Nemzetközi statisztika

Á

NEMZETKÖZI STATISZTIKA

LENGYEL NÉPKÖZTÁRSASÁG

A hatéves terv megvalósításának útján

A Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz-

ponti Bizottsága 1953. október 29—én és 30—án Varsóban teljes ülést tartott. Ezen az ülésen meghatározták a soronkövet—

kező II. Pártkongresszus téziseit. A tézi—

sek kiterjednek a hatéves terv teljesíté—

sében elért eddigi sikerekre és a terv-

időszak utolsó két évének fő gazdasági

feladataira, valamint a mezőgazdaság

fejlesztésére és a mezőgazdasági terme—

lés fellendítésére az 1954—1955. években.

A népgazdaság egyes ágaiban elért sike—

rek, valamint az új megoldásra váró fel—- adatok a számok tükrében a következők:

AZ IPARI TERMELÉS FEJLÖDÉSE

Az elmúlt kilenc év alatt a népi demo—

kratikus Lengyelország iparosítása roha- mosan fejlődött. Eelszámolták az ország

évszázados elmaradottságát. Lengyel—

aország 1938—ban az ipar fejlettségét te—

kintve Európában az utolsó helyek egyi—

kén állt. Jelenleg a népi demokratikus

Lengyelország _az ipari termelés globális

nagyságának tekintetében az európai ál—

lamok között ötödik helyre került. Olasz—

országot mind az egy főre eső ipari ter—

melés, mind a teljes ipari termelés tekin- tetében megelőzte. A lengyel egy főre jutó ipari termelés Franciaország egy főre jutó

ipari termelésének 920/o—a.

_ A lengyel ipar teljes termelése 1953—

ban 1949—hez viszonyitva 115%-kal emel—

kedett. 1938—hoz képest az ipari termelés 1953Pban 3,6-szeresére nőtt, az egy lakosra eső ipari termelés pedig 4,7—szerese az 1938. évinek. A szocialista ipar 1949—ben

94,6%-ban részesedett az ipar teljes ter-

melésben; részesedése 1953-ban már

meghaladja a 990/o—ot.

A nehézipar fejlődése különösen gyors volt; 1949—től 1953—ig a nehézipar terme—

lése 135%—kal emelkedett.

A legfontosabb nehézipari termékek termelése

§

1 főre eső 1953 év termelés Iparcikk 1938 1946 1949 1953 1938 év 1953-ban

%-ában 1938

%-ában Acél (ezer tonna) ... 1 441 1 219 2 300 3 600 250 329 Kőszén (millió tonna) . . . 38,1 47,3 74,1 88,6 233 307 Villamosenergia (milliárd

kWó ... 3.98 5,7heg 8,30 13,53 340 449 Cement (ezer tonna) . . . . 1 719 1 399 2 344 3 320 193 255 Fémmegmunkáló gépek

(tonnában) ... 1 740 2 460 9 438 20 300 1 200 1 500

"Traktor-ok (drb) ... — — 2 513 6 700 -— —

Trybuna Ludu. 1953. november 4.

' NEMZETKÖZI smrxszrim

A legfontosabb nehézipari termékek termelése 1953-ban 1938-hoí viszonyitva

1936f100

o1obltlsoo__ll1o_oo_ llwoo

— §

/ 7953 élt/termelés

'

W/amose/Jerg/á

Cement

:: így /akasrajutó termelés 1953—ban

Fémmegmunkáló— ///7

W /í

gének

m ;

A gépipar fejlődött a leggyorsabban.

Termelése jelenleg több, mint 2,5—szerese az 1949. évinek és kb. hétszerese a há—

ború előttinek; a gépipar egy lakosra jutó termelése a háború előttinek kb. kilenc—-

szerese.

Erősen fejlődik a vegyipar is. Termelése kb. 2,5—szerese az 1949. évinek, kb. 4,3- szerese a háború előttinek, az egy lakosra jutó termelés pedig kb. 5,6—szerese a há- ború előttinek.

Bár az ipari termelés fejlesztése terén jelentősen túlteljesítették a tervfeladato—

kat, a termelési eszközök termelésének emelkedése és a fogyasztási cikkek ter-

!

melésének emelkedése között bizonyos

aránytalanság keletkezett.

A hatéves tervben az 1953. évre elő—-

irányzott feladatokat a szocialista ipar——

ban a termelési eszközök termelése terén

24%—kal, a fogyasztási cikkek termelése terén pedig 6%—kal túlteljesítették. Ennek

folytán a termelési eszközök termelése-

1950 és 1953 között 135%—kal, a fogyasz- tási cikkek területén pedig 99%—kal nőtt.—

A fogyasztási cikkek termelése lassúbb

ütemű fejlődésének egyik főoka az volt,

hogy nem állt rendelkezésre elegendő mennyiségű mezőgazdasági eredetű nyers-

anyag.

Fogyasztási cikkek termelése

Egy lakosra

( l'k- , . , 1933 év - .! [ !)

Iparcikk Egg; 1938 1946 1949 1993 1938 év lgggévegggf;

%—abam %—ában

_; l

!

