FERENC ÉNEKESKÖNYVE

A N G Y A L E N D R E

VATHAY FERENC ÉNEKESKÖNYVE

Á M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m i a k é z i r a t t á r a M . c o d . 4° 29. j e l z é s s e l é r d e k e s X V I I . s z á z a d i m u n k á t őriz : V a t h a y F e r e n c d u n á n t ú l i k a p i t á n y n a k t ö r ö k r a b s á g b a n í r t é n e k e s ­ k ö n y v é t . ( É n e k e s k ö n y v , m e l y e t én V a t h a y F e r e n c az F e k e t e tenger m e l l e t t , a z fekete t o r o n y ­ b a n v a l ó n y o m o r u l t r a b s á g o m b a n s z e r e z v é n , és p u n k t r u l l p u n k t r a egy v o n y é t á s i g , m i n d e n ú j o n n a n m a g a m t u l l szerzett é n e k e k v e l l , m a g a m t u l a j d o n k e z e i v e l i r t a m . A n n o 1604.) S z e r z ő ­ j é r e , a t i z e n ö t é v e s h á b o r ú t r a g i k u s s o r s ú k a t o n a k ö l t ő j é r e m á r D é z s i L a j o s f i g y e l m e s lett : 1914-ben í r t c i k k é b e n a z o n b a n e l s ő s o r b a n a t ö r t é n e t t u d o m á n y s z á m á r a é r d e k e s m o t í v u m o k a t emelte k i é l e t é b ő l és m u n k á s s á g á b ó l .¹ A z ó t a n e m f o g l a l k o z t a k V a t h a y v a l , é n e k e s k ü n y v e p e d i g m i n d m á i g v á r j a a k i a d á s t . R e m é l j ü k , erre a k i a d á s r a m o s t m á r n e m s o k á r a sor k e r ü l : a d d i g is a z o n b a n D é z s i n é l b ő v e b b e n s z e r e t n ő k i s m e r t e t n i a z é n e k e s k ö n y v e t , h i s t ó r i á s é n e k e i t és l í r a i j e l l e g ű verseit. M i n d e n e k e l ő t t n é h á n y s z ó t k e l l s z ó l a n i m a g á r ó l a z í r ó r ó l és k o r á r ó l , a m a g y a r t ö r t é n e l e m e g y i k v á l s á g o s s z a k a s z á r ó l .

E z a szakasz a t i z e n ö t é v e s h á b o r ú k o r a , a X V I . s z á z a d u t o l s ó é s a X V I I . s z á z a d e l s ő é v e i . N e m z e t ü n k legjobb fiai e k k o r e l é r k e z e t t n e k l á t t á k a z i d ő t a z o r s z á g f e l s z a b a d í t á s á r a , a t ö r ö k iga v é g l e g e s l e r á z á s á r a . »Míg a t i z e n ö t é v e s h á b o r ú a m a g y a r t ú j j á s z ü l e t v e t a l á l t a , a t ö r ö k m e g f o g y a t k o z o t t v o l t m i n d a n y a g i , m i n d e r k ö l c s i e r o b e n « — m o n d j a e r r ő l a k o r r ó l S a l a m o n F e r e n c , m u l t s z á z a d i n a g y t ö r t é n e t í r ó n k .2 1593-ban k e z d ő d ö t t a h á b o r ú s k o d á s , a m e l y n e k t e r h é t — b á r k ü l f ö l d i c s a p a t o k is r é s z t v e t t e k benne — e l s ő s o r b a n a m a g y a r s á g v i s e l t e , k a t o n á s ­ k o d á s és a n y a g i á l d o z a t v á l l a l á s t e r é n e g y a r á n t . É r t é k e s s i k e r e k e t is é r t el a h a z á j a s z a b a d s á ­ g á é r t k ü z d ő m a g y a r n é p : a g y e n g e és r o s s z a k a r a t ú I I . R u d o l f a z o n b a n n e m f o r d í t o t t a a z o r s z á g j a v á r a az e l é r t e r e d m é n y e k e t , s ő t a z i d e g e n z s o l d o s o k g a r á z d á l k o d á s a c s a k f o k o z t a az e l k e s e r e d é s t . H i á b a v o l t a m a g y a r o k h ő s i e s s é g e , h i á b a n é h á n y j ó a k a r a t ú c s á s z á r i h a d v e z é r , e l s ő s o r b a n a k i v á l ó M a n s f e l d gróf t e h e t s é g e : R u d o l f és p o l i t i k u s a i n e m n y ú j t o t t a k k o m o l y s e g í t s é g e t az o r s z á g f e l s z a b a d í t á s á h o z .3 É r t h e t ő t e h á t , h o g y a k ü z d e l e m u t o l s ó s z a k a s z á t B o c s k a i f e l k e l é s e j e l e n t e t t e : a m a g y a r s á g s z e m b e f o r d u l á s a a H a b s b u r g o k k a l .

E n n e k a h ő s i e s és t r a g i k u s k o r s z a k n a k h ő s i e s és t r a g i k u s a l a k j a V a t h a y F e r e n c . D u n á n ­ t ú l i p r o t e s t á n s k ö z é p n e m e s i c s a l á d b ó l s z ü l e t i k 1568. szeptember 2 4 - é n a s o p r o n m e g y e i N a g y - v á g o n . C s a l á d j á b a n n e m z e d é k e k t r a d í c i ó j a a t ö r ö k e l l e n e s h a r c , a v i t é z i é l e t . M á r n a g y a p j a , Ferenc, v á r k a p i t á n y : a p j a , V a t h a y L ő r i n c Csesznek v á r á n a k , a B a k o n y e g y i k f ő - e r ő s s é g é n e k k a p i t á n y a , a n y j a C s a b y K l á r a , az egri f ő k a p i t á n y l á n y a . V a t h a y L ő r i n c c s a k h a m a r m e g h a l : 1573-ban egy t a r a c k f e l r o b b a n á s á n á l é l e t é t v e s z t i : a kis F e r e n c n é g y t e s t v é r é v e l á r v á n m a r a d . 1578-ban a n y j a i s k o l á b a k ü l d i : N é m e t ú j v á r r a , m a j d S o p r o n b a . A z i s k o l á b a n c s a k n é g y é v i g bírja k i , m é g i s i t t s a j á t í t j a el azt a p r o t e s t á n s s z í n e z e t ű h u m a n i s t a m ű v e l t s é g e t , a m e l y v e r s e i ­ ben is e l ő t ű n i k , s ú g y l á t s z i k i t t t a n u l j a m e g a f e s t é s t , r a j z o l á s t , b ö r t ö n é v e i n e k a k ö l t é s z e t mellett m á s i k k e d v e l t i d ő t ö l t é s é t .

1592-től 1602-ig, t e h á t é p p e n a t i z e n ö t é v e s h á b o r ú p e r i ó d u s á b a n a D u n á n t ú l v é g v á r a i ­ b a n szolgál V a t h a y F e r e n c . B á r m e n n y i r e fontos s z e r e p ü k is v o l t a v á r a k n a k és h ő s v i t é z e i k ­ nek ebben a h a r c b a n , m é g i s , a H a b s b u r g o k t e h e t e t l e n és m a g y a r e l l e n e s p o l i t i k á j a n y o m á n h a n y a t l a n i kezdett a v é g v á r i é l e t . A c s á s z á r e m b e r e i » n a g y é h s é g g e l s k o p l a l á s s a l a z v é g h á z a k a t t a r t o t t a k « — m o n d j a a k o r t á r s I l l é s h á z y I s t v á n .⁴ — A n y o m o r és e l h a n y a g o l t s á g e l l e n é r e a v i t é z i v i r t u s fel-feléledt a v é g e k e n k a t o n á s k o d ó p a r a s z t i és nemesi h a r c o s o k b a n , g y a l o g o s o k b a n , h u s z á r o k b a n , n a d n a g y o k b a n . I l y e n h a d n a g y V a t h a y is : T i h a n y v á r á b a n , m a j d C s e s z n e k e n , G y ő r ö t t , k é s ő b b M a g y a r ó v á r , S á r v á r , P á p a és V e s z p r é m v á r a i b a n . C s u p a v e s z é l y e z t e t e t t

1 D é z s i L a j o s : Waihay Ferenc. S z á z a d o k , 1 9 1 4 : 1 — 16. 1. V ö . S z i n n y e i J ó z s e f : Magyar írók élete és munkái. B p . 1910. 14. k ö t . 1 4 4 3 - 1 4 4 4 . h .

* S a l a m o n Ferenc : M a g y a r o r s z á g a török hódítás korában. M á s o d i k , j a v í t o t t k i a d á s . B p . , é. n . , 181. 1.

• H o r v á t h M i h á l y : Magyarország történelme. 2. k i a d á s . Pest, 1871. 4. k ö t . 4 1 3 , 4 3 3 , 479 - 4 8 1 . I.

* T a k á t s S á n d o r : Rajzok a török világból. B p . 1915. 2. k ö t . 122. 1.

