Fővárosunknak és környékének újabb fejlődése

3. szám.

—- 240 —

19311

Fővárosunknak és környékének újabb fejlődése.

Le recent développement de Budapest et de ses environs, Résume'. l)'apres les résultats prélimi-

naires du recensement de la population effectue' eu 1930, la p 0 p a l a t i 0 11 de B u d a p e s t slest éleuée de 280349 en 1869 et de 928996 en 1920 a 1,00/i.699.

Entre 1920 et 1930, l'a (' e r o is s e m e nt effe ctif a été de 75.703 ámes (8'2 % );

mais llaeeroissement naturel rfy figure gue pour 407; le reste de l'augmentation était du 0 l,i m 111 i 9 r a t i 0 n de prouinciaux, laguelle, (]uoigue diminuant en intensité depuis 1900, représentait 777176 de [,accrois—

sement effectif observe de 1869 a 1930. Une autre caraetéristiaue du développement de la capitale est (]ue la population en a at—

teint le chiffre dlun million sans Fin—

corporation de territoires

s u I) u r l) a i 11 s. Depuis la réunion, en 1873, sous le nom de Budapest, de Buda, de Ó—Buda et de Pest, la capitale n'a augmenté gue cette année par une telle incorporation

( dlailleurs celle-ci a été si insigni/iante

guielle n'a élevé (11171 1 , 0 0 6. 1 1 5 te nombre des habitants enregistré en 1 930 ).

La capitale avait 960995 habitants au moment du recensemeut effectué () Buda—

pest en 1925; t'aeeroissement e/fecti/ de la

derniere période guinauen——

n al e a d o n c d e' p a s s e' celui des cim]

années précédentes: de 1925 a 1930, il a représenté par an 0'9176 et de 1920 a 1925 06996, mais il a été bien infe'rieur au maariv mum observe entre 1890 et 1900 (á'/1896).

Le développement de Budapest sest done ralentí; toutefois, il semble satis/aisant com—

parativement () Vienne et a Berlin.

Én analysant par arrondissements les chi/fres du I'eeensement, on eonstate aue le pourcentage de l'accroissement eifectif de B u d a, situé sur la riue droite du Danube (15'9%,) de'passe celui de Pest ('la riue gauche), (Pane population bien plus nom-

breuse, oú il [fest aue de 6196. (M eonstate

encore un autre fait caraetéristigue: entre 1920 et 1930, le nombre des habitants ae- euse une diminution non seulement dans la city, le IV" arromlissen'ient (— 11'1%), mais aussi dans tous les auartiers inté—

rieurs, pleins de magasins et de bureaux, de la rive de Pest, ainsi aue dans les auartiers inte'rieurs de la rive de Buda. Par contre, les arrondissements exte—

r i e u r 8 présentent un développement ra—

pide, surtout le long des limites de la ville.1 depuis 1920, leur population a augmenté de 33'5% et celle des arromlissements inté- rieurs, seulement de 0'/l-%.

Les 21 communes suburbai—

n e s situées plus ou moins a proximíte' im—

mediate de Budapest et Hp o a v a n t e t r e

considérées comme les fau—

b 0 u r g s (l e la v i I I e, accusent un ac—

(riissement encore plus grand. La popula—

tion totale s*en éleva de 26.482 en 1869 et de 288329 en 1920 () !; 1 5 . 8 5 ll en 1930"

(%— llá—'2% ), et certains points de la banlieue (voir le tableau 6) font preuve (Fun develop—t pement tout américain. Les 49 c om mu- nes situées au dela de la ban- li e 11 e présenteut un aceroissement Irwin-, dre (22394); le nombre des habitants s'y e'iena a 250844 en 1930 contre 205142 en 1920. De l'aecroissement effectil, survenu entre 1920 et 1930, de la population des communes' suluzrbaines et des communes se trouvant au dela de la banlieue, on att'ribue

respectiuement 8735 et 52470 a lli IIl mig—

ratio 11 et en particulier a I'e x 0 d e de B u d a p e s t o is oui siy sont /i.17e's pour uivre () meilleur marché.

Au moment du recensement de 1930.

Grand—Budapest ——- la capilale et les com—

munes suburbaines —————* eomptaient [420553 habitants (16'4—70 de la population de [a Hongrie actuelle) et avec les eommunes si—

tuées au dela de la banlieue. 1.(i71.397' (19v3%).

D'apres les chi/fres preliminaires relatifs a 1930, le seafe feminin prédo—

mine encore plus (Iu'en 1920 dans la ea- pitale: on ;] comptait 1.189 fernmes pour 1.000 hommes (contre 1.154 en 1920). (lette proportion a diminue de 1.093 ('1 1.071 dans les communes suburbaines, et de 1.068 a 1.031 dans celles situees au dela de la ban—

lieue.

Tant a Bzulapest (la'a ses environs, la construction de maisons d'Ita- bitation et de logements a aug—

menté encore plus rapidement gue le chiffre de la population. Il est vrai par contre (lue dans la situation économioue aggravée du lendemain de la guerre, la construction n*a pas été partout satis/aisante.

3. szám.

De 1920 () 1930, l(l population de Budá- pest' et de ses environs 8,(l(,,'('l'llt de 248330 habitánts, ce gizi représente 35'8% de Pne- eroissement (In- nombre des Imbitunts de lá Hongrie entiere (694671),

*

A főváros fejlődt'esének folyamata talán a leghívebb tükre egy nemzet sorsának.

Nagyranövekedése. népességének szellemi és anyagi emelkedése az egész nemzet *a—

gyonosodásának. gazdasági megizmosodá- sának és terjeszkedésének. kulturális előre—

haladásának jellegzetes kísérötiinete s tej- lődésének gépezete a lakosság összeségét, vagy magát az államhatalmat sujtó gazda- sági és politikai inegrázkódtatásokra és vál—

ságokra érzékeny szeizmogrz'ifkt'mt reagál.