Pamutszövet ... millió m 287.6 206,5 4065) 498 173 229 Gyapjuszövet ... ... , , 37,7 22,9 50,1 66,9 177 234

Selyemszövet ... ,, %3,0 6,6 47,7 66,8 290 384

Cukor ... 1000 to 506,0 387,0 745,0 1120,0 ,!21 292

Trybuna Ludu, 1933. november 4,

Az iparban nagy eredményeket értek el a termelési folyamatok villamosítása terén. így az iparban az egy munkásra inté villamosenergia fogyasztás az 1937.

évi 3400 kWó-ról 1953—ban 4600 kWó—ra emelkedett, ugyanakkor a munkaerőlét—

szám is nagymértékben nőtt.

V Fokozódott a munkaigényes folyamatok gépesítése is, különösen a bányászatban.

1949—ben, amikor 74,1 millió tonna sze-

net termeltek, a rakodásnak nem egé-

szen 3%—'a, a szállításnak pedig kb. 80%—a

volt gépesítve. 1953—ban 88,6- millió tonna

szén termelés'énél a rakodásnak több

NEMZETKÖZI STATISZTIKA

mint 10%-át, a szállításnak pedig kb.

94%-át végezték gépi erővel.

Fogyasztási cikkek termelésének alakulása 1953- ban 1938— hoz viszonyítva

1938 :: 100

fgőőa'lüű

400 400

.,

500 ' 300

A . ÉM— xxx). 200

400

4 4 o

Par/zu! Egan/N—

szál/gt száz/ef száz/ef

terra/av taerme/és (ááá-am

WAVgzuá'szfaw CAN J/ E"; feu/akasrau law

A hatéves terv első négy évében nagy-

mértékben emelkedett a munkatermelé—

kenység.

Munkater'melékenység alakulása 1953-ban

1949 : lOO

Az iparban/— —————— 150

Építőiparban _ ————— 172

Trybuna Lukdu, 1953. november 4.

Az ország szocialista iparosítása gyöke—

resen megváltoztatta a lakosság foglal—

kozás szerinti összetételét. A mezőgazda- ságon kívül foglalkoztatott dolgozók száma

1953-ban kb. 5,5 millió fő, ami 1946—hoz képest több, mint 92%—os,1937—hez képest pedig több mint lOl%-os emelkedést je—

lent.

Az ipari termelés további fejlesztése terén a legfontosabb feladat az ipar ará—

nyos fejlődésének biztositása. Ennek ér- dekében a fogyasztási cikkeket termelő iparágak fejlesztését meg kell gyorsítani, a termelési eszközök termelése megfelelő emelkedésének egyidejű biztosítása mel- lett. A fogyasztási cikkeket termelő ipar- ágakban a beruházásoknak 1955—ben

1953—hoz viszonyítva 38%—kal kell növe-

kedni. A termelőeszközöket gyártó ipar beruházásainak az öSSzes beruházásokhoz viszonyított aránya 1955—ben 404 száza-

lék lesz az 1953. évi 46,7%— kal szemben.

A MEZÓGAZDASAG FEJLÓDÉSEVEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK

A népi Lengyelország fennállásának kilenc éve alatt óriási munkát végeztek a mezőgazdaság háborús kárainak helyre-—

állítása és a mezőgazdaság további fejlő-

dése feltételeinek megteremtése terén.

A 100 hektár mezőgazdasági területre jutó mezőgazdasági termelés értéke 1953—

ban 22%—ka1 nagyobb, mint 1938-ban. A

mezőgazdasági termelés értékének egy lakosra jutó hányada 1953—ban 1938—hoz

képest több, mint 30 % -kal nőtt. A növény—

termelésnek és az állattenyésztésnek egy mezőgazdasági dolgozóra jutó hányada

jelenleg kb. 80%—kal nagyobb, mint a

háború előtt.

A gabonaneműek termelése 1950—53..

évek átlagában az 1947—1949. évek átla—

gához viszonyitva 6%—kal, a burgonya—

termel'és pedig 3%—kal emelkedett. A hek—

táronkénti gabonahozam az utóbbi évek- ' ben nem emelkedett jelentősebb mérték—

ben 5 12,5 (; körül mozog. A cukorrépa—

termelés 1953-ban 1949-hez viszonyitva

52%—kal és 1938-hoz képest 2,3—szeresére

nőtt. Az állatállomány a hatéves terv első,—

négy évében a következőképpen fejlődött:

Állatállomány 1953—ban 1949 : 100

Szarvasmarhaállomány —- —— _ 235 Sertésál-lomány —————— .419

Juhállomány _______ 294

Trybuna Lndu, l953. október 5.

Az utóbbi években a szocialista szektor—

jelentősége a mezőgazdaságon belül egyre növekedett. A szocialista szektor mind—

nagyobb hányadát fedezte a városi lakos- ság élelmiszeriogyasztásának és az ipar mezőgazdasági nyersanyagszükségletének.

A szocialista szektor részaránya a mezőgazdasági összterületben

%

1949 —- _- —— —— —— —— 75 1950 —— -—,-l —— —— —— —'—- lO,5 1951 —— —— — —— —— —— 150 1953 — — ——- ——- —— —- IBA Tervjelentések. Trybuna Ludu,

A termelőszövetkezetek fennállásuk

rövid ideje alatt jelentős eredményeket

értek el gazdasági megszilárdulásuk terén._

A termelőszövetkezetek kb. l,4 millió hek—1

tár mezőgazdasági területen gazdálkod—

nak. Átlagosan 18%—kal nagyobb gabona—

hozamot értek el, mint az egyéniparaszt—l gazdaságok.

