Országos vásárOKon nemcsak a környék lakossága, ha-nem messze vi.dékbeliek is, részint adás-vevés, részint pedig más okok és érdekből összegyülnek, minek folytán a vásár-ügyeletre kirendelt csendörségnek, tekintve a sokaságra és az ilv alkalmakat rendesen .- felkereső különböző számos köz ár-talmu egyénre, sokoldaJu és gyakran igen kényes teendöj-e akad.
Ez okból s mert különben is minden népcsoportolulás-nál a járöröktől fokozott tapintat, higgadtság, minden elha-markodottsagtól ment erély és legkifogástalanabb személyi magatartás követeltetik : a vásárfelügyeletek igen fontos he-lyet foglalnak el a csendőrségi szolgálatban.
Amennyiben pedig az országos vásárokat megelőzőleg
.es a vásárokat követőI eg nem csupán a vásár területén,
ha-nem e helyen kivill a környéken, sőt távolabbi vidékeken is a közbiztonsági szolgálatot érintő körülmények szoktak f elme-rülni, a csendőrségnek a vásárfelügyeleti szolgálattal
egybe-,- függőleg szélesebb köri müköctést is kell kifejteni, meJy
,müködés különösen a vásár előtt közvetlen eső s az ezt kö~
I vető napok alatt is teljesitendő. Ennek tekintetbe vétejével -tehát a csend~rség teendőjét könnyebb ,áttekintés végett a vásár előttiekre, alattiakra s utániakra oszthatjuk: - megjed
"gyezvén, hogy különösen a vásár alatti teendőkre csupán
.nagyjában adható utmutatás, amennyiben természetszerüleg minden vásár lefolyására s az ott felmerülő ügykődésre a vi-,dék lakosságának sajátságai, magok a helyi viszonyok stb.
;.mérvadók. S végül az is megjegyeztetik, hogy jelen ulmuta-1-1ásoknak különösen a vásár alatti teendőket tárgyaló része a
"kisebb - u. n. heti - vásárokra, bár természetesen
cseké-: lyebb méretek kŐ7.ött, szintén vonatkozik.; továbbá, hogy a
"vásárt megelőző s követö teendők akkor is teljes kiterjedést>k. i
szerint gyakorlandók7-: ha~ a, .vásár ,törvényhatósági joggal, teh4t !
.önálló rendőrséggel bir67~ (irtsl1~ii tartatik,
30
I. A
cSf!Jul(jtségteend ó'je a vásárt meqelfjző időb(4'~.
Tekint.et nélkül arra hoav a vásár törvényhatósági jog-gal telruházott vagy
rend~zett ~
tanác.su,te~á~
avás~ri I~endé
szetet az 188G: 21. és 22. t.-cz. szerll1t önalloan, sa at kozegek által kezelő városokban, avagy pedig nagyközségekben tart.atik;
egyaránt
teendői
keletkeznek ugy avá~áros
hel!,m~nt ~
környékbeli, sőt esetleg a messzebb tájékokon allomasozo örsöknek. Ezen teendők a főbb vonásokban a következők:
A vásári tolvajlást üzletszerüen folyta:ó cgyé?ck az or-s:.ághirü vásárokra a messzebb, a zsebtolvaJ?k I?edlg ~ le~t~
volabbi vidékről is eljárnak, de a legtöbb vasán tolvajt mcgls maga a vásáros hely és környéke szolgáltatja. Az örsöknek a vásári és zsebtolvajlásért már fenyitetleket, vagy az ily fo g-lalkozás gyanujában állókat ösmernie kell s bizalmas emberei, utján nyert értesülések által, vagy más alkalmas módon meg -tudhatja ezeknek a helységből vá3árra szándékolt elutazását is, de a meJy összeesik valamely nagyobb országos vásárral.
Teendője tehát az lesz, hogy alkalmas uton teljes tájékozást szerez az illeWnek utazási czéljáról s ha eziránt nem is nyerne megbizható tájékozást, hanem csupán ha csak gyanuja is ez irányban felébredt, akkor is minél tökéletesebb személ yleirás-csatolása s gyanujának közlése mellett mielőbb értesiti a vá-sárhely örsét és hatóságát (községi előljáróság, rendőrkapi
tányság), amennyiben az távolabb esnék az örstől, semhogy a vásárügve1et végett kiküldött járőrök a saját örskörlelbeli; vásári tolvajokat a vásártéren felügyelhetnék.
