A KELET—NYUGATI ÁGAZATON BELULI MUNKAMEGOSZTÁS A GÉPlPAR TERULETÉN
DR. TÖRÖK ÁDÁM
Az 1970—es évek első fele. a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok dinamikus
fejlődésének időszaka a szocialista országok számára a korábbiaknál sokkal jobb lehetőségeket teremtett a fejlett tőkés országok élvonalbeli technológiájának át- vételére. az intenzív gazdaságfejlesztési szakaszra való áttérés követelményeinek megfelelően. A nemzetközi műszaki fejlődésben élen járó országok kutatási—fej- lesztési eredményeinek felhasználására mindenekelőtt a feldolgozó ipar leginkább technikaintenzív ágában. a gépiparban nyílott lehetőség.A szocialista országok gazdaságpolitikája azonban nemcsak ilyen szempontból szánt kiemelt szerepet a gépiparnak a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok bőví—
tésében. A fejlett technika átvételének sikerét jelentős mértékben az mutatja, hogy milyen az így előállított termékek nemzetközi versenyképessége. Ezt pedig a mű- szaki. minőségi szempontok iránt legigényesebb fejlett tőkés piacok értékítélete, a termékek ottani fogadtatása jelezheti a legjobban. Nem mellékes tényező termé- szetesen az sem. hogy a technika importjának ellentételezése gyakran a technikát fogadó ágazat vagy alágazat termékeivel a legcélszerűbb.
Külkereskedelmi elméleti szempontból a szocialista országok és a fejlett tőkés országok közötti ágazaton belüli munkamegosztás vizsgálatát más is indokolja. Köz- ' ismert tény, hogy az utóbbi három évtized igen gyors ütemű fejlődése következtében az európai szocialista országok gazdaságának fejlettségi és strukturális mutatói megközelítették, illetve elérték több nyugat—európai ország hasonló értékeit. A nem- zetközi munkamegosztás különböző elméleti megközelítéseiben viszont -— elsősorban a második világháború óta — mindinkább előtérbe kerül a hasonló fejlettségű és termelési struktúrájú gazdaságok közötti kereskedelem vizsgálata. Ennek néhány fontosabb eredményére és ezzel összefüggésben az ágazaton belüli munkamegosz—
tás elemzésének egyes aspektusaira célszerűnek látszik kitérni az alábbiakban.
Szem előtt kell tartani azonban, hogy a közgazdászok eddig alig vizsgálták a kelet—
nyugati kereskedelem ágazaton belüli munkamegosztási vonatkozásait, ezért az em- lített eredményeknek az elmélettel való összevetésére nem is kerülhetett sor.
ÁGAZATON BELl'JLl MUNKAMEGOSZTAS
A megközelítőleg azonos fejlettségű és hasonló termelési szerkezetű országok
közötti kereskedelem intenzitásának növekedése a háború utáni években súlyos di- lemma elé állította azokat a közgazdászokat. akik a Heckscher—Ohlin-féle relatív tényezőellátottsági elmélet alapján az eltérő strukturális mutatókkal jellemezhető2 Statisztikai Szemle
242 DR. rakok ADAM
gazdaságok közötti munkamegosztás térhódítására számítottak. Ennek az elméleti '
rendszernek hagyományos változata csak ágazatközi munkamegosztást ismer. El- méleti megfontolásai szerint ez a munkamegosztási forma az eltérő termelési tényef- 'zőellátottságú országok esetében elősegíti a komparatív előnyök érvényesüléséhez
hasonló tényezőellátottságú országoknál azonban gátolja. Az ógülatközi kereske-delemre épülő nemzetközi munkamegosztásban — az emlitett elméleti következteté- sek alapján — az azonos vagy hasonló fejlettségű és struktúrájú országok közötti forgalom elsorvadását lehetett várni.
Az 1960-as évek első felének világgazdasági irodalmában azonban többek kö—
zött S. B. Linder könyveí majd B. Balassa több tanulmánya2 nyomán mindinkább
előtérbe került a hasonló fejlettségi és strukturális mutatókkal jellemezhető gaz-daságok közötti kereskedelem gyors növekedésének elméleti magyarázatára irá—
nyuló igény
A Balassa által intra indusztriálisnak nevezett munkamegosztási forma, az ága-_ _
zaton belüli kereskedelem fogalma a homogén és differenciált termékek szétválasz-tásán alapszik. Ugyanazon iparágak vagy ágazatok bizonyos mértékig különböző
igényeket kielégítő, de hasonló vagy azonos technológiával készülő termékei a fo—galom szigorú értelmezése szerint már más termékeknek számítanak. A szó szoros értelmében csak azok a termékek tekinthetők homogéneknek, amelyek között a vá- sárló nem lát semmilyen különbséget, valamint az olyan ömlesztett vagy tömegáruk,
amelyeket nem darabra, hanem súlyra vásárolnak meg.
A homogenitás, illetve a differenciáltság fogalmának megközelítése a jelen
tanulmányban a SlTC külkereskedelmi áruosztályozási rendszerre épül. Azonos áru- osztályokon belül az ugyanannyi számjeggyel specifikált termékek vagy termékcso—portok tekinthetők egységnek. Más áruosztályok között ez a megállapítás már nem
tekinthető érvényesnek az eltérő jellegű termékek gyakori összehasonlithatatlan—
sága miatt. Azonos áruosztályon belül a differenciáltság foka mindig a vizsgálat szintjétől függ. A 7-es áruosztályon (Gépek) belül például egyaránt egység lehet a 71-es (Nem elektromos gépek). a 715-ös (Fémfeldolgozó gépek) vagy a 715 23-mal jelzett (Gázzal működő nyíró és vágó berendezések) termékcsoport. A 715—ös termék- csoport minden, háromnál több számjeggyel specifikált tagja egymáshoz képest ho- mogén. a 715-től eltérő háromjegyű számokkal jelzett nem elektromos gépekhez viszonyítva azonban differenciált, ha az adott esetben a SlTC három számjeggyel specifikált termékcsoportjait tekintik egységnek.