ó l

p o n t ez, s v e s z é l y b e n forog n e m egyszer V a t h a y é l e t e is, f ő l e g a k k o r , a m i k o r v i t é z e i v e l rajta­

ü t é s e k e n és » l e s v e t e s e k e n « vesz r é s z t . E z e k a l e s v e t é s e k — a m e l y e k r e a t e t t v á g y o n k í v ü l a f i z e t e t l e n s é g is g y a k r a n r á k é n y s z e r í t e t t e a v é g b e l i e k e t — v e s z é l y e s v á l l a l k o z á s o k v o l t a k : n e m m i n d i g s i k e r ü l t e k . A b á t o r s á g o n k í v ü l l é l e k j e l e n l é t e t , ö n f e g y e l m e t k í v á n t a k ezek a v á l l a l ­ k o z á s o k , a m e l y e k e t n é h a a v á r a k t ó l igen n a g y t á v o l s á g r a h a j t o t t a k v é g r e . A t a v a s z és az ősz v o l t a l e s v e t é s e k l e g a l k a l m a s a b b i d ő p o n t j a , n é h a a z o n b a n t é l e n is sor k e r ü l t az i l y e n v i t é z i k a l a n d r a .⁵ A lesbecsalt és s z é t v e r t e l l e n s é g ű z é s é b e n , ebben a » m e z e i m u n k a b a n « , a z t á n igen g y a k r a n a k ö r n y é k p a r a s z t s á g a is r é s z t v e t t , í g y t ö l t v é n k i h a r a g j á t az ő t z s a r o l ó idegen e l n y o ­ m ó n . I l y e s m i r ő l s z á m o l be V a t h a y e g y i k v i t é z k o r t á r s a , B a r c s a y A n d r á s lugosi k a p i t á n y 1598.

j ú l i u s 4 - é n k e l t l e v e l é b e n , a m i k o r m e g í r j a S z u h a y I s t v á n n a k és I s t v á n f f y M i k l ó s n a k , m i n t v e r t é k s z é t és e j t e t t é k f o g l y u l v i t é z e i a t e m e s v á r i t ö r ö k ö k e g y i k c s a p a t á t :

I d e v a l ó ú j s á g o t egyebet n e m í r h a t o k , h a n e m az m i k e g y e l m e s u r u n k h á z á b a n i t t L u g a ­ s o n az t e m e s v á r i f ő s z p a h i á k a t , z a i m o k a t v e n d é g l e m : r e m é l l e m a z t is, h o g y az b a s á n a k az feje is o t t leszen, m e z e i d o l o g r é g e n n e m esett e n n é l s z e b b s z ó v a l . . . . M a v i r r a d v a v i t t ü n k m e g , t i z e n e g y ó r a k o r i g h o z t a k be h a r m a d f é l s z á z fejet, s z á z e l e v e n t ; de az v i t é ­ z e k n e k m é g fele k e r g e t ő b e n v a g y o n , sok p a r a s z t e m b e r r e l e g y e t e m b e n .⁹

I l y e n h a r c o k b a n g y a k r a n vesz r é s z t V a t h a y , s e k k o r m é g l á t v a l a m i t a » v e g e k n e k « a b b ó l a h ő s i e s s é g é b ő l és d i c s ő s é g é b ő l , a m e l y B a l a s s i t is i n s p i r á l t a . B ú s f o g s á g á b a n ezekre a s z é p é v e k r e — s B a l a s s i v i t é z i é n e k e i r e — v i s s z a e m l é k e z v e , í g y é n e k l i ( X I X . é n e k ) a v é g b e l i e k d i c s é r e t é t :

Mert világi rendelt az ti hivataltok Mindent meg halladott az ti tudomántok, Holott tisztességért van csak szolgálattok, Az hitért, s Istenért vagyon fáradságtok.

Csak jó akaratbull eztett mtvelitek, Az jó tisztességért halált nem félitek, Hanem jó hírt nevet ebben keresitek, És hogy fizetésiek kevés nem nészitek.

L á t j a jól a v é g b e l i e k h ő s i e l s z á n t s á g á t , ö n f e l á l d o z á s á t , h a z a s z e r e t e t é t , l á t j a azt is, hogy rossz é l e t k ö r ü l m é n y e i k e l l e n é r e k i t a r t a n a k a v é g s ő k i g . A hosszabb vers t o v á b b i s t r ó f á i b a n a z u t á n — s z é p h a s o n l a t t a l — v i r á g o k k é n t a p o s z t r o f á l j a a v i t é z e k e t , m a j d b ú c s ú z ó u l h o z z á j u k é s Istenhez f o r d u l :

Vitészek titeket! ez parasztt versekvell Egy társatok köszönti igen nagy jó sziveit,

Ki vala nem régen köztetek jó neveli, Most penig rakodott rabságnak terhévell.

Kegyelmes Ur Isten jölségedett kérőm, Hogy vitézlő rendeli lássa gyakran öröm, És szerencséjekben ne legyen sérelöm, És így az énekelt estei be pöcsétlöm.

Vathay vagyok ki ezekéit éneklöm.

A v i t é z i é n e k k ö l t é s z e t n e k az e g é s z X V I . s z á z a d o n v é g i g v o n u l ó h a g y o m á n y a t ö r fel V a t h a y n á l , a k i a r a b s á g b a n , k a t o n a é l e t é n e k s z é p é v e i r e v i s s z a g o n d o l v a , ezt a k ö l t ő i h a g y o ­ m á n y t f o l y t a t j a . A z u t o l s ó s t r ó f á n a k ö t ö d i k t o l d a l é k s o r a p e d i g egyenesen k ö z é p k o r i t r a d í ­ c i ó k r a u t a l : e k k o r v o l t s z o k á s o s , h o g y a k ö l t ő , verse v é g é n , í g y megnevezte m a g á t .

A t i z e n ö t é v e s h á b o r ú b a n ú j j á é l e d ő m a g y a r v i t é z i é l e t a z t á n t r a g i k u s a k k o r d d a l v é g z ő ­ d ö t t V a t h a y s z á m á r a . 1601-ben ő is t i s z t j e a n n a k a m a g y a r - n é m e t seregnek, a m e l y M e r c o e u r h e r c e g és R o s s w u r m t á b o r n o k v e z e t é s é v e l s z e p t e m b e r 17-én visszafoglalja a t ö r ö k t ő l S z é k e s ­ f e h é r v á r t .⁷ A h á b o r ú e g y i k l e g r a g y o g ó b b g y ő z e l m e v o l t a fontos d u n á n t ú l i v á r n a k , az Á r p á d o k t e m e t k e z ő h e l y é n e k f e l s z a b a d í t á s a . A t e h e t e t l e n h a b s b u r g i p o l i t i k a m i a t t ennek a g y ő z e l e m n e k s e m v o l t m e g a m é l t ó és a h a z a f i a k t ó l v á r t g y ü m ö l c s e . Igaz, hogy a g y ő z t e s e k m a g y a r és n é m e t ő r s é g e t h e l y e z t e k a v á r b a s V a t h a y F e r e n c , a m a g y a r ő r s é g k a p i t á n y a m i n d e n t m e g t e t t a t ö r ö k ö k v a r h a t ó t á m a d á s á n a k k i v é d é s é r e . » S z é k e s f e h é r v á r v i s s z a f o g l a l t a t v á n a t ö r ö k t ő l

— í r j a T a k á t s S á n d o r — , az ö s s z e l ő t t b á s t y á k és a l e d ö n t ö t t falak h e l y é b e magyar módra e r ő s ,

1 T a k á t s , id. m . , 1. k ö t . 3 8 6 - 4 1 5 . 1.

• K ö z ö l v e : A n d r e i Veress : Documente privitoare la istoria Ardealului, Moldovei s i Tdrii-Romúnesti.

B u c u r e s t i , 1932. 5. k ö t . 170. I.

7 H o r v á t h M . , id. m. 4. k ö t . 476. 1.

s á r o z o t t p a l á n k o t é p í t e t t e k *⁸ ( K i e m e l é s T a k á t s t ó l ) . E z t az é p í t k e z é s t n y i l v á n V a t h a y v e z e t t e . M é g B é c s b e n is m e g f o r d u l t , v i t é z e i f i z e t é s é n e k é r d e k é b e n . K o m o l y i n t é z k e d é s a z o n b a n a ' H a b s b u r g o k r é s z é r ő l n e m t ö r t é n t , s az egyszeri h a d i s i k e r u t á n e l b i z a k o d ó R o s s w u r m t á b o r n o k

k é s l e k e d é s e , meg a n é m e t ő r s é g h ű t l e n s é g e k ö v e t k e z t é b e n S z é k e s f e h é r v á r 1602 a u g u s z t u s á b a n i s m é t t ö r ö k k é z r e j u t o t t ,9 V a t h a y p e d i g , s ú l y o s s e b e k k e l , f o g s á g b a .