Tapasztalt tény, hogy különösen hiresebb vásárok elött a szarvasmarha, de kivált a lólopások gyakrabban történnek. s megesik, hogy a Bácskában lopott ló nehány nap mulva a
györi, a dunántulról lopott ló pedig a temesvári vásáron tü-nik fe', s ily gyorsaság mellett rendkivül megnehezittetik a, nyomon üldözé5 és - mivel ez ritkán eszközölhető - nem· is annyira a nyomon üldözés, mint inkább a marhalevelek_
ellenőrzése körül kifejtendő kérlelhetlen szigor és kinos pon-tosság s az ily törvényellenességeket elkövetni szokott egyé-nek felügyelete által lehet csak ezen üzelmekegyé-nek véaet vetni .
. vagy legalább is korlátozni.
o ,
. A lócsi~zárok közö~t akad többnyire az ily ügyletek ér-o
telmJ
szerzőJe. Ó veszI át a lopott lovat ö esz{özöl néharajt~
változtatásokat,Ő
gondoskodik hamis 'járlatokról és esz-közh ezekn~k kicserélését. jó járlat.kkal. Ha tehát ily egyé-_ neknek 16.kotökkel vagy Ilyennek gyatmjában állókkal ~szleltetnék ; bIzonyosra vehető, hogy ennek valahollólopás lesz:.
•
31
~ yége. ~ ,vásárok előtt tehát ajánlatos, ha a jár~rök az
éj-Jeh leszallast gyakrabban alkalmazzák, különösen az illető pász~or nyája vagy egyénnek hajléka s a lócsiszárok betérője
körúl. Mert ha szaka lan ~dőben kószálnak, ennek meg volt oka s magyarázatát lelheti a később tudomásra jutó állatlo-pásokban. Ily módon figyelhetők meg nevezetteknek érintke-zései s összeköttetései. A leszállásokban vagy éjjeli portyázá-soknál minden gyanus alak megállitandó s különösen megfelelő
esetekben a marhalevél követelendő s nem léte esetén a letartóztatás foganatosítandó. Általában is a járőr az állat-szállitmányokat mindenkor pontosan fogja egyeztetni a marha-.levéllel s végúi e levél valódiságát is vizsgálat alá fogja vonni.
- Alkalmazandó ez különösen 16csi'iizárokkal szemben.
A lókötők gyanánt ösmert egyénelrnek rendes tartózko-dási helyökről _való eltünése, - mi azonban többnyire csak néhány napra szokott terjedni - a fennebbi természetü vál-lalattal van összeWggésben. Mivel azonban a családtagok még
az illető távollétét is tagadni fognák, ajánlatos bizalmi egyén utján meggyőződést szerezni a tényleges távollétről. Elv az, hogy aki odahaza van, az nem lop a maga falujából, a ki pedig gyakran el-eltünik hazulról, a~ máshelyt nem tiszta do-logban jár.
Ezen megelőző szolgálat mellett még kötelessége az őr
'söknek, hogya tudomásukra jutott marhalopásokat nyomozzák, ha lehet nyomon kövessék, a marhák leirását a gyanítható vásáros hely hatóságával s az ott állomásozó őrssel közöljék s általában, ha marhalopás őrskörletükben nem is történt, de ,a lócsiszároknak s orgazdáknak magaviselete s érintkezései gyanut keltettek; ezt a vásáros hely örs ével bizalmasan kö-..zÖJjék. Távolabbi vidékeken előfordult jelentékenyebb lólopá-soknál alókereskedők lóállományai megvízsgálandók s a
járlatok kinos pontossággal ellenőrizendők s i1ynemü beható vizsgálat alá vonandók gyakran a különféle nyájak is, melyek közé a lopott jószágot gyakran rövid időre bekeverik. - A marhák állOlJ._.lnya mindig megludható a közsé~i elöljáróság-tól, mely az állatokat számba véve bizza a pásztOlra.
Összegezve tehát a mondottakat, az örsök különösen ott, hol gyakorta történnek marhalopások, a vásárokat
meg-előzőleg gyakori lesállások s a vásár napjának közeledtével mindinkább gyakoribb és éjjeli portyázások, a helyi·örs a
vá-sárt megelőző éjjen át beható helyi járőrködés által, a pász-torok, lócsiszárok és orgazdák ellenőrzése és felügyelete által 'biztosit ják egyrészről saját őrskörletüket és a belrendet a
vá-sáros helyen; de másrészről pedig bevág]ák az utját
a
más-~9..
helyt elkövdenJó vazcselekményeknek vagy Jegalább ~1e,le
teik által megkönnyitik a később bekövetkezhető nyomozast .
