A csendőr kézikönyve

A csendőr kézikönyve^.

Szeged, 1894, Várnay Könyvkiadó. 62 p.

(Egybekötve az „Utasítás a tábori csendőrség részére kérdésekben és feleletekben.” c. könyvvel, a külső borítólapon„Csendőr kézikönyve és

Tábori csendőrség” címmel.)

TARTALOMJEGYZÉK

(a lapszámok a könyv oldalaira és nem a pdf oldalakra vonatkoznak!)

Irányelvek a tűzesetek kiderítéséhez……… 2

A házkutatásról……….. 11

Mit értünk házkutatás alatt?... 12

Melyek azon esetek, amelyekben a csendőr házkutatást tarthat?... 13

Eljárás a házkutatásnál……… 17

A fogolykíséretről A fogolykíséret két vagy több csendőr által……….. 20

A fogolykíséret egy csendőr által……… 25

A foglyok átvétele és átadása……….. 27

Foglyok megőrzése a csendőrségi állomásokon………. 28

Vásárfelügyeleti szolgálat………. 29

A csendőrség teendője a vásárt meqelőző időben………. 30

A csendőrség teendője a vásár alatt………. 32

A csendőrség teendője a vásár után………. 40

Útlevél- és idegenrendészet……….. 41

A belföldi forgalom……….. 42

A határszéli forgalom………. 49

A hajózásról és folyamrendészetröl………. 53

Tartalom……….. 63

A könyv a magyarországi Hadtörténeti Intézet és Múzeum könyvtárának gyűjteményébe tartozik (20.415).

A digitalizálás az intézmény főigazgatójának engedélyével és azon cél támogatásával történt, hogy

a Magyar Királyi Csendőr Bajtársi Közösség és

a Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság közös erőfeszítésével a Magyar Királyi Csendőrség (1881-1945) hányattatott

sorsú korabeli szakirodalma digitalizálva interneten elérhetővé váljék.

Közös célunk az, hogy a M. Kir. Csendőrség politikai felhangoktól mentes megismertetése által hozzájáruljunk ezen nemzeti rendvédelem-történeti örökségünk gazdag tapasztalatainak felhasználásához a közbiztonság és

nemzetünk fejlődésének elősegítése érdekében.

This book belongs to the library of the Hungarian Military Institute and Museum, and it was copied and posted on the Internet with their

permission to the MKCsBK and the Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság. Their mutual goal is to

facilitate the exposure of the objective truth, free of political agenda, regarding the Hungarian Royal Gendarmerie (Magyar Királyi Csendőrség)

in the hope of making this valuable national heritage useful for the protection of person and property of the rural areas, so necessary for peace

and progress.

.,

.\ CSE\ DOR

K ^í~ Z l K ^{('> ~} y V I ^~o

I"')'] ". ~·E!\T.\I<I'.\.

~í'.EI ;EI>, U,~-,

\ ., . \" I h:1l:\\·\·I\I·:I\T·>~hEUE··W

KJ.\IlJ.\ \ ,'\.\

I. \1. I.

60

"O

l. _,k

;Ó fo

,

i

o

Irányelvek a tüzesetek kideritéséhez.

Azon rendkivül érzékeny és nagy kár méltánylása kö- vetkeztében, melyet a tüzes etek ritkábban az emberi élet, de oly gyakran és nagy mérvben a vagyon megsemmisitése kö- rül okoznak, s meJy tüzesetek néha - mint a lefolyt 1887 -ik évben is - járványszerüleg dühöngve, a közjólétet aláásó

or~zágos csapásként jelentkeznek: a magyar büntetö törvény- könyv a szándékos gyujtogatást büntettnek, a gondatlanság- ból okozott gyujtDgatást pedig vétségnek minősitve; szigoru fenyilésekkel sujtja azt, ki iJy szerencsét lenségnek akarattal vagy gondatlanságból előidézője. Ebből kifolyólag kö telessége tehát a esendőrségnek minden tüzesetben kinyomozni, hogy forog- e fenn tiltott cselekmény s ki ellen irányul a j ogos vád.

Hogy mily nagy nehézséggel jár a tüzesetek kideritése, azt a szolgálat t apasztalatai is bizonyit ják. Ennek oka egy-

részről épen a tüzeknél fenforogható sokféle kel etkezési ok s ennek következtében a nyomozásnál nélkülözött kiindulási alap; másrészről azonban a járőrök részéről a legtöbb eset- ben tanusított tájékozatlanság é5 áttekintés hiánya. Ezen hiányt

lehetőleg pótolni czélja e soroknak, a gyakorlati szolgálat ta- pasztalataira alapultan világosságot hozni a szolgálat eme nehéz és fontos ágazatába s tisztázva az eshetőségeket, meg- állapítani nagyjában azon irányokat és feltev~ -,eket, a melyek ily esetek kideritése körüllétjogosultságga} mert valószinü- séggel bírnak, - bár a gyakori a ti szolgála/.Dan fordulnak elő

esetek, midőn az adott helyzetben a járőr kénytelen, hogy az élet az ő számlálhatlan és változatos esélyeivel ismét egy oly ujabb bonyodalmat dobott elébe, melylyel szemben minden

előrelátás gyarlónak bizonyul s melyre előre ki sem gondolt, mert nem is gondolhatott és ezzel s'1emben kp.nytelen minden utmutatás hiányában csupán saját leJeményességébe vetni hi- zalmát és reményét.

Épen ezen okból az alábbi fejtegetések csupán a ren- des viszonyokra vonatkozvák, tehát azon tüzeset~kre, melyek a falvakban és pusztákon leggyakraDban szoktak előfordulni,

C~IJDd. KéLik. ^l

,

-

....

::;t

s mellőzve ezuHal a tüzeseteknél való segédkezés mikénti fo- gcHlatositásának tárgyalását, csakis azon bünügyi mozzanatok kiemelésére szoritkozik, melyek a tüzes etek körül mu1atkozna~.

A hazánkban fenforgó sajátságos viszonyok között kI- váló figyelmet érdemelnek a szolgálati tapasztalaton alapuló

következő észleletek :

A járőr helyesen cseleks~ik, ha addig,. ~ig a tüzoltás tart s már eleitől fogva valamI kézzelfogható IraDy a nyomo- )' zásra

elő

nem került s

elő n~m

adódott, ha - mondjuk -

a segédkezés ajkaimáv-al, néha a tüzoltásnál rendesen közvet- lenül közre nem müködő s mérsékelt távolságban a tüzhely.?t

környékező nép. tulnyomólag nők és gyermekek között is megfordul s feltünés nélkül megfi~yeli szavaikat. Bár eleinte itt is csupa találgatást hall, mégis előbb· utóbb az ezerszemü közönség között, ha egyáltalán történt valahol és vaiaki által a tüz kiütésére vonatkozó megfigyelés, ez emlegetés tárgyává válik s ha nem is mindig igaz, s ha nem is volt a nép gya- nuja mindig azonnal beigazolható, mégis nagy'on sok esetben a legvalószinübb nyomon jár.

