A különbözõ típusú
árutermelô mezõgazdasági üzemek jövedelemhelyzete 2006-ban
Keszthelyi Szilárd
PhD, az Agrárgazdasági Kuta- tóintézet osztályvezetője E-mail: keszthelyi.szilard@akii.hu
Az agrárpolitikai intézkedések tervezése, gyakorla- ti megvalósítása nem nélkülözheti a jövedelmezőségre, vagyoni helyzetre vonatkozó pontos információkat. A tesztüzemi információs rendszer adatai lehetőséget biztosítanak a különböző típusú üzemek pénzügyi helyzetének részletes megismerésére. Az elemzés elő- ször az árutermelő mezőgazdasági szektor egészében lezajló eredménybefolyásoló tényezőket vizsgálja, majd gazdálkodási formánként külön kitér az egyéni gazdálkodók és a társas vállalkozók jövedelemhelyze- tére. A cikk egy európai uniós összehasonlítással zárul, melyben több szempontból összevetjük a különböző tagországok mezőgazdaságból származó jövedelmeit.
TÁRGYSZÓ:
Mezőgazdasági statisztika.
A hivatalos statisztika működése.
A
z Európai Bizottság a mezőgazdasági üzemek jövedelemalakulásának és gaz- dálkodásának elemzésére, s ezáltal a Közös Agrárpolitika támogatására 1965-ben egy reprezentatív információs rendszert hozott létre. A rendszer elnevezése: Mező- gazdasági Számviteli Információs Hálózat (MSZIH – Farm Accountancy Data Network – FADN). Ennek az információs rendszernek adatokkal történő feltöltése a tagországok kötelezően előírt feladata. Az Unió 25 tagországában – részben az emlí- tett kötelezettség teljesítése érdekében, részben országon belüli célokra – összesen mintegy 80 000 mezőgazdasági üzemről gyűjtenek adatokat. A felmért gazdaságok egy megközelítőleg 5 milliós alapsokaságot reprezentálnak. A meghatározott szem- pontok szerint kiválasztott adatszolgáltató gazdaságok önkéntesen csatlakoznak a rendszerhez, s könyvelési adataikat rendelkezésre bocsátják. A továbbiakban ezen adatokat anonim módon, az adatvédelemre vonatkozó szigorú előírások betartása mellett kezelik és csak statisztikai célokra használják fel. A tagországokban folyó adatgyűjtés az egyes országok sajátos helyzetének és információigényeinek megfele- lően kisebb-nagyobb mértékben eltér ugyan a közösségi (brüsszeli) kötelező előírá- soktól, de – bizonyos konverziók után – mindegyik képes egységes tartalmú és for- mátumú adatokat szolgáltatni az FADN-adatbázisba. A magyar mezőgazdasági tesztüzemi információs rendszer azzal a céllal jött létre, hogy egyidejűleg szolgálja a hazai információszükségletet, illetve az Európai Bizottság FADN-rendszeréhez tör- ténő kapcsolódást.A tesztüzemi rendszerben az adatgyűjtés 1951 magyarországi üzemet fog át. Az így kapott minta 92 ezer 2 európai méretegység (EUME)1 feletti mezőgazdasági vál- lalkozást reprezentál. A vizsgált 92 ezer gazdaság az összes (Gazdaságszerkezeti Összeírás – GSZÖ által regisztrált) gazdaság által használt földterület 91 százalékát művelte, illetve az összes standard fedezeti hozzájárulás (SFH) 87 százalékát állította elő. Az eredményeket az összes megfigyelt üzem alapvető termelési és jövedelmező- ségi alapadatára építve számítottuk ki.
Az adatok értelmezésénél tartsuk szem előtt, hogy a tesztüzemi rendszer csak a gazdaságok tágabb értelemben vett mezőgazdasági tevékenységét (mezőgazdasági alaptevékenység, mezőgazdasági termékek feldolgozása, erdőgazdálkodás, halászat, mezőgazdasági szolgáltatások, falusi turizmus) veszi figyelembe, s nem számol az ipari, kereskedelmi, valamint a nem mezőgazdasági szolgáltató tevékenységgel.
1 Az Európai Méretegység az üzemek Standard Fedezeti Hozzájárulása (SFH) alapján számított (az euró- ban kifejezett SFH-értéket el kell osztani 1200-zal) mutató, az üzemek ökonómiai méretét fejezi ki. A 2 EUME- nek megfelelő 2400 eurós, vagyis mintegy 600 000 forint standard fedezeti hozzájárulást Magyarországon pél- dául 10 hektáron folytatott búzatermesztéssel, vagy 3,5 hektár cukorrépa termesztésével, vagy 3 tejelő tehén tar- tásával, illetve 40 sertés hizlalásával lehet előállítani (a 2001–2003. évek átlagában).
A vizsgált gazdaságok átlagos mezőgazdasági területe 47,0 hektár, átlagos öko- nómiai méretük 18,4 EUME volt. Egy gazdaság átlagosan 1,9 főt foglalkoztatott.
