Szerkeszt fi tamá Gu z áv
p i Ka ig am 2018
El s 7
D E
Az m k z i iká a. e m i ga mi k k 9
eseMénYértelMeZés
M R
„sz hu ak sz I vá k á á ak gyö gy i”
sz I vá -i g d a – augu z u 20. e d yb ,
Buda Buka közö 33
F C
Fels abad t s vagy ki s :
1944. k ób 28. az uk a ai ö mi m k z b 65
eMléKfoGAlMAZÁs
E F
A magya zági m z v z k ö m i ikai
ö kv i a m ki bb gi a ó (1921–1944) 87
B V K S R
A v s kors ak sid ldo ataira val eml ke s:
a korai eml km vek h ber terminol gi ja, 1945 1949 118
M B T
A m k hu c á á ak ki í k magya zági
m kh y i (1952–2015) 142
S G
já k az ü kk , vagy c ak k gy ki gyü ?
Ü - m k z i ika a va da ági magya k á 175
P -C
Ü y k k közö ú a ú a kim da i
A sz k y szabad ág na á ak mz 216
neMZetKépeK P Z. A
M lt a jelenben: magyarors gi s k lhoni magyar atalok
mz k 251
Elm leti s fogalmi keretek
*Eml ke et s identit s elv las thatatlanul ss ekapcsol dnak egym ssal: a identit s a egy ni vagy kollekt v n a onoss g nak, id beli folytonoss g - nak fenntart s ra val k pess g a m ltra t rt n , t bb -kev sb tudatos u a á kka y , m . em k i k gí k m z i a vi ág , am yb ü k, az abba g a h yü k , vábbá ki ö i z - ve ni j v re vonatko terveinket. A eml kek s a identit sok nem r g lt d g k, a mú m i ü á hagy má y zódó ö ök g. Az m k z (re)konstrukt v term s et : folyamatosan fel lvi sg ljuk eml keinket, v lo- gatunk, mi a , amit fontosnak, meg r sre, el h v sra s jraaktiv l sra rde- m k g d u k.1 é madá a ö k dv óha a a u i zí ó ha á - t nk ki, igyeks nk kieg s teni a nem teljesen ss ef gg eml knyomokat, ki ö i a á a k k z m k z i k .2 Az m k z m - lett s oci lisan meghat ro ott: ss etett t rsadalmi s hatalmi vis onyokba ágyazódik, am y k b yá ák, h gy mi m k zü k mi ü k
1 tiraj ban Solymossy S ndor gy r kelteti e folyamatot: Sok volna m g a mon- danival m Nem egy rdekes uti-k p, jellem jelenet marad tollamban a leirtak u á , d i c kü ö ö bb k m a kid g zá uk a. Ugy vagy k v ük, mi az ama- t r-fotogr fus, a ki kalando saiban tem rdek k pet meg r kit r keny leme ein, d haza v m ögzi i va am yi ka a k a. Az k m há ya m z i z g ak a b gad k k, az m k z m y d i a a aiba c ábi ó, k c g- tet incselg ssel jelennek meg el ttem, de nem hivom el , nem vetem papirra m g- sem Solymossy S ndor: Uti rajzok. K pek Boszni b l, Horv torsz gb l s Dal- m czi b l. Budapest: Pesti k nyvnyomda-r s v ny-t rsas g, 1901. 229.
2 Bartlett, Frederic C.: Remembering A Study in Experimental and Social Psychology.
Cambridge: Cambridge University Press, 1932. 63 94. Gillis, John R.: Memory and Identity: The History of a Relationship. In: U (ed.): Commemorations The Politics of National Identity. Princeton: Princeton University Press, 1994. 3 24., 3. Mis tal, Barbara A.: Theories of Social Remembering. Maidenhead: Open University Press, 2003 Zerubavel, Eviatar: Time Maps Collective Memory and the Social Shape of the Past. Chicago: University of Chicago Press, 2003. 3.
* e a u má y az MtA tK Ki bb gku a ó I z b 2017. d c mb 5- m g d - z Az eml kez s politik ja c. konferenci n elhang ott el ad s alapj n k s lt, amely a 1389. j nius 28-ai rig me ei csata kultus val foglalko ott. E a r s annak beve et , elm leti r s e, amelyet s erkes t i k r sre n ll tanulm nny fejles tettem.
. egy c nak i c m k z , vi z c ban (is) eml ke nk:
a m d á ada mak ö z ö zik k dici á ák az m k z biz y k i , á a dóa ú a z v zik a mú a , h gy ha z á gy k, biz í - s k a jelen s ks gleteknek s k r lm nyeknek megfelel , politikai c lokat legitim l j v k pet.3 Az m k z á ö ökí á vi , az m k k á - l sa s el h v sa ugyanakkor nagyon is egy ni kognit v s neurops ichol - giai yama k v ö ik, az ö a zi a ö mi m k z köz i ha á v a gyá a á m ya , mi az k ábba z k.4
1. Az m k z az k z mz va ó ága
A v ü k m g m ö m y kh z ha óa a mz i m g - v í h i k z ü k, va ó ág á h i közö gk va ó k z k k mód a. e k z va ó ág köz i ha á v a a mz k b i m ódó. Az a y, h gy a mz k z m bó m k , a m-
3 Assmann, Aleida: Transformations between history and memory. Social Research, 2008, 75 (1): 49 72. Bartlett, 1932, i. m. 294. Halbwachs, Maurice: Les cadres sociaux de la m moire. Paris: F lix Alcan, 1925. L sd m g Gy ni G bor: Eml kez s, eml kezet s a t rt nelem elbesz l se. Budapest: Napvil g Kiad , 2000 Kov cs va:
Az m k z z ci ógiai m h z. Socio.hu, 2012, 2 (1): 23 35.
4 A má á kbó a u (á ö ökí , á hagy má y z ) a v ü k m g ö m - nyek eml ke ete s mos hasonl s got mutat: a hallott vagy olvasott t rt netek t rol si s felid si mechani musa meglep en hasonl t a n letraj i epi dok ra rtelem- ad sra t rekedve talak tjuk a eredeti t rt netet, beles ve saj t tapas talatunkkal s kult r nkkal ss hangban ll r s leteket a elk p elt esem nyre eml ke nk nem a d i g ha vagy va a a íva á ódik , ha m az, ah gy k z ük az , ami ö (a v ü k m g ö m y k m k z h z ha óa ). ez magya ázza, h gy a z m y m m g a a z a m y ha óa k , z gazdag vagyu k k k id z i, mi a a á ö a zi m k i k . ráadá u a má ik i á y- b l is elhalv nyul a hat r a n letraj i s a t rt nelmi eml ke et k tt: id ben t vo-
dva az d i a a z a a k (ö a zi m k k) id z a má kka m g ö m y k id z h z vá ha ha óvá, a a á magu k á a m g a a z a m - y k gyak a úgy m k zü k vi za, mi ha kívü á ók v á k. B ch, Mau ic E. F.: Autobiographical Memory and the Historical Memory of the More Distant Past.
In: U : How We Think They Think Anthropological Approaches to Cognition, Memory, and Literacy. Boulder, CO Oxford: Westview Press, 1998. 114 127. Boyer, Pascal Wertsch, James V. (eds.): Memory in Mind and Culture. Cambridge: Cambridge Univer-
sity Press, 2009 Neisser, Ulric Hupcey, John A.: A Sherlockian experiment. Cognition, 1974, 3 (4): 307 311. Schacter, Daniel L.: Eml keink nyom ban az agy, az elme s a m lt. Budapest: H tt r K nyvkiad , 1998 Sorabji, Cornelia: Managing memories in post-war Sarajevo: individuals, bad memories, and new wars. Journal of the Royal Anth- ropological Institute, 2006, 12 (1): 1 18.
z i ö í á dig mi iku m k zí í ik, m gy gí i a mz i k kb va ó g d k dá a mz i z ha ó , am y mb k z k a a, h gy m gha a ak a mz . s ka hi z k mú uk gy biz y vá za ába , am y zámuk a va óba a akí a a , va ami y m rt kben ve rli ket d nt seikben s tetteikben. E t a hitet kell komolyan (de nem n v rt k n) venn nk, ha meg akarjuk rteni a nem eti identi k ci m k d s t. A nem et elk p el s nek iga vagy hamis volta helyett annak v lto atos form ira s val s got form l hat s ra rdemes gyelni, g rcs al v ve a kinek a elk p elt k ss ge? k rd s t: milyen felt telek s ha a mi vi z y k köz ki k az d k i v y ü k a mz biz - y b z i k i zm y í b ?5 A nem et p t s/nem eties t s b zh yama ába 6 a k h zió a ö kv gy b i zm y ü - k a közö m k z m ó m y k, míg í k a m- etet megos t , egyes r s csoportok k ti kon iktusr l, s relmekr l tan s- k dó m m um k.7 A jeles esem nyekkel s nnepnapokkal, h s kkel s b n s kkel, s t rul kkal tark tott nem eti eml ke eti k non s kalend rium m z vi a , aká c ak az m k z h y i a m g m k z h z ka c ódó zimbó um k, i ikai í u k ma z k.8
5 Anderson, Benedict: Elk pzelt k z ss gek. Gondolatok a nacionalizmus eredet r l s elterjed s r l. Budapest: L Harmattan, 2006 1983/1991 Anderson, Benedict:
A Life Beyond Boundaries. London New York: Verso, 2016. 126. s 154. Brown, Keith: Villains and Symbolic Pollution in the Narratives of Nations: The Case of Boris Sarafov. In: Todorova, Maria (ed.): Balkan Identities Nation and Memory. l - don: Hurst Company, 2004. 233 252., 236. Chatterjee, Partha: The Nation and Its Fragments Colonial and Postcolonial Histories. Princeton, New Jersey: Princeton University Press, 1993 Jenkins, Richard: Rethinking Ethnicity. 2. kiad s. London:
Sage, 2008. 88. Smith, Anthony D.: Chosen Peoples Sacred Sources of National Identity. Oxford: Oxford University Press, 2003. 168.
