A NEMZEDÉKEN BELULl MOBlLlTÁS RÉTEGENKÉNT ;
DR. KULCSÁR RÓZSA
A társadalmimobilitás-kutatások egyik részterületét alkotják az életpálya során
elért különböző státusok összevetésével és elemzésével foglalkozó intragenerációs (nemzedéken belüli) mobilitásvizsgálatok. E cikkben a Központi Statisztikai Hivatal 1973. évi mobilitásfeivételének eddig még kevéssé kiaknázott adatait és eredményeit
mutatom be két oldalról. éspedig az intragenerációs mobilitást a generációk tükré- ben és történeti szemszögből.Igaz ugyan, hogy a felvétel már 6—7 éve lezajlott, a benne rejlő információk
többsége azonban még nem évült el nemcsak azért, mert ennél újabb, frissebb
adataink a mobilitásról nincsenek, hanem azért is, mert a különböző generációk életpályái történelmi időszakot fognak át, így ha nem is napjainkig. de a hetvenesévek elejéig feltétlenül tükrözik a társadalmi—gazdasági változásoknak az átréteg—
ződésre gyakorolt hatásait. Főleg érvényes ez a nemzedéken belüli mobilitásra.
Az ember foglalkozási életpályájára, karrierjére ható különböző tényezők álta-
lánosan ugyanazon sémával írhatókle:
1. kiindulásként, társadalmi háttérként a családi környezet (a szülők foglalkozása, isko—
lai végzettsége);
2. az egyén iskolai tanulmányai. képzettsége;
3. első foglalkozása;
4. későbbi társadalmi—foglalkozási csoporthelyzete.
Az elért. adott réteghelyzet nagy általánosságban e tényezők együttes hatásá- ra alakul ki. így ezek függvénye.
A képességek kezdeti kibontakozásának első ösztönzője (esetleg visszaszorí—
tája) maga a család, a szülők. Az még teljesen független az apa vagy az anya tár- sadalmi helyzetétől, hogy a gyermek beiratkozik az általános iskolába — hiszen ez kötelező —, de az iskolában elért tanulmányok, következésképpen a sikeres befeje-
zés és az esetleges továbbtanulás már egyáltalán nem független a szülők ösztön-
zésétől. támogatásától, példájától. Az általános iskola elvégzése után a továbbta-nulás (vagy nem tanulás) kérdését nem egyedül (: fiatalnak kell megoldania, hanem
mind a család. mind a tágabb környezet (például iskola) hatást gyakorol a válasz—tásra. lgy még ha a végleges döntés magáé a fiatalé is - ha nem is mindig köz- vetlenül, de nagymértékben —, befolyásolja a környezete. Ha viszont eldőlt a kö- zépfokú oktatás típusa. bizonyos keretek között előrebecsülhető a jövendő társadal- mi—foglalkozási csoportba való tartozás esélye. Aki úgy dönt. hogy szakmát akar szerezni, az általában vagy valamilyen szakközépiskolát választ (ebben az esetben.
ha iskolái befejeztével fizikai foglalkozást folytat, a szakmunkások közé soroljuk,
ha mint középszintű szakember fog dolgozni. az egyéb szellemi foglalkozások kate-
DR. KULCSÁR: A NEMZEDÉKEN BELULI MOBILITAS 43
góriájába kerül), vagy szakmunkásképzőbe megy (innen egyértelműen mint szakmun- kás kerül ki). Aki viszont azt tervezi, hogy a középiskola befejezése után tovább akar tanulni, az — ha eredményei alapján ez lehetséges — gimnáziumba megy. Aki az általános iskola befejeztével kereső foglalkozásba kezd. az minden valószínűség szerint valamilyen szakképzetlen fizikai munkát tud csak vállalni képzettség, szak-
ma hiányában. Ez a kategorizálás (mint mindegyik) természetesen csak általános-
ságban igaz. és csupán séma, mert a gyakorlat sokkal változatosabb.AZ APA TÁRSADALMI HELYZETE ÉS AZ O'SSZElRT SZEMÉLY lSKOLAl VÉGZETTSEGE KÖZÖTTI KAPCSOLAT
Kezdjük ott, ahol a jövendő életpálya. foglalkozási ,,karrier" már körvonalazó- dik, ahol a lehetőségek már differenciálódnak, az oktatás különböző formáiban való részvételnél. Milyen iskolai végzettséget szereztek az 1973—ban összeírt férfiak és nők
apjuk társadalmi—foglalkozási réteghelyzetétől függően? (Lásd az 1. táblát.)
Az értelmiségi foglalkozású apák gyermekeinek majdnem fele felsőfokú képzett—
séget szerzett i973-ra. Ez azonban eléggé egyenlőtlenül oszlik meg a nemek kö- zött. A férfiak jóval magasabb arányban rendelkeznek befejezett felsőfokú végzett—
séggel, mint a nők. A fizikai foglalkozású apák gyermekei nagy részének csak álta- lános iskolai végzettsége van. Az összes fizikai foglalkozású szülőt figyelembe véve.
a szakmunkások fiai és lányai foglalják el a legjobb helyet végzettség szempontjá- ból, mert viszonylag magas az érettségizettek aránya. és a diplomás is közöttük a legtöbb. A vezetői rétegbe és az egyéb szellemi foglalkozások társadalmi rétegébe tartozó apák gyermekei középtájon helyezkednek el az értelmiségi és a fizikai fog- lalkozású apák gyermekei között. Megközelítően azonos arányban lesz belőlük érett—
ségizett. de a vezetők fiaiból és lányaiból nagyobb arányban kerül ki diplomás. és kevesebben állnak le a tanulással az általános iskola befejezése után. A mezőgaz—
dasági önállók és fizikaiak gyermekei végzettség tekintetében elmaradnak a töb- biekétől. Alacsony mind az érettségizettek, mind az egyetemet, főiskolát végzettek aránya. A gyermekek itt maradnak legtöbben apjuk társadalmi rétegében, s ez az elvégzett osztályok számában is tükröződik.