A k a t a s z t r o f á l i s e s e m é n y t , a m e l y m e g g á t o l t a a B u d a k ö z e l i f e l s z a b a d u l á s á b a n b i z a k o d ó r e m é n y e k b e t e l j e s ü l é s é t , á l t a l á n o s m e g d ö b b e n é s k ö v e t t e . E n n e k a m e g d ö b b e n é s n e k ad h a n g o t a k o r t á r s P e t h ő G e r g e l y , a m i k o r k r ó n i k á j á b a feljegyzi az 1602. é v e s e m é n y e i t . A l á t s z ó l a g n y u g o d t , a d a t s z e r ű b e s z á m o l ó is é r e z t e t v a l a m i t az í r ó e l k e s e r e d é s é b ő l :

J e m i s c s i H a s z a n B a s a a' V e z é r , a ' C s á s z á r e r e j é v e l k i j ü v e , k i e l ő t t C s i k - V á r b ó l k i s z ő k é ­ nek a' k ö r ö s z t t y é n e k . É s S z é k e s - F e j é r - V á r a t , A u g u s t u s n a k 12. n a p j á n m e g s z á l l á , K i b e n J o a n n e s M a r c u s C o n t e I s o l á n o , egy jeles V i t é z O l a s z U r v a l a fő C a p i t a n y és a z t n a g y e r ő s O s t r o m o k u t á n , a u g u s z t u s n a k 29. n a p y a n , e r ő v e l m e g v é v é , K i b e n ö t ezer M a g y a r é s N é m e t veszet e l . A z Olasz G r ó f o t elevenen, de igen sebessen fogak el, V a t t h a i F e r e n c z c z e l a ' V i c e - C a p i t á n y a l e g g y ü t .^{1 0}

A t r a g i k u s c s a t a v e s z t é s u t á n V a t h a y t a t ö r ö k ö k B u d á r a v i s z i k , i n n e n B e l g r á d b a k e r ü l , m a j d T e m e s v á r r a , v é g ü l a t e n g e r p a r t r a , a g a l a t a i F e k e t e - t o r o n y b a . Ú t k ö z b e n i s m é t e l t e n s z ö k n i p r ó b á l , a z o n b a n m i n d i g r a j t a v e s z t . R a b s á g a k e m é n y és keserves: e g y e d ü l az v i g a s z t a l j a , hogy b ö r t ö n e a b l a k á b ó l l á t h a t j a a t e n g e r t , a t e r m é s z e t e t , s a l k a l m a v a n az í r á s r a , r a j z o l á s r a . Itt, a r a b s á g b a n s z ü l e t n e k versei, s h o z z á a z o k az é r d e k e s , s z í n e s i l l u s z t r á c i ó k , a m e l y e k m é g kissé k ö z é p k o r i a s t e c h n i k á v a l , de k é t s é g t e l e n r e a l i s z t i k u s s z á n d é k k a l ö r ö k í t i k meg r a b o s k o d á s á - nak, v a g y a v i t é z i é l e t n e k egy-egy m o z z a n a t á t . A k é z i r a t o s v e r s e s k ö n y v t e l e v a n i l y e n i l l u s z ­ t r á c i ó k k a l : a m a g y a r m ű v é s z e t t ö r t é n e t n e k é r d e m e s v o l n a v e l ü k f o g l a l k o z n i a .

H o g y a n é r t v é g e t V a t h a y é l e t e , p o n t o s a n n e m t u d j u k , 1605—6-ban megjelent e l ő t t e a s z a b a d u l á s r e m é n y e . A F e k e t e tenger p a r t j á r ó l v i s s z a s z á l l í t o t t á k B u d á r a , de h o z z á t a r t o z ó i s z e g é n y e k v o l t a k , a H a b s b u r g o k p e d i g n e m a k a r t a k p é n z t á l d o z n i a d e r é k m a g y a r v i t é z k i v á l t á s á r a . I s m é t B e l g r á d felé v i t t é k : t o v á b b i sorsa a z t á n i s m e r e t l e n . L e h e t , h o g y v a l a h o g y m é g i s k i s z a b a d u l t — erre v a l l a n a az, h o g y é n e k e s k ö n y v e , e g y k o r ú b e j e g y z é s e k t a n ú s á g a szerint, m á r a X V I I . s z á z a d b a n m a g y a r k e z e k b e n v o l t — , de lehet, h o g y v i s s z a v i t t é k t e n g e r p a r t i b ö r t ö n é b e , s i t t , v a g y ú t k ö z b e n halt m e g .

*»*

A v e r s e s k ö t e t r ő l s z ó l v á n , m i n d e n e k e l ő t t e m l í t e n ü n k k e l l V a t h a y k é t h i s t ó r i á s é n e k é t : ezekkel a 16. s z á z a d k e d v e l t e p i k a i m ű f a j á n a k v á l i k kései f o l y t a t ó j á v á , o l y a n k o r b a n , a m i k o r a p o l i t i k a i é s t á r s a d a l m i f e j l ő d é s k ö v e t k e z t é b e n h a n y a t l a n i k e z d e t t ez a m ű f a j , h o l o t t a t i z e n ­ ö t é v e s h á b o r ú e s e m é n y e i b ő s é g e s a n y a g o t s z o l g á l t a t t a k v o l n a . V a t h a y e g y é n i é l m é n y e i b ő l , e m l é k e i b ő l t u d m e r í t e n i , a m i k o r m e g í r j a k é t e p i k a i m ű v é t , a Székesfejérvár veszéséről való históriái és a Szinán és Ibrahim basa idejében lett talár rablásról való históriát.

E l m é l k e d ő s t r ó f á k k a l k e z d ő d i k a " s z é k e s f e h é r v á r i h i s t ó r i a * . V a t h a y hazaszeretete s z ó l a l i t t meg, a haza r o m l á s á n é r z e t t f á j d a l o m . E z a h a z a f i s á g u g y a n nemesi s z í n e z e t ű , de m á r a

•mépségc és a »kösseg«, azaz a p a r a s z t o k p u s z t u l á s á t is m e g l á t j a , a z t a c s a p á s t , a m e l y e t a t ö r ö k d ú l á s á l e g s z é l e s e b b n é p r é t e g e k s z á m á r a j e l e n t e t t :

Szegény Magyarország már ha alhatsz lábra, Sok romlás miat mert gyakran jutsz kárra, Minapis rabság szállá egy fiadra,

Székesfejérvár juta pogánságra.

Elöbbis eszért sokait te bánkódáll, Kélthéán hattvan esztendég kitt gyászláll,

Nem rég keszedhöz hogy juta vigadáll, Nem lén segéded s meg tüle ell váláll.

Kárt válla veled ebben körősztyénség, Jelesben Sárvár, s Győrközt levő népség,

Fiad rabságát báná sok nemesség, Balatonig be, Bakonbeli kösség.

• T a k á t s S., id. m. 2. k ö t . 14. I.

• H o r v á t h M . , id. m. 4. k ö t . 483. .

" P e t h ő G e r g e l y : Rövid magyar cronica. B é c s , 1660. L a p s z á m o z á s n é l k ü l : A n n o 1602. ( A debreceni r e f o r m á t u s k o l l é g i u m i k ö n y v t á r p é l d á n y a . )

Errül de rendeli énis kezdek szólnom, Mind voltaképpen és dolgát meg írnom,

Végre romlásátt utóll meg mondanom Mert ezért fejem híd énis fájdalom.

A vers t o v á b b i s t r ó f á i b a n e l m o n d j a V a t h a y , m i n t é r k e z i k meg »Doxa M e r c u r y E m a n u e l « ( í g y n e v e z i a c s á s z á r i h a d v e z é r t ! ) v e z e t é s é v e l a k e r e s z t é n y sereg a v á r o s a l á , a m e l y b e n a t ö r ö ­ k ö k c s a k c s e k é l y e r ő k e t h a g y t a k . H a t á g y ú v a l l ő n i k e z d i k a f a l a k a t , m a j d a k é t k ü l s ő e r ő d ö t f o g l a l j á k el, u t á n a p e d i g a b e l s ő v á r o s t r o m a k ö v e t k e z i k . E z e k b e n a s t r ó f á k b a n is m e g v a n n a k

— h a n e m is t ú l s á g o s r é s z l e t e z é s s e l — a z o k »a r i a d a l m a s h a n g b e n y o m á s o k * és az »az égig k e v e r g ő por*, a m e l y e t H o r v á t h J á n o s a h i s t ó r i á s é n e k h a g y ó m á n y r a o l y a n j e l l e m z ő n e k t a r t , s a m e l y k é p e k n e k ú t j á t Z r í n y i i g lehet k ö v e t n i .1 1 I d é z z ü k az o s t r o m l e í r á s á n a k b e f e j e z ő s z a ­ k a s z á t :

V a í a szállásnak tizenegyed napja, Várait kétt felől kezdek rontania, Küfalatt földre mind ontogattnia, Törökök ezt nem kezdek álhattnia.

Eztt láttván mindgyárt magokatt el szánák, Port az bástyákban s tornyok alá rakák,

Vitészek küvől ustromott indétták, Törökök várast ő magok meg gyújták.

Szörnyen az váras akor mind ége, Monostortornya, s bástya néhán düle, Maga négy órán csak tárta lövése, Isten így adá körösztyén készébe.

Elevenen bég akor foglya esék, És sok fii török vele kézben esék, Bég felesége, sok bulya fogaték, Németekbennis portul sok liányaték.

Siettvén Irák eztt németi császárnak, Koronázólielyek kézben magyaroknak, Kiért liálákatt Istennek adónak, Máttyás herceggvell urak vigadónak.

