A Kor mány ren de le tei

(1)

Bu da pest,

2007. október 25., csütörtök

144. szám

Ára: 1155,– Ft

TARTALOMJEGYZÉK ^{Ol dal}

280/2007. (X. 25.) Korm. r. Az egész ség ügyi fel sõ fo kú szak irá nyú szak kép zés ben részt ve võk szá má ra szer ve zett köz pon ti gya kor no ki rend szer rõl szó ló 125/1999. (VIII. 6.) Korm. ren de let mó do sí tá sá ról . . . . 10137 281/2007. (X. 25.) Korm. r. A mu ze á lis in téz mé nyek lá to ga tó it meg il le tõ ked vez mé nyek rõl

szóló 194/2000. (IX. 24.) Korm. ren de let módosításáról. . . . 10138 125/2007. (X. 25.) FVM r. A 2007. évi ta va szi fagy kár kö vet kez té ben ki ala kult ár be vé tel ki e sés

kom pen zá lá sá ra az egyes ke res ke del mi vál lal ko zá sok ál tal igény be vehetõ kedvezményes hitelrõl . . . . 10139 88/2007. (X. 25.) KvVM r. A vé dett ter mé sze ti te rü le tek és ér té kek nyil ván tar tá sá ról szó ló

13/1997. (V. 28.) KTM ren de let módosításáról. . . . 10145 30/2007. (X. 25.)

ÖTM–GKM–KvVM e. r.

A Kör nye zet vé de lem és Inf ra struk tú ra Ope ra tív Prog ram vég re haj - tá sá ban köz re mû kö dõ szer ve ze tek ki je lö lé sé rõl szó ló 18/2004.

(II. 24.) GKM–KvVM–PM együt tes rendelet módosításáról . . . 10147 31/2007. (X. 25.) ÖTM r. A tûz ol tó ság tûz ol tá si és mû sza ki men té si te vé keny sé gé nek sza bá -

lya i ról szó ló 1/2003. (I. 9.) BM ren de let módosításáról . . . . 10149 32/2007. (X. 25.) ÖTM r. A hi va tá sos ön kor mány za ti tûz ol tó sá gok ké szen lét ben tar tan dó leg -

ki sebb gép jár mû és tech ni kai esz köz ál lo má nyá ról, va la mint a hi - va tá sos ön kor mány za ti tûz ol tó sá gok köz pon ti lag fi nan szí ro zott lét szá má ról . . . . 10155 33/2007. (X. 25.) ÖTM r. A fon tos és bi zal mas mun ka kö rök rõl, va la mint a biz ton sá gi el len õr -

zés szintjérõl . . . . 10168 Az Or szá gos Vá lasz tá si Bi zott ság 404/2007. (X. 18.) OVB ha tá ro -

za ta . . . . 10170 Az Or szá gos Vá lasz tá si Bi zott ság 405/2007. (X. 18.) OVB ha tá ro -

za ta . . . . 10172

A tar ta lom jegy zék a 10136. ol da lon foly ta tó dik.

(2)

TARTALOMJEGYZÉK ^{Ol dal}

Az Or szá gos Vá lasz tá si Bi zott ság 410/2007. (X. 18.) OVB ha tá ro - za ta . . . . 10173 Az Or szá gos Vá lasz tá si Bi zott ság 411/2007. (X. 18.) OVB ha tá ro -

za ta . . . . 10184 A Ko má rom-Esz ter gom Me gyei Me zõ gaz da sá gi Szak igaz ga tá si

Hivatal Föld mû ve lés ügyi Igaz ga tó sá gá nak hirdetménye . . . . 10185

(3)

II. rész JOGSZABÁLYOK

A Kor mány ren de le tei

A Kormány

280/2007. (X. 25.) Korm.

rendelete

az egészségügyi felsõfokú szakirányú szakképzésben résztvevõk számára szervezett

központi gyakornoki rendszerrõl szóló 125/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet

módosításáról

A Kor mány az Al kot mány 35. §-ának (2) be kez dé sé ben meg ál la pí tott ere de ti jog al ko tói ha tás kö ré ben és az Al kot - mány 35. §-ának (1) be kez dé sé nek a) és g) pont já ban meg - ál la pí tott fel adat kör ében a kö vet ke zõ ket ren de li el:

1. §

Az egész ség ügyi fel sõ fo kú szak irá nyú szak kép zés ben részt ve võk szá má ra szer ve zett köz pon ti gya kor no ki rend - szer rõl szóló 125/1999. (VIII. 6.) Korm. ren de let (a továb - biak ban: R.) 2. §-a a kö vet ke zõ új (2) be kez dés sel egé szül ki, ez zel egy ide jû leg a je len le gi (2)–(4) be kez dés meg je lö - lé se (3)–(5) be kez dés re vál to zik:

„(2) A szak kép zés ben részt ve võk szá má ra szer ve zett köz pon ti gya kor no ki rend szer ben az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott sze mé lyek a szak fog or vos és a szak gyógy - sze rész szak kép zett ség meg szer zé sé re irá nyu ló kép zést az ál la mi lag fi nan szí ro zott kép zé si for ma mel lett – az egész - ség ügyi mi nisz ter ál tal meg ha tá ro zott ke ret szám ban – költ ség té rí té ses for má ban is el vé gez he tik. A költ ség té rí té - ses kép zés ben való rész vé tel – e ren de let ben nem sza bá - lyo zott – fel té te le i rõl a fel sõ ok ta tá si in téz mény a fel vé telt nyert sze méllyel meg ál la po dást köt.”

2. §

Az R. 3. §-a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„3. § A szak kép zés be fel vé te lét kérõ sze mély fel vé tel re az ál ta la vá lasz tott ha zai fel sõ ok ta tá si in téz mény be je lent - ke zik. A köz pon ti gya kor no ki rend szer ben részt ve võ je lölt az Egész ség ügyi Mi nisz té ri um fe je zet költ ség ve té sé bõl fi - nan szí ro zott törzs kép zést leg fel jebb 26 hó na pig ve he ti igény be.”

3. §

(1) Az R. 4. §-ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(1) A fel sõ ok ta tá si in téz mény az egész ség ügyi mi nisz - ter ál tal szá má ra meg ha tá ro zott és éven te már ci us 31-éig köz zé tett ke ret szám ban és sza kon hir det fel vé telt ál la mi - lag fi nan szí ro zott és költ ség té rí té ses for ma sze rin ti meg - osz tás ban a törzs kép zés ben való rész vé tel re.”

(2) Az R. 4. §-ának (2) be kez dé se fel ve ze tõ mon da ta he - lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(2) A szak kép zés be az a je lölt ke rül het be, aki”

(3) Az R. 4. §-a a kö vet ke zõ (5) be kez dés sel egé szül ki:

„(5) A (3) és (4) be kez dés ben fog lalt ren del ke zé sek nem al kal maz ha tók azok ra a je löl tek re, akik a törzs kép zést költ ség té rí té ses for má ban vég zik.”

4. §

„7. § Ha a je lölt a köz pon ti gya kor no ki idõ alatt a kö te le - zett sé ge it nem tel je sí ti, azok pót lá sá ig a szak gya kor lat to - váb bi fel té te le i nek tel je sí té sét nem kezd he ti meg. Ezt a ren del ke zést al kal maz ni kell azok ra a je löl tek re is, akik a törzs kép zést költ ség té rí té ses for má ban vég zik.”

5. §

(1) Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ har ma dik na pon lép ha tály ba az zal, hogy az egész ség ügyi mi nisz ter elsõ al - ka lom mal e ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg köz zé - te szi hi va ta los lap já ban a fel sõ ok ta tá si in téz mé nyek szá - má ra a 2007. évre meg ha tá ro zott szak fog or vo si és szak - gyógy sze ré szi költ ség té rí té ses kép zé sek re ma xi má li san fel ve he tõ lét szá mot rög zí tõ ke ret szá mo kat.

(2) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg az R.

2. §-ának (1) be kez dé sé ben a „mely nek fe de ze tét” szö veg - rész he lyé be a „mely nek fe de ze tét – a költ ség té rí té ses kép - zés ki vé te lé vel –” szö veg rész lép.

(3) Ez a ren de let 2008. ja nu ár 1-jén ha tá lyát vesz ti.