Az ágazaton belüli munkamegosztás fogalma azt jelenti, hogy azonos ágaza- toknak a vizsgálat adott szintjén homogén termékek cserélődnek egymással a nem—
zetközi kereskedelemben. Ez egyúttal arra utal. hogy az illető termékek mélyebb bontásban feltétlenül differenciáltaknak mutatkoznának.
Az ágazaton belüli munkamegosztás elemzésének létjogosultságát azonban ez nem teszi kétségessé. Értelmét ugyanis mindenkor a vizsgálat konkrét tartalma adja, tehát a meghatározott, azonos bontású adatok által kínált összehasonlítási lehető- ség a különböző országok esetében, különböző időszakokban mérhető ágazaton be-
lüli forgalom között.
H. G. Grubel és F. ]. Lloyd szerint3 az ágazaton belüli kereskedelem fogalmá-
nak a módositott SlTC—rendszer három számjeggyel specifikált termékcsoportjai fe—
lelnek meg a legjobban. A két kutató vizsgálatokat végzett az ágazaton belüli ke-
i Linder, S. B.: An essay on trade and transformation. Wiley and Sons. New York. 1961.
* Balassa, B.: An empiricai demonstration of ciassical comparative cost theory. Review of Economics and Statístics. 1963. évi 8. sz. ; Balassa. B.: Trade liberalization among industrial countries. McGraw- Hill.
New York. 1966.
3 Grubel, H. G. -— Lloyd, F. I.: intro-industry trade. Basingstoke. London. 1975. 52. old.
ÁGAZATON BELULl MUNKAMEGOSZTÁS
243
reskedelem számszerű kimutatására is. Mutatójuk az ágazaton belüli forgalom százalékos arányát adott ország külkereskedelmében az összforgalom és az egyen—
leg abszolút értéke különbségének és az összforgalom (az export és az import) ér- tékének hányadosa útján adja meg./* Képletben:
R _ X—j—M—lX—Ml
_ xa— M
ahol:
R — az ágazaton belüli forgalom foka (százalék).
X — az export értéke, M — az import értéke.
Grubel és Lloyd mellett több más közgazdász is közzétett az ágazaton belüli forgalom mérésére szolgáló mutatókat. Ezek nagy része azonban valamilyen for- mában szintén az egyenleget és az összforgalmat viszonyítja egymáshoz, mint pél—
dául B. Balassa ,.specializációs rátája"5. A Grubel—Lloyd—féle mutatóval közös alap- gondolatuk az, hogy az ágazaton belüli forgalom annál nagyobb, minél közelebb
áll egymáshoz az adott ágazat termékeiből lebonyolított kivitel és behozatal értéke,
adott termékek viszonylag minél nagyobb összforgalma mellett.
Az ágazaton belüli forgalom szerepében és súlyában végbemenő változások
különösen az elsősorban piaci viszonyok által szabályozott kereskedelemben utal—hatnak közvetlenül a nemzetközi munkamegosztás átalakulási folyamataira. A nem—
zetközi munkamegosztásba aktívan bekapcsolódó tőkés országok szakosodása pél- dául a korábbinál differenciáltabb termékek alapján viszonylag csekély időeltoló- dással tükrözi a fő importőr országok keresleti struktúrájának finomodását. a fo- gyasztói igények sokrétűbbé válását. Több szocialista országban azonban (: szako—
sodási döntéseket nem mindig elsődlegesen piaci tényezők motiválják, illetve az ilyen döntések sokszor csak némi késéssel követik a piaci viszonyok változásait.
Jelen tanulmányban többek között ezért szerepeltetjük Jugoszláviát, amely nem tagja a KGST—nek, és gazdaságirányítási, illetve külkereskedelmi rendszere csaknem a tőkés országokhoz hasonló módon teszi lehetővé a piaci hatások érvényesülését az exportszakosodásban. A vizsgálat elsősorban Magyarországra irányul. ahol az ipari és külkereskedelmi vállalatok önállósága a KGST többi tagállomához viszo- nyítva nagyobb, a piaci hatások tehát itt is jelentős mértékben befolyásolhatják a szakosodást. Csehszlovákia bevonását az elemzésbe az indokolta, hogy a kis európai KGST-országok közül —- a tőkés külkereskedelem szempontjából némileg speciális helyzetű Német Demokratikus Köztársaságot leszámítva — Csehszlovákia rendelkezik a legfejlettebb gépiparral. Érdemes megvizsgálni, hogy a piaci hatá- sokat csak közvetve érvényre juttató csehszlovák gazdaságirányítási rendszerben van-e a gépipar magas fejlettségének olyan hatása. amely lehetővé teszi az ága- zaton belüli munkamegosztás viszonylag magas szintjét, illetve fejlődését a fejlett tőkés országokkal lebonyolított kereskedelemben.
Az elemzés eredetileg csak a fejlett tőkés országokkal foglalkozott volna, ez a csoport azonban statisztikailag aligha határozható meg egyértelműen. Az OECD, amelybe ugyan néhány közepesen fejlett ország (dél—európai államok, lrország) is tartozik, viszont tömöríti (lzrael és a Dél—Afrikai Köztársaság kivételével) a világ összes fejlett iparral és gazdasággal rendelkező tőkés országát, emellett statiszti-
4 Grubel, H. G. — Lloyd, F. J.: ?. m. 21. old.
5 A mutató ismertetését lásd: Török Adám: Feldolgozó ipari OECD—exportunk szakosodási irányzatai.
Statisztikai Szemle. 1978. évi 7. sz. 678—679. old.
2-
244 DR. ToRoK ADAM
kai adatközlése megbízható. E két tényező tette célszerűvé, hogy ezt az országosa—
portot vonjuk be az elemzésbe.