1953. november 5':

180

NEMZETKÖZI STATISZTXKA

A termelőszövetkezetek száma és területe

Időpont ; Szá m 1 Terület

1949 ... 243 54 830 ha 1950 ... .) 200 ——

1931 ... . 3 055 728 567 ha '1952. szept. 30. . . . . . l 4 215 -—

1953. okt. ... kb. 8 000 kb. 1 400 000 ha

Tervjelentések, Trybuna Ludu, 1953. november 5.

Wies w liczbach.

Az állami gazdaságok 1953—ban kb. 2,5

'millió hektár mezőgazdasági területen

gazdálkodtak.

Az állami gazdaságok százalékos része—

sedése a mezőgazdaság árutermelésében

% 1950 — — — —— —— _ 6.9 1951 —- — V— _" _ —— [0.5

1953 1— ————— kb. 15,0

Wies w liczbach, Trybnna Ludo, 1953. novem—

"ber 5.

Az állami gépállomások száma a hat—

éves terv első négy évében rohamosan

emelkedett. A gépállomásokon jelenleg

16 700 (15 lóerősre átszámítva) traktor dol—

,gozik.

Az állami gépállomások száma

1949 ——————— 30

1950 ——————— 149

1951 ——————— 260

1952 ——————— 355

1953 ——————— 400

Wies w licz-bach; Trybuna Ludu., l953. novem- ber 5.

- Az elért eredmények azonban nem vol- tak elegendők ahhoz, hogy a mezőgazda—

ság szükséges fejlődését biztosítsák. A hatéves terv négy esztendeje alatt a mező—

gazdasági termelés növekedése jelentős mértékben elmaradt az ipari termelés

növekedése mögött. Az ipar gyorsütemű

fejlődése és a mezőgazdaság lassúbb fej—

lődése közötti alapvető aránytalanság az utóbbi három év rendkívül kedvezőtlen időjárási viszonyai következtében tovább

fokozódott. A hatéves' terv első négy esz—

tendejében a szocialista ipar a tervet

'114,7%—ra, a mezőgazdaság pedig csupán, 582 % —ra teljesítette.

Az ipari, termelés és a mezőgazdasági termelés alakulása 1953—ban

1949 :: 100 Ipar

Mezőgazdaság

—— 215 __ _ — __,109

Trybuna Ludu, l953. november 4.

Az elmaradt mezőgazdasági termelés fejlesztését a Lengyel Egyesült Munkás- párt Központi Bizottsága legfontosabb fel—

adatának tűzte ki. 1953—1954—ben a mező—

gazdaság termelésének 10%—ka1 kell emel—

., kednie, tehát ugyanannyival, mint az el- múlt négy év alatt együttvéve. Lényege—

sen növelni kell a lnezőgazdaság fejlesz—

tésére előirányzott beruházásokat; 1955—

ben 1953-hoz képest 45%—ka1 kell növelni

a beruházásokat a mezőgazdaságban.

AZ ELETSZX'NVONAL ALAKULASA

A nemzeti jövedelem 1953—ban 1949-hez

képest 61 %—kal emelkedett és az 1938.

évi színvonal kétszeresét érte el.

1953 első félévében 1949 hasonló idő—

szakához képest a nem mezőgazdasági foglalkozású lakosság egy főre jutó reál—

jövedelme kb. 15%-ka1 emelkedett, 1938- hoz képest az emelkedés 36%. A falusi

lakosság egy főre eső reáljövedelme 1953—

ban kb. 20%—kal emelkedett 1949—hez ké- pest, 1938-hoz viszonyítva pedig 75%—kal

nőtt

A nemzeti jövedelemnek, valamint a munkások és parasztok reáljövedelmének emelkedése azonban a tervfeladatokkal szemben elmaradást jelentett. A nemzeti jövedelem, a reáljövedelem és általában az életszínvonal lassú ütemű emelkedése az ipar és mezőgazdaság aránytalan fej—

lődésének a következménye volt.

A szocializmus gazdasági alaptörvénye—

nek megfelelően a következő két évben meg kell javítani a városi és falusi dol—

gozók anyagi helyzetét. Ezért a nemzeti jövedelemnek mind nagyobb részét fogják

fogyasztási célokra fordítani: 1954-ben a fogyasztási alap a nemzeti jövedelemnek

78,8%-—a, 1955-ben pedig 80,2%—a lesz. A' dolgozók reálbére és a dolgozó parasztság jövedelme a hatéves terv hátralévő két évében 15%—kal fog növekedni.

LAKÁSEPITES, SZOCIÁLIS ÉS KULTURÁLIS EREDMÉNYEK

A háború előtt a lakásellátottságot il—

letően Lengyelország egyike volt a leg—

kedvezőtlenebb helyzetben lévő európai

NEMZETKÖZI STATISZTIKA

országoknak. A városi lakosságnak 64,7 százaléka zsúfolt lakásokban lakott.