6 Hajdarpasić, Edin: Whose Bosnia Nationalism and Political Imagination in the Bal- kans, 1840–1914. Ithaca London: Cornell University Press, 2015. 123. s 160.
7 Ernest Renan h res p ld ja a hugenotta ld s ke det t jel l 1572-es S ent Bertalan- ji m s rl s kollekt v elfelejt se a francia nem eten bel li egykori katolikus/pro- test ns t r svonal elhalv ny t sa rdek ben Finnors gban a t rsadalmat feh rek
„vö ö ök” áb á a z ó 1918-a gá háb ú ha ó m y . r a , Ernest: Qu est-ce qu une nation Conf rence en Sorbonne, le 11 mars 1882. Magya- rul: Mi a nem et? Ford. R P l. In: Bretter Zolt n De k gnes (s erk.): Eszm k a politik ban a nacionalizmus. P cs: Tanulm ny Kiad , 1995. 171 187. Hentil , Seppo: Itsen inen Suomi id n ja l nnen v liss : V li-Euroopan maa. In: Tuomas M. S.
Lehtonen (toim.): Suomi – outo pohjoinen maa N k kulmia Euroopan ren histori- aan ja kulttuuriin. Jyv skyl : PS-kustannus, 1999. 86 116.
8 Gy ni G bor: A magyar eml ke et helyei s a traumatikus m lt. Studia Litteraria, 2012, 51 (1 2): 41 50. Nora, Pierre: Between Memory and History: Les Lieux de
A eml ke et kultur lis s politikai verseng si me ben helye kedik el, ahol a felid ett m lt gyakran fegyverk nt s ege dik m svalaki m ltj - va z mb .9 Kon iktusban ll felek eset ben a s p lm nyek legt bbs r kiesnek a rost n, m g a m sik f lt l els envedett s relmek fennmaradnak, mi dk a k m m y k id z v igy k zik aci a i- zá i i aci á i v z y z . Az m k z zí á a, az m k k z k- ív á hagy má y zá a „ agy i a ka ma a a, h gy uk u á a a má ik f llel s embeni el t leteket, s gy befoly solja a ho val vis onyul st, zá a a v z mb i maga a á ”.10 Ha a i ika a ó zó , h gy ki k va ha a ma dö i, ki mi ka , az id i á i ika dig a ó , h gy ki gyakorol ellen r st a identit s jelent se f l tt,11 akk az m k z i ika t tje, hogy ki gyakorol ellen r st a eml ke et tartalma f l tt. A pos tjugo- s l v t rs gben k l n sen jellem a eml kek kon sk l sa (kon skacija sje anja)12 „ m k z vá a k zók” (memory entrepreneurs)13 ltal t rt n manipul l sa, a eml km ll t s s -lerombol s vir g sa, illetve a etni- kai- mz i c á zí ó ö m a kö yv k ha z á a a. e yama r s esei a holttesteket jra kihantol s eltemet hatalmon l v politikusok s a vitatott t rt nelmi k rd sekben elv rhat s r s d nt b r s erepet fel- ad , a hatalom s olg lat ba s eg d rtelmis giek.
2. e hi ó ia a ku u á i ö ök g m ghami í á a
A csoportl t fenntart sa, amelyet el seg tenek a bels ss etarto s meg- er s t s re s a k lvil g ki r s ra ir nyul mechani musok, jelent s r s - ben hitre s nem racionalit sra t mas kodik: minden t rsadalom s m ra
M moire. Representations, 1989, 26: 7 24. Ily s Zolt n: A nem eties t s n praj a/
a ógiá a. Ku a á ö i váz a . Regio, 2014, 22 (2): 66 113.
9 Judt, Tony: The Past is Another Country: Myth and Memory in Postwar Europe. Dae- dalus, 1992, 121 (4): 83 118., 99.
10 S il gyi N. S ndor: S empontok a nem ettudat l lektan ho . In U : Mi-Egy-M s.
K z leti r sok. Kolo sv r: Kalota K nyvkiad , 2003 1990 . 97 117., 105.
11 Hopf, Ted: Social Construction of International Politics Identities and Foreign Poli- cies, Moscow, 1955 and 1999. Ithaca, New York London: Cornell University Press, 2002.
12 Ugrešić, Dubravka: Neki će morati da ukloni ruševine. Pe anik, 2012. a uá 10.
http://pescanik.net/neko-ce-morati-da-ukloni-rusevine/ (utols let lt s: 2018. novem- b 1.)
13 Jelin, Eli abeth: State Repression and the Labors of Memory. Minneapolis: University Mi a p , 2003. 33–34.
kü özh k a va ó a águk ha á hi d m k. A mú - m y i v a k zó m k k m gvá ga á a ak uá i c kh z igazí á a, a ö mi c ú z a á k a m ghami í vagy ki a á hagy má y k ku c z á za ak a c ha á k m gv á ába a c id i- á k a á ába . A mú c d k k z gá ó á í á á ak a vágya a mz i ö m i ahh z ha óa kívá a b yá i, ah gy a a á ö ü k k zí ük. A mz k makac vhi kb z zó közö - g k, am y k ku u á i dukció uk d k b c a a ba á í ák „hami i mációk g ”14 – ha ak c vázak g , h ük h zzá.15 A t ves inform ci kb l t pl lko nem eti m tos ok bels k tel ket terem-
k, a a m k a kívü á ókka z mb . Ah gy e r a ga - maz a 19. zázad v g , „a mz m g m h z g dh
t rt nelm nek a meghamis t sa . A ha a s g iskol jak nt felfogott t rt - nelem elfedi a bonyolult oks gi vis onyokat, a t rt nelem l nyeg t ad nom á ya a ka , am y k „ gyá a á m i ik m g a öm g k ”16 – h y meglelkes ti a nem etet, n letraj al rendelke l s em lyhe hason- l an id ben folytonos s a onos s erepl k nt mo gatva a t el re s viss a.17
A k v nt nem eti m lt megjelen t se egys erre t rt nik a megfelel m k k kivá ga á a (ga z ómiai mód z ) az gymá a akódó ö - mi g k á á a (g ógiai mód z ) v .18 e k m cha izmu hiva- tott kedve s nben felt ntetni a nem etet a t nyekkel val fabrik l s r v n (konstruktivista s eml let) s r keltetni annak sis g t s folytonoss g t
14 Hobsbawm, Eric: Introduction: Inventing Traditions. In: Hobsbawm, Eric Ranger, Terence (eds.): The Invention of Tradition. Cambridge: Cambridge University Press, 1983, 1 14., 12. Lowenthal, David: The Purpose of Heritage. In: U : The Heritage
Crusade and the Spoils of History. Cambridge: Cambridge University Press, 1998b, 127–147., 128–129. 132.
15 Verdery, Katherine: The Political Lives of Dead Bodies Reburial and Postsocialist Change. New York: Columbia University Press, 1999. L sd m g Etkind, Alexander:
Warped Mouring Stories of the Undead in the Land of Unburied. Stanford, CA: Stan- ford University Press, 2013 Todorova, Maria: Bones of Contentation The Living Archive of Vasil Levski and the Making of Bulgaria s National Hero. Budapest: Cent-
a eu a U iv i y p , 2009.
16 Lowenthal, 1998b, i. m. 130. Renan, 1882, i. m. Weber, Eugene: Peasants into Frenchmen The Modernization of Rural France 1870–1914. Stanford, CA: Stanford U iv i y p , 1976.
17 Calhoun, Craig: Nationalism. Buckingham: Open University Press, 1997, 44. Kara- kasidou, Anastasia N.: Fields of Wheat, Hills of Blood Passages to Nationhood in Greek Macedonia, 1870–1990. Chicago: The University of Chicago Press, 1997. 17.
