Franciaország

,11—12. szám. — 520 — 1924

FranciaorSZág.

France.

A húsellátás kérdése Franciaországban.

Páris, 1924 október 6'.

A francia mezőgazdaság alapjai a gabona- és hústermelés. Vannak egyes vidékek, ahol csak az egyik vagy másik ágat kultiválják, így Közép—Franciaország. hegyes vidékein az állattenyésztés, viszont Eszak-Franciaország- ban a gabonatermelés virágzik; a legtöbb helyen azonban a földműves közismerten úgy állattenyésztéssel, mint gabonatermeléssel fog—

lalkozik.

A háború óta a mezőgazdasággal foglal- kozó egyének száma Franciaorszz'igban állan—

dóan hanyatlik, főleg a mezőgazdasági mun- kásoké. Ez a teny szoros összefüggésben áll a francia ipar nagyarányú fejlődésével, de különösen és elsősorban a nyolcórai munka- időről szóló törvény végrehajtásával. Ennek következménye-ül tudható be, hogy a művelt föld területe csökkent, a legelőké emelkedett és ezzel párhuzamosan az élőállatok száma is emelkedett. Ez az átalakulás természete- sen, mint minden változás a mezőgazdaság—

ban, igen lassú fejlődés eredménye.

Az előadottakból arra lehetne következ—

tetni, hogy Franciaország állatállománya ma jóval nagyobb, mint a háború előtt volt és így a fogyasztásra több hús állván rendel- kezésre; tévednénk azonban, ha azt hinnék, hogy ennek megfelelően a húsárak csök—

kentek.

Ezzel szemben a hivatalos statisztika azt mutatja, hogy az állatállomány kisebb, mint

1914-ben volt; tény az is, hogy a húsárak

a fentiek és a fagyasztott hús vámmentes behozatala dacára állandóan emelkedtek.

A hivatalos statisztikai adatok kimutatá- sainak főbb tételei:

15115)

10250000 ha

1.923 legelők és rétek ll,:315.000 ha marhaállomány. 14,788.000 drb 13,749.UOO drb jnháilomány . 1(5,131 OOU 9,925.000 ,,

sertésállomány . TDSÖMOO , 5,405.000 ,.

Tehát a legelők és rétek területe a hiva—

talos számok szerint is nagyobb, de egyes szakemberek szerint még igy is erősen vissza- maradnak a valóság mögött. Az állatállo- mányra vonatkozolag pedig Pierre ('aziot a ,,La Jonrnée Industrielle" október 3—i számá—

ban azt írja, hogy a hivatalos adatok hami- sak és szerinte ez valamennyi francia hiva—

talos adatra nézve áll. Magyarázatot is ad,

mond 'án, hogy 1892 óta az állatállomány csak becslés útján lett megállapítva. (í'aziot azt állítja, hogy például a marhaállományt ő maga sok helyen megállapította és a hivata—

los adatok állo/(fal alacsonyabbak voltak a tényleges számoknál. ('aziot szerint Francia- ország mai állatállománya jóval meghaladja a háború előtti éveket, a jnhállomány kivéte—

lével.

Jóllehet több a legelő, nagyobb az állat—

állomány a hús mégis drágább. Ennek okai a következők:

1. Az állattenyésztés erőteljes fejlődése, 2. Az utolsó két év kitűnő takarmány- termése.

3. A termelés és fogyasztás változása.

4 A fogyasztás állandóan növekedő ten- denciája.

ad !. Mig régente az egész állományfelesleg a piacra került, ezen felesleg most nagyrészt tenyésztési célokra vissza lesz tart 'a, mi annál könnyebb, mert több a legelő.

ad 2. A földműves és állattenyésztő csak annyi állatot tarthat, amennyit etetni tud. Ha ki—

fogy a takarmány, kénytelen állatait eladni.

1923—ban és 1924—ben azonban oly sok és oly jó minőségű volt a takarmány. hogy Franciaország e pillanatban rekord—felesle- gekkel rendelkezik.

ad 3. A francia fogyasztás most inkábba fiatalabb állatokat kedveli. Az e célra vett álla—

tok kora ma 2—3 év (régebben 4—7 év).

Hizlalní a gazdasági munkások hiánya folytán csak kevesen tudnak, ezért a hiányzó súlyt több darabbal lehetne csak pótolni. A felhaj—

tás azonban nem lett nagyobb. Ezzel szem- ben tény, hogy a hús minősége erősen javult.

ad 4. A háború óta — mint minden ország- ban —— több húst fogyasztanak. A paraszt is megszokta a bőséges húsfogyasztást.