Az 1930. évi népszámlálás előzetes országos eredményeinek közreadása után 1) tehát megkülönböztetett, figyelem illetheti á má—

gyar fővárosnak és környékének legújabb népesedését. A trianoni jármot hordozó mai Magyarország első ,,békés"" évtizedéről az új népszámlálás tudvalevőleg szokatlanul mozgalmas lélekszz'nnliullámzz'ist, szinte lá—

zasnak mondható belső 'ándormozgalmat jegyzett fel s az elmult tíz év számtalan tár—

sadalomgazdasági kórtünetet eláruló ha—

bár végeredményében nem lehangoló — ( né- pesedésében az ország központja ezúttal még a szokottnál is nagyobb részt vett. Erre vet fényt az 1920 óta elszállt évtized mozaik—

szerű népnövekedési tablójának legfeltűnőbb színfoltja, mely Budapestnek és a szervesen

fővárosunkhoz simuló, tőle csupán mester-

séges határokkal elválasztott környékének imponálóan erőteljes lélekszínnemelkedést'xt jelzi. Hiszen a trianoni Magyarország két népszámlálása között most eltelt periódus országos végösszegben 69/1671 főnyi nép—

:zaporulatának több mint egyharnmda (35'8%-a), szám szerint 248.930 fő arra az aránylag sziikreszarbott teriiletmagra jutott, melyen —— — a székesfővárosban és környéké- nek két övezetén - a nem is egészen nyolc és háromnegyedmilliós inagyarságból ma már közel egy és háromnegyedmillió halmo- zódott fel, egészen az új országhatárok kö- zelébe csúsztatva fel az egykor ideálisan ha—

zánk centrumában elhelyezkedő népességi súlypontot. S a köztigyelmet Budapest né- pének újabb előrehaladása annál inkább

1) L. Kovács Alajos dr.: A in'tpsza'nnlálás ető—

zetes eredményei. Magyar Statisztikai Szemle 1931.

(IX.) évfolyam 95—11'2. lap.

—— 241' ——

,váljá, a

Nőt-;

megérdemli. mert fővárosunk népesedésé—

nek Janus-arcával amidőn felszívja, konzer—

kütföldre vándorlás előt vissza—

tartja a szülőfalujukban kenyeret és mun- kát nem találó emberrajokat, ugyanakkor i'lagyvárosiasan stationár természetes nép- mozgalmával a néperő gyorsabb megújho—

dásának koloncként ható n'ieyfékezt'íje.

Budapest és köri'iyezetének 70 helyi- séget egybet'oglaló két községgyiirüje közül először a centripetális fejlődés megindítóját és ma is irányítóját, a millióssá nőtt ma—

gyar fővárost kell a statisztikai megfigyelés sugárkévéjébe beállítani.

:! magyar főváros közismerten legsajáto—

sább tulajdonsága, melj a kiiltöld vele agy—

iw'nsú legtöbb nagyvz'irosától megkülönböz—

teti. hogy a közigazgatási határain túl szinte máról—holnapra keletkezett külváros-koszoni beolvasztása nélkül. teljesen sáját erejéből érte el 1930-ban a szzfizadt'ordulóig tüne—

ményes s csak azután ellassuló fejlődéssel

———— (( világvárosi lélekszámlmtárt. Az első bekebelezés a három dunaparti testvérváros,

Pest. Buda és Óbuda 1873. évi egyesítése óta csak napjainkban. a legújabb fővárosi törvény értelmében aktuális s ez a lélek—

számnyereség is mennyire szerény: a budai oldalon Budakeszitől átcsatolt területdara—

bon a lefolyt népszámlálás alkalmával mind- össze 66] lakos számláltatott meg, a pesti oldalon pedig a csepeli szigetcsúes (kikötő) beolvasztása sem hozott a fővárosnak sok—

kal több tmii'ulössze 755) lakost. Az előze—

tesen publikált LOU/1.699 főnyi lélekszám—

ről tehát a két teriiletgazdagodás folytán is csak 1,0/)6.115-re emelkedik Budapest lakosainak mai teljes (előzetes) létszáma.

A főváros népességének ezt a közigazgatási úton történt gyarapodását ugyan a Köz—

ponti Statisztikai Hivatal a népszámlálási anyag végleges feldolgozz'isánál már (igye- lembe fogja venni, alább közlendő adataink azonban az eddigi hivatalos publikációkhoz hasonlóan a széke'st'ővárosnak (( hozzácsa—

tolások előtti területére vonatkoznak; vi- szont Budakeszi és Csepel népességének ké—

sőbb idézendő száma az említett elcsatolt részeket még magában foglalja.

Budapest demográfiai pályafutását, va- lamint fejlődésének elemeit a kiegyezés óta lepergett évtizedekről az 1. sz. tábla szem- lélteti.

llatvanegy év népesedósének hű kifeje—

zőj? az az egyetlen adat hogy a hat decen- 17

3. szám. ————242— 1931

!. Budapest népességének száma és szaporodása 1869—1930.

Nombre et accroissement de la population de Budapest, 1869—1930.

H A ., Tényleges [. A Természetest 1 D' vándorlási többlet Év Lélekszám [, cuazsszmcm efa: if ccmzssemen na ur-í gyerme: :: magy—alapu; l

a en e es SZS—

Anne'e Populaíion "* , s z a p 0 r 0 d ,á s SZám ! o/o pOTOÉÉSÉ/ojában

_ l'l , _z " e 'a:-

___.1. . _ ,, "3213; ! 0/0_ 112133? 0/0 __Háiombre Cíaiítízlnl e/Irrh'f

MH ! " l !