A múlt rendszer örökségét, a (szörnyű háborús pusztítások nyomait a népi de- mokratikus Lengyelországnak sürgősen fel kellett számolnia. 1953—ban az állam 530 millió zlotyt irányzott elő lakóházak

Fontosabb szociál

sei

építésére, azaz mintegy négyszer annyit,

mint 1949-ben. _ _

Hatalmas eredményeket ért el a népi Lengyelország szociális és kulturális léte-

sítmények terén. 1953-ban a költségvetési kiadások 24,2%—át szociális és kulturális

célokra költötték. —

is mutatószámok

Megnevezés 1938 1949 19.33

Bölcsődei férőhelyek '

száma ... férő hely Óvodai férőhelyek

kb. ' (

456 20 000 40.300 _

száma ... férő hely 119 333 288 710 338.000

Kórházi ágyak száma 19383100 100 _, ki). 177

Kórházi ág 'ak száma 10000 lakosra számilvu 2l,7 . 48*

Orvosok száma ... . 1949mlO0 _ 100 163 "

Orvosok száma ... 100 000 lakosra számítva 37 .. 35 Trybunn Ludu, 1953. november 4., április El./1952.

*1952.

Az életszínvonal emelkedése megmutatkozik a népmozgalmi adatokban is:

Megneve'zés Egység 1938 19.30

Természetes szaporodás ... * l 1 000 lélekre 10,5 19,0 Élveszülelések száma ... ,, ,, 243 30,6 Halálozások száma ... . . ,, ,, 13,8 11,6 10 000 lélekre 18,0 11,1) TBC halálozás . . . ...

Trybuna Ludn, 1933. április 26.

A népi Lengyelországban a kultúra te—

rén is gyors fejlődés indult meg. A nyolc

év munkája évszázadok mulasztását hozta

helyre.

Kulturális mutatószámok

Megnevezés Egység 1938 1953

Főiskolai hallgatók száma ... 10 000 lakosra számítva 151 49

Közép— és főiskolai hallgatók száma. . .. ,, 136 332

Munkásszármazású főiskolai hallgatók ; '

száma . . ... . . . . ... . . . ... 10 000 munkásm számítva 3,3 59 Parasztszármazású főiskolai hallgatók

száma . ... 10 000 parasztra számítva 2 34 Női főiskolai hallgatók száma ... 10 000 nőre számítva 6 16 Kiadott könyvek példányszáma ... milllió , 29,2' 82.22 . Napilapok napi példányszáma . . . ... milllió O,9 4,9

*1937 ;

6 Statisztikai Szemle —— 3-2!)

82 f NEMZETKÖZI STATISZTIKA

A nép állama egyre fokozottabb mér—

tékben segíti a főiskolai hallgatókat. 1934—

ben a főiskolai hallgatók 5,5%-a kapott ösztöndíjat, ma 70%-a.

[Az elért óriási eredmények ellenére a hatéves terv még hátralévő két évében sok tennivaló van mind a lakásépítkezé—

sek vonalán, mind szociális és kulturá-

lis téren.

1955—ben 20%—kal több lakást fognak építeni, mint 1953—ban. Az állam 1954—ben 57%—ka1 többet, 1955—ben mégegyszer annyit irányoz elő lakások tatarozására,

mint 1953—ban. A szociális és kulturális célokra fordítandó beruházások 1955-ben

1053—hoz képest 34%—kal emelkednek.

,,Az általános gazdasági tézisekben fog—

lalt számok —— mondta Bierut elvtárs a

Lengyel Egyesült Munkáspárt 1953 októ—

beri ülésén — azokat az eredményeket

SZemléltetik, amelyeket a lengyel dol—

gozók munkája nyomán országunk iparo—

sításában már elértünk. Ezúttal a szá- mok elemzése nélkül csak annak a tény- nek a megállapítására szorítkozom, hogy ma politikai és gazdasági feladataink közt reálisan az első helyre állíthatjuk a vá- rosi és falusi dolgozók gyorsított életszin- vonalemelésének jelszavát, mert e fel—

adat egyre teljesebb megoldása az ipar fejlesztésében elért eredményeink alapján ma már lehetővé vált."

Dénes Endréné

KTNAI NEPKOZTÁRSASAG

A Kínai Központi Népi Kormány mellett működő Állami Statisztikai Hivatal 1953. szeptember 28?"

jelentése a népgazdaság, a kulturális élet és az oktatás helyreállításáról és fejlődéséről 1952—ben

Az 1952—es év a kínai népgazdaság újjáépítésének befejező éve volt. Ebben az

évben országos méretű hazafias mozgal—

mat indítottak a termelés növelésére és

a népgazdaság megerősítésére. Az ipari és mezőgazdasági termelés tovább növeke—

dett. A főbb _ipari és mezőgazdasági ter—

mékek termelése legtöbb esetben túl—

haladta az eddig elért legmagasabb szín—

vonalat. A bel— és külkereskedelem for—

galma tovább nőtt. Fejlődött a közleke—

dés és a szállítás is. A népgazdaság külön- böző ágaiban, különösen az iparban, bá—

nyászatban és Vízgazdálkodásban az alap—

vető beruházások volumene sokkal na- gyobb volt, mint az előző két évben.

Jelentős fejlődés volt tapasztalható a kul- túra, az oktatás és a közegészségügy te—

rén is. A népgazdaság gyors újjáépítésé- nek és fejlesztésének eredményeként (a nép anyagi -— és kulturális életfeltételei lényeges javulást mutatnak.