A járőr a tüznél, a mennyire lehetséges a kiüt§s helyé- nél keres oly nyomokat s bünjeleket, melyek a nyomozásr'a fontosak és döntők lesznek. Ha ilyen nem létezik - mint a hogy ritkán is elmarad, mivel a gerjesztett tüzben ez is meg- semmisü} - akkor a kiütés mikor, hol keletkezte iránt sze- rez magának bizonyságot s azon károst, hol a tüz kiütött, s hozzátartozóit kérdezi ki először, azután közv~t1en a szomszé-

doka1 s azokat, kik a tüz első kifejlődésének közvetlen tanui valának. Ha mindezeklől határozott értesitést nem nyer, ugy a szabályszerü, alapos messze kinyuló nyomozást kell megin- ditania, mely bár ha az első alkalommal sikertelen is ma- radna, mégis időközökben, ugyis mint kideritetlen közbiztos- sági zavarra, a járőrök figyelme ismét ennek kinyomozása felé irányuljon annál is inkább, mert büneset vagy vétkesség ese- tén a bün vagy vétség keletk.;zésének titka a legkülönbözőbb

uton-módon kiszivárog s bizonyos idö multával mind több egyén birván róla tudomással; alkalomadtán jóhiszemüleO' is mint már lejárt közönyös dorog, a'!agy mint bizalmas k6z1e:

mény a járőr tudomására jut s ily módon a nyomozás ujra felvétele a rég óhajtott eredményt érheti ej.

Ismételten hangsulyoztatik tehát, hogya nép sejtl!lme n;~ ~legv_et_en~ő utmutatás a nyo,m,ozá~ irányána~ megváJasz- tasanal, kulonosen ha annak 'anegeresére egy-két napi idő ^er('

gedtetet~ s a.pyomozás ekkor azután erélylyel indiltatik mego Kert, mmt mondva volt, a legritkább esetek közé tartozik at"l

t

f

•

hogy

^ft t'Üznek gonosz szándékb61 ki által

történt

szi tön, még az égés alatt, de még közvetlen utána is

Ily el vetemedett gonoszsággal végrehajtott tlizesetek a legi esetben is csak bizonyos idö lejárta után cyermek, as~;zq

és ital vagy hoszu utján derül ki.

Másrészről azonban nincsen ezzel az mondva, hogy

a

nép gyanuja birálat nélkül elfogadható; a járőr általában

~sakis a saját meggyőződése alapján jár el s mielőtt valamely fontos elhatározást foganatositana, jól latolja meg a körülmé- nyeket s csupán a lét jogosultsággal biró feltevések avagy más

meglévő közvetlen ^vagy közvetett hizonyitékok alapján in·

tézkedjék.

Ezek előrebocsátása után áttérve a részletekbe, felállit-

*

hat juk azon elvet, hogy minden tüz csak a következő négy okok egyikéből keletkezhet:

1. elemi csapás; - _

2r gondatlanság- vagy vigyázatlanság;

3. haszonleső számitásból és

4. boszuból eredt iyujtogatá::.b61; -

Ad 1. Hogy valamely tüzesetnek az oka elemi csapás-e P - azt a járő~ minden fáradság nélkül megtudhatja, mert az elemi csapás békés körülmények között csakis mint villám szerepel. Zivatarok alkalmával általánosan szemlélhető volt a becsapás, s igy ha az ezt elszenvedett épület va;{y tárgy nyomban reá kigyul, mindenki előtt világos lehet, hogy itt

a

tüz oka a villám voU s igy kárért kit sem lehet terhelni.

Ad

!.

Nehezebb már azon tüzek kideritése, melyek

vi-

gyázatlanság vagy gondatlanság következményei. Az okozott kár miatti lelkifurdalások, a büntetéstől, az emberek harag- jától való félelem, az ennek folytán való hallgatás s a hoz- zátartozóknak hasonló indokokból való némasága, figyelésre nem alkalmas idő- és helyviszonyok stb. stb. mind megannyi ok, hogy bár kiütött és pusztitott a tüz : mégis azt, hogy ki az okozója, a legritkább esetben lehet kideriteni.

Hozzávetőleg mégis a következő okok egyike szerepelhet a gondatlanságból vagy vigyázatlanságból keletkezett tüzek kiütésénél :

a) A gyermekek a tüzesefek hatalmas százalékának oko- zói. A ^mezőre munkába távozott szül6k a gyermekeket otthon felügyelet nélkül hagyják, ezek pedig a kezök ügyébe akadt - mert nem számukra hozzáférhetlen helyre eltett - gyu- fával

j4tszTa,

az ösztönből kedvelt tüzet rakják, tekintet nél-

kOI, mert nem

képesek felfogni, hog,y arra

alkalmas

helyen-e'

4

/

Oly vidéken, a hol a sertéseket pörkölik, a gyerme~ek rend~sen

azt utánzandók szalmával tüzet csinálnak és pedIg az elreJtet- tebb helyeken, 'például a csurben, hol egyszersmind a hozzá- való szalma is meg van. Itt azután a tüz a felhalmozott szal- mában elharapódzik s mivel e felett megijedt gyermekek széjjel szaladnak s akiállandó büntetéstől félve, rejtőzve hall·

gatnak; a még azonnal tán elfojtható tüz széjjelterjedve, nyomornak és pusztulásnak lesz szülője.

h) Falvainkban kevés takarék tüzhelyet találhatunk, h~­

nem kizárólag a nyitott tüzhely van alkalmazásban. - Az itt hagyott parázs.ok ugyancsak alkalmasak arra, hogy - kü- lönösen télen - a gyermekek vele játszásból tuzkarikákat hányva, gondatlanságból elhány ják s igy a falusi, többnyire s7.almafedelü házak, takarmány vagy tengeri-szár boglyák stb.

gyakran ettől fognak tüzet.

e) Nyáron, midőn a termés a mezőről behordatik s a felszaporodott munkát nappal nem győzvén, a lerakodást éj- jel i~ gyertya, lámpás vagy más világitó eszköz mellett foly- tatják, a szekéren a felrakáskor, a behozatalkor és Jerakásnál a dohányzó egyének gondatlansága vagy vigyázatlansága a magukkal nordott gyúszekerek gondos megőrzésénél ; némely vidéken divó azon szokás, hogy a kalap zsinórja vagy szalagja mellé bedugdosva hordják a gyufát, - okozza, miszerint a gyúszer kihull, a dörzsölés következtében meggyúl s rendesen lappang a betakaritott termésben, mig végre órák, gyakran napok mulva azután kitör a láng. Innen van az, hogya taka-

ritáskor járványszerüleg lép fel a tüz s ugy kiterjedésére mint az okozott kárra nézve a leg~újtóbb csapást méri a nemzeti "lagyonosságra.

d) A nyomtatási, cséplési stb. c~ürmunkáknál a pipálás sok helyt betiltva nincs, vagy ha igen, akkor is eldugva meg- teszik ezt a dolgosok s épen ez a baj, hogyarajtakapástól félve, a tüzes pipát nem dugják testök mellé az ing mögé vagy zsebbe, ,hanem gyorsan bárhová, sokszor olyan helyre, hol a takarmany vagy szalma tüzet foghat tőle ép ugy, mint

a gondatlanul eldobott gyufavégtől is.

