III. Utasítások, jogi iránymutatások
17/2009. (XII. 4.) MeHVM utasítás a Miniszterelnöki Hivatal Szociális Szabályzatáról szóló
5/2005. MeH KÁ utasítás módosításáról 20383
96/2009. (XII. 4.) HM utasítás a Többnemzeti Integrált Üzemanyag-ellátó Alegységben történõ
szerepvállalás lehetõségeit vizsgáló bizottság létrehozásáról 20385
19/2009. (XII. 4. ) KvVM utasítás a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium számviteli politikájának jóváhagyásáról, valamint a pénzkezelési szabályzat és a felesleges vagyontárgyak hasznosításáról, selejtezésrõl és a leltárkészítésrõl és leltározásról szóló szabályzat közzétételérõl szóló 13/2009. (IX. 16.)
KvVM utasítás módosításáról 20387
41/2009. (XII. 4.) KHEM utasítás a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjérõl 20390 19/2009. (XII. 4.) NFGM utasítás a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Szervezeti és Mûködési
Szabályzatáról 20402
13/2009. (XII. 4.) ÖM utasítás az Önkormányzati Minisztérium Egyedi Iratkezelési Szabályzatának
kiadásáról szóló 17/2008. (HÉ 53.) ÖM utasítás módosításáról 20433
2/2009. (XII. 4.) PM irányelv az államháztartási belsõ ellenõrzési standardokról 20436
V. Személyügyi hírek
A Honvédelmi Minisztérium személyügyi hírei 20445
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium személyügyi hírei 20445
Álláspályázatok
Budapest Fõváros XII. Kerület Hegyvidék Önkormányzata pályázatot hirdet
a Hegyvidéki Helytörténeti Gyûjtemény és Galéria igazgatói állására 20446 Fertõrákos Község Önkormányzatának Képviselõ-testülete pályázatot hirdet
jegyzõi munkakör betöltésére 20447
VI. Alapító okiratok
A Magyar Mozgókép Közalapítvány alapító okirata (a módosításokkal egységes szerkezetben) 20448
VII. Pályázati felhívások
Az önkormányzati miniszter pályázati felhívása az egycsatornás gyûjtõkémények (termofor kémények)
felújításának támogatására (Kódszám: LFP-2009-LA-7) 20458
Az önkormányzati miniszter pályázati felhívása a távhõvel ellátott lakóépületek lakásonkénti hõfogyasztásának szabályozására és mérésére alkalmas eszközök beszerelésének támogatására
(ÖKO-program) (Kódszám: LFP-2009-LA-9) 20460
Tartalomjegyzék
HIVATALOS ÉRTESÍTÕ 59. szám
A M A G YA R K Ö Z L Ö N Y M E L L É K L E T E 2009. december 4., péntek
A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány 2010-es pályázatai 20463 A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal pályázati felhívása bányászati jog megszerzésére 20466
VIII. Közlemények
Az Állami Számvevõszék közleménye 20471
Az egészségügyi miniszter közleménye
az Egészségügyi Minisztérium, valamint az irányítása alatt álló intézmények és államigazgatási szervek
szolgálati titokköri jegyzékérõl 20472
A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsának közzétételei Tanácsi határozatok
DH/23158-10/2009. számú, az országos szintû IP-bitfolyam-hozzáférési nagykereskedelmi szolgáltatás
díjának meghatározása retail minus módszer alkalmazásával (UPC RM 9) tárgyban hozott határozat 20473 DH/25121-1/2009. számú határozat, adatszolgáltatási kötelezettség elõírása mûsorterjesztés piacon 20483 DH/25121-2/2009. számú határozat, adatszolgáltatási kötelezettség elõírása a mûsorterjesztési piacon 20505 DH/25121-3/2009. számú határozat, adatszolgáltatási kötelezettség elõírása a mûsorterjesztési piacon 20528 DH/25121-4/2009. számú határozat, adatszolgáltatási kötelezettség elõírása a mûsorterjesztési piacon 20565 DH/25121-5/2009. számú határozat, adatszolgáltatási kötelezettség elõírása a mûsorterjesztési piacon 20586
A Tanács határozatának bírósági felülvizsgálata 20598
Végzések
A Tanács DH/29162-1/2009. számú végzése 20599
A Tanács DH/29175-1/2009. számú végzése 20602
A Tanács DH/29176-1/2009. számú végzése 20605
Bírósági határozatok
A Fõvárosi Ítélõtábla ítélete és végzése (DH/128/2008. sz. ügyben) 20608
A Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatalának közzétételei Közlemények
Tájékoztatás a piacfelügyeleti eljárásokban a Nemzeti Hírközlési Hatóság által hozott és a hatóság
honlapján 2009. október hónapban közzétett érdemi határozatokról 20613
Tájékoztatás a távközlési szolgáltatások nyilvántartásba való bejegyzések tényérõl 20615 Tájékoztatás a távközlési szolgáltatások nyilvántartásból való törlések tényérõl 20616 A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának közleménye
az elveszett, megsemmisült gépjármûtörzskönyvek sorszámáról 20617
Az MFB Fejlesztési Tõkealap közleménye értékesítési eljárás lezárásáról 20618
A Budapesti Szabadkikötõ Logisztikai Zrt. közleménye 20618
IX. Hirdetmények
Pártok pénzügyi beszámolója
A Magyar Szocialista Párt Baranya megyei 3. számú pécsi választókerülete
2009. október 18-ai idõközi országgyûlésiképviselõ-választásának elszámolása 20619 A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó tájékoztatója
az Európai Unió Hivatalos Lapjának magyar nyelvû kiadásában megjelent jogi aktusokról
(2009. november 19–25.) 20620
A Cégközlöny 48. számában (2009. november 26.) megjelent felszámolási eljárásokról 20626
Bélyegzõ érvénytelenítése 20714
Igazolvány érvénytelenítése 20714
III. Utasítások, jogi iránymutatások
A Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter 17/2009. (XII. 4.) MeHVM utasítása
a Miniszterelnöki Hivatal Szociális Szabályzatáról szóló 5/2005. MeH KÁ utasítás módosításáról
A Miniszterelnöki Hivatal Szociális Szabályzatáról szóló 5/2005. MeH KÁ utasítást (a továbbiakban: Szabályzat) az alábbiak szerint módosítom:
1. § A Szabályzat 3. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, ezzel egyidejûleg a d)–f) alpontok számozása e)–g)-re módosul:
[(3) Szociális juttatások:]
„d) évi egyszeri támogatás,”
2. § (1) A Szabályzat 4. § (2)–(3) bekezdései helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(2) A 3. § (3) bekezdés a)–c) és f) pontjaiban meghatározott szociális juttatások iránt kérelmet az a munkatárs terjeszthet elõ, akinek háztartásában az egy fõre esõ jövedelem bruttó összege nem haladja meg a mindenkori minimálbér négyszeresét. A kérelem benyújtásával egyidejûleg a munkatárs házastársa, valamint a háztartásában élõ egyéb, önálló jövedelemmel rendelkezõ családtag jövedelmét munkáltatói igazolás benyújtásával köteles igazolni.
(3) A 3. § (3) bekezdésében meghatározott szociális juttatások megadásáról, mértékérõl – az évi egyszeri támogatás, az illetmény-, illetve munkabérelõleg, valamint az iskolakezdési támogatás kivételével – a Szociális Bizottság javaslatának figyelembevételével a miniszter kabinetfõnöke dönt. A miniszter egyedi mérlegelési jogkörében – különös méltánylást érdemlõ esetekben – a Szociális Bizottság javaslata alapján az e szabályzatban foglaltaktól eltérhet.”
3. § A Szabályzat a következõ 27/A. §-sal egészül ki:
„Évi egyszeri támogatás 27/A. §
(1) A Hivatal a bruttó 300 000 Ft-ot meg nem haladó mértékû illetménnyel, illetve munkabérrel rendelkezõ, munkavégzési kötelezettség alól nem mentesített munkatársat – kérelmére – évente egy alkalommal támogatásban részesítheti.
(2) A támogatás iránti kérelmet a munkatárs tárgyév december 7-éig, írásban, a Szociális Bizottság elnökénél – az igazgatási szakállamtitkárnál – terjesztheti elõ. A benyújtott kérelem alapján a támogatás megítélésérõl, valamint annak mértékérõl az igazgatási szakállamtitkár dönt. A jóváhagyott kérelmeket az igazgatási szakállamtitkár a Pénzügyi és Számviteli Fõosztály részére megküldi, amely intézkedik a támogatás kifizetésérõl.