1. A jövedelmet meghatározó tényezők 2006-ban
A mezőgazdasági termelők 2006-ban az előző kiemelkedő évet is meghaladó jö- vedelmet értek el. Az egy hektárra jutó árbevételek 5, míg a költségek 4 százalékkal emelkedtek, továbbá a növekvő támogatások is a jövedelmet gyarapították. Ennek eredményeként a nettó hozzáadott érték 21 százalékkal haladta meg az előző évit, így az egyéni gazdaságok esetében az adózás előtti eredmény 45 százalékkal, a társas gazdaságok esetében pedig a szokásos vállalkozói eredmény2 33 százalékkal emel- kedett.
A 2006. év egyértelmű nyertesei az ültetvényes gazdálkodók voltak. (Lásd az 1.
ábrát.) A kiemelkedő eredmény elsősorban annak köszönhető, hogy a javuló árak egyszerre jártak piacbővüléssel is. Így a szőlőtermelők egyharmadával tudták árbevé- teleiket növelni, de a gyümölcstermesztők is jelentős (17 százalékos) növekedést ér- tek el. Az ültetvényes gazdálkodók esetében azonban fontos megjegyezni, hogy a növekvő kereslet ellenére a kiemelkedő termésmennyiség egy jelentős részét nem ér- tékesítették, így több mint másfélszeresére bővült a (eladatlan) készletek állománya.
Habár a növekedés nem volt ennyire kimagasló, de 2006 a szántóföldi növény- termesztők számára is nagyon kedvező volt. A 2005-höz képest alacsonyabb hoza- mokat ellentételezték a nagyobb mértékben emelkedő árak. Így az egy hektárra jutó árbevételeiket 5 százalékkal tudták növelni (183 ezer forint/hektárra), melyhez még jelentősen hozzájárult a növekvő területalapú támogatás. Ezzel szemben a költségek nem növekedtek ilyen ütemben, (a költségeket alapvetően meghatározó közvetlen anyagköltségek 3,4 százalékkal emelkedtek) így a nettó hozzáadott érték 19 száza- lékkal lett magasabb.
A kertészeti ágazatban is hasonlóan kedvező folyamatok zajlottak 2006-ban. Az értékesítés nettó árbevétele 8 százalékkal növekedett, melyet a költségek 5 százalé- kos emelkedése követett, így a nettó hozzáadott érték 4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket.
Az állattenyésztésben ugyanakkor az összességében növekvő árak nem jártak együtt a jövedelempozíció javulásával. A tömegtakarmány-fogyasztó állatokat tartó gazdaságok a juhállományt csökkentették jelentősen, így az egy hektár mezőgazda- sági területre jutó állománysűrűségi mutató 12 százalékkal lett alacsonyabb. Itt ér-
2 Rendkívüli bevételekkel és ráfordításokkal korrigált adózás előtti eredmény.
demes megjegyezni, hogy a tejelőszarvasmarha-állomány is jelentősen csökkent, de az állománykivágást nem a specializált tejtermelők, hanem elsősorban a vegyes (ál- lattartó-növénytermesztő) gazdaságok hajtották végre, azaz a tejtermelő szektorban erőteljes koncentrálódás zajlik. A jövedelmezőséget meghatározó tejár, ha minimáli- san is, de csökkent (1 százalékkal). Ezzel párhuzamosan azonban nagyobb mérték- ben csökkentek az egy hektárra jutó ráfordítások is (5 százalékkal), melynek ered- ményeképpen a nettó hozzáadott érték 25 százalékkal (106 ezer forint/hektárra) nö- vekedett.
1. ábra. Az egy EUME-re jutó nettó hozzáadott érték és a bruttó termelési érték változása, 2006 (egyéni gazdaságok és társas vállalkozások együtt)
100 150 200 250 300 350 400 450 500
600 700 800 900 1000 1100 1200 1300 1400 1500 1600
Bruttó termelési érték ezer Ft/EUME
Nettó hozzáadott érték ezer Ft/EUME
2005 2006 árunövény
állattenyésztés1
állattenyésztés 2 ültetvény
kertészet
vegyes
Megjegyzés. Állattenyésztés 1: tömegtakarmány-fogyasztó állatokat tartó gazdaságok; állattenyésztés 2: ab- raktakarmány-fogyasztó állatokat tartó gazdaságok.
A 2006-os év vesztesei az abraktakarmány-fogyasztó állatokat tartó gazdaságok voltak. A jövedelemcsökkenés a kedvező áralakulás ellenére ment végbe. A sertés- hús ára 4 százalékkal, a vágócsirke ára is hasonló mértékben növekedett. Ezzel szemben az egy európai méretegységre jutó üzemi költségek 17 százalékkal növe- kedtek. A költségnövekedés a takarmányárak emelkedésével van összefüggésben. A sertéstartásra specializálódott gazdaságoknál az egy számosállatra jutó takarmány- költség 15 százalékkal, a baromfitartóknál 8 százalékkal emelkedett.