Milyen különbségeket találunk. ha a középiskolába járók megoszlását nézzük iskolatípusonként. az apa helyzetét figyelembe véve? (Lásd a 2. táblát.)
A férfiaknál élesen különválasztódik a vezető és értelmiségi, valamint az egyéb szellemi és fizikai foglalkozású szülői háttér.1 A vezető és értelmiségi apák fiainak többsége gimnáziumba járt. a szak-. betanított és segédmunkás, valamint a mező- gazdasági foglalkozású apák fiai pedig technikumba vagy szakközépiskolába. Az egyéb szellemi foglalkozású és a kisiparos, kiskereskedő apák fiai a középtájon he—
lyezkednek el. A nők esetében azonban kissé más a kép. Az apa társadalmi hely- zete kevésbé meghatározó. A lányok — származástól függetlenül -— nagyobb arány—
ban mentek gimnáziumba. Ezért jóval többen vannak közöttük olyanok, akik — mert nem vették fel őket az egyetemre vagy főiskolára -— szakképzettség hiányában egyéb szellemi foglalkozást folytatnak. (Vagy talán fordítva? A lányok eleve nem orientá- lódnak fizikai foglalkozás felé még akkor sem, ha nincs szándékukban érettségi után továbbtanulni?)
1A korábbi mobilitást elemző tanulmányokhoz képest a társadalmi rétegek megválasztása e cikkben bizonyos mértékig eltérő. A fizikai foglakozásokat ugyanis függetlenítettem. a munka jellegétől, így a szak—.
betanított és segédmunkások között mindenki megtalálható (az iparban dolgozóktól kezdve a mezőgazda- ságban nem mezőgazdasági jellegű tevékenységet folytatókig). aki fizikai munkát végez (kivéve természete—
sen a kisiparosokat és kiskereskedőket. akik külön társadalmi réteget alkotnak).
1.tábla
44
Azösszeírtakmegoszlásaiskolaivégzettségszerint (százalék) ,,ÁltalánosEmma—piFelsőfokúUssze-ÁltalánosÉgettségiFelsőfokúÖssze'ÁltalánosÉfeítSéSlFelsőfokúÖssze Azd!itbb,b.,afüsíilita1gTB365599iskola';2:;"'képzettségseniskola':gg'l'kepzettsegseniskola21132?!"kepzettsegsen korában FérfiNőEgyütt Vezető......323137100285022100304030100 Értelmiségi....102862100234730100173845100 Egyébszellemi...39382310051371004637100 Kisiporos.....7518710085121008115100 Szakmunkás....7121810073221007221100 Betanítottmunkás.8214410086111008413.100 Segédmunkás...8611310086121008611100 Mezőgazdaságiönálló9253100972100944100 Mezőgazdaságifizikai9352100936100935100
NWNMMNN ..
(Vmi—OMO]?!—
,.—
2.tábla Aközépiskolaivégzettségűekmegoszlásaiskolatípusszerint (százalék) ;! ;Techni-Techni-]Techni- ,,Gimná-kum.tollíté"Össze-Gimnó-kum'TP'É'IÉÉ"Össze-Gimná-kum.TP'É'ItÉWÖssze- Azapatarsadalmiretege—szok-ovono—'szak-ovono—-szakovono-,,,zoum__,,,,senzzum..,.,.senzium,,,,,,sen azösszeirt14—18eveskozepkepzokozepkepzokozepkepzo korábanfiskolaiskolaiskola FérfiNőEgyütt 100682571006730 1007516910077'l8 1006030101005737 1005134151005042 100593831005147 100603641005047 100484571003956 8 4
100 100 100 100 100 100 100 100 1010
Vezető...6733 Értelmiségi....7920 Egyébszellemi...5344 Kisiparos...4948 Szakmunkás....4257 Betanítottmunkás.4158 Segédmunkés...2870 Mezőgazdaságiönálló4250 Mezőgazdaságifizikai4256
100473511004445 10062341005344
mmomwmm—m r-
Ov—va—e—Nwm
DR. KULCSAR RÚZSA ,
Azapatársadalmirétege azösszeírt14—18éves korában Vezető... Értelmiségi.... Egyébszellemi... Kisiparos... Szakmunkás.... Betanítottmunkás. Segédmunkés... Mezőgazdaságiönálló Mezőgazdaságifizikai
Egyetem 72 69 65 67 60 55
Afelsőfokúvégzettségűekmegoszlásaintézménytípusszerint Fő- iskola Férfi 12 20 20 23 25 19 24 33 26
Felsőfokú technikum 16 11 15 13 15 14 16 12 24
Össze- sen 100 100 100 100 100 100 100 100 700
(százalék) Egyetem 50 56 41 51 33 31 34
Fő— iskola 25 35 30 39 23 25 41 43
Nő
§4 l l
Felsőfokú technikum 25 10 14 20 26 42 38 28 23
Össze— sen 100 100 100 100 100 100 100 100 100
Egyetem 64 64 6—1 56 53 59 44
Fő— iskolc Együtt 17 25 24 28 25 22 17 34 32
Felsőfokú technikum 19 11 15 16 19 25 24 16 24
3.tábla Össze- sen 100 100 100 100 100 100 100 100 100
A NEMZEDÉKEN BELULl MOBILITÁS 45
46 DR. KULCSÁR RÓZSA
Még egy lényeges eltérés a nemek között az, hogy a lányok közül többen men—
tek tanító- és óvónőképző középiskolába. (Mivel a mintában minden korosztály megtalálható, s régebben a tanítókat és óvónőket nem főiskolán képezték, az itt találhatók aránya a pálya ,,nőies jellege" folytán viszonylag magas.)
Mi a helyzet a felsőfokú képzéssel? (Lásd a 3. táblát-) Ha típus szerint vizsgál- juk az iskolákat, az derül ki. hogy az egyetemet végzettek között az átlagosnál ma—
gasabb arányt képviselnek a szellemi foglalkozású szülők gyermekei, s alacsonyab- bat a betanított munkás, valamint a mezőgazdasági fizikai foglalkozósúaké. A fő- iskolát végzettek között a megoszlás viszonylag egyenletes. Felsőfokú technikumba viszont leginkább a szakképzetlen fizikai foglalkozású apák fiai és lányai jártak.
