pá rok ban be szél tünk.
Ta lán nem fog meg sér tõd ni Ka to na Ta más el nök úr, ba rá tom, ha azt mon dom, hogy túl a sze mé lyes be szél ge té se ink nyi tott sá gán, elõ ször hal lot tam egy elõ adás fó ru mán ilyen kor lá to kon túl emel ke dõ nek. Nagy sze rû elõ adást tar tott. Ar ról szólt, hogy ho gyan akar ja az ál lam kincs tá rat át struk tu rál ni, hogy ez zel a fi nan szí ro zás biz -ton sá ga ja vul jon, mû köd jön, rend ben le gyen.
Hoz záten ném, hogy eb ben a sió fo ki han gu lat ban van egy pi ci szo mo rú ság is, ami rõl még né hány gon do la tot sze ret nék mon da ni. Ne ve ze te sen, hogy azok, akik ma itt ül nek ezen a kon fe ren ci án, azok a mai köz igaz ga tás sta -bil pont ja in dol goz nak, el me rik hagy ni író asz ta lu kat, sõt, hi va ta luk tart ja fon tos nak, hogy az ilyen ren dez vé -nye ken ott le gye nek. Ta lán sza bad úgy mon da nom: mi va gyunk a jól szi tu ál tak. Hi ány zik na gyon er rõl a kon fe -ren ci á ról a mi nisz té ri u mi bel sõ el len õrök kol lek tí vá ja.
El vét ve van nak itt kö zü lük, s na gyon örü lök azok nak, akik el tud tak jön ni. Mind ez mu tat ja, hogy hol tar t ma a mi nisz té ri u mi bel sõ kont roll me cha niz mu sok vi lá ga, az az az ot ta ni kol lé gák nak a sor sa, meg be csü lé se. Az a bi -zo nyos iden ti tás za var, ami a ma gyar ál lam szer ve zet egész ki ala kí tá sá ban meg ta lál ha tó, meg ta lál ha tó itt is.
Igen csak el gon dol kod ta tó, hogy azt a kér dést, hogy, me -lyik mi nisz té ri um ban hány bel sõ el len õr le gyen, vagy mi le gyen a fel ada tuk – be nyo má som sze rint – alig ha nem be hunyt szem mel, a „fû nyí róelv” alap ján és az ez -zel szem be sze gül ni ké pes sze mé lyi ér dek ér vé nye sí té sek erõs sé ge sze rint ál la pí tot ták meg. A bel sõ kont rollka pa -ci tás, il let ve az er re a cél ra a pénz ügyi for rá sok alap ján kül sõ ként igény be ve he tõ szak mai erõ, kö szö nõ vi szony ban sincs az adott te rü le te ken mu tat ko zó fel ada -tok kal, a kont rol lá lan dó mil li ár dok kal.
A leg ke vés bé sem aka rok szél sõ sé ges len ni, mert ér tel met len és a mun kám mal is össze egyez tet he tet len len -ne, de ki kell mon da nom, és ne ve gyék rossz né ven, amit jel zek: tu laj don kép pen a szak má nak a vi szony la gos biz ton ság ban, szer ve zet ten és tu da to san te vé keny ke dõ ré -sze volt e hé ten itt Sió fo kon. Ezért, ha va la mit kí vá nok, ak kor azt, hogy a kö vet ke zõ kon fe ren ci án le gye nek je -len a mi nisz té ri u mi ap pa rá tu sok em be rei is. Ha ezt el tud juk ér ni így együtt, s az õ hely ze tük is ja vul majd, akkor nagyon sokat tettünk azért, hogy ez a rendszer jobban mûködjön.
Tisz telt Kol lé gák!
Na gyon örül tem azok nak az elõ adá sok nak, ame lyek a kor mány zat szak mai ve ze tõi és öt let gaz dái ré szé rõl hang zot tak el, mert azt lát tam, hogy leg alább a szán dék
meg van ar ra, hogy el moz dul junk va la mi lyen nor ma tív rend szer men tén: mér he tõ ek le gye nek a tel je sít mé nyek, hogy vo nat koz zon min den ki re egy sé ge sen az, amit mi aka runk. Ha ez a szán dék meg va ló sul, és az em be rek vég hez tud ják majd vin ni, s nem vál nak ci ni kus sá, vagy nem tá voz nak se bek kel a szak mai kí sér le tek szín he lyé -rõl fél év múl va, ak kor a hely zet két év vel késõbb, az ellenõrzési és felügyeleti konferencián biztos, hogy még jobb lesz.