18 Term s etesen a k t k megl v e ernyi tmenet s m s m ds erek mellett.
a i ikai g zk d gí g v (k i ui á z m ).19 A k m gköz - í m i k az ö vöz v ö a közö g mú á ó zó ó ö - ket elbes l etnot rt nelem (ethnohistory), am y y g k el a profess ion lis t rt n s i mesters gt l. A etnohist ri t m vel , annak r tegei k tt kapcsolatot l tes t politikai r g s (political archeologist) ritk n akkor is els sorban retorikai c llal tes fel k rd seket a forr - k k i ikai viz gá a a h y mí z k a z kö b z m k k , ö k áma zk dik. Az ö m, m y k „ y a yagá ” u a - kod k, h s k, s ent emberek tettei s tan t sai, valamint d nt jelent s g csat k s gy l sek alkotj k, a t bbf le olvasati lehet s g nyitva hagy sa s a k k d h y k h gy gb d zi az b z k , am y k mor lis s empontokat t kr nek s valamif le ir nyt t k n lnak, utat mutat- nak a k ss g term s et t s j v re vonatko c lj t, cselekv s t illet en.20 A nem et s s l ik nt fell p politikusok gyakran a ily m don megterem-
ö m ku u á i ö ök g hiva k zva magya ázzák dö - ik v ik , hagy ak óvá vagy í k biz y c k d k , iga olj k vis onyul sukat bi onyos s erepl kh s esem nyekhe .21
A ku u á i ö ök g ki a á í á a, á a, hami í á a ki a á á a vagy ada á á a m k - u ó ai vagy ba ká i a á ág, úgy meg gyelhet a vil g nyugati r s n vagy a gyarmatos t snak s miss i-
19 Mindk t megk el t s b r lhat komoly hi nyoss gai miatt. A konstruktivista n - pont f gyeng je a blokkol jelenk pont s g (blocking presentism): a vegyesbolt- h z ha óa g mú bó a d k k k c k ak ( á u ha a m megs er se vagy meger s t se, legitim l s, mo g s t s stb.) megfelel v logat s kib kí h b á a ö zi m g m v . A ú ha g ú y - zá a m gí a ak m g b , h gy mi du ak mb k a mú , mi k uá ak bá mi y k a mú ó . A gyak i vá a z, mi z i a mú ku u á i er forr s s legitim ci s es k t r a d nt seket, f jdalmas v lto tat sokat felv llal i iku k zámá a, m ad magya áza az k a az k , amik a mú gi i- má á i ig y kü z gá mak , v z á k vagy magya áza k . A k - tinuit ss eml let is f lreve et : iga , hogy a m lt megk ti a jelent, a vis ont nem egy rtelm , hogy a nem et (vagy b rmely m s kollekt vum) id ben egym sra rak d r tegekb l ll, amelyek evolut v s/vagy kumulat v m don vis onyulnak egym sho , elv las thatatlanul egybekapcsol dva. S mos p lda van megsemmis l sb l vagy beolvad sb l ered megs ak totts gra, dis kontinuit sra, illetve a m ltra vonatko forr sokban jelentke r sekre, h agokra. Smith, Anthony D.: Gastronomy or Geo- gy? th r na i a i m i h r c uc i na i . Nations and Natio- nalism, 1995, 1 (1): 3 23. Smith, 2003, i. m. 167 169.
20 smi h, 2003, i. m. 169–170.
21 Lowenthal, David: Introduction. In: U : The Heritage Crusade and the Spoils of His- tory. Cambridge: Cambridge University Press, 1998a, xiii xvii., xiv. Smith, 2003, i.
m. 212–213.
on riusi tev kenys gnek kitett shonos n pcsoportok k r ben.22 A ku u á- lis r ks ghe kapcsol d s enved lyes r sek, melyek alapvet s erepet j ts anak a nem eti s etnikai kon iktusokban,23 vá za mába k meg: p rhu amos megeml ke sek s erve s ben, nyelvi s tfejl d sben, köz k közi zm y k á v z b , vagy a a kö yv k múz u- mok ltal k vet tett tud sban s ls s ges esetben pedig a egy tt l sre eml ke tet vagy a etnikai-nem eti m sik -nak tulajdon tott kultur lis ö ök g m g mmi í i kí b .24 Az gyik g z bb dá Ad a p va b gá a zku a ó kí á a, aki Ki ez a dal c m lmj ben egy gy kk ába ha vá d da am y mába d . A a k a vá a z ba ká i zí k , h gy m y közö g h gya i m g a á id i á á a dalon keres t l, s hogy a kik s m ra jelent a t bbiekkel ss ek t ka c vagy vá a z óv a a . egy öbb ba ká i h z a zó i z ambu i a z a á a ág vi a k z i k zd, va ó ába ki i a da , maga a lmrende is t bb ben indulatok keres tt be ker l: vranjei s erbek
22 Az ók i mac dó ö ök g, u a k dók, k k v z ki a á í á á ó zó ó gö ög–mac dó ( z áv) vi a ú mu a a zimb iku i izá á , am yib k m y köv k zm y kk á a v ug z áv agköz á a ágbó ö á ó á ammá vá Mac dó ia eU- nAto-c a ak zá i yama á a zv . n ha a k z zü - m nye, hogy Tell Vilmos ellens eg lt volna Habsburg k nyur nak, a bi tos ke j s , az a ma a gz a ka ya yi a a vá ci mz i ö az ág z v vá , hogy a Tell Vilmos val di, t rt netileg hiteles alakj t bemutat 1994-es lausanne-i kiá í á h v ámadá k k z üz b k ü , ö gazdá á ha á a m g y g -
k. A b ia di k ik b az a g gya ma í ók á a m gh í a helyi norm kho alkalma kodva p lt be a helyi hagyom nyba: saj toss ga, hogy addig j tss k, am g a k t csapat d ntetlent nem r el. Bindor er Gy rgyi: A trob- riandi krikett, avagy a kult ra adapt ci s ereje. In: K di Nagy G a (s erk.): Menye- ruwa. Tanulm nyok Bogl r Lajos 70. sz let snapj ra. Budapest: ELTE BTK Kul- tur lis Antropol gia Tans k, 1997. 233 240. Brown, Keith: The Past in Question Modern Macedonia and the Uncertainties of Nation. Princeton: Princeton University Press, 2003 Lowenthal, 1998b, i. m. 130.
23 Lowenthal, 1998a, i. m. xiv.
24 A b s gesen rendelke sre ll p ld k k l csak n h nyat kiragadva: 1914-es s a- rajev i mer nylet kapcs n megrende ett centen riumi megeml ke sek balk ni os - má , i v z ák–magya ö ök g, ug z áv á ama aku a k a b m á uka k s r h bor k rt kel se s erbhorv t nyelvi kontinuum megs ak t s val s erb, hor- v t, bos niai s montenegr i nyelv s abv nyos t sa Mitrovica s erb s alb n kont- roll alatti r s n tal lhat utc k s terek tneve se, s obrok s eml km vek felirata h s k , rul k s b n s k meg t l se s akr lis helyek, p letek elpus t t sa a bos niai s a kos ov i h bor idej n. L sd pl. Riedlmayer, Andr s J.: From the Ashes: The Past and Future of Bosnia s Cultural Heritage. In: Shat miller, Maya (ed.):
Islam and Bosnia Con ict Resolution and Foreign Policy in Multi-Ethnic States.
Montreal: McGill-Queens University Press, 2002. 98 135.
m g aka ák v i, amik á za kik a b yák vá za , gy bu gá iai h gyvid ki ü g dig aka z á a y g ik, am yib az m i ll tani, hogy a dal t r k eredet . A k pl keny, ambivalens, sok esetben s im- bolikus meger s t sre s orul identit sok k rnye et ben egys erre van jelen a vá d da amh z ka c ódó ikai u a d z a ak z m z d n pekt l val elvitat sa.25
3. A nem eti identit s p t s t r- s id beli dimen i ja
A mz i id i á í az „ö ök g í ” (patrimonialisation) - beli s id beli vet lete egyar nt alapvet fontoss g . A nem et territoriali - á a á biz y z „á i a ” h y k id zik a közö g s m ra jelent s t rt nelmi esem nyek s jeles s em lyek eml k t, s er s k t d st tartanak fenn a a okat ve m tos ok ir nt. A egyidej leg t bb (nem eti, vall si stb.) jelent st mag ban s r t helys n alkalmas politikai kihívá k m g ga mazá á a, z v d m k közv í , k k ív cselekv sre val mo g s t sra, a llam vagy nem et nev ben fell p politi- kai ve et s a ltala megs l tott k ss g k ti s olidarit si k tel k meg- er s t s re.26 A mz i ü k g „ á a ” (ethnoscape)27 k
25 A 2003-ban k s lt lm eredeti c me и е тази песен A lm kapcs n l sd m g Al-Rustom, Hakem: Rethinking the Post-Ottoman : Anatolian Armenians as an Eth- nographic Perspective. In: Soraya Altoriki (ed.): A Companion to the Anthropology of the Middle East. Malden, MA: Wiley Blackwell, 2015. 452 479., 452 453. Dra- gostinova, Theodora Hashamova, Yana: Introduction. In: U k (eds.): Beyond Mos- que, Church, and State Alternative Narratives of the Nation in the Balkans. Buda- pest New York: Central European University Press, 2016. 1 27., 2 3. illetve Kinek a da a?” A Wang foly versei, 2009. j lius 7. http://wangfolyo.blogspot.hu/2009/10/
kinek-dala.html (utols let lt s: 2018. november 1.)
26 Watts, Nicole F.: The Role of Symbolic Capital in Protest: State-Society Relations a d h D uc i h Ha ab a Ma y M um i h Ku di a r gi I aq. Comparative Studies of South Asia, Africa and the Middle East, 2012. 32 (1):
70–85., 80–81.
27 Má mb ha z á a az „ á ” (ethnoscape) ga má A u A adu ai, aki a csoportidentit s t rsadalmi, ter leti s kultur lis jratermel d s nek v lto saira, a turist k, bev ndorl k, menek ltek, s m ttek, vend gmunk sok s m s mo g s- ban l v csoportok s s em lyek alkotta v lto t jk pre s a etno el tag ingov - nyos, nem lokali lt jelleg re h vja fel gyelm nket a glob lis v ndorl si folyama- tok, j helyeken t rt n jracsoportosul sok, t rt nelmek jrakonstru l sa s etnikai g am k ú a ga mazá a ka c á . Ugya akk A adu ai a „ z m z d ág k”
(neighborhoods) ga máva u a a j a f ykma I y Z á á a i mz , vegyes kultur lis reperto rral, gyakran t bbes nem eti lojalit ssal rendelke embe-
yama , a m z hi icizá á a a ö m a u a izá á a közö i kö c ö ha á h zza .28 A ö m a u a izá á a a mz m z
zí ik á a a a közö g zámá a ö mi m y kh z s em lyis gekhe k t d helyet, t jat, a s k s rjait s m s eml ke ethelye- ket (s akr lis p letek, h s k eml km vei, r g s eti felt r sok helyei stb).29 A í h y k k a m g m k z i z a á k ak kü ö ö z van a nem et mint l k s holtak ltal egy tt alkotott k ss g fenntart s -
ban: leck t adnak jelen s j v nem ed kek tagjainak k teless gb l s s o- ida i á bó , gyb „biz í ák, h gy a ha a közö g ag a ma ad ”.
