Ní3f«CKT»n
BLo t m
IIUR'YJMEMBÉRI
t u d o m á n y o s , m ű s z a k i fejlesztési é s k e re s k e d e lm i fo ly ó ira t
H U N G A R Y'S C H O IC E A W A R D E 1
E lő re n d e lé s ideje: 2 0 2 0 . o k t ó b e r 1 - 2 0 2 0 . d e c e m b e r 15. k ö zö tt.
E lőre n d e lh e tő gé p e k : új JD k o m b á jn , JD tra k t o r, JD s z e c s k á z ó , JD v e t ő g é p , JD p e r m e t e z ő g é p , JD b á lá z ó , O r t h m a n , S Í P é s K ö c k e r lin g m u n k a g é p e k , J C B r a k o d ó é s j o s k i n s z á llít ó e s z k ö z ö k .
Részletek: www.klte.hu/gepelorendeles
www.kite.hu Tel.: + 3 6 -5 4 480-401
VADERSTAD
AXIAL
v a l k o n
S im e í FI íecj I M -H ale
~ y \ I ¡ ( ¡ T E I I M IN T E R A T ZRT. M SOKORÓ
V M M l
'd a s a g ic c p c s n t r u m| Ipfl RI j S KERESKEDEI MI
kftA MAGTÁR
sze
Oo B E L A R U S T R A K T O R FA R M G ÉP ^
FEJLESZTŐ ÉS GÉPGYÁRTÓ KFT.
:
2,5 milliárd forint támogatás nyílik mezőgazdasági kisüzemeknek
A z A g rá rm in iszté riu m elkötelezett a m e ző ga zd a sá gi k iste rm e lő k tevé ke nységéne k tám ogatása, lehetőségeik bővítése iránt. Ezért az a d ottságaik é s a m bícióik alapján fejlő
dőképes, kism éretű m e zőga zda sági term elők jövedelem szerzését és gazdasági több lábon állását elősegítendő, továbbá a k o ro n a v íru s gazdasági ha tá sa in a k enyhítése érdekében a Vidékfejlesztési P ro gra m keretében m egjelent a m ezőgazdasági kisü ze m ek tám ogatására 2,5 m illiárd forin t keretösszeggel kiírt pályázati felhívás.
Támogatási kérelmet őstermelők, mikro- vállalkozásnakés mezőgazdasági termelőnek m inősülő egyéni vállalkozók vagy szociális szö
vetkezetek nyújthatnak be. A pályázat benyúj
tásának alapfeltétele annak igazolása, hogy a pályázó a támogatási kérelem benyújtását meg
előző teljes lezárt üzleti évben legalább 3000 euró ST É (Standard Termelési Érték), de legfel
jebb 6 0 00 euró ST É értékű termelési potenci
állal (üzemmérettel) kizárólagosan rendelke
zett, vagy ezzel megegyező nettó árbevételtért el mezőgazdasági termelésből vagy m ezőgaz
dasági termelésből és termékfeldolgozásból.
A tám ogatást igénylőnek az üzleti tervé
ben vállalnia kell, hogy legkésőbb a Támogatói Okirat hatálybalépésétől számított 4. év végé
re a m ezőgazdasági termelő tevékenységből származó üzemmérete meghaladja a 6000 euró
ST É üzem nagyságot, vagy a m ezőgazdasági term elésből és feldolgozási tevékenységből származó értékesítés nettó árbevétele megha
ladja a 6 0 00 eurót.
Az igényelhető átalánytámogatás összege 15.000 eurónak megfelelő forintösszeg, amely 5 évre szól, és két részletben folyósítják úgy, hogy a támogatási összeg 75%-át az elnyert tám o
gatásról kiállított tám ogatói okirat megküldé
sével egyidejűlegfizetik ki a pályázónak, A támo
gatási összeg fennmaradó 25% -át a támogatá
si Időszak végén, az üzleti tervben vállalt köte
lezettségek teljesítésekor folyósítható. A nyer
tes pályázónak a pályázattal elnyert támoga
tási összeget gazdaságának fejlesztésére kell fordítania úgy, hogy ezáltal az üzleti tervben tett vállalásának, az üzemméret növelésével maradéktalanul eleget tehessen.
A támogatási kérelmek benyújtására 2020.
november 6-tól szakaszosan, előreláthatólag 2021. december 17-ig vagy a rendelkezésre álló 2,5 milliárd forintos forrás kimerüléséig van le
hetőség. A benyújtásra nyitva álló első szakasz 2020. novem ber 20-ig tart. Tám ogatási kérel
met kizárólag ügyfélazonosítóval rendelkező tám ogatást igénylő nyújthat be a M agyar Ál
lam kincstár https://www.mvh.aHamkincstar.
gov.hu elektronikus felületén.
A részleteket tartalmazó pályázati felhívás é s ann ak mellékletei a www.palyozot.gov.hu oldalon érhetők el.