A számítások alapján közölt táblákban mindhárom országra külön szerepelnek
az ágazaton belüli forgalom Grubel—Lloyd-féle mutatói a SlTC 7—es áruosztály (Gé- '
pek) három számjeggyel specifikált árucsoportjaira.6 Az első lépésben az értékeknagyságának és tendenciájának vizsgálatára került sor, ezt pedig az OECD—relá- ;
ciójú gépipari export áruszerkezetével való összehasonlítás követi. _,Az utóbbi elemzés két változatban történik. Az egyik a Grubel— Lloyd- mutató 50.
a másik pedig 70 százalékos értékét tekinti az ágazaton belüli forgalom egzakt el- határolására szolgáló küszöbértéknek. A két küszöbérték kiválasztása azon a tényen alapszik, hogy az ágazaton belüli forgalom jelentősége annál nagyobb, minél ki—
sebb az egyenleg minél nagyobb összforgalom mellett. Az egyhébb kritériumot jelző
küszöbértéknél (50%) az összforgalom 50. a szigorúbb kritériumot jelentőnél (700/0) pedig 30 százalékának kell meghaladnia az egyenleg abszolút értékét. Több küszöb- érték megadása természetesen bizonyára finomítaná az elemzést. Minden esetben
külön választva szerepelnek azok az árucsoportok, amelyeknél a mutató értéke mind—három, illetve csak két évben haladta meg az említett küszöböt.
Az 197i.. 1973. és 1975. év kiválasztását több körülmény indokolja. Az OECD
külkereskedelmi statisztikai kiadványai utoljára 1975re közölnek részletes áruszer- kezeti bontású adatokat, és a kelet—nyugati kereskedelem a világgazdasági válság és más tényezők miatt először ebben az évben vesztett lendületéből. Az 1973. év a kelet—nyugati forgalom gyors növekedése, a kapcsolatok kedvező légköre miatt, az 1971. év pedig a kelet—nyugati kereskedelem fellendülésének egyik éveként érdem- li meg a figyelmet. A számítások áttekinthetősége érdekében nem látszott célszerű- nek más évek bevonása is az elemzésbe.CSEHSZLOVÁKIA — ,.TERlTETT" SZERKEZET
Csehszlovákia 1971-ben 818 millió. 1973-ban 1257 millió. 1975-ben pedig, 1638 millió dollár értékű árut exportált az OECD országaiba. Ennek (: kivitelnek 17.5 18.6, illetve 22,8 százaléka volt a SlTC 7-es kategóriába tartozó gépipari termék.
Az ország OECD-eredetű behozatalának értéke ebben a három évben 908 millió, 1319 millió. illetve 1874 millió dollárra rúgott. amiből a gépipar termékei 32.6, 32.6.
illetve 36.7 százalékos arányban részesedtek.
A gépipari termékek cseréje így mindhárom évben a Csehszlovákia és az OECD- orszógok közötti összforgalom legalább 25 százalékát tette ki. A kölcsönös forgal—
mon belül azonban a csehszlovák gépszállítások mindvégig elmaradtak az import- tól, és értékük az import értékének csak 40—55 százalékát tette ki.
Az ágazaton belüli gépipari munkamegosztás Grubel—Lloyd-féle mutatóit a csehszlovák—OECD forgalomra az 1. tábla mutatja be. Eszerint a mutató értéke a lehetséges 54 esetből (18 árukategória. 3 év) 33-ban haladta meg az 50 és 15—ben a 70 százalékot. azaz az ágazaton belüli munkamegosztás enyhébb. illetve szigo—
rúbb kritériumát jelző küszöbértéket. lgy pusztán az érintett árukategóriák száma
miatt az a következtetés kínálkozik. hogy az ágazaton belüli OECD-forgalom sze-
repe a három ország közül Csehszlovákia gépiparában a legnagyobb. Magyaror- szágnál ugyanis 20 eseben figyelhető meg 50 százaléknál és 12 esetben 70 száza—léknál magasabb érték. Jugoszláviánál pedig 9 érték haladja meg az 50 száza—
lékot. 7 pedig a 70 százalékot.
a A számításokat az OECD Trade by commodities c. kiadványainak adatai alapján végeztem.
ÁGAZATON BELULI MUNKAMEGOSZTÁS _ 245
1. tábla
A Grubel—Lloyd-féle mutató értékei és az exportbeli arányok Csehszlovákia gépipari OECD-kivítelében
1971. l 1973. 1 1975. 1971. 1 1973. ] 1975.
Megnevezés
évi mutató értéke évl export aránya
711 Nem elektromos erőgépek -. . . . . . . 89.7 76,6 66,7 3,4 2,3 2,1 712 Mezőgazdasági gépek . . . 52.4 30.6 559 7.5 11,1 16,6 714 lroda- és számológépek . . . 64;6 30.11 86,7 2.8 1.7 0.9 715 Szerszámgépek . . . 62.5 94,7 85.9 25,4 15,3 17,1 717 Textil- és bőripari gépek . . . 63,7 56,5 '63,2 8.4 8.1 9.3 718 Speciális iparágak gépei . . . 28,9 33,1 289 4.7 3.7 4,3 719 Egyéb nem elektromos gépek . . . 30,5 27,9 24,4 14,1 11,2 12,3 722 Elektromos erőgépek . . . 85,5 97.7 99,7 4.5 5.6 6.1
723 Áramelosztók . . . . . . . . . . . 90,0 61,5 81,6 0.6 2.6 1.8
724 Távközlési berendezések . . . 61,8 61,4 439 1.8 1,8 0.9 725 Háztartási elektromos gépek . . . 60,6 68,1 69.ó O,7 0.7 0.8 726 Elektromos orvosi berendezések . . . , . 10.8 10,0 4.6 0.1 0.1 0.1 729 Egyéb elektromos gépek . . . 27.8 36,0 252 3,4 4,3 4,2
731 Vasúti járművek . . . . . . . . . . . 4,9 952 66,7 0.0 O,5 O,9
732 Közúti járművek . . . . . . . . . . . 86.8 58,4 74,4 18,0 27,0 19,5 733 Nem motoros járművek . . . 45,3 55,4 45.5 2.9 2.4 2.5
734 Repülőgépek . . . . . . . . . . . . 57,1 75,0 80,0 O,3 0.2 02
735 Hajók . . . 0 5.3 20.0 1.4 1.6 0.6
Gépipar _ .. _ 1oo,o roo,o 100,o
l
Az adatok szerint a 18 árucsoportból a vizsgált időszakban mindössze 5 olyan akadt (718, 719. 726, 729, 735), amelyeknél egyik évben sem alakult ki jelentős ágazaton belüli munkamegosztás Csehszlovákia és az OECD-országok között. Az 5 árucsoport együttes aránya egyik évben sem haladta meg az OECD-rendeltetésű csehszlovák gépkivitel 23 százalékát. A vizsgált időszak egészében tehát Csehszlo- vákia OECD—relációjú gépexportjának több mint 75 százaléka ágazaton belül bo- nyolódott le.
