A KISPARASZTI GAZDASÁGOK ÚZEMI
HELYZETÉNEK REPREZENTATíV MEGFIGYELÉSE*
RÓZSA BÉLA
Magyarországon utoljára 1935-ben volt teljeskörű mezőgazdasági összeírás—.
Az évenként ismétlődő, egy—egy kérdés (például földterület, vetésterület, ter—
mésmennyiség, állatállomány stb.) megfigyelésére kiterjedő országos teljeskörű felvételek eredményein kivül különböző szervek részéről mind nagyobb érdek- lődés mutatkozott a részletesebb, főleg üzemi adatok iránt, mely érdeklődést a rendszeresített megfigyelések adatai alapján nem lehetett kielégiteni. A má—
sodik világháború utáni földreform következtében létrejött kisüzemi gazda—
ságok üzemi helyzete ismeretlen volt. A Központi Statisztikai Hivatal 1957-ben megkezdett reprezentatív adatgyűjtése az egyéni termelők termelési adottságai- nak vizsgálatát kívánta biztositani. Az adatgyűjtés főbb témakörei az alábbiak voltak.
A megfigyelés tárgya volt a földtulajdonosok társadalmi és gazdasági helyzetének vizsgálata. Megfigyeltük a földtulajdonosok foglalkozás, előző fog—
lalkozás, a gazdálkodás kezdete, kor, iskolai végzettség, szakmai képzettség stb. szerinti megoszlását.
A gazdaságok földterületének megfigyelése egyrészt a különböző mutatók számításának alapjául szolgált, másrészt választ adott a felvételt megelőző évek földmozgásainak (öröklés, eladás, vétel stb.) okaim, a földterület minőség, fekvés, tagoltság, a tiszta jövedelem nagysága stb. szerinti megosztására.
A kisparaszti gazdaságok helyzetére vonatkozó reprezentatív megfigyelés tájékoztatást adott a gazdaságok lakó— és gazdasági épületekkel, mezőgazdasági gépekkel, eszközökkel és felszereléssel való ellátottságáról is.
A kisparaszti gazdaságok növénytermelési eredményei ismertek voltak.
(A termés mennyiségére és a termésátlagra vonatkozó kérdések tehát első- sorban a megfigyelés pontosságának ellenőrzésére szolgáltak.) A megfigyelés növénytermelésre vonatkozó kérdéseiből ezért főleg a vetésterület 84 százalékát kitevő tíz legfontosabb növény termeléstechnikai eljárásaira kívántunk választ adni. Az egyes növények termelésével kapcsol—atban vizsgáltuk például a szer- ves és a szervetlen alap— és fejtrágyázásnak, a talajelőkészíte'snek, a vetési időnek, az előveteménynek, a nemesített és hibrid vetőmag felhasználásának, valamint az egyes növényápolási munkáknak a temésátlagra gyakorolt hatását.
* A FAO (Food and Agriculture Organization of the United Nations) által 1966. október 31—
november 12 között Büdapesten rendezett Szemináriumon megvitatott dolgozat.
710 nezes. nem
A megfigyelt tennelésteohnikei eljárások és a temésá—tlag közötti kapcsolatot korreláció— és regresszió—számítása fejeztük ki.
A gyümölcs— és szőlőtermeléssel kapcsolatos kérdések célja elsősorban a termés mennyiségének és a felhasználás irányának megállapítása volt, erre vonatkozóan ugyanis csak országosan becsült adatok álltak rendelkezésre.
Az állattenyésztésre és az állati termékek termelésére vonatkozó kérdések a tenyésztés intenzitására, az árutermelés mértékére, a felhasználás és az érté- kesítés irányára adtak választ.
A földterülettel rendelkezők munkaerőhelyzetétnek vizsgálatával a meg—
figyelés célja a rendelkezésre álló munka-erő összetételének (kor, nem, meg- élhetési forrás stb.), az idegen kézi, fogat és gépi munkaerő igénybevétele
mértékének megállapítása volt. A megfigyelés adatai munkaerőmérleg készí——
tését, azaz a számítások szerinti munkaerő-szükségletnek a nendelkezésre állóval való összehasonlítását, a felesleg, illetve a hiány számszerű kifejezését is lehetővé tették.
