Ipari árstatisztika

(1)

2. szám ——-175— 1931 góriába tartozott. Ebben a csoportban

ugyanis 47.346 db váltó van feltüntetve, az összes óvatolt váltóknak 63'7%-a, tehát közel kétharmad része. A magasabb, ille- tőleg kisebb értékű iáltók darabszáma megfelelően kisebb volt. Az érték szem—

pontjából azonban természetesen dominál a nagyértékű váltókat magában foglaló csoport, a beletartozó váltók viszonylago—

san alacsony darabszáma mellett is. így 2000 pengőnél nagyobb értékre csak 4.749

db váltó szólt, az összes váltóknak mind—

össze 6'4%—a, ezek együttes értéke azonban 259 millió pengő volt, az összes óva—

tolások értékének 50'5%-a, vagyis több, mint fele. Budapesten a nagy váltók arány- lagos értéke még magasabb volt, amennyiben Budapesten a 2000 pengőnél nagyobb értéket képviselő óvatolt váltók összege 113 millió pengő volt, a fővárosban óvatolt vál- tók egész értékösszegének 55"8%—a.

Szőnyi Gyula dr.

Ipari árstatisztika.

La statistigue des prix dlindustrie.

Résume'. En octobre 1930, le ministere Izongrois du Commerce, conjointement avec l'Ofűce central hongrois de statistigue, a entrepris une enguéte de statistigue indus—- trielle de prix. Les releve's faits auparavant par les services de statistiaue officielle—sur—

tout ceux pronres a ltétablissement des in—

rlices de prix de détail et de gros-offraient plusieurs importants renseignements sur la statistiaue des prix, mais contenaient peu des données sur les articles industriels pro- prement dits.

Au cours des travaux préparatoires, la táche la plus importante était de choisir les articles industriels caracte'ristigues. Dans ce but, on a fait appel d 70 émiuents experts, et on (( choisi environ 700 produits. Pour cha—

cun de ceux—ci, on a établi les plus importan- tes conditions de vente, indispensables a ce gue les données caractérisent exactement les conditions du commerce; on a établi encore les prix () la production, les prix de gros, les prix de details, le lieu de destination, les frais diemballage compris dans les prix, [es unite's minima de transaction, etc.

On a décidé d,observer les articles in—

dustriels importants au point de vue du com—

merce exte'rieur; ceux (]ui, (llapres la statis—

tigue de liindustrie manufacturiére, repré- sentent une partie considérable de la pro—

duction industrielle; ceux faisant [tobjet de carlels; ceux particulierement importants pour la petite industrie; ceux dont la production exige un grand nombre diouvriers, am-enant une difference considérable entre le prix des matieres premieres et celui du produit fini.

Les données sont obtenues au moyen de déclarations volontaires. Les articles indus—

triels ont été choisis de telle sorte müon

puisse contróler les chiffres par ltétablisse—

ment de la corre'lation existant entre les dif—

fe'rentes données de prix.

*

Az árstatisztika egy kibontakozás stá—

diumában álló, nagyfontosságú ágazatának szolgálatába állított munkálatok már hó- napok óta folynak a kereskedelemügyi minisztériumban. A munkálatok eredmé—

nyei ezideig még nem zárhatók le és azok- ról részletesen még lehetetlen beszámolni, mindazonáltal úgy gondoljuk, hogy érdek—

lődésre tarthat számot, ha ennek a statisztikai munkálatnak elgondolását, Felépíté—

sét és rendszerét röviden ismertetjük.

A feladat az volt, hogy statisztikánknak úgy külföldön, mint belföldön elismerten kiváló rendszerét az ipari késztermékek árstatisztikai ágazatával egészítsük ki. Az adatgyűjtés már 1930 október l-vel megin- dult. A munkálatot gyorsan életre kellett hívni és azonkívül biztosítani kellett a kor—

mányzat gazdaságpolitikai célkitűzéseivel a szoros kapcsolatot is, úgyhogy legcélsze-

rűbbnek mutatkozott, ha a minisztérium

veszi kezébe a munkát. Természetesen a munkálatok minden fázisában a Központi Statisztikai Hivatallal a legszorosabb együttműködés mindig biztosit 'a volt, amit a jövőben is fenn kell tartani, annál is inkább, hogy majd akkor, amikor a ke- reskedelmi minisztérium átadja ezt a mun—

kát a Központi Statisztikai Hi *atalnak, a zökkenésmentes átmenet biztosítható legyen.

Statisztikai szolgálatunk az árstatisztiká—

nak igen sok fontos kérdésére már adott választ és különösen a kis— és nagykeres- kedelmi árindexek céljaira szolgáló adatok

12

(2)

2. szám.

_ 176 _ 1931___

igen fontos adalékokkal szolgálnak ársta- tisztikai következtetéseink részére, mind- azonáltal meg kell jegyeznünk, hogy ezek- ben a felvételekben a tulajdonképeni ipari árucikkekre nézve csak gyér adatokat talá- lunk, úgyhogy hézagpótlónak kell jelez—

niink azt a munkálatot, amelyet most a ke—

reskedelemügyi minisztérium megkezdett az ipari késztermékek áralakulásának fel—

derítésére. A nyersanyagok és félgyártmá- nyok egy része már régebbi idő óta statisz—

tikai megfigyelés alatt áll, úgyhogy ezek—

kel kapcsolatban a statisztikai megfigye- lésnek csak kiegészítésekre kell szorítoz- nia, ellenben a készgyártmányok tekin—

tetében részben még töretlen úton kell előrehaladnia.