Az 50 százalékos küszöbérték mellett végzett számítások szerint 1971-ben az
OECD-relációjú csehszlovák gépkivitel 61,7, 1973-ban 61,8, 1975-ben pedig 56,9 százaléka olyan árukategóriákra jutott. amelyeknél mind a három évre kiterjedő, tehát tartósnak mondható ágazaton belüli kereskedelmet lehetett megfigyelni. To—vábbi 12.1, 15.1, illetve 193 százalék volt az olyan árucsoportok aránya, amelyeknél a három közül két évben alakult ki ilyen kereskedelem. Ezek az adatok szintén azt jelzik, hogy Csehszlovákia OECD-országokba irányuló gépexportjának legalább a háromnegyede ágazaton belüli forgalom volt. Újabb jele ez annak. hogy Cseh—
szlovákia és az OECD-országok gépforgalmában jelentős és mind az árucsoportok számának. mind a csehszlovák kivitel értékének túlnyomó részére kiterjedő az ága-
zaton belüli forgalom szerepe.
igen erősen megváltozik azonban a kép 70 százalékos küszöbérték mellett. A 18 árucsoport közül ekkor 10 olyan akad, amelyeknél egyik évben sem figyelhető
meg számottevő ágazaton belüli forgalom. Meglepően csökken (4,5. 5.6, illetve 6.1
százalékra) a mindhárom évben ágazaton belüli kereskedelmet lebonyolító áru- csoportok kiviteli aránya. Továbbra is viszonylag magas —- 1971-ben 47.7, 1973—ban47,4. 1975-ben pedig 40.7 százalékos -— a három közül két évben ágazaton belüli
forgalmat lebonyolító árucsoportok együtes aránya, a kétféle részesedés összegeazonban egyik évben sem éri el az 54 százalékot.
246 DR. TÖRÖK ADAM
Ez már arra utal. hogy Csehszlovákia OECD—irányú gépexportjában az ágaza— ,,
ton belüli munkamegosztás széles körben kiterjedt ugyan. de általában nem túlsá—gosan intenzív, és jellegzetesen horizontális, "terített" szerkezetű. Szakosodási szem—— ;
pontból az ilyen helyzet eléggé kétélű. Azt jelzi ugyanis. hogy az ágazaton belüli munkamegosztás már a legtöbb ágazatban elterjedt, így szerepének növelése a
továbbiakban inkább az egyes ágazatokon belül. nem pedig újabb ágazatokban képzelhető el. Az egyes gépipari ágazatok jelentőségének fokozására azonban a, vizsgált időszakban nem került sor Csehszlovákiában. és egyetlen jelentős export—részesedésű ágazatban sem vált igazán intenzívvé az OECD országaihoz fűződő
ágazaton belüli munkamegosztás.JUGOSZLÁVIA _ ÁGAZATI SÚLYPONTOK
Jugoszlávia 1971—ben 1039 millió, 1973-ban 1952 millió, 1975-ben 1831 millió
dollár értékű OECD—exportjában 14,6, 16,4, illetve 15,6 száZalék volt gépipari termékr
Az OECD országaiból származó bevitelének értéke 2152 millió, 3065 millió, illetve 4816 millió dollár volt, amiből 43,6. 40,5. illetve 46,2 százalék jutott a gépipar termé—keire.
2. tábla
A Grubel—Lond-féle mutató értékei és az exportbeli' arányok Jugoszlávia gépipari OECD-kivitelében
; 1971. 1973. l 1975. 1971. j 1973. l 1975.
Megnevezés
évi mutató értékei évi export aránya
711 Nem elektromos erőgépek . . . 29,7 30.6 273 6.0 3,8 7.7 712 Mezőgazdasági gépek . . . 4.3 9,0 6,8 0.4 0.7 1.0 714 Iroda— és számológépek. . . 12,9 29,9 26.0 1.6 2.3 2.6 715 Szerszámgépek . . . 20.5 18,0 11,1 4.6 2.0 2,8 717 Textil— és bőripari gépek . . . 3.6 5,5 3,8 O,5 O,6 0.9 718 Speciális iparágak gépei . . . 8,1 9.0 2.5 1,8 1.0 O,9 719 Egyéb nem elektromos gépek . . . 7,9 14,4 8.9 6.7 7.5 10,8 722 Elektromos erőgépek. . . 45,5 90,3 54,0 7.5 10,4 12,7 723 Áramelosztók . . . 79,3 70.1 94.0 4.7 5.6 5.2 724 Távközlési berendezések. . . . ._ . . . 49,6 49,7 22,6 72 5.2 3,1 725 Háztartási elektromos gépek . . . 91,9 74,9 59.5 6.7 7.3 14,5 726 Elektromos orvosi berendezések . . . 12,5 11,1 25,9 0.3 0.1 O,7 729 Egyéb elektromos gépek . . . 20,4 32,6 26.5 4.4 4.3 8,4 731 Vasúti járművek. . . . . . . . . . . 35,8 29,6 11,9 1.8 5.3 0.5
732 Közúti járművek. . . . . . . . . 13,8 32,5 21,4 8,0 10,1 13.1
733 Nem motoros járművek. . . 455 32.2 37.5 8.9 9,5 ,10.8 734 Repülőgépek. . . . ,_ . . . 21,3 19,1 2.6 2,6 1.5 0.3 735 Hajók . . . . . . . . . . . . . . 37,7 80,8 41,1 26.3 22.8, ILO
Gépipar —
— — 100,0
iO0,0 100,0 A gépipari forgalom aránya a Jugoszlávia és az OECD—országok közötti keres—
kedelemben a vizsgált időszakban növekedett, és az 1971. évi 29 százalékkal szem-
ben 1975-ben már csaknem elérte a 38 százalékot. Ez a változás előbb inkább a jugoszláv gépexport, majd az import növekedésének az eredménye volt. Ugyanis míg 1971-ben Jugoszlávia OECD—rendeltetésű gépkivitelének értéke az OECD—gép—behozatal 162 százaléka volt, addig két évvel később már 25.8 százaléka, 1975-ben
viszont csak 129 százaléka. '
ÁGAZATON BELULI MUNKAMEGOSZTAS * 247
A 18 közül 14 árucsoportban a vizsgálat egyik évében sem lehetett tapasztalni ágazaton belüli forgalmat. Igen érdekes tény azonban. hogy ezeknél az árucsopor—
toknál az ágazaton belüli munkamegosztás foka kivétel nélkül 50 százalék alatt volt. Jugoszláviánál tehát hiányzott az a Csehszlovákia esetében igen jelentős kate—
gória, amelynél az 50 és 70 százalék közötti érték viszonylag. de nem kiemelkedően intenziv ágazaton belüli forgalomra utalt. A fennmaradó 4 árucsoportnál ugyanak- kor legalább egy évben 70 százalék fölé került a mutató. Ez pedig azt jelenti, hogy Jugoszláviában az OECD—országokhoz fűződő ágazaton belüli gépipari munkameg- osztás csak kevés ágazatban alakult ki. ott viszont általában igen intenzívnek mu-
tatkozott. ,
Az 50 százalékos küszöbérték figyelembevételével két ágazat (723, 725) mutatott mindhárom évben jelentősebb ágazaton belüli forgalmat. Együttes exporthányaduk 1971-ben ii,4, 1973-ban 129, 1975-ben pedig 19,7 százalék volt. Ez azt sejteti, hogy Jugoszlávia OECD-reláciőjú gépipari exportjában előtérbe kerülnek bizonyos ága—
zati súlypontok. az ágazaton belüli munkamegosztás alapján történő szakosodás révén. A mutatók felsorolt értékei ugyan sokkal alacsonyabbak. mint Csehszlovákia esetében, az ott tapasztalt némi csökkenéssel szemben azonban itt erőteljes növe-
kedés látható.