II. A
csendőrség teendője a vásár alatt.
Mielőtt ezen teendők részleteztetnének, szolgáljanak min--den ily alkalommal irányadóul következők: A honvédel.mi ministerium 1886. évi 32982jIV. sz. rendelete - mely mm-den őrsön meg van - elrendeli, hogy minden népcsoporlo -sulás, tehát a vásárok felügyelésére is, megfelelő csendőrségi erő rendeltessék ki. Ezen rendeletből önként következik, hogy minden őrsparancsnok, a kinek őrse területén nagyobb vá -sárok tartatnl k és a saját őrslegénység a vásár felügyeletére
elegendő nem v,olna, köteles a szomszéd őrsparancsnokságo
kat a megkivántató csendőrSf gi erő kirendeJése iránt id ejeko-rán megkeresni. A kirendelt legénység uti járőrökben a vá -sártéren, még mielőtt a vásár kezdeté~ venné, megjelenni s az ott lévő illetékes őrsparancsnoknál jelentkezni tartozik., Ha azonban a járőrök messzebb fekvő őrsökről jönnének, ak-kor már otthonról akkép igazitandó el. miszerint a vásárt
megelőzőleg ugy érkezzenek meg a helyi őrsre, hogy ott
ma-~ukat a vásári szolgálat fáradalmai előtt kipihenni tudják.
Helytelen volna azon eljárás~ ha a esendőrség csak akkor"
jelenne meg a vásártéren, a midőn a vásár már javában fo-lyik, mert akkor az annyira fontos marhaellenőrzést a m'ár öss7egyült állatok között sikeresen és rendszeresen foganato-· sitani képes nem volna.
A vásárfelügyeletet teljesitő járőrök felett a parancsnok- -ság elvileg azon őrsparancsnokot illeti, kinek őrskörletében a vásár tartatik, miután ő ösmeri a helyi és személyi
viszonyo-kat legjobban s azért az ő intézkedései és rendelkezései ~
összes, ak~r a sajat, akár az idegen őrsbeli járőrökre mérvadó., Az illetékes parancsnok tehát, mihely~ a vásár helyére , megérkezik, magát a vásár elnökénél bemutatni és tőle a vá-sárban fentartandó rendre, nemkülönben a vásárra hajtandó . állatok ellenőrzésére vonatkozó utasitásait kikérni tartozik.
Megjegyeztetik, hogy városokban a vásáIi elnök' a rendőrka
pitány, mig községekben a járási főszolgabir6 vagy ennek he-lyettese. A vásárbizoUság elnökétől vett utasításhoz mérten a -parancsnok a rendelkezésére álló csendőröket - egynek
ki-vételével, kit magához rendel - annyi, de legalább 2 főbőL
álló járörbe osztja be, a hány albizottság a marhavásárban
a
marhal~v~lek eUenörzésénél muködni fog. Ha minden aibi ..zot~á~hoz .járőr. nem jutna, e körülmény ről a vásárbizoltsáS ..
elnok~nek lelentesl tesz. A csendőröknek i'r6rgkbe történt..
•
S3
beosztása után a parancsnok figyelmezteti a járórök szélvá-laszthatlanságára, a helyes és példás magatartásla, higgadt, komoly, minden elhamarkodottságtól ment fellépésre és min-den kicsinyes dologba való avatkozás kerülésére. - Felhivja figyelmöket az általános határozványok 125. pontjában körülirt, a részeg emberek irányában követendő eljárásra, valamint hogy a lármázó, kurjongató, éneklő egyéneket ez irányban figyelmen kivúl hagyják, miután vásárokban csendet követelni nem lehet s végül utasit ja a járőröket, hogy ha a vásárban verekedés, zene·bona támadna, az erről értesülők egymást támo,gatandók, a tett helyére sietni tartoznak. Elósorolván legvégül röviden a marha ellenőrzése körüli teendőket, -melyek alább következnek - meghagyja a járőróknek, hogy a délelőtti órákban amugy is befejezést nyerő marha felhajtás megtörténte után, midőn a tulajdonképeni vásár is kezdetét veszi; a további parancsok átvétele végett hol gyülekezzenek.