Na gyon ke vésszer hang zott el az elõ adá so kon az, hogy „én az üz le ti vi lág ból, a ma gán szfé rá ból jöt tem”.
Ha va la ki az ál la mi élet ben dol go zik, nem fel tét le nül gyen gébb, mint az, aki a ma gán szfé rá ban dol go zik.
Ugyan ak kor az is ter mé sze tes, hogy va la ki hol az ál la mi szfé rá ban van, hol pe dig ma gán vál la lat nál (ta lán nem is min dig a sa ját örö mé re), majd pe dig új ra vissza jön. Ez a je len ség rész ben a po li ti kai vál tó gaz da ság nak is kö vet -kez mé nye, aminek persze elõnye is van: lehet tanulni, tapasztalatot sze rez ni.
Mind ezt azért ho zom szó ba, mert azt is öröm volt hal -la ni az elõ adá sok ban, hogy szán dék van a köz igaz ga tás de po li ti zá lá sá ra. Meg koc káz ta tom azt, hogy a két év vel ez elõt ti kon fe ren ci án még bi zony ta la nul be szél tünk, in -kább csak de fi ni ál tunk, most pe dig – az összes ne héz ség és prob lé ma el le né re is – va la mi fé le vá la szok is kez de -nek már ér kez ni a tel je sít mény mé ré sé re, vagy akár a köz hi va tal nok pá lyá já ra vo nat ko zó an. Itt té rek vissza a név na pi gra tu lá ció ürü gyén Szent Ka ta lin hoz. Utób bi hoz azért, mert az el len õri mi nõ sí té sek alap já hoz ad né mi his to ri kus tám pon tot. Ha jól tu do m, Ka ta lin kér lel he tet le nül kö vet ke ze tes hi té ért emel ke dett a szen tek so rá -ba. Mind ezt csak azért tu do m, mert egy ki vá ló jo gász kol lé ga nõm má so dik dip lo má ját Szent Ka ta lin ról ír ta, s meg tisz telt az zal, hogy el ol vas hat tam a dol go za tát. Kér -lel he tet len szi gor ral – pár hu za mo kat ér zé kel tet ve a mai vi lág hoz – ír ta meg, hogy mennyi re volt kö vet ke ze tes hi té hez az egy ko ri Ka ta lin. Nem vi tat koz tam ve le, de úgy gon do lom, el len õri iden ti tá sunk nem igény li a dog -ma ti kus sá got, a kér lel he tet len sé get, a kö vet ke ze tes sé get vi szont an nál in kább, ami be az em pá tia és dol gok meg -ér té se is be le tar to zik.
Höl gye im és Ura im!
A sió fo ki kon fe ren cia szá mom ra azt bi zo nyí tot ta, hogy ér de mes együtt len ni, ér de mes dol goz ni, hi szen nagy sze rû em be rek kel le he tünk együtt. S ha már itt idét len ked tem Szent Er zsé bet tel és Ka ta lin nal és a név na pok kal, hadd mond jam még el, hogy egy öre ge dõ kol lé -gá nak sok min den ben le het még örö me. Örö möt je len t szá mom ra, hogy a hölgy ko szo rú e kon fe ren ci án lát ha tó an sok kal fi a ta labb lett, mint ez elõtt két év vel volt. Na -gyon sok ked ves új arc van, úgy tû nik von zó a pá lya, s meg újul, és ez is nagy sze rû do log. Reméljük, két év múlva, amikor újra találkozunk, akkor még inkább így lesz.
Höl gye im és Ura im, ez zel zá rom a ha to dik ellen -õrzési és fel ügye le ti kon fe ren ci át.
v v v v v
AI CNE RE FNOK I TE LEYG ÜLEF SÉ I SÉ ZR ÕNE LLE .IV