1869 280349 [; —— —— _ —— _— ; __ l _

1880 370.762 90.413 32'3 2.338 08 —l— 88075 31'5 97'4

1890 505763 I 135001 364 25.211 68 109.790 29'6 81'3

1900 732522 l 226559 448 67.437 13'3 159122 31'5 702

1910 880371 ] 148049 202 65.678 90 —l— 82371 %— 11'2 557

1920 928996 § 48.625 55 2.455 03 46.170 %— 5'2 950

1930 1) 2) 1,004.699 ; 75.703 92 407 00 75.296 4— 82 995

1869—1930 — ;í "(24.350 258'4 163526 ! 58'3 —l—- 560824 %— 200'1 774

l' f' ' ll

nt ll ll l :; l

1) Előzetes eredmények. " Chiffres préliminaires.

í*) A Budakeszítől és Csepeltöl átcsatolt terület lakosságával együtt Budapest 1930. évi lélekszáma 1,006.115. —— Y compris les territoires ayant apparlenu á Budakeszi et á Csepel et incorpore's a Budapest, ne dernier (wait en 1930 1,006.115 habitants.

nium előtti nagyságánál ma már több mint három és félszer akkora Budapest 1869 és 1930 közötti 700000 lelket meghaladó ———- a székesfőváros millennium utáni lélekszá—

mával szinte hajszálra megegyező ———— nép—

gyarapodásának több mint háromnegyede (77'4%) származott idegenből, a főváros felszívóképességének eredménye. Egyedül a magyar vidék népének ősereje, kiapadha- tatlan forrása emelte a természet és az államhatalom által kedvezményezett pozi—

eióba juttatott fővárosunkat mai nagysá—

gára (fejlödésének ez a vonása az összes világvárosokéval egyezik). Csupán a termé—

szetes szaporodás alapján, tehát az egyes vármegyék mezőgazdaságában elhelyezkedi'ii nem tudó munkáskezek százezreinek be- áramlása nélkül Budapest népességi száma 1930-ig legfeljebb 444.()00—re emelkedett volna?) Budapest fejlődésében a kilencve- nes évekig magas halandóság által megkö- tött lermészetes szaporodás-nak csak a szá—

zadforduló előtti évtizedben jutott jelentö—

sebb szerep, amidőn a produktív és háza—

sodó korban lévő népelem tömeges betele- pedése a születési mozgalomban kedvező hatást váltott ki?) A következő tíz év élve—

születéseinek és halálozásainak egyenlege ugyan számszerint még mindig kielégítő.

*) Nem véve figyelembe azt a körülményt, hogy a vidéki népesség beáramlása nélkül a törzslakosság köréből származó élveszületések száma alacsonyabb lenne és ennélfogva a természetes szaporodás száma az 1. sz. táblában feltüntetett adatnál minden- esetre kevesebb lett volna.

?) Az élveszületések arányszáma Budapesten 1890—től 1895-ig

mint az előző 35'00/00).

valamivel magasabb volt (:lö'őo/ím).

évtized két lusztrumában (35'2 és

arányszámával azonban már a visszaesés- nek, a születések tipikusan nagyvárosias alázuhanásának kezdődő tünetét jelzi. S ugyanekkor, az 1900. év után, mely határkő a székesfőváros fejlődésében. az új század küszöbén fellépő gazdasági és egyéb meg-

rázkódtatások (építkezési válság stb.) w— és

egyidejűleg a magyar vidék gazdasági életed nek megerősödése 1) — az 1900-ig a nagy városi fejlődés élén haladó Budapest ú. n.

vonzóerejének, felszívóképességének inten- zitását is csökkentették, úgyhogy a magyar főváros (még a rohamos fejlődésükkel ez- időtájt előtérbe lépő szomszédos községek hozzászámításával is) nem bírta ugyanolyan mértékben lekötni az egyes törvényhatósá—

gok emberfeleslegét, mely ezért 'ándor- botot vett a kezébe és az idegenben a ma—

gyarság számára többé-kevésbbé elveszett.

A háborús konjunktúra melegházi atmoszfé—

rájában ugyan Budapest népességi száma feltűnően magasra duzzadt fa Székesfővá—

rosi Statisztikai Hivatal számítása szerint a lélekszám 1917 közepén 988927 fővel már egészen a milliós határvonal közelében járt).

azonban a forradalmak, majd a békemű ál—

tal felidézett bizonytalan légkörben, a há—

borút követő élelmezési és ipari válság ide—

jén a középeurópai fővárosokhoz hasonlóan Budapest is a stagnálás korszakába hanyat—

lott le. Csupán az ország gazdasági szerveze tének szinte teljes átállítása után bontako—

zott ki legalább is viszonylag, amennyire

*) V. 6. Laky Dezső dr.: Budapest székesfőváros népességének fejlődése 1900—tól 1920—ig, különös te—

kintettel a fejlődés gazdasági rúgóira. I. rész. Sta—

tisztikai Közlemények 55. kötet (1927) 2. sz. Kiadja Budapest székesfőváros Statisztikai Hivatala.

3. szám.

az ország közgazdasági egységét szétdara—

boló békekötés engedte —— egy árnyalattal erőteljesebben Budapest életereje, mint erről a tényleges szaporodásnak, valamint a ván- dorlási nyereségnek ismét (de csak enyhén) emelkedő arányszáma tanuskodik. (Ha azonban tekintettel vagyunk arra a körül- ményre, hogy a háborús deeennium orszá—

gos és budapesti természetes népnövekedé- sének kiszámításánál a hadi vérveszteségek figyelmen kívül hagyattak, ami ennek a periódusnak a természetes szaporodási szá- zalékát országosan mintegy 3 egységgel, a székesfővárosban pedig kb. közel két és fél egységgel nyomja lejjebb és viszont a ter—

mészetes és tényleges gyarapodás mérlegén az utóbbinak a serpenyőjét szökteti ugyan- annyival magasabbra, az 1920—1930—as év- tized népesedésének ez a kedvezőbb képe látszólagossá zsugorodik össze. A hősi ha—

lottak számát ugyanis a természetes nép—

mozgalom egyenlegébe belekalkulálva, az xenon-1920. évek vándorlási többlete Buda—

pesten csaknem eléri az 1920Ml930-as év—

tizedet, amennyiben mintegy 06——70.0()0-re becsülhető, vagyis alig 10%-kal marad csak az 1030—ca1 lezáródott deeennium vándor—

n'iozgalmi nyeresége alatt!)

