SZAKFOLYÓIRATOK MEGOSZLÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ÉPÍTŐIPARBAN
A külföldi szakfolyóiratai: rendelése számos épitésügyi intézmény, vállalat szakkönyvtára - elsősorban a nagyobb szak
könyvtárak - számára jelentős anyagi megterhelést j e l e n t . Még ennél i s problematikusabb azonban a folyóiratok rendeléséhez szükséges devizakeret biztosítása, amely egyéb tárcákhoz v i szonyítva ugyan szerény, összességében azonban mégis tekinté
lyes összegű. Ennek tükrében célszerűnek véltük kieérletet t e n n i e folyóiratok megoszlásának, rendelésük indokoltaágá
nak vizsgálatára.
Vizsgálatunk során abból i n d u l t u n k k i , hogy az építés
ügyi tárca munkaterületét érintő külföldi szakfolyóiratok száma a legújabb adatok s z e r i n t i
SZOCIALISTA USA ANGLIA NSZK FRANCIA- EGYÉB ÖSSZESENi ORSZÁGOK ORSZÁG
250 540 JOO 250 120 630 kb 2000 A Magyarországon i s m e r t /korábbi években vagy most i s beérkező/ külföldi építésügyi és határterülati folyóiratok számat
SZOCIALISTA TŐKÉS Ö M H B B M ORSZÁCfOK ORSZÁGOK ÖSSZESEN
164 743 907 1960-ban a fentiekből az alábbi számú /különféle/ f o lyóiratot rendelték az Éli felügyelete alá tartozó vállalatoki V"Information i n the b u i l d i n g i n d u a t r y " , A s l i b Proaeedings,
Tol.12.2 sz.éo saját adataink alapján.
36
SZOCIALISTA ORSZÁGOK.
TŐKÉS
ORSZÁGOK ÖSSZESEM
164 405 569 A megjelenő, az általunk i s m e r t és az 1960-ban hazánkba érkező különféle építésügyi és határterületi folyóirat ará
nya a következőt
Megjelenik ösBzesen Általunk ismert 1960-ban érkezik összesen
kb. 2000 907 569 A megjelenő, építésüggyel kapcsolatban álló külföldi f o lyóiratoknak tehát kereken mintegy 25 érkezik hazánkba.
Ez a szám rendkívül osekély. A meglévő 1960. évi devizakeret pedig - ha egy n y u g a t i folyóirat átlagos évi előfizetési árát 300,- Ft-ban tételezzük f e l , és v a l a m e n n y i f o l y ó i r a t b ó l o s a k e g y f a j t a é r k e z n é k h a z á n k b a , k e r e k e n 1400 k ü l ö n f é l e f o l y ó i r a t j á r a t á s á t e n g e d n é m e g . Megfordítva v i s z o n t mindez a z t j e l e n t i , hogy a devizakeret felhasználása p i l l a n a t n y i l a g távolról sem kedvező, hiszen átlagosan több m i n t 3 példányban érkezik hazánkba egy-egy folyóirat. Ez az átlagérték természetesen nem f e j e z i k i a valódi h e l y z e t e t . Az alábbiakban ezt néhány határesettel jellemezzük!
Folyóirat meg- Előfizetők száma
nevezése 1960-ban L'ARCHITECTURE D'AUJOURD'HUI 25
BAUMEISTER 58 ZEUEHT-KALK-GIP3 14 INTERBUILD 20 GE3 UNDHEIT3INGENIEUR 20
BETON UND S TAHLBE T0NBAU 24 /Megjegyezzük, hogy e folyóiratokat jóval többen rendelték
meg, de kellő deviza hiányában osak a megjelölt példányszámot en
gedélyeztük./
A folyőiratmegoszlás f e n t i képe természetesen nem Ítélhető meg egyoldalúan, h i s z e n számos folyóirat - legalábbis a nagyobb könyvtárakban - e l e n g e d h e t e t l e n , párhuzamos járatásuk tehát - egyelőre - elkerülhetetlen. A könyvtárközi kölcsönzés k i f e j lesztésével és a dokumentációs szolgáltatások - forditások, tömöritvényes fordítások, referátumok a t b . - kiterjesztésével azonban a párhuzamos folyóiratrendelések aránya - különösen
•z építőipari kiviteleeővállalatok tekintetében - lényegesen csök.
kenthető l e s z .