A bruttó beruházás tovább csökkent 5 százalékkal. Ennek eredményeképpen or- szágos szinten vizsgálva a nettó beruházás negatív, azaz a megvalósított fejlesztések az elszámolt amortizációt sem fedezték. A fejlesztések késleltetése egyértelmű össze- függésben van az üzemmérettel. A kisebb gazdaságok még az eszközpótló beruházá- sokat sem végzik el, míg a legnagyobb gazdaságoknál a nettó beruházási mutató ha
nem is magas, de legalább pozitív értéket mutat (2,8 ezer forint/hektár). Tehát az immár három éve emelkedő jövedelmek nem növelik a beruházási kedvet. Ezt a ké- pet tovább árnyalja, hogy az üzemek negyede semmilyen beruházást nem hajtott vég- re az elmúlt három évben. Ez az arány üzemtípustól függően jelentősen változik.
1. táblázat A beruházó üzemek aránya, 2004–2006
Üzemtípus Összes üzemszám Nem volt (bruttó) beruházás
2004–2006 között Százalék
Árunövény 36 684 12 040 32,8
Állattenyésztés 1 5 099 512 10,0
Állattenyésztés 2 3 847 1 098 28,5
Ültetvény 14 000 4 663 33,3
Kertészet 6 450 3 421 53,0
Vegyes 25 781 2 077 8,1
Összes 91 861 23 811 25,9
Ez összességében igazolja, hogy a gazdálkodók kivárnak, és beruházásaikat a 2007-ben elindult Új Magyarországi Vidékfejlesztési Program kereteiben megvaló- suló beruházás-támogatási jogcímekhez igazítják. A beruházások évek óta történő halasztása előrevetíti, hogy a támogatási igények meg fogják haladni a rendelkezésre álló forrásokat.
Az egy hektár mezőgazdasági területre jutó agártámogatások összege 9 százalék- kal (4,6 ezer forinttal) növekedett (58,3 ezer forint/hektárra). Azonban a földbérleti díjak relatív növekedése ennél magasabb volt, a 13 százalékos díjnövekedés 1220 fo- rinttal növelte a gazdálkodás ráfordításait.
A vállalkozások forrásszerkezete nem változott lényegesen. A saját tőke a növekvő jövedelmezőséggel összefüggésben 6 százalékkal növekedett. Az egy hektárra jutó kö- telezettségek értéke csak minimálisan, csupán 3 százalékkal csökkent (196 ezer fo- rint/hektár). Kedvezőtlen, hogy a hosszú lejáratú kötelezettségek értéke jelentősen (18 százalékkal) csökkent. Ebből következik, hogy a rövid lejáratú kötelezettségek értéke 9 százalékkal 94,5 ezer forint/hektárra növekedett. Ez egyben azt is jelenti, hogy a 2005- ben megindult kedvezőtlen folyamat tovább tart, azaz romlik a mezőgazdasági vállal- kozások likviditása. Fontos megjegyezni, hogy a vállalkozások egészére vonatkozó likviditási mutató még így is elfogadható (2,6), azonban ez elsősorban az egyéni gaz- daságoknak köszönhető, akik továbbra is a meglevő, korlátos saját forrásaikhoz igazít- ják gazdálkodásukat. A társas vállalkozások esetében fontos kiemelni, hogy egynegye- dük likviditási mutatószáma a kritikusnak mondható 1,2 alatt van.
2. Az egyéni gazdaságok jövedelemhelyzete
A felmérésben 1558 egyéni gazdaság3 szerepelt. Ez a minta a 2005. évi Gazda- ságszerkezeti Összeírás keretében regisztrált, 2 európai méretegységnél (EUME) na- gyobb egyéni gazdaságokat reprezentálja, amelyek száma 86 ezret tett ki. A vizsgált 86 ezer gazdaság az összes egyéni gazdaság4 által használt földterület 82 százalékát művelte, illetve az összes standard fedezeti hozzájárulás (SFH) 74 százalékát állította elő. A vizsgálat tehát – az EU előírásainak megfelelően – csak a nagyobb, áruterme- lésre alkalmas méretű gazdaságokra terjedt ki. Az eredmények értékelésekor figye- lembe kell venni, hogy az ilyen méretű vállalkozások általában sikeresebbek, mint a mérethatár alattiak.
A csökkenő hozamok ellenére az egyéni gazdaságok jövedelmüket kimagasló mértékben, 45 százalékkal tudták növelni 2006-ban. Így egy hektárra vetítve 60 ezer forint üzemi eredményt és 55,9 ezer forint adózás előtti eredményt értek el. Ennek köszönhetően a termelési értékkel arányos jövedelmezőség 30 százalékkal 19,4 szá- zalékra növekedett, míg az össztőke jövedelmezősége meghaladta a 8 százalékot. A jövedelmezőség alakulását 2006-os árakon számítva a 2. ábra tartalmazza.