Budapest gazdasági viszonyainak, élet—

körülményeinek némi javulására tulajdon—

képen jogosabban csak abból következtet- hetünk, hogy az elmult tízéves időszaknak a második fele volt a kedvezőbb. *Kiviláglik ez Budapest székesfőváros Statisztikai Hi- vatalának pontosan az évtized közepén, 1925 karácsonykor foganatosított fővárosi nép- számlálásából, E szerintl) a főváros lélek—

száma 1925—ig 960.905—re növekedett, a tényleges népgyarapodás tehát

számszerint lVo—ban

31.999 3'44—

43.704 4'55 az 1920—1925. években

az 1925—1930. években

volt. Vagyis a békeszerződés okozta gazda—

sági depresszió, a gyorsan változó konjunk—

túrák és a koronazuhanás évötödében az évenkinti szaporulat csak 0'69%-ot tett, míg a bizonyos mértékig mégis csak kon- szolidáltabb következő lusztrumban már egy fokkal emelkedettebb: ()'91%, de to—

vábbra is mérföldes távolságban marad a

*) A népszámlálás ideiglenes eredményeit v. ö.

'I'Iu'rring Gusztáv dr.: Budapest népessége 1925 végén. Magyar Statisztikai Szemle 1926. (IV.) évf.

55—59. lap, a végleges eredményeket Budapest szé—

kesfőváros Statisztikai és Közigazgatási Évkönyve—

nek köteteiben.

—243—— 1931

főváros fejlődésének legfényesebb szakaszá—

ban, az 1890—1900. években feljegyzett 4'48%-os évi gyarapodási koefficienstől. 1) Ennek ellenére és bár az utolsó decennium évi lélekszámemelkedézse (7.570 fő) mennyi- ségére nézve még az 1869—ben 300.000 lel—

ket sem számláló székesfőváros 1869—1880.

évi átlagos népességi szaporulatát (évente.

8.219 fő) sem érte el, mégsem mondható kedvezőtlennek a fejlődés legújabb sza—

kasza, különösen nem a Nyugat azon két emporiumával szemben, amellyel a békés évtizedekben gyakran és szívesen mérte össze statisztikai adattárat Budapest: Bécs- csel, mely Budapest 1910—1925. évi 9'2%-os tényleges lélekszámnövekedésével ellentét- ben 1910—től 1923-ig 8'2%-kal megfogyott és a négymilliós Berlinnel, ahol a jelenlévő lakosság 1920——-1925. évi szaporulata alig

haladta meg az 5%—0t.2) Holott úgy Bécs,

mint Berlin gyorsabban fejlődő külvárosait magábaolvasztotta már s így ez az össze- hasonlítás Budapestre nézve tulajdonképen még hátrányos is?)

Fővárosunk természetes és tényleges nép- növekedésének felvázolásánál említést érde—

mel még az a körülmény is, hogy tudva- levőleg a kórházak idegen (nem helybelil halottainak nagy száma fokozódó teherként nehezedik halandóságára és természetes szaporodás-ára is?) Budapesten pl. az elmult tíz év alatt anyakönyvezett halálesetek-

nek mintegy egyötöde (közel 35.000) volt

nem helybeli halott s ez a szám többé-ke- vésbbé jogosan a környék és a többi tör- vényhatóság számlájára volna átirandó.5) Az idegen halálesetek címén tehát kb. ennyi-

1) 1720 óta, tehát 210 éve egy periódusban sem szállt olyan alacsonyra Budapest évi tényleges sza—

porodásának aránya, mint az utolsó két évötödben, még a háború előttig utolsó helyen álló 1810——

1821—es szakaszban (1'02%) sem. V. Ö. Budapest székesfőváros Statisztikai és Közigazgatási Év—

könyve. 1909—1912. 32. lap.

2) Berlin 1925. évi rendes lakó népességi szá—

mának az 1910. évi jelenlévő népességi számmal való szembeállítása is csak 7'8%-0s tényleges sza- porodást eredményez.

3) Az 1910—1925. években alig volt csak na- gyobb Budapest tényleges ne'pgyarapodási arányá—

nál a német nagyvárosok közül Hamburgé és Mün—

chené, míg Boroszló, Lipcse és Drezda lélekszám—

növekedési koefficiense jóval a budapesti alatt állott.

4) Nemcsak Budapesten, hanem más magyar városokban is megfigyelhető ez, amiért is a Magyar Statisztikai Szemle 1928. (VI.) évfolyamában (871—

872. lap) kísérletet tettünk a város és vidék halan—

dósági arányának e zavaró körülménytől mentes megállapítására.

5) E kérdésről ]. bővebben Magyar Statisztikai Szemle 1930, (Vlll.) évfolyam 650—652. lap.

