• Nem Talált Eredményt

MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA FÖLDRAJZTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA FÖLDRAJZTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET"

Copied!
39
0
0

Teljes szövegt

(1)

MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA FÖLDRAJZTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET

1951-1991

MM.

(2)
(3)

MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA FÖLDRAJZTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET

1951— 1991

BU D A PEST 1991

(4)

Ö sszeállította:

M A R O SI SÁ N D O R

ISBN 963 7395 25 3

K észült az M TA Földrajztudományi Kutató Intézetben F elelős kiadó: Bcrényi István intézeti igazgató

(5)

TARTALOM

I. Á ltalános inform ációk, az intézet feladatköre ...

II. A z intézet szervezete ...

III. Az intézet 1986— 1990 közötti főbb feladatai, tudom ányos eredm ényei, ezek tudom ányos, társadalm i és gazdasági hatásai . ...

IV. A kutatáseredm ények, ism eretek elterjesztése, egyetem i oktatás, együttm űkö­

dés, tudom ányos t o v á b b k é p z é s ...

V. N em zetközi k a p c s o l a t o k ...

VI. Az intézet 1991— 1993. (1995.) évi főbb kutatási c é lk itű z é s e i...

VII. A z intézet felsőfokú végzettségű m u n k a tá r s a i...

5

6

8

25

26

30

34

3

(6)

K ivitelezésben közrem űködtek:

K eresztesi Z oltánné, M olnár M argit, N ém eth József, Poór István, P ortörő Lajosné, Tárkányi Lászlóné

(7)

I. Á ltalános inform ációk, az intézet feladatköre

Az intézet székhelye és címe:

1388 B udapest, VI. A ndrássy út 62. Pf. 64.

Telefon: 1 116-838, 1 317-325 Telex: 6413

Telefax: 1 317-991

Az intézet igazgatója: Berényi István, a földrajztud.doktora

Az intézet igazgatóhelyettese: M arosi Sándor, a földrajztud.doktora Az intézet gazdasági vezetője: Dániel M ária

Az intézet tudom ányos titkára: Tiner Tibor

A M agyar Tudom ányos A kadém ia kutatóintézeti hálózatának kiépítése során, a M inisztertanács 0115/1951. sz. rendelete értelm ében országos földrajztudom ányi kuta­

tóbázisként a Földrajzi K önyv- és Térképtárból alakult m eg a néhány fős Föld­

rajztudom ányi K utatócsoport, am ely 1967-ben — létszám ban és szellem i kapacitásban m egerősödve — kutatóintézetté szerveződött, hogy biztosítsa hazánkban az intenzív és szervezett földrajzi kutatásokat. Négy évtizedes fennállása alatt diszciplináris bázisinté- zerként jelen tő s hatást gyakorolt a m ás hazai kutatóhelyeken, főleg egyetem i és főiskolai tanszékeken folyó földrajzi kutatások szervezésére, irányítására és végzésére, koordináló szerepet játszo tt a term észeti erőforrások összehangolt kutatásában, M agyarország N em ­ zeti A tlasza m unkálataiban, több országos jelentőségű tém a összehangolt m űvelésében, szám os hazai földrajzi és rokontudom ányi intézm énnyel, tárcákkal és gyakorlati szervek­

kel m űködött együtt terület-, település- és gazdaságfejlesztési, környezetvédelm i felada­

tok tudom ányos m egalapozásában. Széles körű nem zetközi kapcsolatokat épített ki és tart fenn, s folytat közös kutatásokat külföldi partnerintézm ényekkel.

Az intézet fő b b feladatköre az általános, az ágazati és a regionális fö ld ra jz elvi és m ódszertani m űvelése, továbbfejlesztése, földrajzi folyam atok, összefüggések feltárása, a term észet és társadalom (em ber és környezete) kapcsolatának idő- és térbeli Vizsgálata, a földrajzi környezet tényezőinek m inősítése, főként M agyarország ill. egyes területegy­

ségei (tájak, körzetek, közigazgatási egységek) term észet- és gazdaságföldrajzi erőforrá­

sainak, adottságainak, szociálgeográfiai problém áinak kutatása, földrajzi szakkönyvtár m ű k ö d te té se , a kutatáseredm ények m agyar és idegen nyelvű publikálása és dokum entá­

lása könyvekben, folyóiratokban és egyéb intézeti kiadványokban, aktív részvétel a hazai és nem zetközi földrajzi együttm űködésben.

Az intézet kutatáseredm ényeit a Földrajzi É rtesítő c. folyóiratában, a Földrajzi Tanulm ányok c. kism onográfia-sorozatban, a M agyarország tájföldrajza, a Studies in G eography in Hungary, az Elm élet— M ódszer— G yakorlat (Theory— M ethodology—

(8)

Praxis) c. sorozatokban, utóbbin belül a Területi K utatások c. periodikában és egyéb kiadványokban, térképeken publikálja. Sajátos szakm ai fórum ok a gyakorta kínálkozó nem zetközi kongresszusok, konferenciák, szim pózium ok, hazai szakelőadások, a felső- oktatás katedrái, széles közm űvelődési terrénum ok.

II. Az intézet szervezete

Az intézetben 1991. m ásodik felében 66 álláshelyen 74 fő dolgozott (tehát szám os rész- és m ellékfoglalkozású szem ély), vagyis 18 álláshellyel kevesebbel rendelkezünk, m int 5 évvel korábban. Ez az anyagi erőforrások apadásának, a költségvetési tám ogatás reálértéke drasztikus csökkenésének szükségszerű következm énye. Szerencsére ez a közelm últ időszak tudom ányos teljesítm ényében sem m ennyiségi, sem m inőségi tekin­

tetben m ég nem m utatkozik meg.

Az 1991. esztendőtől, az intézet fennállásának 40. évfordulóján tevékenységünket az alábbi szervezeti egységekben folytatjuk:

D i s z c i p l i n á r i s o s z t á l y o k

G eom orfológiai-N egyedkorkutatási osztály:

V ezetője: Schw eitzer Ferenc, a földrajztud. kandidátusa

M unkatársak: Balogh János, Baloghné Di G léria M ária, H avas Ferencné, Juhász Á goston, Kis Éva, M agos M ária, Szenti Ernőné.

T erm észetföldrajzi osztály:

V ezetője: K ertész Á dám , a földrajztud. kandidátusa

M unkatársak: Lóczy D énes, M észáros Erzsébet, M olnár K atalin, Párkányi Lászlóné, Szalai László, Szabó Klára

G azdaság- és T ársadalom földrajzi osztály:

V ezetője: D övényi Zoltán, a földrajztud. kandidátusa

M unkatársak: Becsei József, C séfalvay Zoltán, Iván László, K aiser M iklósné, K ocsis Károly, K ovács Zoltán, Laczkó M argit, N ikodém us Antal, Perger Éva K örnyezetm inősítő és Szám ítástechnikai osztály:

V ezetője: G alam bos József, a földrajztud. kandidátusa

M unkatársak: Fejszés Erika, Tóth G abriella, Tózsa István

O s z t á l y k ö z i m u n k a c s o p o r t o k

T ájföldrajzi m unkaközösség:Hahn G yörgy, a földrajztud. kandidátusa, Som ogyi Sándor, a földrajztud. doktora

M agyarország N em zeti A tlasza új lapjainak készítése: Pécsi M árton, az M TA rendes tagja, B assa László, Tárkányi Lászlóné

6

(9)

G N V m unkaközösség:Rétvári László, a földrajztud. doktora, M árföldi G ábor, a műszaki tud. kandidátusa, Szabó Klára

F u n k c i o n á l i s o s z t á l y o k

K artográfiai osztály Vezetője: K eresztesi Zoltán

M unkatársak: Evers K risztina, Keresztesi Zoltánné, M olnár M argit, N ém eth József, Poór István, Portörő Lajosné, Tarpay Sándorné

K önyvtár és D okum entációs osztály:

Vezetője: Sim onfai Lászlóné

M unkatársak: Büki Beáta, G yurics Józsefné, Tánczos Sándorné Tudom ányos Titkárság

Vezetője: T iner Tibor

M unkatársak: Szabó Jenőné, Vagács A ndrás, Varga G yörgyné, Venyige L a­

josné

G azdasági osztály és G ondnokság:

Vezetője: Dániel M ária

M unkatársak: Bakonyi Dezső, Cseri Jánosné, C songrádi Béláné, Filiszár Lászlóné, G lem ba Istvánná, Kaszap Im réné, Ledényi A ttiláné, N em es János­

né, Stipich Béláné, Theisz Ferenc + 7 fő m ellékfoglalkozású takarítószem ély­

zet.

A teljes állású dolgozók közül 26 fő tudom ányos besorolású (1 kutató professzor, 5 tudom ányos tanácsadó, 8 tudom ányos főm unkatárs, 12 m unkatárs). Rajtuk kívül 10 fő diplom ás (m érnök, kartográfus, könyvtáros stb.), a többi szakalkalm azott, adm inisztratív és fizikai dolgozó. Tudom ányos fokozatot tekintve 1 fő az MTA rendes tagja, 5 fő a földrajztudom ány doktora, 7 a földrajztudom ány kandidátusa, 1 fő pedig a műszaki tudom ány kandidátusa. Egyetem i doktori fokozata a fentieken kívül további 11 főnek van.