A reprezentatív minta nagyságát a megfigyelés költségeinek fedezésére rendelkezésre álló pénzösszeget figyelembe véve határoztuk meg. 1957-ben 3000 gazdasá—g megfigyelésére került sor. A 3000 gazdaság kijelölése nem ará- nyos réteges, ezen belül általában véletlen kiválasztás alapján töntént. A ki—
választás kétlépcsős volt.
a) Először gazdaságnegyság—csoportonként határoztuk meg a megfigyelésm kerülő gazdaságok számát. A 3000 gazdaságot az összes földterület megoszlá-
sának arányában osztottuk szét az egyes gazdaságnlagyság—osoportok között.A 19 megye szerinti szétosztást az összes terület megyék közötti megoszlásának aránya alapján végeztük. Az arányos rétegezésnél a másik számba jöhető eljárás az lett volna, hogy az összes gazdasága számának aránya alapján álla- pitjuk meg a megfigyelendő gazdaságokat. Ez e módszer azonban nem látszott
célravezetőnek, ment így az egyes gazdaságnagyság-csoportok nem a temelésben
betöltött tényleges súlyuknak megfelelően szerepeltek volna.b) A megyéken belül a járások között a mintába kerülő gazdaságok szá- mának kijelölése színtén az összes földterület megoszlása alapján történt. Járá- son és gazdaságnagyság—osoporton belül a kiválasztás általában véletlen volt, de nem érvényesülhetett a szigorú ,,véletlen" kiválasztás. Ennek oka az volt, hogy sok olyan kérdést tettünk fel, amelyek az eddigi statisztikai felvételeknél nem szerepeltek, jelentős részük bizalmas jellegű volt, ezért válaszadóként általában olyan gazdálkodók jöhettek számitásba, akik az adatgyűjtést végző számlálóbiztosokkal személyes ismeretségben voltak, illetve akik hajlandók voltak a szükséges adatokat szolgáltam. Ennek következtében a gazdálkodók kiválasztásánál bizonyos szubjektív elem is érvényesült, ez azonban —- mint ahogy a számítások igazolták -— nem beiolyásolta számottevően a reprezentáció helyességét.
Az 1957. évi megfigyelésre kijelölt 3000 gazdaság adatainak feldolgozása—
kor négy gazdaságnegyság—csoportban a vizsgált adatok relatív standard hibája az elfogadhatónál nagyobb volt. Ezért az 1958. évi megfigyeléskor a mintát e négy gazdaságnagysá—g—csoportben összesen 1000 gazdasággal megnöveltük. A pótlólag kijelölt 1000 gazdaságra vonatkozóan az 1957—ben feltett kérdéseket 1958—ban pótoltuk.
A reprezentatív megfigyelés az 1956—1957. gazdasági évre vonatkozott.
A megfigyelést 1957-ben a telj—eskörű vetésterületi összeírással, 1958—ban a
A KISPARASZTI GAZDASÁGOK 7 1 1
teljeskörű állatszámlálással egyidőben szánúálóbiztosok végezték kikérdezéses
módszerrel. A számlálóbiztosok a reprezentatív megfigyelés kérdőíveinek ki—töltéséért külön díjazásban részesültek.
A mintasokaságra vonatkozó adatokból az országos szintű adatok ki—
számítását átlagbecsl—éssel végeztük. Az összes gazdaság és a mintában levő gazdaságok számából területnagyság-csoportok szerint képzett szorzószámmal a mintában megfigyelt jelenségeket szorozva jutottunk az országos adatokhoz.
A reprezentatív minta alapján kiszámított országos szintű adatok pontos—
ságát a teljeskörű megfigyelésből rendelkezésre álló országos adatokkal való összehasonhtással és hibaszámitással ellenőriztük.
A teljeskörű összeírások eredményeivel való összehasonlítás és a hiba—
számítás eredményei azt mutatták, hogy a feltett kérdések nagyobb részénél a reprezentatív megfigyelés eredménye kielégítő vagy elfogadható hibahatárok között elhelyezkedő adatokat szolgáltatott. A kapott eredmények értékelésénél azonban figyelembe kellett venni az adatgyűjtés újszerűségét, a feltett kérdések nagy számát és részletezettségét, valamint az igen kismértékű reprezentációt.