e) Daczára, hogy a kémény tisztogatás a belügyminiszter által 1868. évi 4209. sz. a. kelt rendelette! tüzrendészeti szem- pontból meg lett hagyva s annak havonkint legalább egyszeri sőt a helyi körülmények, szokások a lakosok foglalkozásáho~

képest esetleg többszöri foganatosiUatására mindenki köte- lezve van; mégis a mi viszonyaink között ezen rendeletnek pontos betartása nem mindenütt mutatható fel s mi termé- szetesebb, mint hogy a nyilt tüzhelyről az alacsony - már

,

-régebben nem tisztittatoU s igy vastag koromu - kéménybe ie:csapódó láng és hő ezt könnyen meggyujtja. Sok a ké- ményLüz, de e:: el.harapódzv~, különösen a vályogolt fakémé- nyeknél a legtöbb helyen nem cseréptető t s vele együtt a házat is mev.fogja s elhamvaszt ja. Hasonló okból a kon) hai

sütés-főzés alkalmá val tulha,itott tüzelés, nem ritkán a zsir ,kigyuladása is oka sok tüzbahak, valamint különösen a ke-

uyér-süt8snél követet~ azon gondatlanság, hogy a hamut egy- szerüen a szemét- vagy trágyadombra szórják, holott abban mindig feltünően sok ideig ¹ arlhatja magát a parázs, sőt a

Jégtől zárva napokig elpislog, mig azut~n ha véletlenül egy

erősebb szél felkapja s nádra, szaimára vagy rözsére, avagy általában gyulékony anyagra viszi: kész a tüz, Ini annat vég-

zetesebb, mivel a kenyér-sütés éjjel vagy kora hajnalban tör- ténik s igy a lakosok vagy még alusznak, vagy a gazdakö- -zön ség az istállóban gondozza marháit. s a tüz rendesen csak

már kiütése után, midőn nagyon elmérgesedett, vétetik észre,

lj

Ugyanc::;ak a padláson, az istállóban való pipázásnál, 'avagy a világítás körül elkövetett vigyázatlanságnak is sok

tüz lesz okozat ja.

- .

Osszegezve tehát a mondottakat, állithatju'{, hogy a vi- gyázatlanságból vagy gondatlanságból keletkezett tüz okozói a gyermekek, a világító szerek felületes keZelése, a pipatüzre

való nem ügyelés, kéményg~'úlás, tulhajtott tüzelés és kiszórt .hamu.

Ezek alapján tehát a járőr, ha sem a számitásból. sem

:pedig a boszubd-i eredő gyujtás gyanuja nem forog fenn: ^éi

legközelebb első fenntebbi észleletek azon módján indul, mely a viszonyoknak, helynek, idő'nek és évszaknak legjobban meg- ifelel s melyre utmutatást magának még a tüzoltás ideje alatt,

.avagy közvetlenül utána

mar

^szerzett.

Ne feledje továbbá a járőr, hogy a szomszédok vagy vé- letlenül arra járt egyének akaratlanui is tanui lehettek oly jelenségeknek!

mit

^később a vizsgálat eredményes fulytatásara

döntő sulyuak.

Természetes, hogy ha az adott irányok egyike nem válna ,be, a nyomozást kiterjesati a másik feltevésre s igy fáradsá- .got nem kimélve, kitartással végre ezélt mégis fog érni.

Ad 3. Ha a gyanu haszonleső számításból eredett tüzet

~sejtet: a járörnek fölötte óvatosan, ügyesen, deerélylyel és

kitartással kell a nyomozást ez irányban felv~nni.

Két eshetőség áll előtte: az egyik, hogy vagy maga a

,károsult követte el a gyujtogatást, a másik, hogy ezzel egy

.más . e gyént bizott mei. Mindkét esetben a károslllt szemé-

c

lye a központ, a mely körül forogjon a nyomozás; az ő sze- mélyére tekinlettei kell minden mozzanatot megbirálni. Az.

olyan esetek; midőn a tettes e cselekményelkövetÉsénél meg- figyeltetett: a legritkábbak közé tartozik, - sőt ellenkezőleg, .

el kell készülve lenni arra, hogya járőr előtt egy nagy fur- fanggal és előrelátással végbezvitt, gyakran más ügyeletek . háta mögé rejtett ténykedés áll, melyekkel szemben az ered- ményt csakis a leleményesség és kitartás adják meg.

E pont alatt ki kell emelni azon tapasztalati tényt, hogy a tüzbiztositások behozatala óta a tüzes etek száma mód felett megszaporodoU, jeIéül annak, hogy itt nem csupán a véletlen az okozó, hanem a nyerészkedési szándék is nagy tényező._

Ha értéken jóval felül biztosHott tárgyak gyúlnak ki: gyanus dolog s nagyon alapos nyomozást érdemel. Oly esetekben . tehát, midőn az. öngyujtás gyanuja forog fenn, a járőr a tüz- eset után meggyőződést ~zerez magának a biztositás egész állásáról, mihez az illető biztosítási ügynökségek már saiát érdekükben is készségesen segédkezet nyujtanak, s ha a fen- nebbi értelemben gyanus dolgot észlel, akkor ez irányban a

következő módon folytatja a puhatolás t.

Kinyomozza, hogya károsult anyagi viszonyai milyenek,._

hol vannak és mennyi adósságai, hol volt a tüz kiütése előtt,_

hol a kiütésnél, mily kedélyváltozás volt rajta észlelhető,

nem-e volt feltünő nyugodt, avagy ellenkezőleg tulságosan megindult, mi tettetés is lehet, mit tett a mentés érdekében általában pedig mily magaviseletet tanusitott

a

^{tüz alatt.}

A

tüz előtt nem szerzett-e be valahol gyujtó anyagot, kanóczot _

lőport ^vagy égőfolyadék~t, ^{a melyek .segélyével esetleg a} gyu.i~

tás eszközöltethetett. MIt tett, hol Járt a tüz után. A tüzet.

'megelőzőleg nem helyezett vagy küldött-e el tárgyakat idege ...

nekhez s igy tehát előre tudni látszott a bekövetkezőket._

A káros háznépe mit tud mondani az esethez, mily magatar- tást tanusitottak a tüznél, amentés körü], különösen ha nős-

az illető, mint viselte magát neje, kivel valószinüleg előre'

közöltetett a bekövetkezendő eset. A tüz után a káros ma- gatar:ása a biztositási összeg folyóvá tétele körül.

. Az ~s előfordul: hog! a kár?s a tüz kiütése _előtt napokkal el IS utaZIk, de felhasznaIva a vJszonyokkal való ismeretséget alkal~a~ idöbe~,

!fl

^ás. ált~l és~re. ^nem vév~, visszaJopódzik, ::.

..,feJgyuJtast eEzkozh s Ismet eltumk, hogy bJZonyo3 idő multán

hazajöve, a sulyos ~eszteség felett tettet ve nagy meglepetést és fájdalmat szinleljen. Ily esetben az állitólag távolvoltnak

~in~en . tartózkodási idej~t hitelt é~demlő]~g, ha kell folytatva_ es kiterjesztve a puhatolast a legtavolabbl helyekig is, ki kell:

J

'lIDutatr.ia. A hivatkozott tanuk hitelességének kétségen feiül keH állania s ha gyanu forog fenn, hogy az iIletó hamis ta- nukat szerzett vagy szerezni szándékozik, akkor a letartózta-

\tás által kell megakadályozni az összebeszé!ést.