* A jelentést :: ,,People's China", 1953, október 10—i, 20. számú melléklete alapján közöljük.

1. Az ipari termelés tervének teljesítése

és az. ipari termelés növekedése

A Központi Népi Kormány ipari mi- nisztériumaihoz tartozó üzemek és bá—

nyák termelésének értéke 1952-ben 12%—

kal volt magasabb a tervelőirányzatnál.

1952-ben a Központi Népi Kormány ipari minisztériumaihoz tartozó üzemek és bá—

nyák a főbb termékek termelését tekintve

—— kisszámú kivétellel —— túlteljesítették tervüket.

Azokban az iparágakban, amelyekben

állami és közös állami- és magánvállala—

tok termeltek, a fontosabb iparcikkek

gyártása 1952—ben a következőképpen nö—

vekedett az 1951. évi színvonalhoz képest:

Főbb iparcikkek termelése a nagyobb állami és a közös állami— és magán—

üzemekben 1952-ben (1951. évi termelés : 100) Nyerusvas -— —— _____ 140

ACél — " —— ————— 140

Hengerel'i acél —— ————— 149

Elektromos energia ————— l33

NEMZETKOZ! STATISZTIKA 83

Szén —— —— -—— —— .— ..a —_ __ 129 A ,, . . , ,

Nyersolaj __ _ ___ _ _— _ 142 fobb tparezkkek'termelesenek

' Petroleum — —————— 212 novekedese

Koksz —— _ —————— 138 (1949. évi termelés :: 100) Réz —— -— — — ————— 150

Olom —— —— —— -—— —— —— —— —— 140

Kénsav — —— —————— 129

Salétromsav .— — __ __ —-— _. 175 Termék 1950 1951 1952 Marószóda — —- —— —— — —— —— 195

Szóda ——- —— —— —— —— -— —— ——- 138

Ammóniumszulfát —— —— —- —— —- 130 * '

Ammónlumniirát _ __ H _ __ 169 Nyerswas ... 394 574 764 Cement —- _ —————— 123 Acél ...

Táblaüveg — _ _ — — — — un 383 566 846

Generátorok -— —— —-— —- — — 1212 Hengerelt acél ... 288 496 848 Elektromotorok — — —— —-— —- 312

Fmgácsoló szerszámgépek _ _ __ 275 Elektromos energia ... 106 134 164

Fa _ .— ——————— m ,

Pamntfona! __ _ _____ 144 Szen ... 132 164 202 .

pi t * —————— 45

pgmgszoia— _ — __ _ _: __ %, Nyersolaj ... 166 248 358

Kenéknávguml -'— — — —— _ _ 220

gumicioő __ __ _ _ _ __ __ 109 .Cement ... . ... 213 876 433

;tolaíok és zsiro —— —— -— —— —— 201 F -' l' ', i'

Cukor __ _ __ * _ — " _ 210 OrgdCSOOSICPS7amgépek 200 862 650 Cigaretta —— _— —— —— —— —— —— 172 Pamutfonál ... *... 134 149 201

. _ Pamutszövet ... 154 197 287

Az ipari össztermelés értéke 1952—ben

változatlan árakon számítva 28941—ka'l volt Papír """"""""""""" 130 223 351 magasabb. mint 1951—ben. Az ipar állami Liszt ... t ... 93 143 220 szektorában a növekedés 4595—03 volt. A Cukor 121 l'"! 9 magánszektorban is bizonyos fokig növe— """"""""" ') 1 9

kedett a termelés_ Gyufa ... 87 107 129

Az 1952. évi ipari össztermelés értéké— Cigaretta _______________ 115 116 151 nek megoszlása a következő volt: az ál—

lami szoktor részesedése 50%, az együtt-

működő állami— és magánümmek része—

sedése 5%. a szövetkezeteké 304 , a magan—- üzemeké 420/n. Hoevha csupán a naavobb

ipari üzemek össztermelésének értékét

tekintünk. az állami ipar részesedése 6001), a közös állami— és magánüzemek része— ' sedése 60/0. a szövetkezeteké 3%, a m agán- üzemeké 31% volt.

A nagyobb ipari vállalatok termelésé- ben a termelési eszközök termelése 440/11—

kal. a fogyasztási cikkek termelése 5695-

kal részesedett. A nezvobb állami— és a közös állami— és magánüzemeknél a ter—

melési eszközök termelésének aránya

54%, a fogyasztási cikkeké 46% volt.

Az 1949. évi szinvonalat IDO-nak véve.

a legfontosabb iparcikkek termelése a következő táblázat szerint növekedett.

Az állami ioar különböző ágaihan azon;

ban az eredmények mellett hibák is ta- pasztalhatók. így pl. számos üzem nem volt képes rendszeresen terv s7erint ter- melni. A termelési költségek néhán!) üzemben tulságosan magasak voltak, és az az irányzat érvényesült, hogy a minö- ség rovására előtérbe helyezzék a mennyi—

séget. Sok üzemben nem szervezték meg eléggé hatékonyan a számvitelt és a biz—

tonsági berendezéseknek nem szenteltek kellő figyehnetg-

6*

2. A műszaki fejlesztés és az új munka- módszerek bevezetése az állami iparban

1952—ben az állami ipar munkásai to—

vábbfolytatva alkotó kezdeményezésüket,

mozgalmat indítottak új rekordok meg- teremtésére és az újítási javaslatok elő—

segítésére. Tovább tanulmányozták és be—

vezették a szovjet tapasztalatokat. Tovább ' fejlesztették az ipari technikát és az új

munkamódszereket.