Az áringások problémájának elmélyülő vizsgálatát különösen a konjunktúrakuta—

tás fellendülése idézte elő.

E vizsgálatok előtérbe tolulását ezen- kívül a modern gazdasági és gazdaságpoli- tikai elméletek és irányzatok elterjedése is előidézte. A régi klasszikus közgazdasági iskola, midőn figyelmét a piaci áralakulás jelenségei felé fordítja és a kereslet és ki- nálat törvényét boncolja, mintegy megvál- tozhatatlan jelenséget állítja az áralaku- lást a vizsgálat homlokterébe, amely a gaz—

dasági erők önműködő játéka folytán ta- lálja meg optimális helyzetét. Könnyen érthető azonban, hogy ma, midőn a köz—

vélemény, egyes politikai pártok, sőt ma—

guk az érdekeltek sem nyugszanak bele

az árak önműködő kialakulásával kapcsola—

tos megállapításokba, hanem minden erejü—

ket latba vetik, hogy az árszínvonal alaku- lásába beleavatkozzanak, akkor az érdek—

lődésnek fokozottabb mértékben kell az áralakulás felé fordulnia.

Az áringások iránti érdeklődés fellob—

banásával kapcsolatban jelentős hatótéf nyezőknek kell felismernünk azokat a nagy kríziseket is, amelyek a világháború után a gazdasági életet megrázkódtatták.

Az áringásoknak addig szinte minden kép—

zeletet felülmúló arányai a krízisvizsgá—

latok felé irányították a gazdasági közvé- leményt. mely vizsgálatok folyamán az ár- statisztikának is mindjobban kiszélesült a feladatköre.

Az új gazdaságpolitikai elgondoláso-

kat a mai korban már világos, átlát—

szó szerkezetű vizsgálódásokkal kell alá—

támasztani, amelyeknek sorában első hely illeti meg az árstatisztikát. Nyugodtan

kimondhatjuk, hogy miként szociálpoliti- kát bérstatisztika nélkül, úgy gazdaság—

politikát árstatisztikai alapok hiányában szinte lehetetlen vezetni. A kereskedelem—

ügyi minisztériumban folyó ipari árstatisz- tikai munkálatoknak hivatásuk éppen az, hogy ezeknek az alapoknak kiépítését le—

hetővé tegyék.

Az árstatisztika szolgálatában az in—

dexeknek igen jelentős szerep jut. Az indexek tulajdonképen nem maguknak a tényleges áraknak, hanem csak az áringá- soknak megjelenítői. Newmarch angol tu- dós 1859—ben alkalmazta először az árszín—

vonal jellemzésére az indexszámokat. Ter—

mészetesen az indexek megszerkesztésénél gondos mérlegelés segítségével meg kell álla—

pítanunk azt, hogy a statisztikai jelenségek közül, melyeknek tulajdonítunk a többi fe- lett különös jelentőséget. A statisztikai meg- figyelés tárgyául választott adatokat tehát gondosan kell megvizsgálni, hogy csak a valóban jellemzőket állítsuk az indexek ki—

számítása alkalmával céljaink szolgálatába.

Az előbbiekből következik tehát, hogy az előkészítő munkálatoknak legfonto—

sabbika és legnehezebbike éppen a jellemző árucikkek kikeresése. Miután ezek a cik—

kek megállapítást nyertek, akkor nehéz feladat még ezeknek olyan gondos meghatá—

rozása, hogy ezáltal pontosan egy áru és annak egy megfelelő minősége neveztessék meg. Hogy e munkálat alkalmával hogyan bontakozott ki egy iparcsoport jellemző árucikkeinek névsora, arra szolgáljon pél—

dául a fonó- és szövőipar. Az egyes áru—

cikkek mellett az értékesítési feltételeket is feltüntettük, melyek meghatározása nélkül pontos áradatot nem várhatunk.

Az adatszolgáltatás lliegszervezésénél meglehetősen nehéz feladat megtalálni azo—

kat az adatszolgáltatókat, akik az illető ipari szakma viszonyait annyira átlátják, hogy szaktudásuk alapján adataik hitele- seknek fogadhatók el és akik egyúttal ren—

delkeznek olyan garanciákkal, melyek alap- ján feltehető róluk. hogy a köz érdekében a legobjektívebb vizsgálat alapján. adják meg az adatgyüjtés alkalmával a, megfelelő árat.

Hazai ipari árstatisztikánk szolgálatában jelenleg kb. 70 kiváló szakember végzi az adatszolgáltatás nehéz, fáradságos és fontos munkáját. Az adatszolgáltatókon kívül ter- mészetesen felhasználásra kerülnek a Vásár—

csarnoki, tőzsdei és egyéb hivatalos publi—

kációk áradatai is.