2. ábra. Az egyéni gazdaságok adózás előtti eredménye 2006-os árakon, 2001–2006*
év 0,00
10,00 20,00 30,00 40,00 50,00 60,00
2001 2002 2003 2004 2005 2006
Ezer Ft/MT hektár
* Fogyasztói árindexszel korrigálva(deflálva).
3 Ide tartoznak az őstermelők, az egyéni vállalkozók, illetve az ún. összevont – adózási, illetve a támogatási rendszerrel összefüggő okok miatt formailag részekre osztott („szétíratott”), de ténylegesen egységes vállalko- zásként működő és a tesztüzemi rendszerben is egy egységként kezelt – gazdaságok.
4 Ezek száma a GSZÖ adatai szerint csaknem 707 ezer volt.
Az eredmények értelmezésénél azonban figyelembe kell venni, hogy az így szá- mított jövedelmeknek kell fedezetet nyújtaniuk az egyéni (családi) gazdaságok sze- mélyi jövedelmeire is. Tehát az egyéni gazdaságok adózás előtti eredménye közvet- lenül nem hasonlítható össze a társas vállalkozások adataival. Ha az egyéni gazdasá- gok eredményét korrigáljuk az egy éves munkaerőegységre (ÉME-re)5 jutó minimál- bérrel, akkor az adózás előtti eredményük 34,42 ezer forint/hektárra csökken. Ez az érték több mint 50 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit (20,46 ezer fo- rint/hektár).
A 2003 óta folyamatosan növekvő adózás előtti eredmény elsősorban az emelke- dő termékárakkal és a közvetlen támogatásokkal van összefüggésben. Az egy hektár- ra jutó értékesítés nettó árbevétele 14 százalékkal, az igénybevett közvetlen támoga- tások pedig 11 százalékkal növekedtek. Így összességében az előállított bruttó terme- lési érték 12 százalékkal 288,4 ezer forint/hektárra emelkedett. Az üzemi költségek ezzel szemben ugyanakkor csak 6 százalékkal haladták meg az előző évit (228,4 ezer forint/hektár). A költségek közül azonban ki kell emelni, hogy az átlagot messze meghaladóan növekedtek a takarmányköltségek (17 százalékkal), ami az állatte- nyésztés romló jövedelempozícióját eredményezte.
A javuló jövedelmezőséggel ellentétes képet mutat a beruházások alakulása.
(Lásd a 3. ábrát.)
3. ábra. Egy hektárra jutó bruttó és nettó beruházás változása az egyéni gazdaságoknál
-30 -20 -10 0 10 20 30 40 50 60 70
2001 2002 2003 2004 2005 2006
Ezer Ft/hektár
Bruttó beruházás Nettó beruházás
év
Az egy hektárra jutó beruházások a 30 ezer forintot épp hogy meghaladták. Ez 2001-ig visszamenőleg – nominálisan tekintve is – negatív rekord. A helyzetet az is
5 A munkateljesítmény mértékegysége: egy teljes munkaidőben foglalkoztatott, koránál és egészségi álla- potánál fogva teljes értékű munkavégzésre alkalmas dolgozó éves munkaidő-teljesítménye, munkaórában. A kalkulációk során 2200 munkaórával vettük figyelembe.
súlyosbítja, hogy 2006 immár a harmadik év, amikor a nettó beruházások negatív ér- téket mutatnak, azaz ezekben az években a fejlesztések az amortizációt sem érik el.
Az egyéni gazdaságok technikai, technológiai leépülése tovább folytatódott. A beruházások legnagyobb (15 százalékos) mértékben a gépek, berendezések, jármű- vek eszközcsoportban estek vissza, de az ingatlanok esetében is 9 százalékos volt a csökkenés. A kötelezettségeket tekintve tendencia, hogy a korábbi kedvező feltéte- lekkel igénybevett hosszú lejáratú kötelezettségek jelentős részét (mely 10 százalék- kal csökkent) rövid lejáratú kötelezettségekkel pótolják (utóbbi 32 százalékkal növe- kedett).
A forrásszerkezetet tekintve nem történt jelentős változás. A saját tőke aránya to- vábbra is magas: 83,6 százalék. Ennek elsősorban az az oka, hogy a piaci feltételek- nél jelentősen kedvezőbb hitelhez csak rendkívül szűk keretek között lehet hozzájut- ni. Továbbra is igaz tehát az a megállapítás, hogy a gazdálkodók többsége kénytelen önfinanszírozó képességéhez igazítani tevékenységét. A kis mértékű eladósodottság csökkenti ugyan a vállalkozással járó kockázatokat, korlátozza viszont a fejlődés ütemét, s akadályozza a versenyképes méretű és felszereltségű üzemek nagyobb ará- nyú létrejöttét.