Am , h gy ha ak k z közö g „mi a vagy k g i ív k az l k k ss ge s m ra 30 – mi g m bid g i ikai z m a a á –, a ha a hat rait is a s k s rjai jel lik ki. S erbia ott van, ahol a s erb s rok domborulnak Kos ov S erbi ho tarto sa nem alb n s let si vagy s erb hal lo si r ta f ggv nye: oly sok a s erb v r s s r, hogy mindig is s erb ö d ma ad, ha má gy z b m ”.31 1989-b a lázá d m f ldi maradv nyait rejt kopors a s erbnek tekintett ter letek nem ethe val tarto s t meger s t ors gj r sra indult, tvonal nak a llom sai
k, közö g k á a ak h y k , giók a vagy „m z gy vi ág k a”, am y k v z y z ik a b ük v z y á á ó, a ku ú ák b i kü ö í a ter letek etnikai homogeni l s ra t rekv modern, k pontos t nem et llamok.
Appadurai, Arjun: Disjuncture and Di erence in the Global Cultural Economy. Theory, Culture Society, 1990, 7 (2): 295 310., 297. Appadurai, Arjun: Global Ethnosca- pes: Notes and Queries for a Transnational Anthropology. In: U : Modernity at Large Cultural Dimensions of Globalization. Minneapolis: University of Minnesota Press, 1996. 48 65., 48. Appadurai, Arjun: The Production of Locality. In: U : Modernity
at Large Cultural Dimensions of Globalization. Minneapolis: University of Minne- sota Press, 1996. 178 199., 183. s 190 191. Frykman, Jonas: Hely, valami m snak.
Egy kultur lis k p etrends er elem se. In: Erd si P ter Sonkoly G bor (s erk.):
A kultur lis r ks g. Budapest: L Harmattan Atelier, 2004. 181 210., 209. Ily s Zol- t n: Mezsgyevil gok. Etnikus interferenci k s nemzeti a nit sok t rbeli mint zatai a K rp t-medenc ben. Budapest: Lucidus Kiad , 2008. 7.
28 smi h, 2003, i. m. 134–136.
29 smi h, 2003, i. m. 136.
30 Volk, Lucia: Martyrs and Memorials in Modern Lebanon. Bloomington: Indiana Uni- versity Press, 2010. 25. Volkan, Vamık D.: What Some Monuments Tell Us About Mourning and Forgiveness. In: Barkan, Ela ar Karn, Alexander (eds.): Taking Wrongs Seriously Apologies and Reconciliation. Stanford, CA: Stanford University p , 2006. 115–131.
31 A Slobodan Milošević ellen k t ve et Vuk Draškovićot, illetve a S erb Tudom - nyos s M v s eti Akad mia r s k lt tagj t, Matija Bečkovićot id i 1989-b l Čolović, Ivan: The Politics of Symbol in Serbia Essays in Political Anthropology.
London: Hurst Company, 2002. 27. s 36.
zimb iku a ki ö k sz biá .32 é z k y k d k m ü az „ - m z ” (ethnonature) z k g h y k m gvá z a á á a i á- yu ó kí . A mi ü ök 2008-ba agg da má z ki a „K z vó i i uá i id i á á ak m gvá z a á á a a z b va am yi y má ak ö i á yu ó d cia” mia , ami öbb k köz abba ö ö testet, hogy a kos ov i hat s gok bi nci, kos ov i, ill r vagy ortodox jel- vel l tj k el a s erb nem eti r ks g r s t k pe m eml keket s temp- m ka .33
A m z hi icizá á a v gy ad ü , h y vagy á gy közö g ö k z v z v vá ha , m z i a á ágai dig a közö gi id i á a k ó m v a mz i ka ak magya ázó y - v . Foly k, hegyek vagy me k ir nt egyar nt kialakulhat k t d s, amely gí a a i a ö i g „h zzá k a zó” ö dd ka c a u a - d z .34 A z b k z vi ágba a D i a yó a mz zimb iku -
32 Magya á huzamma v , a hazá ak az u a k dó v va ó m g ö da a a k pkori eredet elk p el s, amely s erint a ha a bajnoka -k nt (athleta patriae) maga z a sz lá z ó ki á y gy a k a magya k ö d v . lázá d m ö di ma advá yai ak a „vá d á áva ” k í ha ó a sz j bb ( - tele etten S ent Istv n kir ly term s etes m don mumi k l dott jobb ke e) vagy a S ent Korona ors gj r sa. Geary, Patrick J.: The Myths of Nations The Medieval Origins of Europe. Princeton: Princeton University Press, 2002 Iogna-Prat, Domi- nique: A politikai t r keres t ny l treho sa. Aetas, 1999, 15 (3): 57 72. Klanic ay G bor: Az uralkod k szents ge a k z pkorban. Dinasztikus szentkultuszok s eur pai modellek. Budapest: Balassi Kiad , 2000 Magyar Zolt n: S ent L s l a magyar m vel d st rt netben. Korunk, 2016, 27 (8): 30 37. Verdery, 1999, i. m. 98.
33 Serb churches will not be restored , B92, 2008. febru r 15. https://www.b92.net/
eng/news/society.php?yyyy 2008 mm 02 dd 15 nav id 47733 (utols let lt s:
2018. v mb 1.)
34 ez úgy v y a m z imádó zak- u ó aiak a, mi a vá ciak a, akik k s abads ga f l tt a Alpok s a gleccserek g nius a rk dik, e mis tikus er , amely t bb mint 600 ven t tartotta egyben a sv jciakat, s t adott s mukra demokrati- ku i zm y k , vagy a M g ó gy 1991- a am i yi a k za ba a 2007- a k má yba i „ök ógiai á am ak” (ekolo ka dr ava) yi vá í ó m - negr iakra. Frykman, Jonas L fgren, Orvar: Culture Builders A Historical Anthro- pology of Middle-Class Life. New Brunswick, New Jersey London: Rutgers Univer- sity Press, 2000 1979 , 42 87. Palin, Tutta: Kuvissa tuotettu maisema ja kansa. In:
Tuomas M. S. Lehtonen (toim.): Suomi – outo pohjoinen maa N k kulmia Euroopan ren historiaan ja kulttuuriin. Jyv skyl : PS-kustannus, 1999. 208 235. Zimmer, Oliver: In Search of Natural Identity: Alpine Landscape and the Reconstruction of the Swiss Nation. Comparative Studies in Society and History, 1998, 40 (4): 637 665., 652. Montenegr kapcs n, amely pap ron a vil g els kol giai llama , l sd Nacio- nalna strategija odr ivog razvoja do 2030. godine. Podgorica: Ministarstvo odr ivog ra voja i turi ma, Vlada Crne Gore, 2016 Rašović, Sanja: Ekološka dr ava? K2.0,
k a g i c , am y m k zh ha á , hi z a D i a ba bb a á l s erbek elv las t sa a nem ettest f jdalmas megcsonk t s t jelenten .35 K z vó a z b mz a i ikai mi ógiába , aki aka a vá a z a i Kos ov t a s erb n p test r l, hasonl b nt k vet el, mint amikor a t r - k k lev gt k L r fejedelem fej t Rig me n.36 Radovan Karad ić maga is term s eti anal gi ho fordult, amikor s erb nem eti territ riumr l bes lt:
Ha nem siker l eln st a h lgyekt l a kifeje s rt a kuty kho hason- l an megjel ln nk a ter let nket, akkor semmi sem les bel le. 37 A i i- ku k á a k z mz i i ó ium m mi dig vág gyb a hazá ak s a s l f ldnek a k n p ltal r kelt hat raival.38 1918 v g , miu á francia, brit, s erb s g r g er k ts ak tott k a s aloniki frontot, s a bolg r hadsereg letette a fegyvert, a ha at r s erb katon k a S erbia s Maced - ia köz g i húzódó ha á á c ók ák m g a ö d – m az 1913 ut n S erbia hat r t k pe Kajmakčalan hegyen,39 nem is Veles vagy Skopje v ros ban, Maced nia S erbi ho csatolt ter leteinek k ps vagy s aki z . A zöm b a a z i bó va ó z b ka ák z k k a ú z- k d sz bia igazi ha á ai . Ha ók az 1941-b sz biábó az Uvac 2017. j lius 24. https://kosovotwopoint ero.com/sr/ekoloska-dr ava-ideja-be -o bilj- ne-namjere/ Skupština Republike Crne Gore: Deklaracija o ekolo koj dr avi Crnoj Gori, 1991. s eptember 20. https://epa.org.me/deklaracija-o-ekoloskoj-dr avi/ Ustav Crne Gore, Dio prvi, Član 1, 2007. http://www.skupstina.me/images/dokumenti/
ustav-crne-gore.pdf (utols let lt s: 2018. november 1.)
35 Čolović, 2002, i. m. 34.
36 Am lohija metropolita a Belgr di Egyetemen 2009. j lius 12- n elmondott bes - d b l id Čolović, Ivan: Smrt na Kosovo polju. Istorija kosovskog mita. 2. kiadá . Beograd: Biblioteka XX vek, 2017. 443.