A s z e m b e n á l l ó k é t hadsereg m i n d e g y i k e a v á r k ö r n y é k é n g y ü l e k e z i k . T i z e n k é t e z e r k e r e s z t é n y é s h a t v a n e z e r t ö r ö k v i t é z t á b o r o z i k a k ö z e l b e n — m e s é l i V a t h a y . A m a g y a r o k

— í r j a — á l l a n d ó m e r é s z r a j t a ü t é s e i k k e l sok v e s z t e s é g e t o k o z n a k az e l l e n s é g n e k . S z é p e n festi le N á d a s d y F e r e n c k a p i t á n y n a k , a t i z e n ö t é v e s h á b o r ú e g y i k l e g k i t ű n ő b b m a g y a r v e z é r é n e k h ő s t e t t e i t , s e l i s m e r é s s e l szol a t ö b b i h a d i s i k e r r ő l is.

K ö z b e n b e k ö s z ö n t a t é l , m a j d e l j ö n a t a v a s z . H á r o m s z á z n é m e t e t , s z á z ö t v e n h a j d ú t b í z n a k m e g a v é d e l e m m e l . A k a p i t á n y n a k — V a t h a y i t t s a j á t m a g á t é r t i — s o k á i g B é c s b e n k e l l l e n n i e : e z é r t a m e g e r ő s í t é s m u n k á j a csak lassan h a l a d . J ú n i u s b a n m é g m i n d i g sok a r é s a f a l a k o n . M é g i s f o l y t a t j á k az e r ő d í t é s t , m a j d e l ő k é s z í t i k a h a r c r a és m e g s z á l l j á k a v á r o s k ü l s ő e r ő d é i t . E z e k e t a k ü l s ő s á n c o k a t k e z d i o s t r o m o l n i a k ö z e l e d ő t ö r ö k sereg.

A n ö v e k v ő v e s z e d e l e m l á t t á r a a s z i g e t i e r ő d b ő l a h a j d ú k m e g s z ö k n e k . » M a g y a r nemzet­

b e n m e l l g y a l á z a t t e s é k « — k i á l t fel k e s e r ű e n V a t h a y . A t ö r ö k ö k n y o m á s a p e d i g egyre e r ő s e b b . M á r a b e l s ő v á r a l a t t á l l n a k és t i z e n h é t n a p i g l ö v i k . A » k ü l s o törés« m a g a s a b b , m i n t a v á r b e l s ő r é s z e i , í g y a t ö r ö k k ö n n y e n és b i z t o s a n c é l o z h a t . » L ö v e s t o l l b e l ő l l igen v e s z n e k v a l a « — m o n d j a a k ö l t ő . A k a p i t á n y l á b á t is e l t a l á l j á k , a n é m e t e k e g y r é s z e m e g a d á s r a g o n d o l , n a g y a p u s z t u l á s . N é h á n y s i k e r ü l t , s z i n t e m á r Z r í n y i r e e m l é k e z t e t ő d r á m a i k é p p e l festi le a h e l y z e t e t V a t h a y :

Töltészröll kapu meg sem nyittathaték, Adig az népség mind úgy odatorlék, Sokaknak az béli tiprásban ki omlék, Hátull töröktül mert vágaték öletek.

1 1 H o r v á t h J á n o s : A reformáció jegyében. B u d a p e s t , 1953. 2 0 6 - 2 0 7 . 1.

Rettenetös rút romlás ez lett vala, Palota kapunáll le vágattak vala, Inkáb egymáson mind ott holtak vala, Mind német magyar ígyen vesztek vala.

E l k e z d ő d i k a v é g s ő harc : sok m a g y a r és n é m e t j u t f o g s á g b a — k ö z t ü k m a g a V a t h a y — , a t ö b b i elesik. A l e g t ö b b s z ö k e v é n y r e r ú t h a l á l v á r . A m i k o r a k ö l t ő e r r ő l m e g e m l é k e z i k , u t á n a a v é g s ő k i g e l s z á n t h ő s ö k e m l é k é t ö r ö k í t i m e g n é h á n y meleg s z ó v a l . E g y v e r s s z a k o t i d é z ü n k , ahol az » e m b c r m o d r a « v a l ó v c s z é s m o t í v u m a , a »szegeny« és » s z e g e n y kis« j e l z ő k h a s z n á l a t a kifejezi azt a szeretetet, a m e l y e t V a t h a y hősi h a l o t t b a j t á r s a i i r á n t érez :

Töb katonais ki ben maratt vésze,

Szegén Kovács Oyörgy embermódra vésze, Hadnagya mellett végig lén s ott vésze,

Szegin kis Teke Jánosis ott vésze.

F e l s o r o l j a a t ö b b i elesett h ő s n e v é t , m a j d b u z d í t ó s z a v a k a t i n t é z a m a g y a r s á g h o z : gondoljanak a v e s z é l y r e , az ö n v é d e l e m r e . M e g l á t j a a k o r a b e l i f e u d á l i s t á r s a d a l o m s z é t h ú z á ­ s á t , a jogi f o r m a l i z m u s t , a m e l y e l f e l e d k e z i k a r r ó l , hogy a haza s o r s á r ó l v a n s z ó . í g y k i á l t fel :

»Csak az t ö r v é n r e s n a g y p ö r r e j ó k v a g y u n k « . M a j d p e d i g k é s ő b b : » V a j d e h e á b a n m e r t n i n c s f e j e d e l m ü n k * . A d u n á n t ú l i p r o t e s t á n s n e m e s c s a l á d sarja, a v i t é z k a p i t á n y t e h á t v i l á g o s a n felismeri a f e u d á l i s »jogászvilág« v é t k e s m u l a s z t á s a i t , s érzi azt is, hogy » f e j e d e l e m r e « , a n e m z e t v é r é b ő l v a l ó u r a l k o d ó r a v o l n a s z ü k s é g ü n k . E b b e n is m á r Z r í n y i k ö l t é s z e t e és g o n d o l a t v i l á g a felé u t a l — b á r f o r m a i s z e m p o n t b ó l m é g i n k á b b T i n ó d i k ö z e l é b e n m o z o g .

V i g y á z z u n k a v é g e k s o r s á r a , m i n d e g y i k e t v e s z e d e l e m f e n y e g e t i — h a n g o z t a t j a h i s t ó r i á ­ j á n a k b e f e j e z é s é b e n . Isten k i a k a r t a p r ó b á l n i a m a g y a r n e m z e t e t : F e h é r v á r sorsa a z o n b a n m e g m u t a t t a , hogy n e m m é l t ó az isteni s e g í t s é g r e . K e m é n y s z a v a k ezek, a p r o t e s t á n s p r é d i k á ­ t o r o k t a n í t v á n y á h o z m é l t ó a k ! I m á d s á g g a l és a v é g v á r i k a p i t á n y o k b u z d í t á s á v a l z á r u l az é n e k .

A v é g v á r i v i t é z h a z a f i a s s á g a , a n e m z e t p u s z t u l á s á n a k f á j d a l m a , de a p r é d i k á t o r o k k o r h o l ó , a m a g y a r t á r s a d a l o m h i b á i t b í r á l ó hangja is ú j r a f e l c s e n d ü l a Szírián és Ibrahim basa h i s t ó r i á j á b a n . A h i s t ó r i a t ö r t é n e t i h á t t e r e S z i n á n b a s á n a k , a t ö r ö k n a g y v e z é r n e k és h a t a l m a s t ö r ö k - t a t á r h a d á n a k d u n á n t ú l i és a l f ö l d i p u s z t í t á s a 1594-ben. H o r v á t h M i h á l y í g y foglalja össze ezt a m a g y a r n é p s z á m á r a o l y t r a g i k u s e s e m é n y s o r o z a t o t : » S z i n a n basa j ú l i u s v é g é n jelent m e g T a t a a l a t t r o p p a n t t á b o r á v a l , m e l y , m i u t á n a b e t ö r t n e g y v e n e z e r t a t á r is h o z z á csat­

l a k o z o t t , 200 ezer főből á l l o t t . A t a t á r o k j ú l i u s k ö z e p é n M á r m a r o s b a n t ö r t e k az o r s z á g b a , honnan Debreczennek, S z o l n o k n a k v e t t é k ú t j o k a t , i s z o n y ú a n d ú l v a , p u s z t í t v a m i n d e n ü t t , merre m e n t e k . «1 2 K é s ő b b m a g u k a t ö r ö k ö k is k é n y t e l e n e k v o l t a k e l i s m e r n i az o k o z o t t r o p p a n t k á r t , s I V . M u r á d s z u l t á n 1624 m á j u s á b a n k i a d o t t , a N a g y k ő r ö s r e v i s s z a t e l e p ü l ő j o b b á g y o k r a v o n a t k o z ó r e n d e l e t é b e n ezek a s z a v a k t á n é p p e n a S z i n á n - f é l e d ú l á s r a v o n a t k o z n a k : « . . . a v á r o s b e l i e k e n n e k e l ő t t e h á b o r ú i d e j é b e n a sereg k i h á g á s á t ó l m e n e k ü l v é n , e l s z é l e d t e k , — a k ö r ü l f e k v ő h e l y s é g e k l a k o s a i s z i n t e m i n d e g y i k e l f u t v á n , a h e l y s é g e k b ő l k i b u j d o s t a k . «^{1 3}

