Az állami statisztika időszerű módszertani problémái

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

KULFULDI STATISZTIKAI IRODALOM'

A STATISZTIKA ÁLTALÁNOS ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA

AZ ÁLLAMI STATISZTIKA

IDÖSZERÚ MODSZERTANI PROBLÉMÁI

(Nekotorüe aktual'nüe metodologlcseszkie proble—

mü goszudarsztvennoj sztatisztiki.) Moszkva — Hel- szinki. 1980. Szovet Ékonomicseszkoj Vzaimopomoscsi Szekretariat. Central'noe Sztatiszticseszkoe Bjuro Fin—

Ijandíi. 192 p.

A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá- nak Titkársága és a finn _Központi Statisztikai Hivatal közös cíkkgyűjteményt készített a sta- tisztika területén megvalósuló együttműkö- désre vonatkozó egyezmény alapján. A kö- tetet !. Rüzsov, a KGST Titkárság Statisztikai Osztályának vezetője és 0. E. Niitamo, a finn Központi Statisztikai Hivatal igazgatója

szerkesztette.

A cikkgyűjtemény célja, hogy az általános egyezmény szellemében tapasztalatcserét biz—

tositson a statisztikai módszertani problémák feltárása, a különböző társadalmi—gazdasági rendszerű országok két— és sokoldalú statisz—

tikai együttműködése érdekében. Az együtt- működés a statisztika olyan fő területeit érin—

ti. mint a gazdaságstatisztika, a társadalom- statisztika, a demográfia és a környezetsta- tisztika.

A tapasztalatcsere elősegíti a statisztikai adatok összehasonlíthatóságának javítását.

következésképpen a különböző társadalmi—

gazdasági rendszerű országok gazdasági,tár- sadalmi. tudományos és kulturális fejlődési folyamatainak jobb, mélyrehatóbb megisme—

rését, az európai biztonsági és együttműkö- dési értekezlet záróokmányának szellemével összhangban. Ezt a gondolatot a cikkgyűj- teményhez fűzött .,Előszó" is rögzíti.

A cikkgyűjtemény hat témakörre terjed ki.

ezek néhány elméleti és módszertani koncep- cióval foglalkoznak, továbbá a KGST-orszá- gokban és Finnországban használt statiszti- kai mutatószám—rendszerek kidolgozásához és

' A Statisztikai Szemle 1962. júliusi számától kezdődően a "Statisztikai

alkalmazásához kapcsolódó gyakorlati és szervezési kérdéseket érintik, témakörönkéntz cikkpárok közzétételével. Minden cikkpár egyike a KGST-országok összessége vagy va—

lamelyike által a statisztikai mutatók egysé- ges komplex rendszereinek létrehozásában és felhasználásában szerzett tapasztalatokat is- merteti, mig a cikkpár másik tagja feltárja a Finn Köztársaságnak a rokon munkaterüle- ten szerzett tapasztalatait. Számos esetben utalás történik az ENSZ nemzetközi szerve—

zeteinek statisztikai gyakorlatában használt hasonló osztályozásokra és módszerekre, az ezekkel való kölcsönhatásra.

A cikkgyűjtemény első fejezete a .,Statiszti- kai osztályozások és nómenklatúrák" témájá- val foglalkozik. ,.A KGST-országok statisztikai munkájában alkalmazott osztályozások és nó—

menklatúrák" című cikk szerzője B, Koch, a Német Demokratikus Köztársaság Állami Köz—

ponti Statisztikai Hivatalának osztályvezetője A fő figyelmet a népgazdasági szempontból különös jelentőségű osztályozások és nómen- klatúrák leírására forditja. A statisztikai mu- tatók komplex, egymással kölcsönhatásban le—

vő rendszereit jellemző fogalmak és számí—

tási módszereik egységesítése elősegíti az olyan egységes, megbizható információs bá—

zis kialakítását, amely a KGST-országok nép- gazdaságának összehangolt fejlesztését szol- gálja. Vázoljo az ipari és mezőgazdasági ter—

mékek általános osztályozási rendszerét, mely az osztályozás minőségileg új típusát képvi- seli: figyelembe veszi a KGST-országok kö- zötti gazdasági és tudományos—műszaki"

együttműködés jelenlegi szintjének komplex jellegét. Az osztályozás arra hivatott, hogy fel—

váltsa a különböző statisztikai munkaterüle- teken korábban használatos árunómenklatú- rákat. A cikkpár másik tagjaként ]. Kaarti- nen, a finn Központi Statisztikai Hivatal szak-

lradolmi Figyelő"-ben () külföldi statisztikai könyvek és folyóiratcikkek ismertetését havonta közli.