Az intézetben a rész- és m ellékfoglalkozású dolgozók közül csupán 3 fő diplom ás, egyúttal egyetem i doktor. Tevékenységünket alkalm i szerződéses m unkatársak és évente 4-5 ösztöndíjas tanár segíti.

Az alábbiakban az intézet utóbbi öt évben 6 tém acsoportban végzett főbb tevé­

kenységének vázlatos összefoglalását adjuk, m integy kiegészítve ezzel az 1986-ban közreadott intézeti ism ertető füzetünk tartalm át.

(10)

III. A z intézet 1986-1990 közötti főbb feladatai, tudom ányos eredm ényei, ezek tudom ányos, társadalm i és gazdasági hatásai

Az utóbbi öt évben, feladatkörünknek is m egfelelően, olyan célok elérését tűztük ki, am elyek túlnyom órészt egybe estek ,A tudom ányos kutatás hosszútávú irányzatai” c.

dokum entum ban m egfogalm azott irányzatok célkitűzéseivel is. Ilyenek a földtudom ányi alapkutatások, a term észeti erőforrások összehangolt hasznosítását m egalapozó kutatá­

sok, környezetünk védelm ét szolgáló kutatások, a gazdasági-társadalm i folyam atok térbeliségével összefüggő vizsgálatok stb., s term észetesen intézeti kezdem ényezésű, gyakran a tudom ány nem zetközi fejlődéséből adódó feladatok.

M indenekelőtt elm ondhatjuk, hogy a kutatási tervekben m egfogalm azott célokat

— az időnként adódó anyagi nehézségek ellenére — m aradéktalanul elértük. Valameny- nyi tém acsoportban, sőt, nem zetközi visszaigazolások szerint is jelentős eredm ények születtek, az intézet presztízse az időszak alatt tovább nőtt.

Tevékenységünkről m inden évben részletes beszám oló jelen tést tettünk közzé a F öldrajzi Értesítő c. folyóiratunkban, összefoglalókat készítettünk az MTA közgyűlései alkalm ából m egjelenő kiadványok számára; országos és tárcaszintű program ok kereté­

ben végzett m unkánkról ugyancsak rendszeres írásos és szóbeli beszám olókat adtunk, ezekről pozitív értékeléseket, visszhangokat könyvelhettünk el. O TK A , A KA, ATA, OM FB stb. pályázatokon elnyert kutatási tém ákban elért eredm ényekről szintén minden beszám olási kötelezettségünknek fo lya m a to sa n eleget tettünk. Sajátos szakm ai fó ru m o k a rendkívül gyakorta kínálkozó nem zetközi kongresszusok, konferenciák, szim pózium ok, hazai szakelőadások, a felső o kta tá s katedrái, kézi- és szakkönyvek, fo lyó ira to k, széles közm űvelődési terrénum ok, am elyekkel m int lehetőségekkel m esszem enően igyekeztünk élni. E zt tanúsítja a p ublikációs tevékenységünket tükröző adatsor (1. táblázat), m ég inkább az 1986-1990. évi, 5 éves intézeti bibliográfiánkat tartalm azó G EO D O K füzetünk.

A fentiekre tekintettel, és azokra utalva az alábbiakban csak összefoglalóan közlünk néhány eredm ényt, ötéves tervünk tem atikája szerinti bontásban.

1. tá b lá zo l. P u b liká c ió s tevéke n ység , 1986-1990

K önyv Tanulm ány, cikk

Ism eret­

terjesz­

tő cikk

E gyéb (konferenci­

ák anyagai,földrajzi dokum entációk, tér­

képek, beszám olók, m egem lékezé­

sek, könyvism erteté­

sek, disszertációk)

magyar idegen n yelvű magyar idegen n y el­

50 271

24 14 277 123

Ö sszesen 38 Ö sszesen 4 0 0

M indösszesen 7 5 9 publikácó + a Gcographia M cdica intézetben készült 5 évfolyam a és 6 külön kiadványa

(11)

1. tém acsoport. M agyarország dom borzatm inősítése, geom orfológiai térképezése és fia ta l képződm ényeinek kutatása

1. téma. D om borzatm inősítés és sajátos fö ld ra jzi térképezés típusterületeken cí­

m en az elm últ tervidőszakban is gyakorlattá vált az a kutatási irányzat, hogy a földrajzi környezet különböző tényezőit (dom borzat, vízrajz stb.) tem atikus térképeken ábrázoljuk és az értékelő szintézist térképm agyarázatokban adjuk meg.

- A tudom ány és a gyakorlati élet követelm ényeinek m egfelelően főként alkalm a­

zott környezet- és településkörnyezet-geom orfológiai céltérképek készültek el, m elyek építésföldtani ill. településfejlesztési célokat szolgáltak. E tém akörhöz kapcsolódott pl.a Balaton-vidék, Pécs és környéke, N oszvaj, Novaj, Paks településkörnyezetének, H ajdú- Bihar m egyei típusterületek m érnökgeom orfológiai vizsgálata. A dom borzat felszínm oz- gásos szem pontú értékelésével, (pl.) a pincerendszerek feltérképezésével, a beépítésre alkalm atlan területek teljes térképi ábrázolásával tettünk ajánlásokat az építési gyakorlat szám ára.

- A B akonyvidéken a dom borzat erdő- és m ezőgazdaságra gyakorolt hatásának vizsgálata keretében készült el űrfelvételek alapján a B akonyvidék 1:100 000-es terület­

hasznosítási térképe.

A dom borzathasznosítás gazdasági szem pontú m inősítésének m ásik aspektusa a dom borzat fo rm á in a k értékrend szerinti m inősítése, e m ódszertanilag új eljárás reprezen­

tatív típusterületeken való alkalm azása. Elem eztük á dom borzati tényező és a tájtípusok kapcsolatait, lehatároltuk az egyes tájtípusokat, am elyeket a B akonyvidék 1:100 000-es tájtípus térképe m ulat be.

- A Szigetközben a G N V környezeti hatásvizsgálata érdekében folyam atosan térképeztük az ártéri m orfofácieseket és ökofácieseket, am elyek a nagyberuházás m eg­

valósulása után közvetlenül veszélyeztetve lehetnek.

- A Balaton környéki üdülőkörzet geom orfológiai térképezése keretében a tervidő­

szakban 1:50 000 m éretarányú térképet készítettünk a beépíthetőségi viszonyok feltárá­

sára és a településfejlesztési tervek m egalapozására.

- O sztályközi feladatvállalással környezetvédelm i, vízm inőségi, vízgazdálkodási kutatásokat végeztünk a felhagyott kavicsbánya tavakban, víztározókban, továbbá vizs­

gáltuk az új, m egépítésre kerülő kism éretű víztározók hasznosítási lehetőségeit, környe­

zeti állapotváltozásait és várható hatásait. Az eredm ények közvetlen m ezőgazdasági felhasználásra kerültek Kecel és Kiskunhalas környékén.

- Term észet-, gazdaság- és társadalom földrajzi környezet kom plex kutatása során a nagyberuházásokat m egelőző döntések előkészítéséhez, pl. az Ó falu m ellé tervezett radioaktív hulladéklerakóhely vizsgálatával igyekeztünk hozzájárulni; 1988-ban kapcso­

lódtunk be tervtanulm ányokkal az összetett feladat m egoldásába.

- D om borzati viszonyok térképezése a radionukleidok eloszlásának és várható m ozgásának értékeléséhez a Paksi A tom erőm ű közvetlen környékén c. vizsgálat során a Paksi A tom erőm ű és az MTA FK1 között létrejött kutatási-fejlesztési m egállapodás alapján az atom erőm ű lOkm-es átm érőjű kör területén belüli környezet olyan felszín­

(12)

alaktani jellem zőit állítottuk össze, ill. térképeztük, am elyek az előzetes elképzelések szerint hatással lehetnek a légköri szennyező anyagok — főként radioezüst és radiocézi- um k o n cen tráció — leülepedésének térbeli eloszlására. A felszínalaktani és az uralkodóan m ezőgazdaságilag hasznosított tájtípustérkép segítségével ugyanis ellenőrizni tudjuk az elm életileg kijelölhető eltérő szennyeződési hajlam osságú ill. adottságú felszínegységek térbeli eloszlását. A z eredm ények az atom erőm ű környezeti ellenőrzési program ját javíthatják, különös tekintettel egy esetleges üzem zavar ill. baleseti kibocsátás esetére.

- Ú jra fe ld o lg o z ásra k e rü lt M a g ya ro rszá g 1:500 0 0 0 m éretarán y ú g e o m o rfo ló ­ g ia i térkép e , a B a la to n és kö rn yéke 1:300 000-es g eo m o rfo ló g ia i térképe. Új k o n c e p ­ ció alapján k im u n k á lásra k erü ltek az ország d o m b o rza ttíp u s és rela tív r e lie f térképei (1 :5 0 0 000). E zek a M N A új k iad ásáb an (1989) k erü ltek p ublikálásra.