Persze a s z u l t á n m é g m i n d i g s z é p í t e n i i g y e k s z i k a h e l y z e t e t , s a »sereg k i h á g á s á n a k « e m l í t é s e csak é p p e n sejteti a z t a sok s z ö r n y ű s é g e t , a m e l y e t a t ö r ö k - t a t á r h o r d á k a z a l f ö l d i m a g y a r s á g ellen e l k ö v e t t e k . A m a g y a r k o r t á r s a k m á r ő s z i n t é b b e n b e s z é l t e k , a k k o r is, a m i k o r m i n t B á t h o r y Z s i g m o n d fejedelem 1599-ben, a s z u l t á n h o z í r t a k . B á t h o r y l e v e l é b e n t ö b b e k k ö z t ezeket olvassuk : ». . . az t e m e s v á r i H a s s z á n pasa e g y n é h á n y s z o r k ü l d e a z b i r o d a l m u n k r a é s - v á r o s o k a t , f a l ú k a t r a b o l t a t a , p u s z t í t t a t a el, sok embereket is v á g a t o t t l e . «1 4 V a t h a y p e d i g egyenesen m e g d ö b b e n t ő k é p e k e t rajzol a t a t á r o k és t ö r ö k ö k e r ő s z a k o s k o d á s a i r ó l , a n ő k megbecs- t e l e n í t é s é r ő l , a l á n g o l ó f a l v a k r ó l , v á r o s o k r ó l , az a p r ó g y e r m e k e k p u s z t u l á s á r ó l az e l h a g y o t t , feldúlt o t t h o n o k b a n . L e í r j a p é l d á u l a s z ü l ő k n é l k ü l b o l y o n g ó g y e r m e k e k h á n y a t t a t á s a i t , a k i k az á l t a l á n o s p u s z t u l á s k ö z e p e t t e n a g y o b b v á r o s o k b a n , í g y K e c s k e m é t e n keresnek m e n e d é k e t , de a k ó b o r farkasok rengeteget m e g ö l n e k k ö z ü l ü k . F o r m a i e g y s z e r ű s é g ü k b e n is m é l y s é g e s e n m e g r á z ó s t r ó f á k ezek : é r e z n i , m e n n y i r e f á j l a l j a a k ö l t ő m a g y a r n é p é n e k s z ö r n y ű s o r s á t :

Széles mind az Alföld már el pusztult vala, Nyomorult szegénség ki meg marattvala,

Imit, amot, kettő s holl egy ell búit vala, Kecskemétire sokan bolyogtanak vala.

1 1 H o r v á t h M i h á l y , Ma>yirrrs-ág történelme, 4 k ö t . 4 1 9 . I. ,

" S z i l á d y Á r o n - S z i l á g y i S á n d o r : Török-magyarkori történelmi emlékek. O k m á n y t á r . P e s t , 1863 1. k ö t . 11. I.

U o . , Pest, 1868. 3. k ö t . 3 9 . I.

Derekast Kecskemét einem pusztult vala, Egy ideig rajta mégis laknak vala, Nagy sok árva gyermek erre tartottvala, Széllyell ott kuldulván tekeregnek vala.

Csak az lakos népis alig tönög vala, Az sok éhezőkéit s már nem győzik vala, Éhségtütl gyermekek szakaszkottak vala, Pusztán házban s utcán nyivákolnak vala.

Olly igen farkasok sokasullak vala,

liarmott mert az meszön már nem kapnak vala.

Éhség miatt niha többet esznek vala, Váras környúl széllyel csavarognak vala.

Mondgyák nagy bizonnyal varasra be járlak.

Ugyan nagy felessen adig csavarogtak, Széllyel gyermekekben azmellyet kaphattak, Mint egy baromfiat mindgyárt meg rágatlak.

Eleven szájokban sikett úgy kiáltott, Nemeinek segétlség jó ha találtatott, De sokkall tőb köztök így ell szaggatatott, llly szörnyű halálnak és köztök adatott.

A D u n á n t ú l n a k , k ö z e l e b b r ő l O v ő r k ö r n y é k é n e k p u s z t u l á s á r ó l is n é h á n y m e g d ö b b e n t ő k e p é t fest V a t h a y . N e m e l é g s z i k m e g a z o n b a n az e s e m é n v l e f r á s s a l : az o k o k a t is n y o m o z z a b i t t m u t a t k o z i k m e g , h o g y k ö l t ő n k a X V I . s z á z a d n é p h e z - ' t a r t ó p r o t e s t á n s p r é d i k á t o r a i n a k h ű t a n í t v á n y a : a g a z d a g o k b ű n e i n e k b ü n t e t é s é t l á t j a a p u s z t u l á s b a n , s a r e t t e n t ő jelenetek l e í r á s á h o z szervesen k a p c s o l j a t á r s a d a l o m k r i t i k á j á t . A z alföldi v á r o s o k p o l g á r s á g á r ó l p é l d á u l

Sok szép gazdagságvall ez föld rakva vala, Pajta sok szép váras, s roppantt falu vala, Eztt sok szép vén ember s polgár lakja vala, lffju népe erős medve moldra vala.

Tekéntettre kedves aszonynép ottvala, Menyecskék leányok köztök szép sok vala,

Kik görjedeszésttill ugyan égnek vala, Olthatatlanképen kívánságok vala.

Az gazdagság ökett el rágatta vala, Részegség, bujaság, köztök regnált vala,

Nem Isten, sok barom bizodalmok vala, Az Isten igéje nékik nem kellvala.

F é l r e i s m e r h e t e t l e n ebben a r é s z b e n a S z k h á r o s i H o r v á t o k p r é d i k á t o r i p á t o s z á v a l , é l e s b í r á l a t á v a l r o k o n h a n g . É r d e k e s e b b ő l a s z e m p o n t b ó l a h i s t ó r i a b e v e z e t é s e is, a h o l — a refor­

m á t o r o k n á l k e d v e l t z s i d ó - m a g y a r p á r h u z a m b ő s é g e s a l k a l m a z á s á v a l — »régi p é l d á k b u l l « a k a r V a t h a y o k u l á s t és t a n u l s á g o t a d n i , m a j d í g y f o l y t a t j a : •

Iránzom igy jára országunk mind széllyell, Mert mi nem gondolánk Isten igéjével!.

Sem az ö nagy kemény fenyegetéséveti, Igaz lanéttóknak sok szép intésekvell.

Még akor meg törék birodalmunk szarva, Hogy pártolás szállá rendeli az urakba,

Két ki ralis leve együtt országunkban, • Mind fejenkénti valónk elég nagy vakságban

Mind ezeknek azértt én most békélt hagyok, Sok históriákbóll mert eztt gyakran hallyok,

Azért mi időnkben lett dologrull irok, Mert énekkell ha csak magunkatt sirattyok.

Az » u r a k b a « s z á l l o t t » p á r t o l á s « és a » n a g y v a k s á g * e m l í t é s e T i n ó d i n a k és n é v t e l e n h i s t ó r i á s é n e k s z e r z ő i n k n e k e g y s é g r e v a l ó b u z d í t á s á v a l r o k o n , az » I s t e n i g é j é n e k * e m l í t é s e p e d i g a p r o t e s t á n s p r é d i k á t o r o k t a n í t á s á v a l . A p r é d i k á t o r o k és é n e k m o n d ó k k ö z t i k a p c s o l a t , a k ö z t ü k é r v é n y e s ü l ő » m u n k a m e g o s z t a s « , a m e l y e t K l a n i c z a y T i b o r e m l í t , V a t h a y n á l is m e g m u t a t k o ­ z i k . N e m h i á b a szerepelnek az i d é z e t t h á r o m s t r ó f á b a n az »igaz t a n e t t o k « , m a j d p e d i g k é s ő b b a

»sok h i s t ó r i á k é V a t h a y t u d t a a s a j á t t a p a s z t a l a t á b ó l , a m i t K l a n i c z a y a X V I . s z á z a d s z ö v e ­ g e i n e k v i z s g á l a t á b ó l á l l a p í t o t t m e g : » m i n d k e t t e n (t. i . a p r é d i k á t o r o k és a z é n e k m o n d ó k ) u g y a n a n n a k a nagy t á r s a d a l m i és n e m z e t i m o z g a l o m n a k a z i r o d a l m i h a r c o s a i . *1 6 A X V I I . s z á z a d elején író V a t h a y n á l m á r k i s s é e g g y é is o l v a d az » é n e k m o n d ó i * és » p r é d i k á t o r i « m a g a ­ t a r t á s : ebben Z r í n y i ú t j á t e g y e n g e t i . S z é p e n m u t a t k o z i k ez a h i s t ó r i á n a k a b b a n a r é s z é b e n , a m e l y b e n — a nemesi és p o l g á r i l u x u s k e m é n y h a n g ú m e g r o v á s a u t á n — í g y f o h á s z k o d i k :

Oh irgalmas Isten, királyok királlyá, Az benned bízóknak ki vagy nagy ótalma.

Árvák özvegyeknek gondviselő attya, Az szegén raboknak meg szabadétója.

Ne nézd bűneinken nézd sött szent fiadalt, Szent emberid általi tett fogadásidat, Temagadért uram áld meg fiaidat, Szent fiad vérévell meg váltattakat.

