1 „Sza bály ta lan ság a kö zös sé gi jog va la mely ren del ke zé sé nek egy gaz da sá gi sze rep lõ ál ta li, annak cse lek mé nye vagy mu lasz tá sa út ján tör té nõ meg sér té se, amely nek ered mé nye ként a kö zös sé gek ál ta lá nos költ ség -ve té se vagy a kö zös sé gek ál tal ke zelt költ ség -ve té sek kárt szen -ved nek vagy szen ved né nek, akár köz vet le nül a kö zös sé gek ne vé ben be sze dett sa ját for rá sok ból szár ma zó be vé tel csök ke né se vagy ki esé se ré vén, akár in -do ko lat lan ki adá si té te lek miatt.”
2 In téz ke dés ként a jog ta la nul meg szer zett elõny el vo ná sát, tar to zás tár gyát ké pe zõ vagy jog ta la nul ka pott össze gek utá ni fi ze té si vagy vissza fi ze té si kö te le zett sé get, az elõny irán ti ké re lem hez vagy elõ leg fi ze té se kor nyúj tott biz to sí ték tel jes vagy rész le ges el vesz té sét; szank ci ó ként töb -bek kö zött a köz igaz ga tá si bír sá got, a kö zös sé gi sza bá lyok ál tal nyúj tott elõny tel jes vagy rész le ges meg vo ná sát, az elõny bõl va ló ki zá rást kell meg em lí te nünk.
LA TA VIH I NE LLE SÁ LASC IA PÓ RUE – FALO
hoz zá fér het nek az érin tett gaz dál ko dó szer ve ze tek min -den olyan in for má ci ó já hoz és do ku men tu má hoz, amely a hely szí ni el len õr zé sek és vizs gá la tok meg fe le lõ el vég zé sé hez szük sé ges. Ugyan azo kat a vizs gá la ti le he tõ sé -ge ket ve he tik igény be, mint a nem ze ti köz igaz ga tá si tisztviselõk, így különösen másolatot készíthetnek az ügyhöz tartozó okiratokról.
A hely szí ni el len õr zé sek és vizs gá la tok a kö vet ke -zõk re ter jed het nek ki:
– üz le ti köny vek és do ku men tu mok, úgy mint: szám -lák, ki kö té sek és fel té te lek lis tái, fi ze té si bi zony la tok, fel hasz nált anya gok és el vég zett mun kák ki mu ta tá sai, a gaz da sá gi sze rep lõk által õrzött bankszámla-jelentések;
– szá mí tó gé pes ada tok;
– ter me lé si, cso ma go lá si és el kül dé si rend sze rek, mód sze rek;
– áruk jel le ge és mennyi sé ge, illetve be fe je zett mû -ve le tek re vo nat ko zó fi zi kai ellenõrzések;
– min ták vé te le és el len õr zé se;
– pénz ügyi tá mo ga tás ban ré sze sí tett mun kák és be ruházások elõ me ne te le, be fe je zett be ru há zá sok fel hasz -ná lá sa;
– költ ség ve té si és szám vi te li do ku men tu mok;
– tá mo ga tott pro jek tek pénz ügyi és mû sza ki meg va -ló sí tá sa.3
Kü lön ki kell emel nünk, hogy a 2185/96/EU RA TOM, EK ren de let 9. cik ke lye alap ján, az el len õr zés sel, vizs gá -lat tal érin tett gaz da sá gi sze rep lõk el len ál lá sa ese tén az érin tett tag ál lam a nem ze ti sza bá lya i val össz hang ban el jár va olyan se gít sé get kö te les nyúj ta ni a kö zös sé gi fel ügye -lõk nek, ami lyen re azok nak a hely szí ni ellen õr zés vagy vizs gá lat le foly ta tá sá ra vo nat ko zó kö te les sé gük tel je sí té se ér de ké ben szük sé gük van.