(3)

2. szám. ——177— 1931

.A fonó- és szövőipar árstatisztikai megfigyelés alatt álló árucikkeinek jegyzéke;

550," 3 Árueikk megnevezése Értékesítési feltetelek 553"! Árumkk megnevezese ErtekesíteSi feltételek

zum : ,

1 Nyerspamut, amerikai, Nagykereskedó'i ár, kb. 15 Pamntszövet lehérnemű— Nagykereskedői ár; cso- ,,strickt middling" jel- 500 angol fontos bálákba nek való, fehéritve és magolás 23 m-es végek- z' ü. 23 nun-es teljes csomagolva (SD/o tára), kikészítve, 80 cm széles, ben; fizetendő Budapes—

szálhosszú. Brémában vagonban, l'i- ,,standard I 2." jelzésű ten, 90 napon belül, en- zetési hely New-York, fonalból (sűrűség 1/4 bé- gedmény nélkül.

fizetendő azonnal, enged- (ási hüvelykcnként 21/21,

mény nélkül. fonalminőség angol szá-

mozás szerint 30/30).

2 N 'ersmmut, amerikai, New—yorki tőzsde'e zés

,,yimiiiersal middling" jel- múlni átszámno'iigyán 16 Pamlitvászom fehéritett Termelői ár; fizetendő 30 zésű. 'I'eljesitési hely Buda— (u. n. sillon) 80 cm szé—_ napon belul 5% pénztár!

pest. les (sűrűség 1/4 bécsx engedménnyel, vagy 120

_ _ _ hüvelykenként 21/21, l'o— napig engedmény nélkül.

3 Pamutlonnl, HyCI"S, 20—35 Termelői ár; csomagolás nalnlinőség angel szán"), angol számozású, ,,Slím' kb. 170 kg—os ládákban, bás szerint 30/30)_

dard ia" jelzésű, ame- Budapesten, fizetendő 60

"kg):u lanc es yctulek naponWbelul, 2/0 enged— 17 Pamutrászon. fehéritett Termelői ár; fizetendő 30

Céudlm' ,nénngcl. (ü. n. Cotton), 78 cm szé- napon belül 5% pénztári

les (sűrűség 1/4 bécsi engedménnyel, vagy 120 4 Pamutl'onal. amerikai, Termelői ár. hüvelykenként 19/17, fo— napig engedmény nélkül.

20-as angol számozású. nalminőség angol szá—

láncl'onal céljára, mozás szerint 36/42).

5 Painnlfonal, egyiptomi, Termelői ár, fizetendő 60 18 Zanella _ festő, 140 cm tésűs, 20-as angol szű- napon belül 2% enged- széles (sűrűség 1/4 bécsi

mozású. ménnyel. hüvelykenkénl 19/21, fo-

nalminőség angol szá—

6 Pamuti'onal, bengnl minő— Termelői ár, fizetendő 50 mOZáS szerint 36/43- ségíi, Sas angol számo— napon belül 20/0 enged-

zasu. mennyei. 19 Pamntszövet, ű. n. kék— Termelői ár; fizetendő 30

, H " _ festő, 72 cm széles (sű— napon belül 4% enged—

7 Make fonál. Termelői 2113 hzctendow rűség 1/4 bécsi hüvely— ménnyel.

napon belül 5"/o pénztari kenkém 13/12, fonalmi.

engedménnyel, vagy 6 nőség angol számozás hónapra engedmény nél- szerint 20/20).

küli

8 Műsclyem, tviscosc). Termelői af"? ríiozetendo 69 Lgylárugggiimdzfztgsltoiit,CÉÉ— l'unlelm M' gyarban napo? lielulv Ö/o penztárá rangú, tilolt (ZO/40 angol

enget mennycl, vagy , számozásig terjedő lánc—

honapra engedmény nel— fonal készítésére alkal-

küL más).

9 Mnselyem ('%ch isllggegoylmüi áiíoctggggág? 21 Len, harmaton áztatott, '.I'ermelőí ár, Gyárban, engedménnyel, vagy 6 magyar származásu, el-

hónaprn engedmény nél— sorangű, MÉM (20/40. mi"

kül. gol szamozasxg terjedo,

lánclonal készítésére al-

10 Műselyem (chardonnette) Termelői ár; lizetendő 60 kalmas).

napon belül 5% pénztári

engedménnyel, vagy 6 29 Lcnl'onal, 20—as angol szá- Termelői ár, gyárak ré!

hónapra engedmény nél— mozátsúY el "rangú, szére csomagolva. fize—

kül, nyers. velülék céljaira, tendő Budapesten, 2%

durvább, ü. n. ,,Tow" forgalmi adó nélkül, a 11 Műselyem trézoxid ammo- Termelői ár; fizetendő 60 minosegu. h.? vegetol 60 ItaPOfl he'

- niák). napon belül 5% pénztári lul— Pngedmény nelkul-

engedménnyel. vagy 6

hémlpl'a engedmény Ha' 23 Lentonal, 40—es angol szá— Termelői ár, gyárak ré-

klll- mozásű, elsőrangú, szere csomagolva, fize—

" nyers, vetülék céljaira, tendő Budapesten. 2%

12 Pamutszovet, nyers mo— Termelői ár; csomagolás finomabb, ű, n. ,,Line" forgalmi adó nélkül, a lmó, 78£cm_szleles. ,,stan— kb, 120 m—es Végenként' minőségű. lió végétől 60 napon be—

dfifd, 18 ' mmÓSégű. ame— tam nélkül. fizetendő lül, engedmény nélkül.

rikai nyers fonalból (sű— Budapesten. 30 napig en—

rűség 1/4 bécsi hüvelv— gedmény nélkül. ., . , . .

kenként 15/15, fonálmi- A Lentonal, 30- * angol sza— Termelői ar, gyárban.

nőség angol számozás müZáSÚ.?1501'2in_gú.lánc-

szerint 20/20)_ tonal céljaim, finomabb,

ű. ni ,,Line" minőségű.