Jézusért Krisztusért ad meg országunkat, Fordulj verd meg immár téged káromlókatt, Csöndeszécsd meg közlőnk hadakozásokat!, Szabadécs meg széllyel az szegény rabokat.

Íme mint káromlyák mert már szent fiadat, Kik törökké lettek meg úgy szent lölködet, Mert már ezek mind meg tagadtak tégedet, Szidgyák rútalmaszák édös szüleikett.

Nó mindnyájan azért oh szegény magyarok, Kik sok ellenségtüll kömyül vétettetök, Éltetök jobbétván Istenben bízatok, S meg adgya tinéktek régi szabadságtok.

A p r é d i k á t o r i h a n g b a , a m e g t é r é s r e v a l ó f e l s z ó l í t á s b a szervesen b e l e f o n ó d i k a h a z a f i a s ­ s á g , a » s z e g e n y m a g y a r o k * s o r s á n é r z e t t f á j d a l o m , a n e m z e t j o b b j ö v ő j é b e , f e l s z a b a d u l á s á b a v e t e t t r e m é n y .

P r é d i k á t o r i és é n e k m o n d ó i m a g a t a r t á s n a k ez a z ö s s z e k a p c s o l ó d á s a f i g y e l h e t ő m e g V a t h a y e g y i k l í r a i j e l l e g ű v e r s é b e n is, k é z i r a t á n a k h u s z o n n e g y e d i k é n e k é b e n , » m e l y a z m a g y a r n e m z e t s é g n e k n y o m o r u l t m u l t és jelen v a l ó á l l a p a t y á t t r a k t á l l y a * . A hosszabb, e l m é l k e d ő k ö l t e ­ m é n y v i s s z a p i l l a n t a X V I . s z á z a d b a és t a l á l g a t j a , m i l y e n lesz a z ú j , a X V I I . s z á z a d . M e g s i r a t j a B a t t h y á n y i B o l d i z s á r , P á l f f y M i k l ó s , N á d a s d y F e r e n c , T h u r y G y ö r g y h a l á l á t , m a j d g ú n y o s s z a v a k k a l ostorozza »az j ó s z ű z papokat*, az olasz d i v a t o t , V e l e n c e és R ó m a k u r t i z á n j a i t , s c s í p ő s m e g j e g y z é s e k e t tesz a p á p á r a is. T é r j e n m e g a z o r s z á g , e l s ő s o r b a n a z i f j ú s á g — h a n g o z ­ t a t j a — , a k k o r i s m é t h ő s ö k t á m a d n a k k ö z t ü n k . A » m e g t é r é s t « t e r m é s z e t e s e n ő is ú g y é r t i , m i n t a X V I . s z á z a d p r é d i k á t o r a i : e s z m é n y k é p e n y i l v á n a p r o t e s t á n s h i t b e n e g y e s ü l t , a t ö r ö k i g á t m a g á r ó l l e r á z ó M a g y a r o r s z á g . — ö n f e l á l d o z ó , m é l y h a z a s z e r e t e t r ő l t a n ú s k o d i k a k ö l t e ­ m é n y h a n g u l a t o s és s z é p b e v e z e t é s e :

» K l a n i c z a y T i b o r : Eredmények és feladatok a régi magyar irodalom kutatásában. A M . T u d . A k a d é m i a N y e l v - és I r o d a l o m t u d o m á n y i O s z t á l y á n a k K ö z l e m é n y e i , 2. k ö t . 5 7 . 1.

Áldott magyar nemzet kevés maradék ja, Régen Európának kivaláll csillagja, Avagy ez világnak tüköré s szászlója, Az jó tisztességes hírnek kiványója.

Szolgálatom néked örökké ajánlom,

Ne bánd néhány ver som hogy tenéked mondom, Édös nemzetségöm : mert romlásod szánom, Siratom, szerencséd hogy semmit nem látom.

Átokra magamat híd érötted hadnám, Szörnyű nagy halálra és magamat adnám, Nagy veszedelmedért kínomat nem szánnám, Szabadságod aszall hogyha meg hozhatnám.

« *

B a l a s s i » B ú c s ú j á n a k h a z á j á t ó l * v i s s z h a n g j á t l á t h a t j u k az clsű s t r ó f á b a n , ez a z o n b a n n e m v é l e t l e n , hisz a t i z e n ö t é v e s h á b o r ú sok m a g y a r h a z a f i á n a k l e l k é b e n é l t e k i l y e n g o n d o l a t o k . É r d e m e s ö s s z e v e t n ü n k V a t h a y v e r s é v e l a z t a b e s z é d e t , a m e l y e t a t ö r ö k e l l e n e s harcra k é s z ü l ő B á t h o r y Z s i g m o n d m e g b í z á s á b ó l K o v a c s ó c z y F a r k a s m o n d o t t el a k o l o z s v á r i g y ű l é s e n 1594.

a u g u s z t u s 2 0 - á n az e r d é l y i r e n d e k e l ő t t :

F o r o g j o n az t i s z t e s s é g e s h í r n é v , k i n a g y o b b az é l e t n é l , k e g y e l m e t e k e l ő t t , h o g y m a g y a r n e m z e t e k l é v é n m i n t v o n h a t n á t o k k i a z o k k ö z ü l m a g a t o k a t , k i k most m i n d e n erejeket, t e h e t s é g e k e t , é l e t e k e t , h a l á l o k a t a r r a v e t e t t é k , hogy a s z e g é n y h a z á t , k i é r t soha egy j á m ­ b o r is h a l á l á t n e m s z á n t a , a z n a g y í n s é g b ő l m e g s z a b a d í t s a k . V á j j o n m i c s o d a r e m é n y s é g e lehet o t t k e g y e l m e t e k n e k , a h o l a m a g a t o k v é r é t , n e m z e t s é g é t h a l l j á t o k , l á t j á t o k r a b l a n i , p u s z t í t a n i , v á g n i , v e s z t e n i per o m n i a genera m o r t i s , per o m n i a s u p p l i t i a et t o r m e n t a : k i n e k n e m fáj ezen a s z í v e , k i v á l t k é p p e n ha m e g g o n d o l j a azt, hogy a m i m a ő rajtok v a g y o n , h o l n a p m i r e á n k is e l é r k e z h e t i k , k i h i s z i azt c l , hogy a k i k a m i a t y á n k f i a i n í g y k e g y e t l e n k e d n e k , a z o k m i n k e t a z o k n á l i n k á b b s z á n n á n a k ? . . . A z M a g y a r o r s z á g n a k vesze­

d e l m e , k i t Isten e l t á v o z t a s s o n , r é s z i l é s z e n az m i u t o l s ó r o m l á s u n k n a k . C s a k a d d i g m a r a d E r d é l y m e g , m é g M a g y a r o r s z á g lészen e l ő t t e , az u t á n k i t a r t h a t meg b e n n ü n k e t , k i s z á n ­ hat m e g , h a e l v é s z a m i v é r ü n k ?^{1 6}

K o v a c s ó c z y b e s z é d é b e n , V a t h a y v e r s é b e n —• b á r e g y m á s t ó l n y i l v á n f ü g g e t l e n e k — u g y a n a z o k a hazafias g o n d o l a t o k s z ó l a l n a k m e g , u g y a n a z az a g g ó d á s a nemzet s o r s á é r t , u g y a n a z az ö n f e l á l d o z ó s z e m l é l e t . N e m idegen a z o n b a n ez a h a n g a n é p k ö l t é s z e t t ő l s e m . N é p ü n k » k a t o n a d a l a i b a n « n e m egyszer t a l á l u n k o l y a n m o t í v u m o k a t , m i n t V a t h a y e l ő b b i d é ­ z e t t v e r s é b e n . P é l d á n a k f e l h o z h a t j u k K á l m á n y L a j o s n é p d a l g y ű j t é s é n e k e g y i k d a r a b j á t , a h o l a k ö v e t k e z ő s o r o k a t o l v a s h a t j u k :

Életem áldozom a magyar nemzetért, A vérem kiontom a magyar hazáért, Ne félj Magyarország! vigyáz az Isten rád, Ellenség kezébe nem adja határát.

Felemelem karom, felkötöm a kardom, . Szomorú szivemre új bánatot rakok ;

Mindenféle nemzet harczol magájáért, Hazáját szerető kedves testvéréért.17

A verset k o m m e n t á l ó D é g h L i n d a jegyzete szerint ez az é n e k a X I > * . s z á z a d k ö z e p é r ő l v a l ó , egyes m o t í v u m a i p e d i g a X V I I I . s z á z a d r a m e n n e k v i s s z a . V a l ó j á b a n m é g t o v á b b v e z e t h e t j ü k a z é n e k » c s a l á d f á j á t * : e g é s z e n V a t h a y i g , i l l e t v e a » v é g v á r i világ* k a t o n a k ö l t é s z e t é i g . A »fol- k l o r i z á c i ó « j e l l e m z ő e s e t é t l á t j u k i t t — h a t a l á n n e m is é p p e n V a t h a y verse v o l t az, a m e l y a K á l m á n y - g y ű j t ö t t e n é p d a l t i n s p i r á l t a — , e g y ú t t a l a z o n b a n a z t is, m e n n y i r e r o k o n a végek költészete a magyar nép költészetével. »A n é p i r o d a l m i t e v é k e n y s é g é n e k , k ö l t ő i a l k o t á s a i n a k h a l l a t l a n g a z d a g s á g a m o s t v a l ó s á g g a l b e á r a d , b e ö z ö n l i k a m a g y a r n y e l v ű v é lett i r o d a l o m t e r ü l e t é r e * — m o n d j a K l a n i c z a y T i b o r X V I . s z á z a d i i r o d a l m u n k r ó l .1" V a t h a y verse azt b i z o n y í t j a ,

" S z l l á d y - S z i l á g y i : Török-magyarkori történelmi emlékek. O k m á n y t á r , 3. k ö t . 32. 1.