MT
TART ALO M (k ivon a t)
Földmunkákkal/talajbolygatással járó műszaki beruházások talajállapotra gyakorolt hatásának vizsgálata néhány
magyarországi mintaterületen (Dr. Nagy Valéria)...2
Kamerával szerelt drónok alkalmazhatósága a mezőgazdaságban (3.) (Ragán P, - Bácskai I. - Széles A. - Harsányi E. - Rátonyi T.)... 12
NIR technológia a mezőgazdaságban (Dr. Hajdú József)... 16
Szőlőkombájnok (Dr. Hajdú József)... 21
KRONE - a zöldbe öltözött innovációs erő (3.) (Pálinkás Gábor)... 26
Hogyan lehetne javítani a mezőgazdaság hatékonyságát? (Dr. Gockler Lajos)... 38
IN H A L T S V E R Z E IC H N IS (A u s z u g ) Untersuchung der Auswirkungen technischer Investitionen im Zusammenhang mit Erdarbeiten / Bodenstörungen auf den Bodenzustand in einigen Probengebieten in Ungarn (V. Nagy)... 2
Anwendbarkeit der kameramontierten Drohnen in der Landwirtschaft (3.) (P. Ragán - 1. Bácskai - A. Széles - E. Harsányi - T. Rátonyi)...12
NIR-Technologiein der Landwirtschaft (J. Hajdú)...16
Selbstfahrende Traubenerntemaschinen (J. Hajdú)... 21
KRONE - die Kraft der Innovation in Grün gekleidet (3.) (G. Pálinkás)....26
Wie kann die Effizienz der Landwirtschaft verbessert werden? (L. Gockler)... 38
C O N T E N T S (o utline ) Investigation of the effect of technical investments with earthworks and soil disturbances on soil condition in some sample areas in Hungary (V. Nagy)... 2
Applicability of drones equipped with cameras in agriculture (3) (P. Ragán - 1. Bácskai - A. Széles - E. Harsányi - T. Rátonyi)... 12
NIR technology in agriculture (J. Hajdú)... 16
Grape harvesters (J. Hajdú)...21
KRONE - the power of innovation dressed in green (3) (G. Pálinkás)... 26
H ow to improve the efficiency of agriculture? (L. Gockler)... 38
M E Z Ő G A Z D A S Á G I T E C H N IK A LA N D T EC H N IK
A G R IC U LT U R A L E N G IN E E R IN G Tudom ányos, m űszaki-fejlesztési
és kereskedelm i folyóirat
Főszerkesztő:
Dr. Tóth László Főszerkesztő-helyettes:
Pálinkás Gábor Korrektor:
Richterné Rubes Zsuzsanna
Felelős kiadó:
Szent István Egyetem Dr. Gyuricza Csaba mb. rektor
Kiadó:
NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézet Dr. Rátonyi Tamás mb. Intézetigazgató Szerkesztőbizottság:
Dr. Szendrő Péter elnök Antos Gábor Dr. Beke János Dr. Fenyvesi László Dr. Harsányi Endre Dr. Hajdú József
Harsányi Zsolt Dr. Horváth Béla
Dr. Kátai László Dr. Keszthelyi-Szabó Gábor
Pálinkás Gábor Dr. Szabó István Dr. Tóth László Szerkesztőség:
2 1 0 0 Gödöllő, Tessedik S.u.4.
Telefon: (28) 511 662, 511 678 E-mail: mgitech@hu.lnter.net
www.mgitech.hu
Előfizetésben terjeszti a M agyar Posta Rt. Hírlap Üzletága
1 0 0 8 Budapest, Orczy tér 1.
Előfizethető
a www.mgitech.hu weboldalon az Előfizetés menüpontban E-mailen: hirlapelofizetes@posta.hu További információ: + 3 6 (1) 767-8262
Előfizetési díj 1 évre: 3600 Ft
Nyomda:
Multiszolg Bt. - Vác Nyomdavezető: Kajtor István
Index: 25 569 HU IS S N 0026 1890 A Mezőgazdasági Technika a M EG O SZ irottmédia-partnere.
Mezőgazdasági Technika. 2020. november 1
L
T u d o m á n y - M űszaki fe jle s ztésFö Id m u n ká kka l/ta laj bo ly g a tá ssa l j á ró m ű sza ki b e ru h á z á so k talajállap o tra g y a k o ro lt h a tá sá n a k vizsg á la ta n é h á n y m a g y a ro rsz á g i m intaterületen
Dr. Nagy Valéria, Szegedi Tudományegyetem MK, Műszaki Intézet
A term őföld igénybevételével já ró v a g y arra hatást gyakorló (m űszaki, építési) beru
há zá soka t és egyéb ipari tevékenységeket (pl. a nya gd ep ó v a g y szervizút létesítése, föld
kábelezés) követően a m egváltozott talajállapot és/vagy k á ro s tö m ö rö d é s igen erős kor
látozó tényező a m ezőga zdá lkodá s folytatása szem pontjából. A kiválasztott m intaterüle
te k talajainak vizsgálata (terepi vizsgálat kiegészítve akkreditált laboratórium i v iz sg á la tokkal) eredm ényeként m egism erhetők az adott talaj fizikai tulajdonságai, a talajban lévő p ó ru so k eloszlása, a talaj szintezettsége/rétegzettsége, vala m in t a zok változásai a be ru h á z á so k hatására. A z e re d m é n ye k feltárták az extrém ta p o sá ssa l já ró építési é s egyéb ipari beruházási tevékenységek talajra gyako rolt hatását. A vizsgált területeken a b e ru h á z á so k következtében a hu m u szta rtalom csökkent, továbbá a depónia alatt PD4, az útépí
té sn é l PD5, m íg a földkábelezésnél P D 4 értékű töm örö dés jelentkezett, m ely szerkezet
széteséssel, lecsökkent gilisztaaktivitással és begyökerezettséggel párosult. Fontos a zo n ban az időleges m á s célú h a szn o sítás előtti alapá llapot felm érése, majd a tevékenység befejezését követően a v álto zá so k detektálása, illetőleg a rekultiváció befejezése utáni ellenőrző talajvizsgálatok elvégzése is, mert ezek kom plexen m u ta tn ak rá a változásokra é s a rekultiváció sikerességét is (ki)értékelhetővé teszik.