A 2185/96/EU RA TOM, EK ren de le te mel lett a szek -to rá lis sza bá lyo zá sok is tar tal maz nak ren del ke zés eket a bi zott sá gi el len õr zé sek vonatkozásában, úgymint:
– a Ta nács 2000. má jus 22i, a kö zös sé gek sa ját for rá sa i nak rend sze ré rõl szóló 94/728/EK, EU RA TOM ha tá ro zat vég re haj tá sá ról szóló 1150/2000/EK, EU RA -TOM ren de le te (18 cikkelye);
– a Ta nács 1997. már ci us 13i, a tag ál la mok köz igaz ga tá si ha tó sá gai kö zöt ti köl csön ös se gít ség nyúj tás ról, va la mint a vám és me zõ gaz da sá gi jog sza bá lyok he -lyes al kal ma zá sá nak biz to sí tá sa ér de ké ben e ha tó sá gok és a Bi zott ság együtt mû kö dé sé rõl szóló 515/97/EK rendelete (18. és 20. cikkely);
– a Ta nács 2005. jú ni us 21-i, a kö zös ag rár po li ti ka fi nan szí ro zá sá ról szóló 1290/2005/EK ren de le té nek 36.
és 37. cikkelye;
– a Bi zott ság 2006. de cem ber 14i, a kö zös agrár politika fi nan szí ro zá sa ke re té ben tör tént sza bály ta lan sá gok ról és té ve sen ki fi ze tett össze gek be haj tá sá ról, to váb bá egy in for má ci ós rend szer e té ren tör té nõ létre -hozásáról, szóló 1848/2006/EK rendelete;
– a Ta nács 2006. jú li us 11-i, az Euró pai Re gi o ná lis Fejlesztési Alap ra, az Euró pai Szo ciá lis Alap ra és a Kohé ziós Alap ra vo nat ko zó ál ta lá nos ren del ke zé sek meg ál la pí tá sá ról szóló 1083/2006/EK ren de le te 72. cik -ke lye;
– a Bi zott ság 2006. de cem ber 8i, az Euró pai Re gio nális Fej lesz té si Alap ra, az Euró pai Szo ciá lis Alap
ra és a Ko hé zi ós Alap ra vo nat ko zó ál ta lá nos ren del ke -zé sek meg ál la pí tá sá ról szóló 1083/2006/EK ta ná csi ren de let, va la mint az Euró pai Re gi o ná lis Fej lesz té si Alap ról szóló 1080/2006/EK euró pai par la men ti és a ta ná csi rende let vég re haj tá sá ra vo nat ko zó sza bá lyok meg hatá rozásáról szóló 1828/2006/EK ren de le te.
A szek to rá lis sza bá lyo zás fel ha tal ma zást ad a Bi zott -ság – így az OLAF – ré szé re el len õr zé sek és hely szí ni vizs gá la tok le foly ta tá sá ra töb bek kö zött az Euró pai Me -ne kült ügyi Alap, a LI FE Prog ram, a Le o nar do Da Vin ci, az elõ csat la ko zá si alapok (ISPA, Sapard) vonatko -zásában is.
Az OLAF vizs gá la tai
Az OLAF te vé keny sé gé nek jo gi hát te rét az Euró pai Par la ment és a Ta nács 1999. má jus 25i, az Euró pai Csa lás El le ni Hi va tal (OLAF) ál tal le foly ta tott vizs gá la tok -ról szóló 1073/1999/EK és a 1074/1999/EURATOM rendelete adja.
A ren de let alap ján az OLAF fel ada ta a kö zös ség pénz ügyi ér de ke it sér tõ csa lá sok, kor rup ció és egyéb il le gá lis te vé keny sé gek kel szem be ni fel lé pés. En nek ér de ké ben a hi va tal úgy ne ve zett igaz ga tá si vizs gá la tok le foly ta tá sá ra jo go sult, ame lyek ke re té ben fel ügye le ti, el len õr zé si és egyéb te vé keny sé get vé gez het nek a kö zös -ség pénz ügyi ér de ke i nek vé del mé ben, va la mint adott eset ben a vizs gált te vé keny sé gek sza bá lyos tól el té rõ jel le gé nek meg ál la pí tá sa cél já ból. Is mé tel ten ki kell emel -nünk, hogy e tevékenységek nem befolyásolhatják a tagállamok büntetõeljárás kezdeményezésére vonat -kozó hatáskörét.
A ren de let kü lön ki eme li, hogy a hi va tal a tag ál la -mo kon be lü li hely szí ni vizs gá la tok és el len õr zé sek elvégzésekor a 2185/96/EU RA TOM, EK ren de let hatálya alatt a Bi zott ság ra ru há zott ha tás kö rö ket gya -ko rol ja.