" K á l m a n y L a j o s : Történeti énekek és katonadalok. B u d a p e s t , 1952, 329. 1.

" K l a n i c z a y T . , ti. tanul nány 58.1

hogy ez a t é t e l m é g a s z á z a d f o r d u l ó , az 1600 k ö r ü l i és u t á n i é v e k » v e g v a r i k ö l t é s z e t é r e « is á l l . N é p k ö l t é s z e t és v i t é z i k ö l t é s z e t ö s s z e f ü g g é s e e g é s z e n t e r m é s z e t e s , h i s z e n a v é g v á r a k p a r a s z t i v a g y kisnemesi h ő s e i is a nép ügyéért h a r c o l n a k , hazafias ö n f e l á l d o z á s u k a t az e g é s z n é p m a g á é ­ n a k érzi. L á t h a t t u k ezt e g y é b k é n t m á r B a r c s a y l u g o s i k a p i t á n y i d é z e t t l e v e l é n é l is, a h o l a r r ó l v o l t s z ó , m i n t s e g í t e n e k a p a r a s z t o k a t ö r ö k h ó d í t ó k ellen k ü z d ő v é g b e l i e k n e k .

Ö s s z e f ü g g é s a X V I . s z á z a d i r o d a l m i h a g y o m á n y á v a l , r o k o n s á g a n é p k ö l t é s z e t t e l : ez V a t h a y m á s k ö l t e m é n y e i b e n is m e g m u t a t k o z i k . É r d e k e s e b b ő l a s z e m p o n t b ó l v e r s e s k ö t e t é ­ nek t i z e n h a t o d i k é n e k e , a h o l a b ö r t ö n e a b l a k á r a s z á l l ó , h a z á j á n a k e m l é k é t f e l i d é z ő f ü l e m ü l é r ő l s z ó l . A hosszabb vers — V a t h a y k ö l t é s z e t é n e k e g y i k l e g k e d v e s e b b a l k o t á s a — í g y k e z d ő d i k :

Áldott filemile itt nagy énekelve hogy hogy jutáll mast ide,

Holott lám házamban harmad szent György-hóban valáll, s mi hoza ide, S-ott szólván kertemben, ruzsaágak közben ki az, ki külde ide.

Uly nagy mesze főidre s tengernek szélire, hogy tuttáll ide jünni, És csudálom láttván, vig vagy az fák ágán s kedved van énekelni, Snem penig fogságban mint engöm sok láncban hoztak, s gyöztéll röpülni.

S-talánd csak ez órán, emez ciprus ágán, kezded ell énekeden, Mert mind az útais nem hallottam szódis sem láttam szöméllyedett, Miuta hazámtull, el váltam vigságtull, s most indétád szívemett.

Azért hogy ha te vagy, s értem fáradva vagy, nagy munkádat köszönöm, Jó akaratodat vigasztalásodatt elég jó néven veszöm,

De az te fűtődön, hangas énekeden, nincsen semmi örömöm.

Mert jelettem vala s most vetettem vala, szivembüll bánátimat, Én édes hazámat jó szabadságomat, és szerelmes árvámat,

De meg föl fordétádd s új jóban indétádd, szóddal: régi nagy búmat.

A m e g h a t ó vers s z é p e n m u t a t j a , h o g y a k ö l t ő — b á r h a a k a r n á is — n e m t u d j a f e l e d n i

»édes h a z á j á t * , »jó s z a b a d s á g á t * és » s z e r e l m e s á r v á j á t « , V á g h y Z s u z s a n n á t , a k i t —• e l s ő f e l e s é ­ g é n e k h a l á l a u t á n — 1602 e l e j é n , k e v é s s e l f o g s á g b a j u t á s a e l ő t t , v e t t e l . — A k ö l t e m é n y ö t l e ­ t é t n y i l v á n B a l a s s i b ó l m e r í t e t t e V a t h a y , Az fülemilének szól c í m ű v e r s b ő l : ezt m á r a f o r m a i k ö z e l s é g is sejteti. B a l a s s i is, V a t h a y is v é g s ő f o k o n s z e m b e á l l í t j a e g y m á s s a l a m a g a s z o m o r ú ­ s á g á t a m a d á r k a v i d á m é n e k é v e l , a k ü l ö n b s é g csak a n n y i , h o g y B a l a s s i a szerelem » r a b s á g á b a n * él, m í g V a t h a y v a l ó s á g o s rab, a t e n g e r p a r t i fekete t o r o n y f o g l y a . I k t a s s u k ide a B a l a s s i - v e r s b e v e z e t é s é t :

Te szép fülemile zöld ágak közibe mondod el énekedet, De viszont az ellen az én veszett fejem mond keserves verseket, Kiket bánatjában, szerelem lángjában szép Júliáról szerzett.

' Menybeli szép harmat tégedet mosogat, engem penig könnyhullás Szüntelen nedvesít s bánattal keserít, hogy oly kemény mint a vas

Az én szép Júliám, kitül jómot várnám, hogy lenne már irgalmas.

Az hév verőfénnek mivoltát nem érzed, mert ülsz híves árnékban, Engemet peniglen gyújt buzgó szerelem, sülök, fölök lángjában ; Te szabad vagy, repülsz, hol akarod, szállsz, ülsz, nem ugy mint én ez vasban.

Örömmel és szépen csak tavasz időben szép énekeket mondasz, Énnekem peniglen mind nyárban mind télben versem oka csak panasz, Kínomat számlálom, Júliát imádom, dolgom nekem mind csak az.19

E c k h a r d t S á n d o r — B a l a s s i - k i a d á s á n a k k o m m e n t á r j á b a n — j o g g a l l á t j a V a t h a y v e r s é ­ ben a Balassi-vers » l e g s z c r c n c s e s e b b i h l e t é s ű h a t á s á t c2 0 A B a l a s s i - i n s p i r á c i ó m e l l e t t a z o n b a n i t t is u t a l n i k e l l a n é p k ö l t é s z e t i k a p c s o l a t o k r a , a r r a a r o k o n s á g r a , a m e l y V a t h a y f ü l e m ü l e ­ é n e k é t a m a g y a r n é p i líra » r a b e n e k e i v e l « ö s s z e f ű z i . E z e k e t a » r a o e n e k e k e t « h o l m a g á n a k a r a b n a k , hol p e d i g s z e r e l m e s é n e k n e v é b e n é n e k l i a n é p , á l l a n d ó a z o n b a n a t ö r ö k r a b s á g , a

" Bihssi Bitint ö:':e: mCvei. K i a d t a : E c k h a r d t S á n d o r . B p . 1951., 1. k ö t . 9 4 . 1.

" U o . , 226.1.

r a b h o z o d a s z á l l ó m a d á r k a , s ő t g v a k r a n a tenger m o t í v u m a is. I s m é t K á l egy d a l á t i d é z z ü k :

Repülj madár, repülj Nagy-Törökországba, Szállj le egy rablegény börtönablakába,

Vedd le a vasbékót kezéről, lábáról,

Dalolj kis madárkám szép Magyarországról!

Mond meg: hogy szeretem, mond meg: hogy siratom, Mélyebb a tengernél az én búbánatom I

Mond meg: hogy hozzá száll lelkem sóhajtása, Vele élni-halni szívem óhajtása !

Mond meg: hogy a nevét zokogva kiáltom, Nehéz rabságából kincsekért kiváltom, Hogy érte örömest koldusbotra jutnék, Még újra nem látom: meghalni sem tudnék.-'

A b á n k ó d ó , v á g y a k o z ó h a n g , a z e l v e s z t e t t szerelmes, i l l e t v e h i t v e s u t á n i e p e d é s , a m a d á r k a , m i n t a t á v o l i h a z a ü z e n e t e : m i n d e z V a t h a y n á l is, a n é p d a l b a n is m e g v a n , s b á r k ö z v e t l e n « h a t a s r a » i t t sem s z a b a d g o n d o l n u n k , az e g y e z é s m é g i s b i z o n y í t j a a d u n á n t ú l i v i t é z k a p i t á n y k ö l t é s z e t é n e k és a m a g y a r n é p k ö l t é s z e t n e k r o k o n s á g á t .