(3) Az igényelhetõ támogatás mértéke, a kérelmezõ jövedelmi viszonyaihoz igazodóan sávos mértékû, az alábbi részletezés szerint:
a) 0–150 000 Ft-ig terjedõ illetmény, illetve munkabér esetén legfeljebb bruttó 160 000 Ft, b) 151 000–250 000 Ft-ig terjedõ illetmény, illetve munkabér esetén legfeljebb bruttó 120 000 Ft, c) 251 000–300 000 Ft-ig terjedõ illetmény, illetve munkabér esetén legfeljebb bruttó 80 000 Ft.
(4) Az egyszeri támogatás, a munkatárs választása alapján hidegétkezési utalvány, vagy készpénz formájában kerül kifizetésre.”
4. § A Szabályzat 4. § (8) bekezdésében, 5. § (1), (2) és (5) bekezdésében, 17. § (3) bekezdésében, 20. § (7) és (8) bekezdésében, 22. § (6) és (7) bekezdésében, 23. § (12) és (13) bekezdésében, 27. § (6) és (7) bekezdésében, a 29. § (6) bekezdésében és a 30. § (4) bekezdésében a „miniszter” szövegezés helyébe a „miniszter kabinetfõnöke” lép.
5. § Jelen utasítás az aláírása napján lép hatályba, és a következõ napon hatályát veszti. Az utasítás közzététele a Hivatalos Értesítõben és a Miniszterelnöki Hivatal belsõ számítógépes hálózatán történik.
Budapest, 2009. december 2.
Dr. Molnár Csabas. k.,
a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter
A honvédelmi miniszter 96/2009. (XII. 4.) HM utasítása
a Többnemzeti Integrált Üzemanyag-ellátó Alegységben történõ szerepvállalás lehetõségeit vizsgáló bizottság létrehozásáról
A honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl szóló 2004. évi CV. törvény 52. § (1) bekezdés f) pontja alapján a Többnemzeti Integrált Üzemanyag-ellátó Alegységben történõ szerepvállalás lehetõségeit vizsgáló és a megalakítást elõkészítõ bizottság létrehozása érdekében az alábbi utasítást adom ki:
1. § Az utasítás hatálya kiterjed a Honvédelmi Minisztériumra (a továbbiakban: HM), a honvédelmi miniszter alárendeltségébe tartozó szervezetekre, valamint a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) feladattal érintett katonai szervezeteire.
2. § (1) A Többnemzeti Integrált Üzemanyag-ellátó Alegységben (Fuels Multinational Integrated Logistic Unit, a továbbiakban: Alegység) való részvétel lehetõségeinek vizsgálatára bizottságot hozok létre.
(2) A bizottság elnöke a HM Fejlesztési és Logisztikai Ügynökség Anyagi-technikai és Közlekedési Igazgatóság (a továbbiakban: HM FLÜ ATKI) igazgatója.
(3) A bizottság titkára a HM FLÜ ATKI Ellátási Osztály üzemanyag-szakterületért felelõs kiemelt fõtisztje.
(4) A bizottság tagjai:
a) a HM Haderõ-tervezési Fõosztály szakértõje, b) a HM Hadmûveleti és Kiképzési Fõosztály szakértõje, c) a HM Védelempolitikai Fõosztály szakértõje, d) a HM Védelmi Tervezési Fõosztály szakértõje, e) a HM Védelemgazdasági Fõosztály szakértõje, f) a HM Jogi Fõosztály szakértõje,
g) a HM FLÜ Programtervezési és Vezetési Igazgatóság szakértõje, h) a HM Közgazdasági és Pénzügyi Ügynökség szakértõje, i) az MH Összhaderõnemi Parancsnokság szakértõje, j) az MH Mûveleti Központ szakértõje.
(5) A bizottság tagjainak helyettesítésérõl a kijelölõ elöljáró gondoskodik.
3. § A bizottság elnöke a szakmai feladatok végrehajtása érdekében közremûködésre felkérheti az érintett szakterületek tárcán belüli, valamint az MH szervezeteinek képviselõit.
4. § A bizottság fõ feladatai felmérni:
a) az Alegységgel szemben támasztott követelményeket, a kialakítandó képesség mértékét és annak biztosítottságát,
b) az Alegységben szerepet vállaló nemzetek felajánlásait, a résztvevõkkel történõ együttmûködés lehetséges formáit,
c) az Alegység megalakításának, felkészítésének és idõben távolabbi készenléte fenntartásának, illetve esetleges alkalmazása során felmerülõ pénzügyi erõforrásigényt, az egyéb (vezetési, szervezeti, személyi, kiképzési, doktrinális, logisztikai, infrastrukturális) feltételek meglétét, a hiányzó erõforrások mértékét, biztosíthatóságát, a szakfeladatok beilleszthetõségét a hosszú távú tervekbe,
d) a vezetõ nemzeti szerepbõl adódó feladatokat és felelõsséget,
e) az Alegység MH-t érintõ személyi és technikai követelményeit és azok biztosítottságát.
5. § A bizottság mûködésének rendjét a bizottság határozza meg. A bizottság üléseit a feladatok függvényében tartja, melyrõl a bizottság elnökének döntése alapján a bizottság titkára értesíti a tagokat. A bizottság üléseirõl jegyzõkönyv készül, melyet a bizottság titkára a bizottság tagjainak az ülést követõ 15 napon belül küld meg.
6. § Az Alegység megalakításában érdekelt nemzetek felajánlásaikat és támogatásaikat a NATO Üzemanyag Bizottságán (a továbbiakban: NPC) keresztül teszik meg, mellyel a bizottság a HM FLÜ ATKI Ellátási Osztályán keresztül tart kapcsolatot.
7. § A bizottság jelen utasítás hatálybalépését követõ 15 napon belül megtartja alakuló ülését, és azt követõ 8 munkanapon belül elkészíti feladattervét, melyet a HM Honvéd Vezérkar fõnöke (a továbbiakban: HM HVKF), a HM védelmi tervezési és infrastrukturális szakállamtitkár (a továbbiakban: HM VTISZÁT) és a HM védelempolitikai szakállamtitkár (a továbbiakban: HM VPSZÁT) útján felterjeszt a HM kabinetfõnöke részére jóváhagyás céljából.
8. § A bizottság a 4. §-ban meghatározott feladatok végeztével a HM HVKF, a HM VTISZÁT, a HM VPSZÁT és a HM kabinetfõnöke útján jelentést terjeszt fel a honvédelmi miniszter részére, mely tartalmazza a feltárt eredmények összegzését és a bizottság javaslatát az Alegység megalakítására, különösen a vezetõ nemzeti szerep vállalására vonatkozóan.
9. § Ez az utasítás a közzététele napján lép hatályba.
Budapest, 2009. november 23.
Dr. Szekeres Imres. k.,
honvédelmi miniszter
A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 19/2009. (XII. 4. ) KvVM utasítása
a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium számviteli politikájának jóváhagyásáról, valamint a pénzkezelési szabályzat és a felesleges vagyontárgyak hasznosításáról, selejtezésrõl
és a leltárkészítésrõl és leltározásról szóló szabályzat közzétételérõl szóló 13/2009. (IX. 16.) KvVM utasítás módosításáról
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény, az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény, az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet, a kincstári rendszer mûködésével kapcsolatos pénzügyi szolgáltatások teljesítésének rendjérõl szóló 36/1999. (XII. 27.) PM rendelet alapján, a számviteli politikával kapcsolatos vezetõi feladatok teljesítésére, továbbá a pénzkezelési szabályzat, valamint az elhasznált vagyontárgyaknak selejtezése szabályzatának elkészítésére vonatkozó felhatalmazások alapján, a következõ utasítást adom ki:
1. § A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium számviteli politikájának jóváhagyásáról, valamint a pénzkezelési szabályzat és a felesleges vagyontárgyak hasznosításáról, selejtezésérõl és a leltárkészítésrõl és leltározásról szóló szabályzat közzétételérõl szóló 13/2009. (IX. 16.) KvVM utasítás 2. számú mellékletének (a továbbiakban: Pénzkezelési Szabályzat) 30. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„30. § (1) Az elszámolásra felvett összegek – a külföldi kiküldetésre felvett összegek kivételével – a „Készpénzfelvétel elszámolásra” (3. számú függelék) nyomtatvány kitöltésével igényelhetõek.
(2) Az igénylés folyamata:
1. A 3 példányban készített nyomtatvány 1 eredeti és 2 másolati példányból áll, melyen fel kell tüntetni a szervezeti egység nevét és iktatószámát.