Ugyanezen eljárás követendő a káros hozzátartozóival, ,,"alamint cse!édeivel szemben is: különösen ulóbbiakkal azon 'esetben, ha - mint gyakran _előfordul - jutalom fejébE:n egy ily bizalmas egyéne által eszkö26lteti a felgyujtást.

Természetes, hogyha a nyomozás eredményt nem is nlutathatna fel rögtön, a megfigyelés feHünés nélkül folyta-

tandó s a tapasztalt magaviselet, életmód mindmegannyi ,addtként használandó fel a rejtély felderítésére.

A gyermekek felette alkalmasak minden bünügyben a bemondásokra, a mennyiben előttük azon önámitás'Sal, hogy hisz a gyerek ugy sem tudja mit jelent ez vagy ama cselek-

mény vagy szó, nem óvakodnak - a közös egyetlen szoba természeténél fogva is - előttük, szemök láttára vallY fülök nallatára elkövetni vagy megbeszélni bünc.selekményeket; s ,épen azon okból azulán, hogy a gyermek ezek horderejét be nem láthatja, ha valaki kérdezi, kivel rokonszenvez, vagy ki 'fokonszenvét ha pillanatra is megtudta nyerni: ennek a lá-

tottakat és hallottakat őszint én elmeséli.

Sohasem feledje azonban a járór, hogy senki sem tar- lozik hozzátartozóira terhelő:eg vallani s igy a gyermekeket

hozzátartozói k előtt akár csak erős rábeszéléssel is ez irány- ban faggatni nem czélirányos sőt tiltott, szabályellenes eljárás.

Ad 4. A boszuból való feJgyujlás - sajnos - hazánk

·egyes vidékein rendszeresen üzetik. Az élet az ő ezer esélyei-

vel e~zközli, hogy a legkülönbözőbb indokokból keletkezett boszuját kielégitendő, felg)'uJtja egyik ember a másik ember • . társának vagyonát, eJkövetve igy egyikét a legsulyosabb bü • . nöknek.

Fel lehet tenni a legtöbb esetben, hogya Károsult a

'majdnem kivétel nélkül előfordult előzményekből nagyjában

sejtheti a tüz okát s körülbelül a tettest is. Egy, a megelóaó összelüzrsnél vagy kés;őbb elejtett szó, fenyegetés, állandó el- lenségeskedés, a vidéken szokásosan követni szokott ezen ,boszumód mindmegannyi eszköz u kider1téshez. Ily esetben az

előzmények alapos ÖSIllf'rete s~ükEégcs a járőrnek, nehogy a szenvedett kár felett nem rendes kedélyállapotban lévő egyén vak indulata után menve, 3Z esetleg ártatlanul gyanusitottat zélklatva, az erre forditott idöben adjon előnyt az igazi tet.

tesnek a bizonyitékok elenyészlrtésére. Kikérdezel~ do tehát a~

előzményekre a káros, hogy hogyan keletkezett a harag közlE

8

és a gyanusitott között, milyen viszonyhan voltak f'~előtt egy--

I mással, mire állapítja gyanuját, szóJott-e a ~y~nm;}lot,t vala- mikor bünös tervéről, elárult-e erre vonatkozoJa~ mas előtt

is és hol valami szándékot· fenyegelőd7ött-e és kik előtt; a tanuk szintén

kikérdezendők

s iehetöleg éJethúen való

elő­

adásra kérendők fel. Ha a gyanu~itott a tüzzel egy időben ­

valahová huzamosabb időre avagv napokra is elutazott vagy híradás nélkül tavozott, jo~~al gyanu::, épen ugy, minlha -

midőn az egész község a tűzhöz siet s ott van, - ,6 tettetv~ '

a tüzet észre sem vette volna, vagy nem tudva erdeklődm

ily szerencsétlenség iránt, nyugodtan tovább folytatja _ do}gát avagy tovább tétlenkedik. Ha állitólag távol volt a tuz Ide- jében, kikérdezendő, hogy hol volt a tüz alkalmával,. hol a

tüz előlt stb. slb. épen ugy, mint a 3. pont alatt a karo5,ult, ki öngyujtogatással van gyanusitva. Hozzátartozói szintén ki- kérdezendök, valamin~ a szomszédok is ^3Z általok esetleg ész- lelt gyanus körülményekre.

Az is megtörténhetik azonban, hogya gyanusitott nem, személyesen, hanem erre felbérelt egyén által követtette el a gyujtogatást. Tudvalévő, hogy léteznek ily közártalmllak, kik. nehány frtnyi jutalomért ezen bünre üzletszerüleg vállalkoz- nak s összeköttetéseiknél fogva távolabb tájékról is felkeres- tetnek ily vállalatra való megnyp.rés végett. Bár nem éretett még tetten, s tán nem is bünhődött m"ég hasonló bünökért;

mégis általánosan rebesgeti a nép ily tu~ajdonságukat s rit-- kán ártatlanul. Kikutatandó tehát, hogy vajjon ezen egyén _ , ki rendesen az iszákosságnak már áldozata s ezen szenvedé- lyét kielégitendö, az erre szükséges pénz megszerzésének:

módjában épen nem válogatós - nem-e költekezett. a szo-.

koUnál jobban; kinek volt adósa s nem-e törlesztett adós- ságot; mivel pedig az ital a nyelvet feloldja, nem-e árult el valamit , önkéntelenül is a későbbi vagy már elmult tüzre vo.,

natkozólag egyes elejtett szavak, s a.z ily iszákosoknál ittas- állapotban nem ritkán szokásos saját magukkal való hangos beszélgetés által. Ha a gyanusitott ezen egyénnel a tÜlet megelőzőleg érintkezett -- mi 'kinyomozandó ~ s ezt külön- ben Den) szokJa tenni, akkor ezen egyénnek a találKozás óta folytat.o;tt életmódja kipuhatolandó, hogy hol töltötte azót

a _

det:é1:'~Sfb._:. sU!: , ~!l

ugy járandó eJ,. mint az fennebb agya- n~sltott ,boszuallonal ,előada ~tt. ^A hlrt~len és erélylyel meg- eJtett. haz- és s~em.elymotoz~s ne=n rItkán a gyujtogatásnál hasznalt vagyezert Jutalomkepen nyert bünjelvények megke- ritését is eredményezheti s tanácsos

L;,

mihelyt ily e~yének elleD alapos gyanu merült fel_t azt a bünjelvényeknek a

meg-

•

•

n

e

·

Dl

t

•

a . t,

l·

a

k

• l·

tt

t ;

t· ...

e

,

·

ek

el

l·

lS lS et

1-

ta ta

a'

g-

ál

l.,.

~semmisitést61 vagy elrejtést61 való megmentése végett -iJlatositani.