37 A b z iai sz b D m k a a pá (sDs – Srpska Demokratska Stranka) ök k a bos niai s erb Nem etgy l sben 1991. okt ber 24- n elmondott bes d b l id Donia, Robert J.: Radovan Karad i Architect of the Bosnian Genocide. Cambridge:
Cambridge University Press, 2015. 126.
38 Amikor a Magyarors g s S lov kia k tti k toldal kapcsolatokr l s l s er d s a áí á a u á a z vákiai ha ó ág k 1996-ba a á ák rákóczi d m ö di ma advá yai ak a „vi za ” Magya zág a, z vákiai magya zági magya k gya á i ak z ak, azza v v , h gy az k y k k ma ad ia R k c i s l f ldj n, m g ha a nem Magyarors g jelenlegi ter let n tal lhat is.
Zempl ni Andr s a etnikai megtis t t s ke detek nt eml ti m sok l k vagy holtak s m s t egy adott ter letr l. Zempl ni, Andras: Sepulchral Land and Ter- ritory of the Nation: Reburial rituals in Contemporary Hungary. In: A. Gergely Andr s (s erk.): A nemzet antropol gi ja. (Hofer Tam s k sz nt se.) Budapest: j Mand -
um Kö yvkiadó, 2002. 73–80., 77.
39 A jelenleg G r gors g s Maced nia hat r n fekv hegy tetej n tal lhat a 1916- os kajmakčalani csat ban elesett s erb katon k eml k re p lt S ent Ill s ortodox ká a.
yó á a sza dz ákba vi zav u ó a izá k közü ka magukh z v - tek egy-egy darabka s erb f ldet , s a sebkend j kbe tett k. A t rt n s Ivan uric s avaival: a emberek nagyon m lyen r ik, mi a , ami a v k,
mi az, ami m”.40
A nem eti identit s id beli r kel s he (temporalit s ho ) s orosan ka c ódó „a a yk ” k z a y ág z yú a, gy id a i- lt t voli id s ak megjelen t se r v n a nem et id tlen s autentikus jelleg t igaz a. f di a mz „igazi ”, a közö g y g a k ó y - ket, amelyek t l lik a t rt nelmi v lto sokat s amelyeket a id k sor n á akódó m á , ha ya á vagy m g z ág ú a h d z i.
A aranykor k p ete e ltal lehet v tes i a neh id ket l , megpr b l- tat soknak kitett k ss g m lt s g nak a meg r s t vagy helyre ll t s t, a k ls uralom s hatalmi dominancia ellens lyo s t. A aranykor rem nyt k , a mi a mu a á a v a mz „igazi k” a i m
k k ív mz i m gú u á a, g á ódá a ö z ö öz.41 Az a a yk m k d s t s t gabb rtelemben a nem et id belis g t Anthony D. Smith megl t sa s erint k tir ny folyamat jellem i. A nem et dics sors ra vonat- ko j v k pek is alak tj k a nem eti m ltnak s aranykornak tulajdon tott jelent s get, ugyanakkor a kor bbi korokho f d mitikus eml kek is j i á y zab ak m ad ak a k – miközb a a gi mi ák f ny ben rtelme dik. A aranykor egyfajta t rk p vagy itiner rium a nem- eti sorsot beteljes t k s m ra, valamint (erk lcsi) p ld atok t ra, amelyek i m zük g az au iku mz i miv i m a mz i kü - d á a m gköv ada k í z m ábó .42 Az 1912–13-a Balk n-h bor k s nterein aratott gy elmekb l t pl lko rem nyek, a els vil gh bor esem nyei vagy Jugos l via felboml sa a 1990-es vek fordul j n felfoko t k a j v re vonatko s erb v rako sokat. E fordul - pontokon a rig me ei m tos ss ekapcsol dott a j v befoly solhat s g - ak, a ö m „c i á ha ó ágá ak” a k z v , k k ív c kv s erve s mo g s t er forr sk nt aktiv l dott. A aranykor s a m tos aktuali l sa seg t thidalni a tapas talat (jelen l v m lt) s v rako s (meg-
40 A 1990-es s erbiai eln kv las t son Slobodan Milošević ellenfelek nt indul Ivan urićot id i Banac, Ivo: The Fearful Asymmetry of War: The Causes and Conse- quences of Yugoslavia s Demise. Daedalus, 1992, 121 (2): 141 174., 169 170.
41 smi h, 2003, i. m. 212–216.
42 A nem et j v je mindig f gg att l, ahogyan tagjai rtelme ik a m ltj t, ahogyan his nek benne s ahogyan meg vannak gy dve arr l, hogy nincs sors t rt nelem n lk l, nincs jelen s j v s ent s felhas n lhat m lt n lk l. Smith, 2003, i. m.
216–217.
jelen tett j v ) k ti k l nbs get, s akad kot. A v rako si hori ont fel- v ol sa lehet v tes i a politikai ve et k s aktivist k s m ra j v k p k vagy á má uk ki , ú a giák m ga k á á , mz i vük ú a-
g d á á .43
4. A mí z k á ada mi ha á a i ikai
B r Winston Churchill gy v lte, hogy a balk ni n pek t bb t rt nelmet ter- m k, mi am yi ud ak gya z a i, má k b i v - nyes a ss ef gg s: a t rt n s ek gy s ll tj k a s ks ges nyersanyagot a mz í b u azó i iku k ak, ah gya a aki z á i mák - mes t k a heroinf gg knek.44 I y „ y a yag” a mz i k z vi ág a ch í u ka , k zmiku va ó ág á ada mi g k magába s r t m tos , amely a kital lt hagyom nyho hasonl an s imbolikusan m k z gy közö g á ada mi d maga a á i mái a, m g- jelen ti s bev si a k ss g bels rt keit, saj toss gait, bi tos tva annak k h zió á .45 A m tos tematikailag sokr t , s erte ga lehet, elbes l s ben megjelenhet a h s s a rul , a a onoss g (hasonl s g) s a k l nb s g (m ss g, idegens g), a egys g s a egyenl s g, a s rma s s a eredet, a vil g bar tokra s ellens gekre felos t sa, a k ss g sors ra s j v j re v a k zó á má , vízió.46 Az ikai- mz i közö g zámá a zak á i
43 Milica Bakić-Hayden: National Memory as Narrative Memory: The Case of Kosovo.
In: Maria Todorova (ed.): Balkan Identities Nation and Memory. London: Hurst Company, 2004. 25 40., 35 36. Hajdarpasić, 2015. i. m. 158 160. Šuica, Marko:
The Image of the Battle of Kosovo (1389) Today: a Historic Event, a Moral Pattern, or the Tool of Political Manipulation. In: Evans, R. J. W. Marchal, Guy P. (eds.):
The Uses of the Middle Ages in Modern European States History, Nationhood and the Search for Origins. Basingstoke: Palgrave Macmillan, 2011. 152 174. A v rako- zá i h iz ” (Erwartungshorizont) fogalm r l l sd Koselleck, Reinhart: Elm lt j v . A t rt neti id szemantik ja. Budapest: Atlantis , 2003 1979 . 406. s 424.
44 Churchill v lem ny t os totta Tony Judt is, aki Nyugat-Eur pa kapcs n a eml kek
„hiá yá ó ” í , miközb a k i má ik „ ú k az m k, ú k a mú ”.
Hobsbawm, Eric J.: Ethnicity and Nationalism in Europe Today. Anthropology Today, 1992, 8 (1): 3 8., 1. Judt, 1992, i. m. 99.
45 Hobsbawm, 1983, i. m. Overing, Joanna: The Role of Myth: An Anthropological Perspective. In: Hosking, Geo rey Sch p in, George (eds.): Myths and Nationhood.
London: Hurst Company, 1997. 1 18., 7. Sch p in, George: The Function of Myth and a Taxonomy of Myths. In: Hosking, Geo rey Sch p in, George (eds.): Myths and Nationhood. London: Hurst Company, 1997. 19 35.
46 Boia, Lucian: Explorations into the Imaginary. Bucharest: Romanian Cultural Foun- da i , 1999. 20. 38.
jelent st s k vetend rt keket felvillant m tos ok a k v l ll s em ben a j an ss el ellent tesnek t nhetnek, m e nem cs kkenti a ok k pess g t ha ó a á ada mi va ó ág k b g a á á a, az mb i g d k - dá c kv b yá á á a.47 Ebb l a s empontb l m sodlagos jelen- t s g a m tos ok t rt nelmi t nys er s ge vagy iga s g rv nye. K rd ses, hogy a n ps er m tos ok s nem eti elbes l sek iga s g t megk rd - jele , a ok politikai legitim ci s es k k nt val has n lat t vi sg l t rt - z k á ada mku a ók m yib k k ha á gyak i a mú a á ada mi z k .48 t m z z m aik m ha í - ha ók ö z a á ada m mí zai vagy „mi hi ó iá a” (mythistory) ö ö rk d politikus val vagy s m n val,49 az i igaz, h gy i kább vagyu k ha am ak k uk ivi ák i má k mí zai ak a m gí b , mi a saj t m tos aink eset ben. A m tos ok s les k r hat sa, viss hangot kelt k pess ge felt telekhe k t tt, nem lehet (pontosabban csak er s akkal lehet) hirtelen elt ntetni vagy fel l rni fenn ll identi k ci s, lojalit si s z ida i á i k k . Ahh z, h gy m g ö a mí zba g a - k k hi d m k á vi a m d i ikai g d k dá ba c kv b („ udá a z ”), a mí z ak a v gyb ka c ódó m d ü i ig nyeknek, h s k s rul k k r nek, bar tok s ellens gek kijel l s nek be k ágyazód ia a öm g k a á ba, az i zm y kb , a u á i ku ú ába, a gya z á i m k kb b. A mz kh z ha óa a mí z ka m igaz vagy hami miv uk a a á k m gkü ö böz i, ha m k z - s k s felhas n l suk m djai s a a okat lehet v tev felt telek s hatalmi vi z y k viz gá a a a a á . A mí z k va ó ág a a má ak á á a m - lett ppoly fontos meg gyelni, hogyan p l be, s v dik a m tos a llam s/vagy nem et k pviselet ben fell p politikusok retorik j ba s cselekv -
47 Cohen, Anthony: The Symbolic Construction of Community. London: Tavistock, 1985.
99. Lowenthal, 1998b, 129. Overing, 1997, i. m. Schwandner-Sievers, Stephanie:
Narratives of Power: Capacities of Myth in Albania. In: Schwandner-Sievers, Stephanie Fischer, Bernd J. (eds.): Albanian Identities Myth and History. B - mington: Indiana University Press, 2002. 3 25., 11. Smith, 2003, i. m. 134 137.