17*

35: száma

—— 244 —— w,1931,

vel javulna Budapest természetes szaporo- dásának tízéves végösszege. Az éremnek azonban másik oldala is van: nemcsak az.

hogy a Budapesten kívül elhúnyt budapesti lakosok (kisebb) számátl) sem ismerjük pontosan. hanem különösen az a körül—

mény, hogy a klinikák. szülőintézetek ujab—

ban egyre erősbődő igénybevétele folytán a Budapesten regisztrált élves;ületéseknek nem kevésbbé tekintélyes hányada szárma—

zik nem helybeli anyától 2) (viszont Buda—

pesten kívül aránylag aligha lehet nagy a budapesti anyák sziiléseinek számal. Sőt ma már ott tartunk. hogy a nem helybeli szülötteknek az évtized elején valamivel még bizonyára alacsonyabb száma az 1929 óta hivatalosan begyűjtött adatok tanusko—

dása szerint 1920—1930 két legutolsó évé- ben nemcsak hogy elérte. hanem meghu- ladta (1929: 4.009. 1930: 4.387) az idegen halottakét (1929: 3.868? 1930: 3.556l. Az előadottak mérlegelése alapján úgy látszik, hogy a természetes szaporodásának az

192()————193(). évekről (az 1. sz. táblán) között

adatai habár az idegen népmozgalmi ese—

teket magában foglalja. Budapest törzs—

népességének (ezidőszerint már stagnáló) népmozgalmát eléggé hiven, ha nem is tö—

kéletesen, tükrözi vissza.

Budapest állo népességi viszonyainak s az azokban mutatkozó eltolódásoknak szem- lélete nemcsak végeredményében. hanem közigazgatási kerületek szerint is általános érdeklődésre. az országos statisztika figyel- mére is joggal számot tarthat. Sőt amikor a magyar állam hivatalos statisztikája olyan községet is —v—— természetszerűleg __ külön egységként kezel, melynek lakosszáma a szá—

zat sem éri el. mennyire indokolt Budapest demográfiai viszonyainak nemcsak kerüle—

tek szerinti, hanem kisebb egységekig, ii. n.

statisztikai alkeriiletekig lemenő megfigye- lése. Ez indította a Központi Statisztikai

Hivatalt arra, hogy fővárosi testvérhivata-

lának az 1906. évi budapesti népszámlálás alkalmával sikeresen megkísérelt kezdemé—

1) Igy pl. az állami gyemmekmenhely által vi- dékre kihelyezett es ott elhalt budapesti csecsemők- nek Budapest századforduló után gyermeklialamh'y sági arányát csupán ilyen stalisztikai-technikai ok- bol megjavító halz'ileseteinek száma sem ismeretes.

?) li kérdés legteljesebb tárgyalását éppen Bu- dapestről és környékéről (1921—1925. évi adatok alapjául a nem régen elhúnyt Pfeiffer Miklós tol—

lából bírjuk. V. 6. Pfeiffer Miklós dr.: Adatok a székesfőváros és környéke népmozgalmához. Ma—

gyar Statisztikai Szemle 1927. (V.) évfolyam SIM—y 844. lap

nyezése nyománll 1910-ben; 86, majd 1920- ban (néhány túlnagy alkerület kettéosZtá—

sával) 100 alkerület szerint dolgozza fel 2) az székesfőváros népszámlálási anyagát, mó—

dot nyujtva ezáltal nemcsak a lokális rész- letkutatásra. hanem az elmult népszámlálá- sok anyagának a pillanatnyilag fennálló közigazgatási beosztástól eltérő csoportosi- tására is?)

A kisebb területi egységek közül első- sorban a közigazgatási kerületek lélekszám-—

alakulása érdekel. Alábbiakban ugyan álta- lában (( régi kerületi beosztásnak megfele—

lően fogjuk ismertetni a főváros fejlődésé—

nek helyi sajátosságait, mintegy lmvezetés- képen azonban az új fővárosi törvény által megalkotott M kerületnek 1930. évi adatait szintén felsorakoztatjuk. szembeállítva (Bu- dapest székesfővárosi Statisztikai Hivatalá—

nak közlése alapján) az 1925. évi fővárosi népszán'ilálás fő erednu'myeivel ll. 2. sz tábla).

Az új kerületi beosztás szerint tagolt tabella értékelém'diez tudni kell. hogy a régi [. kerület három részre: az l.. Xi. és XII, kerületre osztatott. to *ábbá. hogy az V. ke—

rület külső részébőL valamint a VI. kerüle!

kültelkének egy részéből a XIII., a VI. ke—

rület kültelkének másik részéből s a VII. és X. kerületek ideesatlakozó külső részéből a XIV. kerület alakult. 'lláblz'izataink szerint az egyes kerületek népgyarapodásának vi—

selkedéséből meglehetősen szélsőséges fej- lődési jelenségek tűnnek elő: az egyik olda- lon Kelenföld és l.,ágymányos terjedelmes kerületének felettébb gyors benépesedése s a Zugló lX—IV. kerület) még maga- sabb arányú lélekszámemelkedf'ise ütközik szembe. míg a másik oldalon. a stagnáló és visszafejlődő kerületek sorozatában Pest négy összefüggő kerületet 'a IV.. VI.. VII.

és VIII. kerületet) egybet'oglalő kiterjedt ("entrumának lélekszámapadása a legfeltű—

nőbb. lle nemcsak Pesten csökkent a ne—

pesség és enyhült ezáltal a laksűrűség. ha—

nem a Duna jobbpartján. a budai oldal

*) Ez alkalommal a fővárosi statisztikai hivatal 64 kisebb területi egység szerint dolgozta fel és publikálta népszámlálásának anyagát.

'll Néhány túlságosan nagy népességű, vagy fel- tűnőbb kiterjedésü alkeriilet az lElElO-as inf—pszz'unlá—

lás alkalmából szintén további alkeriiletekre oszt latott szét.

3) Az új kerületi határ pl. esak négy alkeriiletet vágott ketté, úgyhogy esaknem tökéletes pontos- sággal lesz mód a 14 új kerület népességi adatai—

nak 1910—ig visszamenő rekonstruz'ilász'im, amit azon—

ban esak a népszámlálási anyag végleges feldolgo- zásánál és kőzlésénél érdemes majd végrehajtani.

3; szám.

2. Budapest népességének száma 'és szaporo- dása a 14 új kerület szerint 1925—1930.

Nomb're et accroissement de la population de Budapest, suivant les 14 nouveaux arromlissements. 1!)25———,1930.