Az eredményeket méretkategóriánként vizsgálva az ismert eredményt kapjuk: a nagyobb gazdaságok adózás előtti eredménye egy hektárra vetítve 35,6 százalékkal haladja meg a legkisebb méretcsoport átlagát. Míg az egységnyi termőterületre vetí- tett értékesítés nettó árbevétele közel azonos a két szélső kategóriánál, addig a na- gyobb méretből eredően a nagyobb gazdaságok fajlagos költségei jóval kedvezőb- bek.
Tevékenységi irányonként vizsgálva a gazdaságokat megállapítható, hogy egye- dül az abraktakarmány-fogyasztó állatokat tartó gazdaságok nem tudták növelni az eredményüket. A sertéshús felvásárlási ára 4 százalékkal, a hízócsirke ára 6 száza- lékkal, a tojás ára pedig jelentősen, 17 százalékkal emelkedett. Ezzel összefüggés- ben, viszonylag stagnáló kibocsátás mellett, a bruttó termelési érték 18 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket, míg a ráfordítások legnagyobb részét kiadó takarmányköltségek 22 százalékkal voltak magasabbak. Hasonló ütemben növeke- dett a hízóalapanyag és az energiaköltség is, így összességében a termelésiérték- arányos jövedelmezőség 80 százalékra csökkent.
3. A társas vállalkozások jövedelemhelyzete
A 2006. évi felméréshez 393 társas vállalkozás (jogi személyiség nélküli, illetve jogi személyiségű gazdasági társaság, szövetkezet) szolgáltatott adatokat. A minta
által reprezentált alapsokaság üzemszáma 5 746 (2 EUME-nél nagyobb gazdasá- gok) – a GSZÖ keretében regisztrált összes társas vállalkozás mintegy 73 százalé- ka –, amelyek azonban a szektor SFH-jának gyakorlatilag a 100 százalékát (több mint 99,9 százalékát) állítják elő, illetve a földterületet is ilyen arányban használ- ják (99,7%). A társas gazdaságok átlagos mezőgazdasági területe 372,5 hektár, ökonómiai méretük 162,8 EUME volt. Egy gazdaság átlagosan 13 főt foglalkozta- tott.
Az eredmények értelmezésénél 2006-ban és 2007-ben mindenképpen figyelembe kell venni a 2006. évi X. törvényt a szövetkezetekről. A törvény előírása alapján (98- 106 §.) az ÁPV Rt. a hozzárendelt vagyonában levő szövetkezeti üzletrészt térítés- mentesen 2006.03.31-ig átadja az üzletrészt kibocsátó szövetkezetnek. A szövetkezet köteles azt az ÁPV Rt. által közölt értéken átvenni, majd ezt köteles legkésőbb 2007.06.30-ig bevonni, és közösségi alapba helyezni. Ennek könyvelése jelentős ösz- szegekkel érinti a rendkívüli bevételek, valamint a rendkívüli ráfordítások állomá- nyát. Az ebből keletkező eredményt – mivel ez teljes mértékben csak technikai jelle- gű – a törvény egyúttal felmenti az adófizetési kötelezettség alól is. Tekintettel arra, hogy ez a bevétel jelentősen torzítaná a mezőgazdaságból származó jövedelmek nagyságát, ezért az adózás előtti eredmény helyett a szokásos vállalkozói eredményt (üzemi tevékenység eredménye-pénzügyi műveletek eredménye) és annak változását kell iránymutatónak tekinteni.
A társas gazdaságok 1 hektárra jutó jövedelme 25 780 forint volt, ami 33 száza- lékkal haladja meg az egy évvel korábbit, míg árbevételük az infláció alatt (1 száza- lékkal) bővült. Az egy hektárra jutó igénybevett közvetlen agrártámogatások viszont ennél nagyobb mértékben, 8 százalékkal növekedtek. Az üzemi költségek ezzel szemben csupán 4 százalékkal nőttek, így egy hektárra 37,2 ezer forint üzemi ered- mény jutott, ami 8 százalékkal haladja meg az előző évit. A szokásos vállalkozói jö- vedelmet ezen felül kedvezően befolyásolta a pénzügyi műveletek eredményének változása is. Az egy hektárra jutó kamatfizetési kötelezettség közel 3 ezer forinttal csökkent. Ennek magyarázata egyrészt az, hogy a korábbi évek jövedelmeit vissza- forgatták, így a saját tőke növekedésével párhuzamosan csökkent a kötelezettségek értéke. Másrészt a gazdasági társaságok egy része hiteleit kedvezőbb kamatozásúra cserélte. Ennek következtében összességében az egy hektárra jutó eredmény 6 370 forinttal növekedett. A növekedés (2006-os árakon számolva is) az utóbbi öt évet te- kintve kimagaslónak számít. (Lásd a 4. ábrát.)