(Az 1958—ban megfigyelt 4000 gazdaság mindössze 2,5 ezreléke volt az összes
gazdaságnak.)
A reprezentáció megbízhatóságát gazdaságnagyság—csoportok szerint és összesen a megfigyelés minden témaköréből kiválasztott legfontosabb mutató—
számok segítségével, a standard hiba (S :: f:) és a relatív standard hiba
n
S
(H, az, ahol A —— az ártlag) kiszámításával határoztuk meg.
Néhány kiragadott témára vonatkozóan összevont gazdaságna—gysága—cso—
portok szerint az S és a H, értéke a következő volt.
A reprezentatív felvétel adatainak standard és relatív standard hibái
Egy gazdaságra jutó
Guzdasá egység—csoport ,
(golt. hold) összes szántó— szarvas— buza kukorica
terület terület marha sertés
vetésterület
Standard hiba. (S)
— 5 ... 0,0l7 0,021 0,029 O,ll4 0,014 0,0l9 5 — 10 ... 0,026 r 0,043 0,049 0,099 0,027 0,028 10—20 ... 0,051 0,086 0,073 0,l46 0,049 0,090 20— ... 0,263 1 0384 (),219 0,444 0,189 0,l74—,
Relatív standard hiba (H,)
-— 5 ... O,74 ! l,ll 5,56 6,68 3,3l ! 2,63 5—10 ... 0,35 ! (),71 2,48 2,80 l,06 2,02
10—20 ... 0,37 0,77 2,53 2,83 l,67 4,30
20 -— ... O,99 l,95 6,54 6,58 4,10 5,12
A mezőgazdaság szocialista átszervezése után a kisparaszti gazdaságok megfigyelését felváltotta a mezőgazdasági temelőszövetkezetek gazdálkodá—
712 *RÓZSA: A HSPARASZTI GAZDASÁGDK ,
sának a statisztikai beszámolási rendszeren keresztül tönténő teljeskörű Vim—
gálata. A nagyüzemi gazdaságok és a hozzájuk tartozó háztáji gazdaságok
teljeskörű megfigyelésének kiegészítését azonban továbbra is'az egyes kérdések mélyreható vizsgálatát biztosító reprezentatív megfigyelések teszik lehetővé.PESIOME
B Benrpnn B ueme Haömonenm aa nponsaoac'mennbm nonoxceunem memcux xosnüc're B 1957 rogy őbmo nposeneuo suöopouuoe oőcnenosauue, npeuocmsusmee caeneuml 06 06- meCTBeHHo—axouommecxom nonomemm coőcnsennuxoa semm u 06 ocnamennoc'm xossücm munmmu " x039ücheHHb1MM ananusmu, censcxoxosnücmennumu mamunazvm " unc'rpvmem'om.
Oöcnenosanue, nanee, npenocrasuno umpopmaumo o Bamueüumx arpmexnmecxnx me'mnax, npumennemmx npn Bbxpaumsauun omenbnblx Kynbryp, 06 nmencnenoc'm muaomonozwma, none Tosapuoro npouasoncnaa, HanpaBneHmix peanusauun 14 oőecneueunocm XOSHPICTB 13360—
116171 cnnoifl.
Conoxnan nanaraeT B oőumx nep—fax nemn BblöOpO'lHOX'O oöcnenoaanmi, cnocoő ucuucne- Hnnwoőmerocynapcmennux nannux Ha őase Buőopxu u', naxoneu, uexoropme namneünme pesvnb'raru pacue'roe oumőox.
S UMMARY
In 1957 a sample survey was conducted in Hungary in order to observe the conditions of mell—scale f—anms; the survey covered the scale—economic status of the land propüetors, the guestíon of how the terms are supplied With residential and farm buildings as well as with agricultural machines; tools and implements. It gave also information on the agrotechnioal methods used in plant cultivation, on the intensity of animal husbandry, on the volume of commodity production, on the direc- tion of sales as well as on the mampower situation of the mm.
The contribution gives a summarizing review of the method of sample surve'yíng, of (the methods of calculating national data on basis of the sample as well as of
some major results of the error computation.