§ ! Tenyleares

K 1"l t ?—' LélekSZám_ §lli€l9niií tot't s 1 (111711-

m" e ; POpulatzon §§nutm (-) (Jam);—

. ) ( ')'__m (

Arrm'zdzssements (W , 19 N ?O —

; 19—4) 193 ".,

I. Vár, Tabán, ,

Krisztinav. § 26.973 25.300 —- 1, t'7' —— 6'2

n. Víziváros .; 50.746 52.043á—1297—t— 2-6

Ill. Obuda . : 55.422 60.478—§n (").Uötsá— it']

XI. Kelenföld, ( _

Lágymány. ( ?) .951 48.U26 —§— 94075 § Biri)?

XII. Hegyvidék g 35.029 41.8053— 6.176—417-3

§§ %

lV. Belváros 6.389l 25.1723l— 1.217 (__ 41)

V. Lipótváros 69.112 66.5380§§-§— (),—2684r (7-2

Vl. Terézváros §l()4,227 1097049§§ — 4148 _ 4'0

_ VIl. Erzsébetv. 149812 1tő. M$ ); —— 5.tlí§§—- 3'6

VIll. Józsefváros 146241 141 239!*—§ 5.002 —— (')'"4

[X. Ferencv. 97.752 98 899" §— 1. bit)—% 1'2

f X. Kőbánya . 59.381 (lm-). );4- ' ((;);st 10-7 ,. XIII. Angyallöld 64.867 gs.47 § ii (aa)—HM

3 XIV. Zugló 5 50.493 7.310l—k 16. 817 §—;')'.') Balpart 753274 (77.047 -§— 23. 773 § 32?

Budapest . . §96(),9$).');l,0()4.699 4;— 43.704§--1r 46

§ , §

1) Előzetes eredmények. — (Vti-[TITS pre'lt'n'tímares.

('ityjévé előlépett, l. keriilet l-(ikosságz'inak valamivel még nagyobb aranyu megtogyal- kozása hasonl(')k(')pen a városképzödés vi- lágszerte ismeretes modern tiinetét tükrözi vissza. A belső városrészek st;ign:ilz'as:ival (ellentétben a leültetele íele' Iulzóda's az ada—

tok szerint a vilz'igln'ibori'i bel'ejezése (')ta lvi- szonylag legalább§ intenzívebbé valt, en")—

teljesebb méreteket Öltött. és pedig mindkét parti részen eg_'a*ánl. 'l'iibb szempontl'n')!

egészséges ez a fejlődés: budapest nagy be építetlen teriiletl'oltjainak :) lakott város—

részek közé 'aló bevonása bizonyos mer—

tékig a tovirosi határon túl szinte túlzott titeművé lejlűdött bemipesiilési mozgalmat, ellenst'ulyozhatja. tehát azt, a Budapest szein—

pontjából éppenséggel nem el(")ny(")s jelense- get, hogy székesfővz'n'osunk (fijabban tulaj- donképen nem határain belül, hanem azo- kon túl 4—— tehát más községe]; javára ————

fejlődött jelent('),kenyebben.

'Xz emlitett l'e'lődési tendeneia. a külső kerületek jellegzetesen kimagask') benépese—

dése meg szembesziiktíbl)en j(lentk(zik a ti:

régi kerület szaporodási adatainak lelőtt—ig visszanyúló vizsgz'ilatáln'd 'l. 3. sz. tábla),

— 245 "1931

Rendkívül 'áltozatos az a kép. melyet a

budapesti kerületek félszázados lelelssirim- lzallamzása elénk tár. Szinte évtizedröl évti- zedre más és más kerület veszi át a vezető- szerepet, vagy jut fel az élcsoportba, hogy azután a telítettség bizonyos fokán egészen hirtelenül a stagnáló, vagy éppen csökkeno népességű kerületek sorába lépjen át. Bár a budai oldal népességi súlyaiöt évtized előtt még jóval kisebb volt. mint a Pesten elte,- rülö városrész('*.l) a fejltídés'ln'ít egyre IUIT gyobt) rés: illeti meg a Duna jobbpartjat s nemcsak sz:,iporodási arányszz'ima haladja meg 1900 ota következetesen Pestet. :) hanem a vilz'ighábori'ls (leeenninm egész (ib—*

szolút nepgya apodásimak 70'2 ?()--át, s az t92t) (')ta lezajlott idoszak tényleges nép—

gyarapodásának ugyancsak jelentékeny ré—

szét: 41 '2'?) át a budai oldal eg('—szségesebb levegője. hangulatosal')b tájképe. olcsobb telekárai. nyugodtabb és kininyezbb élet—

módja szivta magához. A táblázatba be- illesztett félszázados sza/mrodtísi sorrend- '')en a nagy kiiltelekkel bíró l. kerületet (zsu—

pán :( teljesen kültelki X. kerület, előzi meg.

A belső negyedeknek a mult század végéig rohamos l'ellendiihisi'it viszont :) city—képző—

dés-nek ;) Belvároslnil az üzleti. irodai. hiva—

tali negyedek távolabbi körzetébe 'aló át—

csapása váltotta fel, ami a balparti oldal több kerületének népniivekedési adatsorá- ban nyilvz'invak'ran kifejemisre jul. Különö- sen t'eltűnővé vált a népességnek (( leülne/el;

felé gravitalúsa a: utolsó evtizedben; csupán három kerület i'iépgyarapodi'isi aránya ha—

ladta meg ebben a (leeenniumbnn a 1576 -ot s mind a három keriilet közismerten kiter—

jedt, külső területük élénk építkezési és települési mozgalmának köszönheti, ezt a fejlődést. Minthogy ilyen módon ma már a külső területek térhódítása (ill Budapest népesedésének tengelyében, néhány karak—

terisztikus adatot a bel— és lcültelelc előre- haladásáról a rendelkezésre álló nagy szám—

anyagbol alább l'elsorakoztatunk. Termé- szetesen nem t('—veszten(l('i itt szem elől. hogy székesl'ővz'irosunk nagykiterjedésli határá—

nak bettelekre és kiittelekre osztása távol—

ról sem id iális. már csak azért sem. mert egyes kiilsőbb negyedek gyors beépülése, itt- ott a kiittelek részeit szorosan () bellelekbez esatolja.a belsőség határait tetemesen kijjebb

1) A főváros nepenek meg nm is (tsak 22'7oo-a lakja Budát.