Hasonló irányzat figyelhető meg annak az árucsoportnak (722 Elektromos erő- gépek) az esetében, amelynél a mutató értéke két évben haladta meg az 50 szá—
zalékot, és OECD—gépexportbeli aránya 1971 és 1975 között 7,5-ről 125 százalékra emelkedett. Az ágazaton belüli forgalomban legalább két évben részt vevő három gépipari ágazat exporthányada így négy év alatt mintegy 19-ről több mint 32 száza- lékra növekedett. Ez már meglehetősen magas arány, hiszen azt jelenti. hogy 1975—
ben a jugoszláv gépipar ágazatainak az az egyhatoda adta az OECD—gépexport egyharmadát, amely jelentős ágazaton belüli kereskedelmet bonyolított le ezekkel az országokkal. Minden valószínűség szerint jó bizonyítéka ez a gépipar szelektív fejlesztésének, illetve annak, hogy egy viszonylag kevésbé fejlett ország hogyan tud a fejlettebb országok technológiájának átvételével velük kompetitív munkamegosz- tást kialakítani egyes ágazatokban.
Ez a kép még markánsabban kirajzolódik a 70 százalékos küszöbérték eseté—
ben. Ekkor ugyanis csak a 723 Áramelosztók árucsoport bizonyult olyannak, amely mindhárom évben nagyobb ágazaton belüli forgalmat bonyolított le az OECD or- szágaival. Forgalmi részesedése azonban szinte megegyezett az ágazaton belüli gépkereskedelmet sokkal szélesebb sávon lebonyolító Csehszlovákia hasonló ada- tával. A három év közül kettőben folytatott ágazaton belüli kereskedelem kritériu—
mának ugyoncsak egy ágazat (725 Háztartási elektromos gépek) felelt meg, for- galmi részesedése azonban olyan nagy, és növekvő volt. hogy a két arány együttes értéke 1971 és 1975 között több mint 11 százalékról csaknem 20 százalékra emel—
kedett.
Jugoszláviánál tehát igen csekély számú. de az OECD országaiban verseny- képesnek bizonyuló gépipari ágazat exportját az ágazaton belüli forgalom magas aránya mellett sikerült növelni a vizsgált időszakban. Ez a körülmény sikeres export- szakosodási irányzat kialakulását jelentheti ezekben az ágazatokban. A szakoso- dási irányzatok kirajzolódása és az ágazaton belüli munkamegosztás alakulása kö- zött ugyanis meglehetősen egyértelmű összefüggés áll fenn exportorientált fejlesz- téspolitikát folytató országok esetében.
A szakosodási folyamat első fázisában az ágazaton belüli forgalom aránya ál—
talában nő, mert a jelentős nagyságú import a technika forrásaként és a hazai igé—
nyek egy részének kielégítésére továbbra is folyik. A növekvő export értéke azonban
248 DR. TORUK ADAM
fokozatosan megközelíti az import értékét. tehát új piaci pozíciók megszerzését ered- ményezi a termékeket eredetileg gyártó országokban, ahonnan az import nagyrészt származik.
A második fázisban azután az ágazaton belüli forgalom aránya már csökken.
mert importra egyre kevésbé van szükség — ez is valószínűleg mindinkább technika-
import, illetve választékbővítés —. az export viszont dinamikusan növekszik. és egyrenagyobb szerepet játszik a korábbi gyártó országok piacain.
Az eddig vizsgált két ország közül Csehszlovákiánál csak a 722 Elektromos erő—
gépek kategóriájában lehet a szakosodási folyamat első fázisára következtetni. bár
az ágazaton belüli forgalom aránya itt sem növekedett túlságosan. Jugoszlávia ese—
tében viszont mindkét fázisra akad szemléletes példa. A 723 Áramelosztóknál még növekszik az ágazaton belüli forgalom aránya. a 725 Háztartási gépeknél viszont
már csökken. Az utóbbi termékekből azonban Jugoszlávia 1971 és 1975 között 10.27
millióról 41 ,6 millió dollárra növelte OECD- exportjának értékét, OECD--importja viszont lényegesen kisebb mértékben — 120 millióról mindössze 172 millió dollár—ra — emelkedett.