A mi nisz ter el nök he lyett:

Kiss Pé ter s. k.,

a Mi nisz ter el nö ki Hi va talt ve ze tõ mi nisz ter

(4)

A Kormány

281/2007. (X. 25.) Korm.

rendelete

a muzeális intézmények látogatóit megilletõ kedvezményekrõl szóló

194/2000. (IX. 24.) Korm. rendelet módosításáról

A Kor mány az Al kot mány 35. § (2) be kez dé sé ben meg - ál la pí tott ere de ti jog al ko tói ha tás kö ré ben, az Al kot mány 40. § (3) be kez dé sé ben fog lalt fel adat kör ében el jár va a mu ze á lis in téz mé nyek rõl, a nyil vá nos könyv tá ri el lá tás ról és a köz mû ve lõ dés rõl szóló 1997. évi CXL. tör vény 100. §-a (1) be kez dé sé nek b) pont já ban ka pott fel ha tal ma - zás alap ján a kö vet ke zõ ket ren de li el:

1. §

A mu ze á lis in téz mé nyek lá to ga tó it meg il le tõ ked vez - mé nyek rõl szóló 194/2000. (IX. 24.) Korm. ren de let (a továb biak ban: Ren de let) 2. §-a he lyé be a kö vet ke zõ ren - del ke zés lép:

„2. § (1) Díj ta la nul lá to gat hat ják a mu ze á lis in téz mé - nye ket az aláb bi sze mé lyek:

a) a kis ko rú ak 6. élet évük be töl té sé ig;

b) a fo gya té kos ság gal élõk, va la mint kí sé rõ ik (jo go sul - tan ként leg fel jebb egy fõ);

c) a mi nisz ter ál tal ki adott szak mai be lé põ vel ren del ke - zõk;

d) a nem zet kö zi szer zõ dé sek alap ján erre fel jo go sí tot - tak.

(2) Díj ta lan a be lé pés az Eu ró pai Gaz da sá gi Tér ség ál - lam pol gá rai szá má ra:

a) amennyi ben 70. élet évü ket be töl töt ték;

b) amennyi ben köz ok ta tás ban dol go zó pe da gó gu sok, il let ve fel sõ ok ta tás ban fog lal koz ta tott ok ta tók;

c) amennyi ben az adott or szág jog sza bá lya i nak meg - fele lõen be jegy zett, mû kö dé si en ge déllyel ren del ke zõ, illetve akk re di tált köz gyûj te mé nyek ben vagy köz mû ve lõ - dé si in téz mé nyek ben szak mai mun ka kö rök ben fog lal koz - ta tott dol go zók;

d) az ál la mi fenn tar tá sú mu ze á lis in téz mé nyek ál lan dó ki ál lí tá sa i ra, amennyi ben 26. élet évü ket még nem töl töt ték be, és elõ ze tes be je len tés alap ján, szer ve zett ok ta tás ke re - té ben, cso por to san ér kez nek.

(3) Díj ta lan to váb bá a be lé pés:

a) min den hó nap egyik hét vég éjé nek a mu ze á lis in téz - mény ál tal meg ha tá ro zott nap ján a 26 év alat ti sze mé lyek, to váb bá a 18 év alat ti sze mé lye ket kí sé rõ, leg fel jebb két kö ze li hoz zá tar to zó [Ptk. 685. § b) pont] szá má ra;

b) va la mennyi lá to ga tó szá má ra a Ma gyar Köz tár sa ság nem ze ti ün ne pe in (már ci us 15., au gusz tus 20., ok tó ber 23.).

(4) 50%-os ked vez mé nyes be lé põ dí jat fi zet nek az Eu ró - pai Gaz da sá gi Tér ség ál lam pol gá rai az (1)–(3) be kez dés - ben fog lalt ese tek ki vé te lé vel:

a) 6. élet évük be töl té sé tõl 26. élet évük be töl té sé ig;

b) amennyi ben 62 és 70 év kö zöt ti élet ko rú ak.

(5) A mi nisz ter – a mu ze á lis in téz mény ké ré sé re – az ál - lam ház tar tás ról szóló 1992. évi XXXVIII. tör vény 33/B. §-a sze rin ti ki ál lí tá si ga ran ci á val meg va ló su ló, leg - fel jebb egy évig tar tó idõ sza ki ki ál lí tá sok ese té ben a ked - vez mé nyek, il let ve ked vez mé nye zet tek kö rét az (1)–(4) be kez dés ben fog lal tak nál szû kebb kör ben ál la pít - hat ja meg.

(6) A mu ze á lis in téz mény fenn tar tó ja egyes ki ál lí tá - sok lá to ga tó i nak, il let ve a lá to ga tók meg ha tá ro zott körének az (1)–(4) be kez dés ben fog lal ta kon túl to váb bi ked vez mé nye ket is ad hat. Így kü lö nö sen a he lyi ne ve lé - si-ok ta tá si in téz mé nyek be járó ta nu lók nak és gyer me - kek nek, va la mint pe da gó gu sa ik nak a mu ze á lis in téz - mény és a ne ve lé si-ok ta tá si in téz mény kö zött – a kul tu - rá lis örök ség meg is mer te té sé nek a ne ve lé si, il let ve pedagógiai prog ram ba tör té nõ be épí té se cél já ból – lét - re jött meg ál la po dás alap ján.”

2. §

(1) Ez a ren de let 2008. ja nu ár 1-jén lép ha tály ba.

(2) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg a Ren de let mel lék le te ha tá lyát vesz ti.

(3) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg a Ren de let 1. §-ában a „nem ze ti kul tu rá lis örök ség mi nisz te re” szö - veg rész he lyé be a „kul tú rá ért fe le lõs mi nisz ter” szö veg - rész lép.

(4) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg a szom szé - dos ál la mok ban élõ ma gya rok ról szóló 2001. évi LXII. tör - vény ha tá lya alá tar to zó sze mé lye ket meg il le tõ kul tu rá lis ked vez mé nyek rõl szóló 18/2003. (XII. 10.) NKÖM ren de - let 2. §-ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke - zés lép:

„2. § (1) Az ál la mi fenn tar tá sú mu ze á lis in téz mé nyek ese té ben a mu ze á lis in téz mé nyek lá to ga tó it meg il le tõ ked vez mé nyek rõl szóló 194/2000. (XI. 24.) Korm. ren - de let (a továb biak ban: R.) 2. §-ában fog lalt lá to ga tói ked vez mé nyek meg il le tik a Szátv. ha tá lya alá tar to zó sze mé lye ket is.”

(5) E ren de let az (1) be kez dés sze rin ti ha tály ba lé pé sét kö ve tõ na pon ha tá lyát vesz ti.

A mi nisz ter el nök he lyett:

Kiss Pé ter s. k.,

a Mi nisz ter el nö ki Hi va talt ve ze tõ mi nisz ter

(5)

A Kor mány tag ja i nak ren de le tei

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

125/2007. (X. 25.) FVM rendelete

a 2007. évi tavaszi fagykár következtében kialakult árbevételkiesés kompenzálására az egyes kereskedelmi vállalkozások által igénybe vehetõ

kedvezményes hitelrõl

A me zõ gaz da sá gi, ag rár-vi dék fej lesz té si, va la mint ha - lá sza ti tá mo ga tá sok hoz és egyéb in téz ke dé sek hez kap cso - ló dó el já rás egyes kér dé se i rõl szóló 2007. évi XVII. tör - vény (a továb biak ban: Tv.) 81. §-ának (4) be kez dé sé ben, va la mint a nem ze ti ag rár kár-eny hí té si rend szer rõl szóló 2006. évi LXXXVIII. tör vény (a továb biak ban: Krt.) 12. § (2) be kez dé sé nek a) és b) pont já ban ka pott fel ha tal ma zás alap ján – a föld mû ve lés ügyi és vi dék fej lesz té si mi nisz ter fel adat- és ha tás kö ré rõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm.

ren de let 1. §-ának a) pont já ban meg ha tá ro zott feladat - körömben el jár va – a kö vet ke zõ ket ren de lem el:

1. § E ren de let al kal ma zá sá ban:

a) kis- és kö zép vál lal ko zás (a továb biak ban: KKV): a kis- és kö zép vál lal ko zá sok ról, fej lõ dé sük tá mo ga tá sá ról szóló 2004. évi XXXIV. tör vény (a továb biak ban: KKV tör vény) sze rin ti kis- és kö zép vál lal ko zá sok;

b) ke res ke del mi vál lal ko zás: az a KKV, aki nek/amely - nek a te vé keny sé gi kö ré ben a ke res ke del mi te vé keny ség sze re pel és a 2006. évi net tó ár be vé te le leg alább 50%-ban tag ja i tól vagy hosszú távú szer zõ dés alap ján fel vá sá rolt gyü mölcs és szõ lõ ér té ke sí té sé bõl szár ma zott;

c) ne héz hely zet ben lévõ vál lal ko zás: a Kö zös ség irány - mu ta tá sa a ne héz hely zet ben lévõ vál lal ko zá sok meg men - té sé hez és szer ke zet át ala kí tá sá hoz nyúj tott ál la mi tá mo ga - tás ról 2004/C 244/02 Bi zott sá gi köz le mény (2004. ok tó - ber 1.) 10–12. pont ja sze rin ti vál lal ko zás;

d) hosszú távú szer zõ dés: leg alább öt éves fel vá sár lá si szer zõ dés;

e) ke zes ség vál la ló in téz mé nyek: Hi tel ga ran cia Zrt., Ag rár-Vál lal ko zá si Hi tel ga ran cia Ala pít vány;

f) cse kély össze gû tá mo ga tás: a Szer zõ dés 87. és 88. cik ké nek cse kély össze gû (de mi ni mis) tá mo ga tá sok ra való al kal ma zá sá ról szóló, 2006. de cem ber 15-i 1998/2006/EK bi zott sá gi ren de let (a továb biak ban: ál ta lá - nos de mi ni mis ren de let) sze rin ti tá mo ga tás;

g) tá mo ga tás tar ta lom: az ál la mi tá mo ga tás fo rint fi ze - tõ esz köz ben szá molt tá mo ga tá si egyen ér té ke;

h) ked vez mé nyes hi tel: e ren de let alap ján meg hir de tett hi tel fel vé te li prog ram, amely nek ke re té ben ka mat tá mo ga - tás és ke zes ség vál la ló in téz mé nyek ál tal biz to sí tott ke zes - ség vál la lás mel lett igé nyel he tõ hi tel;

i) cso port men tes sé gi ren de let: a Bi zott ság 1857/2006/EK ren de le te (2006. de cem ber 15.) a Szer zõ - dés 87. és 88. cik ké nek a me zõ gaz da sá gi ter mé kek elõ ál lí - tá sá val fog lal ko zó kis- és kö zép vál lal ko zá sok nak nyúj tott ál la mi tá mo ga tá sok ra tör té nõ al kal ma zá sá ról és a 70/2001/EK ren de let mó do sí tá sá ról.

2. §

(1) E ren de let alap ján ked vez mé nyes hi telt ve het igény - be az a ke res ke del mi vál lal ko zás, aki/amely:

a) ele get tett a Tv.-ben elõ írt re giszt rá ci ós kö te le zett sé - gé nek vagy azt iga zol tan ké rel mez te;

b) a hi tel ké re lem és a tá mo ga tá si ké re lem be nyúj tá sá - nak idõ pont já ban nem ren del ke zik le járt ese dé kes sé gû adó tar to zás sal – ki vé ve, ha az adó ha tó ság szá má ra fi ze té si ha lasz tást vagy rész let fi ze tést en ge dé lye zett –, adók mód - já ra be hajt ha tó köz tar to zá ssal;

c) a hi tel ké re lem és a tá mo ga tá si ké re lem be nyúj tá sá - nak idõ pont já ban nem áll csõd- és fel szá mo lá si vagy vég - el szá mo lá si, egyé ni vál lal ko zó ese té ben vég re haj tá si el já - rás alatt;

d) nem mi nõ sül ne héz hely zet ben lévõ vál lal ko zás nak;

e) 2007. évi ár be vé te le a ta va szi fagy kár miatt el ma rad a ter ve zett ár be vé te lé tõl.

(2) A hi tel ké re lem hez csa tol ni kell a hosszú távú szer - zõ dé sek má so la tát, il let ve a szer zõ dé sek rõl ké szí tett össze - sí tõt is, amely tar tal maz za a 2006. és 2007. évre vo nat ko zó fel vá sár lá si ada to kat.

3. §

(1) A ked vez mé nyes hi telt a ke res ke del mi vál lal ko zás a ter me lés anyag- és esz köz szük ség le té nek fe de ze té re és egyéb kö te le zett sé ge i nek meg fi ze té sé re hasz nál hat ja.

(2) A ked vez mé nyes hi tel prog ram ke re té ben fel vett hi - te lek hez ke zes ség vál la ló in téz mény ál tal nyúj tott, leg fel - jebb 80% mér té kû ke zes ség vál la lás az ál ta lá nos de mi ni - mis ren de let alap ján kap csol ha tó.

4. §

(1) Ka mat tá mo ga tás ban olyan hi tel ré sze sít he tõ, amely - nek

a) össze ge a 4. szá mú mel lék let sze rin ti ár be vé tel ki esés 70%-áig ter jed;

b) fu tam ide je leg fel jebb öt év, leg fel jebb egy éves tõ - ke tör lesz té si tü rel mi idõ biz to sí tá sá val;

(6)

c) ka ma ta nem ha lad ja meg a min den ko ri kamatmeg - állapítás idõ pont já ban ér vé nyes há rom ha vi BUBOR plusz leg fel jebb két szá za lék pon tot;

d) a ka ma ton kí vül a pénz ügyi in téz mény a hi tel szer zõ - dés meg kö té sét köve tõen az üz let sza bály za tá nak meg fe le - lõ mér té kû ren del ke zés re tar tá si ju ta lé kot, ké se del mi ka - ma tot és a kö ve te lés ér vé nye sí té sé vel kap cso la tos költ sé - ge ket, va la mint szer zõ dés mó do sí tá si dí jat szá mol fel.

(2) Az (1) be kez dés c) pont ja sze rin ti ka mat hoz a ka mat - meg ál la pí tás idõ pont já ban ér vé nyes há rom ha vi BUBOR 50%-ának meg fe le lõ össze gû ka mat tá mo ga tás ve he tõ igény be.

5. §

(1) A hi tel ké rel met 2007. de cem ber 31-ig fo lya ma to san le het be nyúj ta ni a pénz ügyi in téz mé nyek hez.

(2) A pénz ügyi in téz mény csak olyan hi tel ké rel met fo - gad hat be, ame lyet a te rü le ti leg ille té kes Me zõ gaz da sá gi Szak igaz ga tá si Hi va tal (a továb biak ban: MgSzH) a 4. szá - mú mel lék let sze rint zá ra dé kolt. A zá ra dék nak tar tal maz - nia kell, hogy a hi tel ké re lem meg fe lel az e ren de let ben meg ha tá ro zott fel té te lek nek.

(3) A zá ra dé ko lá si ké re lem hez csa tol ni kell a 2. szá mú mel lék let sze rin ti nyi lat ko za tot.

(4) A ke res ke del mi vál lal ko zás a ka pott zá ra dék alap ján csak egy sze ri al ka lom mal tör té nõ hi tel fel vé tel re jo go sult.

6. §

(1) A ka mat tá mo ga tást a ke res ke del mi vál lal ko zás ne - gyed éven te igé nyel he ti az Adó- és Pénz ügyi El len õr zé si Hi va tal tól (a továb biak ban: APEH). A tá mo ga tás for rá sa a Föld mû ve lés ügyi és Vi dék fej lesz té si Mi nisz té ri um fe je ze - ti ke ze lé sû Fo lyó ki adá sok és jö ve de lem tá mo ga tá sok elõ - irány zat-fel hasz ná lá si ke ret szám la. A tá mo ga tás ki fi ze té - sét a for rás ren del ke zés re ál lá sát kö ve tõ har minc na pon be - lül az APEH a 10032000-01905616 szá mú „Ag rár fi nan - szí ro zás tá mo ga tá sa” fo lyó sí tá si szám lá ról tel je sí ti.

(2) A ka mat tá mo ga tás igény lé sé hez a ke res ke del mi vál - lal ko zás nak mel lé kel nie kell a pénz ügyi in téz mény ka mat meg fi ze té sé rõl szóló iga zo lá sát, va la mint elsõ igény lés kor a Me zõ gaz da sá gi és Vi dék fej lesz té si Hi va tal (a továb biak - ban: MVH) tá mo ga tás tar ta lom meg ha tá ro zá sá ról szóló ha - tá ro za tát, a zá ra dék kal el lá tott hi tel ké rel met és a hi tel szer - zõ dést.

7. §

(1) A hi tel ka mat tá mo ga tás tar tal mát az MVH az 1. szá - mú mel lék let ben meg ha tá ro zott mód szer tan sze rint szá -

mol ja ki a pénz ügyi in téz mény ál tal, a hi tel szer zõ dés meg - kö té sét kö ve tõ har minc na pon be lül ren del ke zés re bo csá - tott ada tok alap ján. A hi tel ka mat tá mo ga tás tar tal má nak ki - szá mí tá sá hoz szük sé ges ada to kat az 5. szá mú mel lék let sze rin ti for ma nyom tat vá nyon, 3. szá mú mel lék let sze rin ti tá mo ga tás nyil ván tar tá si ké re lem mel, va la mint a 2. szá mú mel lék let sze rin ti nyi lat ko zat tal együtt kell az MVH ré szé - re meg kül de ni. Az MVH a hi tel ka mat tá mo ga tás tar tal má - ról ha tá ro zat ban ér te sí ti a hi tel fel ve võt.