2. A „Készpénzfelvétel elszámolásra” nyomtatvány 3 példányának felhasználása az alábbiak szerint történik:
a) az elsõ, eredeti példány a kiadási pénztárbizonylat mellett a PSZO elszámolásában marad,
b) a második, másolati példány a felvett elõleg elszámolásakor, a rögzített adatokkal kerül a PSZO elszámolás mellé, c) a harmadik másolati példány az elszámolási bizonylattal a kezdeményezõ szervezeti egység birtokában marad
irattározásra.
3. Az elõleg felvételét engedélyezõ szervezeti egység vezetõjeként a „Készpénzfelvétel elszámolásra” nyomtatványon kizárólag fõosztályvezetõ, távollétében hivatalos megbízással rendelkezõ helyettese, illetve annál magasabb szintû vezetõ, a miniszteri titkárság esetén a miniszteri titkárság vezetõje írhat alá.
4. Az aláírók aláírásmintáját a pénztárba le kell adni, és elõlegkiadás elõtt azt a pénztárosnak ellenõriznie kell.
5. A „Készpénzfelvétel elszámolásra” nyomtatványon az elõlegfelvétel célját indokolni kell.
(3) Készpénzt elszámolásra kiadni csak az alábbi jogcímeken lehet:
a) belföldi, külföldi vendéglátás;
b) állami vezetõk személyi reprezentációja;
c) készletbeszerzés, vásárlás;
d) postaköltség;
e) vízumdíj;
f) belföldi, külföldi kiküldetés;
g) indokolt esetben egyéb költségekre.
(4) Személyi reprezentációs beszerzésre állami vezetõ részére történõ személyi reprezentációs kiadások fedezeteként vehetõ fel elszámolásra elõleg.
(5) A készpénz (3) bekezdés szerinti jogcímen történõ felvételének engedélyezésére – a külföldi kiküldetésre felvett összegek kivételével –
a) 50 000 Ft összegig a PSZO vezetõje,
b) 50 001–100 000 Ft közötti összeg esetén a KF vezetõje, illetve c) 100 000 Ft összeg felett a kabinetfõnök
jogosult.
(6) Amennyiben a készpénzelõleg nem kerül felhasználásra, – a külföldi kiküldetésre felvett összegek kivételével – a pénztárban történõ elszámoláshoz a PSZO részére a szervezeti egység vezetõje által aláírt feljegyzést kell csatolni annak indoklásaként, hogy a felvett összeg miért nem került felhasználásra.
(7) Külföldi kiküldetésre elszámolásra felvett összegek esetén, az elõleg legkorábban az indulást megelõzõ 3. munkanapon vehetõ fel a Nemzetközi Kapcsolatok Osztályán (továbbiakban: NKO) által kiállított bizonylat alapján.
Amennyiben közvetlenül a kiutazás elõtt a munkavállaló szabadságon tartózkodik, úgy legkorábban az utolsó munkában töltött napon vehetõ fel az elõleg.”
2. § A Pénzkezelési Szabályzat 3. számú függeléke helyébe jelen utasítás melléklete lép.
3. § Ez az utasítás a kiadmányozás napján lép hatályba.
Budapest, 2009. november 20.
Szabó Imres. k.,
környezetvédelmi és vízügyi miniszter
Melléklet a 19/2009. (XII. 4.) KvVM utasításhoz
(3. számú függelék a Pénzkezelési Szabályzathoz) Készpénzfelvétel elszámolásra
Kérem, ……… részére ……… Ft, azaz ……… forintot az alábbi jogcímen utólagos elszámolási kötelezettséggel kiadni.
Elszámolási elõleg célja: (a megfelelõ aláhúzandó) – belföldi, külföldi vendéglátás
– állami vezetõk személyi reprezentációja – készletbeszerzés, vásárlás
– belföldi kiküldetésre – postaköltség – vízumdíj
– Indokolt esetben egyéb költségekre:
...
...
Az elszámolás határideje az elõleg felvételétõl számított 30 naptári nap!
A harminc napon túli elszámoláskor, kamatkedvezménnyel növelt kamat az illetménybõl levonásra kerül.
Tudomásul vettem:
………
(a felvételre jogosult aláírása)
Az elõleg felvételét engedélyezem:
………
(a felelõs szervezeti egység vezetõjének neve nyomtatott betûvel kiírva és aláírása) ________________________________________________________________________________________________
Pénzügyi és számviteli osztály
……… nevén elõleg
van – nincs
………
pénztárkezelõ
Felvétel ideje: 20…… év ……… hó … nap Kiadási pénztárbizonylat száma: ………
Elszámolás határideje: 20…… év ……… hó … nap Nyilvántartás száma: ………/ 20……
Budapest, 20…… év ……… hó..…. nap
………
pénzügyi ellenjegyzõ Bevételi bizonylatszám: ………
Tényleges elszámolás ideje: 20…… év ……… hó …. nap
A Pénzkezelési Szabályzat 30. §-ának megfelelõen a nyomtatványt 3 példányban (1 eredeti, 2 másolatai példány) kell kitölteni!
A közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter 41/2009. (XII. 4.) KHEM utasítása a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjérõl
1. § Az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 145/A. §-ának (5) bekezdése alapján a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét jelen utasítás mellékleteként adom ki.
2. § Jelen utasítás a közzétételét követõ napon lép hatályba.
Budapest, 2009. november 28.
Hónig Péters. k.,
közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter
Melléklet a 41/2009. (XII. 4.) KHEM utasításhoz
A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje
Az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 145/A. §-ának (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium (a továbbiakban:
Minisztérium vagy KHEM) mûködése és a kezelésébe tartozó elõirányzatok mûködtetése során esetlegesen elõforduló szabálytalanságok megelõzésére, a szabálytalanságok kezelésére, a szabálytalanságok ismételt elõfordulásának megelõzésére a jelen eljárásrendet kell alkalmazni.
I. A szabálytalanságok kezelési rendjének célja, tartalma
Az eljárásrend célja annak elõsegítése és megszervezése, hogy a Minisztérium mûködésével kapcsolatosan felmerülõ szabálytalanságok kezelése egységes rendszerben történjen, a felelõsség megállapítása, a szükséges intézkedések foganatosítása megtörténjen. Az eljárásrend ennek érdekében rögzíti azokat a fogalmakat, eljárásokat, intézkedéseket, amelyek biztosítják a Minisztérium mûködése során elõforduló szabálytalanságok megelõzését, a feltárt szabálytalanságok megfelelõ kezelését.
A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje része a folyamatba épített, elõzetes, utólagos és vezetõi ellenõrzésnek (a továbbiakban: FEUVE). A FEUVE-rendszer tartalmazza mindazon elveket, eljárásokat és belsõ szabályzatokat, amelyek alapján a Minisztérium érvényesíti a feladatai ellátására szolgáló intézményi és fejezeti kezelésû elõirányzatokkal, valamint a létszámmal és a vagyonnal való szabályszerû, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás követelményeit.
II. A szabálytalanság fogalma, alapesetei 1. A szabálytalanság fogalma
A szabálytalanság valamely hatályos jogszabálynak, az állami irányítás egyéb jogi eszközének, a Minisztérium belsõ szabályzatának (a továbbiakban együtt: szabályozások) szándékos vagy gondatlan megszegésével elkövetett olyan tevékenység vagy mulasztás, amely az államháztartás mûködési rendjét, a költségvetési, illetve vagyongazdálkodást, az állami feladatellátás bármely tevékenységét sérti vagy veszélyezteti.
A szabálytalanságok fogalomköre széles, a korrigálható kisebb mulasztások, munka közben elõforduló hiányosságok elkövetésétõl kezdve ide tartoznak a súlyosabb fegyelmi-, büntetõ-, szabálysértési ügyek, illetve kártérítési eljárás megindítására okot adó cselekmények. A szabálytalanságok lehetséges típusaira vonatkozó példálózó jellegû felsorolást jelen eljárásrend 1. számú melléklete tartalmazza.
2. A szabálytalanságok alapesetei
a) A szabálytalanságok az elkövetés módja szempontjából:
– szándékosan okozott szabálytalanságok (félrevezetés, csalás, sikkasztás, vesztegetés, szándékosan okozott szabálytalan kifizetés stb.),
– gondatlanságból okozott szabálytalanságok (figyelmetlenségbõl, hanyag magatartásból stb.).
b) A szabálytalanság gyakoriságát tekintve:
– egyszeri, – ismételt,
– rendszeres (legalább 3 alkalommal elkövetett szabálytalanság).