2. tém a. G eo m o rfo ló g ia i a d o ttsá g o k értékelése m o n o g rá fiku s m u n ká la to kb a n . A D u n án tú li-k ö zép h eg y ség g eo m o rfo ló g iai k ialak u lásán ak szin tézise, a g eo m o rfo ló ­ giai felszín ek m eg álla p ítá sa és k o rán ak m in ő sítése m ellett részletes je lle m z é sre k erü l­

tek a k ö rz e t re g io n ális g e o m o rfo ló g iai eg ységei. E se ttan u lm án y o k a d o m b o rzat térk ép es m in ő sítésére n y ú jtan ak m ódszertani alapot az erd ő - és m ező g azd aság i hasz­

n o sítás szem p o n tjáb ó l. A feld o lg o zás je le n tő s része a M ag y aro rszág tájfö ld rajz a c.

m o n o g rá fia 5. és 6. kö tetéb en a terv id ő szak során je le n t m eg.

3. tém a. M a g ya ro rszá g d o m b o rza ta és fia ta l k é p ző d m én yein ek k u ta tá sa ered ­ m é n y ek én t ö sszefo g laló tan u lm án y k ö tet k é szü lt „N eg y ed k o r és lö sz k u ta tá s” cím en, am ely az alk alm azo tt k u tatásm ó d szere k m ellett tartalm azza a m ag y aro rszág i löszök je lle m z é sé t, tip izá lását és g e o k ro n o ló g iai tagolását. E tém akörből ak ad ém iai doktori d isszertáció is k észü lt. U g y a n csak ta n u lm án y k ö tetb en p u b lik álásra k erü ltek az o rszág ­ ban e lő fo rd u ló fo rrásm eszek (trav ertin o k ) genetikai, kro n o ló g iai és litológiai je lle m ­ zői.

2. tém a cso p o rt. A te rm észeti k ö rn ye zet a d o ttsá g a in a k és e rő fo rrá sa in a k értékelése és térkép ezése

1. tém a. M a g ya ro rszá g m e ző g a zd a sá g i ö ko ló g ia i m ik ro kö rze tein ek m e g h a tá ­ ro zá sa és elh a tá ro lá sa an n ak tudatában k erü lt felad a tain k sorába, hogy a m ag y ar m e z ő g azd aság b an a term elésn ek a term ő fö ld ökológiai ad o ttság aih o z való ig azítása v isz o n y la g kis rá fo rd ítással je le n tő sen növelné a term ésered m én y ek et.

A fö ld h aszn álat o p tim ális m eg terv ezéséh ez a g azd álk o d ó k n ak ren d elk ezn iü k kell a term ő h ely ak tu ális m in ő ség ére vonatk o zó részletes ism eretek k el. A z in tézetben k id o lg o z o tt m ó d szer olyan terü leteg y ség ek et határol el, am elyek m in ő ség e a n ö v én y ­ term esztés szem p o n tjáb ó l m eg k özelítően azonos kateg ó riáb a esik. A 25 ha-os te rü lete g y sé g ek te rm ő k ép esség é t 0-9-ig te rje d ő ran g so rszám o k k al je lle m e z tü k . A te rü lete g y sé g ek ö ssze v o n ásáv al term ő h ely fo lto k , m ik ro k ö rzetek alak íth ató k ki, am e­

lyek ra n g so rsz á m a m eg m u tatja, m ilyen növények term esztésére m ilyen színvonalon alk alm a sak .

10

(13)

B aran y a k iv ételév el a D unántúl v alam en n y i m eg y éjére elk é sz ü lte k az agroöko- lógiai térk ép ek , am ely ek a g azd álk o d ó k szám ára eg y szerű fo rm áb an m u tatják be a fö ld e rő fo rrás területi érték k ü lö n b ség eit. E zzel elő seg ítik a n ag y o b b h aték o n y ság o t b izto sító sp ecializáció t. A z ö kológiai térk ép ezés alapja lehet egy k o m p lex fö ld érték e­

lésnek. F o ly a m atb an van a szám ítógépes p rogram átírás IB M -k o m p a tib ilis szám ító ­ gépre. A ku tatá s e ls ő e red m én y eirő l angol n y elv ű kö tetb en szám o ltu n k be.

2. téma. A fö ld ra jzi környezet hasznosítottsági állapotának tem atikus térképezése keretében többek között sor került a G N V hatásterület tájainak geoökológiai feltárására, valam int az adott terület földrajzi inform ációs rendszerének a kidolgozására. Ennek érdekében softw are családot fejlesztettünk ki, am ely alkalm as a földrajzi környezet m indenkori aktuális állapotának m inősítésére, ill. a végbem enő tér- és időbeli változások m onitoringozására. A softw are olyan adatbázis kezelő rendszert tartalm az, am ely alkal­

mas térképi és statisztikai adatsorok fogadására, azok num erikus és grafikus m egjelení­

tésére. A z adatbázisban létrehozható, ill. beépíthető tém ák szám a, a tem atika gyakorlatilag végtelen; korlátozó tényező csak a hardw are kapacitása lehet. Az adatbá­

zisra alapozóan m inősítő rendszert is tartalm az a software. M űködését G yőr-Sopron-M o- son m egye 110 tagú tem atikát m agába foglaló inform ációs rendszerének kiépítésével ellenőriztük. A létrehozott adatbázis-tartalom alapján a m egyét rekreációs és hum ánöko­

lógiai szem pontok figyelem bevételével, több alternatíva szerint m inősítettük. A több száz, különböző (a célnak m egfelelő) m éretarányú és tem atikájú térképek sorából em lít­

jü k , hogy öt időpontra vonatkozóan légifelvételekről interpretáltuk a területhasznosítás- változásokat. A tucatnyi tanulm ány közül az egyik a D una vízm inőségének — kiinduló helyzetkép form ájában való — m eghatározása érdekében, az 1968., 1972., 1976. évekre vonatkozóan az összes ásványi nitrogénre, a perm anganátos és dikrom átos oxigénfo­

gyasztásra irányult. A vizsgált adatsorok Rajka, D unaalm ás, Szob, N agym aros és a V ág-torkolat térségére vonatkoznak. Az eredm ények a m onitoring rendszerben haszno­

síthatók.

M agyarország szám os tája (K isalföld, A lpokalja, D unántúli-középhegység, D u­

nántúli-dom bság) területhasznosításának a változásait feltártuk az 1962., 1971., 1984.

évekre vonatkozóan és m inősítettük kistáj bontásban, önálló fejlesztésű program segít­

ségével s kim utattuk a tér- és időbeli változásokat stb.

3 .tém a. A Balaton vízgyűjtő terület talajpusztulásának, agrokém iai szennyeződé­

seinek kontrollja, a talajeróziós fo lya m a to k által okozott talaj- és tápanyagveszteség becslése a Balaton É-i vízgyűjtőjén hozzájárul a tó ökorendszerének m egőrzéséhez (MTA FKI és Trieri Egyetem közös kutatási program ja).

- A csák v ári k u tató állo m áso n 5 x 2 eró zió s m érő p arcellát alak íto ttu n k ki öt k ü lö n b ö z ő talajtíp u so n . E zek et a ném et fél által b izto síto tt D a ta b o x au to m atik u s a d a trö g z ítő ren d szerrel láttuk el. A m eteo ro ló g iai észlelés és talaj- és tá p an y ag v esz­

tesé g m érése fo ly am ato s, ezen k ív ü l Ö rvényesnél ren d szeresen v eszü n k v ízm in ták at lab o rató riu m i elem zésre. A m eteorológiai m egfig y elések n él m eg h atáro ztu k az általá­

nos talajv e sz teség -b ec slési eg y en let R fak to rán ak értékeit, m esterség es esőztetési k ísérletek alapján p ed ig a K tényezőt. A m in taterü letre k ifejlesztettü n k eg y m ikroszá-

(14)

12 1

(15)

3. kép. Talajcróziós kísérletek Csákváron

4. kép. M intavételezés az abonyi téglagyár feltárásában

13

(16)

m ító g é p e s földrajzi in fo rm ác ió s ren d szert, am ely h ez dig itális terep m o d ell is c sa tlak o ­ zik. A p ro jek t a n ém et féllel tö rtén ő fo ly am ato s eg y ü ttm ű k ö d ésen , k ö zö s terep m u n k án alapul.

- A ta la jp u sztu lá s m é rték én ek m eg h a tá ro zá sá t K e le t-S tá je r o rszá g m ezőgazda- s á g i terü letén (az M T A FK I és a G raz-i M űszaki E g y etem F öldtani és Á sványtani T an sz é k é n ek eg y ü ttm ű k ö d é se ) is folytattuk. A z osztrák féltől kap o tt té rk ép ek és egy éb in fo rm áció k alapján elk észítettü k a stájerországi m in ta terü letek d ig itális terepm odell- jé t. Ö sszeh aso n líto ttu k a stájero rszág i és a du n án tú li k isp arc ellás m érések b ő l szárm a­

zó talajeró z ió s ad atokat. T erv e zzü k az e g y ü ttm ű k ö d és k iterjesztését a G raz-i D igitális K ép feld o lg o zó és S zám ító g é p es G rafikai In tézet bev o n ásáv al. A n em zetk ö zi eg y ü tt­

m ű k ö d és terepi k o n zu ltáció k b an , k ö zö s elő ad áso k b an ny ilv án u lt m eg.