(2) Az MVH a ha tá ro za tá ban kö te les tá jé koz tat ni a ke - res ke del mi vál lal ko zást ar ról, hogy cse kély össze gû tá mo - ga tás ban ré sze sül. Utal nia kell az ál ta lá nos de mi ni mis ren de let e ren de let 1. § f) pont já ban fel tün te tett cí mé re és az Eu ró pai Kö zös ség Hi va ta los lap já ban való ki hir de té se nap já ra, to váb bá meg kell ha tá roz nia a tá mo ga tás össze gét tá mo ga tás tar ta lom ban (eu ró ban) ki fe jez ve.

(3) Az MVH a tá mo ga tá si összeg eu ró ra tör té nõ át szá - mí tás kor a tá mo ga tá si nyil ván tar tá si ké rel mek be nyúj tá sa hó nap já nak elsõ nap ján ér vé nyes Eu ró pai Köz pon ti Bank ál tal köz zé tett euró át vál tá si ár fo lya mot al kal maz za

(4) A ke zes ség vál la ló in téz mény a ke zes ség vál la lás tá - mo ga tás tar tal má ról szóló iga zo lást a ke ze si szer zõ dés meg kö té sét kö ve tõ har minc na pon be lül meg kül di a ke res - ke del mi vál lal ko zás ré szé re. Ez zel egy idõ ben az iga zo lás má so la tát az MVH ré szé re to váb bít ja. Az iga zo lá son fel kell tün tet ni a ke res ke del mi vál lal ko zás ne vét, regiszt rá - ciós szá mát, a tá mo ga tás jog cí mét, az át vál tá si ár fo lya mot és a tá mo ga tás tar ta lom össze gét.

(5) A ka mat tá mo ga tás-tar ta lom ról szóló ha tá ro za tot az MVH, a ke zes ség vál la lás tá mo ga tás tar tal má ról szóló iga - zo lást a ke zes ség vál la ló in téz mény tíz évig kö te les meg - õriz ni. A ke res ke del mi vál lal ko zás is kö te les e do ku men - tu mo kat tíz évig meg õriz ni.

8. §

(1) A 7. § (1) be kez dé se sze rin ti tá mo ga tás igény be vé te - lé nek fel té te le, hogy a ke res ke del mi vál lal ko zás nyi lat koz - zon tá mo ga tá si ké re lem be nyúj tá sa kor az ál ta la bár mely há rom pénz ügyi év idõ sza ká ban igény be vett cse kély össze gû tá mo ga tás össze gé rõl.

(2) Min den egyes cse kély össze gû tá mo ga tás oda íté lé - se kor bár mely há rom pénz ügyi év idõ sza ká ban, bár mely jog cí men oda ítélt cse kély össze gû tá mo ga tás tel jes össze - gét figye lembe kell ven ni.

(3) Ha a ked vez mé nyes hi tel tá mo ga tás tar tal ma túl lé pi az ál ta lá nos de mi ni mis ren de let 2. cik ké nek (1) be kez dé - sé ben meg ha tá ro zott vál lal ko zá son kén ti 200 000 eu rós össze gû fel sõ ha tárt, nem nyújt ha tó tá mo ga tás a ke res ke - del mi vál lal ko zás ré szé re.

(4) A túl lé pés té nyé rõl az MVH el uta sí tó ha tá ro zat ban ér te sí ti a ke res ke del mi vál lal ko zást, a pénz ügyi in téz - ményt és a ke zes ség vál la ló in téz ményt.

(7)

(5) A cse kély össze gû tá mo ga tás ugyan azon el szá mol - ha tó költ sé gek vo nat ko zá sá ban nem hal moz ha tó ál la mi tá - mo ga tás sal, amennyi ben az így hal mo zott összeg meg ha - lad ná a tá mo ga tá si in ten zi tás cso port men tes sé gi ren de le - tek ben vagy az Eu ró pai Bi zott ság jó vá ha gyó ha tá ro za tá - ban meg ha tá ro zott mér té két.

9. §

Ha az igény be vett tá mo ga tás a Tv. 69. § (1) be kez dé se sze rint jo go su lat lan nak mi nõ sül, a ke res ke del mi vál lal ko - zás sal szem ben a Tv. VI. fe je ze té ben meg ha tá ro zott jog - kö vet kez mé nye ket kell al kal maz ni.

10. §

Ez a ren de let a Szer zõ dés 87. és 88. cik ké nek a de mi ni - mis tá mo ga tá sok ra való al kal ma zá sá ról szóló, 2006. de - cem ber 15-i 1998/2006/EK bi zott sá gi ren de let (HL L 379., 2006.12.28., 5. o.) ha tá lya alá tar to zó tá mo ga tást tar tal - maz.

11. §

(1) A 2007. év ben ta va szi fagy kárt szen ve dett me zõ gaz - da sá gi ter me lõk kár eny hí té sé hez biz to sí tan dó több let tá - mo ga tás fel té te le i rõl szóló 113/2007. (X. 10.) FVM ren de - let (a továb biak ban: R.) 4. §-ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(3) Az MgSzH az igény jo gos sá gát, va la mint a szá mí - tás alap já ul szol gá ló ada tok meg ala po zott sá gát el len õr zi, meg ál la pí tá sát zá ra dék kal iga zol ja a nyom tat vá nyon és azt ti zen öt mun ka na pon be lül, de leg ké sõbb 2007. no vem ber 1. nap já ig az MVH ré szé re meg kül di.”

(2) Az R. 4. §-ának (7) és (8) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zé sek lép nek:

„(7) A kár eny hí té si jut ta tás-ki egé szí té si ké re lem re az (5) és (6) be kez dés sze rint meg ál la pí tott kár eny hí té si jut ta - tás-ki egé szí tés ki lenc ven szá za lé kos mér té ké ig elõ leg ke - rül ki fi ze tés re, ame lyet az MVH a tárgy év de cem ber 31-éig a kár eny hí té si jut ta tás elõ le gé nek ki fi ze té sé vel egy - ide jû leg tel je sít. A kár eny hí té si jut ta tás-ki egé szí tés igény - lé se egy ben a kár eny hí té si jut ta tás-ki egé szí tés elõ le ge igény lé sé nek is mi nõ sül.

(8) A (3) be kez dés sze rin ti ha tár idõ re be nyúj tott ké rel - mek összeg zé sét köve tõen az MVH meg ál la pít ja a kár eny - hí té si jut ta tás-ki egé szí tés elõ leg for má já ban ki fi ze ten dõ össze gét, amely rõl a tárgy év de cem ber 10-éig az R.

9. §-ának (2) be kez dé se sze rin ti ki fi ze té si terv vel egy ide - jû leg tá jé koz tat ja a Föld mû ve lés ügyi és Vi dék fej lesz té si Mi nisz té ri u mot (a továb biak ban: mi nisz té ri um).”

12. §

Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ har ma dik na pon lép ha tály ba.

Gráf Jó zsef s. k.,

föld mû ve lés ügyi és vi dék fej lesz té si mi nisz ter

1. számú melléklet a 125/2007. (X. 25.) FVM rendelethez A hi tel tá mo ga tás tar tal má nak ki szá mí tá sa:

TT Q i

i

r r

i P F

p F

= ´æ è

ç ö

ø

÷ +

´ æ è çç

ö ø

÷÷

1– ’ 1 –

( – )

ahol:

TT: tá mo ga tás tar ta lom, a tá mo ga tá sok össze gé nek je len ér té ke Q: hi tel összeg

i: re fe ren cia ráta

r= i

+ 1 1

( )

i’: ked vez mé nyes ka mat láb P: fu tam idõ (tü rel mi idõ vel együtt) F: tü rel mi idõ

(8)

2. számú melléklet a 125/2007. (X. 25.) FVM rendelethez

Nyilatkozat

Alul írott

név/meg ne ve zés: ...

szék hely/cím: ...

adó szám/adó azo no sí tó szám: ...

re giszt rá ci ós szám: ...

nyi lat ko zom, hogy

a) nem ál lok csõd, fel szá mo lás, vég el szá mo lás vagy vég re haj tá si el já rás alatt, b) le járt köz tar to zá som fenn áll/nem áll fenn*,

c) vál lal ko zá som a kö vet ke zõ kis- és kö zép vál lal ko zás ka te gó ri á ba tar to zik:

mik ro vál lal ko zás kis vál lal ko zás kö zép vál lal ko zás

(kö zép vál lal ko zás: ke ve sebb mint 250 sze mélyt fog lal koz tat és éves for gal ma nem ha lad ja meg az 50 mil lió EUR-t, vagy éves mér leg fõ össze ge nem ha lad ja meg a 43 mil lió EUR-t;

kis vál la ko zás: ke ve sebb mint 50 sze mélyt fog lal koz tat és éves for gal ma vagy éves mér leg fõ össze ge nem ha lad ja meg a 10 mil lió EUR-t;

mik ro vál lal ko zás: ke ve sebb mint 10 sze mélyt fog lal koz tat és éves for gal ma vagy éves mér leg fõ össze ge nem ha lad ja meg a 2 mil lió EUR-t)

Dá tum: ...