Ki nem deritett tüzesetek után ha gyanusitva lettek. de reáiuk bizonyitani mit sem 1eheteU, az ily egyének is felügye.

lendők, mi vel előbb-utóbb általuk valami bünjel, midőn már mindent elfeledettnek hisznek, előkerülhet, avagy elszólhatják magukat

Hangsulyoztatik, hogy felelte óvatosan járjon el a gya- nusitottak megbirálásánál s ne feledje a járőr, hogy ő mint pártatlan, a felek felett álló törvény embere, hivatva van hig-

gadt megfontolás3al latolgatni a körülményeket s a szabályok ,értelmében amu6Y is elővigyázatra lévén intve minden feladás mérlegelésénél (lásd Á't. s ~olg. határozványok 100. pontját) ; -a jelen esetben sokszorosan forog fenn az ok az izgatott em-

bereknek gyakran pillanatnyi ötletében támadt gyanuját óva- tosan fogadni és minden esetre elő5zör puhatolni s csak va- lószinüség esetén járni el tovább a slabályok értelmében nyo- mozólag.

A nép, de kivétel nélkül a káros gyakran vádol az első

}elindulásban ártatlanokat, vagy nem lehetetlen az sem, hogy véletlen esélyek felette összejátszanak a vád valószinüsé~ére.

de ily vesl.élyes órákban épen a c;;~ndőrség kötelessége ugy ezek, mint az ügy érdekénen a valódi tényállás kideritése vé- gett higgadt, tárg,vi/agos és nyu ;odt, mindamellett határ 040tt magatartást tanusitani s m~govni u~y magát, mint másokat -az e'h;rtelenkedéstől.

A c ;avargók: által külön )3en a puszták és tanyák: ke ..

reste~nek föl nagy előszeretettel. N ~ki legroszabb esetben a szalma és takarmány-kazlak is jó meleg éjjeli szállást nyuj- tanak, hol észrevátlenül meghuzhatja magát. Vigyázatlanság- ból, gyufának elejtpse által, vagy mivel a nappal történt ké- regetésnél e helyen durván elutasittattak, tehát boszuból, de gyakran indokolatlan pljk03sá~ból is telgyujtják a kóbo~ lók a kazalo:{at s az éj hJmályában eltünnek s mivel sen'~i által sem véletett ott létör észre, p',henö helyök pö~ig elp,Bztul t;

nyomuk vész és nem is gyanakodnak rájuk. Epen ezen ok- ból oly tüzeseteknél, m~lyeknek ily mjdon való keletkezése valósúnü, ^ci kö,'nyéken található csavargókkai szemben kimé- letlen szigorral kell eljá!.'ni s a tüz kiütése id Jjében hol tör- tént tartózkodásuk hitelt érdemlőleg való bebizonyitá3ára szo- ritandók akkor, hl ők a tüzet szen vedett pu ;ztán vagy tanyán, avagy annlk közelében r;n~gfordu1tak, a csiírük alatt és bog ..

iyák k )'.6U é3zleltettek. Ep ugy m "lgállitö.nd,jk. h ¹ pii~l ^II t'l.,.

10

irányából vagy az égő ki57ségből ^jönni J~t.tat~~k, és reájuk is:;

kiváló mérvben kiterjesztendő a nyomozasI elJaras. .

E pont alatt tartjuk megfmliten.dőnek, ^a. ~YU}tog~tók egy nem épen ritka faját, kiknél a gyuJtog~tas uantI, h.~Jlam

tulajdonképen betegség, s kik eze~ végzettel.J~s ~eteg,se.gokn,ek maguk is áldozatai még másokat IS, de beszamIthatosag nel-- kül, szerencsétlenekké tesznek: ezek a tüzkórosok.

A tüzkórban szenvedők valódi átkai azon közsé:!nek, hol léteznek s ha időközönként ^{ezen kór} őket meglepi. Tény, . hogy vannak olv szerencsétlen egyének, kiket a tüzláng szem- lélésénél bizonyos kéjerzet fog el ^S nekik a lángnak nézése érthetetlen gyönyört nyujt. Még nem tudjuk e különös beteg- ségnek okát találni, de tény, hogy az ily szenvedélynek rabjai, ha őket e kór meglepi, minden alkalmat felhasználnak nagy tüz éiesztésére s ezen bünös cselekrnényöknek kivitele körül a legkörmönfontabb ravaszsággal járnak el. Ha téhát a járőr tud;a - mint a hogy ily egyénekn'ek az őrskörletben ^létezé-

séről az örsnek értesülve kellene lennie --, hogyatüzeset helyén ily tüzkóros egyén létezik, első sorban is ennek a tüz

előtti hollétéről s minden idejének hol történt töltéséről ^sze-

rez magának bizonyosságot s folytatja a nyomozást a tűz:' kiütéseig. Szükség eset én a gyujtószerek után megejtendő ^szi-

guru motozások ádhatják meg a kideritéshez a kulcsot. Ugyanis az ily betegek előtt rendesen dugdossák hozzátartozóik a gyu- szereket, s ba azután az iIJ beteg mégis valahogy ' ilyest szerezhet, azt féltett kincs gyanánt rejtegeti az általa e czélra kiszemelt, rendesen

félreeső

^{helyen. Ugyanez} értelemben, ha

l

egy és ugyanawn község ben, pusztán₁ tanyán vagy vidéken is,

feltünő

gyakori a tüzeset s a lakosok nem állanak egy-- mással. oly ellenségeskedésben, mely a boszuból való gyuj to·

gatást Jgazolhatná: majdnem 'biztosra

vehető,

hogy ily tüzkó- ros szerencsétlen keze müködik közre. Ily kóros tünetekre az órsnek folyton figyelni kell s ha a

járőrök

szolgálatban Jétök alat olyféle megjegyzéseket halJanak, hogy valaki _ többnyire a

sefrd~!ő ko~ban lévő.

gyermekek közül - a tüzzel mennyire szeret, Jatszam

~~gy o~

.nélkÜI felesleges tüzet rakni stb., je- gyezzek fel az

eJő,Jegyzesl

könyv számára, mert a fennebbiek

értel~é

be? kés?bb még nagy. hasznát láthatják anyomozá ..

soknal. Bar az Ily betegek gyuJ togatásai nem esnek a beszá-

mitha~ ó~ág ~lá,

^mégi,s

~ozzát.art.o~óit

^- kik rendesen tájékozva Van?,3'(

cr~ol

-- t;neltan sUJthatja a köteles felügyelet elmu-

}aszt~sa

, mIatt ,a vad, s ez alapon,

ha

a tüz okozójának egy

JIy. tuzkoros bIzonyult be, a nyomozásnak a hozzátartozók:

mIként alkalmazott s végrehajtott felügyelet gyakorlásának.

I

ldpuhatolására kell átmenni, - de bebizonyitott mu.a~""

esetén is a csendőrség müködése ily esetben csak a tésre terjedjen.

Hogy mi a járőr teendője

*

akideritett tüzeseti bünte--,lI 'nyek és vétségeknél a tettesekkel és esetleg megkerült bün- Jelvényekkel, az eljárási szabályainkkal s a törvénynyel szemben

nem szorul magyarázatra: itt teljes érvényben áll a letartóz- tatás és lefoglalás joga.