A csendőrök, ha a marhalevelek ellenőrzésével megbí-zott biztos és állatorvos mellé rendeltetnek; ezeket eljárásukban támogatják, megakadályoznak tehát minden tolongást és
za-"art s ez által akadálytalan müködésüket biztosit ják. Őrköd
nek, hogy szabályszerü marhalevél nélkül vagy egészségi szempontból kitogás alá eső, valamint szekérbe fogott állat a vásártérre ne juthasson, mi annyival könnyebb, miután az állategészségügy rendezéséről szóló 1888. évi 7. t.-ez. végre-hajtása tárgyában kibocsátott ministeri rendelet értelmében a
~áliÍ.érne~ korlátokItal vagy mo kkal kell körülvéve lenni s az
;malak csupán e czélra hagyott bejárókon át közlekedhetnek.
A marhalevél nélkül vagy hiányos marhalevéllel érkez6 á11atot a vásártérre nem bocsátják, hanem letartóztatják és az e czélra előre rendelt helyen őrizet alatt tartják. Minthogy . pedig a járörök a marhalevelek ellenőrzését a legtöbb esetben önállóan gyakorolják; álljanak itt a marhalevelekre vonatkozó jelenleg érvényes szabályok, melyek az állategészségügy
ren-dezéséről szóló 1888. 7. t.-cz. végrehajtására vonatkozólag a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi ministerium által 1888.
október l5-én 40,000 sz. a. kibocsáttattak - előre megje-gyezvén, hogyamarhalevél nélkül, vagy ily kétes leTéllel bárhol talált á)]atok általában más esetekben a községi elől
járóságnak átvételi elismervény ell~llében _áta?an~ók és a~
erre vonatkozó jelentés még akkor IS, ha bunteny Jelenségei merülnének fel, feltétlenül a .közigazgatási hatóságnak
terjesz-tendő be, mert minden ,y esetben kizárólag a közigazgatási hatóságok hivatvák az ~önyomozás teljesitésére s az ebbOl kifolyó további intézkedések meitételére.
Csendür kézik. !!
3~
A marhnlevél
közoki~at,
mely a reájegyzett ál1atokra vonatkozó tulajdonjog igazolására szolgál;azok.~ak egés~ségi
állapotát ' és az
ana
tok forgalmának esetere', el?"t el1enorzés megtörténtét tanusitia. Marhalevéllel el kelll~tm: lova~, ~zar
vasmarhát, juhot, kecskét és sertés t (beleertve.a cSlk?kat, borjakat, bárányokat. gödölyéket és malaczokat
10), t~k!Dtet
nélkül arra, hog) milyen koruak: valahányszor a tulajdonos
ih
á11atra vonatkozó tulajdonj'Ogát másra ruházni és va1a-hánvszor ily állatot állandó tartózkodási
helyéről
elhajtanivagy elszál1ilani kiván. Ezen esetekben a tulajdonos saját ne-vére kiállitott marhalevelet tartozik
e1 őmutatni,
de a szerzettállatot a tulajdonos hazahajthatja oly mal'ha1evéllel is, mely-nek hátlapján van igazolva tulajdonjoga. Kisorolt katonai lo-vat vevöje a katonai hatóság altal ki állit ott s a
vevŐ
nevéts az állat leirását tartalmazó igazolványnyal hajthatja vagy siállithatja haza. Marhaleyél nélkül hajtható,' de vasuton, ha-jón nem szállitható az ál1at legeltetés, uszt atás, fuvarozás és gazdaság folytatása czéljából, de csakis ugyanazon YarmE'%?ye területén. A közös hadseregbeli, honvéd- és
csendőrlovak
szállitásánál (vasuton, hajón) a marhaJevclet menetlevél pólolja.
. Ervényes marhalevél csak ,
bélye~es
kincstári ürlapon állitható ki. Az ürlapok5
kros vagy3
kros bélyegjegygyel vannak ellátva. Minden 2 évesnél fh t alabb Jó és szarvasmarha marhalevele 3 kraiczárnyi bélyegjegyes és pedig: a c3ikóké zöld, a szarvasmarbáké pedig fekete nyomásuűrlapon,
mig~
évesnélidősebb
ló és szarvasmarha marhalevele 5 kraj-ctárnyi bélyegjegyes és pedig a lovaké téglavörös, a szarvas-m-árháké pedig kék nyomásu ürlapon.* A marhalevélbél~eg
..illetéke, továbbá minden 10-10 drb juh, kecske vagy sertés (bárány. gödölye vrgy malacz) után, körükra való tekintet nélkül 5 kr., s az egy marhalevélre jegyzett állatok számának timel való osztása esetén maradó töredék után szintén 5 kr.
Tiz darabnál kevesebb juhról,
kecskérő\
vagysertésről
szólóIDarhalevél csak öt kros bélyegjegygyel ellátott ürlapon állit-ható ki.
,. " Az adóhi;ratalok