13 %?(Tms'izgveh U.i'éCII'S Én?" Termelői ár: iizetendő 60

"0; 011157; 95_ 311' napon belül S'Vu énztári 25 Lent al, 20-35 ' :-- ' —- * " — r " — , mmeg, 1/4 becsi hnvely— engedménnyel, p mozoársű. elsőraiigiiglílliá— l'umelői én, gyaiban

333235??? fmh" town cégen nevet;,

szerint 20/20). u. n. ,, ow minosege

14 Pamutszövet,tarkánszőtt, 26 [.ensövet. ű. n. ,.Line"

ingnek való, fehérítve és kikészítve, 76 cm széles (sűrűség 1/4 bécsi hü—

velykenként 17/13, fonal- minőség angol számozás szerint 24/30t

Nngykereskedői ár; eso—

magot! 30 m-es végek- lien; fizetendő Budapes—

ten, 9!) napon belül, en- gedmény nélkül.

^minőségű^tiszta lenionalliól,^3/4 ^{fehéritésű}78 cm széles (sűrűség cintként 22/23), lepedővászon cél-

jára; *

Termelői ár, gyárban.

12*

(4)

2. szánn. —l78—— 1931

SZ" Árucikk megnevezése Értékesítési feltételek SO?" Árncikk megnevezése Értékesítési feltételek

sz m szam

27 Lenszövet, 156 cm széles, Nagykereskedői ár kiszc- 39 Juta, nyers. Termelői ár; fizetendő 20/0

ú_ n. ,,Tow** minőségű, relve, 14 és 28 m-es vé- forgalmi adó nélkül, a

3/4 lehéritésűlenlonalból gekben négyrét hajtva, szamla keltétől 30—60

(sűrűség cnn-ként 16/16. vagy kb 50 m—es végben napig, engedmény nél-

ionalminőség angol sza- felére hajtva, papiros— kül.

mozás szerint 18/16), lo— csomagolással, fizetendő ,

pedovászon celjára. %3343115315159?33%/0 iorgalgni 40 Julazsak, konnyu, korpa, Nagylogyasztox ar; di]—

(r 0 "3 11 H "alám e hagyma, répaszelet, mentes csomagolásban.

lul 3,o engedmennyel, gyapjú stb részére.

vagy 120 napig enged— ' '

ménv nélküli , .. , . , ( _ ,. *

' 4l Jíitazrsak, kozepsulyu, INagytogyasztox ár; dij—*

. , . , . '. t, vet" a , i't " !: x ta' :; l _

28 Lenszbvet, 78 cm szeles, Nagvkereskedox ar, kisze- SIS? részig; g mi MÉH mon % isomagolashan

szabóbélésnek való (ú.n. rege, 40—50 m—es vé— ' '

szalonvászon), sűrűség gc ien, [elébe hajtva, , . . , ..

cm-kénl 16/16, fonalini— csomagolás nélkül. 30 42 Jutazsak, nehéz; toll. ga- Nagyiogyasztoi ar; dl)- nősóg láncban 3OAaIS an— napon belül 3% engcd— bona, malatm magvak, mentes csomagolasban.

gol származású ,,Line", ménnyel, vagy 120 napig cukox, Slb' reszere.

vetülékhen Zö—ös angol engedmény nélkül

számozású ,,Tow" lonal— 43 Gabonazsák, új, 100 1. ür— Tőzsdei árjegyzés.

ból). tartalommal, kb. 70 dkg

, súlyban.

29 Kondor, elsőrangú minő- Termelői ár, gyarban.

ségű, géppel lilolt, 44 Gabonazsák, új, 100 l. ür- Tőzsdei árjegyzés.

tartalommal, kb. 778

30 Kenderkóc, elsőrangú mi- Termelői ár, gyárban. dkg. sulyban.

nőségű, géppel tilolt.

45 Gabonazsák, új, 100 ]. ür— Tőzsdei árjegyzós.

31 Kendcrfonal. elsőrangú, Termelői ár; szövőgyárak taf'alov'mi'lv kb' 31")

nyers, 8 as angol számn- részére, csomagolás nél- dkg. snlyban, zású, "Line" minőségű_ kül; fizetendő Budapes—

ten, 2% forgalmi adó 46 Galionazsák, új, 100 ], i'ir— Tőzsdei xii—jegyzés.

nélkül, a hó végétől szá— tartalommal, kb, 896 mitott 60 napon belül, dkg. súlyban.

30/0 engedménnyel.

