Alper, P. – Armitage, P.H. – Smith, C.S.: Oktatási modellek, munkaerő, tervezés és ellenőrzés

(1)

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

669

jet számítások sem támasztják teljes mér- tékben alá: a Szovjetunió Statisztikai Hi—

vatalának közlései szerint a szovjet beru- házások 1962—óta az amerikainak kb. 90 százalékára tehetők.

1960-ról három —— egymáshoz elég kö- zeli eredményt nyújtó —— szovjet szami—

tás is ismeretes. A Szovjetunió beruhá- zásai az Amerikai Egyesült Államok 1960.

évi beruházásainak a Szovjetunió Terv—

hivatala Közgazdasági Kutatóintézetének számítása szerint 71,4 százalékát, a Köz—

ponti Statisztikai Hivatal szerint 86,8 szá—

zalékát érték el, míg a Szovjetunió Tudo—

mányos Akadémiája Közgazdasági Inté—

zetének számítása szerint fenti arány 1960—ban 76,9 százalékra volt tehető. Az eredmények mértani átlaga 78,1 százalék.

A szerző itt felhívja a figyelmet, hogy a forrásokból nem állapítható meg egyér- telműen a beruházási adatok tartalmi azonossága, illetve összehasonlíthatósága.

Lényeges hibafzorrásként utal arra, hogy a védelmi berendezések és felszerelések kiadásait a KGST-országok mérlegrend- szere részben állóalap—növekedésként ke—

zeli, míg az Amerikai Egyesült Államok rendszerében az állami kiadások között szerepelnek. Ez a módszertani különbség

az arányokat az Amerikai Egyesült Álla- mok javára befolyásolhatja.

1960 és 1966 között feltehetően nem történtek lényeges Változások a két or—

szág beruházási arányaiban. A szerző szá—

mításai szerint a növekedés aránya — némi ingadozásokkal — kismértékben a Szovjetunió előnyére módosult. Eszerinta Szovjetunió beruházásainak abszolút volu—

mene 1966—ban kb, 84 százaléka az Ame—- rikai Egyesült Allamokénak, az egy lakosra jutó beruházások aránya viszont maximálisan 71 százalék. A természetes mértékegységű adatokon alapuló számítás eredményei hasonló nagyságrendű ará—

nyokat mutatnak.

Az Európai Gazdasági Közösség ada- tait is bevonva az összehasonlitásba, a szerző arra a megállapításra jut, hogy a Szovjetunió, illetve az EGK országok be- ruházásai kb. azonos volumenűek. A KGST-országok beruházásainak teljes vo- lumene kb. 30 százalékkal nagyobb, mint az EGK országok együttes adata. Az egy lakosra jutó beruházási színvonal tekinte—

tében a különbségek természetesen na- gyobbak: az Amerikai Egyesült Államok—

hoz képest a Szovjetunió 68 százalékos, a KGST—országok együttesen 64 százalékos, az EGK pedig 87 százalékos színvonalat képvisel.

(Ism.: Tűű Lászlóné) :

KULTÚRSTATISZTI KA

ALPER, P.-—— ARMITAGE, P. H.—SM!TH, C. S .:

OKTATÁSI MODELLEK, MUNKAERÖ, TERVEZÉS És ELLENÖRZÉS

(Educational models, manpower, planning and control.) ——- Operational Research Guarter- ly. 2. sz. 1967. jún. 93—103. p.

Ahhoz, hogy az oktatási rendszer modell formájában legyen ábrázolható, el—

sősorban a modell komponenseinek és a közöttük fennálló kapcsolatoknak a meg- határozására van szükség. Az oktatási rendszert olyanképpen helyes dezaggre- gální, hogy az alapfokú, középfokú, egye- temi, főiskolai oktatás legyenek a modell komponensei, ezeken belül külön—külön célszerű specifikálni az oktatók és a ta—

nulók számát, az utóbbit kor vagy évfo—

lyam szerint: így például n(r, a, t) jelöl—

heti a modellben az r oktatási formában részt vevő, a életkorú személyek számát t időpontban.

A rendszer állandó mozgásban van, egyrészt azért, mert a felnövekvő korosz- tályokkal, esetleges bevándorlásokkal,va—

lamint a tanulmányok befejezésével a

személyek száma változik, másrészt az egyes oktatási formákat jelentő szektorok között állandó áramlás van. így f(r, s, () jelöli az r oktatási formában részt vevő azon személyek számát t időpontban, akik (Hal) időpontban s oktatási formába léphetnek át. A fenti jelölések alapján:

f(T, 8915) n(r,t) P(T, 8, t) :

jelöli azt a számarányt, mely ténylegesen a magasabb oktatási formába lép át. Ha u(s, t) kifejezés jelöli azokat a személye—

ket, akik a rendszerben új inputként te- kintendők (például oktatásköteles kort el- érők száma), akkor a (t—H) időpontban az s oktatási formába átlépők száma a követ—

kező kifejezés segítségével határozható meg:

n(s, t—:— 1) : 210038, mm, t)—1—u(s, t)

r

Természetes azonban, hogy bizonyos

korlátozások szabják meg, hogy ez a szám hogyan alakul; elsősorban a rendelkezés;

(2)

670 ', STATIÉSZ'I'IKM' IRGDABMI—É'IÉW ,

re álló helyek, esetleges egyéb—* szűk ke—

resztmetszetek, amelyek nagyrészt az oké- , szervek döntéseitől függő té— '__

nyezők; részben az oktatók száma, a költ—___

tatásügyi

ségfedezet stb. függvényei. Ezek a a(s, _t) jelölésű tényezők a szerzők által ,,kínái- lati mechanizmus"— nak nevezett korlátö—

kat tüntetik fel, amelyeket szükség ese—

tén a modellben szintén szerepeltetnikell.