A Külföldi statisztikai irodalom egyes fejezetein belül az anyag általában könyv- és folyóiratcikk—

Tsmertetésekre tagolódik. (Ezeket ' választja el egymástól.) Az ismertetések szerzők. illetve ahol szerző nincs. a címek betűrendjében következnek egymás után.

fiáé? i

.—3iii

itt, É gif STATISZTIKAI lRODALMI FIGYELÓ

értője ad tanulmányában általános jellemzést azokról az alapvető osztályozásokrál és nó- menklatúrákról, amelyeket Finnországban a statisztikai munka szervezése során hivatalos szabványként használnak. A statisztika Finn- országban decentralizált: statisztikai adatokat 30 kormányíntézmény gyűjt és dolgoz fel, ez- ért az osztályozások és nómenklatúrák egysé- ges felépítése és egyöntetű alkalmazása fo- kozott jelentőségű, csak így biztosítható az adatok összehasonlíthatósága. Ezzel össze—

függésben érdeklődésre tarthatnak számot a finn statisztikusoknak OZOKX "a nézetenaamef lyek a nemzeti és a nemzetközi osztályozások összekapcsolásának problémáira és a nemzet közi együttműködés során szerzetttapasztalá tok ésszerű hasznosítására vonatkoznak

, A következő téma a népgazdasági mérle—:

gekés a, nemzeti számlák legfontosabbmrobea lémáivol foglalkozik. E témakörei gazdasági-", statisztika művelőinek; számáraxfdntos ism —r*, retanyagot tartalmaz._me*rt a népgazdasági:

mérlegrendszer a Szocialista *újratermelés fel—**

tételei között, a nemzeti számlák x'renclszereÉ pedig a piaci gazdálkodás feltételei között a legáltalánosabb eszköztárként:használatos—l"

Mindkét elszámolási rendszer vezető szerepet tölt be a különböző társadalririi—gazdasági:

rendszerű országok gazdasági "fejlődésében elért makuoszintű gazdasági "elemzésben; vési így a nemzetközi statisztikai-*együttműködés- egyik legfontosabb tárgyává váltak. Az] e fejezetbenltalálhdtá cikkek jól megvilágítják—"' e két elszámolási rendszer koncepaiőiban jiea lentkező azonosságokot— és.:küllönbsiésgeketmési ez számos esetben megkönnyíti a :snéejzzgazdam sági mérleg és a "nemzeti számlákurréndszea rei nemzetközi szintű *összetkapcis'olásáhbz f —, ződő—módszertani problémák megértéséth "f—

r.,A* KGST-országok népgazdasági mérlege összeállításának Statisztikai módsize—ntanasxtegéx lesztése -és—rtökéletesítése" "című—'"Cikkébanf ili Ivanov. a KGST Titkárság munkatársa a fő, figyelmet azokraa konkrét lépésekl'e össz- pontosítja, amelyeket a Statisztikai Együttmű- ködési, Állandó Biztzttság tett; a ntájat,—zatalaságúx mérleg alapvető mutatóiifbanrejlő elerrizésk lehetőségek feltárására és a magasabb nem—

zetközj összehasonlithatáság biztasitására A

népgazdasági; mérlegeknek — a: KGSTvországak számára egységes rendszerét 1967vben, dol- gozta ki;, s továbbfejlesztése ésixökéleteSltéíe szorosan kapcsolódik alégfontosabb népga vi gazdasági mutatók kidolgozásához Ezzélö ? szefüggésben a nikkteivet a; népgazdasági mérleg módszertanának egysegesíteseveliosz—

szefüggő néhány konkrét kérdéSt, nevezete—

sen azanyagi és, .a nemanyagiBzféra elkiín lönítését, az anyagi szférához tartozó ága-

zatok feléaitését wstb , *k ; .:m.

E cikk párja ,.A finn nemzeti számlál gv—

gazdasdgt elemzes tPog ' _bíifjm szerzője: E. 005, a finn Kozponti'

Statí szt! kal

Hivatal munkatársa — képet ad a gazdasági tevékenység számbavételi rendszere működé—

sének finnországi módszertani alapelveiről.