3. tém acsoport. A gazdasági-társadalm i térszerkezet szociálgeográfiai kutatása

1. tém a. A telep ü lé skö rn y ezet szo ciá lg eo g rá fia i ku ta tá sa telep ü lés, település- c so p o rt és re g io n á lis szinten fo ly t azzal a céllal, hogy e feld o lg o zási szin tek elm életi és m ó d szertan i k érd é se it is tisztázzuk.

- A telep ü lésszin tü v izsg álato k közül a tiszak écsk ei és rudabányai k ívánkozik k iem elésre. A T iszak écsk én v ég zett fak to rö k o ló g iai vizsg álat tisztázta e m ó d szer a lk alm azásán ak elm életi és m ódszertani k érd éseit a települések b e lső szerk ezetén ek feltárásáv al. A k u tatás többek k ö zö tt igazolta, hogy az ed d ig felh aszn ált statisztikai területi alap eg y ség ek (sz ám láló k ö rzet, tervezési egység, lak ó tö m b stb.) nem igazán alk alm asak a társadalm i térk ap cso lato k elem zé sére, területi típusainak elh atáro lására.

C sak a sz u b jek tu m ra v o n atk o zó adatok alapján vagy u n k képesek reális társadalm i térb eli m ag atartás típ u so k at elh atáro ln i, területi k ap cso lato k at feltárni.

M ás je lle g ű volt a településszintű vizsgálat R udabányán, ahol a bányabezárás társadalm i jelle g ű konzekvenciáinak kutatása alapján arra is sikerült rávilágítani, hogy a gazdasági szerkezetváltás pozitív és negatív társadalm i hatásokai egyszerre indukál, am inek összefüggéseit azért is tisztázni kell, m ert területileg akkum uláltan jelentkezhet­

nek, ami jelentős lokális feszültséggel jár.

- A településcsoportok szociálgeográfiai kutatása keretében Bélapátfalva és tele­

püléscsoportja részletes vizsgálata során lehetőség nyílt az általános településrendezéssel összefüggő alkalm azott kutatás tapasztalatainak összegzésére.

- A regionális szintű vizsgálataink keretében elsősorban Észak-M agyarország három m egyéjére készítettünk tem atikus térképeket, s ezzel olyan inform ációs rendszer alapját vetettük m eg, am ely ha nem is teljes, de kiindulásul szolgálhat a társadalm i térszerkezet szim ulálására. Ö sszességében több m int 100 tem atikus térkép készült sezek gyakorlatilag átfogták a gazdaság és társadalom minden lényeges területét.

2. téma. E tnikai fö ld ra jzi kutatások az elm últ években lényegében a Kárpát-m e- 'dence területére terjedtek ki.

- Sikerült feltárni a határainkon túl élő m integy 3,5— 4 m illiós nem zeti kisebbsé­

geink szülőföldjén lejátszódó etnikai, politikai, társadalm i-gazdasági folyam atok (pl. a term előeszközök térbeli eloszlása, urbanizáció, dem ográfiai folyam atok, m igráció, erő-

14

(17)

szakos telepítések stb.) főbb jellem zőit. A vizsgálatok nyom án igazolódott, hogy a hazai kisebbségek — ha m egfogyatkozott szám ban is — olyan zárt lokalitásokat alkotnak, am elyek védelm e politikai érdek és a településfejlesztésben és -rendezésben való különös kezelése elvárható.

- Az etnikai földrajzi vizsgálatokon belül a hazai cigányság területi elterjedésének, az ezzel összefüggő általános és lokális problém áknak a feltárása során az országos és nagytérségi vizsgálatok m ellett esettanulm ányok keretében (R udabánya, B udapest) sike­

rült feltárni a szegregálódás konzekvenciáit és a fokozódó etnikai feszültségeket.

3. téma. H atárm enti térségek vizsgálata során első lépésként az első világháború utáni határm eghúzás gazdasági-társadalm i következm ényének földrajzi szem léletű elem zése történt meg. Erre alapozva Borsod-A baúj-Zem plén m egyében esettanulm ány szinten tártuk fel a határ m indkét oldalán kialakult depressziós térségek jellem ző vonásait.

E kérdéssel összefüggésben került so ré terület speciális közlekedésföldrajzi helyzetének vizsgálatára, az itt élő népesség sajátos közlekedési m agatartásának felm érésére. M indez szükségessé tette a szociál-közlekedésföldrajz elm életi-m ódszertani kérdéseinek ponto­

sabb kidolgozását. A jugoszláv-m agyar határövezet társadalom szerkezeti átalakulásának folyam atairól készült tanulm ányt követően indult m eg egy kiterjedt kutatás az osztrák­

m agyar határ két oldalán, közösen a Klagenfurti Egyetem m el és az MTA RK K -val. A rendkívül részletes szociálgeográfiai indíttatású vizsgálat m ég folyik, az eredm ények közreadása 1991 nyarától várható.

4. téma. A R om ániából m enekültek letelepítésének alternatíváit vizsgálva kitűnt, hogy az országban m integy másfél tucat olyan kistérség van, ahol a m enekültek letelepí­

tésére viszonylag kedvezőek a feltételek, elsősorban a m unkaerőpiaci szituáció és laká­

shelyzet alapján. A letelepítési politika azonban csak akkor lehet sikeres, ha központi intézkedésekkel is párosul, pl. m unkahelyterem tési akciókkal. Nem tartható hosszú távon, hogy a m enekültek túlnyom ó része a fővárosban, ill. a budapesti agglom erációban, valam int a rom án határ menti m egyékben él, aránytalanul nagy terhet róva ezekre a területekre.

A letelepítésre alkalm as kis térségek kijelölésével egyúttal orientációt kívántunk ^ adni egy esetleges újabb — netán a Szovjetunióból várható — m enekülthullám fogadá­

sához.

5. téma. A közlekedés és kom m unikáció fö ld ra jzi vizsgálata felszínre hozta a töm egközlekedés, de különösen a személyi közlekedés technikai elm aradottságát. Az országos szinten, valam int Budapesten és BAZ m egyében elért kutatáseredm ények azt jelzik, hogy bár e funkció fejlesztése a városok pozícióját erősíti tovább, de enélkül a falusi térségek előrelépése sem képzelhető el. Az innovációs központok képesek a kisebb településeket a fejlesztési program okba bekapcsolni, ami azután a helyi erőforrások jo b b kihasználását is elindíthatja.

A N yugat-Európától való elm aradásunk különösen feltűnő az új távközlési tech­

nikák területi elterjedését nézve (pl. a telefax berendezések szám a H ollandiában 230 000, M agyarországon 4800). M ég m indig igen korlátozott a hálózati szintű adatátviteli rendszerek kiépítettsége, a hozzájuk való kapcsolódás lehetősége. M ivel a hazai fejlesz-

15

(18)

5-6. kép. Laboratóriumi vizsgálatok

1 6

(19)

17

(20)

tések B udapestre koncentrálódnak, növekszik a főváros és a vidék közötti szám os területen évtizedek óta fennálló fejlettségbeli különbség.

6. tém a. Városföldrajzi vizsgálatok több szinten folytak.

- A városszerkezeti kutatások keretében m egkezdődött a terézvárosi töm brehabi­

litáció szociálgeográfiai vizsgálata, ami azonban — a tém a jellegéből adódóan — még nem fejeződött be. Ebből kiindulva kezdtünk foglalkozni a dzsentrifikáció problém áival is. B udapestre koncentrálva m egkezdtük a lakáspiac új jelenségeinek vizsgálatát s a hazai geográfiában elsőként a bűnözés földrajzi aspektusaival is foglalkoztunk. Öt nagyváro­

sunk példáján m utattuk be a hazai városszerkezet átalakulási irányait.

- Az egyes várostípusok közül elsősorban a kisvárosok problém ái kerültek vizsgá­

latra. A hazai kisvároshálózat (m integy 170 település) kutatása nyom án kibontakoztak az egyes országrészek eltérő fejlődési jellem vonásai és m arkáns m eghatározói. A vizsgálat felvázolta kisvárosaink ezredfordulóig várható fejlődési tendenciáit is. E szerint évtize­

dünkben a kisvárosok jelentős részében visszaesés vagy m egtorpanás prognosztizálható.

Ez rendkívül súlyosan érintené az egész településhálózatot, m ert a tönkrem enő kisváro­

sok m agukkal rántanák a környező falvakat is, ennek pedig m esszem enő következm ényei lennének.