Ennél kevésbé differenciált a kép, ha a felsőfokú iskolákat szakok szerint csoporto- sítjuk, Ebben az esetben az apa társadalmi helyzetének hatása, befolyása igen mi—
nimálisnak látszik, s inkább a nemi hovatartozás az ami differenciáló hatású. A nők
legnagyobb része pedagógusokat képző felsőfokú tanintézetekbe járt, a férfiak pe- dig legnagyobb arányban a műszaki egyetemek és főiskolák valamelyikét végez—ték, függetlenül a családi háttértől.
Érdemes kiemelni, hogy a munkásapók fiai az átlagosnál magasabb arányban
mentek a mérnöki és műszaki szakokra, s a legkevesebben az agrár szakokra. A po-
rasztapák fiai a műszaki fakultással szemben inkább választották a mezőgazdasá—gi képzést nyújtó felsőfokú tanintézeteket. Az orvosi és jogi egyetemet nagyobb rész-
ben értelmiségi szülők gyermekei látogatták. Ezeknél a tradicionális jellegű felső—
fokú tanintézeteknél bizonyos kapcsolat tehát kimutatható az apa társadalmi hova- tartozása és a gyermek pályaválasztósa között. A közgazdasági szakképzettséget nyújtó felsőfokú iskolák esetében a származás szerinti megoszlás igen heterogén.
Ezek az adatok azonban nem tükrözik tökéletesen az iskolai végzettség és a családi háttér közötti kapcsolatot. Mindenekelőtt azért, mert nem az első (tehát nem közvetlenül a család által támogatott) iskolai végzettséget mutatják, hanem az összeírás idejére megszerzettet. Ez viszont — főleg az idősebbek esetében -— hosz—
szabb életpálya, karrier eredményeit tükrözi, így nem hozható egyértelmű kapcso- latba a szülők foglalkozásával. A felvételi minta -— annak ellenére, hogy nagysága nemzetközileg is megállja helyét — nem tesz lehetővé soklépcsős bontást. így azok—
nak a vizsgálata, akik fiatal korban éppen egyetemre jártak, a kisszámú megfigyelési egység miatt már nem lenne megbízható. Mintánk esetében az egyetemisták, főis—
kolósok aránya olyan alacsony. hogy ez még az apa foglalkozása szerint is bontva már nem adna helyesen értelmezhető, elemezhető sokaságot. Annyit hozzávetőleges becslés alapján ki lehet mutatni, hogy az értelmiségi férfiaknak körülbelül 40, az értelmiségi nőknek körülbelül 65 százaléka szerezhette meg diplomáját 22 éves ko- ra körül. A férfiak között több az, aki később munka mellett vett részt felsőfokú képzésben, mint a nők között. Aki pedig 25—30 éves korában kezdi el az egyetemet vagy főiskolát, annak ezt a döntését már sok -— a családi háttértől független — egyéb tényező is befolyásolja.
A NEMZEDÉKEN BELULI MOBlLITÁS A KORCSOPORTOK TUKRÉBEN
A felvétel adatai az iskolák befejezését követően az első, majd ha volt, a to—
vábbi s végül az 1973. évi társadalmi réteghelyzetet mutatják. Mindez elválasztha- tatlan a korcsoportoktól, így az egyes történelmi periódusoktól is. A helyes érté- keléshez és összehasonlitáshoz figyelembe kell venni, hogy ki. mikor kezdte pályá—
ját, hiszen nem mindegy,hogy ki, milyen történelmi időszakban vált keresővé, azaz melyik korcsoporthoz tartozik.
A NEMZEDÉKEN BELULI MOBILITÁS 47
Az összes megfigyeltet tartalmazó 4. tábla, mely az első (pályakezdéskori) és az 1973. évi társadalmi réteghelyzetet mutatja. tükrözi a társadalmi—gazdasági struk—
túra és a képzettségi szintek változásait.
4. tábla
Az első és az 1973. évi társadalmi réteghelyzet alakulása nemenként
A nők A férfiak vaz-$$$?"
Társadalmi réteg első 1 1973. évi első ] 1973. évi első ] 1973. évi
társadalmi réteghelyzete
Vezető 0.1 0.4 02 1,4 0.1 0.9
Értelmiségi . . . . . . . 1.8 2.6 2,8 4,1 2.3 3.3
Egvéb szellemi . . . . . 15,7 18,4 6.8 12,7 11,5 15,7
Kisiparos . . . 1.3 0,9 1.9 1.7 i,6 1.3
Szakmunkás . . . . . . 64 6.5 26.3 29.8 15,9 17.5
Betanított munkás . . . . 124 153 8,7 M.?) 10,7 14,8
Segédmunkós . . . . . . 11,6 10,4 9.7 9.6 107 10,0
Mezőgazdasági önálló . . . 25,0* 5.3 17,7 08 2l,5 3.2
Mezőgazdasági fizikai . . . 13,4 16,4 17,0 15,8 15,1 16,1
Egyéb . . . 0.7 0.9 1,1 1,2 09 1.1
Eltartott . . . 116 229 7.8 8.6 9.7 161
Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 1010 100,0
A nők és a férfiak mozgásiránya általában megegyezett (kivéve a mezőgazda- sági foglalkozásúakat), az elmozdulók száma azonban egyes rétegekben lényeges különbségeket mutat." A vezető, a szakmunkás és a betanított munkás foglalkozá- sokba a férfiak jóval nagyobb arányban lépték át. Egyedül az értelmiségi foglalko- zásokban találkozhatunk körülbelül megegyező nagyságú és irányú rétegváltással.
Ezek a változások nem okoztak lényeges különbséget a két nem rétegenkénti meg- oszlásában. A nők még mindig kisebb arányt képviselnek a vezető és értelmiségi.
valamint a szakmunkás rétegekben, viszont nagyobb a részvételük az alacsonyabb képzettséget igénylő társadalmi rétegekben.