Az eljárási rend a szükséges intézkedéseket az elkövetõ szándéka szerint nem különbözteti meg. A szándékosság kérdése a megfelelõ szankciók, illetve az esetleges további hatósági intézkedések kezdeményezésekor vagy kiszabásakor kerülhet értékelésre és mérlegelésre.
III. A szabálytalanságok megelõzésével és kezelésével kapcsolatos felelõsség
A szabálytalanságok megelõzése és kezelése (az eljárási rend Ámr. elõírása szerinti kialakítása, a szükséges intézkedések meghozatala) a miniszter felelõssége, akinek e felelõssége és feladata a szervezeti struktúrában meghatározott szervezeti egységek vezetõi hatáskörének, felelõsségének és beszámoltathatóságának szabályozottságán keresztül valósul meg.
A szabálytalanságok megelõzése elsõsorban a szabályozottságon alapul. A szabályozottság biztosítása, a szabálytalanságok bekövetkezésének megakadályozása a Szervezeti és Mûködési Szabályzatban (a továbbiakban:
SZMSZ) meghatározott vezetõk feladata és felelõssége. Ennek érdekében alapvetõ kötelezettségük, hogy
– a jogszabályoknak megfelelõ szabályozások alapján mûködjön a szervezet, és ennek érdekében a szükséges, feladatkörükhöz tartozó szabályozások elõkészítésre kerüljenek,
– a szabályozottságot, illetve a szabályok betartását minden vezetõ folyamatosan figyelemmel kísérje,
– szabálytalanság észlelése esetén minél gyorsabban szülessen kellõen hatékony intézkedés annak érdekében, hogy a szabálytalanság megszüntetése, a hibás belsõ szabályozás javítása megtörténjen,
– a helytelen alkalmazási gyakorlat megszüntetése mellett a személyi vagy intézményi felelõsség megállapításra kerüljön, a szükséges intézkedések megvalósuljanak.
A Minisztérium mûködését érintõ, folyamatosan karbantartott és aktualizált belsõ szabályzatok a KHEM intranetén találhatók.
A szabálytalanságok kezelése a teljes vezetõi kör közvetlen támogatását és bevonását igényli. Alapvetõ követelmény, hogy minden szervezeti egység vezetõje felelõs a feladatkörébe tartozó szakterületen észlelt szabálytalanságok feltárásáért, dokumentálásáért, megelõzéséért, továbbá a felelõsségre vonással és hiányosságok megszüntetésével kapcsolatos intézkedések kezdeményezéséért és megvalósításuk ellenõrzéséért.
A köztisztviselõk és az egyéb foglalkoztatási jogviszonyban lévõ munkatársak (a továbbiakban együtt: munkatársak) konkrét feladatát, hatáskörét, felelõsségét a munkaköri leírások tartalmazzák.
Az észlelt szabálytalanságok jelzése a szolgálati út betartásával a vezetõ felé és megszüntetésük érdekében javaslatok tétele, valamint az elrendelt intézkedések megvalósítása valamennyi munkatárs feladata és kötelessége. A hivatali (szolgálati) utat a KHEM SZMSZ-e szerint kell értelmezni.
A szabálytalanság kezelésében semmilyen módon nem vehet részt a szabálytalansággal érintett munkatárs.
A szabálytalanságok kezelésének gyakorlatát az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban:
Áht.) 121/A. §-ában foglaltak szerint az Ellenõrzési Fõosztály éves ellenõrzési programja keretében ellenõrzi.
IV. A szabálytalanságok észlelése, feltárása
A szabálytalanságok észlelése a folyamatba épített elõzetes, utólagos és vezetõi ellenõrzés rendszerében történhet a Minisztérium vezetõi és munkatársai, az ellenõrzést végzõ belsõ és külsõ szervek, valamint egyéb külsõ személy részérõl. A szabálytalanságok kezelése a különbözõ esetekben a következõképpen valósul meg.
1. A Minisztérium munkatársa észleli a szabálytalanságot
a) Amennyiben a szabálytalanságot minisztériumi munkatárs észleli, soron kívül köteles értesíteni – a hivatali út betartásával – a közvetlenül felette álló vezetõt.
b) Amennyiben a munkatárs úgy ítéli meg, hogy közvetlen felettese az adott ügyben érintett, akkor a vezetõ felettesét, annak érintettsége vagy különösen súlyos, esetleg szándékos szabálytalanság észlelése esetén a szakterület szerint illetékes felsõvezetõt kell értesítenie.
c) Az a) vagy b) pontban foglaltaknak megfelelõen értesített vezetõ feladata a feltárt hiányosság kivizsgálása és – amennyiben saját hatáskörben megoldható – az annak megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtétele.
d) Ha a szabálytalanságról – a) vagy b) pontban foglaltaknak megfelelõen – értesített vezetõ a szabálytalanságot valósnak vélelmezi, de úgy ítéli meg, hogy az saját hatáskörben nem szüntethetõ meg, köteles értesíteni a szervezeti hierarchiában felette álló vezetõt – a szabálytalanság súlyosságától függõen szükség szerint a minisztert –, mellékelve a kapcsolódó dokumentumokat és csatolva az ügyre vonatkozó véleményét, az ügy kivizsgálására vonatkozó javaslatát.
e) A szabálytalanság d) pont szerinti jelentésekor – amennyiben rendelkezik információval – ki kell térni arra, hogy:
– mi a szabálytalanság pontos tartalma,
– mely szabályozástól/szabályozásoktól való eltérésrõl van szó, – elévülési idõn belül észlelték-e a szabálytalanságot,
– a szabálytalanság mely területet érint,
– milyen következményei lehetnek a Minisztériumra nézve,
– van-e enyhítõ körülmény (pl. a határidõ-túllépést váratlan, vagy elhárítatlan külsõ akadály okozta, egyszeri szabálytalanság),
– van-e súlyosbító körülmény (korábbi hasonló jellegû szabálytalanság, rendszeresen visszatérõ szabálytalanság)
– a szabálytalanság gyanúja dokumentumokon alapuló, vagy helyszíni ellenõrzés keretében merült-e fel, – korrigálható-e a szabálytalanság,
– pénzbeli juttatást érintõ szabálytalanság esetén van-e reális lehetõség a visszakövetelésre – amennyiben igen, megtörténtek-e az ahhoz szükséges intézkedések,
– amennyiben kártérítési igény merül fel, foganatosították-e az ahhoz szükséges intézkedéseket,
– amennyiben nem a folyamatba épített ellenõrzés során észlelték a szabálytalanságot, vizsgálni kell, hogy a folyamatba épített ellenõrzés miért nem tárta fel a hiányosságot.
f) Valamennyi felettes vezetõ és a miniszter érintettsége esetén a Pénzügyminisztériumot kell értesíteni.
A jelentést tevõ személlyel szemben nem alkalmazható semmiféle hátrányos elbánás, jelentéséért – kivéve a szándékosan valótlan tartalommal megtett jelentést – felelõsségre nem vonható.
2. Minisztériumi vezetõ észleli a szabálytalanságot
A vezetõ által észlelt szabálytalanság esetén elõször ugyancsak saját hatáskörben, az SZMSZ szerint meghatározott feladat, hatáskör és felelõsségi rendnek megfelelõen kell a szabálytalanság megszüntetése érdekében a szükséges intézkedést meghozni.
Amennyiben ez nem lehetséges, a vezetõ az ugyancsak a szervezeti hierarchiában felette álló vezetõt, különösen súlyos esetben, vagy abban az esetben, amikor a felette álló vezetõ a szabálytalanságban érintett, a szakterület szerint illetékes felsõvezetõt tájékoztatja.
A szabálytalanság kezelése során a IV. 1. d)–f) pontjai szerint kell eljárni.
3. A Minisztérium Ellenõrzési Fõosztálya észleli a szabálytalanságot
Amennyiben az Ellenõrzési Fõosztály éves ellenõrzési programja, vagy soron kívül elrendelt ellenõrzései vagy tanácsadói tevékenysége során tapasztal szabálytalanságot, a költségvetési szervek belsõ ellenõrzésérõl szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ber.) rendelkezéseinek megfelelõen jár el.