Kulcsszavak: em beri tevékenység, k áro s talajtömörödés, talajdiagnosztika, rekultiváció
Bevezetés
Az em ber - tevékenysége során - kétség
kívül befolyással bírazökológiai rendszerekre, alakítja,formálja azokat, azonban a befolyáso
lás mértéke koronként eltérő. A tevékenységek sokasodó, ismétlődő és egyre intenzívebb vol
ta miatt gyorsabb az előidézett változás annál, mint amihez alkalmazkodni lehet, vagy éppen olyan visszafordíthatatlan kedvezőtlen folya
matokat indukálnak, amelyek kezdetben „csu
p á n " m egoldatlan problémák, majd később kezelhetetlen konfliktusokká, és végső esetben válsággá alakulnak. E gondolatokat vetítette előre m ár korábban Konrad Zacharias Lorenz (1903-1989) osztrák zoológus, etológus, aki a civilizált em beriség nyolc halálos bűne közé sorolta, h o g y / természetes életteret elpusztít
juk és környezetünk lerombolásával megfoszt
juk m agunkat a teremtés szépségének és nagy
sá g á n a k tiszteletétől."
A Föld felszínét alakító emberi tevékeny
ség hatását tehát folyamatosan vizsgálni kell a földrajz szövetében. A talaj a globálisökoszisz- téma egyik kulcsfontosságú alkotórésze, ugyan
akkor a m ezőgazdasági termelés elsődleges erőforrása (St e f a n o v it sP. 1977), és nem utolsó sorban az emberi jóllét egyik kulcsfontosságú tényezőjének is tekinthető. Mivel extrém ingerek (terméshozam orientált mezőgazdasági kultú
ra, földmunkákkal/talajbolygatással járó m ű
szaki beruházások ideiglenes területigénye stb.) hatására mindenkor sérül a termőtalaj, a talaj- állapot figyelemmel kísérése, az állapotminö- sítés, a káros talajtömörödés mértékének meg
határozása és megszüntetése a talajvédelem kiemelt feladata (Im e s o n, A. et al. 2006). A ta
lajtömörödés mérséklésére/megszü etetésére irányuló törekvések célja m ásrészt a talaj me
zőgazdasági célú hasznosításra alkalm as álla
potban tartása, amelyhez kapcsolódóan jog
szabályok által rögzített kötelezettségek is meg
fogalmazódnak ann ak okán, hogy az építési és egyéb ipari beruházások során termőföld be
sorolású területeket is igénybevesznek. A m e
zőgazdasági használattól eltérő - földm un
kákkal járó - beavatkozások, illetőleg a talaj- felszín megbontásával járó vonalas létesítmé
nyek fektetési m unkái során a talajban kedve
zőtlen változások indul(hat)nak meg. Ezen ká
ros folyamatok visszafordítására, illetve a ki
alakult kedvezőtlen talajállapot megszünteté
sére talajvédelmi tervben rögzített iránymuta
tások mentén a területek rekultiválása szük
séges (90/2008. (VII. 18.) FVM). A mérnöki tevé
kenységek ökológiai hatásának megismerése során, példának okáért a termőföld időleges m ás célú hasznosítása indukálta talajállapot
vizsgálat során, előtérbe kerül a komplex prob
léma-megközelítés, avagy a z élet színterét óvó ökoiógiai/környezetvédelmi törekvések és a műszaki beavatkozások összhangjának meg
teremtése.
Jelen közlemény az ö sszh a n g koncepció
ja jegyében a talajra gyakorolt hatásokat mu
tatja be né h á n y m agyarországi helyszínen végzett termőföld igénybevételével (talajzava
rással, talajbolygatással) járó, talajsebet oko
zó műszaki beruházás kapcsán. Mindezt teszi a teljesség igénye nélkül. A földmunkákkal/ta- lajbolygatással járó műszaki beruházások pél
dái tehát nem egy kizárólagos és általános ér
vényű műveletsor kidolgozását célozzák, ha
nem a talajra gyakorolt káros folyam atok ha
tá sá n a k k örvona la zá sá val világ íta n a k rá a rekultiváció helyes elvégzésének fontosságára és a folyamatos monitorozás szükségességére.
A tala jh aszn álat és tala jvéde lem kölcsön- v iszo n ya
Fontos alapvetés, h o gy termőföldön olyan tevékenységek folytathatók, am elyek annak mennyiségét nem csökkentik, minőségét nem rontják és folyamatait nem korlátozzák, vagy- istalajföldrajzi szem pontból nem járnak káros és visszafordíthatatlan következményekkel.
Ezen túlmenően pedig a többi környezeti ele
met sem szennyezik és nem károsítják. Ennek szellem ében a m e zőga zda sági használattól eltérő beavatkozások hatására a talajállapot
ban esetlegesen bekövetkező változásokat fő
leg terepi körülmények között lehet és kell ta
nulmányozni. Tekintettel arra, hogy az embe
ri tevékenység és annak hatása időben szétvá
lik, a talajt érintő bárm inem ű beavatkozást körültekintően kell végezni.
A tudom ányos alapokon nyugvó szakmai m egfontolások é s útm utatások a szabványo
kon túlmenően többnyire a joganyagokban is megjelennek (2007. évi CXXIX. tv.; 90/2008. (VII.
18.) FVM rend.). A talajvédelem elsősorban mi
nőségi védelmet jelent, ugyanakkor az embe
ri beavatkozás során, példáu I egyes beruházá
si tevékenységeknél,óhatatlanul bekövetkezik a talajállapot romlása (bolygatás, taposás ha
tására a fizikai tulajdonságok megváltozása).