...

alá írás

* A nem kí vánt rész át hú zan dó.

TÁMOGATÁS – NYILVÁNTARTÁSI KÉRELEM

a 2007. évi tavaszi fagykár következtében kialakult árbevételkiesés kompenzálására az egyes kereskedelmi vállalkozások által igénybe vehetõ kedvezményes hitelrõl szóló

125/2007. (X. 25.) FVM rendelet alapján

Benyújtás helye:

Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal H–1385 Budapest 62., Pf. 867 1. A ke res ke del mi vál lal ko zás ada tai

Neve: ...

MVH Re giszt rá ci ós szá ma:

Le ve le zé si címe: ... (hely ség) ... út/utca/tér ... hsz.

Fe le lõs ve ze tõ neve: ... Tel.: ...

Fe le lõs ügy in té zõ neve: ... Tel.: ...

(9)

2. Nyi lat ko za tok

Alul írott nyi lat ko zom, hogy:

2.1. A cse kély össze gû tá mo ga tá sok kal kap cso la tos jo go sult sá go kat, kö te le zett sé ge ket meg is mer tem.

2.2. Le járt köz tar to zás sal nem ren del ke zem.

2.3. Fo lyó év ben és a két meg elõ zõ pénz ügyi év ben az 1998/2006/EK ren de let alap ján cse kély össze gû tá mo ga tás ban nem ré sze sül tem.*

az aláb bi jog cí me ken az aláb bi össze ge ket vet tem igény be*:

Jog cím: Ka pott tá mo ga tás össze ge eu ró ban:

1. ... ...

2. ... ...

3. ... ...

Kelt: ..., 2007. ... hó ... nap.

...

alá írás

* A nem kí vánt rész át hú zan dó.

Záradék

(A hi tel igény lõ azo no sí tó ada tai:) Ik ta tó szám:

Név (meg ne ve zés): ...

Cím: ...

Adó szám (adó azo no sí tó jel): ...

Re giszt rá ci ós szám: ...

Meg ne ve zés 2006. 2007.

vár ha tó sze rin ti

1. Net tó ár be vé tel össze ge

2. – Eb bõl: a hosszú távú szer zõ dés ke re té ben, illetve a ta gok tól fel vá sá rolt ter mé kek ér té ke sí té sé bõl szár ma zó net tó ár be vé tel*

a) össze ge (E Ft)

b) ará nya az összes net tó ár be vé tel bõl (%)

* A fel dol go zott for má ban tör té nõ ér té ke sí tés ese tén a fel dol go zott alap anyag ér té két kell figye lembe ven ni.

Ár be vé tel ki e sés: a 2/a) sor sze rin ti 2006. évi té nya dat és a vár ha tó ár be vé tel kü lönb sé ge.

Igény be ve he tõ hi tel össze ge (ár be vé tel ki e sés 70%-a): ... E Ft

(10)

A ... me gyei Me zõ gaz da sá gi Szak igaz ga tá si Hi va tal meg vizs gál ta a be nyúj tott hi tel ké rel met.

A ké re lem meg fe lel a 125/2007. (X. 25.) FVM ren de let ben fog lal tak nak és az igény be ve he tõ hi tel összeg leg fel jebb ... Ft.

Kelt: 200...., ... hó ...-én

...

fõ igaz ga tó, igaz ga tó

5. számú melléklet a 125/2007. (X. 25.) FVM rendelethez Igazolás

a 125/2007. (X. 25.) FVM rendelet alapján felvett kedvezményes hitel támogatástartalmának kiszámításához

1. A hi telt fo lyó sí tó pénz in té zet

Neve: ...

2. A ke res ke del mi vál lal ko zás ada tai

Neve: ...

Adó szá ma: - -

Re giszt rá ci ós szá ma:

Fe le lõs ve ze tõ neve: ... Tel.: ...

Fe le lõs ügy in té zõ neve: ... Tel.: ...

3. A ked vez mé nyes hi tel tá mo ga tás tar tal má nak ki szá mí tá sá hoz szük sé ges ada tok

Hi tel összeg (Q): ...

A szer zõ dés kö tés kor ér vé nyes re fe ren cia ráta (i): ...

Ked vez mé nyes ka mat láb (i’: Hi tel ka mat láb – ka mat meg ál la pí tás idõ sza ká ban ér vé nyes BUBOR 50%): ...

Fu tam idõ (tü rel mi idõ vel együtt: P): ...

Tü rel mi idõ (F): ...

Kelt: ...

...

hi telt fo lyó sí tó pénz in té zet

(11)

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 88/2007. (X. 25.) KvVM

rendelete

a védett természeti területek és értékek nyilvántartásáról szóló

13/1997. (V. 28.) KTM rendelet módosításáról

A ter mé szet vé del mé rõl szóló 1996. évi LIII. tör vény 85. § b) pont já ban fog lalt fel ha tal ma zás alap ján, a kör nye - zet vé del mi és víz ügyi mi nisz ter fel adat- és ha tás kö ré rõl szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. ren de let 1. § b) pont já - ban meg ha tá ro zott fel adat kö röm ben el jár va a kö vet ke zõ - ket ren de lem el:

1. §

A vé dett ter mé sze ti te rü le tek és ér té kek nyil ván tar tá sá ról szóló 13/1997. (V. 28.) KTM ren de let (a továb biak ban: R.) 1. § (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(1) A ter mé szet vé del mi fel ada tok el lá tá sá hoz, a vé dett ter mé sze ti te rü le tek, il let ve vé dett ter mé sze ti ér té kek mint a nem ze ti va gyon ré sze i nek szám ba vé te lé hez, to váb bá a tár sa - da lom ter mé szet vé de lem mel kap cso la tos adat igé nyé nek biz - to sí tá sá hoz szük sé ges ada tok ke ze lé se cél já ból a vé dett ter - mé sze ti te rü le tek rõl, va la mint a vé dett ter mé sze ti ér té kek rõl és azok föld raj zi elõ for du lá sá ról az e ren de let ben sza bá lyo - zott or szá gos ha tó sá gi nyil ván tar tást kell ve zet ni.”

2. §

Az R. 2. § (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke - zés lép:

„(1) Az or szá gos je len tõ sé gû és a he lyi je len tõ sé gû vé - dett ter mé sze ti te rü le tek rõl a kör nye zet vé del mi és víz ügyi mi nisz ter (a továb biak ban: mi nisz ter) a Vé dett Ter mé sze ti Te rü le tek Törzs köny vét (a továb biak ban: Te rü le tek Törzs köny ve) mint or szá gos nyil ván tar tást ve zet.”

3. §

„3. § (1) A Te rü le tek Törzs köny ve a vé dett ter mé sze ti te rü le tek alap ada ta i ból és a mel lék let bõl áll.

(2) A vé dett ter mé sze ti te rü le tek alap ada ta it, va la mint az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott mel lék let ada ta it e ren - de let 1. mel lék le te tar tal maz za.”

4. §

„4. § (1) A mi nisz ter a vé dett ter mé sze ti ér té kek rõl Védett Ter mé sze ti Ér té kek Törzs köny ve (a továb biak ban:

Ér té kek Törzs köny ve) né ven or szá gos nyil ván tar tást ve - zet, amely a vé dett ter mé sze ti ér té kek alap ada ta i ból és a mel lék le tek bõl áll.

(2) Az Ér té kek Törzs köny vét az aláb bi vé dett ter mé sze ti ér ték cso por tok sze rint el kü lö nít ve kell ve zet ni:

a) vé dett (fo ko zot tan vé dett) élõ szer ve ze tek,

b) élõ szer ve ze tek vé det té (fo ko zot tan vé det té) nyil vá - ní tott élet kö zös sé gei, élõ hely tí pu sai,

c) vé det té (fo ko zot tan vé det té) nyil vá ní tott ás vá nyok, ás vány tár su lá sok, õs ma rad vá nyok.

(3) A vé dett ter mé sze ti ér té kek alap ada ta it, va la mint az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott mel lék le tek ada ta it e ren - de let 2. és 3. mel lék le tei tar tal maz zák.”