A belsõ ellenõrzés által történt feltáráskor külön kell vizsgálni az alábbiakat:
– miért nem tárta fel a FEUVE-rendszer a szabálytalanságot és az azt lehetõvé tevõ tényezõket,
– amennyiben a FEUVE-rendszer feltárta a szabálytalanságot vagy az azt lehetõvé tevõ tényezõket, az érintett szervezeti egység vezetõje miért nem tette meg a megelõzéshez, illetve a káros következmények csökkentéséhez szükséges intézkedéseket,
– ha a szükséges intézkedéseket megtette a vezetõ, miért nem érte el a kívánt hatást,
– volt-e korábban olyan vizsgálat, amelynek fel kellett volna tárnia a szabálytalanságot, született-e (amennyiben nem, mi volt az oka) írásos jelentés.
4. Külsõ ellenõrzési szerv észleli a szabálytalanságot
Külsõ ellenõrzési szerv (pl. Állami Számvevõszék, Kormányzati Ellenõrzési Hivatal, Európai Számvevõszék stb.) által végzett ellenõrzés gazdálkodással kapcsolatos szabálytalanságra vonatkozó megállapításait az ellenõrzési jelentés tartalmazza.
A büntetõ-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenõrzõ szervezet mûködését szabályozó jogszabályi elõírások alapján jár el.
5. Külsõ személy (szerzõdéses partner, intézmény, állampolgár) észleli a szabálytalanságot
Amennyiben külsõ személy jelzi a szabálytalanságot, a szervezeti egység vezetõjének a bejelentést érdemben kell megvizsgálnia, s írásban kell visszaigazolást adni a szabálytalanságot bejelentõ személy felé. Egyebekben az eljárás megegyezik a Minisztérium munkatársa által észlelt szabálytalansági eljárással.
V. A szabálytalansági vizsgálat lefolytatása, szabálytalanság megszüntetése
A minisztériumi vezetõk felelõsek a Minisztérium SZMSZ-ében elõírt hatásköri feladataiknak megfelelõen a szükséges intézkedések megtételéért és végrehajtásáért. Amennyiben a szabálytalanság megszüntetése érdekében szabálytalansági vizsgálat lefolytatása szükséges, annak kezdeményezéséért – a IV. pontban foglaltak figyelembevételével – az érintett minisztériumi vezetõ a felelõs.
1. A szabálytalansági vizsgálat lefolytatása
A szabálytalansági vizsgálatot a V. 2.2. pontban meghatározott határidõn belül kell lefolytatni. Amennyiben az ott meghatározott idõ kevésnek bizonyul, a határidõ meghosszabbítását a vizsgálatot folytató – az indok és a javasolt határidõ megjelölését tartalmazó – javaslatára a szakterület szerint illetékes felsõvezetõ, a felsõvezetõ érintettsége esetén a miniszter engedélyezi. A szabálytalansági bizottság (a továbbiakban: Bizottság) eljárása esetén a határidõ meghosszabbítását a miniszter engedélyezi. A szabálytalansági vizsgálat idõtartama annak meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a szabálytalanság észlelésétõl számított 20 munkanapot.
A szabálytalansági vizsgálat eredménye lehet:
– annak megállapítása, hogy nem történt szabálytalanság és a szabálytalansági eljárás intézkedés nélküli megszüntetése (pl. hibás észlelés stb.);
– szabálytalanság megtörténtét megállapító és intézkedést elrendelõ döntés;
– további vizsgálat elrendelése – a felelõsség megállapítása, vagy a hasonló esetek megelõzése érdekében szükséges – további információ megszerzése céljából.
A szabálytalansági vizsgálatot lefolytató a vizsgálat lezárását követõ 10 munkanapon belül intézkedési javaslatot dolgoz ki a hasonló szabálytalanság megszüntetése érdekében.
2. Szabálytalanság megszüntetése
2.1. Önellenõrzéssel, azonnal javítható szabálytalanság esetén
A munkatárs által önellenõrzéssel észlelt, illetõleg a FEUVE-rendszeren belül kiszûrt, külön vezetõi intézkedést nem igénylõ, azonnali javítással megszüntethetõ szabálytalanság esetén a javítást haladéktalanul el kell végezni és arról a szervezeti egység vezetõjét tájékoztatni kell. Ezeket az eseteket a szabálytalanságok nyilvántartásában nem kell szerepeltetni, ugyanakkor célszerû, ha a szervezeti egység munkaértekezletein a hasonló munkakörben dolgozók egymással megosztják az ezzel kapcsolatos tapasztalataikat.
2.2. Vezetõi intézkedést igénylõ – kiemelt és nem kiemelt – szabálytalanság esetén
Az érintett szervezeti egység vezetõjének a szabálytalanság észlelését követõen 5 munkanapon belül intézkednie kell a szabálytalanság megszüntetése, a szabálytalanság által okozott károk megelõzése, minimalizálása, illetve a szabálytalanság folytatásának megakadályozása érdekében.
A szabálytalanság minõsítése a szervezeti egység vezetõje által készített jelentésben foglaltak alapján a szervezeti hierarchiában felette álló vezetõ, kiemelt jelentõségû szabálytalanság gyanúja esetén a miniszter hatáskörébe tartozik. Ezen szabálytalanságok nyilvántartása a szabálytalanság minõsítésének függvénye.
a) Kiemelt jelentõségû szabálytalanság
Kiemelt jelentõségû, így különösen a pénzügyi következményekkel járó, a Minisztérium mûködésének zavartalanságát súlyosan sértõ, munkaügyi, illetve adatszolgáltatási, nyilvántartási, bejelentési, tájékoztatási kötelezettség elmulasztásával szándékosan elkövetett, valamint a gondatlanságból okozott 200 000 forintot meghaladó vagyoni hátránnyal járó szabálytalanság gyanúja esetén a minõsítésre vonatkozó döntés meghozatala és az intézkedések foganatosításának megindítása a miniszter hatáskörébe tartozik.
A vizsgálat lefolytatása és a döntés meghozatalának megalapozása érdekében a Minisztériumban bizottság mûködik.
A bizottság állandó és ideiglenes tagokból áll. A bizottság elnöke a Költségvetési, Tervezés-koordinációs és Kontrolling Fõosztály vezetõje. Állandó tagjai a Jogi Fõosztály, a Humánigazgatási Fõosztály és a miniszteri kabinet vezetõje által kijelölt munkatárs. A vizsgált szabálytalansággal érintett szakterület vezetõje vagy az általa delegált munkatárs a bizottságban ideiglenes tagként vesz részt. A bizottság ülésén állandó meghívottként tanácskozási joggal részt vesz az Ellenõrzési Fõosztály képviselõje.
A bizottság állandó és ideiglenes tagjait (a továbbiakban együtt: tag vagy tagok) a kabinetfõnök bízza meg. Az állandó tagok kijelölése 2 évre szól, kijelölésük meghosszabbítható. Az ideiglenes tag(ok) kijelölése az adott vizsgálat lefolytatásának idõtartamára szól.
Tag nem lehet olyan munkatárs, akivel szemben szabálytalansági, etikai, fegyelmi, szabálysértési vagy büntetõeljárás során korábban elmarasztaló döntés született vagy kijelölésekor ellene ilyen eljárás van folyamatban.
A bizottsági tag megbízatása megszûnik, ha
– ellene szabálytalansági, etikai, fegyelmi, kártérítési, szabálysértési vagy büntetõeljárás indult, – a Minisztériummal fennálló közszolgálati jogviszonya megszûnik,
– tisztségérõl lemond,
– 30 napot meghaladóan távol marad a munkavégzés helyétõl,
– kijelölésének idõtartama – állandó tag esetén meghosszabbítás hiányában – lejárt, – a kabinetfõnök megbízását visszavonja,
– meghal.
Amennyiben a tag megbízatása a fentiek szerint szûnik meg, helyére az általános szabályok szerint 5 munkanapon belül új tagot kell jelölni. A tag megbízatásának megszûnése és az új tag kijelölése között eltelt idõtartam, továbbá az ideiglenes tag kijelölésének idõtartama a szabálytalanság kivizsgálásának határidejébe nem számít bele.
A bizottság titkársági feladatait a Költségvetési, Tervezés-koordinációs és Kontrolling Fõosztály látja el.
A bizottság a jelen eljárásrend keretei között maga állapítja meg ügyrendjét, amelyet a miniszter hagy jóvá.
A bizottság határozatképes, ha az ülésen a tagok több mint fele jelen van. Ha a bizottság ülése nem határozatképes, legfeljebb 3 munkanapon belül az ülést változatlan napirenddel újra össze kell hívni, amely a megjelentek számától függetlenül határozatképes.
Minden tag egy szavazattal rendelkezik. A bizottság a döntéseit egyszerû szótöbbséggel hozza.