A húsellátás problénnija különösen pénz—

ügyi szempontból érdekes. Franciaországévente körülbelül 13—15 millió tonna húst fogyaszt.

ebből jelenleg körülbelül 100000 tonna fa—

g'asztott húst importál és érte tekintélyes összegeket tizet a külföldinek. A francia gaz- dasági körök tehát azon fáradoznak, hogy az állattenyésztést rövidesen a maximumig fej—

lesszék, így a természetes kínálatot gyarapít- sák és az országot végeredményben a kül- földtől t'íiggetlenítsék. Ezzel szemben más

1.924 ——'52l—— ll,———12. szám.

körök hasonló okokból a mezőgazdasági, kii- 1önösen a gabonatermelést akarják fokozni, ami természetesen csak az állattenyésztés rovására megy. Egyes külföldi államok pedig,

Svájc.

Suisse.

A SVáÉCi borpiac. ii Kvalitásos bor iKiízönséges bor

Bem, 1924 október 9—én. Megnevezés imult évi előtrglált- imult évi ellőrglát-

; ia ar ; - at ár

A virágzás idejében uralkodott kedvezőt- _ " 1925 M 1925 len időjárás és különféle betegségek fellépése m " '

következtében má): a nyáron látható volt, hogy Vörösbor

az ezévi bortermés gyönge lesz. Ezen köriil- Bülrlldgler'r Hegr- Er _ Fr Fr — Fr

niénv következtében az 1923— iki termés maia— 30 at 95 Lt ; í ; ' ' dékának ára mál nyái óta emelkedik is Igy §ag§i123§§2?nd 160"*200 180_200120_160 150480

a waadtlandi és valisi borokat azelőtt 090— tal és Werden-

1'20 fr-ig jegyeztek literenkint, most pedig Perg . . 180—200 180200 140—180 150-170

1-30—1-50 tig,

fekvesüekböl 2

- 123333 §?81l28188138 $$$—%%!

A__f01YO CVI SVRJCÉ bortel'íles menPY'Segl' Zürich1Weinland150—2OO 170 240120—180 150

leg kozepesen alul all. A nemet-sváJm bor— Többi vidék _ 180_200 200_250 100_150 __

termőwdekeken hektáronkint 20'8 hl átlagos Aarg'au 150—180 160—200 110450 120460:

hozattal számolnak (az utolsó 12 év átlaga Iga" bBiegefsee 90110 áig—380. "" 1 _70

27-5 hl volt). Kedvezőbb ahelyzet a Sehafl'— xgggfgtjm— — ' — ' *— 0 _ 40'1

hauseni kantonban, hol 30—40 hl—es VÖl'ÖS- Neuenburgor-

bor— és 50—80 hl-es fehérborhozattal szá- Lseegebiet ,. —— _ 70— 80 120430

molnak hektáronkint. A többi bortermővidé— WM"- - 80420 160 70 _

_ .. ' , , . Wallis . . 140—280 260—300 130-160 220—250' ,

kelíenkkovetkező hozattal (per hektár) sza— Tessin 60_ 80 65— 75 50— 60 60— 65

mo na :

Gra'nbünden 20 hl, St. Gallen Rajna-völgy Fehérbor

—20 hl, Thurgan 8—30 hl, zürichi bor— St.GallerRliein- Vidék 7—30 hl, zürichi tóvidék 15—20 hl, tal és Werden—

Aargan 6——25 hl, Biel-i tóvidék 15—25 hl. 319133 au 800300 igg 609080 538438

. (, , ( . . ,_ D' _ _ _ _ 0 ..

Elég kedvezők a2kilatasok a gleuenbuigi Vide Sohaiihansen _ 100—120 _ 90_100 50— 7 .

ken, 110135? m -1'6 1'5—2'0 hl szamolnak- ZüriohÁVeinland 80—100 90410 65— 80 60— 8

A freibnrgi Vully és a Valis-Neuenburg-i tó- Többi xidék . 90—110 100—130 60— 80 80—10

vidéken hektáronkint átlag 30 hl—t várnak. Émff'la", 90—130 90—13 60— 85 60— 80 Waadt kantonban a hozam 10—22 hl közt Sügtheífm . _ 100190 130—150 80 _

váltakozik hektáronkint, amia rendes hozam Bem; gida-see 75400 120430 _ _ h—ls-ának felel meg. Tessmben a hozamot Nenenburgv _ . 85— 95 120—150 — _

anormális Lim/vára becsülik. Kvalitására nézve 391131th :W'UY 80 110—130 60— 70 —-

a termés az utóbbi időben mutatkozó javu- Égueribuwer-

lás következtében közepes és jó közt vál- seegebie? 70 120_ 150 60— 55 _—

takozxk. Lavmii' . 90—130 180—220 70—100 150—18

A Schweizerischer Banernverband őszre Gíffcote 70" 85 150 _180í gg— 33133425

például Argentina, felhasználják a kedvező alkalmat, hogy nemcsak húst, de élőállatokat is szállítsanak és így az állattenyésztés fej- lődését megakadályozzák.