Statisztikai híradó

STATISZTIKAI HíRADÓ

SZEMÉLYI HIREK

Elnöki dicséret. A Központi Statisztikai Hiva—

tal elnöke Baracza Lajosnét, a KSH Informatikai főosztálya osztályvezetőjét a Hivatal statisztikai in—

formációs rendszere alapelveinek kidolgozásáért, az adatbázisrendszer alapvető koncepciójának kialakí—

tásáért, valamint a migrációs feladatok összehango—

lásáért végzett kiemelkedő teljesítményéért, Fazekas lmre'nét, a KSH Budapesti és Pest megyei igazgató—

sága főelőadóját a KSH szolgálatában eltöltött 36

éves eredményes szakmai munkája elismeréseként,

]rtzl Károlynét, a KSH Informatikai főosztálya osz-

tályvezetőjét az adatfeldolgozási feladatok folyama- tos és zökkenőmentes lebonyolításáért, a feldolgo- zási terv kialakításáért, a megrendelések összehan-

golásáért és egyeztetéséért, valamint a migrációs fel—

adatok koordinálásáért végzett munkájáért és Kámár

Antalt, a KSH Informatikai főosztálya osz-

tályvezetójét az új számítógépes rendszer zökke—

nőmentes üzembe állításáért, az installálásáért

felelős projekt vezetéséért, a területi rendszerek megújításáért elnöki dicséretben részesítette.

Felmentések. Dr. Lendvai János, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese Fazekasne' Ko-

vács Katalinnak, a Nemzetgazdaság-statisztikai főosztály főosztályvezető—helyettesének közszolgá—

lati jogviszonyát 1995. január lS-ei hatállyal közös

megegyezéssel megszüntette,

SZERVEZETI HIREK — KÖZLEMÉNYEK

Dr. Gyulay Ferenc (1918—1995). 1995. április (s'—án, életének 77. évében elhunyt dr. Gyulay Fe- renc, a Központi Statisztikai Hivatal ny. főosz—

tályvezető-helyettese.

Dr. Gyulay Ferenc egyetemi tanulmányait Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetem .log- és Államtudományi Karán, 1941 áprilisában, fejezte be, 1940 áprilisában a Központi Statisztikai Hivatalban kezdett dolgozni, és 1978. október 31-ig

— katonai szolgálatban és hadifogságban töltött 5 évtől eltekintve — a Hivatal dolgozója volt.

A Statisztikai Szemlével már munkásságának

elején mint az Elnöki osztály dolgozója kapcsolatba került. Késöbb, l951-től a Statisztikai Kiadó Vállalat lektorátusának vezetőjeként, majd mint a Hivatal csoport—, illetve osztályvezetője irányította a folyóirat szerkesztőségét. 1967—ben a Statisztikai

Szemle felelős szerkesztője, 1974-ben pedig

főszerkesztője lett, és ezt a feladatot nyugdíjba vonulása után is 1990-ig ellátta, Kiváló szerkesztői munkájáért 1972—ben kormánykitüntetésben részesült, és 1987-ben Fényes Elek Emlékéremmel tüntették ki.

Gyulay Ferenc 1960 óta tagja volt a Magyar

Közgazdasági Társaság Statisztikai Szakosztályá—

nak, ahol 1968—tól ellátta a titkári funkciót. 1963—

ban a Statisztikatörténeti Szakcsoport titkára,

később elnöke lett. 1965—ben munkásságát

Széchenyi István Emlékéremmel ismerték el. 1990.

évi újjáalakulása óta a Magyar Statisztikai Társaság

Örökös tagja.

Jelentős volt szakirodalmi tevékenysége is.

Számos könyv, tanulmány fordítása, lektorálása fű- ződik nevéhez, tanulmányai, ísmertetései jelentek meg a Statisztikai Szemlében, Részt vett A tervgaz—

dasági, statisztikai, számviteli bibliográfia, a Sta- tisztikai lexikon szerkesztésében és Az önálló magyar hivatalos statisztikai szolgálat kronológiája (1867—1948) című munka Összeállításában.

Emlékét barátai és munkatársai kegyelettel őr- zik.

Jubileumi konferencia. Tíz év a magyar társa-

dalomban, gazdaságban és politikában cimmel

1995. február 16—17—e'n tudományos konferenciát rendeztek a Társadalomkutatási Informatikai Egye—

STATISZTIKAI HÉRADÓ

⁴¹³

süles (TÁRKI) megalakulása tizedik évfordulója al-

kalmából.

A rendezvény célja az volt, hogy egyfelől átte—

kintést adjon a magyar gazdaság, társadalom és po-

litika elmúlt tíz évének fontosabb változásairól, másfelől pedig lehetőséget teremtsen a hazai társa-

dalomtudományi kutatások egyes aktuális módszer- tani problémáinak megvitatására.