Ha három nagy csoportra osztjuk a megfigyelteket, igen eltérő mozgásirányo- kat fedezhetünk fel. A korcsoportokat olyan megfontolások alapján választottam ki, hogy milyen történelmi periódusban lépnek 22 éves korba (mivel ez az a mini—
mális korhatár, amikor a legmagasabb iskolai végzettség megszerzése lehetséges).
lgy:
-— az 1923-ban vagy korábban születettek, akik 1946—ban vagy azt megelőzően voltak 22 évesek:
— az 1924 és 1935 között születettek, akik 1946 és 1957 között töltötték be 22. életévü- ket;
—— az 1936 után születettek, akik 1957 után léptek pályakezdő korba.
Néhány érdekesség, mely a választott korosztályok közötti különbségekből adó—
dik. (Lásd az 5. táblát-)
A férfiak között abban a korcsoportban a legmagasabb más társadalmi ré- tegből a vezetői rétegbe kerülés (vagyis a korábban munkás, paraszt, illetve egyéb szellemi foglakozásúból 1973—ra vezetővé válás). amelyik 1923—ban vagy korábban
született. A nőknél a középső korosztály mutatja ugyanezt a változást.
Az értelmiség körében az első és az 1973. évi réteghelyzet közötti különbség csökkenő tendenciát mutat a korosztályok fiatalodásával. ami azt jelenti, hogy a ti—
48 DR. KU LCSÁR RÓZSA
atalabbak nem más rétegből jutnak el az értelmiségig, hanem eleve ott kezdik élet- pályájukat.
5. tábla Az egyes társadalmi rétegekben találhatók megoszlása az első és az 1973. évi
réteghelyzet szerint három nagy korosztályban
Az 1923 előtt ] Az 1924 és 1935 közötti Az 1936 után
születettek megoszlása (százalék) Társadalmi réteg
első 1973. évi 1 első ! 1973. évi 1 első 1973. évi
társadalmi réteghelyzetük szerint
Nők
Vezető . . . . . . . . 0.1 0.5 . 0.1 0.6 o,1 ; 0.2
Értelmiségi. . . 0.9 1.4 1.7 2.7 2.6 3.6
Egyéb szellemi . . . . . 8.7 10,2 16,1 19.8 22.8 26,2
Kisiparos . . . . . . . 2.3 1.5 1.2 0.8 0,3 0.3
Szakmunkás . . . 4.8 5.4 4.6 5.8 9.0 7.9
Betanított munkás . . . . 8.5 1D.4 13,2 18,4 16,2 ! 18,6
Segédmunkás . . . . . . 13,9 12,0 11,9 12.1 9,1 7.9
Mezőgazdasági önálló . . . 37.6 7.2 33.15 ' 69 7,6 2,6
Mezőgazdasági fizikai . . . 13,'0 24,3 12.11 16,0 14,4 8.5
Egyéb . . . . . . . . 0.8 ! 1.1 09 ! 1.0 I 0.5 . 0.8
Eltartott . . . . . . . . 9.4 26,0 4.6 159 17,4 23,4
Osszesen 1oo,o ! 100,o l 100,o ( 1oo,o [ mao ! 100,o
Férfiak
Vezető . . . . , . . . 0.2 I 1.9 1 0.4 2.5 J 0.1 0.5
Értelmiségi . . . . . . . 2.5 3.6 ; 33 5.5 2.9 4.0
Egyéb szellemi . . . . . 6,5 13.9 J 7,7 1617 ; 6.5 9.7
Kisiparos . . . . . . . 3.4 2,7 2,2 1,8 0,5 0,9
Szakmunkás . . . . . . zo,o 209 ( 19,1 29,4 35,2 37,3
Betanitott munkás . . . . 7.0 16,3 ; 10,1 : 16,1 9,4 11.7
Segédmunkás . . . . . . es 10,2 ne ! 9,s 11.3 9.0
Mezőgazdasági önálló. . . 27.8 1.4 l 27,o 3 0.6 4,9 0.3
Mezőgazdasági fizikai. . . 239 26,4 17,0 l 152 11,3 [ 7,4
Egyéb . . . . . . . . 1.7 J 1.1 1,8 [ 1.9 0,3 1 0.9
Eltartott . . . . . 02 1,6 0.2 0.5 _ 17,6 183
Összesen 1oo,o ! mao 1oo,o i mao * 100,o ! 1oo,o
Az 1973—ban kisiparos, kiskereskedő nők és férfiak aránya — az első és a máso- dik korosztályban — mindkét nem esetében csökkent az előző foglalkozáshoz viszo—
nyitva. A fiatalabb — 1936 után született —— korcsoportban kisiparosként dolgozni kezdő nők megtartották, a férfiak pedig növelték arónyukat az összes keresőn be-
lül.
A szakmunkások társadalmi rétegébe irányuló mozgás a középső korosztályba tartozó férfiak körében a legnagyobb. Az idősebb és a fiatalabb korosztály tagjai 1973-ra megtartották eredeti foglalkozásukat, illetve úgy is mondhatjuk, hogy az ősz- szeírt szakmunkások között ennek a korosztálynak a tagjai közül aki szakmát akart tanulni, az már fiatal korában megtette azt, így első foglalkozását már szakmun-
kásként kezdte.
Az 1923 előtt született férfiak között még több volt az, akinek 1973—ban segéd- munkás foglalkozása volt, mint az. akinek ez volt az első társadalmi réteghelyzete.