A kohók kapacitásának kihasználása

21,8%—ka1 növekedett az 1952-es évben.

A gépgyártóiparban néhány iparválla- lat megkezdte a szovjet gyorsvágás mód—

szereinek átvételét. Megkezdték a grafi—

konszerinti ütemtervek alapján álló üte—

mes termelést. Az újtipusú gépek gyár—

tásánál megindult a szovjet típusú közép—

méretű esztergapadok és marógépek próbagyártása. Megindult továbbá a 3000 kW—os hidraulikus turbogenerátorok, az

1000 kW—os elektromotorok, a 44 000 volt

és az 5000 kilovolt amper teljesítményű transzformátorok, a 300 lóerős légkomp-t

resszorok, az 5 tonnás gőzkalapácsok és

mozdonyok próbagyártása.

A papíriparban, új találmányok segít-

ségével lehetővé tették a szalma felhasz—

nálását a papirpép gyártásánál. Ezzel a papíripar nyersanyagellátásának új, hatal—

mas forrását nyitották meg.

3. A mezőgazdaság helyreállítása és fejlődése

1952—ben az egész országban nagyjából befejezték a földreformot. A kormányzat helyes árpolitikája, iránytmutató vezetése és segítsége, a termelés állandó növelésére indított hazafias munkaverseny, a mező—

gazdasági kölcsönös munkasegély és szö—

vetkezeti mozgalom, a mezőgazdasági technika megjavítása, a kedvező időjárás és a komoly természeti csapások elmara—

dása Kína felszabadítása óta már három—

ízben rekordtermést eredményeztek.

1952—ben a kenyérgabona vetésterülete több mint 122 millió hektár, az ipari nö—

vények vetésterülete pedig több mint 12 millió hektár volt. A kenyérgabona össz—

hozama meghaladta a 160 millió tonnát, a gyapot összhozama elérte az 1290 000 tonnát.

A főbb termények termelése 1952-ben (1951. évi termelés :: 100)

Rizs —— _______ 116

Búza —————————— 108

(iyapdt — ———————— 124

.lula —— —— —— — —— _— _ AA 180 Cukornád ——- —— —— __ __ _— _, 153

Cukorrépa ———————— 156

Mogyoró ———————— 117

Repcemag ———————— 126

Pácolt dohány —————— 88

A kenyérgabona és a gyapot termelésének növekedése

(1949. évi termelés : 100) '

Termék ! 1952

Kenyér—gabona ... ' 117 128 143

* 233 291

Gyapol ... ; 160

1952—ben tovább emelkedett az állami gazdaságok, a kölcsönös munkasegély cso—

portok és a szövetkezetek száma. 1952—ben 2219 állami gazdaság volt az országban, ezek közül 52 gépesített. A KínailNép—

köztársaságban az elmúlt évben 3663 mezőgazdasági termelőszövetkezet és több mint 8,300.000 különböző típusú kölcsönös munkasegély—csoport működött. 1952—ben a régebben felszabadított területeken a

parasztgazdaságoknak több mint 65%—a,

NEMZETKÖZI STATISZTIKA

az újonnan felszabadított területeken pedig 25%-a tömörült kölcsönös munka—

segély-csoportokba és szövetkezetekbe.

1952-ben a kormány öntöző és csator—

názó berendezések építésével megnövelte az öntözött területeket.

1952-ben a különféle állatmegbetegedé—

sek a hatékony állatorvosi szolgálat ered—

ményeként jelentős mértékben csökken—

tek. A szarvasmarhaállomány kb. 9%—kal, a lóállomány 7%—kal, a juhállomány 19%—

kal, a sertésállomány 15%—kal növekedett

az előző évhez képest.

Az elmúlt évben tovább folytatták az ország erdősítését: több mint 280.000 hek- tárt ültettek be védőövezettel.

4. Fontosabb építkezések

Az 1952—es évben a fontosabb építkezé—

sekre vonatkozó beruházási tervnek

85%—át a Központi Népi Kormány 11

minisztériumában teljesítették.

1952-ben a 11 minisztérium beruházásai között összesen 1264 fontosabb építkezés szerepelt. Ezek közül 336 új építkezés volt,

(az összberuházás 33,1%—a), 787 a meg-

lévő Vállalatok rekonstruálását tűzte ki

célul (összberuházások 60,4%-8).

A 6 ipari minisztérium 1952. évi ösz—

szes beruházásai 210%-kal múlták felül az 1951. évi színvonalat. '

A 11 minisztérium 1952. évi összberuhá—

zásaibo'l a 6 ipari minisztérium beruházá—

sai 5600—0t, a mezőgazdasági és vízgazdál—

kodási minisztérium beruházásai ISO/(vot tettek ki, a vasútügyi, a hírközlési, a

posta— és távközlési minisztérium részese—

dése %% volt, -

1952—ben 480 km vasutat építettek. 1952—

ben befejezték a Csengtu-csunkingi vasút és a Tiensui—lancsovi vasút építését, to—

vábbá megjavítottak 7425 km hosszú—

ságú vasútvonalat;

A Vízgazdálkodás terén folytatott épít—

kezéseknél további nagy fejlődést értek el az elmúlt év folyamán.