L'! 1900-tol 86076 kak

NSU-ig (( budai (( pesti oldale 272%

oldal lakossága kal gyarapodott.

3. szám. — 246 —— 1931

3. Budapest népességének száma és szaporodása a tiz régi kerület szerint 1880—19303) Nombre et aecroissemeut de la population de Budapest, suivant les 10 aneieus arrondissements. NSU—19303)

Kerület 1880 1890 1900 1910 1920 19302)

Arroudissemeuts (1880—1890) (1990—1900) (1900—1910) (1910—1920) (1920—1930) (1880—1930,

a) Lélekszám. —- Populatiou.

1. 28.228 35.693 47.301 71.501 96.609 115.131

11. 25.513 31.038 36.995 41.429 48.705 52.043

111. 24.899 29.668 38.116 49.412 51.164 60.478

Jobbpart—Rive drotte 78.635 96.399 122412 ] 162342 196478 227652

1V. 29.131 28.370 24.372 25.266 28.306 25.172

V. 34.409 39.515 51.285 63.700 72.149 77.993

V1. 58.519 91.008 135660 166284 160361 173979

vu. 62.417 90.027 158.965 181863 176.321 186.706

vm. 64.614 93.063 135756 151645 143408 141239

IX. 32.808 46.142 70.587 38.035 91.128 98.892

X. 10.234 21.860 34.421 51.034 93.845 73.061

Balpart—Rivegauche ! 292132 [ 409.985 ! 610946 ; 718029 : 732519 ! 777047

Budapest. . 1) 370767 1) 506384 1) 733968 880371 928996 190459!)

b) Tényleges szaporodás "A)-ban. —— Accroissement effecttf, %.

1. 265 32-5 51-2 35-1 19-2 307-9

11. 21-7 192 12-0 176 6'9 1040

111. 19-2 285 2915 3-5 182 142-9

Jobbpart ——- Rive droite 226 270 326 210 159 1895

IV. _ 2'6 —— 14-1 3-7 12-0 _ 11-1 1 _— 136

V. 14'8 29'8 24-2 133 sz % 126'7

VI. 55-5 49-0 15-3 26 85 1974

VII. 442 766 14-4 _— 3-0 5-9 199-1 ;

VIII. 44-0 45-59 11-52 — 4-2 —— 2-9 1186

IX. 406 53-0 247 3-5 85 ; 201-4

x. 1137 57-5 483 15-3 24-2 ; 6142 'a

Balpart 4 Rtve gauche ! 404 ] 49'0 ! 17-5 ! 2—0 ! 6-1 ; 166'0

Budapest. . 1) 36-6 1) 44-8 1) zza-o 5-5 8-2 171—0

1) Az 1880—1900, évi adatokat Thirriug Gusztáv dr.: Budapest félszázados fejlődése. 1873—1923.

c. művéből vettük, (Budapest székesfőváros Statisztikai Közleményei 53. sz.) Ezek a. fővárosi statisztikai hivatal népszámlálási feldolgozásaín alapuló adatok csekély mértékben eltérnek az 1. sz. tábla adataitólj _ Les chi/fres relatifs á 1880—1900 sont empmute's a un ouvrage de M. Gustave Thu-ring, iutitule':

Budapest felszázados fejlődése. 1873—1923. (Budapest székesfővároe Statisztikai Kó'zleményez', No 53). Ces chi/fres, recueiltis et dépouillés par le Bureau de Statístigue de la Ville de Budapest, difiéreut guelgue peu.

de ceux du tableau 187.

2) Előzetes eredmények. —— Chiffres prélimiuaíres.

tolja, tOVábbá, mert a kültelkl jelleg Önma- ; A tényleges szaporodas (Vo—ban 1) a

gában véve is nehezen meghatározható és ,;Mized ; rendkívül eltérő: a budai hegyvidék villa- ! negyedét Angyalföld és Zugló túlnyomórész-

hen proletáriálus által lakott részeitől úgy

jobb parti ( bal parti _{jobb parti : bal parti}

beitelken kültelken

16'8 !

. . , , _ 1880—1890 315 1448 1973

az építkezém Jelleg es a lakaswszonyok, 1890—1900 22—0 464 1535 1176 mint a népesség társadalmi és foglalkozási Égi—3118 §?) lg'g §?) %%

, ,. , - , .. , - _ *_ - _ - d . .

retegzodese tekinteteben nagy ur valasztja 1920—1930 101 __ 24 ] 89-7 822

el egymástól. Adataink 1) még mindezek 1

előrebocsátása után is rendkívül jellegze— ') 1900-íg a polgári, attól kezdve a jelenlévő lesek :

1) 1880-tól IMO—ig v. 6 Thírring Gusztáv dr.:

Budapest félszázados fejlődése. 1873—1923. Buda—

pest székesfőváros Staiísztikai Közleményei. 53. sz.

9. lap.

összes népesség adatai alapján.

Két emberöltő alatt a kültelek lakossá- gának száma tizenhatszorosra szökött fel, az 1880. évi 18.616 lélekről 1930—ban

3. szám.