48 rv nyesnek t nik a megfogalma s, mis erint a m ltr l alkotott k p etek forr sa […] c ak ki bb zb a ö m, azaz a ö z k mu ká ága, óva i kább a s pirodalom, a lmek s a iskol sk nyvek . S ij rt M. Istv n: Mi a mikrot rt -
m? Aetas, 1996, 11 (4): 157 185., 179.
49 McNeill, William H.: Mythistory, or Truth, Myth, History, and Historians. American Historical Review, 1986, 91 (1): 1 10., 2. Overing, 1997, i. m. 10 15.
s be, a llampolg rok let be s gondolkod s ba, s mi tes i hihet v a r t rt n hivatko st.50
A m tos ereje a rt lehet oly m lyrehat , mert egyr s t s orosan k t - dik a közö g a a k ih z ö m z h z,51 má z vá za- tos, fel lr l s alulr l egyar nt hat gyakorlatok seg tik el bev s d s t s mor lis ir nyt k nt val has n lat t. A p ldak nt vett rig me ei m tos egy- s erre van jelen a s erb nem et elbes l s ben, v las t s ban, el ad s ban gya z á ába 52 is, gondoljunk csak a politikai retorik ban vagy fal r- k k form j ban megjelen utal sokra, a tank nyvek s m s m diumok ltal s entes tett elbes l sekre, a ga imestani vagy a andrićgradi megeml ke- st ve nem eti performans ra vagy a ar ndoklatot s megeml ke st k s r fogyas t si cikkekre. A m tos ho f d rtelme sek, diskur usok s l t sm dok konkr t politikai, ga das gi s k nys er t hatalmi dinami- k kho is kapcsol dnak: jelent st adnak a egy ni s kollekt v tapas talat- ak, d z a a a z a a vá zó g i ikai kb , gazda ági gy - l tlens gekbe, a dis krimin ci int m nyes tett vagy inform lis m k d si m djaiba, llami s erepl k vagy t rsadalmi mo galmak akci iba gya dik.
A d ámai ö mi m y k (á am k b m á a, háb úk vagy m - s eti katas tr f k) kikrist lyos thatj k s feler s thetik a kultur lis k l nb- s g folyamatos, rutins er , ban lis tpoliti l s t.53 A mí z az ici á h z ha óa k z ka ha ó m z i k kí á , miközb úgy k - i uá a, mi magya ázza a va ó ág .54 Mi áu z gá ha a a v a k zóa ,
50 Az 1389- igóm z i c a a „igazi” mi iku ö , zimb iku m k l n l el lesen a n ps er elk p el sekben e olyan t ny, amelyet a nacionalista ve et k, gy l ts ik, jobban meg rtenek, mint a tud sok . Bakić-Hayden, 2004, i. m.
25 27. L sd m g Brown, 2004, i. m. 235. s 249.
51 Hasonl ss ef gg st eml t a vall si k ss gi er s ak kapcs n Davis, Natalie Zemon: The Rites of Violence: Religious Riot in Sixteenth-Century France. Past Present, 1973, 59: 51 91., 90.
52 Fox, Jon E. Miller-Idriss, Cynthia: Everyday nationhood. Ethnicities, 2008, 8 (4):
536 576. A ban lis nacionali mus s h tk napi etnicit s t mak r r l l sd m g Billig, Michael: Banal Nationalism. London: Sage, 1995 Brubaker, Rogers Feischmidt Margit Fox, Jon Grancea, Liana: Nationalist Politics and Everyday Ethnicity in a Transylvanian Town. Princeton: Princeton University Press, 2006. Magyarul: Nacio- nalista politika s h tk znapi etnicit s egy erd lyi v rosban. f d. B yi Gáb , Boris J nos s K rolyi J lia. Budapest: L Harmattan, 2011.
53 A etnicit s is t bb mint kogn ci : s ituat v v lto atoss ga s egya on t rsadalmi realit s k l nb lehets ges rtelme se mellett val ban bek vetke struktur lis v lto sokat is kifeje het. Malešević, Sinisa: Ethnicity in time and space: a conceptual
a a y i . Critical Sociology, 2010, 37 (1): 67 82., 78.
54 B ubak a ., 2006, i. m. 304.
h gya vi k d a közö g vá ágh yz b ,55 ugyanakkor nbeteljes t ó a á vá zha a ba á az g m g ö v .56 Az ahi iku , k rk r s mitikus id a r k viss at r s lehet s g t hordo a mag ban, a ko mikus jelent s ggel felruh ott 1389-es rig me ei csata p ld ul jra s
jra lej ts dhat, t tje r k. E t sugallja egy els vil gh bor idej b l s r- ma id et: a s erbek soha nem felejtik el, milyen b tran harcolt ak L r s lovagjai, m g el nem estek. B s k k dics halottaikra. gy bes lnek a nagy csat r l, mintha tegnap t rt nt volna s nem t vs addal e el tt .57 A c a a 600. v du ó á h y zí 58 a z b mz m g zó í ó s - bodan Milošević is k pkori ss ef gg sekbe helye te a jelenkori politikai kon iktusokat s a ok j v beli megold si m dj t: Ha elves tett k a csat t, az […] a agiku z húzá dm y i . […] Az gy g hiá ya az á u á Rig me n tov bbra is balsorsk nt fogja k vetni a s erb n pet t rt nelme sor n. Hat vs addal k s bb, ma jra csat ban llunk Nem fegy- v ü köz k z k, d m g az ka m h kizá i”.59 A mz ö i id n s t ren k v l helye se lehet v tes i a t r- s id beli dimen i egy- má ba va z á á . Az 1990- v k háb úi a gi háb úk y a ódá á ak vagy megism tl d s nek, a katonai s politikai ve et k legend s s mitikus el deik reinkarn ci inak t nhetnek.60 több záz ki m áv ágba
55 Mcn i , 1986, i. m. 6.
56 Sch p in, 1997, i. m. 26 27.
57 Askew, Alice Askew, Claude: Kossovo Day heroes whose memory will never fade away. In: F. W. Harvey et al.: The Lay of Kossovo. History and Poetry on Serbia s Past and Present. For the Anniversary of the Kossovo Day Celebration in Great Britain on the 28th of June (15th June O.S.) 1916. The Kossovo Day Committee, 1917. 29 31., 29.
58 1911-ben ugyancsak j nius 28- n V. Mehmed s ult n l togatott el Rig me re mac dó iai k z vói kö ú a á . A lázá d mm vív ü köz b hu y I. Mu ád zu á í h y i ikai i uá k b igy k z m gb kí- teni a felkel sekben r s t vett alb n lakoss got s meger s teni a llam ir nti loja- lit sukat megs il rd tani a os m n birodalmat alkot sokf le k ss g egys g t, politikai uni j t ( ottom ni mus ) valamint bi tos tani a korm ny Bi otts g a Egys g rt s Halad s rt p rt po ci j t. Z rcher, Erik-Jan: Kosovo Revisited: Sultan Re ad s Macedonian Journey of June 1911. Middle Eastern Studies, 1999, 35 (4):
26–39.
59 Celi govor Slobodana Miloševića na Ga imestanu 1989 , https://www.youtube.com/
watch?v vdU6ngDhrAA (utols let lt s: 2018. november 1.) V . Glaurdić, Josip:
The Hour of Europe Western Powers and the Breakup of Yugoslavia. New Haven London: Yale University Press, 2011. 42 43. Šuica, 2011, i. m. 169 170.
60 A etnomitikus t rt nelems eml letre p lda, amikor Franjo Tu man, a 1991-ben f g- getlenedett Horv tors g els eln ke a Zvonimir kir ly (1075 1089) idej n lehanyatl H vá zág, az v zázad k a v z gy g ha mó ia h y á í ó ak s nre, akivel mintegy be rult a horv t t rt nelem k re . Žanić, Ivo: Zvonimir na
t bb s vvel kor bban lej ts d esem nyek magyar erej s ir nymu- tat , a ok- s ki tkeres s s empontj b l is relev ns t nye k nt hathatnak.
A k l nb llamokban s ttagoltan l s erbek a tk et helys n t l áv i ik a igóm z i c a a mí zá , k i z biai i iku k öbb v zázad v i v y k v üz k va ak ki az 1389- esem nyekb l, Rig me pedig a s erbek, alb nok s t r k k s m ra egy- ar nt alkalmas s imb lum eur pais guk s eur pai rt keket v delme s e-
ük mu a á á a.61
felHAsZnÁlt IroDAloM
Al-Rustom, Hakem: Rethinking the Post-Ottoman : Anatolian Armenians as an Eth- nographic Perspective. In: Soraya Altoriki (ed.): A Companion to the Anthropo- logy of the Middle East. Malden, MA: Wiley Blackwell, 2015. 452 479.