47 Zsa kolc önzési díj. új Tőzsdei érjem-zés, zsák, (*sépléshcz.

32 Kendert'onal, másodrangú, Termelői ár; szövőgyárak

nyers, 8—as angol számo- részére, csomagolás ne'l— "lik" — _, .1 — ; ; ?, zású. ,,Tow" minőségű. kül; fizetendő Budapos— 48 254 MMSHILÁ IMHO! MEH

ten, 2% forgalmi adó . .. , , ,. , . . _ _ , ,

nélkül, a hó végétől sza— 49 (xy-anim valogatottn zsi— hlagpiact ginpiujogue—

' , —— ros, Row—Leelandbol, kc— sok, mosott ariira aron—

mitott 60 napon belul, , 4 , . ;

go,/;, ongedménnvel ves hibaval, l,). imonr ban nem tartalmazzak

' ' ' ságú (llhodins 235—ös zi mosási koltsegeket,

minőségű). oil európai kikiő, tizen

tendő az áru beérkező

33 Kenderkóoional,szárazon- Termelői ár, gyárban. zsé-től 90 napra váltóval.

l'ont, nicrs, Bos angol

számozású, magvar szár— ,— ., x 4 el, ., -, .' , A

;, ., JO (unom, valogatott, slip. Vilagpiau giamuiegyzé

mazasu, szuri—_es'zinu, Montevideo (;rossln-ed sok, mosott árura azon-

"TOW H minosegu. származású. kevés ho' ban nem tartalmazzák

galmi—sal; B/c linomsagu' (ln mosási, költségeket.

84 Kenilcrlu'iclonal, szárnzon— Termelői ár. gyárban. (lmfldmg Y 33703 "lmő' mi PullI'ÓD'ill' lakik); tr "

Gos angol segit). (ondo az aru lieorkezo—

Vép sótől 90 napi—:; váltóval.

51 (iyzipjú. válogatott, zsíl Vilz'igpizici gyiipjújogyzé—

ros, morinői. :iusztrali sek, mosott árura azon 35 Kenderfonal, szárazon- 'l'ornmlői ár. gyárban, S7dllllít/,:1.Ll. Lev 'húi'íi film "1223; ül,-332153?

loni, ", ers, (los 311301 , , i'il our-óoni kikiő; li'pj

szamozasuymíg'*irusznr— (Fuhrmann 4o-os tendő az áru beérke ,!

míilfsuhfmgmőggggv minőségű). .sólől 90 napra váltóval.

52 Fésüs gyupjúional. Jillr'l Termelői ar: fizetendő 36 Kendcrlonal. szárazon— Termelői ár, gyarban. metrikus számozású, s. 5% ongedrm'innycl.

font, nyers, 6—os angol iinomsági'i gyapjúból kó—

számozású, olasz szán szült.

mazasú, ' 'gosszinű,

,,Line l" minőségű. 53 l" s gyapjúszövet, iin- Termelői ár; fizetendő

nt 360 gr. Sll'llvlnlntlílll 394) rohatt és (ill/o pénz—

(_ , _ , ('lll . les, 402 metrikus tári engedménnyel.

;,7 Ponyva, VllelUnlOS, ter— ' 4 ar; az számozású ionzilliól (la- mészeles sz'n'i, telítve ár m (ént, készen raliban festve ' (sűrűség cm ként 10/101/2 yarrva, rózkarikákkal

lonalmmosog *lancban, lelsz-evekre, (053551ch 54 Choviot. mintázott, kár— Termelői ar; fizetendő 14 es angoln szamozasu "nu méretben, 198? mi tolt. tiszta gyapjúból, őn/n raball c's Solo pénz—

lonvtow, rvetulcl'ibcn 795 a_dó kulon le zamilva, fin—ként 500 gr. súlyban, tári engedménnyel.

angol szamozasu kender— hzctendo helyt Budapes 140 cm széles.

kódonal). len. 30 napra 3% enged—

' ' ' ! 120 ' ' —- . _ i, , "* .

"***/",")..els vagy lndprí 00 Gregr ,,laxtra , 13/lo lo- Tcrmeloi ar; Budapesten;

netto iizeles melett. 4 _ , l . __ _ _ ,

Csomagolás önköltségi nallinomsagu _(oorm gu— isoniagolas 100 kg—os bil-

áron. bőszalakbol keszult sCA lákoan, 90 'nagy) utan en—

lyomlonal). _Ltodmeny nelkuli

38

Ponyvu-kölcsöndij. Tőzsdei árjegyzés.

(5)

2. szám. " l 9 —— 1931

SÉr' Árneikk megnevezése Ertékesítésx feltételek sof' Árncíkk megnevezése Ertékesítesr feltetelek

szam szam

56 Crepe—cérna ,,Italo" 13/15 Termelői ár; fizetendő 64 Műselyemszövet, lánc, ll—

ionallinomságú (2 vagy Budapesten; csomagolás nom pamutfonalból, ve—

több selyemfonaihól ke- 100 kg os hálákban, 90 [ület viseoseAműselyem- szült, tűlsodrott cérna). nap után engedmény ből, szinnyomalos, 75

nelkül. cm széles (sűrűség lí4

bécsi hüvelykre 19/17, fonalminőse'g angol szá- 57 Chappe-eérna ZOO/2 fo— Termelői ár; fizetendő mozás szerint 60/150/1, nallinomságú (selyem- Budapesten; csomagolás ,,Napsugár"), köznyel—

hullzulekbó]keszüllszál). bálákhan, vagy ládák— ven: ,,műselyem".