A konferencia plenáris ülésén Kolosi Tamás

(TÁRKI) bevezetőjét követően

Kornai János (Collegium Budapest és Harvard University) : Gradualizmus magyar módra;

Andorka Rudolf (Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem): Politikai rendszerváltás és a társadalom modernizációja;

Slumpf István (Századvég Politikai Iskola): Stabilitás és instabilitás a magyar pártrendszerben

című előadása hangzott el.

Az első szekció ülését Értékek és attitűdök a

magyar társadalomban, a második szekció ülését pedig a Társadalmi változások a rendszerváltás időszakában cimmel tartották meg.

A rendezvénysorozat kerekasztal-beszelgetésein adat- és információszükséglet az üzletben, az ál-

lamigazgatásban és a politikában, valamint a telefo—

non tőrténő közvélemény-kutatást tekintették át.

A konferenciát záró plenáris mühelyvitát Lehet—

séges—e empirikus szegénységkutatás Magyarorszá- gon? cimmel tartották meg.

Deák Ferenc-díj. A Magyar Köztársaság

Nemzeti ünnepe alkalmából, március 15-én dr.

Vastagh Pál igazságügy-miniszter az igazságügyben végzett kimagasló munkájáért dr. Vavró Istvánt, az

lgazságügyi Minisztérium főosztályvezetőjét, az

állam— és jogtudomány doktorát, c. egyetemi tanárt,

a Magyar Statisztikai Társaság alelnökét Deák

Ferenc-díjban részesítette

A Demográfiai Bizottság ülése. A honfoglalás és az Árpád-kor népessége címmel tartott konferen- ciát 1995. február 16—án az Eötvös Loránd Tudo- mányegyetemén az MTA Demográfiai Bizottsága és Történeti Albizottsága A konferencia védnöke dr.

Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke volt. Megnyi—

tóbeszédet tartott dr. Klinger András c. egyetemi ta- nár, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese, a Bizottság elnöke. Az ülésszak elnöki tisztét dr.

Glatz Ferenc akadémikus töltötte be.

Az ülés előadói és előadásaik a következők voltak.

Dr. Benkő Loránd: A helynevek szerepe az Árpád-kori népességtörténeti kutatásokban;

Dr. Kl)V(1L'SlCX./Ó:X(gff A történeti demográfia válaszai és nyitott kérdései az Árpád—kori népesség számára vonatko—

zóan;

Dr. Krixm' Gyulu: Magyarország lélekszáma az Árpád- korban;

l)r_ Győrffy György: A honfoglalók száma és az Árpád—

kor népessége;

Dr. S:ékely (;yörgy; A honfoglaláskori maradványné—

pek a Kárpát-medencében (román és német elméletek).

Szakosztályülések. A Magyar Statisztikai Tár- saság Gazdaságstatisztikai és Nemzetközi Statiszti- kai Szakosztálya 1995. március 22-én, a Központi Statisztikai Hivatal konferenciatermében Mezőgaz—

dasági statisztikánk — nemzetközi elvárások és ta- pasztalatok kérdéskörében összevont ülést rendezett.

Az ülés előadója Laczka Sándorné, a KSH ta—

nácsosa volt. Az előadást követően a témához kap- csolódva számos kérdés és hozzászólás hangzott el.

*

A Magyar Statisztikai Társaság Nemzetközi Statisztikai Szakosztálya 1995, március l-jén, a Központi Statisztikai Hivatal nagytermében előadást rendezett, amelynek tárgya Egy kínai gazdasági kö—

zösség kibontakozásának körvonalai volt, A téma

előadója dr Tálas Barna, a Budapest Bank elnoki

tanácsadója volt.

Az MTA Szociológiai Kutatócsoport megala- kulásának 30 éves évfordulója alkalmából tanul- mánygyüjtémény jelent meg, mely 24 magyar szo- ciológus egy-egy tanulmányát tartalmazza. A kiad- ványt Kemény István és Gábor László szerkesztette, a szöveggondozói munkát Kende László végezte.

A tanulmányok mellett a kötet tartalmazza a szerzők pályafutásának rövid leírását és válogatott publikációik jegyzékét. Továbbá, minthogy az 1963—

ban alakult Kutatócsoportból 1971—ben nőtt ki az MTA Szociológiai Intézet, majd a kettéválás (1991) után az MTA Szociológiai Intézet, illetve az MTA Társadalmi Konfliktusok Kutató Központja, a kötet zárólapjain ezen intézmények ,,reme'lhetőleg teljes és hibátlan névsorát" is közzétették.

(1963-ban alakult meg a Szociológiai Kutatócsoport Szerk.: Kemény [.vtván és Gábor László. MTA Szociológiai Intézete - MTA Társadalmi Konfliktusok Kutató Központja.

Budapesti 1994. 416 old. Kézirat gyanánt.)

Az 1990. évi népszámlálás kiadványsorozatá-

nak újabb kötete jelent meg, mely az aktív keresők

ingázási adatait tartalmazza.