MAGYARORSZÁG — CSOKKENÖ lNTENZlTÁS
Magyarország OECD-rendeltetésű kivitelének értéke 1971—ben 574 millió, 1973-
ban 1099 millió, 1975—ben pedig 1250 millió dollár volt az OECD adatai szerint. Eb-
ből 7.0, 6.6. illetve 9.3 százalék jutott a gépipar termékeire. A magyar OECD-importértéke ebben a három évben 738 millió, 1097 millió, illetve 1830 millió dollárra rú—
gott, a gépipari termékek 26,6. 25,5 illetve 25,7 százalékos részesedése mellett. A
magyar gépipar exportjának értéke az import értékének 20,4, 26,1, illetve 24,ó szá—zalékát tette ki az OECD—viszonylatokban összesen.
3. tábla
A GrubeI—Lloyd- féle mutató értékei és az exportbeli arányok Magyarország gépipari OECD- klvitelében
1971. l 1973. I 1975. 1971. l 1973. ] 1975.
Megnevezés
évi mutató értékel évi export aránya
711 Nem elektromos erőgépek . . . 36,4 28,6 20,9 3,0 1.0 1.5 712 Mezőgazdasági gépek . . . 14,1 1.5 11,5 1.4 0.6 2.1 714 Iroda- és számológépek. . . 2.8 23,4 64.1 0.5 1,0 4.7 715 Szerszámgépek . . . 29,4 40.1 64.7 10.5 6.0 8.6 717 Textil- és bőripari gépek . . . 4,7 103 4.7 1,0 1.6 0.6 718 Speciális iparágak gépei . . . 8.8 14.11 8.3 1.8 1.9 1.3 719 Egyéb nem elektromos gépek. . . 19,5 19.2 20.0 17.13 14,9 15,5 722 Elektromos erőgépek. . . . . . . . . 62,0 71,6 34,2 10,0 10,7 13.4
723 Áramelosztók . . . 37,0 852 19.6 1.3' 3.2 0.8 724 Távközlési berendezések . . . 38.1 97,7 77,6 6.5 9.0 6.1 725 Háztartási elektromos gépek . . . 94,1 76,9 50,6 4.5 6.4 109 726 Elektromos orvosi berendezések . . . 28,6 19,4 20,7 0,5 0.4 05 729 Egyéb elektromos gépek . . . 73,1 90,1 68,7 28,5 31,2 23,8
731 Vasúti járművek. . . . . . . . . . . 66,7 542 41,7 2.8 1.8 1.2
732 Közútijárművek. . . 79.4 71,0 45.4 5.8 4.1 6.7 733 Nem motoros járművek. . . 100,0 50,2 61,5 3.8 3.2 1.7
734 Repülőgépek. . . .. . . 0 O 0 O 0 0
735 Hajók . . .. . . . . . . . . . . . 37.5 8.7 25.0 0.8 3.0 O,6
Gépípar —
-— — 100,0
100,0 1000
AGAZATON BELULI MUNKAMEGOSZTAS 249 A 18 árucsoport közül 9-ben, illetve ó—ban lehetett megfigyelni jelentősebb ágazaton belüli munkamegosztást aszerint, hogy 70 vagy 50 százalékos volt-e a küszöbérték. Ezeknek az aránya a magyar gépipar OECD—exportjában együttesen
37—40, illetve 25—30 százalékos volt, évenként igen változó. Ágazaton belüli mun- kamegosztást tehát legalább egy évben a magyar gépipar OECD—kivitelének 60—
63, illetve 70—75 százalékában lehetett tapasztalni.
50 százalékos küszöbérték mellett a 725 Háztartási elektromos gépek, a 729 Egyéb elektromos gépek és a 733 Nem motoros járművek árucsoportban lehetett megfigyelni intenzívebb ágazaton belüli munkamegosztást, a vizsgált három évben.
A három ágazat együttes részesedése 36.8, 40.8, illetve 36,4 százalékos volt. To- vábbi 25.1. 25.6, illetve 27,4 százalékot ért el azoknak az árucsoportoknak az össze- vont aránya, amelyeknél a három közül két évben haladta meg az 50 százalékot a Grubel—Lloyd—féle mutató értéke. Ezek a következők voltak: 722 Elektromos erő—
gépek, 724 Távközlési berendezések, 731 Vasúti járművek, valamint 732 Közúti jár—
művek.
Ezek az adatok a Jugoszláviánál tapasztalthoz némileg hasonló tendenciát je- leznek. Azt, hogy az ágazaton belüli munkamegosztás néhány jelentős exportbeli részesedésű ágazatban viszonylag magas fokú, a legtöbb ágazatban viszont alig vagy egyáltalán nem létezik.
A súlyponti ágazatok ágazaton belüli forgalmának viszonylag alacsony inten- zitása azonban kérdésessé teszi a jugoszláviaival való hasonlóságot. 70 százalékos küszöbérték mellett ugyanis egy ágazat sem mutatott mindhárom évben számottevő ágazaton belüli forgalmat. Négy árucsoport (724 Távközlési berendezések, 725 Ház—
; tartási elektromos gépek, 731 Vasúti járművek. 732 Közúti járművek) a három közül két évben felelt meg ennek a követelménynek együttesen 45.3, 50,7, illetve 48,6 szá—
zalékos exportbeli arány mellett. Több mint 45 százalékot tettek ki tehát azok az árucsoporok. amelyeknél a magasabb küszöbérték mellett is legalább két évben ágazaton belüli munkamegosztást lehetett tapasztalni.
Magyarország esetében nem rajzolódtak ki olyan ágazati súlypontok, mint Jugoszláviánál, bár a csehszlovákiaihoz hasonló ,,terítettséget" sem lehetett meg- figyelni.
Szembetűnő ugyanakkor, hogy a jelentősebb exportrészesedésűárucsoportok közül mindössze egy olyan van (725 Háztartási elektromos gépek), amelynél az
adatok szakosodási irányzatra utalnak. Ez az irányzat eléggé határozott, és bizo- nyára már a második fázisában van. Ezt a Grubel—Lloyd—féle mutató gyors csökke-
nése mellett az is jelzi, hogy a termékcsoport OECD-kivitelének értéke 1971 és 1975 között 1.8 millióról 12.7 millió dollárra növekedett, az OECD—import 1.6 millióról 4.3millió dollárra való emelkedésével szemben.
