658 STATlSZTlKAl lRODALMl FIGYELÖ
hamis adatokat, vagy egyéb hiányossá- gokat tártak fel. A folyamatos ellenőrzések során az ellenőrzést végző szervek feltárják a hibák okait is, és segítenek a hiányossá- gok pótlásában. a hibák kiküszöbölésében.
A statisztikai nyilvántartások, a beszámoló- jelentések minőségének javítását szolgálják a szövetségi köztársaságok statisztikai hivatalai által meghirdetett, a beszámolójelentések mintaszerű elkészítését célul tűző társadalmi munkaversenyek. E munkaversenyeknek külö- nösen a mezőgazdaság terén van nagy ha- tása. A munkaversenyeket úgynevezett megfi- gyelő bizottságok értékelik. A szövetségi köz- társaságok többségében a statisztikai hivata- lok vizsgálják a munkaverseny során kiemel- kedő eredményt elérő vállalatok statisztikai tevékenységét, az ott kidolgozott módszerek megismerése és elterjesztése érdekében.
A vállalatok statisztikai tevékenységének.a beszámolójeientések minősége javításának eszköze a tapasztalt hiányosságok, hibák nyilvánosságra hozatala. A szövetségi köztár- saságok sajtói gyakran közölnek olyan anya- gokat. amelyek a nyilvántartások vezetésével.
a kérdőívek kitöltésével és a statisztikai mun- ka javításával foglalkoznak. Sok vállalatnál szokássá vált, hogy a sajtóban közölt anya- gokat a nyilvántartásokat vezetők és a be- számolójelentéseket készítők megvitatják.
A nyilvántartások vezetése és a beszámo- lójelentések helyességének ellenőrzése során nyert tapasztalatok szerint hiányosságok, a valós helyzet elferdítése elsősorban építőipari szervezetekben, kolhozokban, lakossági szol—
gáltatásokat végző szervezetekben. a szállí—
tás és a kereskedelem területén fordul elő.
Avalótian adatok és a véletlen hibák nép- gazdasági szinten nem jelentősek. mégis nagymértékben torzítják az egyes gazdasági egységekről alkotott képet.
A szovjet statisztikusok jelentős erőfeszíté—
seket tesznek egyrészt azért, hogy a statisz- tikai adatok minőségének javításával az or- szág tényleges helyzete reálisan megítélhető legyen. másrészt azért, hogy az adatok fel—
használásának operativitása növekedjék.
(ism.: Csapodi Pál)
lMBER, J,:
A SZÁMITÓGEPES ADATBÁZIS AZ lPARSTATiSZTIKABAN
(industrial Economic indicators: A succesíui ex—
periment in the use of computerised databases for industrial statistics.) — Statistical News. 1982. 58. sz.
3—9. p.
A statisztikusok egyik fő feladata a szó- mok sokaságának értékelése és elemzése, amit hosszadalmas előkészítő munka. az adatok rendezése és a szükséges számítások
menetének megszervezése előz meg.
Az angol iparstatisztikusoknak és közgaz—
dászoknak ma már olyan COBOL nyelvű számítógépes rendszer. illetve adatbázis áll rendelkezésére, amely felbecsülhetetlen mér- tékben könnyíti meg a statisztikák készítését és az adatfeldolgozást. Ez a rendszer az ipar gazdasági mutatóinak adatbázisa. Ennek az egész ipart átfogó, általános számítógépes rendszernek a kialakítása 1980—ban kezdődött meg, a gazdasági mutatók szolgáltatásának könnyebbé tétele érdekében.