- A nem zetközi összehasonlító városföldrajzi kutatások keretében a B écs-Buda- pest-M ünchen vizsgálat folyt, elsősorban a m unkaerőpiac, a lakáspiac, a városi közleke­

dés és a városkörnyéki üdülés problém áira koncentrálva. Az elkészült tanulm ányok az általános és a helyi sajátosságok jó elkülönülését tették lehetővé, s különösen jól kiraj­

zolódnak a gazdasági-társadalm i rendszerből adódó eltérések.

- N em zetközi közös kutatások is folytak ebben a tém akörben. Ezek közül az 1980-as évek első felében m egindult N D K -cseh-m agyar közös urbanizációs kutatás áthúzódott a 80-as évek m ásodik felére is, és ekkor jele n t m eg az eredm ényeket összegző kötet Lipcsében.

Az elm últ időszakban a közös kutatások súlypontja a határm enti területek vizsgá­

lata volt. Ennek keretében több összegző tanulm ány készült a Bayreuth-i Egyetem m el közös kutatás keretében, az igazán részletes vizsgálatok azonban az osztrák-m agyar határm enti térségben folytak a Klagenfurti Egyetem geográfusaival kooperálva. Ebben a program ban a m agyar felet az MTA RKK-val közösen képviseljük.

4. tém acsoport. M agyarország tájföldrajzi feldolgozása

A tém a kutatása nagy-, közép- és kistáji szinten folyt.

A z /. téma eredm ényeként két kötetben (M agyarország tájföldrajza 5.,6.) m egje­

lent a D unántúli-középhegység nagytáji és regionális középtáji feldolgozása.

- Az 5. kötet a D unántúli-középhegység adottságait és erőforrásait m utatja be.

K észben a nagytáj földtani adottságait, ősföldrajzi fejlődéstörténetének fontosabb szaka­

szait és ásványi nyersanyagait foglalja össze, részben pedig az egym ással kölcsönhatás­

ban levő dom borzat, éghajlat, vízrajz, növényzet és talajtakaró fejlődését, jelen állapotát, főbb jellem zőit és várható átalakulását tárgyalja.

(21)

Az új tudom ányos irányzatot képviselő feldolgozás ökológiai, gazdasági és kör­

nyezetvédelm i szem léletű kutatási koncepciót és m ódszert tükröz, am ely — a földrajzi környezet gyors változása és átalakulása következtében — a term észet és a társadalom kölcsönhatásának az elem zését és értékelését helyezi előtérbe, különös hangsúlyt fordítva a potenciális erőforrások környezetkárosítás nélküli hasznosítási lehetőségeire.

- A 6. kötet a D unántúli-középhegység közép-, részben kistájainak, tájtípusainak dom borzatát, éghajlatát, vízrajzát, term észetes növényzetét és talajtakaróját részletes feldolgozás keretében tárgyalja. Fontos vezérfonal a m unkában e tájalkotó tényezők területi sajátosságainak, különbségeinek bem utatása.

A korszerű m ódszerekkel végzett vizsgálatok alapján a középhegység egységeiről m egrajzolt változatos képsorokon új m egvilágításba kerülnek és lényegesen kibővülnek korábbi ism ereteink. A sorozat előző kötetének anyagára épülő, új tudom ányos szem lé­

letű, az ökológiai adottságok felm érését, értékelését tartalm azó és a helyi környezetvé­

delm i szem pontok m esszem enő figyelem bevételével készült feldolgozás felhasználhatósága igen sokrétű: az építési előtervezésekhez, szám os m ezőgazdasági és ipartelepítési, vízellátási, erdőgazdasági stb. problém a m egoldásához, m eliorációs ja v as­

lat kidolgozásához nyújt hasznos szem pontokat. Kutatók, term észetbarátok, oktatók szám ára is hasznos.

- H asonló feldolgozás áll befejezés előtt az Északi-középhegységről.

2. téma. M agyarország kistájainak katasztere. Az intézet kiadásában 1990-ben m egjelent 100 ív terjedelm ű (1030 nyom tatott oldal) két kötetes m ű az ország 230 kistájának fontosabb, főleg term észeti környezeti tényezőit veszi szám ba. A z egyes kistájak helyzetének, területhasznosításának, dom borzatának, földtani adottságainak, éghajlatának, vízrajzának, term észetes és term esztett növényzetének, talajainak, sajátos táji adottságainak rendszerezett bem utatását a tájtipológiai összegzés zárja. A töm ör szöveges jellem zést az azt alátám asztó szám szerű adatok, m ennyiségi param éterek egészítik ki. A term észeti erőforrások értékrendjét m eghatározó term észeti tényezőket olyan form ában tartalm azza a mű, hogy lehetőség nyílik azok térbeli eloszlásának szám szerű jellem zésére és a nagyobb területegységek szerinti összegzésére.

Ez a m ódszer több célt szolgál: a területhasznosítás szám ára áttekintő igényű rendszerezett m ennyiségi inform ációkat ad s ezzel elősegíti a term észeti környezeti adottságok és erőforrások optim ális figyelem bevételét; mivel a term észetföldrajzi kistáj­

beosztás szám os más regionális körzetbeosztásnak is alapja, a kistájkataszter adatainak területi értékszám ait más tudom ányterületeken is felhasználhatják; a kistájkataszterben összegyűjtött adattöm eg alapja lehet egy, a regionalitás elvén felépülő széles körű adatbanknak, am ely szám ítógépes tárolásra és továbbdolgozásra is alkalm as; a helyi közigazgatási és gazdasági egységek — táji lehetőségeik (adottságaik) ism eretében — ésszerűen, a környezetvédelem követelm ényeire is tekintettel hasznosíthatják term észeti környezeti adottságaikat, fejleszthetik szűkebb életterüket; a helyi oktatási és közm űve­

lődési intézm ények a korábbiaknál több és összesített inform ációkat kapnak körzetük tájföldrajzi adottságairól, ezáltal helytörténeti, lakóhelyi ism eretbővítésre, az egészséges lokálpatriotizm us fejlesztésére nyílik lehetőség.

19

(22)

20

(23)

1 1-12. kép. Szám ítógépes könyvtári nyilvántartás é s intézeti kiadványok

21

(24)

A két kötetes m ű szerkesztői és szerzői A kadém iai Díjban részesültek.

3. téma. A m agyarországi megyék fö ld ra jzi feld o lg o zá sa rendkívül sokirányú volt.

A feldolgozások elm életi és m ódszertani m egalapozását, a felvetődött gyakorlati-techni­

kai kérdések tisztázását az egységes szem léletű szöveges tem atika és kéziratos atlasz laponkénti m agyarázójának elkészítése követte.

- E lkészült BA Z m egye 90 tém át felölelő 1:150 000 m éretarányú feldolgozása a környezetgazdálkodás m egalapozása céljából. Az elkészült térképek feldolgozása útján szám ítógépi adatbázist hoztunk létre.

- A m egyei m intafeldolgozások — am elyek érintették a földtani, geom orfológiai, az éghajlati, a vízrajzi, a talaj- és növényföldrajzi adottságokat, a népességet, a települé­

seket, az ipart, a m ezőgazdaságot, a tercier szektort, a közlekedést, a hírközlést, az életkörülm ényeket, életm ódot — kiterjedtek Heves, Pest, K om árom , V eszprém és Nóg- rád m egyére is. A feldolgozások m éretaránya 1:100 000 és 1:500 000.

- A m egyei agroökológiai m inősítés és m ikrokörzetesítés keretében B aranya és Z ala m egyék kivételével elkészült a D unántúl valam ennyi m egyéjének szám ítógépes feldolgozása.

- KIR O TK A kutatás keretében újszerű vizsgálatokkal és m inősítésekkel egészült ki a környezetinform ációs rendszer.

- Elkészült B A Z m egye községsoros inform ációs rendszerének a terve.

- U gyancsak kész G yőr-Sopron m egye környezetgazdálkodási inform ációs rend­

szerének 110 tém át felölelő term észeti és társadalm i-gazdasági (településsoros) adatbá­

zisa, valam int rekreációs és általános hum ánökológiai szem pontú m inősítése.

- Elkészült M agyarország valam ennyi m egyéjére vonatkoztatva a m ezőgazdasági ered etű szennyeződések nagyságának, valam int a szoláris energia helybeni aktivizálódá­

sának megyei szintűm inősítése és összehasonlító elem zése az 1975., 1980., 1985. évekre.

- M eg tö rtén t V eszp rém m egye d in a m ik u s sz em lé letű tájérték elése a sz ő lő ter­

m esz tésre le g a lk a lm asab b terü letek k ijelö lése érd ek éb en . A z é rté k e lő eljárás k e re té ­ ben az eg y es m in ő ség i k ateg ó riák b ek ö v etk e zésén ek statisztik ai v a ló szín ű ség eit is m eg h a táro z tu k , ill. a term esztés term észeti k o ck ázatát is sz ám szerű sítettü k .

- A B M E F o to g ram m etriai T an szék év el eg y ü ttm ű k ö d ésb en M ag y aro rszág v a ­ lam ennyi m egyéje lev eg ő szen n y ezettség i állap o tát m in ő sítettü k és szám ító g ép i m o­

n ito rin g ren d sze rét is felállítottuk.