Az i g y felszabaduló devizamennyiséget egyéb, eddig nem érkézé folyóiratok megszerzésére fordíthatnánk.
A legutóbbi években - a rendelések pontos nyilvántartá
sa és tervszerű felülvizsgálásuk eredményeként - e téren némi javulás állott be. Ezt példázzák az alábbi adatokt
Folyóirat meg P é 1 d á n y a
nevezése 1958 1959 1960
BTG G i.lÁÜ TARStI 15 11 5
ROCK PRODUCTS 11 10 0
VDI ZEITSCHSXFT 6 5 2
ZIEGELItJDUSTRIB 8 7 6
A f e l e s l e g e s párhuzamos rendelések okai véleményünk sze
r i n t a következők!
1 . A nagy /általában függetlenített könyvtárostól k e z e l t / kutató- és tervezőin tüze t i könyvtárak sovinizmusa.
2. A műszaki dolgozók tetemes részének makacs, s z i n t e konzervatív ragaszkodása meghatározott, "a p r i o r i *1 jónak felté
t e l e z e t t folyóiratokhoz.
5. A folyóiratválesztek nem ismerése, a megrendelni szán
dékozott folyóiratok meohanikus kiválasztása.
4* Túlzott és nem minden esetben i n d o k o l t ragaszkodás a folyóirat-évfolyamok folyamatos /megazakitás nélküli/ gyűj
téséhez.
A f e l s o r o l t a k közül az 1 , 2, és 4 . pontban i s m e r t e t e t t okok a tervező- és kutatóintézetek, a 2. és 3* pontban ismerte
t e t t okok pedig a kivitelező vállalatok ós egyes épitőanyagipari és szerelőipari üzemek, vállalatok tekintetében forognak fenn.
További vizsgálatunkat e két alapvető szakkönyvtártípus / t e r v e ző- és kutatóintézeti, illetőleg váLlalati, üzemi/ vetületében végezzük.
T e r v e z ő - é s k u t a t ó i n t é z e t e i n k k ö n y v t á r a i a külföldi folyóiratok le^-nagyobb fogyasztóii a tárca vállalataihoz, intézményeihez járó, összesen 40? deviza
köteles folyóiratfóloségből 250 féla folyóirat a S nagy budapesti tervezőintézet könyvtáraiba és 166 féle a kutatóintézetek könyv
táraiba j u t .
E nagy változatosai,-; ellenéra mindkét intézstfajta könyv
táraiban számos p;írini7.aiíioa rendelésre i s bukkantunk. Vizsgáljuk meg előüí-.ör a kutatóintézeti könyvtarakat!
KUTATÓINTÉZET / i r o d a / megnevezése
ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI INTÉZET|
ÉPÍTŐANYAG-IPARI KÖZPONTI KUTATÓ" INTÉZETI ÉPÍTÉS
ÜGYI DOKUMENTÁCIÓS IRODA
1960-ban párhuzamosan 1960-ban Járó folyóiratok száma összesen 1 2 3 4 Jár féle folyóirat
ÖSSZESENi 105 45 13 166
A négy intézményhez 1960-ban Járó folyóiratoknak tehát mintegy JQ '/'-a párhuzamos rendelés.
Rosszabb a h e l y z e t a tervezőintézetekben!
TERVEZŐINTÉZET 1960-ban párhuzamosan 1960-ban előfizetett folyóiratok összesen
ezáma előfizetett 2 3 4 5 6
f é l e LAKÓTERV| IPAR
TERV; ÁÉTI| ÉVI- TERV | VÁTI| F T I ( KÉLYEPTERV, BU- VÁTIi
ÖSSZESENt 168 42 18 12 6 4 250 A f e n t i e k e z e r i n t tehát 250 folyóiratfélesóg közül 82 /azaz 32,8 %/ több mint egy tervezőintézethez, 22 / azaz 8,6 %/
pedig háromnál több tervezőintézethez jár.
A párhuzamosság i l y e n mértéke túlzott. Heg k e l l Jegyez
nünk, és e z t hangsúlyoznunk k e l l t nem a k a r j u k a nagylétazámu, f o n t o s gazdasági funkoióju kutató- éa tervezőintézeteinket a mű
szaki tájékoztatás egyik legfontosabb eszközétől - a folyóiratok
tól - megfosztani. Úgy véljük azonban, hogy a jószerével minden tervezőtől bálványozott "Domus" és " L ' a r o h i t e o t u r o d'aujourd'hui"
e t b . folyóiratokon kivül egyéb értékes folyóirat i s van /az építés
s e l foglalkozó folyóiratok kétezres száma legalábbis e r r e mutat/.