Szavazategyenlõség esetén az elnök szavazata dönt.
A bizottság hatáskörébe a szabálytalanság kivizsgálásával kapcsolatos feladatok tartoznak. A szabálytalanság kivizsgálását követõen a bizottság javaslatot tesz a miniszternek a szükséges intézkedés megtételére, így különösen a szabálytalanság megszüntetésére, a hasonló esetek megelõzése érdekében szükséges intézkedések meghatározására, a felelõsség megállapítására.
A bizottság a szabálytalanság vizsgálatába bárkit bevonhat, aki az adott ügyben releváns információval rendelkezhet, indokolt esetben külsõ szakértõt is igénybe vehet. A Minisztérium minden munkatársa köteles a bizottsággal való együttmûködésére, a vizsgálat szempontjából lényeges információk, dokumentumok átadására.
A bizottság munkájában nem vehet részt, aki elfogult, vagyis akitõl az ügy tárgyilagos megítélése nem várható el.
Kiemelt jelentõségû szabálytalanság megalapozott gyanúja esetén az érintett szervezeti egység vezetõje a IV. fejezet 1.d) pontjában foglalt jelentési kötelezettségével a szabálytalansági vizsgálat megindítására – a szabálytalanság észlelésétõl számított – 3 munkanapon belül köteles intézkedni és 5 munkanapon belül munkaértekezletet is összehívni. A munkaértekezleten valamennyi, a szabálytalansággal érintett szakterület
munkatársának jelen kell lennie. Kiemelt jelentõségû szabálytalanság esetén a vizsgálatot a szabálytalanság észlelésétõl számított 15 munkanapon belül kell lefolytatni.
A kiemelt jelentõségû szabálytalanságokról minden esetben nyilvántartást kell vezetni.
A kiemelt jelentõségû szabálytalanság kivizsgálására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, az ugyanolyan vagy hasonló jellegû nem kiemelt jelentõségû szabálytalanság ismételt vagy rendszeres elkövetése esetén.
b) Nem kiemelt jelentõségû szabálytalanság
Nem kiemelt jelentõségû szabálytalanság esetén, a szabálytalansággal érintett szervezeti egység vezetõje a kivizsgálást saját hatáskörben – a szabálytalanság észlelésétõl számított – 5 munkanapon belül köteles elvégezni.
Nem járhat el a szervezeti egység vezetõje, ha az ügyben elfogult. Ebben az esetben a szervezeti hierarchiában felette álló vezetõ jár el. A szabálytalanság kivizsgálását követõen tájékoztató jellegû munkaértekezletet kell tartani az érintett munkatársak számára. A munkaértekezleten fel kell hívni a résztvevõk figyelmét a hasonló szabálytalanságok elkerülése érdekében szükséges intézkedésekre.
Ebben az esetben a szervezeti egységek vezetõi feladataikat fõfelelõsi rendszerben látják el, mely szerint a fõ felelõs – az ügyben feladatköre szerint érdekelt más szervezeti egységek álláspontjának ismeretében –önállóan dönt és viseli döntése felelõsségét.
A saját hatáskörben hozott intézkedésekrõl és azok eredményeirõl a VIII. fejezet szerint tájékoztatni kell a Minisztérium Ellenõrzési Fõosztályának vezetõjét.
2.3. Belsõ vagy külsõ ellenõrzés esetén az intézkedések meghozatala az alábbiak szerint történik:
a) Belsõ ellenõrzés, vagy szakmai ellenõrzés által megállapított szabálytalanság esetén az ellenõrzött szervezeti egység által készített – a megállapításokra vonatkozó, jóváhagyott – intézkedési tervet az ellenõrzött szervezeti egységnek kell végrehajtania.
b) A külsõ ellenõrzési szerv által megállapított szabálytalanság esetén a vizsgálati jelentésben foglalt szabálytalanságokra vonatkozó, az ellenõrzéssel érintett szakterület által kidolgozott intézkedési tervet végre kell hajtani.
3. Jogkövetkezmények kezdeményezése
A jogkövetkezményekrõl való döntés a nem kiemelt jelentõségû szabálytalanság esetén a szervezeti egység vezetõjének, a többi esetben a miniszter feladata.
A jogkövetkezmény jellege szerint lehet:
– jogi jellegû (fegyelmi, szabálysértési vagy büntetõeljárás megindítása),
– pénzügyi jellegû (pénzbeli juttatás, kifizetés részben vagy egészben történõ felfüggesztése, visszakövetelése, behajtása, kártérítési eljárás indítása),
– szakmai jellegû (belsõ szabályozás módosítása, szigorításának kezdeményezése, betartásának fokozott ellenõrzése stb.).
Büntetõ- vagy szabálysértési ügy gyanúja esetén a szükséges intézkedések meghozatala az arra illetékes szervek értesítését is jelenti annak érdekében, hogy megalapozottság esetén az illetékes szerv a megfelelõ eljárásokat megindítsa. Az eljárások megindításának kezdeményezésére – a miniszter által átruházott hatáskörben – a kabinetfõnök jogosult.
Az egyes eljárásokra irányadó jogszabályok fõbb rendelkezéseit jelen eljárásrend 2. számú melléklete tartalmazza.
A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján a Minisztérium feladat szerinti illetékes szervezeti egységének minden esetben intézkedési tervet kell kidolgoznia.
VI. A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések, eljárások nyomon követése
Az érintett szervezeti egységek vezetõinek feladata a szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések, eljárások nyomon követése során:
– az elrendelt vizsgálatok, a meghozott döntések, illetve a megindított eljárások figyelemmel kísérése, – a vizsgálatok során készített javaslatok, intézkedési tervek megvalósulásának ellenõrzése,
– a feltárt szabálytalanságok alapján a további szabálytalansági lehetõségek beazonosítása, szükség esetén a belsõ szabályzatok, illetve jogszabályok módosításának kezdeményezése.
Amennyiben az intézkedések végrehajtása során megállapításra kerül, hogy a foganatosított intézkedések nem elég hatékonyak és eredményesek, az Ellenõrzési Fõosztály javaslatára a miniszter írásban értesíti a szabálytalansággal érintett szakterület vezetõjét, valamint annak felettesét a további intézkedések meghozatala érdekében.
VII. A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések nyilvántartása
Á keletkezett iratanyagot és egyéb, elektronikus formában rögzített információt az SZMSZ-ben, az ügyrendekben, valamint belsõ szabályzatokban foglalt, rendes ügymenet során keletkezõ dokumentumoktól elkülönítetten kell kezelni annál a szervezeti egységnél, ahol a szabálytalanság történt.
Valamennyi szervezeti egység vezetõjének feladata a szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések (eljárások) saját szakterületén történõ kezelése során:
– a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok nyilvántartásának naprakész és pontos vezetése, – az észlelt szabálytalanságokhoz kapcsolódó írásos dokumentumok gyûjtése, elkülönített nyilvántartása, gondoskodás azok iktatásáról,
– a megtett intézkedések és az azokhoz kapcsolódó végrehajtási határidõk nyilvántartása,
– a pályázati úton felhasználásra kerülõ források, költségvetési elõirányzatok tekintetében figyelembe venni a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai, az EQUAL Közösségi Kezdeményezés program és a Kohéziós Alap projektek támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenõrzési rendszerek kialakításáról szóló 360/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet VII., a 2007-2013. programozási idõszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenõrzési rendszerek kialakításáról szóló 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet VIII. Szabálytalanságok kezelése címû fejezetében, valamint a transzeurópai közlekedési hálózat projektjeihez juttatott TEN-T-támogatás felhasználásáról szóló Korm. rendeletben meghatározottakat.
Ha a miniszter a szabálytalansággal kapcsolatban rendelkezésére álló információk alapján fegyelmi vagy kártérítési eljárás lefolytatását rendeli el, akkor a szabálytalansággal érintett szervezeti egység vezetõje köteles a szabálytalansággal összefüggésben keletkezett dokumentumok másolatát 3 munkanapon belül megküldeni a Humánigazgatási Fõosztálynak.
A Humánigazgatási Fõosztály elõkészíti, koordinálja és nyilvántartja a miniszter által elrendelt, a szabálytalanságokkal kapcsolatos fegyelmi és kártérítési ügyeket. A fegyelmi és a kártérítési eljárásban keletkezõ dokumentumok nyilvántartása során gondoskodik azok elkülönített, naprakész és pontos vezetésérõl.