A szerkezet szétesését, a porosodást gyakran erőstöm örítöhatás követi, ezért a talajban ká
ros tömörödés alakul(hat) ki. Itt megjegyzendő, hogy káros talajtömörödésről akkor beszélhe
tünk, ha a talaj pórusrendszere oly mértékben átalakul, hogy a zok a pórusok, am elyeke nö
vények levegő-és vízellátásáért felelősek, nem tudják eredeti funkciójukat ellátni (Du m b e c k, G. 1986). A szerkezetszétesés, töm örödés a ta
lajbiológiára is káros hatással van: csökken a hasznos biológiai tevékenység. Gondoljunk csak a földigilisztákra, mint a mérsékelt égövi me
zőgazdasági területek egyik legfontosabb mak- rofauna-csoport tagjaira, am elyek tevékeny
ségükkel biztosítják a talajművelő eszközök megfelelő penetrációját, a gilisztajáratok pe
d ig vízelvezető csatornaként funkcionálnak, de szerepük lehet a levegőztetésben és a gyö
kérnövekedésben is (Jo s c h k o, M. et al. 1989;
Pa c s I. et al. 1990). Visszatérve az előbbi gondo
lathoz, a talajtömörödés a földmunkákkal járó
2 Mezőgazdasági Technika. 2020. november
T u d o m á n y - M űszaki fe jle s z té s -.
beavatkozások következtében (de a rosszul elvégzett rekultiváció miatt is) olykor a m é
lyebb rétegekben is megjelenhet, tehát a tö- m örödés mértéke a talaj aktuális szerkezetes
ségétől és a talaj nedvességtartalmától, illetve a rekultiváció hatásosságétól egyaránt függ.
Módszertan
A 2007. évi CXXIX. törvény 43. § (1) bekezdé
se szerint a beruházásokat, valam int a termő
földön folytatott vagy termőföldre hatást gya
korló bármely egyéb tevékenységet úgy kell megtervezni és megvalósítani, hogy az érintett és a környező termőföldön a talajvédő gazdál
kodás feltételei ne romoljanak. Ezt figyelembe véve, a talajtulajdonságokban bekövetkező változások kim utatásához a kiválasztott min
taterületeken vizsgálni kell az adott tevékeny
sé g megkezdése előtti és utáni állapotokat - kitekintéssel a rekultivációs folyamatokra, majd a rekultivációt követően is rögzíteni kell a vál
tozásokat a talajban és a tájban (is).
Mintaterületek kijelölésére azoknak a tipi
kus beruházásoknak a helyszínei kínálkoztak, am ely beruházások rendszeresen előfordulnak termőföld területen is. A kiválasztott mintate
rületek Nyugat-Magyarországon és Észak-Ma- gyarországon helyezkednek el, és a termőföld igénybevételével járó vagy arra hatást gya korló (építési) beruházások, valam int egyéb ipari tevékenységek elvégzése okán a művelés alól időlegesen kivont termőföldek (vagyis az időleges m ás célú hasznosítás alkalmával ext
rémen igénybe vett, főleg taposott területek erős talajbolygatással).
1
. mintaterület - anyagdepó létesítése Földrajzi elhelyezkedés, rövid jellemzés: M agyarország, Zagyva-völgy kistáj. Pásztó; völgyi öntésterület, erózióból és derázióból eredő lejtöhordalék hatás; lejtőhordalék talaj.
Tevékenység rövid leírása: útépítés során léte
sítendő anyagdepó szántó m űvelési ágban lévő termőföldön.
2. mintaterület - szervizút létesítése Földrajzi elhelyezkedés, rövid jellemzés: M a
gyarország, Kapuvári sík kistáj, Sopronnémeti;
fluviális sík sá g felszínű, sík, öntésanyaggal fedett; hum uszos öntéstalaj.
Tevékenység rövid leírása: szervizutak létesí
tése, azok kivitelezési m unkáinak elvégzése szántó művelési ágban lévő termőföldön.
3. mintaterület - elektromosvezeték-fektetés (földkábelezés)
Földrajzi elhelyezkedés, rövid jellemzés: M a
gyarország, Közép-Zalai-dom bság kistáj, Boc- földe; erős lejtőviszonyokkal jellemezhető d om b sá gi terület; lejtőhordalék talaj.
Tevékenység rövid leírása: napelem parkhoz 24 kV-os földkábel fektetés kivitelezési m unká
inak elvégzése szántó és legelő művelési á g ban lévő termőföldön.
Majd a területek talajviszonyaira vonatko
zó információk begyűjtése (helyszíni talajtani felvételezéssel az alapállapot rögzítése, a ter
vezett tevékenység leírása, a tevékenység vár
ható hatása a talajra stb.) következett, illetve a terepi talajvizsgálat előkészítése (M SZ 21470;
M S Z 1398). Itt megjegyzendő, hogy a mezőgaz
dasági használattól eltérő beavatkozások mi
att vélhetően károsodó talajok vizsgálatánál a földmunkákkal járó beavatkozások esetében talajfoltonként, de legalább 5 ha-onként, míg vonalas létesítmények esetében 500 m-enként kell talajfúrásból mintát venni és laboratóriu
mi vizsgálatnak alávetni.
Atalajokban esetlegesen bekövetkező deg- radáció(s folyamatok) kimutatását célzó kuta
tóm unka három egym ásba fonódó szakaszra különíthető.