M e g k e l l e m l é k e z n ü n k V a t h a y k ö l t é s z e t é n e k m é g egy é r d e k e s a l k o t á s á r ó l , a g y ű j t e m é n y k i l e n c e d i k é n e k é r ő l , a h o l az í r ó h o n v á g y a , hazaszeretete s z é p e n f o n ó d i k össze t e r m é s z e t é r z é k é ­ v e l , a z z a l a h u m a n i s t a - r e n e s z á n s z s z e m l é l e t t e l , a m e l y a r a b s á g keservei e l l e n é r e is t u d g y ö ­ n y ö r k ö d n i a z e l é b e t á r u l ó ú j s z e r ű , s z é p t á j a k b a n . L e g y e n s z a b a d ezt a hangulatos é n e k e t e g é s z t e r j e d e l m é b e n i d é z n ü n k :

Ázsiának földe, ell untalak nészni, Európábull szömlélni, Mivell meg tiltatott énnékem te benned mint akarván úgy járni, De mint madárkának, rissen kalitcának, bánom kel úgy rúd nészni.

Látom hogy vagy ékős, heggyell, völgyeit diszös hol leheti örvendetesb, Tudom hogy még bellyeb ennélis vagy kedvesb, s lakóknak édösségösb, De Pannoniáriak földe nékem hasznosb, volna még békességösb.

Olympus hegyei magassan kékkelni, tülem távull láttattok,

• És Bithyniának bojtos ciprus fái, dicséretre jók vattok,

De körösztyéneknek vagy sok hajai hoztok, vagy jejetl kopaszt hattok.

Tenger tiszta vize, szép igyenessége, s-rajta hajók szépsége, Föl vont vitorlákon széltüli sebessége örvendetös menése, De az Duna vize volna szőkesége, szivem .job kedvessége.

Európábull látom, ell hidgyed barátom, Ázsiában juh s baroin Jár és legeltetik, ki, szánt s-kaszálódik, ezt igazán írhatom, De el untam nésznöm, eztetis szemlélnöm, mert más én gondolatom.

Jó Ázsia földe s Európának vége, mivel még dicsér/etek,

Holott tejel s meszel follysz és nagy hűséggel Kánán földhöz ítéllek, De adnája Isten véled elégedvén többé már ne nésznélek.

Hanem Tráciának, ott jut határinak, utát vissza mehetnem.

És Bolgárországnak, s Hemus havasának sziklás hegyeit nézhellném, Rodoppe hegyének utát, mély völgyének haszafelé szökögném.

Ti kik Európának, világ harmadának, csak nem köszepin vattok, Én pedig az végén, és niha éhezvén, köszöntvén tülem vattok, Pohártok töllelvén, segéltségtek az lévén, eggyel értem igyatok.

" K á l m á n y , Töttin 'ti inekek, 197. I.

Sok szép nemös aszony, iffjú s mind vén aszony, írok sok köszönelött, Kikben mind méssz, s méreg, öröm keserűség világon helyheztetött, Isten megengedje kedvetek se szegje, soká légyen éltetök.

Oh jó Magyarország s-édös jó társaság, vallyons mikor latihatlak.

Kitt jó szabadságért, s egy szegtn árvájért, bízom igen óhajtlak, Ki azért vagy nehéz, s életem végezés, hogy hlrrell sem hallhatlak.

M é l y e n p i l l a n t h a t u n k V a t h a y l e l k é b e ezen a v e r s e n k e r e s z t ü l : l á t j u k h o n v á g y á t , a m e l y >>unalmassá« teszi e l ő t t e az idegen t á j a t , de l á t j u k a z é r t , h o g y s z é p s é g é t , k ü l ö n l e g e s s é ­ g é t m é g i s meg t u d j a b e c s ü l n i . Igen fejlett t e r m é s z e t é r z é k m u t a t k o z i k i t t , a m e l y szereti a tengert, szereti a t á v o l i hegyi t á j a t , s ő t a z o r d , s z i k l á s v i d é k e t is, a z t a B a l k á n - h e g y s é g e t , a m e l y e t v o l t a l k a l m a megismernie. C s a k az fáj n e k i , h o g y rab, hogy n e m j á r h a t - k e l h e t s z a b a ­ d o n a c s o d á l a t o s t á j b a n , s h o g y ez a sok s z é p s é g h a z á j á t ó l , b a r á t a i t ó l , c s a l á d j á t ó l t á v o l v a n . É r d e k e s e k s az a d d i g i m a g y a r k ö l t é s z e t b e n s z o k a t l a n o k a z o k a s o r o k , a h o l E u r ó p á r ó l és Á z s i á ­ r ó l e l m é l k e d i k , s ahol m i n t e g y m a g a e l ő t t l á t j a e g y f e l ő l r a b s á g a h e l y é n e k , m á s f e l ő l p e d i g h a z á j á n a k földrajzi h e l y z e t é t .

A z t , hogy V a t h a y b a n v o l t k ö l t ő i é r z é k , e s z t é t i k a i f o g é k o n y s á g , v a l l á s o s v e r s e i is b i z o ­ n y í t j á k . A p r é d i k á t o r i t ó n u s , a b i b l i c i z m u s , a b ű n b á n a t h a n g j a i f e l - f e l b u k k a n n a k e z e k b e n a v e r s e k b e n , u g y a n a k k o r a z o n b a n n e m r i t k á k a m ű v é s z i e n m e g f o g a l m a z o t t k é p e k , e r ő v e l és k ö l t ő i s é g g e l teljes k i f e j e z é s e k sem. B i z o n y í t h a t j u k ezt a v e r s g y ű j t e m é n y ö t ö d i k é n e k é n e k h á r o m s z a k a s z a v a l , a h o l » I s t e n fölsegenek« k e d v e l t k o r a b e l i t é m á j á t í g y f o g a l m a z z a m e g :

Nagy all meri magasbak egeknél bölcseségid, Az nagy mélységelis által hatlyák hatalmid,

Széles ez világott az bennevalókkall jóll láttyák szent szömeid.

Csudán az egekett az vizekre fondálád, Az temérdek jöldett az mélységre alkutád,

Kiknek kü lábait és erős oszlopitt csak egy szódall csinálád.

lm kúttjejeknekis ereilt te hordozod,

Az magas hegyekben kűszikldk közt jártatod.

Az nagy széles tengörtt benne sok csudákvall egyedül csak te bírod.

A v a l l á s o s t é m a , t e o l ó g i a i m e g f o g a l m a z á s m ö g ü l á l l a n d ó a n e l ő - e l ő b u k k a n V a t h a y e s z t é t i k a i é r z é k e , t e r m é s z e t s z e r e t e t e : a m i k o r I s t e n t d i c s ő í t i , t u l a j d o n k é p p e n a k k o r is a ter­

m é s z e t s z é p s é g é r ő l é n e k e l , ha a » D e n s sive n a t u r a « b r u n o i - s p i n o z a i g o n d o l a t á h o z m é g n e m is j u t el. S z e m l é l e t é r e igen j e l l e m z ő a h e t e d i k é n e k is, a h o l Isten h a t a l m á r ó l és i r g a l m a s s á g á r ó l e l m é l k e d i k , k ö z b e n a z o n b a n b á j o s t e r m é s z e t i k é p e t r a j z o l :

Az szép virágokis neszem mikéntt lesznek, Az fekete földbül mely szép lassan jünnek,

Csuda szép formákra, s dbrázattra lesznek.

Külömb külömb szünnell, s szagokall föl nőnek, És széllyel az meszőn szépen tündöklőnek, Gyönyörük és gyöngék kedvesek mindennek.

Balassi t e r m é s z e t é r z é k e él t o v á b b és f o l y t a t ó d i k e b b e n a l í r á b a n : V a t h a y i t t e g y i k ú t t ö r ő j e lesz a X V I I . s z á z a d g a z d a g a b b , s z í n e s e b b , d ú s a b b m a g y a r k ö l t ő i s t í l u s á n a k .

K ö l t é s z e t é n e k j e l e n t ő s é g e í g y f o g l a l h a t ó ö s s z e : f o l y t a t j a a X V I . s z á z a d i r o d a l m i h a g y o ­ m á n y a i t , a h i s t ó r i á s é n e k e t , a v é g v á r i k ö l t é s z e t e t , a p r é d i k á t o r i h a n g o t , u g y a n a k k o r a z o n b a n f o k o z o t t e s z t é t i k a i é r z é k é v e l — R i m a y v a l e g y i d ő b e n — ő lesz a X V I I . s z á z a d e l s ő f i g y e l e m r e ­ m é l t ó nemesi k ö l t ő j e . T i n ó d i h o z , S z k h ó r o s i h o z , a k o r t á r s B a l a s s i h o z é s a m a g y a r n é p k ö l t é s z e t ­ hez vezetnek s z á l a k az ő l í r a i és e p i k a i m ű v e i b ő l , de ezek a m ű v e k s o k b a n a j ö v ő b e is m u t a t ­ n a k : Z r í n y i , G y ö n g y ö s i , B c n i c z k y f o r m a - és g o n d o l a t v i l á g a felé. A s z o m o r ú s o r s ú d u n á n t ú l i k a t o n a k ö l t ő t e h á t m i n d e n k é p p e n m e g é r d e m l i a f i g y e l m e t , m e g é r d e m l i azt, h o g y v e r s e s k ö t e t e i m m á r n y o m t a t á s b a n is n a p v i l á g o t l á s s o n .