Anderson, Benedict: Elk pzelt k z ss gek. Gondolatok a nacionalizmus eredet r l s elterjed s r l. Ford. Sonkoly G bor. Budapest: L Harmattan, 2006 1983/1991 . Anderson, Benedict: A Life Beyond Boundaries. London New York: Verso, 2016.
Appadurai, Arjun: Disjuncture and Di erence in the Global Cultural Economy. The- ory, Culture Society, 1990, 7 (2): 295 310., 297.
Appadurai, Arjun: Global Ethnoscapes: Notes and Queries for a Transnational Anth- ropology. In: U : Modernity at Large Cultural Dimensions of Globalization.
Minneapolis: University of Minnesota Press, 1996. 48 65.
Appadurai, Arjun: The Production of Locality. In: U : Modernity at Large Cultural Dimensions of Globalization. Minneapolis: University of Minnesota Press, 1996, 178 199. Magyarul: A lokalit s teremt se. Ford. S eljak Gy rgy s rend s Z uz a. Regio, 2001, 12 (3): 3 31.
Askew, Alice Askew, Claude: Kossovo Day heroes whose memory will never fade away. In: F. W. Harvey et al.: The Lay of Kossovo. History and Poetry on Serbia s Past and Present. For the Anniversary of the Kossovo Day Celebration in Great Britain on the 28th of June (15th June O.S.) 1916. The Kossovo Day Committee, 1917. 29–31.
remontu. Politika kao pučka knji evnost. Erasmus asopis za kulturu demokracije, 1996, 15: 56 62., 57. V . Fine, John V. A.: When Ethnicity Did Not Matter in the Bal-
kans A Study of Identity in Pre-Nationalist Croatia, Dalmatia, and Slavonia in the Medieval and Early-Modern Periods. Ann Arbor, MI: University of Michigan Press, 2006.
61 Bakić-Hayden, 2004, i. m. Čolović, 2017, i. m. Di Lellio, Anna: The Field of the Blackbirds and the Battle for Europe. In: Langenbacher, Eric Niven, Bill Witt- linger, Ruth (eds.): Dynamics of Memory and Identity in Contemporary Europe. New York Oxford: Berghahn Books, 2012. 149 165.
Assmann, Aleida: Transformations between history and memory. Social Research, 2008, 75 (1): 49 72.
Bakić-Hayden, Milica: National Memory as Narrative Memory: The Case of Kosovo.
In: Todorova, Maria (ed.): Balkan Identities Nation and Memory. London: Hurst Company, 2004. 25 40.
Banac, Ivo: The Fearful Asymmetry of War: The Causes and Consequences of Yugos- lavia s Demise. Daedalus, 1992, 121 (2): 141 174.
Bartlett, Frederic C.: Remembering A Study in Experimental and Social Psychology.
Cambridge: Cambridge University Press, 1932.
Billig, Michael: Banal Nationalism. London: Sage, 1995.
Bindor er Gy rgyi: A trobriandi krikett, avagy a kult ra adapt ci s ereje. In: K di Nagy G a (s erk.): Menyeruwa. Tanulm nyok Bogl r Lajos 70. sz let snap- j ra. Budapest: ELTE BTK Kultur lis Antropol gia Tans k, 1997. 233 240.
Bloch, Maurice E. F.: Autobiographical Memory and the Historical Memory of the More Distant Past. In: U : How We Think They Think Anthropological Approa- ches to Cognition, Memory, and Literacy. Boulder, CO Oxford: Westview Press, 1998. 114–127.
Boia, Lucian: Explorations into the Imaginary. Bucharest: Romanian Cultural Foun- da i , 1999.
Boyer, Pascal Wertsch, James V. (eds.): Memory in Mind and Culture. Cambridge:
Cambridge University Press, 2009.
Brown, Keith: The Past in Question Modern Macedonia and the Uncertainties of Nation. Princeton: Princeton University Press, 2003.
Brown, Keith: Villains and Symbolic Pollution in the Narratives of Nations: The Case of Boris Sarafov. In: Todorova, Maria (ed.): Balkan Identities Nation and Memory. London: Hurst Company, 2004. 233 252.
Brubaker, Rogers Feischmidt Margit Fox, Jon Grancea, Liana: Nationalist Poli- tics and Everyday Ethnicity in a Transylvanian Town. Princeton: Princeton Uni- versity Press, 2006. Magyarul: Nacionalista politika s h tk znapi etnicit s egy erd lyi v rosban. Ford. Ber nyi G bor, Boris J nos s K rolyi J lia. Budapest:
L Harmattan, 2011.
Calhoun, Craig: Nationalism. Buckingham: Open University Press, 1997.
Celi govor Slobodana Miloševića na Ga imestanu 1989 , https://www.youtube.com/
watch?v vdU6ngDhrAA
Chatterjee, Partha: The Nation and Its Fragments Colonial and Postcolonial Histo- ries. Princeton, New Jersey: Princeton University Press, 1993.
Cohen, Anthony: The Symbolic Construction of Community. London: Tavistock, 1985.
Čolović, Ivan: The Politics of Symbol in Serbia Essays in Political Anthropology.
London: Hurst Company, 2002.
Čolović, Ivan: Smrt na Kosovo polju. Istorija kosovskog mita. 2. kiad s. Beograd:
Biblioteka XX vek, 2017.
Davis, Natalie Zemon: The Rites of Violence: Religious Riot in Sixteenth-Century f a c . Past Present, 1973. 59: 51 91. Magyarul: A er s ak r tusai. Ford.
Csaba Istv n s Erd si P ter. In: U : T rsadalom s kult ra a kora jkori Fran- ciaorsz gban. Budapest: Balassi Kiad , 2001. 139 167.
Di Lellio, Anna: The Field of the Blackbirds and the Battle for Europe. In: Langen- bacher, Eric Niven Bill Wittlinger, Ruth (eds.): Dynamics of Memory and Identity in Contemporary Europe. New York Oxford: Berghahn Books, 2012, 149–165.
Donia, Robert J.: Radovan Karad i Architect of the Bosnian Genocide. Cambridge:
Cambridge University Press, 2015.
Dragostinova, Theodora Hashamova, Yana: Introduction. In: U k (eds.): Beyond Mosque, Church, and State Alternative Narratives of the Nation in the Balkans.
Budapest New York: Central European University Press, 2016. 1 27.
Etkind, Alexander: Warped Mouring. Stories of the Undead in the Land of Unburied.
Stanford, CA: Stanford University Press, 2013.
Fine, John V. A.: When Ethnicity Did Not Matter in the Balkans A Study of Identity in Pre-Nationalist Croatia, Dalmatia, and Slavonia in the Medieval and Early-Mo- dern Periods. Ann Arbor, MI: University of Michigan Press, 2006.
Fox, Jon E. Miller-Idriss, Cynthia: Everyday nationhood. Ethnicities, 2008, 8 (4):
536–576.
Frykman, Jonas: Hely, valami m snak. Egy kultur lis k p etrends er elem se. Ford.
Kras nai Zolt n. In: Erd si P ter Sonkoly G bor (s erk.): A kultur lis r ks g.
Budapest: L Harmattan ELTE Atelier, 2004. 181 210.
Frykman, Jonas L fgren, Orvar: Culture Builders A Historical Anthropology of Middle-Class Life. New Brunswick, New Jersey London: Rutgers University p , 2000 [1979].
Geary, Patrick J.: The Myths of Nations The Medieval Origins of Europe. Princeton:
p i c U iv i y p , 2002.
Gillis, John R.: Memory and Identity: The History of a Relationship. In: U (ed.):
Commemorations The Politics of National Identity. Princeton: Princeton Uni- v i y p , 1994. 3–24.
Glaurdić, Josip: The Hour of Europe Western Powers and the Breakup of Yugoslavia.
New Haven London: Yale University Press, 2011. 42 43.
Gy ni G bor: Eml kez s, eml kezet s a t rt nelem elbesz l se. Budapest: Napvil g Kiadó, 2000.
Gy ni G bor: A magyar eml ke et helyei s a traumatikus m lt. Studia Litteraria, 2012. 51 (1 2): 41 50.
Hajdarpasić, Edin: Whose Bosnia Nationalism and Political Imagination in the Bal- kans, 1840–1914. Ithaca London: Cornell University Press, 2015.
Halbwachs, Maurice: Les cadres sociaux de la m moire. Paris: F lix Alcan, 1925.
Hentil , Seppo: Itsen inen Suomi id n ja l nnen v liss : V li-Euroopan maa. In: Tuo- mas M. S. Lehtonen (toim.): Suomi – outo pohjoinen maa N k kulmia Euroo- pan ren historiaan ja kulttuuriin. Jyv skyl : PS-kustannus, 1999. 86 116.
Hobsbawm, Eric: Introduction: Inventing Traditions. In: Hobsbawm, Eric Ranger, Terence (eds.): The Invention of Tradition. Cambridge: Cambridge University
p , 1983. 1–14.
Hobsbawm, Eric J.: Ethnicity and Nationalism in Europe Today. Anthropology Today, 1992, 8 (1): 3 8.
Hopf, Ted: Social Construction of International Politics Identities and Foreign Poli- cies, Moscow, 1955 and 1999. Ithaca, New York London: Cornell University p , 2002.
Ily s Zolt n: Mezsgyevil gok. Etnikus interferenci k s nemzeti a nit sok t rbeli mint zatai a K rp t-medenc ben. Budapest: Lucidus Kiad , 2008.