Az általános tájékozódás szempontjából pedig kétségen kivül hasz
nosabb lenne, ha minél többfajta folyóirat érkeznék be*
A párhuzamos folyőiratrendelések kiküszöbölését a követ
kező Jelenségek akadályozzák)
a/ k u t a t ó i n t é z e t e k t e k i n t e t é b e n i
1. A könyvtárközi kölcsönzést az intézetek viszony
l a g k i s létszáma ugyan lehetővé tenné, de e z t a majdnem mindegyik intézetben nagymértékben folyó dokumentációs munkák /és a folyóiratok i l y e n oélu
b/ t e 2.
igénybevétele/ erősen megnehezítik.
A könyvtárközi kölceönzéet nehézkessé t e s z i az inté
zetek földrajzi h e l y z e t e .
r v e z ő i n t é z e t e k t e k i n t e t é b e n i 1. A párhuzamos rendelések egy része a könyvtári gyűjtő
körök elhatárolásával kiküszöbölhető lenne, e z t azon
ban akadályozza, illetőleg céltalanná t e s z i több t e r vezőintézet munkaterülete között tapasztalható azonos
ság, átfedés / a szakkönyvtárak gyűjtőkörei nem s z a k i t - hatők e l az anyaintézet munkaterületétől/.
2. A könyvtárközi kölcsönzést rendkívül meglassítja egyes tervezőintézetek dolgozóinak hatalmas létszáma / i n d o k o l t önzés, hogy külső könyvtárnak osak akkor kölcsö
nöznek, ha a folyóirat a belső körözésen már átment, és belső olvasója p i l l a n a t n y i l a g n i n c s . /
A tervező- és kutatóintézetek műszaki dolgozóinak ragasz
kodása egyes közismert folyóiratokhoz nem minden esetben mego
k o l t , különösen akkor nem, ha a folyóirat szöveges részének l e fordítása tulnyomőrészben megoldhatatlan problémát j e l e n t /pél
dául a skandináv lapoknál/. Nem hihető például, hogy a drága
"Byggmastarén" cimü folyóiratot - amelyhez egyes vidéki t e r v e zőirodák i s görcsösen ragaszkodnak - sok helyütt értenék. Ügyet
értünk ugyan a z z a l , hogy hasznos az u j skandináviai objektumok képeit nézegetni, de ez a közlemény szövegének megértését semmi
esetre sem pótolhatja.
Ugyancsak nem minden ecetben igazolható a műszaki könyvtáro
soknak az a törekvése, hogy az egyszer megrendelt folyóirat f o lyamai évek h o 3 3 z u során megazakitás nélkül meglegyenek, v a g y a i hogy az egyszer már megrendelt folyóirat előfizetését nem képes megszüntetni, mert ezzel megszakad a gyűjtött évfolyamok f o l y a matossága. Kétségtelen, hogy némi p r a k t i k u s haBznon kivül B B Z - tétikusabb látványt i s nyújtanak a megszakítás nélkül egymást követő folyóiratévfolyamok, de ha ez egy u j , mindeddig iemeret- len,hasznos folyóirat megrendelését veszélyezteti, célszerűsége kétségbevonható.
A v á l l a l a t i , ü z e m i s z a k k ö n y v t á r a k b a n a folyőiratrendelések uniformizálődáeát a besze
rezhető folyóiratválaszték ismeretének hiánya okozza. Közre
játszik ugyanakkor a meghatározott folyóirattipusokhoz való me
rev ragaszkodás i s , amelyről tervezőintézeti vonatkozásban már említést tettünk. A vállalati, Üzemi könyvtárak esetében a meg
rendelendő folyóiratokat általában egy ember - a főmérnök, a műszaki osztályvezető - jelöli k i , é3 ezért a szükséges folyó
iratválaszték biztosítása majdnem kizárólag egyedül a kijelölést végző dolgozó műszaki kultúrájának függvénye. Feltűnő jelenség - ami ugyancsak a folyóiratválaaztók nem-ismerésére vezethető viasza -, hogy épitőipari kivitelező tevékenységet folytató vál-
l a l a t o k tulnyomőrészben, sok esetben pedig kizárólag építőmű
vésze ti-tervezési tárgykörű folyóiratokat igyekeznek megren
d e l n i . £ ezándékok elhárítására a "Kultúra" által s z a b o t t meg- lehetősen rövid rendelési határidők osak korlátozott mérték
ben adnak módot.