* Magyarország tehát az ágazaton belüli munkamegosztás gépipari exportban játszott szerepét és az ágazati súlypontok szerepét tekintve is mintegy átmenetet
képez Jugoszlávia és Csehszlovákia között. Az ágazaton belüli forgalom intenzitá—
sának alakulása azonban Magyarország esetében a legkedvezőtlenebb 1971 és 1975 között, ez a tény pedig feltétlenül fokozott figyelmet érdemel.
Egy százalékpontnál kisebb arányváltozást stagnálásnak véve. 1971 és 1975 kö—
zött Magyarországnál 3 ágazatban nőtt, 4-ben stagnált, 11-ben pedig csökkent az ágazaton belüli forgalom aránya. Csehszlovákiánál és Jugoszláviánál viszont csak-
nem megegyezett az ellentétes irányzatot mutató ágazatok száma. Egyaránt 8 ága- zat esetében volt növekedés, 3—nál, illetve 2-nél stagnálás, 7-nél, illetve 8-nál pedigcsökkenés. Az érintett ágazatok száma szerint tehát a két ország egyikében sem
mérséklődött az ágazaton belüli forgalom jelentősége.
250 DR. TÖRÖK ÁDÁM
Az exportbeli arányok alakulása hasonló képet ad. Mig Magyarország ese- tében 14,5, illetve 19,4 százalék volt a növekvő. 49.7, illetve 632 százalék pedig a
csökkenő tendenciájú ágazaton belüli munkamegosztást mutató árucsoportok ará—nya az 1971. és az 1975. évi OECD-gépexportban, addig Csehszlovákiánálv42.6*, il—
letve 432 százalék volt a növekvő, 412, illetve 409 százalék a csökkenő tendenciát
mutató ágazatok aránya, Jugoszláviánál pedig 1971—ben 532. illetve 47,7, 1975-ben '39.4. illetve 40.ó százalék. ,
Az ágazaton belüli munkamegosztás fokának csökkenő tendenciája Magyaror- szág OECD-rendeltetésű gépkivitelében tulajdonképpen a gépipari munkameg-M
osztás kompetitív jellegének gyengülését és a komplementer jelleg erősödését je—
lenti. Ez pedig hosszabb távon a magyar—OECD gépipari kereskedelem már említett _ egyensúlyhiányának növekedését eredményezheti. A feldolgozó ipar ágazatai közül ,
ugyanis a gépiparban a legnagyobb a hosszabb távú termelési vagy piaci együtt-
működés jelentősége, és a termékek piacképessége itt függ a legjobban a gyártó- suknál felhasznált technika korszerűségétől. Az ágazaton belüli munkamegosztás csökkenő irányzata két dolgot jelenthet. Vagy az OECD-eredetű gépimport alacso—nyabb dinamikáját. ami a technika átvételének lassulását vagy pedig a gépexport
növekedésének nem kielégítő ütemét tükrözheti. Az utóbbi körülmény — a gépek-
port nem megfelelő ütemű fejlődése -— pedig a technika átvételének eredményes- ségét teheti kétségessé.KÖVETKEZTETÉS
A szocialista országok gépiparának fejlődése s a fejlettség szintje valószinűleg jól mérhető azzal, hogy milyen intenzív ágazaton belüli kapcsolatokat tud kiépíteni a fejlett tőkés országok gépiparával. Ez részben annak a függvénye, hogy a fejlett tőkés piacok hogyan ismerik el az ágazat exportszektorának teljesítményét. részben pedig attól függ, hogy a fejlett technika átvétele milyen ütemben és méretekben folyik. _
Csehszlovákia, Jugoszlávia és Magyarország OECD—országokkal lebonyolított
ágazaton belüli gépkereskedelme 1971 és 1975 között háromféle módon fejlődött.
A három fejlődési alternatíva összehasonlítása lehetővé teszi bizonyos ipar— és ke- reskedelempolitikai jellegű következtetések levonását. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ezek csak az adott időszakra s csupán a három ország iparának adott ágaza—
tára vonatkoznak.
A viszonylag legfejlettebb gépiparral rendelkező Csehszlovákia esetében nem lehetett megfigyelni olyan gazdaságpolitikai törekvés érvényesülését, amely az OECD országaival lebonyolított ágazaton belüli gépforgalom szerepének növelését célozta volna. A csehszlovák gépipar legtöbb ágazata részt vett ilyen gépkereskedelemben, "
ez azonban általában nem volt kiemelkedően intenzív. Abban, hogy az ilyen ága—
zatok száma jelentős volt, valószínűleg elsősorban a fejlettség hatása játszott sze- repet. Ez a hatás a csehszlovák példa szerint ágazaton belüli kereskedelmet teremt—
het kereskedelempolitikai tényezőktől függetlenül is. ' *
Elsősorban kereskedelempolitikai okai lehettek viszont annak, hogy az ágazaton belüli forgalom szerepe a gépipari kereskedelemben nem fokozódott. Többek között
az. hogy a csehszlovák külkereskedelem szabályozási rendszere a vizsgált időszak-
ban nem ösztönözte különösen az OECD-relációjú gépexport növelését, ami bizo- nyos fokig csökkentette a technikaátvételi igényt is. Valószinű az is, hogy az OECD- országok vállalataival kötött kooperációs megállapodások száma ezekben az évek-ben nem volt túlságosan nagy Csehszlovákiában. — * —
AGAZATON BELULI MUNKAMEGOSZTÁS 251
Jugoszláviónál a statisztikai elemzés a csehszlovák példában tapasztalttal szin- te teljesen ellentétes folyamatra utal. A jugoszláv gazdaságpolitika szelektiv jellege a gépipar OECD-kereskedelmében is megnyilvánult, mégpedig az ágazaton bel'jli kereskedelem fokának céltudatos növelésével néhány kiemelt ága—
zatban. A többi ágazatban Jugoszlávia továbbra is nettó gépimportőr maradt az OECD országaival szemben. Ez azonban beleillett abba a szakosodási koncepcióba, amely a fejlesztési eszközöket —- így a technikaimportot is — az arra érdemesnek tartott ágazatokba összpontosította. Jugoszlávia esetében az ágazaton belüli gép- kereskedelem műszaki háttere általában fejletlenebb volt, mint Csehszlovákiáé, a forgalom bővítését azonban jobban ösztönözték. _
Magyarországnál az ágazaton belüli OECD—gépforgalom köre viszonylag szé- les. és Jugoszláviáénál fejlettebb, Csehszlovákiáétól azonban elmaradottabb mű—
szaki háttérre utal. Az ágazati súlypontok csekély szerepe, valamint az ágazaton be- lüli OECD-kereskedelem legtöbb árucsoportnál csökkenő aránya viszont nemcsak az exportorientáció Csehszlovákiánál tapasztalt hiányát, hanem már-már egy vele ellentétes irányú tendencia érvényesülését sejteti. OECD—exportra orientált gépipari
fejlesztés esetén ugyanis nem csökkenhetett volna az emlitett arány.