Az első szakasz a beruházások előtti álla
potfelmérése (fúrt talajszelvény, talajtulajdon
sá go k terepi vizsgálata, kiegészítve a hu m u
szos talajréteg akkreditált laboratóriumi vizs
gálatával). Az elvégzendő vizsgálatok körét részben jogszabály is előírja (90/2008. (VI1.18.) FVM rendelet), am ely rögzíti a kivitelezésüket és a módszertani kötelezettségeket is. A kom p
lex terepi vizsgálatnak a ’Spatendiagnose’ (ásó
próba) analízis (Gö r b in g, J. - Se k e r a, F. 1947) elvégzése, a talajtömörödés vizsgálata és ki
értékelése 'Packungsdichte’ (PD) módszerrel (Du m b e c k.G.1986; Ha r r a c h.T. 2000), valamint a térfogattöm eg m e gh a tá ro zása (Krauss- gyűrű (Kr a u s s, G. - Da n z l, J. 1928) segítségével vett mintákból) is része volt.
A m ásodik szakasz az ideiglenes igénybe
vétel befejezését követő (de még a rekultiváció előtti) állapot felmérése. Ezen szakasz talaj- vizsgálatait jogszabályi kötelezettség m ár nem rögzíti. Mivel az eredeti talaj általában bolyga
tásra került, ennek mértéke helyszíni talajszel
vény vizsgálattal (fúrt talajszelvény) kimutat
ható. Ismételten megtörtént a ’Spatendiagno- se’(ásópróba) analízis, a tömörödöttség ellen
őrzése a 'Packun gsdich te’ (PD) módszerrel, illetve a térfogattömeg vizsgálata Krauss-gyű- rű segítségével. Ezt követte a beruházások előt
ti és utáni állapotfelmérés (rész)eredményei- nek összevetése.
A harm adik szakasz a rekultiváció utáni állapotfelmérése. Ekkor is történt'Spatendiag
nose' (ásópróba) analízis, valam int a talaj tö- mörödöttségének ellenőrzése ’Packungsdich
te' (PD) módszerrel, illetve térfogattömeg meg
határozása K rauss-gyűrű segítségével vett mintákból.
A művelt talajréteg (30-40 cm) vonatkozá
sáb a n egyszerű és m indenkor alkalm azható 'Spatendiagnose' (ésópróba) módszerrel a talaj szerkezete, pórusviszonyai, nedvességállapo
ta, a tömörödött réteg helye, illetőleg a műve
lésre való alkalm asság vizsgálható. Tekintettel arra, hogy e vizsgálat során egy kisebb „talaj- szelvényt” készítünk, a gyökéreloszlás, illetve a talaj biológiai állapotára utaló gilisztatevé
kenység is meghatározható. A töm örödöttség kategorizálására kifejlesztett ’Packungsdichte’
(PD) mutató (Gö r b in g, J.- Se k e r a, F. 1947; Du m- b e c k, G. 1986; B u c s i T. et al. 2010) egyes foko
zatai jól jellemzik a talaj tömörödöttségét/la- zaságát, illetve m eghatározható a zösszporo - zitás, a növények gyökerező-, a talaj vízbefo
gadó és vízáteresztő képessége is (DIN 19682- 10). A talaj tömörödöttsége tulajdonképpen a talajrészecskék közötti adhéziós és kohéziós erők viszonyait tükrözi, ami a talaj m egm unká
lással szem ben tanúsított ellenállásában jut kifejezésre. A PD értékének m eghatározása so
rán PDl-től PD5-igterjedő jelölés használandó.
A PD1 jelenti a nagyon csekély, a P D 5 jelenti a nagyon nagy töm örödöttségű talajt. A PD2 és PD3 (csekély é s közepes töm örödöttség) ese
tén jó, vagy legalábbis kielégítő a talaj vízbe
szivárgó, légáteresztő é s begyökerezési képes
sége. A PD 4 (nagy tömörödöttség), vagy e fe
letti érték m ár kedvezőtlen talajállapotot (káros tömörödés) jelöl, ami a lazítás szükségességét is m aga után von(hat)ja. Ugyanolyan talajszö
vet esetén a térfogattömeg általában jól kor
relál a PD értékekkel (Ha r r a c h, T. 2000). A hely
színi vizsgálatokat laboratóriumi vizsgálatok
kal (pH, Ka, humusztartalom, C a C 0 3-tartalom, vízben oldott összes só, térfogattömeg) is ki kell egészíteni, illetve a tömörödöttség nyomon követhetősége érdekében (azonos talajtextú
rát feltételezve) indokolta térfogattömeg-méré- sek végzése is (Ha r r a c h, T, 2000). Mivel a tevé
kenységek következtében a talaj többnyire erős bolygatásnak van kitéve, ezért eredeti szinte- zettsége, szerkezete, illetőleg kémiai tulajdon
ságai - a keveredés következtében - (m egvál
toznak, am elyek a fúrt talajszelvény helyszíni morfológiai leírásával rögzíthetők, azonban a laboratóriumi vizsgálatok nem mérvadóak, te
kintettel a kevert talaja nyag heterogén itására.
Eredmények
A kiválasztott beru házások (szervizút vagy anyagdepó létesítése, elektromosvezeték-fek
tetés) eltérő adottságú földrajzi kistájakban (Módszertan c. fejezet) jelennek meg. A beru
házásokhoz kapcsolódó talajkárosodások, to
vábbá a károso dás mértékének kimutatására szolgáló szükségszerű talajdiagnosztika (rész) eredményei az alábbiak szerint foglalhatók össze röviden:
1. mintaterület - anyagdepó létesítése Talajkárosodás jellemzése: a hum uszos termő
réteg (20 cm vastagságú m entésre alkalm as talajanyag) károsodása és töm örödés követ
kezett be, kémiai átalakulások azonban nem detektálhatok.