Ebben közrejátszott az e korcsoportnál erősebben jelentkező "lefelé mobilitás" és a mezőgazdaságból ide irányuló nagytömegű mozgás. A fiatalabbak körében azon—
A NEMZEDÉKEN BELÚLI MOBILITÁS
49
ban már negatív különbségeket találunk ebben a társadalmi—foglalkozási csoport—
ban, ami azt mutatja, hogy (: pályaváltoztatások során ebből a rétegből nagyobb részt csak elmentek. A nők körében más irányú mozgás figyelhető meg. A középső korosztálynál emelkedést tapasztalunk a segédmunkások kategóriájában. A vál- tozások okai nagyjából hasonlítanak a férfiak előbb említett mobilitási okaihoz, csak némi időeltolódással, később jelentkeztek ugyanazok a tendenciák. Még egy másik tényező is szerepet játszott e réteg ilyen irányú változásában, nevezetesen az, hogy a második világháborút követő években tömegesen álltak munkába akkor még fia—
talabb, pályakezdő nők, akik vagy még nem dolgoztak korábban. vagy pedig eltar- tottak voltak. Ez a szakképzetlen réteg nagytömegben vonzotta az eltartott, képzett- séggel nem rendelkező női munkaerőt.
A kezdetben mezőgazdasági önállók közül minden korosztályban sokan váltot- tak át más foglalkozási csoportra 1973-ig, így mind a nőknél. mind a férfiaknál nö- vekvő negativ különbség van az első és a jelenlegi társadalmi réteghelyzet között.
A mezőgazdasági fizikai munkát végzők aránya az önállókétól eltérően alakult.
A férfiak arányszáma már a középső korcsoportban csökkenést mutat (ha az első és az 1973. évi társadalmi réteghelyzetet hasonlítjuk össze), a nőknél a legfiatalabb.
1936 után született korcsoport esetében tapasztalunk hasonlókat.
Melyik az az életszakasz (korcsoporttól függetlenül), amelyikben a társadalmi mobilitás szempontjából a legmozgékonyabbak az emberek?
A mobi/ak aránya a megkérdezettek között egyes életszakaszokban
Életszakasz, nem Százalék Életszakasz, nem Százalék
Az első foglalkozás és 1973 között 30—40 éves kor között
Férfi . . . 5i,ó Férfi . . . 28.4 Nő . . . 49,3 Nő . . . 23,6 Összesen . . . , 50,3 Összesen . . . 25,8 Az első foglalkozás és 30 éves kor között 40—50 éves kor között
Férfi . . . . , . . . 44,5 Férfi . . . 21,6
Nő . . . . . . . ; . . . . 429 Nő . . . . . . . . . . . . 19,6
Összesen . . . . . . . . . 43,ó Összesen . . . . . . . . . 20,5
A helyzetváltoztatások nagy része harminc éves korig lezajlik. Ez azt jelenti.
hogy a társadalom tagjai a pályakezdést követő mintegy tíz év alatt mozognak a legtöbbet. s jelenti azt is, hogy a végsőtársadalmi hovatartozás általában még vi- szonylag fiatal korban eldől. Körülbelül 30 éves kor az. amikorra a képzés nagyjá—
ból befejeződik, a végleges foglalkozás kialakul. 30 és 40 éves kor között már lénye—
gesen kevesebb azoknak a száma, akik réteghelyzetet változtatnak, az viszont meg—
lepő, hogy ez az arányszám nem csökken ilyen ütemben tovább 40 és 50 éves kor között. ahogy ezt várnánk. Ebben nagy szerepe volt a felszabadulást követő évek nagy társadalmi—gazdasági változásainak, mikor felerősödtek a helycserés (cirkulá- ris) mozgások, de emellett sok új munkalehetőség is adódott nemcsak a fiatal, ha—
nem az idősebb generáció számára is.
A társadalmi mobilitás irányát tekintve kétféle módon mehet végbe: felfelé és lefelé. Mivel a társadalmi mobilitás vizsgálatának a .,bizonyos fokig hierarchikus ré- tegek" közötti mozgások — tehát a vertikális mobilitás — tanulmányozása a felada- ta, az azonos szinten végbemenő — horizontális — mobilitás vizsgálatának itt nincs jelentősége. hiszen az ilyen típusú elmozdulás esetében társadalmi szempontból nem történik változás az egyén viszonylagos réteghelyzetében. Ez természetesen nem jelenti, hogy az elemzéskor minden esetben egyértelműen eldönthető az, hogy a mozgásirány a ,.jobb". illetve a ,,rosszabb" helyzetű társadalmi réteg irányába muta—
4 Statisztikai Szemle
50 DR. KULCSÁR RÓZSA
tott. A jelen esetben alkalmazott rétegződésnél tehát ahhoz, hogy kiszűrhessük, kik azok. akik egyértelműen más helyzetű réteg felé mozogtak, az alábbi mozgásirányo—
kat vehetjük figyelembe:
— egyéb szellemi, kisiparos, szakmunkás. betanított munkás, segédmunkás. mezőgazda- sági önálló és fizikai, valamint egyéb foglalkozásokból a vezető és értelmiségi foglalkozá- sokba, illetve ellenkező irányba;
— betanított munkás, segédmunkás, mezőgazdasági önálló és fizikai foglalkozásokból'az egyéb szellemi foglalkozósokba, illetve ellenkező irányba;
—— betanított munkás, segédmunkás, mezőgazdasági önálló és fizikai foglalkozásokbói a kisiparos foglalkozásokba. illetve ellenkező irányba;
— betanított munkás, segédmunkás. mezőgazdasági önálló és fizikai foglalkozásokból a * szakmunkás foglalkozásokba. illetve ellenkező irányba.
Sok mozgástipus kimaradt tehát (: csoportosításból. de nehezen dönthető el például. hogy ha valaki szakmunkás volt. és egyéb szellemi foglalkozású lesz, az feltétlenül jobb helyzetű rétegbe került—e. vagy ha valaki a mezőgazdaságot elhagy- ta, és a városba ment valamilyen ipari jellegű szakképzetlen fizikai foglalkozást toly- tatni, annak a helyzete feltétlenül kedvezőbb lesz-e ..társadalmi értékelés" szem—_
pontjából.
