viszont; sem csendőri, sem rendőri közegnek nincs megen-

-42

Mivel pedig a szolgálat ezen ága a sZ,erint, a mint az ^,aj belföldün vagY pedig ahatárszélen kezeltetIk" a d,olo,g

te~me- ­

szetéből

kifolyólag különbözo; ,a

könnyeb~ atte~lI~ltes.

v"eg,ett tárgyunkat is feloszt juk és pedIg aszolgalat kulonbozosege

' szerint:

A) a belfóldi és

B) a határszéli forgalomra vonatkozó idegen- és utle-vél-rendészeti szabál y okra.

A)

A belföldi forga.lom.

Magyarországon

belől

a magyar állampolgárnak nines::.

~züksége útlevélre.

Ezen elvi határozványból önként következik, hogya. magyar korona országaiban bárhol illetékes polgár útlevélt

nélkül utazhat Magyarországon mindenüvé a nélkül, hogy utazhatási engedélyre, azaz útlevélre szüksége lenne,

sőt

ki-terjed ezen kedvezmény az osztrák· magyar birodalom Laj-thántuli, azaz osztrák tartományokbeli honosokra is a

kölcsö-nösség elvénél fogva oly módon, hogy útlevél nélkül utazhat a monarchia egyik államának honosa a másik államban és.

viszont; sem

csendőri,

^sem

rendőri

^{közegnek nincs}

megen-gedve, hogy a szabad közlekedést akadályozza, az utasokat ok nélkül zaklassa, egy szóval belföldön, - értve az egész..

osztrák-magyar monarchiát - a belföldieknek szabad for--galma biztositva van.

Daczára ezen szabadelvü intézkedésnek, mely az útle-vélkényszert országunkban teljesen megszüntette, vannak bi-zonyos okmányok, és pedig igazolványok, könyvecskék és bj-zonyitványok alakjában, melyeket a honpolgárok némely osz-tálya á belföldi forgalomban nem

kényszerúségbőJ,

^hanem

inkább czélszerüségi szempontból visz magával s melyek a;

következők:

1.

Igazoló jefJY,

Ezen jegyet kizárólag az osztrák-magyar monarchia határain

beJől

szabad használni és a m. kir. bel-ügyminiszterium által 1

kr3j~záros

ürlapokban küldetik meg.

az igazolványok kiállitásával megbízott hivataloknak, t. i. vá- ·

r~sokban

a polgármesteri hivatal vagy a

rendőri

osztály, köz-segekre nézve a föszolgabirónak. Az igazoló jegy 15 cm.

magas., 10. cm. széles kemény papirlapból áll, elő oldala ve-r:s alJny?m,attal és magyar szövegü származványnyal van el-lalva, hats~ o~dala fehér ,és az illetőnek személyleirását

tar-tal~az.za,

^{er,venyes egy} evre és vagy 1 forint03 vagy 15

kraJczaro~

belyeggel van ellátva. -

Előbbit

a minden önálló iparral

va~J

keresettel biró

e~yénnek

kell fizetnie, utóbbit

a.

43

napi kereset után élők, pl. iparos segédek, napszámosok, sodronyosok, _varrónők, munkások stb. fizetik. A kiállitásért dij nem szedetik. Az osztrák tartományokban hasonló, csak-hogy német szövegü igazoló jegy (Legitimationskarte) hasz-nállatik és teljes érvénynyp.I bir Magyarof3zágra nézve is.

Igazoló jegyeket a kiállitó hivatalnál való személyes megjelenés mellett kéjutazók, kereskedők, iparoso (: általában nagyobb távolságra menők szere'mek maguknak és pedig ki-zárólag óvatosságból, hogy szükség esetén személyazonossá-gukat tudják azzal igazolni. Pl. ha egy aradmegyei kereskedő

,Brünnben a postával pénzt kap, csak igazoló jegygyel kell

·kimutatnia személyazonosságát.

Minthogy az igazoló jegye~~ váltása inkább csak javasolva, minl parancsol va van, ennélfogva a határidejük lejárta utáni használata sem von büntetést maga utá:1, ha belföldön sze-mélyes igazolást'a vétetnek igénybe, - számos esetben tör-ténik meg azonban, hogya szóban forgó igazolási jegyek külföldi. nevezetesen Német-, B.ljor-, Szászországba, Swájcz-és Belgiumba stb. való utazásra haslnáltatnak, a mi kétség-kivül visszaélés, mert a nevezett országok is az osztrák-ma-gyar monarchia határán kivül esvén, épen ugy tekintetnek külföldnek, mint pl. a keleti országok, s igy oda is szabályos útlevélre volna mindenkinek szüksége.