ben, 30 napig enged- mény nélkül,

65 Szövet, [inom pamutláne- cal, műselyem vetülék-

58 Pannitszövel, mereerizált, kel, szinnyomatos, 78

,,Merselin", 85 cm sze— cm széles (sűrűség 1/4

les (sűrűség 1/4 béCSlf bécsi hüvelykre 17/20,

hüvelykre 21/29, fonal—g lonulminőség angol szá—

ininőseg angol számozas, mazás szerint. 10012—

szerinl 36'42, feketele—f 150/1, ,,Purisette").

bér és kékfehéi' szin—l ben), köznyelven ,,sa—l

tin". % 55 Műselyemszövet, lánc ace—

f tát—, velülék viseose—mű-

) selyemből, sima színekre

59 Pamulszövet, mere 'll,f festve, 110 cm széles

145 cm széles (s rűségl (sűrűség 1/4 bécsi hü-

l/4 bécsi hüvelykre 19 $ ; velykre 28/19, lonalminű—

lonalminőseg angol sz *; ség angol számozás sze-

mozás szerint 36/42,; rint 75/1—100/1), köz—

síma, feketére, vegyi nyelven: ,,ereppe de

egyéb színre festve), köz- ,? chine".

nyelven _.elolh'í '

i 67 Pamutszövel, durvaszálű,

60 Pumulszövet, linomszáJű, ; szinnyomatos, 75 cm SZÓ—

81 cm széles, színnyo—v les (sűrűség 1/4 bécsi

melos (sűrűség 1/4 becsi 1 hüvelykre 13112, fonal—

hüvelykre 19/15. fonal—* minőség angol számozás

minőség angol számozás; szerint 22/18, ,,Thyra").

szerint 63/42, ,.Pvra—É köznyelven: ._festő-

mide"), köznyelven: ! anyag".

,Jnosó—delaine". :

68 Crepe Georgette, clső- Nagykereskedői ár, cso-

61 Pamutszövet, vaslagszálű, rangú minőségű. magolás nélkül; fizetendő

téli árunak való, szin- Budapesten, 60 napon

nyomatos, 80 cm széles belül, 5% engedmény—

(sűrűség 1/4 bécsi hü- nyel. vagy 6 hónapig

velykre 12/13i fonalmiuő- engedmény nélkül, eset-

ség angol számozás sze— leg 2——3% rabattal.

rint 22/8, ,,Ramona"), köznyelven: .,llanell".

69 Crepe Marocain, első— Nagykereskedői ár, cso—

rangú minőségű. magolás nélkül; fizetendő

62 Pamutbársony, színnyo— Budapesten, 60 napon

melos, vagy sima szí- belül, 50/0 engedmény-

nekben, 78 cm széles nyel, vagy 5 hónapig

(sűrűség 1/4 bécsi hü- engedmény nelkül, eset-

velykre 13/37, fogalmi. leg 2—30/0 raballal.

nőseg angol számozás

szerint 20/20, ,,Reeord"), ,

köznyelven: ,,cox—dbáy._ 70 Crepe Tiílis. elsőrangú Migykereskedői ár, cso-

sony", ' mim'ísegű, mzigolás nélkül; lizetendő

Budapesten, 60 napon belül, 5% engedmény—

63 Pamutszüvet, linomszálú. nyel, vagy 6 hónapig

kendőnek feldolgozva, 81 engedmény nélkül, eset-

em széles, szinnyomalos leg 2'—"3"/0 rabattal.

(sűrűség 1/4 he'esi hü-

Velykre 19/15, fonalmi— ,_ . Y _

nőség angol számozás 41 Crepe de Chme, első— Nagykereskedői ár, eso—

szerint 36i42, ,,lda"), rangú minőségű. magolás nélkül;!izelendő

köznyelven:,.mosódeluine Budapesten, 60 napon

kendőtg belül, S'Vo engedmény—

nyel, vagy 6 hónapig

^engedmény^leg ^2———3% ^rabattal,^nelkül, ^eset—

(6)

2. szám.

Teljesen tudatában voltunk mindig an—

nak, hogy az árproblémának megfejtése milyen nehézségekbe ütközik. Azonban nem szabad, hogy ezek a nehézségek a statisz—

tikai megfigyelést visszariasszák kitűzött céljától. A nehézségeknek egy része magá- nak a feladatnak természetéből folyik. Maga az a tény, hogy egységes áralakulásról be- számolni még a legszűkebb keretek között mozgó piacokon is lehetetlen, mert az ár a közgazdaságtan tanítása szerint szubjek—

tív szempontok által befolyásolva a cserére még éppen képes úgynevezett ,,határpárok"

értékelésétől fog függeni, annak felismeré—

sére kell, hogy indítson bennünket, hogy ilyen irányú munkálatoktól egy bizonyos fokú pontosságnál nagyobbat ne kívánjunk.

Természetszerűleg az áralakulás megfigye- lése lényegesen könnyebb ott. ahol kartell—

árakkal állunk szemben.