A hi va tal igaz ga tó ja tel jes kö rû diszk re ci o ná lis jog -kört él vez a vizs gá la tok meg in dí tá sá val kap cso la to san, amely re, sa ját kez de mé nye zés re vagy a tag ál lam ké ré sé re ke rül het sor. Az igaz ga tó nem kér het, és nem fo gad hat el uta sí tást a hi va tal te vé keny sé gé vel kap cso la -to san.
A ren de let ga ran ci á lis jel leg gel ke ret sza bá lyo kat is meg fo gal maz a hi va tal és a tag ál la mok kö zöt ti együtt mû kö dés és az in for má ció áram lás biz to sí tá sá ra, ame -lyeket a következõ részben mutatok be.
Az OLAF a gya kor lat ban4
Az OLAF te vé keny sé ge ki ter jed kö zös sé gi pén zek min den te rü le té re. Foly nak el já rá sok a be vé te lek csök -ken té se kap csán vá mok, ag rár il le té kek ki ját szá sa miatt, de a vizs gá la tok érin tik az al ko hol és ci ga ret ta csem pé -sze tet, mint az úgy ne ve zett pre kur zo ro kat. Az OLAF vizs gál ja a struk tu rá lis ala po kat és a kö zös ag rár po li ti -kát érin tõ cse lek mé nye ket ugyan úgy, mint az unió által nyújtott segélyek felhasználása során észlelt vissza -éléseket.
4 Az OLAF ál tal 2005. feb ru ár 25-én ki adott Mû kö dé si Ké zi könyv alap ján.
3 A Ta nács 2185/96/EU RA TOM, EK ren de le te 7. cik ke lye.
OLAF – EURÓ PAI CSA LÁS EL LE NI HI VA TAL
Az OLAF te vé keny sé ge há rom sza kasz ra oszt ha tó fe l:
1. Ér té ke lé si sza kasz;
2. Vizs gá la ti (ak tív) sza kasz;
3. Nyo mon kö ve té si (fol low-up) sza kasz.
Az OLAF igaz ga tó ja sa ját ha tás kö ré ben, az unió más szer ve i tõl és a tag ál la mok tól füg get le nül dönt5 a vizs gá la tok meg in dí tá sá ról, le zá rá sá ról, ide ért ve az egyes el já rá si sza ka szok meg in dí tá sát és le zá rá sát is. A dön té sé -nek el ké szí té sé re az OLAF-on be lül fel ál lí tot tak egy Vizs gá la ti és Mû ve le ti Vég re haj tó Bi zott sá got (In ves ti -ga ti ons and Operations Executive Board), amely segíti az igazgató döntését.
A Vizs gá la ti és Mû ve le ti Vég re haj tó Bi zott ság tesz ja vas la tot a be ér ke zett in for má ció ér té ke lé sét vég zõ sze mé lyé re, az ér té ke lés alap ján az ügy meg íté lé sé re, va la -mi lyen ak tív te vé keny ség el vég zé sé re, a te vé keny ség le zá rá sá ra illetve a szük sé ges nyo mon kö ve té si cse lek -mé nyek re.
Dön té se so rán ki e mel ten ke ze li az unió pénz ügyi ér de ke i nek vé del mét, az adott ügy je len tõ sé gét a csa lás el -le ni fel lé pés so rán, va la mint a tag ál la mi ha tó sá gok kal tör té nõ együttmûködés lehetõségeit.
A bel sõ vizs gá la tok kap csán ki kell emel nem a zé ró to le ran cia el vét, amely sze rint az unió szer ve i ben, in -téz mé nye i ben ügy nök sé ge i ben fel tárt vagy gya nús csa lá si, kor rup ci ós ese tek ki e mel ten ke ze len dõ ek.
Ugyan ak kor – mi vel az unió és in téz mé nyei nem tar -toz nak egyet len or szág köz igaz ga tá si jog ha tó sá ga alá sem –, szin te csak az OLAFnak van le he tõ sé ge fel tár -ni a vissza élé se ket.