Az emlitett visszaélést - ámbár a m. kir. belügyminisz-terium attól ismételten óva intett - elősegíti azon körül-mény, hogy az illető idegen államok határán az útlevél-ügy

ellenőrzése nem szigorú.

2. Munk6tkör,yv. Minden ipJ.fJssegédnek, gyári munkás-nak és pinczérnek munkakönyvvel kell birnia, me ly szabály alól csak fontosabb teendőkkel meg bizott ipaross8gédek, pl.

pénztárnokok, kereskedőseg8dek, köriyvvivők, munkavezetők

vannak ki véve. {Lásd 1884. éd XVII. t.-cz. ipartörvényt.)

A munkakÖnyv nagy nyolczadrétü, 48 számozott lap-oldallal biró barna bekötésü könyv, melyet az ehő foku ipar-.hatóság, t. i. városokban a tanáes - (kerületi kapitány

-községekben a főszolgabiró dij nélkül állit ki előtte ismeretes oly személyeknek, kik iriÍsban bizony it ják, hogy valamely ipar-ágban a segédi minőséglJez megkivántató képesitést elsajáti-tották; fizetni való csak a könyv ára és 15 kr. bélyeg, 'mely bélyeg az első lapra ragasztatik. A hat els j lap a könyv tula! donosának származványát, s~emély)eirását és az

ip3rtör-vény főbb pontjait tartalmazza₁ a többi oldal üresen marad,

ho~y arra a munkaadók a munkábóli kilépés a~kalmával

bi-.~onyitásaikat ráirhassák.

44

A felsoroltakból látható, bogy munkakönyvek csak ipa-rossegédeknek adatnak, nem pedig tanonczoknak (inasoknak»

is; utóbbiak, ha tartózkodási helyüket cserélni akarják, iga-zoló jegyre van szükségük, s ilyen esetben ugyasegédek,. mint a tanonczok legalábp is az iparhatóságnál tartoznak a

megérkezést jelenttni. Nem utazási okmány tehát a

m~~k~­

könyv, hiszen ilyenre belföldön nincs szükség, hanem klzaro-lag kenyérk('reset czéljából a mesterséget vagy foglalkozást

éS!-~zemélyazonosságot

tanusitja s visszaélés annál kevésbbé le-hetséges vele, n.ert a teljes származványt és személyleirást'

tartalmaz~a

és minden helységben hjra lajstromoztatik. Ugy ezen könyv, valamint az 1. pont alatt emlitett igazoló jegyre:

vagy tulajdonosára a

csendőr

rendszerint csak felhivás foly-tán gyakorol szolgálati befolyást, kivéve a

később

felsorolandó,·

eseteket, midőn önállóan is felléphet.

3. Szolgálati (cseléd) könyv. Korra való tekintet nélkül

~

^• minden cselédminöségü személy, azaz a ki magát

!Szerződési-leg bizonyos háLtartási vagy gazdaság körüli személyes és.

folytonos szolgálatra bérért legalább egy hónapra kötelezte"

tartozik szolgálati (cseléd) könyvvel magát ellátni. (Lásd 1876.

évi XIII. t.-ez.) Minthogy ezen könyv ugy a nagyság, lapszám,..

berendezés, bélyeg, kiállító hatóság, valamint nyilvántartás és rendeltetés tekintetében is csaknem azonos a már fennebb ismertetett munkakönyvvel, azon különbséggel, hogya cse ..

lédkönyv a

kőzségelőljáróság

irásbeli ajánlása alapján állitta-tik ki s különDen is mindenki

előtt

ismeretes, - ennélfogva

bővebb ismertetésétől

eltekintünk, csupán felsoroltuk, mint az igazoló okmányoknak a belföldi forgalomhoz megkivántató.

egyik nemét.