A növénytermesztő gazdaságok árbevétele és költsége szinte teljesen megegyezik az egy évvel korábbi értékkel, így az emelkedő támogatások a jövedelmet gyarapítot- ták. Az enyhén csökkenő tejárak ellenére a tömegtakarmány-fogyasztó állatokat tartó gazdaságok területegységre vetítve 80 százalékkal növelték jövedelmüket. A nagy- mértékű jövedelememelkedés nemcsak a növekvő támogatásokból származik, hanem közvetlen anyagköltségeik is jelentősen csökkentek.
4. ábra. A társas vállalkozások szokásos vállalkozási eredménye 2006-os árakon, 2001–2006*
-15 -10 -5 0 5 10 15 20 25 30
2001 2002 2003 2004 2005 2006
Ezer Ft/MT hektár
* Fogyasztói árindexszel korrigálva(deflálva).
A sertés- és baromfitartó gazdaságok veszteséggel zárták a 2006-os évet. Bár az egy EUME-re jutó értékesítés nem növekedett jelentősen, költségeik 7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi értéket. Ugyanakkor sikeres évet zártak az ültet- vényes gazdálkodók. A szőlőt, gyümölcsöt termelő társas vállalkozások számára 2006 több szempontból is kiemelkedő év volt. A közel ideális időjárási tényezők és az ezzel együtt csak ritkán jelentkező kedvező piaci körülmények – 2005 veszteségei után – jövedelemrekordot (141,9 ezer forint/hektár) eredményeztek.
5. ábra. Az egy EUME-re jutó bruttó termelési érték és a szokásos vállalkozói eredmény változása a társas vállalkozásoknál, 2006
-100 -50 0 50 100 150
500 700 900 1100 1300 1500 1700 1900
Bruttó termelési érték ezer Ft/EUME Szokásos vállalkozási eredmény ezer Ft/EUME
2005 2006 árunövény
állattenyésztés 1
állattenyésztés 2 ültetvény kertészet
vegyes
Megjegyzés. Állattenyésztés 1: tömegtakarmány-fogyasztó állatokat tartó gazdaságok; állattenyésztés 2:
Abraktakarmány-fogyasztó állatokat tartó gazdaságok.
év
A beruházások kis mértékben csökkentek, a nettó beruházás éppen pozitív értéket mutat (2,2 ezer forint/hektár), azaz ellentétben az egyéni gazdaságokkal a társas vál- lalkozások legalább az eszközpótló beruházásaikat végrehajtották.
A különböző típusú gazdaságok beruházási mutatószámainál nagy szórás tapasz- talható. Figyelmeztető jel, hogy az abraktakarmány-fogyasztó állatokat tartó gazda- ságoknál a legalacsonyabb a nettó beruházás volumene (–89,2 ezer forint/EUME).
Az országos átlagtól (4,9 ezer forint/EUME) ennyire eltérő, alacsony érték azt jelzi, hogy számos vállalkozó a termelés fenntartására sem költ már. Ez azt valószínűsíti, hogy várhatóan újabb üzemek hagynak fel a termeléssel.
Az elmúlt években keletkező jövedelmek egy részét a társas vállalkozások is visszaforgatták, és mivel beruházásaik nem bővültek ekkora mértékben, az egy hek- tárra jutó kötelezettségeik 4 százalékkal csökkentek. Szintén a kedvező jövedelmező- séggel van összefüggésben, hogy javult a fizetési fegyelem. Egyrészt a kötelezettsé- gek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) származó állománya 10 százalékkal csökkent, valamint ezen belül a lejárt kötelezettségek a háromnegyedükre estek visz- sza. Habár ennél jóval kisebb mértékben (4 százalékkal), de ezzel párhuzamosan a vevőkövetelések is csökkentek.
4. A magyar tesztüzemi eredmények nemzetközi összehasonlításban
A magyar tesztüzemi információs rendszer EU-harmonizációja során elért ered- mények ma már lehetővé teszik, hogy azonos szerkezetben, azonos mutatók alapján történjen a mezőgazdasági üzemek összehasonlítása Magyarország, valamint az EU 15 és az EU 25 tagállamai között. A 2. táblázat néhány – Magyarországhoz a mező- gazdaság nemzetgazdasági jelentősége és/vagy üzemstruktúrája szempontjából ha- sonló – EU-tagország és hazánk összehasonlító eredménymutatóit tartalmazza.
Hazánkban az egy hektárra jutó bruttó termelési érték 61,2 százaléka az EU 25 tagországok átlagának. Ugyanakkor a folyó termelő felhasználás egy hektárra jutó összege megközelíti a régi tagországokét; már eléri az EU 15 átlagának 68,4 százalé- kát, és 7,4 százalékkal múlja felül a lengyel üzemek adatát. A költséghatékonyságot tekintve fontos megjegyezni, hogy Magyarországon 82 eurócent ráfordításból állíta- nak elő 1 euró termelési értéket, ezzel szemben az EU 25 átlaga 71 eurócent. Ebben mind a relatíve magas ráfordításárak hatása, mind a ráfordítások felhasználásának rossz hatékonysága megnyilvánul.