5. A közlekedés, a posta és a távközlés fejlődése

A vasúti teherszállítás mennyisége 1952—

ben 4%-kal volt magasabb a tervezett elő—

irányzatnál, won—kal haladta meg az 1951.

* évit és 32%—ka1 az 1950. évit.

' NEMZETKÖZI STATISZTIKA

A Vagonok átlagos kocsifordulója 8,8 %—

kal volt gyorsabb a tervelőirányzatnál.

1949 és 1952 között a vasútvonalak hossza a következőképpen alakult:

A működésben lévő vasútvonalak hossza

(Az adatok az év végére vonatkoznak)

l'iv Távolság

1949 —— ——————— 21715 km

1950 —— ———————— 22 238 km

1051 — _— — —— _ — -— -—- 23 063 km

1952 _— ——————— 24 232 km

Az állami hajózási vállalatok 1952—ben teherszállítási tervüket 4%—kal' teljesítet—

ték túl.

Az állami tehergépkocsik által szállí- tott árutonnamennyiség 1952-ben 1400/6- kal növekedett 1951—hez viszonyítva, 1950—

hez képest az emelkedés 164 %.

A polgári légiközlekedés által szállított

árutonnamennyiség 1952-ben 23%—kal ha—

ladta túl az 1951. évit és 167 fit—kai múlta

felül az 1950. évit.

A posta— és távíróhivatalok száma 1952—

ben 14%-kal magasabb volt, mint 1951—

ben és 32 Ú/o-kal növekedett 1950—hez

képest. *

6. A bel— és külkereskedelem növekedése Az állami belkereskedelmi vállalatok

vásárlásainak terjedelme 1952—ben 56%—

kal volt magasabb az 1951. évinél és

283%—kal haladta meg az 1950. évi vásár—

lásokat. Az összes eladások az 1951. évi- nek 162%-át, az 1950. évinek 39700-át tet—

ték ki.

Főbb termékek állami vásárlása 1952-ben (1951 fí— 100)

Keiiyéngabona —— —— -— _ —— — 175

Gyapot —————————— 143

Mogyoró —— _ —— _ —— _— _ 132

Dohánylevél —————— 222

Tealevél ———————— 160

Ipari felszerelés _ ————— 151 Közszükségleti cikkek —— — —— _— 210

Az állam által eladott fontosabb árucikkek 1952-ben (1951 : 100)

Kenyérgabona _— _— —— —— —— a — 191

Pamntszövet —————— 131

Szén _ _ _ _ _ _ _ _ 129

Cement u— — — —— —— A— -—— _, 116 Épületia —— —- —— _— _ _ ——— 227

Só __________ 111;

Ételaj —————————— 207

Kereszin — — —— —— _ _— _ 232 Ipari felszerelés ——————— 153

Köz/szükségleti cikkek (Mikor 156;

papir 156) ________ 200

Nm

A fogyasztási szövetkezetek kiskereske—

delmi eladásai 1951—hez képest 1650/o—ka1, "

1950—hez képest pedig 457%—kal növeked—

tek. A parasztok műtrágyaellátása az el—

múlt év folyamán a következő volt: olaj—

pogácsa több mint 2,600.000 tonna, vegyi eredetű műtrágya több mint 290000 tonna.

A mezőgazdasági termékek és mellékter—

mékek vásárlása 1952—ben 1250/6—kal ha—

ladta meg az 1951. évit és 621 %—kal múlta

felül az'1950. évit. A fogyasztási szövet- kezetek tagságának száma 147,900.000 fölé

növekedett, azaz 69%—kal magasabb volt, mint 1951-ben és 3999fíy-ka1 több, mint

1950—ben.

A magánkereskedelem 1952—ben fenn—

tartotta eddigi terjedelmét.

1952—ben a belkereskedelmi áruforgae

lom összvolumene'nek több mint 50%-át

tette ki az állami és szövetkezeti keres- kedelem forgalma (ebbe nem értendők bele az állami kereskedelmi vállalatok egymásközötti szállításai és ügyletei).

1952-ben a hazai piac szilard volt, az

áruk árai állandóak maradtak. .

A külkereskedelem az 1952. évben to—

vábbi növekedést mutatott. Különösen nagy volt a fejlődés a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal folytatott külkeres—

kedelem területén. *

7. A munka termelékenységének növeke—

dése az állami iparban, és a munkások

és alkalmazottak életszínvonalának

emelkedése

1952—ben lényegesen megnövekedett a népgazdaság különböző ágaiban foglal—

koztatott munkások és alkalmazottak

száma. Az ipari minisztériumokhoz tar—

tozó üzemekben a foglalkoztatottak száma

1952—ben átlagosan 22%—kal volt maga-

sabb, mint 1951—ben.

Az ipari minisztériumokhoz tartozó üze—

mekben 1952—ben a munka termelékeny—

sége jelentősen emelkedett 1951—hez viszo—

nyítva. A munka termelékenysége a vas—

és acéliparban moll)—kal, a színesfémkohá—

szatban 7%—kal, a vegyiparban 42%-kal, az energiatermelésnél 12%—kal, a szén—

bányászatban MW)—kal, az ásványolajipar—,

ban 35%—kal, a gépgyártásban 29 %—kal, a textiliparban *32%—ka1, a papíriparban 23%—kal, a gumiiparban 18%-kal növeke—

dett.