Az áralakulással kapcsolatos ezeken az általános elméleti megfontolásokon kívül mindig figyelembe kell vennünk azt is, hogy az illető ár az országnak milyen helyén ala- kult ki, valamint, hogy termelői, nagy—, vagy kiskereskedelmi árral állunk-e szem—

ben. Ezenkívül az ár kialakulása alkalmá—

val, különösen gazdasági krízisekben, igen jelentős tényező az is, hogy a vevő milyen bonitással rendelkezik. Ettől az utóbbi kö- rülménytől függ ugyanis, hogy a vevő mi—

lyen fizetési feltételek mellett jut az áruhoz.

Az adatszolgáltatóktól azt kérni, hogy egy- séges fizetési feltételek mellett adják meg áradataikat, szinte lehetetlen lett volna és ezért arra kértük fel adatszolgáltatóinkat, hogy a szakmában legszokásosabb viszonyok feltételezésével adják meg a kérdéses cikkek árait. De az adatok feldolgozása alkalmá- val sem kíséreltük meg az adatoknak közös alapra való átszámítását, mert felfogásunk szerint ilyen ingatag alapokon nyugvó szá- mításokkal nem szolgáltuk volna az exakt—

ság elvét. Az árat sokszor lényegesen befo- lyásolják a csomagolási feltételek, valamint az a körülmény is, hogy a kérdéses cikknek a szóbanforgó ár melletti szállítása esetén mi a legkisebb kötési egysége.

Hogyha az árstatisztikai adatokat össze- hasonlítások céljaira akarjuk felhasználni, akkor természetesen sok esetben nem elé—

gedhetünk meg a számszerű adatok össze——

vetésével, hanem figyelembe kell vennünk azt, hogy az illető cikk a kérdéses szükség—

let kielégítésére milyen fokban alkalmas.

Példának okáért két teljesen azonos súlyú eke közül. ha a jelenlegi típus a háború

———180———— 1931

a....—

előttivel azonos áron kerül forgalomba, ellenben nagyobb szántási szélesség mellett ugyanakkora a vonóerőszükséglete, akkor"

ezt az utóbbit a nagyobb szántási szélesség- ből előadódó nagyobb teljesítmény miatt az.

azonos vonóerőszükséglet és azonos ár mel——

lett is a szükségletkielégítésre jobbnak ési alkalmasabbnak kell tartanunk.

A nomenklatúra Összeállításánál termé- szetesen előnyös lett volna, ha a Vámno' menklatúrához símulhatott volna árstatisz- tikai nomenklatúránk, azonban a megol- dandó feladatok különbözősége miatt ezt nem volt lehetséges keresztülvinni. Ennek indokolásául meg kell említenünk azt, hogy a vámnomenklatúrának mindig az a törek—r vése, hogy egy árutétel alá pontos fogal—

mazás által a hasonló áruknak egy bizo—

nyos csoportját sorozza be. Az árstatisz—

tikai nomenklatúrz'inak pedig ezzel szemben az a hivatása, hogy egy teljesen körülhatá—

rolt és gondosan körülírt árut és ennek az árunak egyetlen egy minőségét úgy határol—

juk körül, hogy ennek az ára pontosan meg legyen határozható. A vámnomenklatúra akkor jó, ha abba minden elképzelhető áru pontosan és könnyen a megfelelő helyre be—

sorozható, az árstatisztikai nomenklatúra pedig az áruk sokféleségéből csak egyes tipikus árucikkeket ragad ki. A vámno—men—

kla'túrában árucsoportok, az árstatisztikai' nomenklatúra által egyes árucikkek hatá- roztatnak meg. A vámnomenklatúrának tehát összefoglaló, az árstatisztikai nomen- klatúrának pedig igen részletesen speciali—

záló irányzata van. A külkereskedelmi sta—

tisztikának adatait árstatisztikai célokra tehát alig lehet felhasznáni, mivel a két munkálatnak egészen különböző a célkitű—

zése. Egy ilyen gondosan megalapozott ár- statisztikai munkálatnak különös érdeme, hogy ennek birtokában sokkal világosabb választ tudunk adni a fontosabb árucikkek vái'nvédelmének nagyságáról, mint ha a külkereskedelmi statisztika adataiból indu—

lunk ki. A külkereskedelmi statisztika ugyanis csak az egyes Vámtarifatételek ésa altételek alá sorolt áruk átlagos értékét ké—

pes feltüntetni és csak ezt viszonvithatja a vámtételekhez, ami által a vámszinvonal gondos elemzése nem lehetséges.

Árstatisztikai szempontból minden állam- ban a belföldi áralakulásnak Vizsgálata a főcél, jóllehet nem érdektelen és külön vizsgálat tárgya lehet az is, hogy a be—

hozatal alkalmával hogyan alakulnak az árak. Köztur'lomású. hogy ilyen alkalom—

(7)

2. szám. —— 181 —— 1931 mal a külföld igen gyakran nem reális ára—

kon kínálja árucikkeit és így tulajdonképen egy dumping áralakulás kerül megfigye- lésre, mégis ebből az áralakulásból a kül- földi piacok között fennálló versenyre igen érdekesen következtethetiink.