2
. mintaterület - szervizút létesítése Talajkárosodás jellemzése: a h u m u szos feltalaj letermelése mellett töm örödés következett be, kémiai átalakulások azon ban nem detek
tálhatok.
3. mintaterület - elektromosvezeték-fektetés (földkábelezés)
Talajkárosodásjellemzése: a talaj bolygatása, a talaj szerkezetének degradációja következett be, töm örödés állt be a talajban, am i levegőt- lenséggel társult.
Mezőgazdasági Technika, 2020. november 3
rT u d o m á n y - M űszaki fe jle s ztés
/szerkezet gyen gé n 'm o r z s á s
hum uszos term őréteg V ? 0 c n j , '
szerkezet humuszos szétesés termőréteg y / \ 3 0 c m /
tárcsával' humuszos elmunkálás termőréteg ' 3 0 o n / egyenletes
gyökér A-szIn t 0 - 3 0 cm eloszlás (C l-szln t 3 0 - 6 0 cm
C2-szint 6 0 - 1 0 0 cm) közepes giliszta- aktivitás
repedé-' vekben futó
gyókérzet
e rő s keveredés az altalajban, visszatérített hum u szo s réteg
/csökkent giliszta- aktivitás
javuló gyökér- eloszlás
a talaj szintezettségében
nincs további változás
giliszta- aktivitás nem Javult
K.
. 0 Tt 1.2»
g/cm*
PD2 ( * *
42 Tt M 7 g/cm*
PD4 42
Tt 1 3 2 g/ c m '
PDJ- PD4
a ) b eru h á zá s előtti állapot b ) b e ru h á z á s u tá n i állapot c) rekultivált állapot
3. áb ra Elektrom osvezeték-fektetés (földkábelezés) l . á b r a A n y a g d e p ó létesítése
2. ábra S zervizút létesítése
A beruházások tekintetében az antropo- gén hatáserősség az alábbi sorrendben egyre jelentősebb: anyagdepó, szervizút létesítése, vezetékfektetés. A terepbejárások és talajtani vizsgálatok alkalm ával m egállapítást nyert, hogy a munkaműveletek az anyagdepó tekinte
tében nem változtatják m eg a talaj eredeti szin- tezettségét és a talajkémiai tulajdonságokat, d e a hum usztartalom változása, a biológiai aktivitás csökkenése és fizikai degradáció egy
aránt bekövetkezett. A talajban bekövetkezett változások visszaellenőrzése ez esetben a szin- tezettség változatlansága miatt ásott talajszel
vény helyett fúrt szelvénnyel történt. Az útépí
tés és földkábelezés esetében a végső humusz- visszaterítés ellenére megváltozott a talaj ere
deti szintezettsége, a szintek keveredtek, ilyen m ódon bolygatott, kevert talajszintek (réte
gek) alakultak ki, amelyek ugyancsak rögzíthe
tők fúrt szelvényben. A talajdiagnosztika rész- eredményeit a teljesség igénye nélkül az 1-3.
ábra összegzi.
A tevékenységek következm ényeként a hum usztartalom csökkent, azonban a legje
lentősebb változás a fizikai degradációban (a talaj töm örödésében, a szerkezet szétesésé
ben) jelentkezett (pl. amikor a hum usz leterme
lésre, deponálásra, majd visszatérítésre kerül, nem ritkán munkagépekkel tovább taposva), illetve a biológiai aktivitás is megváltozott.
Ezért a rekultivációs lépések, vagyis a szerves- trágyázás és a lazítás szükségesek, de a tapasz
talatok azt mutatják, hogy ezek egyszeri elvég
zése nem elégséges. Tehát a szerkezet javulá
sa, a gilisztatevékenység fokozódása, illetőleg a töm örödés tartós csökkenése csak a talaj ökológiai funkcióit szem előtt tartó gazdálko
d á s eredményeként várható. Megállapítható továbbá, hogy a rekultivációt követően a talaj szintezettsége, rétegzettsége többnyire már nem változott,
A depónia típusú tevékenységnél (anyag
depó) a depónia alatt talajtöm örödés (PD4, térfogattömeg 1,48 g/cm3) volt detektálható.
Itt megjegyzendő, hogy a talajidegen anyagok (építési törmelék, kavics, építőanyagok stb.) tárolása, majd elszállítása so h a nem olyan tökéletes, hogy ezen anyagok egy része ne ma
radna a talajfelszínen. Tehát a depónia felszá
m olása után a rekultiváció alkalmával ezek el
távolítása feltétlenül szükséges. Megállapítha
tó, hogy jelentős kémiai változást nem okozott a tevékenység. A rekultiváció folyamatában a talajélet javítása szervestrágyázással, m íg a
töm örödés mérséklése talajlazítással történt, azonban a z egyszeri beavatkozás - bár mér
hető a javu lá s- nem elegendő az „eredeti” talaj- állapot visszaállításához (/. ábra).
Az útépítéssel összefüggésben létesítendő szervizutak, bekötőutak kialakítása előtt a hu
m uszos termőréteg védelme érdekében - szak
értő által meghatározott mélységben - a humu
s z o s talajréteg leterm elésre és depon álásra került. Ez a művelet kismértékű keveredést és a szerkezet romlását idézte elő, a letermelt fel
talajban a humusztartalom kismértékben csök
kent. Az útépítés velejárójaként a letermelt fel
színeken a járművek, m u nkagép ek m ozgása erős töm örítő hatást fejtett ki (PD3 értékről PD5 értékre), jelentős fizikai változás követke
zett be a feltalaj szerkezetében. A tevékenység megszűnésével a humuszréteg visszateritésre került, illetve a terület rekultivációjaként szer
vestrágyázás és talajlazítás is szükségessé vált.