A tag ál la mo kat vagy har ma dik or szá go kat érin tõ kül sõ vizs gá la tok so rán mér le ge lés re ke rül az oko zott pénz -ügyi kár, az érin tett or szá gok szá ma, az el kö ve té si mód komp le xi tá sa, az eset le ges bün te tõ jo gi kö vet kez mé -nyek, az eset elrettentõ hatása.
1. Az ér té ke lé si sza kasz 1.1. Az in for má ció for rá sai
Be ér ke zett in for má ci ók szá ma:6
2001 2002 2003 2004 2005 Össze sen
735 571 602 720 857 3485
A Hi va tal ré szé re több for rás ból ér kez het nek in for -má ci ók:
a) In for má to rok tól (olyan sze mé lyek, akik tá jé koz ta tást ad nak az unió pénz ügyi ér de ke it sér tõ cse lek mé -nyek rõl);
b) be sú gók tól (az uni ós szer vek, in téz mé nyek al kal -ma zot tai, akik in for má ci ók kal szolgálnak);
c) is me ret len for rás ból;
d) az unió szer ve i tõl, in téz mé nye i tõl, ügy nök sé ge i tõl (min den csa lá si, kor rup ci ós cse lek mény gya nú ját ha -la dék ta -la nul je len te ni ük kell a hi va tal nak7);
e) a tag ál la mok tól (egyes uni ós ren de le tek a sza bály ta lan sá gok, csa lá sok ész le lé se ese tén jelentés -tételi kö te le zett sé get ír nak elõ tag ál la mi ha tó sá gok szá má ra8);
f) har ma dik or szá gok tól (csa tla koz ni kí vá nó or szá -gok, se gély ben ré sze sü lõ or szá gok stb., a csat la ko zá si meg ál la po dá sok alap ján);
g) sa ját „hír szer zõ” te vé keny ség bõl (az OLAF kü lö nö sen a bel sõ vizs gá la tok so rán meg fi gyel het szá mí tás -tech ni kai esz kö zö ket, akár le hall ga tá so kat is vé gez het az uni ós in téz mé nye ken be lül, ugyan ak kor több ke res -ke del mi adat bá zis elem zé sé vel trend elemzése-ket is végrehajthat);
h) pénz mo sásgya nús be je len té sek (a tag ál la mok úgy nevezett pénz ügyi hír szer zõ egy sé ge i nek – Finan -cial In te li gen ce Units – jelentéseibõl);
i) a Free Pho ne-on ke resz tül (az OLAF üze mel tet egy in gye nes hív ha tó te le fon szá mot, ame lyen bár ki be je len tést te het az unió pénz ügyi ér de ke it sér tõ te vé keny -sé gek kel kapcsolatban.)
1.2 A be ér ke zett in for má ció ki ér té ke lé se
Az ér té ke lés cél ja a be ér ke zett in for má ció va ló ság tar -tal má nak elõ ze tes elem zé se, az ak tív sza kasz so rán meg va ló sí tan dó te vé keny ség tí pu sá nak és erõ for rás igé -nye i nek, valamint hasznainak felmérése.
Az ér té ke lé si sza kasz ban a hi va tal vizs gá la ti cse lek mé -nye ket (pél dá ul meg hall ga tás, hely szí ni ellen õr zés) nem hajt hat vég re. Amennyi ben szük sé ges, a hi va tal to váb bi in for má ci ó kat kér het uni ós szer vek tõl és a tag ál la mi ha tó -sá gok tól, illetve az in for má ció for rás tól, valamint nyílt adat bá zi sok ban is vé gez het lekérdezé seket.