-4. Községi bizonyítvány. Mezei munkások, csépI ök, nap--számosok, kik, ha ugyanlzon vármegyében is, de idegen

köz-ségben vállalnak munkát, köteleltetnek az 1876. évi XIII.

törvényczikk által magukat községi bizonyitványnyal ellátni,.

mert ilyen nélkül az országban utazhatnak uO'yan de

mun-_ "'.II kába fel nem fogadhatók,

sőt

ha munka é:

bi~onvitvány

nélkül találtatnak, kiteszik magukat azon veszélynek, hogy ^3.I csendőrség által mint munkanélküli cS2.vargak letartóztatna~

é~ a szolga.birói hiv.atalnak átad?.t.nak, vagy már az előljáró­

sag, melynel munkat keresnek s rnelynél megérkezését min .. , denki jelenteni tartozik, hasonló okból kiutasitja, esetleg el-tolonczoltatásukat kieszközli. Saját érdekében van tehát

mu~kakeresés végett, belföldön idegen helyre menő minden egye~nek. , .hogy magát községi bizonyitványnyal lássa el, melyfrt cll npm fizetendő, csak

15

kros bélyeg; sőt azon.

I

/

•

65

k~dv~zmény i:: rennáll, hogy ha eg~sz esalád vagy egy

köz-se~b~l ugyanazon munkára többen együtt mennek, egy bizo-nyltvanyt vehetnek. Ezen bizonyitv'inyban - miután megha-tározott minta nincs - legalább is a név, születési és illetőségi

község s az uti ezél felemlitendö. A szóban forgó osztályhoz tartozó egyének azonban legezélszerübben teszik, ha igazoló

jegyet szereznek be. (Lásd 1. pont.)

Oly személyek, kinek szolgálati (cseléd) könyv vagy községi bizonyilványnyal kell ellátva lenniök és slolgálatatukat ónkényüleg odahagyják, de semmi más büntetnető cselek-ményt nem követtek el és más kózségbe távoztak, a csend-ör;ég által csakis szolgabirói felhivás folytán tartóztathatók

le és adandók át azon község elöljáróságának, a honnan megszöktek, - de gazda vagy munkaadó és iószágigazgató vagy a jószágkezelő kérésére még akkor sem, ha utóbbiak a szolgabiróságtól nyertek volna is általános felhatalmazást arra,

hogyaesendőrséget igénybe vegyék. Ez utóbbi mint vissza-éies be van szüntetve.

A fennebbiekben fel vannak tehát sorolva azon okmá-nyok, melyeket állás, foglalkozás vagy kitüzött czél szerint beltöldiek a monarchia határán belől magukkal vinni ugyan nem kötelesek, de saját érdekükben igen czélszerüen teszik, ba azok valamelyikével magukat ellátják.

Ismételten hangsulyozzuk, hogy az ismertetett okmányok nem utlevelek. ilyenre szükség az ország belsejében nincs,

minthogy senkit elfogadható (;k nélkül utazásában akadályozni a csendörnek nem szabad; de megkönnyitik az utazást.

segi-tenek a személyt gyorsan igazolni, s legtöbb esetben foglal-kozást, kenyeret kapni. Csupán szükséges, hogy a csendőr

ezen igazolási okmányokat is rendszeresen megismerje. bennök gyorsan tájékozódjék, esetleges hamisitást felismerjen. Csak igy felejhet meg a szolgálati utasitásunk 55. §. ában kitüzött azon feladatnak, mely szerint az utasok és idegenekre nézve fennálló rendőri szabályokat figyelemmel kell tartania.

Minthogy tehát az akadálytalan utazhat ás elve a belföl-dön szigoruan íentartandó - az utasok és idegenek iránti I"endöl'i szabályok csak abból állhatnak, hogy :

a) utasok és idegenek, bármely osztályhoz tartozza~akt

váro30k- vagy községekbeni tartózkodásuk alatt megukat hsz-tességesen viseljék és ott tarlozkodásukat a rendőri hivatalnál

bejelentsék vagy jelentessék. . . .

Eayébiránt az utlevél-ügygyel kapcsolatoi bejelentesI ügy nálunk jelenleg. ugy áll, hogy ~ ^Itekintetben is általános érvényü szabályok nmcsenek s a beje,entés kötelezettségének

46

kimondása vagy szabályozása az

illető

város vagy

közsé~

^t

et-szésétől

^{függ. A}

rővároshan

a bejelentési ügyet az 1879. ó\1i 28. törvényczikk szabályozza s az ott ériúl ett feltételek mel-lett életbelépte1.hető mas városokban is;

b) a községek és városokon kivül talált utasok és i de-genek az

úlrendőri

szabályokat - miként az!, minden tör-vényhatóság a saját területére nézve megalkotta, - betartsák.

In document A csendőr kézikönyve (Pldal 46-50)