Az árstatisztikai munkálatok szempont- jából különben a külkereskedelmi statisz—

tika igen komolyan felhasználható, mert ennek segélyével ez árucikkek sokaságából a közgazdasági élet szempontjából valóban fontos árucikkek választhatók ki. A külke—

reskedelmi forgalomban jelentőséggel bíró cikkektől eltekintve, statisztikai megfigyelés tárgyává kell tenni azokat az árucikkeket is, amelyek a gyáripari statisztika tanusága szerint a gyáripari termelésnek jelentős ré—

szét alkotják. Ug Vanesak be kell vonni a megfigyelés körébe a kisipari termelés szem- pontjából fontOs árucikkeket is. tekintve azonban, hogy jelenleg még nem rendelke—

zünk kisipari termelési statisztikával, ezen a téren becslésekre vagyunk utalva. Külön figyelmet érdemelnek mindazok az áru—

cikkek, melyek kartellírozva vannak, azon- kívül azok is, amelyek feldolgozásánál vi- szonylagosan sok munkáskéz foglalkoztat—

ható és ezáltal az ipari késztermékek és a feldolgozott nyersanyagok ára közt viszony- lagosan jelentős különbség állapítható meg.

Ennek az öt vezető szempontnak segítségé—

vel sikerült az ipari árucikkek szinte meg- számlálhatatlan sokaságából 700——————— 800 jel—

lemző cikk áralakulásának megfigyelésére korlátozni ipari árstatisztikánk körét.

A külföldi áradatoknak beszerzése bízo—

nyos nehézségekbe ütközik, amennyiben a legtöbb államból csak a nyersanyagok és félgyártmányok áralakulására vonatkozó adatokat tudjuk megszerezni.

Jelenleg adatszolgz'iltatóink nem kény—

szeríthetők adatszolgáltatásra, de semmi

akadálya nem volna annak, hogy a Köz- ponti Statisztikai Hivatal egy ilyen irányú adatgyűjtést felvegyen munkatervébe és ezáltal biztosítsa az adatszolgáltatás ki—

kényszeríthetőségét. Dacára ennek a ki—

kényszeríthetóségi lehetőségnek, felfogásunk szerint nem célszerű egy ilyen kényes fel- vételnél kényszerítő eszközöket igénybe venni, mert egy olyan társadalomban, ahol a közgazdasági gondolatok megértésre ta- lálnak, lehetetlen feltételezni azt, hogy akad- janak olyanok, akik az adatok szolgáltatá—

sát megtagadják, hiszen észre kell vennie mindenkinek, hogy az egyes foglalkozási ágak és társadalmi osztályok között fenn—

álló ellentétek levezetésére minden eszköz,

amely az áralakulás bonyolult kérdéseibe belevilágít és így az ipari árstatisztika is igen alkalmas. Nem szabad elfelejtenünk, hogy ha az áralakulásnak kérdését nem is világítjuk meg, ebben az esetben is van a közvéleménynek az árakról értékítélete, ami azonban gyakran sokkal előnytelenebb, mint ahogy az az áralakulás reális ismere—

tében lenne.

Az adatszolgáltatás megbízhatósága az adatszolgáltatók személyi garanciáján kívül a statisztikai felvétel szerkezetéből követ- kezik. Egyrészt fontosabb árucikkeknél ugyanis több adatszolgáltató szolgáltatja az árakat, azonkívül ugyanazt az árut meg- figyeljük termelői, nagy- vagy kiskereskedői oldalról. Ha pedig például a kérdéses áru csak félgyártmány bizonyos továbbfeldol—

gozó ipar részére, akkor összefüggés álla—

pítható meg a gyártás különböző fokai alatt az árucikkek árai között és így biztosítható az áralakulás ellenőrzése.

Az adatszolgáltatók személye természe—

tesen minden publikáció alkalmával titok—

ban marad, ellenben maguknak az adatoknak nyilvánosságra való hozatalát tulajdon—

képen semmi érdek szempontjából aggá- lyosnak nem tekinthetjük, hiszen az ár sohasem maradhat titok, mert árajánlatok révén úgyis nyilvánosságra kerülhet. Ha azonban mégis aggályosnak látszanék bizonyos ipari ágazatok áradatainak közlése.

akkor az árak alapján indexek szerkeszt- hetők, melyeknek közlése ellen viszont senki sem emelhet kifogást. Jelenlegi el—

gondolás szerint minden egyes iparcsoport;

részére szerkesztünk egy mérlegelt számtani indexet, majd ezekből az indexekből fogjuk Összeállítani az egész ipari termelés ugyan- csak mérlegelt számtani indexét. Ezeken kí- vül egy mértani eljárással számított tüzelő- anyag és építési költség-index fog az ipari áralakulás bonyolult viszonyaiba belevilá—

gítani. Csoportosítani kívánjuk a mezőgaz- dasági és ipari fogyasztási javakat és ter- melő eszközöket is és ezek áralakulását is figyelemmel kísérjük megfelelően szerkesz—

tett indexek segítségével.

A tulajdonképeni ipari árstatisztikára vonatkozó külföldi helyzetkép megfestése—

kor ezen a téren meglehetősen nagy hiá- nyokra bukkanunk, amennyiben az Ame—

rikai Egyesült Államokon kívül Európában

csak két állam tud ezen a téren ezideig ered- ményeket felmutatni. Azoknak az államok- nak egyike, mely felismerte Európában az