Ér té ke lé sek idõ tar ta ma
2001 2002 2003 2004 2005
Értékelések száma 736 656 629 503 531
Átlagos idõtartama
(hónap) 19,9 10,6 7,6 3,5 5,3
Az ér té ke lés alap ján a hi va tal igaz ga tó ja dönt a meg -nyi tan dó vizs gá lat típusáról:
a) bel sõ vizs gá lat (amennyi ben uni ós szer vek, in téz -mé nyek tiszt vi se lõi, al kal ma zot ta i val szem ben me rül fe l csa lás vagy korrupció gyanúja);
b) kül sõ vizs gá lat (ami kor uni ós szer ve ken kí vü li sze mé lyek kel szem ben me rült fel gyanú);
c) ko or di ná ci ós ügy (mi kor más uni ós szer vek vagy a tag ál la mi ha tó sá gok kö zöt ti együtt mû kö dést se gí ti a hivatal);
d) bûn ügyi se gít ség nyúj tás (a tag ál la mi bûn ül dö zõ ha tó sá gok kez de mé nye zé sé re a hi va tal se gí ti a több or -szá got érin tõ tagállami nyomozást,
illetve amennyi ben nem kí ván ak tív ügyet nyit ni;
e) mo ni tor ing ügy (olyan ügyek ben mi kor a hi va tal -nak le he tõ sé ge len ne kül sõ vizs gá lat meg in dí tá sá ra, de tag ál la mi ha tó sá gok vizs gá la ta már elõ re ha la dott ál la -pot ban van, így a hi va tal nem kí ván be le avat koz ni, csak megfigyeli az eljárás lefolytatását);
5 Az Euró pai Par la ment és a Ta nács 1999. má jus 25-i, az Euró pai Csalás El le ni Hi va tal (OLAF) ál tal le foly ta tott vizs gá la tok ról szóló 1073/1999/EK ren de let 5 cik kely.
6 A cikk ben sze rep lõ táb lá za tok az OLAF Sixth Ac ti vity Re port for the pe ri od 1 July 2004 to 31 De cem ber 2005 cí mû ki ad vá nyá ból szár maz nak.
7 1073/1999/EK ren de let 7. cik kely (1) be kez dés.
8 1150/2000/EK, EU RA TOM Ren de let, 515/97/EK ren de let, 1848/2006/EK ren de let, 1828/2006/EK ren de let.
LA TA VIH I NE LLE SÁ LASC IA PÓ RUE – FALO
f) nem ügy (amennyi ben az eset nem tar to zik a hi va tal ha tás kö ré be, illetve nin csen ha tás sal az unió pénz -ügyi érdekeire).
Az ér té ke lést kö ve tõ dön té sek
2001 2002 2003 2004 2005
Belsõ vizsgálat 32 50 27 23 40
Külsõ vizsgálat 190 158 12 86 124
Koordinációs ügy 138 107 86 82 34
Bûnügyi
segítségnyújtás 36 49 68 28 17
Monitoring ügy 0 28 39 29 42
Nem ügy 155 178 261 255 274
UCLAF-ügyek 251 78 19 0 0
ÖSSZESEN 802 648 627 503 531
2. Vizs gá la ti sza kasz
Az OLAF ál tal le foly ta tott vizs gá la tok cél ja, hogy bi zo nyít sák az unió pénz ügyi ér de ke i nek sé rel mét és meg -ala poz zák az eset le ges fe le lõ sség revo ná si eljárásokat.
A hi va tal nak – vizs gá la ti te vé keny sé ge so rán – tisz te let ben kell tar ta nia az em ber i és pol gá ri jo go kat, a vizs gá la ti el já rás és a bi zo nyí té kok össze gyûj té sé nek jog -sze rû sé gét, mi vel az el já rás sal kap cso la tos bár mi lyen ké tely meg kér dõ je lez né felhasználhatóságukat a to -vábbi eljárások során.
A vizs gá la ti el já rá sok jog sze rû sé ge kap csán alap ve tõ fel té tel, hogy az OLAF vizs gá la tai és az el já rá si cse lek -mé nyek jog alap pal rendelkezzenek.
A bel sõ vizs gá la tok so rán a jog ala pot a 2185/96/EU -RA TOM, EK ren de let és a 1073/1999/EK ren de let 4. cik ke lye ad ják meg. A ren de le tek alap ján a bel sõ vizs gá la tok so rán a hi va tal vizs gá lói be lép het nek az unió va la mennyi hi va ta li he lyi sé gé be, má so la tot ké szít het nek az ott ta lál ha tó adat hor do zók ról, hely szí ni el len
A bel sõ vizs gá la tok so rán a jog ala pot a 2185/96/EU -RA TOM, EK ren de let és a 1073/1999/EK ren de let 4. cik ke lye ad ják meg. A ren de le tek alap ján a bel sõ vizs gá la tok so rán a hi va tal vizs gá lói be lép het nek az unió va la mennyi hi va ta li he lyi sé gé be, má so la tot ké szít het nek az ott ta lál ha tó adat hor do zók ról, hely szí ni el len