5. §

„5. § (1) A Te rü le tek Törzs köny vét és az Ér té kek Törzs - köny vét (a továb biak ban együtt: Törzs köny vek) szá mí tó - gé pes nyil ván tar tá si rend szer ben, a Termé szetvédelmi Információs Rend szer ben (a továb biak ban: TIR) kell vezetni.

(2) A Törzs köny vek ada ta it a nem ze ti park igaz ga tó ság a mû kö dé si te rü le tén gyûj ti, nyil ván tart ja a TIR ál tal meg - ha tá ro zott struk tú rá ban, és to váb bít ja az or szá gos nyil ván - tar tás szá má ra.”

6. §

„7. § A Törzs köny vek ben fog lalt ada tok kal kap cso la tos adat ke ze lé si in téz ke dést ki zá ró lag a szá mí tó gé pes nyil - ván tar tás ke ze lé sé vel mun ka kö ri fel adat ként meg bí zott köz tiszt vi se lõ te het.”

7. §

„8. § (1) A Törzs köny vek be új ada tot be je gyez ni, to váb - bá be jegy zett ada tot mó do sí ta ni, il let ve tö röl ni csak jog - sza bály ban, jog erõs ha tó sá gi ha tá ro zat ban fog lalt ren del - ke zés, adat vagy ha tó sá gi irat ban rög zí tett, tény, adat alap - ján sza bad. Adat be jegy zé se, mó do sí tá sa, tör lé se al kal má - val be kell je gyez ni a nyil ván tar tás ba az an nak alap já ul szol gá ló jog sza bály szá mát, ha tály ba lé pé sé nek idõ pont ját vagy a jog erõs ha tá ro za tot ki ál lí tó ha tó ság ne vét, a ha tá ro - zat szá mát és jog erõ re emel ke dé sé nek idõ pont ját.

(2) A Törzs köny vek adat ál lo má nyát fo lya ma to san fe lül kell vizs gál ni a Ta kar Net [109/1999. (XII. 29.) FVM ren - de let] rend szer, a di gi tá lis vek to ros in gat lan-nyil ván tar tá si alap tér kép, a di gi tá lis er dé sze ti üzem ter vi tér kép, az ál la mi

(12)

to po grá fi ai tér kép és a ma gyar köz igaz ga tá si ha tá rok adat - bá zi sa (a továb biak ban együtt: di gi tá lis adat bá zis) alap ján.

Gon dos kod ni kell to váb bá az ada tok va ló ság hû sé gé nek el - len õr zé sé rõl, a vál to zá sok át ve ze té sé rõl, a hi ány zó ada tok pót lá sá ról, va la mint a szá mí tó gé pes in for ma ti kai rend szer fej lesz té sé rõl.”

8. §

„10. § (1) A Törzs köny ve ket – a sze mé lyes ada tok vé - del mé rõl és a köz ér de kû ada tok nyil vá nos sá gá ról szóló tör vény (a továb biak ban: Avtv.) 19. § (3) és (6) bekezdé - seiben meg ha tá ro zott ki vé te lek kel – bár ki meg is mer he ti, ké re lem re a 7. §-ban meg ha tá ro zott köz tiszt vi se lõ je len lé - té ben meg te kint he ti, tar tal má ról fel jegy zést ké szít het.

(2) A Törzs köny vek tar tal mát ké pe zõ ada tok ról – az Avtv. 20. § (1) és (3) be kez dé se i ben fog lalt ren del ke zé sek - nek meg fele lõen – bár ki má so la tot, adat szol gál ta tást (a továb biak ban: adat szol gál ta tás) kér het.

(3) Az adat szol gál ta tá sért a mi nisz ter vagy a meg bí zá sa alap ján az 5. § (2) be kez dés sze rin ti nem ze ti park igaz ga tó - ság – leg fel jebb a má so lat ké szí té sé vel kap cso lat ban fel - me rült költ ség mér té ké ig – költ ség té rí tést ál la pít hat meg.

A ké rel me zõ ké ré sé re a költ ség össze gét elõ re kö zöl ni kell.

(4) A vé dett ter mé sze ti te rü le tek és ér té kek nyil ván tar tá - sá nak ada ta i hoz a mi nisz ter a TIR-en ke resz tül hoz zá fé rést biz to sít.”

9. §

(1) Az R. 1. szá mú mel lék le te he lyé be e ren de let 1. mel - lék le te lép.

(2) Az R. 2. szá mú mel lék le te he lyé be e ren de let 2. mel - lék le te lép.

(3) Az R. e ren de let 3. mel lék le té vel egé szül ki.

10. §

(1) E ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 8. na pon lép ha tály - ba, ez zel egy ide jû leg az R. 6. §-a, 9. §-a, 11. § (1) be kez dé - se és 12. § (2)–(3) be kez dé se ha tá lyát vesz ti.

(2) E ren de let a hatályba lépését kö ve tõ na pon ha tá lyát vesz ti.

Dr. Fo dor Gá bor s. k.,

kör nye zet vé del mi és víz ügyi mi nisz ter

1. melléklet

a 88/2007. (X. 25.) KvVM rendelethez

„1. melléklet

a 13/1997. (V. 28.) KTM rendelethez

1. A vé dett ter mé sze ti te rü le tek alap ada tai tar tal maz - zák a vé dett ter mé sze ti te rü let

a) törzs köny vi szá mát, b) ne vét,

c) a vé det té nyil vá ní tá sát ki mon dó jog sza bály [Tvt.

82. § (5) be kez dés] szá mát, ha tály ba lé pé sé nek (ki adá sá - nak) idõ pont ját, va la mint an nak va la mennyi mó do sí tá sát és/vagy a vé dett ség gel érin tett föld te rü le tek fel so ro lá sát tar tal ma zó jog erõs ha tó sá gi ha tá ro zat szá mát,

d) a vé dett sé gé nek jel le gét [Tvt. 23. § (2) be kez dé se, 28. § (1) és (8) be kez dé sei, va la mint 29. § (1)–(3) be kez dé - sei sze rint],

e) ki ter je dé sét, va la mint kü lön az eb bõl fo ko zot tan vé - det té nyil vá ní tott te rü let ki ter je dé sét hek tár ban, for rás, víz nye lõ ese tén an nak kö zép pon ti ko or di ná tá ját.

2. A vé dett ter mé sze ti te rü le tek rõl ve ze tett Te rü le tek Törzs köny ve mel lék le té nek ada tai:

a) a törzs köny vi szám,

b) a vé dett ter mé sze ti te rü let neve,

c) a vé det té nyil vá ní tást ki mon dó jog sza bály és an nak va la mennyi mó do sí tá sa és/vagy a vé dett ség gel érin tett föld te rü le tek fel so ro lá sát tar tal ma zó jog erõs ha tó sá gi ha - tá ro zat szá ma,

d) a vé dett ter mé sze ti te rü le ten ta lál ha tó va la mennyi föld rész let hely raj zi szá ma, te rü le te, fo ko zot tan vé dett te - rü le te, mû ve lé si ága, szek tor szá ma, a vé dett ség jel le ge (or szá gos, he lyi, nem zet kö zi, kö zös sé gi je len tõ sé gû), tu - laj do ni jel le ge (ál la mi/ma gán), va gyon ke ze lõ je (ál la mi tu - laj don ese tén),

e) nem ze ti park ese té ben az öve ze ti ka te gó ria meg je lö - lé se,

f) a vé dett ter mé sze ti te rü le ten ta lál ha tó föld rész le tek hely szín raj za a di gi tá lis tér ké pi ada tok alap ján.”

2. melléklet

„2. melléklet

1. Vé dett (fo ko zot tan vé dett) élõ szer ve ze tek re vo nat - ko zó Ér té kek Törzs köny ve alap ada tai tar tal maz zák a vé - dett ter mé sze ti ér ték

a) ne vét (faj ese tén ma gyar és tu do má nyos ne vét),

(13)

b) a vé de lem fo kát (vé dett vagy fo ko zot tan vé dett, nem zet kö zi egyez mény ha tá lya alatt álló, kö zös sé gi je len - tõ sé gû),

c) pénz ben ki fe je zett ter mé szet vé del mi ér té két, d) a vé det té nyil vá ní tást ki mon dó jog sza bály(ok), va la mint mó do sí tá sa ik szá mát, ha tály ba lé pé sé nek idõ - pont ját,

e) élõ szer ve ze tek vé det té (fo ko zot tan vé det té) nyil vá - ní tott élet kö zös sé gei, élõ hely tí pu sai ese tén ma gyar és szük ség sze rint la tin ne vét.