A döntés bizonytalanságát főként az okozza. hogy nem kidolgozott az egyes ré- tegek, társadalmi—foglalkozási csoportok ,.értékelésének" területe. Az, hogy egyes társadalmi csoportok a többinél kedvezőbb helyzetben vannak, a szocializmusban is létező jelenség. de a viszonyítás és az értékelés csak nagyon sok tényező (megkí—
vánt végzettség, képzettségi szint, birtokolt ,,hatalom". fizetés, a többi réteg érté-
kelése stb.) együttes hatásának figyelembevételével történhet, ami ma gyakorlatilag még megoldatlan. Ezért csupán azokat a rétegeket vettem figyelembe, amelyek- nél eldönthető, hogy (a lehető legtöbb tényező szempontjából) a társadalmi hierar—chia melyik fokán helyezkednek el. (Az eltartottakat itt kihagytam.)
6. tábla
A felfelé és a lefelé irányuló mobilitás egyes életszakaszokban
Az első és A 30. és o Az első és a 30. éiet- 40. élet- az 1973. évi évben évben
meglevő meglevő A mobilitás iránya
társadalmi réteghelyzet közötti mobilitás az összes mobilitás
százalékában
Felfelé irányuló
Férfi . . . 18,5 15.8 7.7
Nő . . . 103 7.5 3.8
Lefelé irányuló
Férfi . . . 40 2.9 3.3
Nő . . . 3.1 2.3 1.8
Az első és a 30. életév társadalmi réteghelyzete esetében a felfelé mobilitás jő- val nagyobb, mint a lefelé mobilitás. 30 és 40 éves kor között mindkét irányú át- rétegződés csökken, de az összmobilitás csökkenése nagyrészt annak tulajdonítható.
hogy erősebben csökken a felfelé mobilitás.
Az egyes életkorok között tapasztalt mozgás az egyes társadalmi rétegekben különbözőképpen változik. Az első és a 30. életévben meglevő réteghelyzet között
mind a nők, mind a férfiak esetében a segédmunkás és a betanított munkás kate-
A NEMZEDÉKEN BELULl MOBlLlTÁS 51
góriában található a legnagyobb különbség. Ez egyszerűen magyarázható e két réteget összekötő, ,,folyosó" jellegével. Kevés ember tűzi ki célul azt, hogy élete vé- géig szakképzetlen munkát végző segéd— vagy betanított munkás maradjon. A tár-
sadalom különböző részeiből a legkülönbözőbb okok miatt kerülnek az emberek
ebbe a rétegbe. Vannak. akik szakképzettség hiányában átmenetileg kénytelenek ilyen fizikai munkát végezni, de vannak akik (ma már kevesebben) a mezőgazda- ságból kilépve helyezkednek el valamilyen képzettséget és mezőgazdasági gyakor- latot nem igénylő ipari. kereskedelmi vagy szolgáltatási jellegű egyszerű fizikai fog—lalkozásba. Harminc éves korig innen nagyrészt felfelé (tehát szakképzett fizikai, illetve szellemi foglalkozások felé) mozognak az emberek (a férfiak a szakmunkások, a nők általában az egyéb szellemi foglalkozások felé).
A szakképzetlen fizikai és mezőgazdasági foglalkozásokból szakmunkássá vá- lás is jellemzőbb 30 éves koron alul. 30 és 40 éves kor között gyakoribb. hogy szel—
lemi vagy kisiparos foglalkozásúak mennek szakmunkásnak.
Nagy a különbség a nők és a férfiak között a tekintetben, hogy milyen korban lesznek értelmiségiek. A férfiak még 30 és 40 éves korukban is vállalkoznak arra,
hogy tovább tanuljanak, diplomát szerezzenek. Ezt mutatja például, hogy a 40 éves
értelmiségi férfiak 34 százaléka 30 éves korában még nem rendelkezett felsőfokú képesítéssel, míg a nők között ez az arány csak 23 százalék. A nők inkább fiatal korban szerzik meg a kívánt képesítést, mert ha nem, erre később sokkal kevesebb lehetőségük van.A nők átrétegződésében mindig nagy szerepet játszott az eltartottból keresővé, illetve keresőből eltartottá válás. Ez mintánk esetében is viszonylag nagyszámú cso—
portot érint. 1973—ban az összes megkérdezett nő 23 százaléka, tehát majdnem egy- negyede volt eltartott. Ennek fele soha nem volt kereső foglalkozású, másik fele pedig különböző korában szüntette be munkaviszonyát. Legtöbbjüknek a házasság és a gyermekek születése jelentette a keresőből eltartottá válás fordulópontját.
Ezeknek egy része később visszatért a foglalkoztatottak közé (30 éves korban a nők 24, 40 éves korban 17 százaléka eltartott). Az 1973-ban tapasztalt 23 százalékos arányszám döntő többségét a fiatalabb (30 éven aluli) és idősebb (50 éven felüli) eltartott nők adják.
A NEMZEDÉKEN BELULI MOBlLlTÁS T'ORTÉNETI SZEMSZÖGBÓL
Eddig az egyén oldaláról vizsgáltuk a nemzedéken belüli mobilitást. Most néz—
zük meg, hogy az egyes történelmi periódusokat milyen mobilitási nagyságok és irá—
nyok jellemeznek.
Ha végigmegyünk az egyes periódusokon, a következőket állapíthatjuk meg.
1.A mobilak aránya fokozatosan csökken. Ennek több oka lehet, például:
—— az életpálya egyre inkább fiatal korban dől el (a választott szakma. a foglalkozás ál- tal megkívánt végzettség megszerzése révén); ma nincsenek olyan nagy társadalmi—gazda—
sági változások, amelyek módosításra kényszerítenék azokat, akik fiatal korban elérték az ál- taluk kívánt társadalmi réteghelyzetet;
— a struktúraváltozás lelassult, így azok az átrétegződésí folyamatok is lelassultak. meg- fogyatkoztak, amelyeket a társadalmi—gazdasági struktúra módosulása váltott ki.
2. A férfiak között általában minden időszakban több a nemzedéken belüli ré- tegváltás, mint a nők körében, de a különbség egyre inkább csökken. Míg 1939 és 1947 között két és félszer annyi férfi mozdult el valamilyen más társadalmi csoport-
ba, mint nő, addig 1965 és 1973 között már nem sokkal több. A különbség csökke—
nését az is magyarázza, hogy a második világháborút követő nagy változások ösztö-
4.