- M in ő sítettü k B ékés m egye talajain ak környezeti sav aso d ásra való érz é k e n y ­ ségét és a v e sz ély e ztetett terü letek et is kijelöltük.

- K idolgoztuk a táj változékony elem eire vonatkozó újtípusú valószínűségi térké­

pezés elm életi és m ódszertani vonatkozásait és M agyarország szám os m egyéje valószí­

nűségi térképsorozatát is m egszerkesztettük.

4. tém a. M a g y a ro rszá g sp e ciá lis reg io n á lis fö ld r a jz i fe ld o lg o z á s a ere d m é n y e ­ k é n t m e g jelen t a M ag y aro rszág term észeti a d o ttság ain ak id eg en fo rg alm i szem pontú é rté k elé se c. könyv, s a T IT o rszág járás vezetői részére se g éd an y a g k én t e lk észü lt a M a g y aro rszág term észetfö ld rajzi áttek in tését tartalm azó kiadvány.

22

j

(25)

5. tém acsoport. M agyarország N em zeti Atlasza

T öbb m int 600 térkép és 300 grafikon, 100 oldalnyi m agyarázó szöveg, egy, az ország legújabb közigazgatási beosztását bem utató részletes térképlap m elléklet — ez a M agyar T udom ányos A kadém ia és a M ezőgazdasági és Élelm ezésügyi M inisztérium által több m int 6 éve kezdem ényezett és a Földrajztudom ányi K utató Intézet irányításával, a K artográfiai V állalat és a Tóth Á goston T érképészeti Intézet gondozásában a közel­

m últban elkészült M agyarország Nem zeti Atlasza.

A z első, 1967-ben m egjelentetett nem zeti atlasz után ez a m ásodik átfogó képet ad hazánk helyzetéről a nagyvilágban, a térképészet fejlődéséről napjainkig. Tükröt tart arról, mit kínál a term észet országunknak a földtani és dom borzati adottságok, ásvány­

kincsek, vizek, éghajlati, növényzeti és talajadottságok form ájában, m ilyen a környezet állapota. Hogy ezekkel a kincsekkel hogyan gazdálkodtunk, különösen az utóbbi negyed évszázadban, azt az ipari és m ezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó fejezetek m utat­

ják be, de külön részek szólnak a gazdasági tevékenység m ásik feltételrendszeréről, a népességről, annak eloszlásáról, m ozgásairól, jóléti és képzettségi szintjéről, a települé­

sek rendszeréről. Több fejezet térképei ábrázolják az ország életfolyam atai szem pontjá­

ból oly fontos infrastrukturát: a lakás- és közm űellátottságot, az egészségügyi, oktatási, közm űvelődési hálózatot, a közlekedés, posta és távközlés rendszerét. A nem zetgazdaság fontos része és a népjólét szem pontjából m eghatározó jelentőségű a kereskedelm i és idegenforgalm i ágazat: ezek sem m aradtak ki a kereken négyszáz nagy oldal terjedelm ű atlaszból. A M agyarország iránt m egnyilvánuló fokozott nem zetközi érdeklődés kielégí­

tésére a térképek cím e és jelkulcsa, a m agyarázó szövegek — a m agyar m ellett— angolul is szerepelnek.

A szerkesztőbizottság tagjai m unkájuk m agasszintű elism eréseként Széchenyi Díjban részesültek.

6.tém acsoport. M agyarország term észeti erőforrásainak kutatása során az eddi­

giekben is em lített tém ákon kívül kiem elhető „A természeti erőforrások földrajzi értel­

m ezése és értékelése” c. m ű, am ely a vonatkozó hazai és nem zetközi szakirodalom ra is építve elem zi az elsődleges term észeti erőforrások sajátosságait és értékeli azoknak a hazai szükségletek kielégítésében, a nemzeti vagyonban betöltött szerepét és súlyát.

A term észeti erőforrások összehangolt hasznosítása szem szögéből vázolja fel a környezeti hatásvizsgálat elveit és m ódszereit. Ez utóbbival összefüggésben függelékben adja a bányászat, ill. a területi tervezés szem pontjából a hatástanulm ányok tartalmi követelm ényeit (bányászati beruházások esetére). Esettanulm ányok form ájában ad szá­

m ot kollektívák keretében végzett és különböző m ódszertani m egközelítést igénylő környezeti hatásvizsgálatok (Bős— N agym aros, N yirád— Hévíz, Iatai-m edence, Pilis—

V isegrádi-hegység) összesítő eredm ényeiről, a környezeti problém ák leszűrhető tapasz­

talatairól.

A m ű összefoglalója az ésszerű erőforrás- és környezetgazdálkodás elvi-m ódszer­

tani útkeresésének ábrázolása. Az abban foglalt tézisek, javaslatok a társ- és rokontudo-

(26)

Hiányoknak, a term észeti erőforrások összehangolt (környezetkím élő) hasznosításán m unkálkodó tervező és irányító szerveknek is adaptálható m ódszertani bázist nyújtanak.

Vagyis az elm últ évtized m ódszertani útkereséseit, a konkrét területi kutatásokhoz kötődő eredm ényeket összegző m unka a földrajzkutatók, oktatók m ellett a term észeti környezet erőforrásaival és adottságaival foglalkozó szakm ák (ökológus, közgazdász, tervező stb.) m űvelőihez is szól.

*

A fentieken kívül a több tucatnyi pályázati ill. külső m egbízásos tém a közül példaként csak néhány olyant em lítünk, am ely tudom ányos tevékenységünk gyakorlati vonatkozásait m ár cím ében is jelzi: Helyben fellelhető, agyagásvány tartalm ú jav ító an y a­

gok alkalm azhatóságának és ökológiai vonatkozásainak m ultidiszciplináris kutatása;

K ism éretű víztározók létesítése ökológiai körülm ényeinek és talajra való hatásának vizsgálata a D una— Tisza közén; Szénhidrogénkutatás GIS m ódszerrel; N agyvárosi GIS Budapesten; Védett term észeti értékek és bányakataszter szerinti, szám ítógépes regisz­

trációs rendszer kidolgozása; A kom plex geofizika m etodikai lehetőségei a GN V régió­

jában stb.

*

- K utatáseredm ényeinknek a gazdasági hatásai ennek ellenére — intézetünk döntően alapkutatási jellegével összefüggésben — jó részt csak közvetettek. Tervezők, gazdasági döntéshozók, főként adott területek gazdái term észetesen nagym értékben m eríthetnek különböző form ában közzétett tudom ányos eredm ényeinkből is, különösen olyan széles tem atikájú, alapvető m űvekből, m int M agyarország N em zeti A tlasza, vagy olyan inform ációgazdag, részletes feldolgozást tartalm azó m unkákból, m int tájföldrajzi feldolgozásaink, eróziós vizsgálataink stb.

- M unkásságunk társadalm i hatásai különösen társadalom földrajzi kutatásered­

m ényeink tükrében m utatkozhatnak meg. Ilyenek pl. különböző szintű településföldrajzi, szociálgeográfiai vizsgálataink, különösen a lokális társadalm ak elem zései, de olyan új irányzatok is, m int az etnikai földrajz, a politikai földrajz beszám olónkban röviden érintett tém akörei. Vonatkozó publikációink, térképeink igen kelendőek a könyvpiacon is, de a kutatások részbeni finanszírozóinak, szponzorainak a köre is erre utal (m iniszté­

rium októl, országos hatáskörű szervektől önkorm ányzatokig, üzem ekig).

- M indezek ellenére eredm ényeinknek elsősorban tudom ányos hatásuk érzékelhe­

tő, m ind hazai, m ind nem zetközi tekintetben, am it széles körű együttm űködéseink, hazai partnerintézm ényeink növekvő szám a, kiterjedt nem zetközi szakm ai kapcsolataink, m unkásságunk visszhangja, eredm ényeinkre való hivatkozások, felsőoktatási tananyag­

ként való m egjelenésük is tanúsít. A szélesebb közvélem ény tudatának földrajzi szem lé­

letű form álása azonban — kiterjedt tudom ánynépszerűsítő tevékenységünk ellenére — nem kielégítő, am inek fő oka a tudom ányterület ism eretanyagának az alsó- és középfokú oktatásban való m éltánytalan háttérbe szorulása, az oktatási korm ányzat érthetetlen

24

(27)

elzárkózása m inden olyan jogos érveléssel szem ben, mely szerint a földrajzi ism eretek szükséges elsajátítása nélkül az állam polgár nem kellően tud eligazodni a világ m inden­

napi történéseinek térbeli elhelyezésében-m egértésében, term észeti-társadalm i-gazdasá- gi folyam atok idő- és térbeli kölcsönkapcsolatainak, egym ásra hatásának m egértésében, környezeti problém ák m eglátásában, m egoldásában, sőt lehető m egelőzésében.