Ha a szabálytalansággal kapcsolatban rendelkezésére álló információk alapján szabálysértési vagy büntetõ feljelentés szükséges, akkor a szabálytalansággal érintett szervezeti egység vezetõje köteles a szabálytalansággal összefüggésben keletkezett dokumentumok másolatát 3 munkanapon belül a kabinetfõnöknek, valamint a Jogi Fõosztálynak továbbítani.
A Minisztérium részérõl kezdeményezett szabálysértési és büntetõ ügyeket a Jogi Fõosztály tartja nyilván.
A fegyelmi vagy kártérítési eljárás határozatát a Humánigazgatási Fõosztály tartja nyilván a szabálytalansággal érintett munkatárs személyi anyagában. A szabálysértési, valamint a büntetõeljárás során hozott jogerõs határozatokról külön nyilvántartást vezet.
A szabálytalanságokkal kapcsolatos nyilvántartás formáját jelen eljárásrend 3. számú melléklete tartalmazza.
A belsõ és külsõ ellenõrzésekhez kapcsolódó intézkedési terv végrehajtását az ellenõrzött szervezeti egység vezetõje a Ber. 29/A. §-a alapján éves bontásban – a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutató figyelembevételével – tartja nyilván. A nyilvántartást a jelen eljárásrend 4. számú melléklete tartalmazza.
VIII. Jelentési kötelezettség
Valamennyi szervezeti egység vezetõje az általa vezetett szervezeti egységen belüli szabálytalanságokról, a saját hatáskörben hozott intézkedésekrõl és azok eredményeirõl, a belsõ és külsõ ellenõrzési szervek megállapításai, javaslatai alapján végrehajtott intézkedésekrõl vagy elmaradásuk okáról évente egy alkalommal – a tárgyévet követõ év január 31-éig – (szükség szerint azonban soron kívül is) jelentést állít össze a Minisztérium Ellenõrzési Fõosztálya részére.
A Ber. 31. §-a értelmében a miniszter köteles a tárgyévre vonatkozó éves ellenõrzési jelentést, valamint a felügyelete alá tartozó szervezetek éves ellenõrzési jelentései alapján készített éves összefoglaló ellenõrzési jelentést – mely a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutató figyelembevételével az ellenõrzések során büntetõ-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja kapcsán tett jelentések számát és rövid összefoglalását, valamint figyelembe véve a 29/A. §-ában foglaltakat az intézkedési tervek megvalósításáról szóló beszámolást is tartalmazza – megküldeni a pénzügyminiszter részére a tárgyévet követõ év május 31-éig. A jelentések elkészítése és a pénzügyminiszter részére történõ megküldése a KHEM SZMSZ-e szerint az Ellenõrzési Fõosztály feladata.
1. számú melléklet az eljárásrendhez Néhány példa a szabálytalanság típusaira (nem taxatív, példajellegû felsorolás)
Szabálytalanság típusa Példa a szabálytalanságokra
Szabályozottsággal kapcsolatos
– az egyes területek tevékenységére vonatkozó szabályzatok hiánya, illetve azok aktualizálásának vagy testre szabásának elmaradása;
Lebonyolítással kapcsolatos
– a feladatok elvégzésének elmaradása, nem elõírásszerû ellátása;
– az elõírt határidõk be nem tartása;
– pénzbeli juttatásoknál a juttatás rendeletetéseként a szabályozásban rögzített céloktól való eltérés;
Pénzügyi
– pénztárban jelentkezõ pénztárhiány;
– jogtalan kifizetések (pl. elõirányzat nélküli vagy azt meghaladó elszámolás, jogalap nélküli pénzbeli juttatás folyósítása);
– a szabályozásban meghatározottat meghaladó összeg kifizetése, folyósítása;
– a szabályozásban foglalt feltételeknek meg nem felelõ elszámolások befogadása;
Számviteli
– a szabályozásban elõírtaknak megfelelõ számvitel vezetésének elmulasztása;
– olyan számvitel vezetése, amelybõl a pénzmozgás, a pénzbeli juttatások tényleges felhasználása vagy a bevételek forrása a bizonylatok alapján nem vagy csak nehezen követhetõ;
Irányítási-vezetési
– az ellenõrzési nyomvonal kidolgozásának vagy a FEUVE – azon belül a
kontrollfunkciók – kialakításának, aktualizálásának elmulasztása vagy nem megfelelõ mûködtetésük;
– az egymással összeférhetetlen funkciók szervezeti és funkcionális szétválasztásának elmaradása;
– a beszámoltatási rendszer mûködtetésében jelentkezõ hiányosságok;
Informatikai
– az informatikai rendszer hiányosságai (pl. egyes modulok vagy bizonyos
kontrollpontok és kontrollfunkciók hiánya, a hozzáférés nem megfelelõ korlátozása), azok kihasználása;
– adatbevitel, illetve adatmódosítás nyomon követhetõségének hiánya, pontatlansága;
– az adatkezelésre, adatvédelemre vonatkozó szabályok megsértése;
– számítástechnikai rendszerhiba miatt bekövetkezõ szabálytalanságok, azokon belül kiemelten a túlfizetések, hibás levonások;
– a programrendszer szabályozás szerinti mûködésének ki nem alakítása, a mûködtetés elmaradása vagy hiányos jellege;
– az ügyviteli folyamatokat, valamint a szakmai és informatikai hibajavításokat érintõ programmódosítások végrehajtásának elmaradása vagy késedelmes teljesítése;
Szabálytalanság típusa Példa a szabálytalanságokra
Dokumentációs, nyilvántartásbeli
– nem megfelelõ, nem megfelelõen vezetett vagy nem a kellõ tartalmú (az utólagos reprodukálást lehetõvé nem tevõ), a nyomon követést és a vezetõi ellenõrzést nem vagy nem kellõen segítõ, vagy nem az elõírások szerint részletezett, illetve
szervezetileg vagy helyileg szétszórt, ezért nehezen követhetõ nyilvántartás, dokumentáció;
Adminisztratív jellegû
– számszaki hibák;
– indokolatlan késedelem a szakmai feladatok vagy a kifizetések teljesítésekor;
– adatok téves megállapítása (pl. hibás besorolás, az ügyintézõnek felróható okból tévesen levont adók, járulékok);
– pontatlan, valótlan, bizonylatokkal nem kellõen alátámasztott adatok bevitele az informatikai nyilvántartási rendszerbe;
– az adatbevitel késve történõ végrehajtása vagy elmaradása;
– bizonylatok, megállapodások, szerzõdések módosítása annak megfelelõ dokumentálása (pl. a javítások leszignálása) nélkül;
– bizonylatok visszadátumozása;
– az egyes bizonylatok tartalma közötti vagy azokon belüli ellentmondások;
Közbeszerzéssel kapcsolatos
– a közbeszerzésre vonatkozó szabályok megsértése;
– hibás elõkészítés;
– a közbeszerzés elhagyása vagy nem a tényleges érték szerinti megoldásnak megfelelõ lebonyolítása;
– egyenlõ elbánás elvének megsértése (pl. szállítóspecifikus feltételek kiírása);
– megfelelõ dokumentálás elhanyagolása
Ellenõrzéssel összefüggõ
– a feltárt hiányosságok illetékesek felé történõ továbbításának elmaradása;
– kötelezõ ellenõrzési tevékenységek elhanyagolása;
– elfogultság;
– vonatkozó szabályok megsértése;
– a kockázatelemzésen alapuló mintavételezés elhagyása;
– ellenõrzési tervtõl való engedély nélküli eltérés;
– belsõ ellenõrzési kézikönyv figyelmen kívül hagyása;
– függetlenség csökkenése irányába ható bármely tevékenység;
– intézkedések nyomon követésének (monitoringjának) elmaradása;
Monitoringgal összefüggõ – kötelezõ monitoringtevékenységek elhanyagolása;
– elfogultság;
Összeférhetetlenséggel kapcsolatos
– az összeférhetetlenségi szabályok megsértése;
– a szabályozás szerint kötelezõen szétválasztandó munkakörök, funkciók elkülönítésének elmulasztása;
Titoktartással kapcsolatos
– az állam- és szolgálati titkok kezelésére vonatkozó szabályok megsértése;
– a számítástechnikai rendszerrel össze nem függõ adatkezelési és adatvédelemmel kapcsolatos szabálytalanságok;
Tájékoztatással kapcsolatos
– szabályozásban foglalt jelentéstételi, információadási kötelezettség vagy az arra elõírt határidõk be nem tartása;
– a jelentésekben nem a valós helyzetet tükrözõ tények, adatok vagy mutatók szerepeltetése;
2. számú melléklet az eljárásrendhez Egyes eljárások
A Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény 10. § (1) bekezdése szerint bûncselekmény az a szándékosan vagy – ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli.
A büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége, hogy a törvényben megállapított feltételek esetén a büntetõeljárást megindítsa, illetõleg az eljárást lefolytassa. A Be. 171. § (2) bekezdése elõírja, hogy a hatóság tagja és a hivatalos személy, továbbá, ha külön törvény elõírja, a köztestület köteles a hatáskörében tudomására jutott bûncselekményt – ha az elkövetõ ismert, annak megjelölésével – feljelenteni. A feljelentéshez csatolni kell a bizonyítási eszközöket, ha ez nem lehetséges, a megõrzésükrõl kell gondoskodni.
A szabálysértésekrõl szóló 1999. évi LXIX. törvény 1. § (1) bekezdése szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, amelyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetõit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. A törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással, a 82. § (1) bekezdése kimondja, hogy a szabálysértési eljárás feljelentés, illetõleg a szabálysértési hatóság részérõl eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg.
A Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény 339. § (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelõsség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései (elsõsorban a XXIII. Fejezet, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegû jogviszonyból származó perek) az irányadók. Kártérítési felelõsség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban:
Mt.), a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.).
Fegyelmi eljárás, illetve felelõsség tekintetében az Mt. és a Ktv. vonatkozó rendelkezései az irányadók.
3. számú melléklet az eljárásrendhez
A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések nyilvántartása
Sor- szám
A szabálytalanság észlelésének
idõpontja
A szabálytalanság típusa
A szabálytalanság rövid leírása
A kapcsolódó írásos dokumentum megnevezése
A végrehajtott intézkedés leírása
Az elrendelt intézkedés végrehajtásának
határideje
Az intézkedés tényleges végrehajtásának
dátuma
A végrehajtott intézkedés eredménye
Az érintettek megnevezése,
beosztása
Az esetleges kár mértéke
HIVATALOSÉRTESÍTÕ•2009.évi59.szám
4. számú melléklet az eljárásrendhez
Nyilvántartás az ellenõrzésekhez kapcsolódó intézkedések végrehajtásáról
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.
Intézkedés sorszáma
Ellenõrzési jelentés iktatószáma
Ellenõrzési jelentés hivatkozási
száma
Ellenõrzést végzõ szerv, illetve szervezeti
egység megneve-
zése
Az ellenõrzés
címe
Ellenõrzött idõszak
Ellenõrzési javaslat
A javaslat alapján
elõírt intézkedés
Az intézkedést tartalmazó
intézkedési terv Az intézkedés
Az intézkedés
teljesítése (dátum/
nem)
A megtett intézke-
dések rövid leírása
(folyamat- ban lévõ esetében is)
A határidõben
végre nem hajtott intézke- dések oka
A teljesülések kapcsán tett lépések
Megjegyzés iktatószáma
jóváhagyó neve (beosztás és szervezeti
egység)
felelõse (beosztás és
szervezeti egység)
végre- hajtásának határideje
ÉRTESÍTÕ•2009.évi59.szám20401
A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 19/2009. (XII. 4.) NFGM utasítása a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról
1. § A központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 2. § (1) bekezdés d) pontjában, a 74. §-ában, illetve a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 134/2008. (V.14.) Korm. rendelet 4. § (6) bekezdésében foglaltak alapján jelen utasítás mellékleteként a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Szervezeti és Mûködési Szabályzatát kiadom.
2. § Ez az utasítás a közzététel napját követõ napon lép hatályba. Egyidejûleg hatályát veszti a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról szóló 13/2008. (III. 14.) GKM utasítás, valamint a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról szóló 2/2008. (X. 1.) TNM utasítás.
Budapest, 2009. november 11.
Varga Istváns. k.,
nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter
Melléklet a 19/2009. (XII. 4.) NFGM utasításhoz
A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Szervezeti és Mûködési Szabályzata
I. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal jogállása és alapadatai 1. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal jogállása
A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (a továbbiakban: NKTH) a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alatt mûködõ, kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelõs központi államigazgatási szerv. Az NKTH tevékenységének jellege alapján közhatalmi, a feladatellátáshoz gyakorolt funkciói alapján önállóan mûködõ és gazdálkodó költségvetési szerv. A miniszter irányítási jogkörén az alábbi hatáskörök együttesét kell érteni a hatályos jogszabályok alapján:
a) az NKTH alapítása, átszervezése (ideértve a más szervvel való egyesítését, a szétválasztását, alapító okiratának módosítását is), valamint a szerv megszüntetése,
b) az NKTH vezetõjének kinevezése, felmentése, a vele kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlása, c) az NKTH tevékenységének törvényességi, szakszerûségi, hatékonysági és pénzügyi ellenõrzése, d) az NKTH szervezeti és mûködési szabályzatának jóváhagyása,
e) az NKTH döntésének megsemmisítésére, szükség szerint új eljárás lefolytatására való utasítás, f) jogszabályban meghatározott esetekben az NKTH döntéseinek elõzetes vagy utólagos jóváhagyása, g) egyedi utasítás kiadása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására,
h) jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés.
2. Az NKTH alapadatai
Hivatalos megnevezése: Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal
Rövidített elnevezése: NKTH
Hivatalos megnevezése angol nyelven: National Office for Research and Technology Alapító okirat kelte, száma: 2009. július 1., NFGM/8612/3/2009.
Nyilvántartásba vétel, mûködés megkezdésének kelte: 2004. január 1.
Létrehozásról rendelkezõ jogszabály: 216/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet
a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalról
Székhelye: 1117 Budapest, Neumann János u. 1/C
Postacím: 1519 Budapest, Pf. 506
Általános forgalmi adó alanyiságának ténye: az általános forgalmi adóról szóló
2007. évi CXXVII. törvény hatálya alá tartozik, áfaköteles
TB-szám: 135 700 418
KSH-szám: 15597717-8411-311-01
Adószám: 15597717-2-43
PIR-törzsszám: 597715
ÁHT-azonosító: 252601
Kincstári elõirányzat-felhasználási keretszámla száma: 10032000-00287209-00000000
Körbélyegzõje: Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal
(a körirat közepén a Magyar Köztársaság címere) Szakágazati besorolása: 841114 Alapkutatáshoz nyújtott kormányzati
szolgáltatás
Tevékenység forrásai:
a) Támogatás a központi költségvetésbõl b) Támogatásértékû bevétel elkülönített állami pénzalapból
c) Európai uniós közvetlen támogatás d) Saját bevétel (pl. továbbszámlázás, e) tárgyieszköz-értékesítés)
f) Államháztartáson kívülrõl, illetve belülrõl átvett pénzeszköz
g) Pénzforgalom nélküli bevétel: maradvány h) Egyéb bevétel
II. AZ NKTH TEVÉKENYSÉGE 1. Alaptevékenységek
Az NKTH tevékenységének középpontjában a hasznosításorientált kutatás-fejlesztés és innováció áll. Az NKTH feladat- és hatáskörét a 277/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet szabályozza. A miniszter a kutatás-fejlesztésért és a technológiai innovációért való felelõssége körében irányítja az NKTH-t a 134/2008. (V. 14.) Korm. rendelet vonatkozó rendelkezései alapján.
1.1. Az NKTH a tudomány-, technológia- és innovációpolitika kidolgozása és érvényesítése, az ehhez szükséges állami intézkedések kezdeményezése, illetve végrehajtása érdekében javaslatokat dolgoz ki a miniszter részére
a) a tudomány-, technológia- és innovációpolitika alakítására, amelynek megalapozásához elemzéseket, közép- és hosszú távú koncepciókat készít, technológiai elõretekintési programokat indít;
b) a hazai kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenység
ba) ösztönzését szolgáló központi állami források képzésére és felhasználására, figyelemmel kíséri továbbá a források felhasználását,
bb) közvetlen és közvetett támogatási, ösztönzési rendszerére, a támogatások szempontjainak meghatározására, a közgazdasági eszközök, gazdasági szabályozók kialakítására, és közremûködik ezek fejlesztésében;
bc) emberi erõforrásai fejlesztésére, a kutatóképzés és a tudásközpontok erõsítésére;
c) a kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenység irányítási, finanszírozási, intézményi és szabályozási rendszerének kialakítására, fejlesztésére.
1.2. Az NKTH a feladatkörében:
a) részt vesz a közép- és hosszú távú nemzetgazdasági koncepciók, stratégiák, ezen belül kiemelten a Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozásában, érvényesítésében;