52 DR. KULCSÁR RÓZSA
nözték az addig eltartott nők beáramlását olyan munkakörökbe, foglalkozásokbo.
melyekben korábban férfiak dolgoztak, így az innen ,,kiszoruló" férfiak más rétegbe léptek át. A már akkor is dolgozó férfiak tehát helyzetet változtattak. a nők jelentős része viszont akkor kezdte foglalkozási életpályáját. A strukturálisan mobilak ará—
nya az összes mobilhoz viszonyítva a nők körében magasabb. mint a férfiakéban. , Ez egyenes következménye annak. hogy a nők száma majd minden társadalmi cso- _ portban ugrásszerűen megnőtt, így nem volt szükség helycserékre, hiszen :: betöl—
tendő helyek üresek voltak (gondoljunk az egyéb szellemi foglalkozások csoport-
jába tartozó különböző adminisztratív munkahelyek számának és a segédmunkairánti szükségletnek a növekedésére).
7. tábla
A nemzedéken belüli mobilitás néhány jellemzője az egyes időszakokban'
(százalék)
§ Ebből: E kimi- P
—— _— 'b _ _ pzet' oroszt-
Usz- l , szgellíe- találó! Felső?! len ből lett
,, szes Euclg: a struk- Cramer- mibol kgugá! fák:
ldoszak 'ris turalls févle ————-——————————————* lítt zetlgn
——————————————————— lett értelmiségiek szak—
mobílok" aránya aránya munkások
aránya
Férfiak
1939—1947 . . . . . . 27.64 22,50 5.111 0.621 5.0 0,5 0,1 9,2 8,7 1947—1951 . . . . . . 24.87 1524 9.63 O,647 6.9 1.5 0,5 75 109 1951—1957 . . . . . . 23.23 18.83 4.40 0.670 7,6 0.5 (),/1 10.5 'lO.7 1957—1961 . . . . . . 15.85 ll,52 4.35 O,797 3.5 0.3 0,5 7.3 11.11 1961—1965 . . . . . . 1196 1027 1.69 0850 3.9 0.2 0,l ó,? 7.3
1965—1973 . . . . . . 16.73 14.58 2.15 0.789 4,s o,3 0.0 6.9 9.5 1947—1973 . . . . . 43.96l211,48l19,48l0,441 1133 ! 2.8 § 0.9 l 15.71 21,5
Nők
1939—1947 . . . 11.25 8,62 2.63 0749 32 0,0 0.0 2.8 2,5
1947—1951 . . . 10.37 6,37 11.00 O,763 23 0.0 O,2 3.0 3.5
1951—1957 . . . 10.92 8.30 262 0.790 33 0.0 0.1 3.0 4,1
1957—19ól . . . 7,91 5,82 2,09 O,871 1.5 0.0 0.0 1.7 4.7
1961—1965 . . . 7.85 5,66 219 0.890 1,4 0.9 0.0 1.5 5.3
1965—1973 . . . 1260 869 3,9i 0.827 3,2 ! 0,1 011 1,8 915
1947—1973 . . . 2902 l3,80 15.22 0,528 7,8 O,7 O,3 5,5 17.'l
' Csak keresők.
" Az időszakok kiválasztása az alábbi szempontok szerint történt: 1939 —— a második világháború ki- törésének éve; 1947 — a felszabadulás utáni első nagy társadalmi változások utáni helyzet; 1951 —— a szoci- alista iparosítás kezdő éve; 1957 —— a Magyar Szocialista Munkáspárt megalakulásával kezdődő új történelmi időszak kezdete; 1961 —- a mezőgazdaság kollektivizálásának befejezése; 1965 — az extenzív gazdasági nö- vekedés korszakának vége (másképpen a gazdasági reformok bevezetése előtti helyzet); 1973 — a vizsgálat éve. egyben olyan év. amely több éves intenziv gazdasági fejlődésnek és a gazdasági reformok bevezetésé- nek első hatásait tükrözi.
A nőket jellemző adatok, amelyek két időpont társadalmi helyzetét mutatják, általában szorosabb kapcsolatot jeleznek, mint a férfiak hasonló adatai. Ez azt je—
lenti, hogy nincs nagy különbség az egyes társadalmi rétegekbe tartozók két idő-
pontbeli száma és aránya között. Ennek számszerű alátámasztására szolgál a Cra' mer'féle V mutató, amely azt tükrözi, vajon létezik—e szisztematikus kapcsolat két vál- tozó (esetünkben a két időpontban fennálló társadalmi réteghelyzet) között. Az in- dex tehát két faktor közötti asszociáció mérését teszi lehetővé, s mivel értéke 0 és iközött változhat. a kapcsolat erősségének kimutatására is alkalmas.
A NEMZEDÉKEN BELULl MOBlLlTÁS 53
A Cramer-féle mutató képlete:
452 10
v: ———————
(min (r—1), (0—0)
r — a sorvektorok szélső értékeinek gyakorisága, c — az oszlopvektorok szélső értékeinek gyakorisága, ahol:
45: ,,,,,,,,,,,_ fél
N
ahol:
ff, - az egyes cellákban megfigyelt értékek (gyakoríságok).
fá — az egyes cellákban statisztikai függetlenség esetén várható értékek vagyis: el./ri/N, N — a megfigyelt összes érték.
Például a 7. táblában található 1939—1947-es időszak mutatóit az említett kép- let segitségével az alábbi tábla alapján számitottam ki:
x Társadalmi
Tár- XX reteg Vezető, Egyéb Betanított Össze—
sadal- 1947—ben értelmiségi szellemi ' ' ' munkás ' ' ' sen
mi réteg X
1939—ben
Vezető, értelmiségi . . . . fu fu . . . f1í . . . rí
Egyéb szellemi . . . r2
Betanított munkás . . . . fh im . . . fjí . . . r,-
Összesen cl c2 . . . ci . . . N
Mind a férfiak, mind a nők esetében emelkedik a Cramer—féle V, ami igazolja
azt a korábbi megállapítást, hogy mindkét nem esetében csökken a nemzedéken belüli mobilitás. Egyre többen maradnak abban a társadalmi rétegben. amelyben egy korábbi időpontban voltak. s az adott időpontban fennálló réteghelyzetet leg-inkább az azt megelőző réteghelyzet határozza meg.