Ily s Zolt n: A nem eties t s n praj a/antropol gi ja. Kutat st rt neti v lat. Regio, 2014, 22 (2): 66 113.
Iogna-Prat, Dominique: A politikai t r keres t ny l treho sa. Aetas, 1999, 15 (3):
57–72.
Jelin, Eli abeth: State Repression and the Labors of Memory. Minneapolis: Univer- i y Mi a p , 2003.
Jenkins, Richard: Rethinking Ethnicity. 2. kiad s. London: Sage, 2008.
Judt, Tony: The Past is Another Country: Myth and Memory in Postwar Europe. Dae- dalus, 1992, 121 (4): 83 118.
Karakasidou, Anastasia N.: Fields of Wheat, Hills of Blood Passages to Nationhood in Greek Macedonia, 1870–1990. Chicago: The University of Chicago Press, 1997.
„Ki k a da a?” A Wang foly versei, 2009. j lius 7. http://wangfolyo.blogspot.
hu/2009/10/kinek-dala.html (utols let lt s: 2018. november 1.)
Klanic ay G bor: Az uralkod k szents ge a k z pkorban. Dinasztikus szentkultuszok s eur pai modellek. Budapest: Balassi Kiad , 2000.
Koselleck, Reinhart: Elm lt j v . A t rt neti id szemantik ja. f d. Hida Z á S ab M rton. Budapest: Atlantis , 2003 1979 .
Kov cs va: A eml ke et s ociol giai elm let he . Socio.hu, 2012, 2 (1): 23 35.
Lowenthal, David: Introduction. In: U : The Heritage Crusade and the Spoils of His- tory. Cambridge: Cambridge University Press, 1998. xiii xvii.
Lowenthal, David: The Purpose of Heritage. In: U : The Heritage Crusade and the Spoils of History. Cambridge: Cambridge University Press, 1998. 127 147.
Magyarul: A r ks g rendeltet se. Ford. Goda K roly. In: Erd si P ter Son- koly G bor (s erk.): A kultur lis r ks g. Budapest: L Harmattan Atelier, 2004.
55–82.
Magyar Zolt n: S ent L s l a magyar m vel d st rt netben. Korunk, 2016, 27 (8):
30–37.
Malešević, Sinisa: Ethnicity in time and space: a conceptual analysis. Critical Socio- logy, 2010, 37 (1): 67 82.
McNeill, William H.: Mythistory, or Truth, Myth, History, and Historians. American Historical Review, 1986, 91 (1): 1 10.
Mis tal, Barbara A.: Theories of Social Remembering. Maidenhead: Open University p , 2003.
Nacionalna strategija odr ivog razvoja do 2030. godine. Podgorica: Ministarstvo odr ivog ra voja i turi ma, Vlada Crne Gore, 2016.
Neisser, Ulric Hupcey, John A.: A Sherlockian experiment. Cognition, 1974, 3 (4):
307–311.
Nora, Pierre: Between Memory and History: Les Lieux de M moire. Representations, 1989, 26: 7 24. Magyarul: Eml ke et s t rt nelem k tt. A helyek problema-
iká a. f d. K. H vá h Z . Aetas, 1999, 14 (3): 142 157.
Overing, Joanna: The Role of Myth: An Anthropological Perspective. In: Hosking, Geo rey Sch p in, George (eds.): Myths and Nationhood. London: Hurst Company, 1997. 1 18.
Palin, Tutta: Kuvissa tuotettu maisema ja kansa. In: Tuomas M. S. Lehtonen (toim.):
Suomi – outo pohjoinen maa N k kulmia Euroopan ren historiaan ja kult- tuuriin. Jyv skyl : PS-kustannus, 1999, 208 235.
Rašović, Sanja: Ekološka dr ava? K2.0, 2017. j lius 24. https://kosovotwopoint- ero.com/sr/ekoloska-dr ava-ideja-be -o biljne-namjere/ (utols let lt s: 2018.
v mb 1.)
Renan, Ernest: Qu est-ce qu une nation Conf rence en Sorbonne, le 11 mars 1882.
Magyarul: Mi a nem et? Ford. R P l. In: Bretter Zolt n De k gnes (s erk.):
Eszm k a politik ban a nacionalizmus. P cs: Tanulm ny Kiad , 1995. 171 187.
Riedlmayer, Andr s J.: From the Ashes: The Past and Future of Bosnia s Cultural Heritage. In: Maya Shat miller (ed.): Islam and Bosnia Con ict Resolution and Foreign Policy in Multi-Ethnic States. Montreal: McGill Queens University p , 2002. 98–135.
Schacter, Daniel L.: Eml keink nyom ban az agy, az elme s a m lt. f d. Da kó Zolt n. Budapest: H tt r K nyvkiad , 1998.
Sch p in, George: The Function of Myth and a Taxonomy of Myths. In: Hosking, Geo rey Sch p in, George (eds): Myths and Nationhood. London: Hurst Company, 1997. 19 35.
Schwandner-Sievers, Stephanie: Narratives of Power: Capacities of Myth in Albania.
In: Schwandner-Sievers, Stephanie Fischer, Bernd J. (eds.): Albanian Identities Myth and History. Bloomington: Indiana University Press, 2002. 3 25.
Serb churches will not be restored , B92, 2008. febru r 15. https://www.b92.net/eng/
news/society.php?yyyy 2008 mm 02 dd 15 nav id 47733 (utols let lt s:
2018. v mb 1.)
Skupština Republike Crne Gore: Deklaracija o ekolo koj dr avi Crnoj Gori, 1991.
s eptember 20. https://epa.org.me/deklaracija-o-ekoloskoj-dr avi/ (utols let l- t s: 2018. november 1.)
Smith, Anthony D.: Gastronomy or Geology? The Role of Nationalism in the Reconst- uc i na i . Nations and Nationalism, 1995, 1 (1): 3 23.
Smith, Anthony D.: Chosen Peoples Sacred Sources of National Identity. Oxford:
Oxford University Press, 2003.
Solymossy S ndor: Uti rajzok. K pek Boszni b l, Horv torsz gb l s Dalm czi b l.
Budapest: Pesti k nyvnyomda-r s v ny-t rsas g, 1901.
Sorabji, Cornelia: Managing memories in post-war Sarajevo: individuals, bad memo- ries, and new wars. Journal of the Royal Anthropological Institute, 2006, 12 (1):
1–18.
Šuica, Marko: The Image of the Battle of Kosovo (1389) Today: a Historic Event, a Moral Pattern, or the Tool of Political Manipulation. In: Evans, R. J. W. Mar- chal, Guy P. (eds.): The Uses of the Middle Ages in Modern European States History, Nationhood and the Search for Origins. Basingstoke: Palgrave Macmil-
a , 2011. 152–174.
S ij rt M. Istv n: Mi a mikrot rt nelem? Aetas, 1996, 11 (4): 157 185.
S il gyi N. S ndor: S empontok a nem ettudat l lektan ho . In U : Mi-Egy-M s.
K z leti r sok. Kolo sv r: Kalota K nyvkiad , 2003 1990 . 97 117.
Todorova, Maria: Bones of Contentation The Living Archive of Vasil Levski and the Making of Bulgaria s National Hero. Budapest: Central European University p , 2009.
Ugrešić, Dubravka: Neki će morati da ukloni ruševine. Pe anik, 2012. a uá 10.
http://pescanik.net/neko-ce-morati-da-ukloni-rusevine/ (utols let lt s: 2018.
v mb 1.)
Ustav Crne Gore, Dio prvi, Član 1, 2007. http://www.skupstina.me/images/doku- menti/ustav-crne-gore.pdf (utols let lt s: 2018. november 1.)
Volkan, Vamık D.: What Some Monuments Tell Us About Mourning and Forgiveness.
In: Barkan, Ela ar Karn, Alexander (eds.): Taking Wrongs Seriously Apologies and Reconciliation. Stanford, CA: Stanford University Press, 2006. 115 131.
Verdery, Katherine: The Political Lives of Dead Bodies Reburial and Postsocialist Change. New York: Columbia University Press, 1999.
Volk, Lucia: Martyrs and Memorials in Modern Lebanon. Bloomington: Indiana Uni- v i y p , 2010.
Watts, Nicole F.: The Role of Symbolic Capital in Protest: State-Society Relations a d h D uc i h Ha ab a Ma y M um i h Ku di a r gi I aq. Comparative Studies of South Asia, Africa and the Middle East, 2012, 32 (1): 70 85.
Weber, Eugene: Peasants into Frenchmen The Modernization of Rural France 1870–1914. Stanford, CA: Stanford University Press, 1976.
Žanić, Ivo: Zvonimir na remontu. Politika kao pučka knji evnost. Erasmus asopis za kulturu demokracije, 1996, 15: 56 62.
Zempl ni, Andras: Sepulchral Land and Territory of the Nation: Reburial rituals in Contemporary Hungary. In: A. Gergely Andr s (s erk.): A nemzet antropol gi ja.
(Hofer Tam s k sz nt se.) Budapest: j Mand tum K nyvkiad , 2002. 73 80.
Zerubavel, Eviatar: Time Maps Collective Memory and the Social Shape of the Past.
Chicago: University of Chicago Press, 2003.
Zimmer, Oliver: In Search of Natural Identity: Alpine Landscape and the Reconstruc- tion of the Swiss Nation. Comparative Studies in Society and History, 1998, 40 (4): 637 665.
Z rcher, Erik-Jan: Kosovo Revisited: Sultan Re ad s Macedonian Journey of June 1911. Middle Eastern Studies, 1999, 35 (4): 26 39.