Aházkutatásról .

• Az én házam, az én váram" - egyik sokszor hangoz- tatott jelszava a személyes szabadság hiveinek. Valóban ma- gasztos eszme, hogya bár földhöz ragadt szegény állampolgár haHéka még a leghatalmasabbak, sőt ma~a az államhatalom

előle is szent és sérthetetlen legyen; kivéve természetesen ::Jzon eseteket, a melyekken a házjog védelmül még a hatalmasok- nak sem szolgálhat. Ennek tudata az állam minden polgárát .nemC5éJ k emberi méltóságnak érzetére juttatja, hanem az lS

egyéni jogait ily módon biztositó államhatalommal szemben .minden áldozatra is készebb é teszi.

Ugyanazért minden rendezett jogállamban a magánlak rszentségének minden jogtalan megsértése szigoruan büntette- . tik, s e tekintetben ugyabüntettekről és vétségekről szóló

magyar büntető törvénykönyv, mint a nálunk érvénynyel biró .katonai büntető törvények is hasonlókép intézkednek.

De ha a törvény azon állampolgárra, a ki polgártársát a házijog békés gyakorlatában megháboritja, szigoru bünte- tést határoz: bizonyára még sokszorta sulyosabban büntetendő

azon közszolgálatban álló egyén, a ki ily jogtalanságot, hiva-

talo" á¹!ásával visszaélve követ el, holott hivatalos állása őt

épen arra kötelezné, hogyamegtámadott jogrendet minden- kor védelmezze.

A magyar királyi csendőrség szolgálati utasítása bizo- nyos esetekben n:egengedi a szolgálatot teljesitő csendőrnek,

hogy szolgálati eredményelérhetése végett házkulatásokat tarthasson. Mig azonban a házkutatás kellő pillanatban és azt indokoló körülmények között kötelességének tekintendő, addig az alapos indokok nélkül és tapintatlanul megejtett ily eljá- rás igen komoly beszámítás alá eső visszaélést képez, mely szigoru megtorlás nélkül egy esetben sem hagyathatik. A ház- 'kutatással való indokolatlan zaklatások ugyanis nem csupán

,·az illető egyének személyes jogait sértik, hanem az összes la-

12

kosságnál az egész csendőrségi intézmény iránti idegenkedést,

sőt ellenszenvet fölkelteni alkalmasok, vagy legjobb esetben is az illető csendőrök értelmi szinvonalát tüntetik föl kedve-

zőtlen világitásban, a mi szintén . csak az intézmény tekinté- lyének csorbulását vonja maga utáp-.

Fölöttéb szükséges tehát~ hogy arra nézve, vajjon ház- kutatásnak mikor, ki ellen lehet helye, s hogy az egész eljárás mi módon történjék - minden csendőr teljesen tisztában legyen, s mindenkor szorosan az utasítások határozványaihoz alkalmazkodván, ez által ugy saját magát minden tekintetben födözze, mint törvfnyszerü és tapintatos eljárásával a csend-

őrségi intézménynek is becsuletet, elismer2st, a Jakos3ágnál bizalmat, rokonszenvet szerezzen.

A hÉlzkutatásra vonatkozó határozványokat a csendör.ségi szolgálati utasitásnak 43-48.

§§-

ai tartalmazzák. Leh'ető

rövid és könnyen áttekinthető előadásra törekedve, e hatá- rozványokat néhány magyarázó megjegyzéssel az alábbiakban

ö~szefoglaljuk.

1.

~Iit

értünk házkutatás alatt?

Házkutatás vagy házmotozás alatt a lakás vagy háztar- táshoz tartozó helyiségek vizsgálását értjük. (Szolg. ut. 43.

§.)

A há kutatás hivatalos cselekmény; mint ilyen csakis szolgálatban álló csendőr által foganatosilható, és pedig tisz- tán csak a közbiztonsági szolgálat, illetőleg az igazságszolgál- tatás érdekében. A ki házkutafást bármiféle magántr.rmészetü indokból tartana, ez által a büntető törvényekbe ütköző cse- lekményt követne el.

2. Kiknél tarthat a

csendőr

házkutatást ?

Azon általános határozvány, hogy "a szolgálatban lévő .- csendőr felhivásának mindenki, legyen az akár polgári, akár

katonai személ.", utólagos panaszlási jogának fenntartása mel- lett engedelmeskedni tartozik" (csend. szerv. ut. 9. §.) _ miután a szolgálati ulasitásnak a házmolozásra vonatkozó

§§-

ai személyek tekintetében kivételt nem tesznek - a ház- kutatásokra nézve is mérvadó. Ennélfogva tarthat házkutatást a c5fndör:

_ " a), ~Jy egYfneknél, a k~.ket ,valamely bűntett vagy vétség elko'Vetesenek, vagy az elkovetesben való bünrészessécrnek

gyanuia terhel; ^tl

b) olyanoknál, kikre nézve nagy mérvben létezik a ^V8.- ]ósl'irlüség, ~ogy gyanus tárgyak birtokában vai."jnak;

c) a kIk ugyan a fennforgó esetben gyanu állal nem.

terheltetnek, de egyébként rendőri felfigyelet alatt állanak s vegre •

cl) még olyanoknál

i",

a kik ugyan sem gyanu, seDi

rendőri fdügyelet alatt nem állanak. de alapos okok

forol-

n.lk fenn annak Jöltételezésére, hogy házukban - bár az li

tudtuk és beleegyezésük nélkül - valamely büntettes elrej-

tőzött, vagy hogy valamely búncselekményből származó

tár-

gyak oda rejtettek el.

Megj egyzendő, hogya szolg. utas-itá1 45. §-a értelmé- ben: "ha ka '.onai vagy katonaság (hadtengereszeti vagy hon- védcsapat) által megszállott épületben eszközlendő a házmo- tozás, akkor e1. a laktanya-parancsnoknak bejelentetik, s egy kijelölt katonai közeg közbeiöttével történik". Ettől eltérésnek csakis a legsürgősebb esetekben lehet helye (pl. ha a csend-

őrség által nyomon ülc10zött veszélyes gonosztevő valamely .zatonai épületbe menekül, s az illető katonai parancsnokság a távol.:iág vagy egyéb körülmények miatt azonnal nem érte-

síthető., a késedelem következtében pedig a gonosztevő meg- szökés.dtH lehetne tartani),

IIi1tonaság által megszállt épületeknek tp.kjntcndők pl. a tiszli pavillonok; előbb polgári egyének által használt oly épületek, melyekben .- ha a laktanya szüknek bizonyul - a legénység egy része áll and()~n vagy ideiglenpsen elhelyez- tetik, irodák, hi vatalos helyiségek stb. El'.enhen a katonai egyéneknek laktanyán s tiszti pavillonon kivill bérelt magán- lakásaik nem esnek ugyanily szempont alá; minélfogva ezek- ben hazkut&tás előzetes bejelentés nélkÜl is tartható.

3 . . J.lie l.'l elc azOJ. esetek, a melyekben a cseHdár

IUlzkutatcZst tartl~(d ?

