• Nem Talált Eredményt

Az amerikai Textilipari Információfelhasználók Tanácsa megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Az amerikai Textilipari Információfelhasználók Tanácsa megtekintése"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

Beszámolók, szemlék, közlemények

Az amerikai Textilipari Információfelhasználók Tanácsa

Az Egyesült Államokban a 60-as évek elején a textilipari információellátás ugrásszerű fejlődésnek in­

dult: a Massachusetts-i Műszaki Egyetemen és a Char- lotlesville-i (Virginia/ Textilipari Intézetben egy-egy át­

fogó szaktezaurusz! dolgoztak ki és ezzel párhuzamosan számítógépes adatbázisokat szerveztek.

A textilipari szakemberek, könyvtárosok és a szolgál­

tatások közötti kapcsolat egyre intenzívebbé vált; a felhasználók találkozókon közölték észrevételeiket, ja­

vaslataikat a szolgáltatások képviselőivel. Ilyen találko­

zók eredményeként született meg 1969-ben a Textilipari Információfelhasználók Tanácsa (Textilé Information

Vsers Comdl, TIUCJ.

A TIUC 1969 májusában tartotta elsó ülését, amelyre 15 vállalat illetve szervezet küldte el képviselőit, és további 10 jelezte érdeklődését a megbeszélések eredmé­

nyei iránt. Az ülésen meghatározták a szervezet céljait, melyek közül a legfontosabbak:

a textilipari kurrens és retrospektív információs szol­

gáltatások fejlesztésének elősegítése;

fórum biztosítása a textilipari információt érintő tapasztalatcserék számára;

tanácsadás a meglévő és tervezett szolgáltatások szá­

mára a textilipari felhasználók szempontjai alapján.

A TIUC nyitva áll mindazok számára, akik intézmé­

nyeik szervezeti keretein belül a textilipari információ­

szolgáltatásban valamilyen módon érdekeltek. Jelenleg a tagság 4! amerikai és külföldi intézmény képviselőiből tevődik össze.

A TIUC szervezeti felépítését sajátos, kötetlen szerke­

zet jellemzi: elhagyták a megszokott elnök, elnökhelyet­

tes, titkár stb. tisztségeket, a szervezet élén 6 tagú irányító bizottság áll, különböző textilipari ágak képvise­

lőiből. Az ülések elnökei ülésenként változnak; titkárt, pénztárost ideiglenes jelleggel választanak. Tagsági díj nincs, a költségeket az ülések részvételi díjából fedezik.

Üléseket évente kétszer tartanak, amelyek általában n y i t ülésekből (szolgáltató vállalatok jelentései, szimpóziu­

mok) és zárt ülésekből (a jelentések elemzése és meg­

beszélése) állnak. Az ülések anyagát publikálják.

A szolgáltató vállalatokkal való folyamatos kapcsolat­

tartás céljából a TIUC szakbizottságokat hozott létre. A bizottságok munkája talán a legértékesebb: javaslataik

nyomán a szolgáltatók fejlesztik szolgáltatásaikat, esetleg újakat hoznak létre.

A bizottságok néhány eredményes kezdeményezése:

az Institute of Textilé Technology növelte Textilé Technology Digest című referál ól apjában a referátumok terjedelmét, az egyes számok címlapján feltüntette a referátumok sorszámait, kiszélesítette a lap kereskedelmi és piaci szakterületét;

szorgalmazták a külföldi textilipari irodalom fordítá­

sát, így 1972-ben a fordítási bizottság támogatta a Melliand Textilberichte című folyóirat teljes lefordítását:

a fordítást végző Ralph McElroy vállalat számára reklá­

mozás és marketing útján biztosította a megfelelő számú előfizetőt;

a Chemical Abstracts CA Selects címen textüipari szelektív információterjesztést indított;

javaslatokat tettek az Institut Textilé de France-nak a TITUS adatbázis módosításaira.

1973-ban megalakult a Textilipari Könyvbizottság, amely 1975-ben átfogó szakbibliográfiát adott k i . A bibliográfiát folyamatosan korszerűsítik, és tervezik újabb kiadását.

A TIUC 12 szimpóziumot szervezett megalakulása óta, ezeknek fő célja a textilipari információforrások szélesebb körű megismerése volt.

Nem lenne teljes a kép, ha nem szólnánk a TIUC kudarcairól is. Legnagyobb csalódása az volt, mikor Textilé News Index projektjét nem tudta kivitelezni, mert az amerikai textüipari intézmények (a TIUC tagokon kívül) képtelenek voltak az üzleti marketing irodalomról tájékoztató index megjelentetéséhez szüksé­

ges évi 200 dollárt előteremteni. Ezenkívül értetlenség, idő- és pénzhiány miatt számos további kezdeményezés hiúsult meg.

E kudarcok azonban eltörpülnek az eredmények mellett. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy a TIUC erőfeszítései nyomán az információs szolgáltatásokban bekövetkezett változások mind az amerikai textilipar, mind a szolgáltató vállalatok számára rendkívül haszno­

sak voltak.

/BALL, D. L . : The Textilé Information Users Council.

Its history, purpose and activities - Special Libra- ries, 69. köt. 2. sz. 1978. p. 66-70./

(Nóvák István)

584

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

1999 óta jelenik meg a HAPLR (Hennen’s Ameri- can Public Library Ratings), amely hat input és kilenc output alapján állít fel sorrendet az amerikai könyvtárak

Hennen Jr., a Waukesha County (Wisconsin) Federated Library igazgatója a röviden HAPLR- nak (Hennens' American Public Library Ratings) nevezett könyvtári rangsort

A motorikus járművek legfontosabb üzemi anya- gából, a benzinből is a gépjárműállomány nagysá- gának megfelelően tetemes mennyiség fogy el az Egyesült Államokban. Az

hét tartamára munkát szerezzenek maguknak, a burzsoá statisztika nem tekinti munkanélkülieknek, hanem foglalkoztatottaknak minősíti. Ezeket az adatokat is a Bureau of

Lásd, olyan szegények, ugy elöregedtek, aztán senkijük sincs Polly, senkijük, és...” Én persze ezalatt már egészen elszé- gyenlettem magamat, s tudja Isten, hogyan történt,

Olyan kérdésekre keressük a választ, mint például, hogy mit jelent az innováció fogalma az oktatás területén, mennyiben alkalmazhatóak itt

Mert a Feri nem volt olyan majrés, mint mi, a többi tizenkét éves – igaz, ő évvesztes volt, így volt fél év előnye, de akkor is –, szóval mint mi, akik mind- annyian

bázis-előállítóknak vagy olyan magas díjakat kell az EURONET-nek felszámítani, hogy csökkenthessék az amerikai felhasználói díjakat, legalábbis addig, amíg a