290.818-ra nőtt, tehát olyan evolución ment át, melyhez hasonlót (egyes évtizedekben valamivel még lendületesebbet) csupán Bu—

dapest legközelebbi környékén regisztrált a magyar statisztika. A félszázados időszak utolsó két deeenniuma folyamán pedig a számszerint is egészen minimálisra zsugo—

rodott beltelki népnövekedés (11.834 fő) éppen csakhogy egytizede a külső részek intenzív térfoglalásának, 112494 főnyi lé—

lekszámemelkedésének. Alapjában véve Ör—

vendetes a települési viszonyok ilyen átala- kulása, de nem mentes az árnyoldalaktól sem, mert sem a perifériák munkásbe'rház—

emelésénél, sem az önálló háztulajdon je—

gyében lezajló üdvös építkezési mozgalom- nál, mely az egészségesebb hegyvidéken és annak lábánál a kisebb jövedelmű rétegek családi lakóháztelepeinek, szórványainak sorát hozta létre, a gazdasági leromlás kor—

szakában az építészet és a közegészségügy modern szabályainak tökéletes betartásáról gondoskodás nem történhetett?) A terv- szerűtlenség és az a tény, hogy a főváros belső területe sincs még teljesen beépítve, szintén árnyoldala a külterjes fejlődési ten—

denciának.

A Központi Statisztikai Hivatal 1910. évi nagy népességi állapotfelvétele óta a nép- számlálási mű első részében 2) nemcsak ke- rületenkint, hanem az egyes kerületeken be—

lül jellegzetesebb városrészek (övezetek) szerint is kimutatja Budapest lakosságának némely fontosabb adatát. Előnye ennek a 24 területi egységet megkülönböztető tago- lásnak, hogy nem túl részletes, tehát köny- nyen áttekinthető marad, a jellegzetesebb helyi tüneteket azonban mégsem mossa el

annyira, mint a csupán tiz kerület szerint

tagolt felosztás s így eléggé éles pillanatfel—

vételben rögzíti meg népszámlálásról nép—

számlálásra a főváros népének topográfiai elhelyezkedésében bekövetkező eltolódáso—

kat, a külső negyedek felé kétfelől: az egész országból és a város belső területéről gravitáló rendkívül élénk települési mozga—

lomnak helyi sajátosságait (l. 4. sz. tábla).

Természetesen a 4. táblánál is szélsősé- gesebb és az új terjeszkedési mozgalmakra jellemzőbb képet kapunk, ha a további rész—

letadatokon: (1 100 (Ilkerr'ilet lélekszámfejlő-

1) V. 6. Laky Dezső dr.: Budapest épületviszo- nyai. Statisztikai Közlemények, 58. kötet (1929) 2.

sz. Kiadja Budapest székesfőváros Statisztikai Hivatala.

2) V. ő.:1910—röl a Magyar Statisztikai Közle—

mények 42. sz. és 1920—ról a 69. sz. kötetét.

—-247—— 1931

désén pillantunk át (1. az 1920—1930. évi

fejlődést ábrázoló térképet). A főváros be- épített területének fokozatos növekedése ezekből a részletadatokból rendkívül határo—

zott vonalakkal domborodik ki, de egyben a belterület számos kisebb körzetének, üzleti tömbeinek (néhol nagyméretű) lélekszám- csökkenése is. Végig tallózva a nagyon ta—

nulságos adatsorokon, számos beszédes pél—

dáját, számszerű igazolását találjuk meg a napjainkban szemünk előtt lejátszódó város—

lejlődési folyamatnak: egész városrészek keletkezésének és nagyrat'ejlődésének is]) Az I. kerületben pl. a Vár lakosainak 1920 óta 22'696 -os megapadása, a Tabán és a Rácváros 1910—1920 közötti visszafej- lődése, másrészről pedig Kelenföld, Sasad.

sőt az egész hegyvidék intenzív bené—

pesülése a legfeltűnőbb, de említésre méltó a felsőbb Lágymányosnak és a Németvölgy vidékének erőteljes fellendülése is. A II. ke—

rületben csak a Margit—köruton kívül eső részeken (Rózsadomb, Törökvész) mutatko—

zik egészségesebb előrehaladás, a III. kerü—

letben különösen Óbuda három nagy kül—

telki alkerületének térfoglalása szembeüt—

közö. A balparti oldalon merőben ellentétes a fejlődés az 1910. év óta lefolyt két decen- niumban az újpesti határig nyúló V. kerületi periférián: az itt elterülő (aránylag még nap—

jainkban is eléggé kis lakosszámú) alkerület 29%—os háborús aláhanyatlását a most le—

zajlott évtizedben vehemens (120%—os) be—

népesedés váltotta fel; még a Lipót—körúton kívül eső belsőbb részen is kielégítő volt a szaporulat, főleg a világháborús tíz év alatt.

A belső körzetek teljes pangásával szemben (_a pesti oldalon csaknem minden belsőbb elkel-ület lélekszáma megcsappant 1920 ólal ugyancsak a kiiltelek bizonyult életképesnek a VI., VII. és IX. kerületekben; az Erzsébet—

városban a Pestújhely felé eső zuglói alke—

rület (Alsórákos) lakótelepein 100 fölé

(117'1%) emelkedik a népesedés aránya.?)

Érdekes, hogy Kőbányán az inkább be—

épült belső alkerületek enyhe fejlődésé—

vel, sőt itt—ott visszaesésével szemben az egész környező városrész lélekszámszapo- rulata kielégítő. sőt a Kerepesi—úttól az Ullői-útig a Hungária—körút és Pon—

1) Néhány esetben egyes alkerületek határainak módosítása is befolyást gyakorolt az ill. alkerületek lélekszámalakulására.

2) Ez a második megduplázódott népességű ke—

rület; a harmadik helyen következő alkerület Bu—

dán, az Alkotás—, Csend-,'Ferry Oszkár— és Avar- uteák közt terül el, de már parányival a 100%

alatti népnövekedési aránnyal (99'1%).