86

^NEMZETKOZl STATISZTIKA "

Az ipari minisztériumokhoz tartozó 'üzemekben dolgozó munkások és alkal- mazottak átlagbére 1952—ben 11%—kal volt magasabb, mint 1951—ben. Ehhez járult

még a házbérek, a villany— és a vízszol—

gáltatás terén hozott árengedmény. Az

állami alkalmazottak átlagbére 1951—hez

viszonyítva 15% —kal növekedett.

1952—ben az egész országban 3,300.000

technikus és alkalmazott élvezte a mun—

kásbiztosítás juttatásait.

B. A kultúra és az oktatási munka fej—

lődése

Az elmúlt 3 év folyamán jelentős sike- reket értek el országszerte a kulturális és oktatási munka újjászervezése és fej- lesztése terén.

1952—ben az ország felsőoktatási intéz- ményeinek 75%—át teljesen újjászervez—

ték. Valamennyi oktatási formában elő—

zetes reformot hajtottak végre a tanítási módszerekre és a tanfolyamokra vonat- kozóan. A kollégiumokban és egyeteme-

ken, technikumokban, tanítóképző kollé- giumokban, munkás— és parasztközépisko—

lákban az állam viselte a diákok összes

költségeit. *

1952—ben a főiskolákonrtőbb mint 203.000 diák tanult.

A diákok 34%-a mérnökhallgató, 19%—a tanitóképzős és 12%——a orvostanhallgató

volt, A felsőfokú oktatásban résztvevő

tanulók száma 1951—hez viszonyítva 30%- kal és 1950-hez képest 42%—kal emelke—

dett.

Az elmúlt évben több mint 3,280.000

középiskolás diák tanult az országban, ez 64%—os növekedést jelent 1951-hez viszo- nyitva és 108%—osat 1950—hez képest. A

középiskolás diákok közül! több mint 298.000 technikumokban tanult.

1952—ben az általános iskolai tanulók száma több, mint 55 millió volt, ez a szám 29%—kal múlta felül az 1951. évit és 930/0—

kal magasabb az 1950. évinél.

1952-ben a munkások és parasztok szá—

mára létesített dolgozók—iskoláiban több _ mint 2,300.000 munkás és több mint

27,000.000 paraszt tanult. Több mint 48,000.000 paraszt vett részt az 1951/52

telén rendezett téli iskolákban. Az elmúlt évben több mint 7 millió ember látogatta a kínai írásjelek gyors megtanulására irá—

nyuló kísérleti mozgalom előadásait.

Az elmúlt évben további jelentős lépé—

seket tettek a közegészségügy terén. AN

kínai nép általános egészségi állapota

tovább javult. A Közegészségügyi Minisz—

tériumhoz tartozó kórházakban az elmúlt

évben több mint 139,000 ágy volt, vagyis 35%-ka1 több, mint 1951-ben és 117%—kal több, mint 1950—ben.

1952-ben a megyék 97,8 % —ának szolgála—

tában 2120 megyei egészségügyi központ működött. Az országban 7699 járási egész—

ségügyi központ és 161 anya- és gyermek-—

védelmi központ, továbbá 2112 anya— és gyermekvédelmi klinika és 27.400 modern szülőotthon volt.

Az elmúlt évben minden állami alkal—

mazott számára bevezették az ingyenes

orvosi szolgálatot. '

1952—ben a Kínai Tudományos Akadé—

mia 28 kutatóintézetében tovább folyt a népgazdaság építésével egybehangolt

kutatómunka.

Az elmúlt évben növekedett a kiadott

művek száma, a kiadványok minősége

tovább javult. A nemzeti kisebbségek

nyelvén és más külföldi nyelven is egyre több könyvet, képes folyóiratot és nép—

szerű irodalmat adtak ki.

Az országban 276 újság jelent meg, kiad—

ványonként több mint 10 milliós példány—

számban. A példányszám az 1951. évihez

képest 57%—ka—l, az 1950. évihez képest 179%-—ka1 növekedett. 1952—ben 356 képes

folyóiratot adtak ki, több mint 200 milliós

összpéldányszámban, amely 18 % -kal múlja felül az 1951. évit és 493%-kal

magasabb az 1950. évinél. Több mint 760 milliós példányban adtak ki könyvet, ami

9%—os emelkedést jelent 1951—hez és 179%—osat 1950—hez képest.

Jelentős eredményeket értek el a film-

gyártás területén is. Az üzemekben, bá:-

nyákban, falvakban és a hadsereg külön- böző egységeiben 2439 vándormozi műkö—

dött. Ugyanakkor 771 állami és magán- filmszínház volt az országban.

1952-ben Kína történetében először tar-

tották meg a nemzeti drámai fesztivált.

A helyi dráma 23 típusát adták elő több mint 1000 szereplő részvételével.

1952—ben az egész országban, — a né—

hány legelmaradottabb megyétől el—

tekintve, — 2402 kulturális központot állí- tottak fel; ezek a központok a tömeges

kulturális tevékenység alapvető szerve-

zetei.