A bruttó termelési értékből levonva a folyó termelő felhasználást és az értékcsök- kenési leírást (ez utóbbi – egy hektárra vetítve – Magyarországon 56 százaléka az
EU-átlagnak), valamint a folyó támogatások és adók egyenlegét, a nettó hozzáadott értéket kapjuk. Ez Magyarországon 408,1 euró/hektár, szemben az Európai Unió 818,1 eurós hektáronkénti átlagával.
2. táblázat Az eredménymutatók nemzetközi összehasonlításban
Francia- ország Olasz-
ország Ausztria Lengyel- ország EU 15
átlag EU 25 átlag 2004
Magyar- ország 2006 Mutatók
euró/hektár
Bruttó termelési érték 1 665,7 3300,4 2 113,7 1 210,4 1 974,7 1 804,1 1 104,8 – Folyó termelő felhasználás 1 017,7 1 445,4 1 229,0 714,2 1 121,7 1 038,5 767,4
– Értékcsökkenés 305,0 387,9 525,6 178,5 271,9 248,4 139,2
+ Folyó támogatások és adók egyenlege 325,0 364,4 772,6 118,1 339,8 300,9 209,9
= Nettó hozzáadott érték 667,9 1831,4 1 131,7 435,8 920,8 818,1 408,1 – Idegen erőforrások költségei* 309,1 377,5 174,0 53,1 330,3 291,7 240,0
ebből: bérek 125,0 281,0 45,6 32,6 171,1 155,6 156,8
+ Beruházási támogatások és adók
egyenlege 15,5 12,1 –58,0 –9,1 –0,3 0,7 5,7
= Üzemi jövedelem** 374,3 1 466,0 899,7 373,5 590,2 527,1 173,7
Üzemi bruttó jövedelem*** 499,2 1 746,9 945,3 406,1 761,3 682,8 330,5 Üzemi bruttó jövedelem/ÉME 19 061,1 21 203,6 15 838,0 3 648,0 17 958,3 14 120,4 8 385,0 Üzemi bruttó jövedelem/ÉME vásárlóerő-
paritáson**** 11 173,6 13 143,8 9 789,2 3 893,2 11 017,3 8 980,7 8 385,0
* Az idegen munkaerő bér- és társadalombiztosítási költsége, föld-, épületbérleti díja, fizetett kamatok.
** Mivel a költségek között nem kerül levonásra a családi munkaidő-felhasználás bérköltsége (illetve ez a kategória nem is értelmezhető), sem a családi tulajdonban levő föld és tőke költsége, ezért a mutató csak fenn- tartásokkal alkalmas családi és társas vállalkozások egymással való összehasonlítására, vagy együttes vizsgála- tára.
*** Az előző mutató „hibáinak” részbeni korrigálására itt az alkalmazotti bér- és társadalombiztosítási költségeket sem vontuk le (az EU-FADN-ban nem használatos mutató).
**** Az adatokat az Eurostat 2005-ös vásárlóerő-paritás koefficienseivel korrigáltuk.
Megjegyzés. 1 euró = 264,27 forint.
Forrás: Saját számítás a FADN Public Database (http://europa.eu.int/comm/agriculture/rica), felhasználá- sával.
A nettó hozzáadott értékben mutatkozó különbségeket nem utolsó sorban az adókkal csökkentett támogatások eltérő mértéke okozza. Utóbbiak Magyarországon hektáronként mindössze 69,8 százalékát teszik ki az unióbeli átlagnak.
Az üzemi jövedelem mutatója a tulajdon- és munkajogi eltérések miatt nem al- kalmas a Magyarország és az EU-tagországok közötti összehasonlításra. (Az a bizo- nyára meglepő tény, hogy a hektárra vetített magyar bérek egy szinten vannak az unióbeli átlaggal, elsősorban annak tudható be, hogy Magyarországon a társas gazda- ságok kizárólag idegen munkaerőt alkalmaznak, s ezek bére növeli a mutatószámot.
Több EU-tagországban is a családi munkaerő a meghatározó, amellyel kapcsolatban bérköltség nem jelentkezik.) A realitásokat jobban tükrözi az üzemi bruttó jövedelem egy hektárra jutó értéke, amely kétszeres eltérést mutat az EU javára.
A termelékenységet tekintve érdemes megjegyezni, hogy Magyarországon egy főfoglalkozású munkaerő átlagosan 10 358 euró hozzáadott értéket állít elő. Az EU 25 átlaga ezzel szemben 16 900 euró, míg a régi tagországok (EU 15) átlaga több mint kétszerese (21 715 euró) a magyar értéknek.
A jövedelem megítélését végül szintén segítheti, ha figyelembe vesszük a vizsgált országok különböző árszintjét is. Ezért az 1 éves munkaerőegységre jutó vásárlóerő- paritással korrigált bruttó jövedelmet is közöljük. A magyar értéket tekintve 100 szá- zaléknak, az EU 25 átlagában a jövedelem 7 százalékkal, míg a régi tagországok ese- tében közel egyharmaddal (31 százalékkal) magasabb a magyar értéknél.