IV . A k u ta tá sere d m é n y ek , ism eretek elterjesztése, egyetem i o k ta tá s, eg y ü ttm ű k ö d és, tu d o m á n y o s továb b k ép zés

A fenti gondolatok m ár átvezetnek a kutatáseredm ények elterjesztéséhez. Tudo­

m ányunkban, intézeti gyakorlatunkban ennek — a külső m egbízásos m unkák és pályá­

zatok útján elnyert tém ákban gyakorlattá vált tém abeszám olók, zsűrizések, bírálatok, viták, értékelések m ellett — leggyakoribb m egnyilvánulási formái a tudom ányos publi­

kációk, hazai és külföldi előadások, a tudom ányos ism eretterjesztés és az oktatás külön­

böző szintjei, főként a felsőoktatás. M indezekkel összefüggésben és ezeket is szolgálva szólunk a tudom ányos továbbképzés intézeti eredm ényeiről.

- A tudom ányos publikációk könyvek, tanulm ányok és tem atikus szaktérképek form ájában az 1986-1990. évi időszakban is — intézeti hagyom ányainknak m egfelelően

— kiem elkedőek (1. táblázat). Külön em lítést érdem el, hogy nem csupán a szellem i kapacitás elvárhatónál jóval nagyobb fokú kihasználtsága tükröződik benne, hanem az egyre nehezebbé vált publikálási lehetőségek ellensúlyozásaként, nagy nehézségek árán m egterem tett anyagi, nyom dai-kiadási lehetőség intézeti erőből való jelentékeny m értékű biztosítása is. Az 1. táblázatban feltüntetett kiadványaink zöm ét saját erőből, m ég az A kadém iai K iadó em blém ájával m egjelenteket is közös m unkával állítottuk elő, a szedést, gyakran a nyom ást is vállalva. A ngol, kis részben orosz nyelvű kiadványaink, akárcsak Földrajzi É rtesítő c. évnegyedes folyóiratunk idegen nyelvű összefoglalókkal kiegészített tanulm ányai kutatáseredm ényeinknek a nemzetközi szakvélem énnyel való \ m egism ertetését szolgálták. E célból jelentettük meg nemzeti atlaszunkat is két nyelven, s publikáltunk szám os tanulm ányt is külföldi folyóiratokban, ill. idegen nyelven.

Végül is az 5 év alatt közreadott 770 publikációból 24 m agyar, 14 idegen nyelvű könyv, 277 m agyar, 123 idegen nyelvű tanulm ány tartalm azza a főként szakmai közönség szám ára írt eredeti kutatáseredm ényeinket.Több mint 300 ism eretterjesztő és egyéb publikációnk a szélesebb közvélem ény tájékoztatását is szolgálta. N em zetközi rendez­

vényeken, a M agyar Földrajzi Társaság szakosztályainak és osztályainak, szám os más tudom ányos egyesület ülésein, akadém iai fórum okon, a TIT-nek a rendezvényein stb., előadások százain, havi és hetilapokban, TV-ben, napi sajtóban, rádióban, tém azáró és egyéb beszám oló üléseken adtunk szám ot kutatáseredm ényeinkről.

- A kutatáseredm ények közkinccsé tételének közvetlen és hatékony form ái a fe lső o kta tá si intézm ények. M unkatársaink nagyobb része vett részt az ötéves időszakban is az egyetem i, kisebb részben a főiskolai oktatásban, teljes kurzusok, speciális kollégi-

25

(28)

/

um ok, óraadások vagy esetenkénti m eghívások form ájában. A tanártovábbképzésben is rendszeresen részt vettünk, továbbá közrem űködtünk tankönyvek, oktatási segédanyagok készítésében, bírálatában.

K ülföldi vendégprofesszori m eghívásoknak is eleget tehetett három alkalom m al k ét vezető m unkatársunk N ém etországban, egy A usztriában fél-fél évre.

Itthon 2 fő évek óta tanít a BM E É pítőm érnöki Karán, 3 fő az E L T E T erm é­

szetföldrajzi T anszékén, 2 fő az ELTE Térképtudom ányi T anszékén, 1-1 fő a JA TE T erm észetföldrajzi ill. G azdaságföldrajzi T anszékén, 1 fő a K LTE G azdaságföldrajzi és R egionális Földrajzi T anszékén, 2 fő a JPT E T erm észetföldrajzi ill. G azdaságföldrajzi T anszékén, 2 fő a K özgazdaságtudom ányi Egyetem en, 1 fő a K ertészeti Egyetem en, alkalm anként 1 f ő a Soproni Erdészeti és Faipari E gyetem K örnyezetvédelm i T anszékén.

G yakran tartottunk előadásokat főiskolai tanszékeken is. Az intézet m unkatársai évente több külföldi egyetem m agyarországi szakm ai tanulm ányűtjait vezetik, tartanak szám uk­

ra előadásokat, bem utatókat.

Intézeti m unkatársaink közül az ELTE Term észetföldrajzi T anszékén kifejtett oktató m unkája elism eréseként 2 fő, a KLTE G azdaságföldrajzi és R egionális Földrajzi Tanszékén végzett oktató tevékenységéért 1 fő c. egyetem i tanári, 1 fő pedig a JA TE Term észetföldrajzi Tanszékén végzett oktató m unkájáért c. egyetem i docensi cím et érdem elt ki.

A z egyetem i tanszékekkel való kapcsolataink azonban kétoldalúak és olyan érte­

lem ben is gyüm ölcsözőek, hogy oktatók tucatjai vesznek részt közös kutatásokban, kapcsolódnak be intézeti tém áink m egoldásába, közös publikációkba, hazai és nem zet­

közi szakm ai rendezvényekbe.

A z alsó- és középfokú oktatást a pedagógus továbbképzésen kívül azzal is segítet­

tük, hogy évente 4-5 ösztöndíjas tanárt kapcsoltunk be kutatóm unkánkba, segítettük szakm ai fejlődésüket.

- A tudom ányos továbbképzés legkézenfekvőbb eredm énye, hogy a tervidőszak­

ban intézetünkben 5 fő egyetem i doktorátust, 5 fő kandidátusi, 3 fő akadém iai doktori fokozatot szerzett. V ezető m unkatársaink aspiránsok ill. TM B ösztöndíjasok m unkájának szakm ai irányítását végezték s jelentős feladatokat láttak el a tudom ányos m inősítésben.

V . N em zetk ö zi k ap csolatok

A z intézet nem zetközi kapcsolatai az 1986-1990 közötti időszakban is két szálon, a többoldalú és kétoldalú együttm űködés keretében zajlottak.

A többoldalú kapcsolatok nem zetközi szervezetek m unkájában történő részvétel form ájában nyilvánultak meg. A N em zetközi Földrajzi U nió (IG U ) geom orfológiai és a N em zetközi N egyedkorkutató Társulás (IN Q U A ) löszbizottságában szakem bereink ve-

26

j

(29)

13-14. kép. Intézeti kiadványok

27

(30)

15-16. kép. Intézeti kiadványok

28

(31)

zető szerepet töltöttek be. Intézetünk nem zetközi konferenciákat szervezett és tudo­

m ányos anyagokat jelentetett m eg angol nyelven; utóbbiak jelentős m értékben hozzájá­

rultak kutatási eredm ényeink külföldi m egism ertetéséhez. Az IN Q U A és a Global C hange nagyszabású vállalkozását, a szovjet, ném et és m agyar tudósok közrem űködésé­

vel készült és közvetlenül kiadás előtt álló Északi-félteke ősföldrajzi atlasza m unkálatait intézetünk koordinálja és a kivitelezést végzi. M ultilaterális együttm űködés keretében a táj- és környezetkutatási tém ákban szereztünk gazdag, további kapcsolatainkban is gyüm ölcsöztethető tapasztalatokat, építettünk ki szem élyes kapcsolatokat. A rokontudo­

m ányok világkongresszusai (földtani, térképészeti) lehetőséget nyújtottak elm életi és m ódszertani m unkáink bem utatására (negyedkor- és term észeti erőforrás kutatás, nem ­ zeti atlasz).

A kétoldalú együttm űködésre a közvetlen környezetünkben található tudom ányos intézm ényekkel fenntartott kapcsolatok erősödése jellem ző, m ind a term észet-, mind pedig a gazdaság- és társadalom földrajz területén. Az akadém iai együttm űködés m ellett fokozatosan előretörtek az intézetközi kapcsolatok. A tém ákat tekintve kiem elésre kíván­

kozik a negyedkorkutatás (szovjet, lengyel, ném et, kínai intézm ényekkel), az alkalm azott geom orfológia (közös eróziós projektek ném et, osztrák intézetekkel), a geoinform atika (szlovákokkal, a bős— nagym arosi hatásterület vizsgálatában) és a társadalom földrajz (bajor, nyugat-berlini, osztrák központokkal együttm űködve), valam int a term észet- és társadalom földrajzot egyaránt felölelő tém akörökben (brit, szlovák és szlovén geográfu­

sokkal szervezett kétoldalú szem inárium ok).

Bizonyos kapcsolatainkra hatással voltak a közelm últ politikai változásai (Kuba, K NDK, Vietnam ), m ás relációkban a politikai stabilitás hiánya okozott gondokat (M ol- dova).