Az 1947 és 1957 közötti időszak adatai mutatják az egyik legintenzívebb és mi—
nőségileg a korábbi időszakhoz képest eltérő irányú intragenerációs mobilitást. Ek- kor lett a legnagyobb arányban egyéb szellemi foglalkozásúakból és munkásokból értelmiségi, s ekkor szereztek legtöbben szakmunkás bizonyítványt. A mezőgazda—
ságból történő elvándorlás viszont a következő periódusra is áthúzódik, hiszen a kollektivizálás segítette a paraszti munkát végző férfiakat ahhoz, hogy réteghelyzetet változtassanak. mert a mezőgazdaságnak mindinkább szüksége lett ipari jellegű munkát végző, gépek kezeléséhez. szereléséhez értő kezekre. Emellett éppen 0 kal- lektivizálás időszakára esik a legnagyobb arányú városba. iparba áramlás (mező—
gazdasági fizikai foglalkozásúból betanított, illetve segédmunkássá válás).
54 DR. KULCSÁR: A NEMZEDÉKEN BELULI MOBILITAS
Összességében véve 1947 és 1973 között a megfigyelt férfiak 44 százaléka társa—
dalmi helyzetet változtatott, a nők között ez az arányszám mindössze 29 százalék.
Mig a férfiaknál a cirkulárisan mobilak aránya messze meghaladta a strukturálisan mobilok arányát. addig a nőknél éppen ez utóbbi a gyakoribb.
Abból indultunk ki, hogy a foglalkozási karrierre ható első tényező a szülői. a családi háttér, amely befolyásolja a megszerzett iskolai végzettséget, és részben ezzel, részben közvetlenül hatással van a leendő társadalmi réteghelyzetre. Ezeknek a hatásoknak egyes időszakokban nagyobb jelentőségük van, mint másokban. így a nemzedéken belüli rétegváltc'is is szorosan kapcsolódik a történelmi periódusok- hoz. Tény. hogy bizonyos mértékű intragenerációs mobilitás jó és szükségszerű, hi- szen nem mindenki találja meg könnyen helyét a társadalomban. A változtatás le- hetőségét biztosítani is kell, de a tömeges méreteket öltött. nagyon sok esetben kü- lönböző okok miatt ,.kikényszerített" helyzetváltoztatás nem egy társadalmi réteg tagjainál okozhat konfliktusokat.
PE3lOME
ABTOp ananuzupyer ABHHble OőCJ'leAOBaHHH oőuecmenuoü nonsnmnocm 1973 rona s acnente nokonem—m. nepBblM u maar—rum CTHMYHOM nonsmimocru BHYTpH nononenuü Hapnny c unnuaunyanhubmu u OőmeCTBeHHO—SKOHOMHHeCKMMH MOTHBÉMH aanxercn YpOBeHb LUKOIleOl'O 06p63OBaHHH. OAHEKO Ha tmcno aaxow—ieHHbix KnaCCOB " run oKaHunBaeMOro yueőHoro SaBeAeHHH annmor ponmenu, oőmecraei—moe nonomenue oma.
ABTOp mutet orBeT Ha aonpocsr o TOM, KeKoaoFi SIBI'lHeTCH nna-emma menny ucxon—
HblM oőuiecrseHHbiM nonomeHueM OnpOLUEHHbIX % ux oőmecrsenuoü npunannemnoc-rbio BO apeMn l'lpOBeAeHHSI oőcnersaHun; KaKöH pasnuua umeerm memgy I'IOABHMHOCTHO mymuun " mentum BHYTpH noxonennü; : xenon nepi—top. )KHSHH mom—l nsnmorcs Hanőonee MOÖHanbIMH c mum span-ms aőmectser—moű noaawmnocw. ABTop npenocrasnner non- poőnbiü aHanua Hanpaanennü ABmKeHm nun, MeHSl-OLUMX csoro npmnannemnocrb K omenb-
HblM couwanbnbm cnonM.
B aaKniouurenbi-ioü uacm caoeü crarbu'aemp ycraHaanwaaeT: l. umcno menmoumx caoio couuanbnyio npuHaanemnocrb nwu. nocreneHHo coxpamaercn, l'lOCKOanY usőpam—ie npo—
(peccm—i npoucxogm rnaBHblM oőpaaoM ; MOHOAOM Boapacre u Her TaKHX prngix 06—
u.iecraeHHo—axonomuuecxux nameneuuü, KOTOpble npunymganu őbl MeHHTb nepaoHauaano .nocrurny'roe oőmectaennoe nono-menne; 2. cpenu Mymwu ao ace nepuogu nepemena oőuiecraennoro nonomemm auyrpu nouonem—m nsnnercn őonee pacnpocrpanennoü, Lrem cpep." mentum, Ho ata pazHi—iua ace őonbwe coxpauiaercn.
SUMMARY
The study analyses the intro-generation data of social mobility survey in 1973. The first anal basic incentive of intro—generation mobility is. besides individual and soda-economic motives, the aualification level. However, the number of completed classes and the type of the selected school are influenced by the family background, and the social conditions of
the father.
The author wants to get on answer to the following auestions;to what extent the original social position of individuals differs from that observed at the survey period; is there any difference between intro-generation mobility of males and females; at what period of life people display the highest social mobility. The study gives a detailed analysis of the direc- tions of mobility of those stepping into or out of several social strata.
ln the concludíng part the author comes to the following conclusions: 1. the proportion of mobile persons is gradually decreasing, the reason of which is. among others. that one's career is decided more and more in younger age; moreover, there are no significant socio—
economic changes inciting those who reached in their youth the wanted social stratum to amend it; 2. among males the change of strata within the same generation is generally more freauent in each period than among females, but the difference is more and more decreas—
ing.