*
A mezőgazdasági termelők 2006-ban az előző kiemelkedő évet is meghaladó jö- vedelmet értek el. Az egy hektárra jutó árbevételek 5, míg a költségek 4 százalékkal emelkedtek, emiatt a növekvő támogatások is a jövedelmet gyarapították. Ennek eredményeként a nettó hozzáadott érték 21 százalékkal haladta meg az előző évit.
Az egyéni gazdaságok jövedelmüket kimagasló mértékben, 45 százalékkal tudták növelni 2006-ban, így egy hektárra vetítve 60 ezer forint üzemi eredményt és 55,9 ezer forint adózás előtti eredményt értek el. Az eredmények értelmezésénél azonban figye- lembe kell venni, hogy az így számított jövedelmeknek kell fedezetet nyújtaniuk az egyéni (családi) gazdaságok személyi jövedelmeire is. Ha az egyéni gazdaságok ered- ményét korrigáljuk az egy éves munkaerőegységre jutó minimálbérrel, akkor az egyéni gazdaságok adózás előtti eredménye 34,42 ezer forint/hektárra csökken.
A társas gazdaságok eredményének értelmezésénél 2006-ban és 2007-ben minden- képpen figyelembe kell venni a 2006. évi X. törvényt a szövetkezetekről. Egy technikai jellegű bevétel (rendkívüli bevételnek könyvelt) miatt a szokásos vállalkozói eredmény alkalmasabb a jövedelem – és annak változásának – megítélésére. A társas gazdaságok 1 hektárra jutó jövedelme 25 780 forint volt, ami 33 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. A jövedelmeket Európai Uniós (EU 25) összehasonlításban vizsgálva megállapítható, hogy a magyar üzemek pont az átlag felét érik el.
A növekvő jövedelmek ellenére a beruházások kedvezőtlenül alakultak. A bruttó beruházás tovább csökkent 5 százalékkal. Ennek eredményeképpen országos szinten vizsgálva a nettó beruházás negatív, azaz a megvalósított fejlesztések az elszámolt
amortizációt sem érték el. A három éve folyamatosan emelkedő jövedelmek nem nö- velik a beruházási kedvet, 2004 és 2006 között az üzemek egynegyede semmilyen beruházást nem hajtott végre. A gazdálkodók kivárnak és várhatóan beruházásaikat a 2007-ben elindult Új Magyarországi Vidékfejlesztési Program kereteiben megvaló- suló beruházástámogatási jogcímekhez igazítják.
A vállalkozások forrásszerkezete jelentősen nem változott. A keletkezett jöve- delmek egy részét visszaforgatják, így a saját tőke aránya növekedett. Ezzel szemben kedvezőtlen, hogy a hosszú lejáratú kötelezettségek értéke jelentősen (18 százalék- kal) csökkent, mely maga után vonta a rövid lejáratú kötelezettségek 9 százalékos emelkedését.
Summary
Farmers in 2006 have reached a profit exceeding even the outstanding previous year. Revenues per one hectare grew by 5, cost by 4 percent, this way growing subsidies have raised the profits, too. Thanks to that net value added exceeded the previous year by 21 percent.
Individual farms were able to increase their profit by 45 percent in 2006. Thus they have reached HUF 60 thousand income of farming activity and HUF 55.9 thousand profit before taxes per one hectare. While interpreting the results we have to keep in mind that these profits have to cover the personal income of individual farms as well. If we correct the results with the amount of the minimum wage per 1 AWU, profit before taxes will fall to HUF 34.42 thousand per one hec- tare.
As for the corporate farms we have to take into account the 2006/X. Act on cooperatives. In the accounting this manoeuvre has a grate influence on extraordinary incomes and expenses. Results coming from these transactions – as it is only a technical thing – are exempt from taxation obliga- tions. With regards to the fact that these receipts would distort the magnitude of agriculture in- comes to a grate extent, instead of profit before taxes we should use profit on ordinary activities (income of farming activity – profit on financial transactions). The profit of corporate farms per 1 hectare agricultural land was HUF 25 780 which is 33 percent higher compared to the previous year. In EU relations we can specify that the gross farm income is two times higher in the European Union.
Gross investments further declined by 5 percent. Thanks to that net investments on country level are negative, meaning that investments did not cover even depreciation. Delay in the invest- ments is clearly connected to farm size. In the last three years the growing income level did not in- fluence positively the farms investment attitude. What is more, one quarter of the farms did not per- form any investments in the last three years. On the whole this justifies the fact that farmers delay their investments waiting for the “New Hungary Rural Development Program, 2007-2013”.
The structure of financial sources did not change dramatically. The rate of net worth in line with the growing profitability has increased by 6 percent. It is unfavourable that the long term li- abilities declined by 18 percent. This has brought about the increase of the short term liabilities by 9 percent to HUF 94.5 thousand per hectare.