Az egyszeri, időben elvégzett talajlazítás javí
tott ugyan a töm örödött talajrétegen (ezt ér
zékeltetik a térfogattömeg (1,27 g/cm3) és PD- értékek (PD3-PD4)), de az eredeti jó talajálla
pot kialakulásához többszöri (több éven ke
resztül elvégzett) talajlazítás szükséges. Ugyan
ez m ondható el a szervesanyag-készlet és a szerkezet stabilizálódásáról is. Megállapítható, hogy a beruházás után javasolt rekultiváció a gilisztatevékenységre nem volt jelentős hatás
sal, ugyanis a talaj biológiai életének helyreál
lítása kitartó, folyamatos és átgondolt gazdál
kodói munka gyüm ölcse lehet (2 ábra).
Földkábel-fektetésnél a hum uszos termő
réteg külön letermelésre került, ezt követően az alsóbb talajrétegeket is érintette a földmun
ka. Ilyen m ódon a talaj bolygatása a legjelen
tősebb hatás, am i kémiai és fizikai változáso
kat egyaránt okoz. A leromlott, szétesett szer
kezet a rekultiváció során alkalmazott egysze
ri szervestrágyázással nem javult a megfelelő mértékben, továbbá a földm unkagépek okoz
ta töm örödés is csa k kis mértékben csökkent (PD4 értékről P D 3 -P D 4 értékre) az egyszeri talajlazítással. Tehát sem a szerkezetben, sem a tömörödésben (térfogattömeg és PD), sem pe
dig a giliszta- és gyökéraktivitásban nem volt tapasztalható javulás közvetlenül a rekultivá
ciót követően (3. ábra).
A fentiek alapján megállapítható, hogy a talajállapot norm alizálódása - bár m ár a re
kultiváció első időszakában végzett kezdeti lé
pések minden vizsgált esetben hatékonynak tekinthetők - egy időben elhúzódó folyamat, am ely csa k és kizárólag türelmes gazdálkodói magatartással, a természeti környezettel har
m onizáló termőföldhasználattal együtt lehet eredményes.
Összefoglalás, kitekintés
Az adott beruházás kezdete előtti alapál
lapot, a beruházás utáni állapot, illetőleg a rekultiváció utáni talajállapot vizsgálatának eredményeit kiértékelve a rekultiváció vonat
kozásában olyan elfogulatlan javaslatok fogal-
4 Mezőgazdasági Technika, 2020. november
T u d o m á n y - M űszaki fe jle s z té s -.
2027
2035
JÖVŐ ipari tevékenység
KÖZEUÖVŐ
innovatív (talajkímélő) technológiákkal
2020 ipari tevékenység REK^l«^ClO
JELEN ipari tevékenység
kevesebb talajzavarással
REKULTIVÁCIÓ hagyományos
technikákkal
REKULTIVÁCIÓ m ázhatok meg, am elyek hozzásegítik a beru
házókat és gazdálkodókat az objektív talajvé
delem m egvalósításához. A 2007. évi CXXIX.
törvény 43. § (2) és (3) bekezdése ugyanis csu pán általánosságban utal a talajföldrajzi elvá
rásokra, nevezetesen, h o gy „a beruházások megvalósítása során a beruházó köteles gon
doskodni a hum uszos termőréteg megmenté
séről és hasznosításáról”, illetve „a kivitelezés és üzemeltetés során biztosítani kell, h o gy a környezeti hatások az érintett és a környező termőföld minőségében kárt ne okozzanak".
M indegyik vizsgált beruházásnál, tevé
kenységnél sérült a humuszréteg, illetőleg gya
kori volt a szerkezet leromlása és a káros tömö- rödés (PD4, PD5), melynek elsődleges jelei a gilisztaaktivitás csökkenése, illetve a gyérült gyökérzóna. Ezért minden esetben rekultiváció javasolt, de a rekultiváció helyesen elvégzett lépései, illetve azok ismételt alkalm azása te
kinthetők csak hatékonynak. Mivel a földigi
liszták július és október között nem aktívak (a számukra kedvezőtlen talajhőmérséklet, talaj
nedvességhatására aktivitásuk csökken) (Pa c s I. et al. 1990), ezért a beruházás és/vagy rekul
tiváció ezen idősza kba n történő elvégzése célszerűbbnek látszik.
A gazdálkodó által elvégzett következetes (egymást követően több évben is) talajjavító m unka (szerves- és zöldtrágyázás, a giliszta
aktivitás fokozása érdekében minél kisebb tömörítő hatás és bolygatás, talajfedés, mul- csozás, esetenkénti lazítás stb.) szünteti csak m eg a termőföld időleges m ás célú hasznosí
tása okozta kedvezőtlen változásokat. Helyre
áll és/vagy fokozódik a biológiai élet, kedvező
en alakul a begyökerezhetőség, a termékenység is javul, továbbá a begyökerezhető réteg meg
jelenésével a porozitás és a szerkezet is ked
vezőbbé válik. „Legalább” az eredeti állapot
nak megfelelő - de leginkább a talajtípusnak megfelelő - állapot létrehozása a kívánt cél.
A bemutatott példák eredményei alapján helyes iránynak tekinthető a minél kevesebb talajzavarással, talajbolygatással végzett (mű
szaki, építési) beruházási és ipari tevékenység:
a földm unkavégzés idejének helyes m egvá
lasztása, a talaj nedvességállapotának figye- lembevétele/szem előtt tartása, a tervezett be
ruházás minél kisebb termőföldterület igénybe
vételével járjon.