A szűk keresztmetszetek legközvetlenebb következménye, hogy a tanulók-fokozotg, tabb _szelektálására van szükség, másrészt, a követelményeknek meg nem felele ta—

nulók az oktatás egyéb szektorai felé mg—

nak áramlani, s ennek előzetes felmérése igen nehéz feladat. Az egyik oktatáái fer—,

mából a mámkba átkerülő tanulók ará— a tervezett eszközökkel elérhetők—e és

,, nem valt0znak—e meg időközben. A te—

_ pasztalatok jóval kevesebbek e téren mint

-a gazdasági előrejelzések területén. Sem- nyát valószínűségek gyanánt tekintvea'

szerzök a valószínűségi eloszlás meghatá— _, rozására Monte Carlo—eljárások alkalma—_

zását ajánlják.

A cikk következő részében a szerzők megállapítják, hogy az oktatás tervezésé—

ben a kérdést általában a munkaerő olda—

_Iaról szokták megközelíteni, vagyis abból , a szempontból, hogy a nemzetgazdaság, figyelembe véve várható fejlődését, illetve a fejlődés ütemét, elég szakképzett mun—

kaerővel legyen ellátva. Ehhez képest a nemzetgazdaság munkaerőigényét kell megfelelően előrejelezni a Várható bruttó nemzeti termék ágazati bontása segítségé- — vel; tehát azt, hogy az előrejelzési idÖSzak—

ban milyen számban lesz szüksége a nép-

, erőhianyt eredményezhetnek ami a—

amit az oktatási többletköltségek jel

— 'lyozzák, hogy tervezésről tulajdonkép is

"Csak akkor lehet szó, ha a tervezes

"zés ieladatai közé tartozik núnde'ekelő

,Ellenorzés tárgyává kell tenni a kitű

Zetgazdaságnak nagyobb Veszteség—, ternek. A célfüggvénynek tehát ko fliktusokra valo tekintettel —— a relief renciát is magában kell foglalni **

A befejező részben a szerzők hanga re'hajtást is kontrollálni tudja. Az

azarról való meggyőződés, hogy

aIkelmas—e az előrejelzésr§,* illetv e becslési eredmények elfogadha

od

célokat olyan értelemben, hogy reálisakfe,

*

miféle apparátus nem áll olyan seinten, hogy képes legyen például előrejelezni azt, hogy amennyibena tanának fizeteset bizonyos összeggel emelik, ez fog-e és mekkora létszámtöbbletet okozni az ok—

tatók körében. A szerzők hangsúlyozzák, hogy az oktatási rendszer ellenőrzése egé- szen más természetű feladat, mint pél—

dául az ipari termelés kontrollja, s éppen a tapasztalatok gyér voltára való tekin—

tettel további vizsgálatokat igényel.

(Ism.: Nyáry Zsigmond) gazdaság egyes ágazatainak főiskolát, _kö- ; * '

zén—, alsófokú stb. iskolát végzett munka—

erőre. Az efféle előrejelzések sikere két,— ' ?;

séges: hely és idő különbözősége szerint nagyban változhatnak azok *a körülmé- nyek, melyek a különböző kvalifikációjú munkaerő—kategóriák egymás közötti he—

lyettesíthetőse'gét megszabják. Másrészt az oktatási rendszer nemcsak a munka-

erőkérdés oldaláról közelíthető meg; az egyének tanulási igényét sok más, egyéb társadalmi szempont is irányíthatja. A különböző szükségletekből és érdekekből ennek megfelelően konfliktusok származf hatnak.

Éppen a különböző célok osszehango—

lása és a konfliktusok áthidalása a teWe— _ zés feladata. Az oktatás tervezése a szer- zők szerint a következő fázisokból áll: az, első a különböző érdekek szerint összehan- golt célok kitűzése, ezután következik:—1

megfelelő intézkedések megtervezése, fil—

letve a különböző korlátozó feltételek, majd a célfüggvény megfogalmazása; ez történhetik például olyan értelemben, hogy a költségek minimálisak egyenek,.

*Ennek eldöntése ismét komplika t feladat lehet; a minimális oktatási

ugyanis olyan mértékű szakképzett munka- költSégek .

GROMOV, A.SZ. —— RUZSKÓV, JU.D.

— GREBCOV, N. V.: * L

A TÁRSADALMI GAZDASÁGI TÉNYEZÖK' BEFOLYÁSA A HALLGATÓK TANULMÁNYI

ELÖMENETELÉRE A ROSZTOVI ORVOSTUDOMÁNYI FÖISKOLÁN

(Vilianie szocial'no—bütovüh faktorov ne usz- pevaemoszt' sztudentov Rosztovszkogo-na—Donu medicinszkogo insztituta.) — Szovetszkoe Zám—

vonhraneníe. 1967. 8. sz. 43—48. 9.

Az oktatási színvonal növelése, a tanul- ,mányi előmenetel állandó javítása, a köz——

oktatás legfontosabb feladatai közé tar—

tozik. A tanulmányi előmenetelt elsősor—

ban az oktatási szinvonal és az alkalma—

zott pedagógiai módszerek befolyásolják.

A tanulmányi előmenetelre azonban szá- mos más tényező is hatást gyakorol, ilye—- nek például az előtanulmányok, a főis- kolaitanulmányok előtt végzett munka jellege és tartama, a családi körülmények,-—

az otthoni, háztartási lekötöttség stb E _ cikk szerzői a tanulmányi előmenetelt be,-f

folyásoló ez utóbbi tényezők, vagyis a tár—

sadalmi—gazdasági tényezők hatásával

foglalkoznak. '