2. Vé dett (fo ko zot tan vé dett) élõ szer ve ze tek re vo nat - ko zó Ér té kek Törzs köny ve mel lék le té nek ada tai:

a) név (faj ese tén ma gyar és tu do má nyos név), b) a vé det té nyil vá ní tást ki mon dó jog sza bály(ok) és mó do sí tá sa i nak szö ve ge,

c) a vé dett ter mé sze ti ér té ket vagy an nak jel leg ze tes sé - ge it be mu ta tó fény kép, raj zos ábra vagy le írás,

d) tér be li elõ for du lá sá nak föld raj zi ada tai,

e) élõ szer ve ze tek vé det té (fo ko zot tan vé det té) nyil vá - ní tott élet kö zös sé gei, élõ hely tí pu sai ese tén az azok ra jel - lem zõ fa jok.”

3. melléklet

„3. melléklet

1. Vé det té (fo ko zot tan vé det té) nyil vá ní tott ás vá nyok - ra, ás vány tár su lá sok ra, õs ma rad vá nyok ra vo nat ko zó Ér té - kek Törzs köny ve alap ada tai tar tal maz zák a vé dett ter mé - sze ti ér ték

a) ne vét,

b) a vé de lem fo kát (vé dett vagy fo ko zot tan vé dett), c) pénz ben ki fe je zett ter mé szet vé del mi ér té két, d) a vé det té nyil vá ní tást ki mon dó jog sza bály(ok), va la mint mó do sí tá sa ik szá mát, ha tály ba lé pé sé nek idõ - pont ját,

e) ás vá nyok ese té ben a ké mi ai össze té te lét (kép le tét) és vé dett sé gé nek mil li mé ter ben meg adott mé ret ha tá rát.

2. Vé det té (fo ko zot tan vé det té) nyil vá ní tott ás vá nyok - ra, ás vány tár su lá sok ra, õs ma rad vá nyok ra vo nat ko zó Ér té - kek Törzs köny ve mel lék le té nek ada tai:

a) név,

b) a vé det té nyil vá ní tást ki mon dó jog sza bály és an nak va la mennyi mó do sí tá sa,

c) a vé dett ter mé sze ti ér té ket vagy an nak jel leg ze tes sé - ge it be mu ta tó fény kép, raj zos ábra vagy le írás,

d) is mert ma gyar or szá gi le lõ he lye i nek meg ne ve zé se.”

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, a gazdasági és közlekedési miniszter, valamint a környezetvédelmi

és vízügyi miniszter

30/2007. (X. 25.) ÖTM–GKM–KvVM együttes rendelete

a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program végrehajtásában közremûködõ

szervezetek kijelölésérõl szóló

18/2004. (II. 24.) GKM–KvVM–PM együttes rendelet módosításáról

Az Eu ró pai Unió struk tu rá lis alap ja i ból és Ko hé zi ós Alap já ból szár ma zó tá mo ga tá sok ha zai fel hasz ná lá sá ért fe le lõs in téz mé nyek rõl szóló 1/2004. (I. 5.) Korm. ren de let 33. § (3) be kez dé sé nek b) pont já ban ka pott fel ha tal ma zás alap ján, az ön kor mány za ti és te rü let fej lesz té si mi nisz ter fel adat- és ha tás kö ré rõl szóló 168/2006. (VII. 28.) Korm.

ren de let 1. §-ának m) pont já ban meg ál la pí tott fel adat kör - ben, a gaz da sá gi és köz le ke dé si mi nisz ter fel adat- és ha tás - kö ré rõl szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. ren de let 1. §-ának e) és g) pont já ban meg ál la pí tott fel adat kör ben, va la mint a kör nye zet vé del mi és víz ügyi mi nisz ter fel adat- és ha tás kö ré rõl szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. ren de let 1. §-ának a) pont já ban meg ál la pí tott fel adat kör ben a kö - vet ke zõ ket ren del jük el:

1. §

A Kör nye zet vé de lem és Inf ra struk tú ra Ope ra tív Prog - ram vég re haj tá sá ban köz re mû kö dõ szer ve ze tek ki je lö lé sé - rõl szóló 18/2004. (II. 24.) GKM–KvVM–PM együt tes ren de let (a továb biak ban: R.) 1. §-a he lyé be az aláb bi ren - del ke zés lép:

„1. § Az ön kor mány za ti és te rü let fej lesz té si mi nisz ter mint a Kör nye zet vé de lem és Inf ra struk tú ra Ope ra tív Prog - ram (a továb biak ban: KIOP) vég re haj tá sá nak felügyele - téért fe le lõs mi nisz ter

a) a gaz da sá gi és köz le ke dé si mi nisz ter rel, va la mint a kör nye zet vé del mi és víz ügyi mi nisz ter rel az Ener gia Köz - pont Ener gia ha té kony sá gi, Kör nye zet vé del mi és Ener gia In for má ci ós Ügy nök ség Köz hasz nú Tár sa sá got a KIOP 1. Kör nye zet vé de lem pri o ri tá son be lül a 7. „Az ener gia - gaz dál ko dás kör nye zet ba rát fej lesz té se” in téz ke dés vég re - haj tá sá ra,

b) a kör nye zet vé del mi és víz ügyi mi nisz ter rel a Kör - nye zet vé del mi és Víz ügyi Mi nisz té ri um Fej lesz té si Igaz - ga tó sá gát az a) pont ban meg ha tá ro zott in téz ke dés ki vé te - lé vel a KIOP 1. Kör nye zet vé de lem pri o ri tás va la mennyi in téz ke dé sé nek vég re haj tá sá ra,

(14)

c) a gaz da sá gi és köz le ke dé si mi nisz ter rel a Köz le ke - dés fej lesz té si Ko or di ná ci ós Köz pont Köz le ke dés fej lesz té - si In teg rált Köz re mû kö dõ Szer ve ze tet a KIOP 2. Köz le ke - dé si inf ra struk tú ra fej lesz té se pri o ri tás va la mennyi in téz - ke dé sé nek vég re haj tá sá ra

a struk tu rá lis ala pok köz re mû kö dõ szer ve ze te ként (a továb biak ban: SA köz re mû kö dõ szer ve zet) jelöli ki.”

2. §

(1) Az R. 2. § (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del - ke zés lép:

„(1) Az 1. § a)–c) pont ja i ban meg je lölt SA köz re mû kö - dõ szer ve ze tek kö te le zett sé ge it a (2)–(8) be kez dé sek ha tá - roz zák meg.”

„(7) Az SA köz re mû kö dõ szer ve zet rend sze re sen je len - tést tesz a KIOP vég re haj tá sá hoz kap cso ló dó köz re mû kö - dõi fel ada tok vég re haj tá sá ról, a mû kö dé sé hez szük sé ges erõ for rá sok ren del ke zés re ál lá sá ról, az in téz ke dé sek elõ re - ha la dá sá ról, éven te költ ség- és mun ka ter vet ké szít, to váb - bá ha la dék ta la nul tá jé koz tat ja a KIOP Irá nyí tó Ha tó sá got az in téz ke dé sek vég re haj tá sa so rán fel me rü lõ aka dá lyok - ról.”

„(8) A KIOP Irá nyí tó Ha tó ság kü lön jog sza bály ban fog - lal tak nak meg fele lõen az e ren de let 3. § (1) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott meg ál la po dás ke re té ben a pénz ügyi le bo - nyo lí tás sal és szám vi tel lel kap cso la tos fel ada to kat az 1. § a)–c) pont ja i ban meg ha tá ro zott SA köz re mû kö dõ szer ve - ze tek re ru ház za át. En nek ke re té ben az SA köz re mû kö dõ szer ve zet be fo gad ja a ki fi ze tés igény lé si ké rel me ket, a tel - je sí tést iga zo ló szám lá kat, a szám lák hoz kap cso ló dó dokumentumokat, iga zol ja a tel je sí tést, el len jegy zi az utal - vány ren de le te ket, és meg kül di a KIOP Irá nyí tó Ha tó ság ré szé re.”

3. §

Az R. 3. § (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke - zés lép:

„(1) Az SA köz re mû kö dõ szer ve zet nek a KIOP vég re - haj tá sá val kap cso la tos fel ada ta i ról, va la mint azok vég re -

haj tá sá ról a Nem ze ti Fej lesz té si Ügy nök ség az SA köz re - mû kö dõ szer ve zet tel Együtt mû kö dé si Meg ál la po dást (a továb biak ban: Meg ál la po dás) köt. A KIOP vég re haj tá sa so rán al kal ma zan dó el já rá si sza bá lyo kat a Meg ál la po dás tar tal maz za.”