T arlhat a szoigálatot teljesilő csendőr házkutatást :

1. az arra illetékes hatóságtól veU felhivás vagy biré.i végzés folytán (szolg. ut. 45.

§l

^gS

2. saját hatáskörében.

Hazkutatásnak rendszerint az l. alatti feltétel alatt, mig

:t, 2"ik módnak c5ukis kivételesen lehet helye.

Azon ki vételes es~teket, a melyekben a csendőr házku ..

tatást saját hatáskörében eszközölhet, a szolgálati ulasitás 46. § ~ a a következőkép határozza meg: "A. házmotozáq"

lrunfen!litő eljárás érdekében és ha

a

késedelem ves3.élyTyel Jár, a kö~biztonsági közegek által saját hatás7cörükben ~s c.'í.dcöztJl-

""flflr· 11,(1, 1iuíaki el/p.n eltJvezetPsi var/l! elfnrraf,í ~i 'Y'f'1Ii1f'7f't ada- tott ki, vagy ha v.al(l~i Mt 'rl('tl~p~rt,}~i{/rve7r%lf{n~f('fn é~et~k ^.. vagy ha

biintetendőc'~ 1~~~l&~Jé1W~iltl~~~»'D:. ~Jrft~~'tYI· !t·, I. I/(dus((:Jt

^nyo·

I"" • . . h" j\'ór<:.tl!!1 kpn \-~"'t.!' ,

i (Bll\1aDI'~t~.,. ^{at , . ...._ ...}

1 ^{wt! . -}

, -'l!

f'I. Jzás alatt áll, vagy az ellene kibocsájtoU nyilvános idézés

ss Jvegében büntethető cselekl!~é}t~1 elkö/)etés~ben. gyan'l.tsnak .. van \ i8';ezve, vagy oly tárgyak b~rtoiiaban tc,Zaltaük, melyek ounré-

sze3ségéról tesznek tanuságot".. ~ ,

Elemezzük bővebben ez annyIra fontos § tartalmat,.

Mindenek előtt hangsulyozandó, hogy ennek értelmében a cse' , dől' házkutatást csak akkor tarthat, ha annak megtar·

tása a "bünfenyitő eljárás érdekében" áll. I~ell tehát, hogy fennforogjon egy bünfenyitő el~ál'éis ~lá tal.toz~ eset~ a mely- nek körülményeit a csendőr kl akarJa derltem, és kell, hogy alapos legyen azon fö tevés, miszerint a házkutatás, azok ~i.

deritését előmozdithal;a; mert ellenkező esetben hazkutatas- nak helye nem lehet. "Ugyanazt tartalmazzák a szolgálati ula- sitás 43. §-aniik kövdkező sorai: "házmotozás, az az a lakás vagy háztartáshoz rartozó egyéb helyiségek megmotozása csakis azon e5elben foganatositha tó, ha alapos gyanu forog fenn az iránt, hogy azokban büntény vagy vétség elkövetésében gyanus egyén van elrejtőzve, vagy hogy azokban oly tárgyak vannak, melyeknek kézrekeritése vagy megtekintése a vizsgá- lat foly am ára és bIztonságára jelentőséggel lJirhatna ^11..

Vegyünk most már például két esetet. Egy örsparancs- noknak A. jelentést tesz, hogy B. tőle ezüst evőeszközöket

kért kölcsön, s visszaadni nem akarja. Az ezüstnemüek átvé- telét az őrsparancsnok előtt B. is elismeri, de állit.ja, hogy

időközben ő A.-nak pénzt adott kölcsön, s ennek következ- tében elszámolás utján az ezüstnemüek már az ő tulajdonává - -váltak. Minthogy A. továbbra is vitatja tulajdonjogát, az őrs­

parancsnok B.- nél házkutatást tart, s a megtalált ezüstne- müeket lefoglalja. Helyes volt·e az órsparancsnok eljárása?

Ellenkezőleg, a miatt szigoru felelősségre vonást érdemel;

mert a hozza ekkép följelentett eset nem .bünfenyitó eljárás- nak ", hanem vitás magánjogi kérdésekben való törvénykezés- nek tárgyát képezte volna, s igy neki abba beleavatkozni egyáltalában nem lehetett. - Egy községben betöréses lopás történt. A csendőrök két gyanus egyénnél mindjárt házkuta- tást tartanak, dJczára annak, hogy ezek a tett elkövelésének idejében más helyen létüket kimutatják, és különben is semmi sem mutat arra, hogy ők a tettessel összeköttetésben állottak vagy egyetértettek ,"olna. Helyén volt-e épen ez alkalomból aházkutatás ? . Fel;let: bár" ~ szolgálati utasitás megengedi, hogy, "ya?us, Ill,etö1

7

^{g ~end~rI} felügyelet alá helyezett egyé- neknel hazkutatás barmIkor IS tartathassék ez esetben annak megtartf.sa teljesen felesleges volt, nem' lévén

észszerű.

^ok

azon föttételezé!!lre, hogyaházkutatás által az eset felderité-

I

15

séhez adatok lesznek szerezheMk, vagyis a "bünfenYlt6 eljá- rás érdeke- előmoadittathatik.

Ismételjük tehát: ha nin~s bünfenyitő eljárás alá tartozó eset, ha a házkutatás eredményre különben sem vezethet,

va~y ha annak a biróság határozásáig való elhalasztása a nyomozás eredményét nem veszélyezteti: a csendőr házkuta- tást nem tarthat.

A szolgálati utasitás következőkben sorolja el azon ese ..

teket, a melyekben a cc:endör a házkutatást saját hatásköré- ben megejtheti :

a) ha

valaki ellen el6vezetési vagy elJfogatási rendelet adatott ki,

s alapos okok vannak anHak föltételezésére, hogy azon házban rejtőzött el, a melyet kézrekeritése végett a

csendőr átkutatni szándékozik;

b)

ha valaki óantethet6 tett elkövetésén éretik,

s azután az ü,dözők elől valamely házba menekül, vagy jogosan fölte-

hető, hogy bünjelekül szolgálható egyes tárgyakat valamely épületbe elrejtett;

c)

ha valaki

büntetendő

cselek'Yl'liny gyanujdval terheltetik.

, Szükséges azonban, hogy al illető ellen a kérdéses bün- cselekményre nézve valóban terhelő körülmények forogjanak fenn, vagyis hogy a gyanu

alapos

legyen; mert ellenkező

esetben nála házkutatásnak helye nem lehet. Alapos gyanuok, pl. ha valamely beismerésben levő büntettes oly büncselek- ményre nézve, a melyet társakkal kellett elkövetnie, oly egyén-

rŐl, a kiről a bünrészesség különben is föltételezhető, állit j a, hogy a büntettből s~ármazó egyes tárgyak annak lakásán rej- tettek el. Ellenben előfordult a következő eset: egy cseléd- leány ruhái s a konyhából egyes tárgyak ellopattak. Az őrs­

parancsnok a följelenlés következtében mindazon gazdalegé- nyeknél, kik az illető cselédleánynál megfordultak (bár különben gyanusak vagy rovott előéletüek hem voltak) mindjárt ház- kutatást tartott; természetesen eredménytelenül és bizonyára helytelenül.