A kiadvány ,,Összefoglalő adatok" című fejeze- te a legfotosabb adatok tekintetében lehetőséget ad a

korábbi népszámlálások eredményeivel való ossze—

hasonlitásra, és tartalmazza a településenként, me—

414

STATISZTIKAI HÉRADÓ

gyénként feldolgozott 1990. évi adatok országos, il—

letve településtípusonke'nti ósszesitéseit is, A

,,Re'szletes adatok" című fejezet az 1990. évi

adatkombínációkat tartalmazza,

A kiadvány a táblákban szereplő fogalmak magyarázatával zárul,

(1990, évi népszámlálás, Az aktív keresők munkahelye és lakóhelye, lngázási adatok. Központi Statisztikai Hivatal.

Budapesti 1994. 476 old.)

A magyar társadalom életmódjának változá-

sai az 1976—77., az 1986—87. és az 1993 évi életmód-idömérleg felvételek alapján című sorozat 1.

kötete A társadalmi idö felhasználása címmel az időfelhasználás fő csoportjainak társadalmunkban

lejátszódott változásait mutatja be,

A részletes adattár bevezető értékeléssel és

módszertani melléklettel lehetőséget nyújt az olva—

sónak, hogy tájékozódjék az 18—69 éves korú népes- se'g társadalmi ídóalapjának szerkezetében, valamint az egyes rétegek idófelhasználásában végbement változások.

A Függelék az 1993 évi életmód—időmérleg fel-

vétel módszereit és a felvétel kérdőíveit közli.

(A magyar tarsadalom életmódjának változásai az l976-—77., az 1986—87 és az 1993. évi életmód—időmérleg felvételek alapján. 1, A társadalmi idő felhasználása.

Központi Statisztikai Hivatal Budapesti 1994 319 old. Jr kérdőívek.)

lfjúságstatisztikai adattár, 1993. Az 1983., az

1986. évi és az 1990. évit követő jelen kötet

betekintést nyújt a társadalmunk átalakulását kísérő

jelenségek körébe. A gyűjtemény első ízben

tartalmaz munkanélküliségre, valamint vallási, fele—

kezeti hovatartozásra és vallásgyakorlásra vonatkozó adatokat. Emellett a demográfia, a foglalkozás, az

oktatás, a háztartás-statisztika, az igazságszolgálta—

tás, a társadalmi mobilitás, a lakásminőség, az

egészségügy, a bölcsődék helyzetéről, az időmérleg—

kutatás és a gyermek— és ifjúságvédelem területéről

tartalmaz adatokat.

A kiadvány a felhasznált fogalmak forrásjegy—

zékével zárul.

(lljúságstatisztikai adattár, 1993 Központi Statisztikai Hivatal. Budapest, 1994. 311 old.)

A főváros 120 éve, 1873—1993 című kiadvány

áttekinti a város fejlődését, képet ad a várossá alaku—

lás mozzanatairól, körülményeiről, a fővárossá majd világvárossá válás időszakáról, Nagy—Budapest lét- rejöttéről, végül arról az útról, amely a városegyüttes

a történeti kialakulásától napjainkig vezetett.

Elsősorban a népesedési és az ezzel szorosan

összefüggő urbanizációs folyamatokat mutatja be, a történelmi—gazdasági hátteret csupán közvetlen hatá- sával kapcsolatosan érinti. Az adatok alapvetően a

népszámlálások, illetve a rendszeres statisztikai megfigyelések eredményeiből származnak.

A kiadvány sajátos részei a városszerkezettel,

beépítettséggel, az építésistílus-korszakokkal foglal- kozó fejezetek.

(A főváros 120 éve, 1873—1993. Központi Statisztikai Hivatal Budapesti és Pest megyei Igazgatósága. Budapesti

1995. 160 old.)

Kisgyermekes apák és anyák családi attitűd—

jei négy európai országban címmel jelent meg a KSH Népességtudományi Kutató Intézet kutatási

jelentéseit kőzreadó sorozat 52. száma. A szerzők

Magyarországról, Oroszországról, Lengyelországról és Németországról (a volt Kelet— és Nyugat—Német—

országot külön adatok jellemzik) gyűjtött adatokat feldolgozva nyerték az általános közérzetre, elége—

dettségre, a gyermekes státus megítélésére, a dolgo-

zó kisgyermekes anyák helyzetére és a családi érté- kekre vonatkozó eredményeiket.

(Pongrác: Tiborné —— S. Molnár Edit: Kisgyermckes apák és anyák szülöi, családi attitűdjei négy európai ország- ban. Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kuta—

tó Intézet. Budapest. 1994 97 old.)

Az 1994. évi lakásépítés, lakásmegszűnés és

üdülőépítés címmel megjelentek a hazai lakásépí-

tés, illetve, —állomány legfrissebb adatai. A rövid

elemzést táblák egészítik ki, melyek a lakásépítési engedélyek, a használatba vett lakások, a folyamat—

ban levő építkezések, továbbá a lakásépítés, la—

kásmegszűnés és üdülőépíte's legfőbb adatait tar—

talmazzák megyesorosanl

(Az 1994. évi lakásépítés, lakásmegszünés és üdülőépl- tés. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest. 1995— 10 old * 6 tábla.)