4. §

(1) Az R. 5. § (1) be kez dé se a kö vet ke zõ c) pont tal egé - szül ki:

[5. § (1) E ren de let ben meg ha tá ro zott fel ada tok el lá tá - sá hoz szük sé ges pénz ügyi esz kö zö ket]

„c) az 1. § c) pont já ban meg ha tá ro zott SA köz re mû kö dõ szer ve zet szá má ra a KIOP Tech ni kai Se gít ség nyúj tás ke - re tei ter hé re”

[kell biz to sí ta ni.]

„(2) A KIOP Irá nyí tó Ha tó ság a KIOP tech ni kai se gít - ség nyúj tás elõ irány zat ból az 1. § a)–b) pont ja i ban meg ha - tá ro zott SA köz re mû kö dõ szer ve ze tek szá má ra ki egé szí tõ for rást bo csát ren del ke zés re.”

5. §

(1) Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ har ma dik na pon lép ha tály ba, majd az ezt kö ve tõ na pon ha tá lyát vesz ti.

(2) Ez a ren de let a kö vet ke zõ kö zös sé gi ren de le tek vég - re haj tá sá hoz szük sé ges ren del ke zést ál la pít meg:

a) a Ta nács 1260/1999/EK ren de le te (1999. jú ni us 21.) a struk tu rá lis ala pok ra vo nat ko zó ál ta lá nos ren del ke zé sek meg ál la pí tá sá ról,

b) a Bi zott ság 438/2001/EK ren de le te (2001. már ci - us 2.) a struk tu rá lis ala pok ke re té ben nyúj tott tá mo ga tá - sok irá nyí tá si és el len õr zé si rend sze rei te kin te té ben az 1260/1999/EK ta ná csi ren de let vég re haj tá sa rész le tes sza bá lya i nak meg ál la pí tá sá ról.

Baj nai Gor don s. k., Dr. Kóka Já nos s. k.,

ön kor mány za ti és te rü let fej lesz té si gaz da sá gi és köz le ke dé si

mi nisz ter mi nisz ter

Dr. Fo dor Gá bor s. k.,

kör nye zet vé del mi és víz ügyi mi nisz ter

(15)

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter

31/2007. (X. 25.) ÖTM rendelete

a tûzoltóság tûzoltási és mûszaki mentési tevékenységének szabályairól szóló 1/2003. (I. 9.) BM rendelet módosításáról

A tûz el le ni vé de ke zés rõl, a mû sza ki men tés rõl és a tûz - ol tó ság ról szóló 1996. évi XXXI. tör vény 47. §-a (2) be - kez dé sé nek 11. pont já ban ka pott fel ha tal ma zás alap ján, az ön kor mány za ti és te rü let fej lesz té si mi nisz ter fel adat- és ha tás kö ré rõl szóló 168/2006. (VII. 28.) Korm. ren de let 1. §-ának c) pont já ban meg ha tá ro zott fel adat kö röm ben el - jár va a kö vet ke zõ ket ren de lem el:

1. §

A tûz ol tó ság tûz ol tá si és mû sza ki men té si te vé keny sé - gé nek sza bá lya i ról szóló 1/2003. (I. 9.) BM ren de let (a to - váb bi ak ban: R.) a kö vet ke zõ 9/A. §-sal, va la mint e ren de - let 2. mel lék le té vel egé szül ki:

„9/A. § A tûz ol tó ság mû kö dé si te rü le té nek re á lis ve szé - lyez te tett sé gét a Sza bály zat 6. szá mú füg ge lé ke tar tal maz za.”

2. §

Az R. mel lék le te 4. szá mú füg ge lé ké nek 1.4. pont ja he - lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

[1. Alap fo gal mak]

„1.4. Raj: a tûz ol tás és mû sza ki men tés szer ve ze té nek tak ti kai ré sze, amely a ren del ke zés re álló esz kö ze i vel ön - ál ló be avat ko zás ra ké pes, lét szá ma 1+5 fõ.

1.4.1. Csök ken tett raj: a tûz ol tás és mû sza ki men tés szer - ve ze té nek olyan tak ti kai ré sze, amely a ren del ke zés re álló esz kö ze i vel ön ál ló be avat ko zás ra ké pes, lét szá ma 1+4 fõ.

1.4.2. Fél raj: a tûz ol tás és mû sza ki men tés szer ve ze té - nek olyan tak ti kai ré sze, amely a ren del ke zés re álló esz kö - ze i vel ön ál ló be avat ko zás ra ké pes, lét szá ma 1+3 fõ.

1.4.3. Csök ken tett fél raj: a tûz ol tás és mû sza ki men tés szer ve ze té nek leg ki sebb olyan tak ti kai ré sze, amely a ren - del ke zés re álló esz kö ze i vel ön ál ló be avat ko zás ra ké pes, lét szá ma 1+2 fõ.

1.4.4. A ren de let 60. pont já ban meg en ge dett mér té kig, a ri asz tá si fo ko za tok al kal ma zá sá nál a raj és a csök ken tett raj két fél raj jal, il let ve két csök ken tett fél raj jal is he lyet te sít he tõ.

1.4.5. A raj, a csök ken tett raj, a fél raj és a csök ken tett fél raj irá nyí tá sát a raj pa rancs nok vég zi.”

3. §

Az R. mel lék le te 4. szá mú füg ge lé ké nek 3. pont ja he - lyé be e ren de let 1. mel lék le te lép.

4. §

Az R. mel lék le te 4. szá mú füg ge lé ké nek 6. pont ja he - lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„6. A ké szen lé ti sze rek kö zül pár hu za mo sí tás az aláb bi sze rek nél szük sé ges:

a) hab bal oltó gép jár mû, b) por ral oltó gép jár mû, c) egye di por/hab gép jár mû, d) er dõ tü zes gép jár mû, e) K. te her gép jár mû.

6.1. A pár hu za mo sí tást úgy kell vég re haj ta ni, hogy a pár hu zam ba he lye zett esz kö zök fo lya ma tos ri aszt ha tó sá ga min den kor biz to sí tott le gyen és az leg fel jebb 3 esz köz re ter jed het ki.

6.2. Pár hu za mo sí tás kor a kü lön le ges szer ál lo mány riaszthatóságának biz to sí tá sa ér de ké ben a me gyei igaz ga - tó ság ügye le té re tör té nõ je len tés sel egy ide jû leg – az egyes szer lét szá má nak ki vé te lé vel – le he tõ ség van a to váb bi ké - szen lét ben tar tott szer(ek) lét szá má nak ter hé re 1-1 fõ át - cso por to sí tá sá ra.”

5. §

(1) Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 8. na pon lép ha - tály ba.

(2) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg

a) az R. 2. §-ának (4) be kez dé sé ben „a BM Or szá gos Ka taszt ró fa vé del mi Fõ igaz ga tó ság ra (a továb biak ban:

BM OKF)” szö veg rész he lyé be „az Or szá gos Ka taszt ró fa - vé del mi Fõ igaz ga tó ság ra (a továb biak ban: OKF)”,

b) az R. 2. §-ának (4) be kez dé sé ben, va la mint 3. §-ának (3) be kez dé sé ben „a BM OKF-re” szö veg rész he lyé be „az OKF-re”,

c) az R. 5. §-a (1) be kez dé sé nek a) pont já ban „a BM OKF-en” szö veg rész he lyé be „az OKF-en”,

d) az R. 5. §-a (1) be kez dé sé nek f) pont já ban „a BM Ka taszt ró fa vé del mi Ok ta tá si Köz pont ban” szö veg rész he - lyé be „a Ka taszt ró fa vé del mi Ok ta tá si Köz pont ban”,

e) az R. mel lék le té nek 20.1 és 20.2 pont ja i ban a „BM OKF” szö veg rész he lyé be „OKF”,

f) az R. mel lék le te 5. szá mú füg ge lé ké nek 4. pont já ban

„a BM OKF-nek” szö veg rész he lyé be „az OKF-nek”, g) az R. 3. §-ának (2) be kez dé sé ben, 4. §-ában, mel lék - le té nek 12.5 pont já ban, mel lék le te 3. szá mú füg ge lé ké nek 8.3 pont já ban, mel lék le te 5. szá mú füg ge lé ké nek 10. pont - já ban „a BM OKF” szö veg rész he lyé be „az OKF”,

h) az R. mel lék le té nek 49. pont já ban, mel lék le te 2. szá - mú füg ge lé ké nek 12.7 és 12.9 pont ja i ban „A BM OKF”

szö veg rész he lyé be „Az OKF” szö veg rész lép.

(3) E ren de let a ha tály ba lé pé sét kö ve tõ na pon ha tá lyát vesz ti.

Baj nai Gor don s. k.,

ön kor mány za ti és te rü let fej lesz té si mi nisz ter