Megtárténhetik még az is, hogy néha még a kellő in- dokok nélkül megtartott házkutatás is vezet eredményre; de azért a házkutatásnak alapos ok nélkül való megtartása mégis csak tiltott dolog marad. Egy falusi gazda pinczéjéböl egy hordó pálinkát elloptak. Gyanu lu1ajdonkép senkit sem ter- helt, de feltünt, hogy egy a községben lakó vagyontalan nap- számos, a nélkül, lhogy kocsmában látták volna, egymásután két reggel is

ittas

állapo,tban volt. A csendőrök ez alapon ',nála házkutatást tartottak s az ellopoU pálinkás hordót pad-

lásán elrejtve meg

il

találták. Ez esetben tehát a házkntaVls

I

~

l

í

)

~

16

megtartását az eredmény igazolta;

d? ebből ~gyáltalában.

^nem

következik, hogy netán

előfordullJalo

^hasonlo,

e~et,ben

^ml?den

mámoros állapotban látott vagyontalan egyen hazkutatasok- kal zaklattassék.

d) A ki hatósági nyomozás alatt áll,

1~agy

az e:lene

k~-

bocsátvtt nyilvános idézés szövegében

uűnt(;thet~ ~se~ekme~y

^elkoH

vetésében gyanusrla7c van jelezve, annak hazanal akar az

ő

személyének, akár a

büncselekményből

^szárm?zó,

tárgya~n?k

kézrekeritése végett házkutatás tartható; ugyszmten annal IS,

e) a ki oly tárgyak birtokában találtatik, melyek bünré- szességéről tesznek tanuságot, - föltéve természetesen, hogy a nála talált tárgyak daczára is a házkutatás még mindig a bünfenyitő eljárás érdekében fekvő lehet, p!. még kézre nem került több lopott tárgy is találtath.üik, vagy az illető egyén bünösségét bizonyit ó más bünjelek is elökerülhetnek.

Magától értetődik, hogy házkutatás a bünrészeseknek látszó egyéneknél is csak alapos gyanu esetében tartható;

mert azt jól meg kell fontolni, nehogy valaki mint bünrészes egy egészen titoklJan alig maradható házkutatás megtartásá- val mások itéletének kitétessék. Pl. ludlopást követlek el egyik községben. Lábnyomok (ugy lehd, a tolvaj lábnyomai) a há:l mögötti szántóföldön át az országutig vezettek s ott elmosód ..

tak. A csendőr már ennek alapján egy az orszá~ut másik oldalán lakó, büntetlen előéletü, jómódu kereskedőnél ház- kutatást tartott. - Nem teljes joggal emelt-e panaszt a ke-

reskedő a csendőf3ég ezen eljárása ellen? Hiszen e házku- tatás nemcsak jogtalan zaklatás volt, hanem a mellett rosz hirének keltése által neki üzletében, kereselében is károkat okozhatott.

Emlitettük, hogy a csendőr - lopott tárgyak, bünjelek kézrekeritése végett - még teljesen gyanutlan egyéneknél is tarthat házkutatá3l. Ennek azon LJan csak a legri I kabb és leg-

sürgősebb esetekben lehet helye, egyébként pedig, ha a ház- kutatás csakugyan szükségesnek látszanék, az illetékes biróság

elhatározása eszközlendő ki.

V égr,e a s~olgá.lati utasit.ás 43. §-a kimondja ugyan, hogy ol,y szen:telyeknel, k~k r:ndőfl felügyelet alá vannak helyezve, hazkutatas .. a rend~fl felugyelet érdekéhen bármikor eszközöl-

hető ;, de Jol .megJegyzen,~~' hogy még ilyegyéneknél is ház- kutatas ~sakls a .rendon felügyelet érdekében" történhetik ne,!ll

~edlg ~uszta önkén~kedésből

és a végett, hogy az

illetŐ

sz~ksegte]enul, zaklattassek vagy helyzetének széi!yene vele mmduntalan ereztessék. ..

, ,

~

I. Eljárás aházkutatásnál •

.Általános megjegyzések.

A szolg. ut. 47. ~-a aházkutatásokra né7.ve elvül mondja

'Iti, ho~y azok ,mindenkor minden fele.';:legcs feltünés é.~ az ér- dekeltnclc nem okvetlenül szükséges meglerhclése vagy ltábO'l·{La- tása mcl özé:.::évcl, hirnevök és a nyomozás tárg.'lával nem szoro- san kapcsolatos magántitok lehetdleg megkimélése, valamint as illem és tisztesség megóvása melleU eszközlendók".

Tapintat és kimélet tehát minden házkutatá3 megejté- -sénél föltétlen(~l szükséges, és pedig ugy a~ illető személyére,

mint vagyonára nézve. Zárak csak akkor nyithatók fel, ha a tulajdonos azok kulcsát előadni vonakodik; bármiféle tárgyak szükségtelen széthányása, butorok szé~szedése kerülendő, ki- véve természetesen, ha azt alapus okok miatt mell őzni nem lehet; pl. igen nagy valószinüség szó) a mellett, hogy vala- mely hamis okirat vagy hamis bankjegy tükör vagy képkeret alá rejtetett el stb.

Ugyancsak a szolg. ut. most idézett szaváiból követke- 'zik, hogyaházkutatás rendszerini nappal, vagyis a napnak

oly szakában tartassék, a midőn az "nem okvetlenül szüksé- ges haborgatásnak" nem lesz tekinthető; s ettől eltérés csak különösen sürgős esetben tör!énjék.

A mi pedig a feltünés kerülését illeti, azt sok-szor nam-

·csak az érdekelt egyén iránti kimélet teszi szükségessé. h,mem azt magának az eljárás sikerére való tekintetből is szem előtt

kell tartani; mert ha az ily kutatásokkal feltürés okoztatik, akkor arról a bünrészes egyének is értesülhetnek, s a náluk

levő gyanus tárgyak eltünteteséról idejekorán gondosKodhat- nak, még mielőtt a további fejlemények nyomán aházkutatás .náluk is meglartatnék.

Elökészűlet a ltázkulalás megtartásához.

Házkutatás megtal'tása végett mindenkor lehetőleg két

~agy több csendőrből álló járól' v.ezénylendő szolgálatba. E

jarőr az illető községben megjdenv:én, aházkutatás megtar- tásához "egy község-előljárósági közeget visz magával" (szolg.

ut.

^{47. §.)} E községi előljarósági közeg lehetőség szerínt maga a községi bíró vagy a községi képviselő-testülp.tnek valamely . t~kintélyhen áJ.ló tagja legyen; mert ezt az eljárás komolysága

• az annál jelenl ~vő tanu megbízhatósága teszi kivánatossá.

A

szolg. utasitas nem mondja ki, hogy ezen községi eljáró.

sági köze.g a ház.kutatás tartásáról előzetesen értesittessék. Ha tehát ali bármiféle te~i~tetek szüks~~essé .~e ti. ' l -

~1őre dő!b~

^{eJbAlJga1h:üo, s}

ele~endo) h~

^{uíf\er c e}

~~

ck L.II~- •

I((JNYVTAR