Afentiekben leírtak kombinált alkalmazá
sa tehát mérsékli a kockázatokat, elsősorban a gazdálkodás kockázatát. Optim ális esetben rekultiválni sem kellene (4. ábra), amennyiben o lya n talajkím élő innovatív technológiák, egyéb agrárműszaki m egoldások alkalm azha
tók, amelyek alig vagy egyáltalán nem hagy
nak m a gu k után rekultiválásra váró „talajse
bet”. C sa k így lehet Földünk „színes sziget”
(HTTP1) és járulhat hozzá jóllétünkhöz.
Köszönetnyilvánítás
Köszönetemet és hálám at fejezem ki Har- rach Tamásnak (a Giesseni Egyetem nyugalma-
4. ábra Alkalmazkodó (talajközpontú)
termőföldhasználat
zott talajkutatójának), aki a talajok terepi vizsgálatához nélkülözhetet
len ha szn os tanácsokkal látott el, illetve Barczi Attilának1 (a Szent Ist
v á n Egyetem néhai tájökológusá
nak és talajvédelmi szakértőnek), aki pedig a mintaterületek kiválasz
tásában nyújtott segítséget, illetve lehetőséget biztosított a terepmun
káin való részvételre, továbbá a ta
lajmintavételekhez szükséges esz
közöket is a rendelkezésemre b o
csátotta. Külön köszönöm Jo ó Katalin talajvé
delmi szakértőnek, hogy a kéziratomat véle
ményezte és jobbító javaslataival támogatta munkámat.
Abstract
Investigation o f the im pa ct of technical in
vestm ent in clu d in g earthw ork/soil distur
bance on soil condition in som e sam ple areas in H unga ry
This p a p e r examines the effects a n d im
pacts on the soil in relation to som e technical investments (stockpile establishment, roa d construction, laying electric cables) causing soil disturbance in Hungarian sites. Because these investments a nd other industrial activities on agricultural lands, the altered soil conditions and/or harmful compaction are severe limiting factors for continuing with agriculture. Exami
nation of soils in selected Hungarian plots by field studies a n d laboratory tests provide in
sights on the soil physical properties, pores distribution, so il layers/stratification, a n d ch a n g e s from different interventions. The re
sults reveal construction a n d other industrial activities involving extreme trampling on the soils. A s a result o f the investments, the humus content decreased in the studied areas, com paction w as PD4 during the stockpile on soil, PD5 during road construction, a n d PD4 during underground cabling, which w as coupled with structural disintegration, reduced earthworm activity a n d rooting. Equally it is important to a ssess the baseline condition, a n d then to de
tect changes after the completion of the activ
ity, a s well a s to carry outpost-recultivation soil tests, a s these sh o w complex changes a n d last but not least m a y help evaluate the success of recultivation.
Keywords: human activity, harmful soil com pac
tion, soil diagnostic, recultivation
Lektorálta: Dr. Jo ó Katalin PhD talajvédelmi szakértő Irodalom
[1] B u csi T. - Pető Á. - Ba r c z i A. 2010: Packungs- dichte talajtömörödési szabvány vizsgálata
talajmikromorfológia m ódszer segítségével.
TU DO C - 2010, Gödöllő 2010. pp. 38-45.
[2] Du m b e c k,G. 1986: Bodenphysikalische und funktionelle Aspekte der Packungsdichte von Böden. Dissertation. Institut für Bodenkunde und Bodenerhaltung Universität Gissen, Germ any [3] Gö r b i n g, J. - Se k e r a, F. 1947: Die Spatendi
agnose - Ziel und Grundlage der zw eckm äßi
ger Bodenbearbeitung. Verlag Br. Sachse, Han
nover
[4] Ha r r a c h, T. 2000: M ethodische Ansätze der Bodenbew ertung auf rekultivierten Bergbau
flächen, Mitteilungen Deutsche Bodenkundli- che Gesselschaft 93:258-261.
[5] Im e s o n, A. - Ar n o l d u s s e n, A. - De La Ro s a, D. - MONTANAREILA, L. - DORREN, L. - CURF, M.
- Ar n a l d s, 0. - Va n, A, S. 2006: Soil C onserva
tion and Protection for Europe, The w ay ahead.
The SC A PE Advisory Board
[6] Jo s c h k o, M. - Die st e l, H. - La r in k, 0 . 1989:
A ssessm ent of earthworm burrow ing efficien
cy in com pacted soil with a com bination of m orphologica l and so il p h y sica l m easure
ments. Biology & Fertility of Soils, Vol 8 (3), pp.
191-196.
[7] Kr a u s s, G. - Da n z l, J. 1928: Beiträge zum A usbau der m e cha nisch en Bodenanalyse.
Tharandter Forstliches Jahrbuch, Band 79, S.
363-378.
[8] Pa c s I. - Pu s k á s F. - Zic s i A. 1990: Giliszta, gilisztahum usz- Házunk táján. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 90 p.
[9] St e f a n o v i t sP. 1977: Talajvédelem, környe
zetvédelem. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
243 p.
[10] 2007. évi CXXIX. törvény a termőföld védel
méről
[11] 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet a talajvédel
mi terv készítésének részletes szabályairól [12] DIN 19682-10:2014 Soil quality - Field tests.
(Part 10 - Description and evaluation of soil struc
ture)
[13] M SZ 1398:1998-3 Talajszelvény kijelölése, feltárása é s leírása,
[14] M SZ 21470-1:1998 Környezetvédelmi talaj- vizsgálat. Mintavétel.
[15] HTTP1: https://szie.hu/forgatag-diakoknak- tanarok-es-varoslakoknak(Letöltés: 2020.03.16.)
Mezőgazdasági Technika, 2020. november 5