Ez a tendencia különösen a két szocialista országgal összehasonlítva látszik kedvezőtlennek, hiszen míg Jugoszlávia szorosabbra fűzte, Csehszlovákia pedig
nem lazította gépiparának ágazaton belüli kapcsolatait az OECD-országokkal, Ma—
gyarország esetében a kapcsolatok gyengültek. Kézenfekvőnek látszik a következte- tés, hogy Magyarország ezekben az években teret vesztett az OECD-géppiacokon.
Minthogy pedig a három szocialista ország OECD-gépkivitelének óruszerkezete sok
hasonló vonást mutat, nem elképzelhetetlen, hogy a térvesztes többek között éppen a gépiparát a kivitel szempontjából célszerűbben fejlesztő két szomszédos szocialis- ta ország piaci pozíciói javára történt.PE3lOME
Apam-fauna TeXHOHOI'HH 143 sonnmnx a com-aa OpraHuaaum akonomuuecmro corpyA- Huuecvsa " pasin—ima segyumx KanHTanHCTHHeCKMX CTpaH SBngeTCS BamHuM cpaxropom pas- Bwrlm mawuuocrpoeum couuanucmuecxux CTpaH. Onuaxo 3'ro1- npouecc He momer 61:in OAHOCTOpOHHHMH ero ycnex npennonaraer BO3HHKHOBeHMe MHTeHCHBHOI'O corpym—rmectaa memny coorsetctsymmwmu otpacnnMu SaHHTepeCOBaHHHX crpaH. O ero npouHocm csu- AETeanTBYeT crenem, sHy-rpuotpacneeoro paagenenm prga.
ypOBeHb paaam'un mamunoc-rpom-enbnoü npOMbILuneHHOCTH nam-m;; counanwcmuecnoi CTpaHbl mom—co anőnHSHTb Tanme u nyTeM namepeum crenenu BHYTpHOTpacneBOTO pas- nenennn prna. Cornacuo HGKOTOprM BHeLuHeTOprOBbiM TeopmiM Hauőonee MHTeHcmBi-iuü anytpuorpacnesoü oőopo-r umeer Mecro Memgy aHanoruuHbimw no ypoamo pasamun CTpa- HaMH, npwueM 3TOT leaog no aceü aeposrrHocm neücmmeneu " e cnyuae MamHHOCTpOH—
Tenbnoü npOMblLuneHHOCTH.
ABTOp őeper aa OCHOBY naHHbie BHeumei—í Toprosnu MaLuHHaMH Tpex counanucmuecxux CTpaH — BeHl'pMH, Llexocnoaanuu, " lOrocnaai—m — co CTpaHaMH Opranusaunu BKOHOMH- uecxoro cotpynumecraa u pasaumn.
Ananua nomsepmnaet Hanuune Baaumocanan Memgy aHünOl'W—IHHM ypOBHeM pasaumn
" HHTeHCHBHOCTbK) aHyTpuotpacneaoro oőopom. Tax crenem, BHYTpHOTpaCneBOFO oőopota cpenu Tpex CTpaH aannercs Hauabicmeü Memny Hanőonee pasawroü uexocnosauuoü mamu—
Hoapomenbuoü npOMblLUneHHOCTbIO " MawnHOCTpomenbi-ioü npombimneHHocn—io CTpaH OBCP.
Memgy TeM nccnegoaaune TeHAeHuuü so spemenu HOKÖSBIBBeT, un-o TOpFOBnS! Maum- HaMH 'rpex counanncmuecxux c-rpaH !; Hanpaanenuu OSCP B TeueHue paCCManHBaeMOI'O nepuona cxnanuaanacs pasnmnum oőpaaoM. B cnyuae lOrocnaauu aosummn OTpacneaue ,,ueHprl mmecm", uexocnosauxan crpyia'ypa öbma ypasnoeewennoü, HO He pasausanacs, a B cnyuae BeHrpuu so BHYTpHOTpaCneBOM oőopote Haőmonanocs CHmKeHue HHTeHCMB- Hocm.
252 DR. TÖRÖK: ÁGAZATON BELuu MUNKAMEGOSZTAS (, ;
SUMMARY
Adopting of technologies from the developed OECD countries is an important factor fm"w ; * , the development of engineering industry of the socialist countries. Nevertheless, this transfer should be reciprocal, its success postulates intensive co-operation between the corresponding sectors of the partner countries. The intensity of the co-operation is shown by therdegreef
of the division of labour within branches. *
The development level of the engineering industry in a given socialist country can be—
approached through measuring the degree of division of labour within bronches. According to certain theorles prevailing in foreign trade the tumover within branches is the most im _ tensive between countries of roughly the same development level, and this statement—_ might
also be valid for the engineering industry. , ,
The study is based on the data of machine trade taking place between three sociaiist countries (Hungary, Czechoslovakia and Yugoslavia) and the OECD. ' , ' *
The analysis reveals the existence of a correlation between the similar development levei _ and the intensity of the turnover within branches. The turnover within branches proved to be
the most intensive for the engineering induStry of Czechoslovakia (the most develooedronei ; of the three socialist countries) and of the OECD countries.
Investigation of the secular'trend shows that machine trade within branchesof the three socialist countries directed to the OECD countries developed differently in the period ob—
served. in the case of Yugoslavia sectoral ..centres af gravity" have been evoived. while Czeshoslovakían structure showed eauilibrium all the time without having been developed;
finalljy,bin fti;e case of Hungary, a decrease of the intensity of the turnover within *branches
cou e e t.