íme a f e n t i e k r e néhány példát^/
Te rve zé- K i v i t e l e -
Vállalat megnevezése si-építő- zési f o - Egyéb összesen művészeti lyÓlrat
folyóirat
CSONGRÁDMEGYEI ÁÉV. 4 . - 4
HAJDUMEGYBI ÁÉV. 4 1 - 5
BŰR30DUEGYEI ÁÉV. 5 - - 3 SZOLNOKMEGYEI ÁÉV. 1 - - 1
Végűi pedig érdemes megvizsgálnunk a folyóiratok k i h a s z nálásának fokát. E célra a Mélyépterv kiválóan működő könyv
tárát és dokumentációs részlegét választottuk k i . A könyvtár saját mérése s z e r i n t a folyóiratkölosönzések a z 19*39* Január 1 . és 1939. Juniue 3o. közötti időben a következőképpen o s z l o t t a k megt
Hónap S z o v j e t Népi dem. Nyugatnémet Angol F r a n c i a
JANUÁR 53 19 135 137 82
FEBRUÁR 42 13 139 123 62
MÁRCIUS 59 25 167 160 75
ÁPRILIS 68 17 173 2o4 82
MÁJUS 49 13 181 164 79
JÚNIUS 53 19 136 163 87
ÖSSZESEN1 324 l o 4 951 951 467
Érdekes következtetéseket vonhatunk l e , ha a vizsgált időszak során nyelvterületenként nyilvántartott kölcsönzések mennyiségét egybevetjük a tárgyévre megrendelt folyóiratok nyelvterületenkénti /százalékos/ megoszlásával.
2/ A táblázatban c s a k devizáé folyóiratok e z e r e p e i n e k .
Szovjet Népi dom. Nyugatnémet Angol Franoia köles. folyŐ- köloa, folyé- köles, folyó- köles.folyó- köles.folyó-
% I r a t $ % t r a t $ $ i r a t % % i r a t % % i r a t )6 11,6 15,4 3,7 18,8 33,3 24,8 54,5 27,3 16,9 13,7
A táblázatból a német és angol nyelvterületi! folyóiratok intenzív forgalma állapitható meg. A s z o v j e t folyóiratok kölcsön
zése lanyhább, a népi demokratikusaké pedig elenyésző.
Hogy e z t elsősorban a nyelvtudás hiánya, nem pedig az érdek
lődés hiánya okozza, a következőkkel b i z o n y ! t h a t j u k t
Megvizsgáltuk az Építésügyi Dokumentációs I r o d a által két hónap /1960.január és február/ a l a t t készített f o l y ólratcikk- forditáeok megoszlását. Az eredmény a következői
1960. j a n . l . és f e b r . 28. Szovjet éa népi Nyugati folyőirat- között készült folyóirat- demokratikus f o - oikkek alapján oikk-forditáaok ezáma lyőiratcikkek
alapján
279 148 /53
$1
331 /47 */Ha ezeket az adatokat a hazánkba érkező folyóiratok arányá
v a l összehasonlítjuk, az alábbi képet kapjuki
Szovjet és népi demokratikus m Hyugati
1960-ban beér- Elkészített 1960-ban beér-Elkészített kező folyóira- forditáBok kező folyóira- fordítások tok aránya, j£ aránya, % t o k aránya, $ aránya, %
28,5 55,o 71,5 47,o A s z o v j e t és népi demokratikus folyóiratok iránt megnyil-
vánuló érdeklődést meggyőzően b i z o n y l t j a , hogy a lényegesen kisebb folyóiratválaaztőkból /28,5 %/ több forditáe /53,o %/
készül, mint a sokkal gazdagabb /71,5 V n y u g a t i folyóiratvá
lasztékból.
Ha a forditások rendelésében megnyilvánuló érdeklődés e l l e nére a folyóiratok könyvtári forgalma mégis osekély, akkor ez főleg a n y e l v i s m e r e t hiányának, a dokumentélő-feltáró munka f o gyatékosságainak tudható be.