Ezek az alapelvek a gazdasági mechanizmus szervezeti sajátosságaira épülnek, egészében véve megegyeznek az ENSZ által a nemzeti számlák rendszerének felépítésére vonatkozó—

an 1968-ban jóváhagyott ajánlásokkal, és fi- gyelembe veszik az ENSZ által az elmúlt években kimunkált új alapelveket is. lgen fí- gyelemre méltó a cikknek az a része. amely a finn statisztikusoknak a nemzeti számlák Afoüáübfdjlés'itésété vonatkozó nézeteit. vala- mint az ebben az irányban végzett vizsgá- ismerteti. Ennek, keretében a cikk

" állami irányitó szervek tevékenysé—

gét jellemző mutatók és a pénzügyi mutatók statisztika étéh'ekitök—éle sítését, a változdtl'an alkalmazasat" különböző aggregátumok kiszamitasaisoran, valamint a szál áltatás k értékének sz " "

[%% *

nek

szekapcso sára vonatkozótovábbi itel

cseréhez '

*A ,,

tett

Finnorszagban! rendszeresen végzett

számláiások szervezési és modszertami sajá—

fasságait. '

F. Hagemann, a Német Demokratikus Köz—

társaság ÁllamiKözponti Statisztikai Hivata—

la Összeírási Igazgatóságának vezetője A népstór'tnlálázsok módszertani alapjai " a "KGST—"' cmagwmw Című cikkében rámutat arra", hogy" a nepuámlálások alapelveinek egi/sé- geisitése lehetővé teszi a komplex" összeha—

sonlító delmográfiai _rforrásokből szármáíó gazdaságiir-és"társadalmi információk nye—ré—

sét. Ezen információk széles körű felhaszná- lása céljából a KGST- országok továbbfejlesz—

tettékegyüttműködéSüket, *és a "nyert:"inforrriá- ciáfv'oltaxmen'exés tartalma kielégíti a népese—

désstatisztika területén folyó nemzetközi , együttműködés követelményeit_is. ,, —

P. Mar/(el innék a finn Központi Statisztikai Hivatal munkatársának cikkéből; megismer—

hetjüknhbgyanalkalmazzák Finnországban az ENSZe—enek a népszámlálások lebonyolításával, összefüggő szervezési és módszertani nemzet—

közi ajánlásait. A népszámlálási" adatrend—"

szériása népességnyilvántartás adatrendsle—

rexáüwkapmolá sának ileirá—saikülönösen *íér-"

dekesgvféfkirrtettel:"arra., hogy ( azt 900" 1975:

és1986; évi "népszámlálások utapasztalatait

együttesen vögzliti:

A cikkgyűjtemény következő témája a ház-

mwsstatisztlkamegszervezemvel, foglalkozik.

"N*vavjewm és Finnorszagrpeld 'án aie—ikke (l"beiű'ütátjb. Wagi/án s ezlk * la,—;, kamera,eletszimanalanak; .vakpzaSat *, woman

SJ'ATLSZTI KAI; ral RODALMI, FJ GYELÓ

923

követő statisztikát—p amely számos demográfiai és gazdasági, ismérv komplex tanulmányozá—

sára iskiterjed._ lgy például felméri acsalád

(háztartás) nagyságát, a jövedelmek és a költ—

ségek szintjét. —a-jővede_lemforrásokat, a költ-

ségszerkezetet stb. A szevjet húztazrtástatiszx tikát D. Dumnov, a Szovjetunió Központi Sta- tisztikai Hivatalának, osztályvezetője ismerteti.

A tanulmány elsősorban szervezési kérdések- kel foglalkozík. bemutatja a háztartások ki- választásának technikáját. ;; minta reprezen- tativitását szavatoló módszereket A finn ház- tartásstatisztikóbdn lkalmazatt mutatószámo- kat E. Linnai/á és L'; Tennilö (a finn Központi Statisztikai Hivatal alosztalyvezetaje. illetve szakértője) ismertetik, A haztartasstatisztika—

val szemben támasztott igények Finnország—' ban is fokozódnak; ezt jól illusztrálja a to- nulmány egyik lóblójgj amely visszatekintő áttekintést ad az 1908 és ,1976 között végzett háztartásstatisztikai felvételek legfőbb vonó—

sairól.

A társadalomStatisztikai fejezet egyrészt, a KGST által kimunkált _mutatóSzam— rendszer gyakorlati alkalmazása során nyert magya;

tapasztalatokat ismerteti dr. Andorka Rudolf a Központi Statisztikai Hivatal osztályvezető- je tanulmányának közzétételével. másrészt O.