K iem elkedő tevékenységet végző külföldi tudósok m eghívásakor éltünk az A kadé­

m ia által kínált lehetőségekkel, ugyanakkor jelentős áldozatokat is vállaltunk intézeti m eghívottak program jának m egszervezésével. Ez utóbbi intézeti szakem berek külföldi utaztatására is vonatkozik.

Az intézet vezető m unkatársai hosszabb-rövidebb ideig tettek eleget vendégpro­

fesszori m eghívásoknak (N ém etország, A usztria). A fiatalabbak tudom ányos továbbkép­

zés ill. ösztöndíjak keretében bővíthették tudásukat és szerezhettek tudom ányos tapasztalatokat.

Intézetünk is fogadott külföldi aspiránsokat és ösztöndíjasokat. Évente legalább százan fordulnak m eg nálunk; a tudós- és diákcsoportok tem atikus bem utatókon és szem élyes konzultációkon vesznek részt. Ezek, valam int külföldi tudom ányos dolgo­

zatok szakvélem ényezése jelentősen hozzájárul az intézet nem zetközi presztízsének növeléséhez. *

A N em zetközi Földrajzi Unió nem zetközi orvosföldrajzi folyóirata, a G eographia M edica intézetünk gondozásában jelenik meg.

29

(32)

VI. Az intézet 1991-1993. (1995.) évi főbb kutatási célkitűzései

T udom ányterületünk fejlődésében a globális földrajzi folyam atok és a regionális különbségek nem zetközi együttm űködésen alapuló összehasonlító elem zése, értékelése prognosztizálható. A földrajz nem zeti tudom ány jelleg e abban nyilvánul m eg, hogy a term észeti-gazdasági-társadalm i adottságainkat nem zetközi összehasonlításban kell új­

raértékelnünk, s a regionális különbségekből adódó előnyöket és hátrányokat kell felis­

m ernünk.

— A term észeti erőforrások és adottságok köréből különös figyelm et szentelünk a dom borzatm inősítés és a geom orfológiai, geoökológiai térképezés környezeti aspektusai kiszélesítésére (felszínm ozgások, talajerózió és egyéb antropogén folyam atok, árm ente­

sítések ökológiai hatásai, helyi vizsgálatok keretében pl. radioizotópok földfelszíni dúsulási helyeinek kim utatása, hulladéktárolásra alkalm as területek feltárása, ásványi nyersanyagok, prim er term észeti erőforrások területi szám bavétele, közgazdasági-gaz- daságföldrajzi értékelése). A negyedidőszak képződm ényei, a löszök és egyéb üledékek, paleotalajok kronológiai tagolása, a dom borzat értékrend szerinti m inősítése alapul szolgál kom plexebb környezetm inősítési célok m egvalósításához, agroökológiai körze­

tesítéshez, term őhelytípusok elkülönítéséhez, környezetpotenciálok feltárásához és cél­

szerű hasznosításához.

— G azdaság- és társadalom földrajzi vizsgáilatainkfö célja az európai gazdasági­

társadalm i átalakulás globális és regionális konzekvenciáinak nem zetközi együttm űkö­

désen alapuló elem zése. A lokális és m akroregionális gazdasági kapcsolatok átrendeződése következtében a településhálózat is átalakul, ezért szükségessé válik a fejlődési irányok feltárása (városok, falvak, tanyarendszer). Az európai társada­

lom fejlődés új szakaszában felerősödik a regionalizm us, a nagy földrajzi kultúrtájak, régiók belső kapcsolata intenzívebbé válik, ezért elm életi és m ódszertani szem pontból nem zetközi szintre kell hoznunk azokat a részdiszciplinákat, am elyeket évtizedekig elhanyagoltunk, s am elyek alapvető szerepet játszanak a regionális tudat form álásában (pl. politikai földrajz, etnikai és vallásföldrajz). Tovább kell fejlesztenünk a hazai térségek kom plex társadalom földrajzi feldolgozását (pl. D unakanyar), hogy az em ber és term é­

szet, társadalom és környezet fő konfliktusm ezőit feltárjuk.

— A term észet-gazdaság-társadalom területi kapcsolatainak és konfliktusainak korszerű elem zése a geoinform ációs rendszer (G IS) segítségével végezhető el. Ezzel válik lehetővé az alapvető fontosságú geoszférák és georendszerek m ódosulásának, tér­

és időbeli szerkezet-változásaik törvényszerűségeinek további tisztázása, az ország és egyes területei környezeti állapotának m inősítése, a változások tendenciáinak feltárása és m onitoringozása, am ely alapkutatási eredm ényeken túl környezetpolitikai és terület- fejlesztési döntéseket is szolgálhat.

— M iközben befejezzük az ország tájföldrajzi m onografikus feldolgozását, to­

vábbfejlesztjük és korszerűsítjük M agyarország N em zeti Atlasza tartalm át, bem utatjuk azokat az európai és m akroregionális gazdasági-társadalm i folyam atokat, am elyek alap­

já n saját helyzetünk reálisan ítélhető meg.

(33)

17-18. kép. Kartográfiai munkálatok é s kiadványszerkesztés

31

(34)

19-20. kép. A jelentősebb kutatási eredm ényeket a iia szm ív ck b cn tettük k özzé

32

^ EOE 0 TtSe ,

L»te

(35)

Hazai tudom ányos, ezen belül elnyert O TK A és m ás pályázati kötelezettségeink teljesítése, k ülső m egbízások vállalása m ellett tudom ányunk nem zetközi fejlődése is feladatokat ró ránk, em ellett az oktatás és közm űvelődés szolgálatára is súlyt helyezünk.

A m agyar geográfusok kiem elkedő eredm ényeinek idegen nyelvű publikálására a Studies in G eography in H ungary sorozatunkban és m ás helyen is teret biztosítunk.

M ódszertani céljaink között főleg a térinform atikai rendszerek alkalm azása, a szám ítástechnika, a távérzékelés fokozottabb igénybevétele szerepel.

E redm ényeink publikálásán, közkinccsé tételén kívül szakdokum entáció és a hazai földrajzi alapkönyvtári funkció ellátása is célunk.

Az intézet feladatköréből és a vázolt célkitűzésekből adódóan belső szervezeti keretekhez a szükség szerinti m értékben igazodva, de azok határait nem m erevnek tekintve, kutatásainkat 7 főbb tem atikai csoportba integráljuk.

Ezek kialakításában tudom ányunk hazai és nem zetközi fejlődéséből, tudo­

m ányrendszertani és (nem zetközi) szervezeti hátteréből, kisebb részben (hazai) gyakor­

lati igényekből adódó sajátosságok ugyanúgy szerepet játszanak, m int anyagi és szellem i kapacitásunk, a 40 éves intézet tovább fejlesztendő hagyom ányai, eddigi eredm ényei, közvetlenül az utóbbi évek kutatásai, továbbá az 1991-ben elnyert és rem élhető további pályázatok sikeres m egoldására törekvés, új igények m egjelenése.

A vállalt és tervezett feladatok m egvalósításának szintje és volum ene a szellemi bázis legalábbis szinten tartásán, a kutatók innovációs készségének fokozásán kívül a tervezett kapcsolatok m egvalósításának m értékétől, az anyagi források reálértékének m egőrzésétől (m űszerállom ány, költségvetési tám ogatás, pályázatok, külső m egbízások) is függ, am i hatványozottan segítheti elő a kutatások hatékonyságát.

A főbb tem atikai csoportok:

1. D om borzatm inősítés, geom orfológiai és geoökológiai térképezés, fiatal képződ­

m ények és felszínform áló folyam atok kutatása

2. A term észeti erőforrások területi (érték-) katasztere

3. A talajpusztulás m űszeres m érése és szám ítógépes m odellezése, regionális agroökológiai m inősítés

4. A gazdasági-társadalm i átalakulás folyam atainak és területi hatásainak társada­

lom földrajza

5. A környezeti rendszerek dinam ikájának és potenciálváltozásának kutatása és m inősítése

6. M agyarország tájföldrajzi feldolgozása

7. M agyarország N em zeti A tlaszához új lapok szerkesztése.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA FÖLDRAJZTUDOMÁNYI KUTATÓ

MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA FÖLDRAJZTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET... MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA FÖLDRAJZTUDOMÁNYI

nek fokozatos összevonásával lehet eljutni a legkisebb, táj szempontjából osztatlan egység, a Vicus, energia és vízmérlegéhez. A térszerkezeti rend alapelvi

In the first one a discrete model is defined by the identification which model yields a system fitting well to the input and output signals of the process at

- az alsófoku központok csoportjába tartozó községek egyes vonatkozásokban még részben funkcióhiányosak, és köz­. üzemi vízellátásuk is a községek mintegy

A háromfázisú inverterek másik jelentős alkalmazási területén, a biztonsági áramforrásokban ugyancsak nagy hatása van az inverter belső impedanciájának a

Ahhoz, hogy így működhessen a program, biztosítanunk kell, hogy az egy csoporthoz tartozó összes p ont együtt (egymás után) szerepeljen az adatok között.. Ezt

I. A magyar Tudományos Akadémia Értesítője. Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia.. Akadémia Értesítője egy oly, apró füzetekben folytonosan megjelenő folyóiratot