F e n t i e k e t összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a tárca - vállalatokhoz járó folyóiratok felhasználása nem t e l j e s e n k i e
légítő. Hem kielégítő a folyóiratok megoszlása sem. Aránylag ke
vés f a j t a folyóirat érkezik, az összes megjelenő folyóiratoknak osak kb. 25 ?í-a. Feladatunk, hogy 196l-ben többféle folyóirat előfizetését biztosítsuk - akkor i s , ha egyes intézmények a már hosszabb i d e j e járó, de munkájukhoz nem feltétlenül szük-
•eges /de "órdekeB"/ folyóiratokat nem fogják megkapni. Ezzel egyidejűleg k i k e l l a l a k i t a n i a kutató- ós főleg a tervezőin
tézetek könyvtárainak profilját /gyűjtőkörét/, a kutató- éa tervezőintézetek közötti kölcsönzési r e n d s z e r t , a későbbiek során pedig egyes folyóiratok /és természetesen más dokumentu
mok/ m i k r o f i l m e n velő szétküldését.
A mai és évek óta fennálló rendezer nem elég gazdasá
gos. Ha figyelembe vesszük a folyóiratok számát és az azokat nemoaak nézegetők, hanem valóban olvasók vagy tanulmányozók számát, igen rossz arányt állapithatunk meg. Olyan u j elosztá
s i r e n d s z e r t k e l l kidolgoznunk, amely a jelenleginél többféle folyóirat megszerzését és gazdaságosabb kihasználását biztosít
j a . F e l k e l l deritenünk a hazánkba eddig még nem járó, fontoaabb épitéeűgyl szakfolyóiratok rendelési lehetőségeit, és gondoskod
nunk k e l l előfizetésükről. Ha e tevékenységűnket módszeres koor
dináló munkával kötjük össze, néhány év a l a t t Jelentékeny mérték
ben kibővíthetjük az építésügyi folyóiratok hazai bázisát.
Hémeth Béla - Z i r o z Péter
Németh.B.^- Z l r e z . P.tÜbergioht der Beschaffung der F a e h z e i t s o h r i f t e n i n den Untorachnan^en der B a u i n d u s t r i e
Verfusser habén d i e T e i l u n g der von den ungarisohen bau-und b a u e t o f f i n d u s t r i e l l e n B e t r i e b e n , Planungs- und F o r s o h u n g s i n s t i - t u t e n abonnierten F a e h z e i t s o h r i f t e n s t a t i s t i s c h untersuoht und daraus den Sehluss gezogen, dass nur etwa 25 % der ersoheinenden F a e h z e i t s o h r i f t e n , nelohe s i o b mit Fragen des Bawresens befassen, nach Ungarn g e l a n g t . B i e zur Verfügung etehenden f l n a n z i e l l e n und wührungspolitiechen Möglichkeiten würden d i e Einführung einee bedeutend grösseren Sortiments von Z e i t s o h r i f t e n g e e t a t t e n , d i e s w i r d Jedooh duroh den Sovinismus e i n z e l n e r B i b l i o t h e k a r e , duroh d i e konservative Anschauungsweise eines T e i l s der technisohen A r b e i t e r v e r h i n d e r t .
Was d i e p a r a l l e l e n Zeitschriftenabonnements anbelangt, i a t d i e Lage b e i den Planungsbüros am ungünstigsteni wenn man d i e Daten der untersuchten 6 Planungsbűroe a l a Basis b e t r a c h t e t , eo kann f e s t g e s t e l l t werden, dass 32,6 % der insgesamt abonnier
t e n Z e i t s o h r i f ten i n mehr a l s einemExemplar e i n t r e f f e n .
Es i s t bemerkenswert, daes - obwohl i n den s o z i a l i s t i s c h e n Landern weniger B a u z e i t s o h r i f t e n eraoheinen, a l a i n den k a p i t a - l l s t i s o h e n Landern, - der A n t e i l der aus e o z i a l i s t i e c h e n Z e i t - s c h r i f t e n Űbersetzten A r t i k e l dooh gröseer i s t .
Die Untereuchung der Z e i t s o h r i f t e n t e i l u n g l i e f e r t d i e E r - fahrung, dass dae gegenvrartige Verteílungaayatem n i o h t w i r t - e c h a f t l i c h i a t . Es muss d i e Ausarbeitung eines Systems ange-
• t r e b t worden, welches d i e l i e s t e l l u n g raohrerer Z e i t s o h r i f t e n - a r t e n a l a biaher ermöglioht und eine bodeutende Erweitorung der ungarisohen Basis auslandischer B a u z e i t s o h r i f t e n s i o h e r t .