Niitamo, afinn Központi Statisztikai Hivatal igazgatója és T. Leppo, a finn Központi Sta- tisztikai Hivatal osztályvezetője közös munká- ja révén ismerteti meg az olvasót azokkal körülményekkel amelyek Finnországban meg- határozták (: tarsadalomstatisztikdl mutató—

számrendszer kidolgozását ,—

A finn szerzőpáros tanulmánya" beszámol arról, hogy az_ l970—es-évekreleje'n— kialakult gazdasági helyzet Finnországban is serkent tőleg hatott ,a társadalmi kérdések. a szocián lis viszonyok tanulmányozására. Ez maga után vonta (: társaolalmi problémák vizsgálatával foglalkozó statisztikai ágazat fejlesztésére vo,—

nat—ko'zo koncepció, kidolgozását, amely a je- lenségek feltárására és—elemzéséreegyaránt kiterjedt. A koncepció a_továbbiakban alapul szolgált ammutatőszómfrend'szer kialakitásá—

hoz, majd ,fokozatosx bevezetéséhez—. _A tanul,-:

mányt a-— lakosság életkörülményei re, '— élet-_

színvonalára vonatkozó,,aclatok egészítik ki.

,A cikkgyűltemén—y hatodik ,témájábanra kör:

nyezetstatis'ztikaegyes kérdéseit— _*ismer;tetik_ (a szerzők. ..A környezetstatisztika fejlesztésének néhény aspektusa-: au KGST-tagországokban?

című cikkben Barta-* Barnabás, a'1 Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese magyar példa n mutatja—:, tbe—fon %a , folyamat—ati— amely- nek során megszervezték néhány—, tényező emberi környezetke gyakorolt hatásának sto—_

tisztikai vizsgalatót. E munka során termé- szetszerűle'g;.crKGST országok környezetün—

tisztikai mutataszam—rendsaerenek ajánlásai is ervenyesultekt,Felhiwaa figyelmet a; kÖIj nyezet Szen nyeződésével ka pcsol'a tos—a néhó ny

megoli—viz l€l$D§égrlFe1mdf;tanulmányt?mbemwtdtjar azokat az, összehangolt intézkedéseket, is.: _a- melyeket Magyarországon az állami: szervek a.,környezetvédelme érdekében hoztak.

e;;,A Leino/lennek; a finn KöízpontiStatiszti—

kai Hivatal fomunkatarsanak rósa a finn kör-_

nyezetstatisztikm helyzetéről, _és (fejlesztési problémáiról számol beazA' fejlett ipari orszá—4 gokhaz képest,.Flnnorszógban a környezetstaa tisztikar fogolomköre-lviszonylagbővebb, és túlhaladja a szokványos, közelítéskereteit A statisztikai megfigyelés, feladatait az ember és a környezet kölcsönhatásának figyelembe- vételével jelölik ki, a környezet fogalmán egy—

aránt értve mind atermészetes. mindpedig a, mesterséges (azaz az ember, által létreho- zott) környezetet , '

Az adatok gyűjtését a finn Központi Sto—, tisztikai Hivatal más főhatóságokkal együtt- működve végzi. a számszerű eredmén—yek ősz- szeállitósában és az elemzésekkészítésében azonos alapelvek szerint —

(ism: Kovács Tamásne)

r_MAL'GRANGE. P.: ,

ÉS A TERMELÉSI TENYEZÖK KERESLETE

(Fogatlan: de produgtion et de demande, des foc- teurs: ,auelaues contributions.) — Anna/es de I'INSÉÉ

1980. 38—39. sz.r5716 p.

Malgran§e rövid tanulmánya tulajdonkep- pen bevezetése és összefoglalása a folyóirat—

ban található cikkeknek) amelyek a terme- lési függvényekkel és a termelési tényezők ke—

resletével foglalkoznak..Malgrange cikkének az a célja. hogy a termelési függvénytéma- kör általános fogalmaival. a termelési függ—

vények fejlődésével (ezen, belül is főleg a Cobb7Douglas-féle függvénnyel), a függvény különböző _,tlpusaival, (: hosszú. és a rövid tá—

vá, vizsgálatok szempontjaival foglalkozzék, A makroökonómiai szintű termelési függ- vényeka nemzetgazdaság vagy, az, ágazat termelésitényezái, mindenekelőtt az allóesz—

közök és az élőmunka, valamintci termelési eredmények közötti kapcsolat vizsgálatával fogholkoznak s rendszerint a termelési, ténye—

zők helyettesíthetőségére és a technikai fej- lődésre, vonatkozóan is- információkkal szol—

gátnak A tárgykör teljesebb, vizsgálatához hozzátartoznak a termelési, tényezők keresle- tia—limalatuviszonyarval azok költségeiveLG beruházási, kereslettel, ,a munkaerőpiac ala—

kulásaval: a vállalati magatartasokkal fog-

lalkozó problémák is.

A szerző mindenekelőtt a ,ermelesrfugg—l vény-tipusok hátterében álló, közgazdasági feltevéSeket tekinti út— Azújabb függvénYll- pusok között kiemelt helyet, foglalnak elaz ún.tőkeévjóratas modellek, amelyek a ter.-