Az adatbázis felépítése a már meglevő standard ipari rendszerezésekhez alkalmaz- kodik, ezek közül a legfontosabb az Egye—
sült Királyság egységes ipari osztályozási rendszere, melynek keretében az ipart 27 (osztályra és 181 alcsoportra osztották. Az adattárolás úgynevezett háromdimenziós el—
rendezésű, ami lehetővé teszi az egymással összefüggésben levő adatok biokkjainak egyetlen rövid utasítással való kezelését. Egy adatfeldolgozás összeállítása először a vál- tozó (a mutató fajtája, például értékesítés, a iogialkoztatottak száma) és az időszakok, majd az ipari szektorok (például gépjármű- ipar, műanyag-feldolgozó ipar) kiválasztása szerint történhet. A rendszer ezer különböző változót képes tárolni. változónként ezerkét- száz helyértékű maximális kapacitással az iparágak részietezéséhez. A rendszer felhasz- nálója így megtarthatja saját adatkészietét is. amely nem szükségszerűen ugyanazokat az iparágakat és változókat tartalmazza, mint a fő adatbázis. Az időintervallumok száma
korlátlan.
Az ipar strukturális változásainak elemzé—
sére is sor kerülhet, ha egy teljes gazdasági ciklust felölelő adatkészlet áll rendelkezésre Az adatbázis hiányzó adatainak pótlása és az elemzések során ellentmondásosnak vagy nem kielégítőnek bizonyuló adatok módositá- sa csak körültekintő számítások útján történ- het. Ha erre nincs mód, a hiányzó adatot pontpárral kell helyettesíteni, és ez a szim—
bolikus jel a számítások eredményeként is.
megjelenik, ha hiányzó adat került felhasz- náiásra.
A rendszer felépítése lehetővé teszi komp- lex műveletek minimális számú egyszerű uta—
sítással való végrehajtását. A számításokhoz meg kell jelölni a kérdéses változót. a szó—
mítás típusát (például a növekedés ütemét).
azokat az adatsorokat. amelyekkel a műve- leteket kell végezni, valamint a kérdéses idő- szakot. A számításokat egy vagy több vál- tozóra, néhány vagy valamennyi iparággal és egy vagy több időszakra el lehet végeztetni, a kapott eredménysorból pedig ki lehet vá- lasztani az egy meghatározott értéktartomá—
nyon belüli, legmagasabb vagy legalacso- nyabb értékeket. A rendszer felhasználója homogén csoportként megjelölheti az ipari osztályozó osztályait vagy az összes alcson
STATlSZTlKAI lRODALMl FIGYELÖ
portot, illetve az alcsoportok egy kisebb ré- szét és az alcsoportokat egy osztályon belül.
A kapott értékek iparcsoportok szerint össze—
gezhetők, és adatmatrixba foglalhatók. Ösz- szegezéssel az alcsoportokból a főcsoportok—
ra vonatkozó adatok. az utóbbiak összesíté- sével pedig az össztermelés adatai nyerhe- tők. Az összegezés során egyéb közbenső értékek is előállíthatók és nagyságcsoportok
szerinti összeállítás is lehetséges.
Bár a legtöbb adat bárki számára rendel- kezésre áll, bizonyos adattároló egységeknek titkos kódja van, amit csak az arra jogosult személyek ismernek és használhatnak fel.
Ugyancsak korlátozott azok köre, akik az
659
adatbázis tartalmán végleges változtatást ve- zethetnek keresztül.
Az ismertetett számítógépes rendszer első- sorban a statisztikai hivatal iparstatisztikusai számára készült, de az adattároiás és az in- formációs rendszer ilyen fejlődése más terü- leten dolgozók munkáját is megkönnyíti, ez- ért a rendszer tervezett továbbfejlesztése még inkább indokolttá vált.
A tanulmányhoz tartozó függelékben a szerző azokat a változókat (mutatókat) ismer- teti, amelyeket az adatbázis 1982 júniusá-
ban tartalmazott.
(Ism.: Horváth Gabriella)
GAZDASÁGSTATISZTIKA
A FÓBB NÖVÉNYEK S—ZERINTl MÚTRÁGYA—FELHASZNÁLAS
(Provisional statistics on fertilizer use by major crops.) Rome. 1980. FAO. 32 p.
A FAO első ízben jelentetett meg adato- kat az egyes növények műtrágyázásáról. Az 1980—ban elkészült jelentés első lépés egy e témában végzendő kutatáshoz. Alapja a FAO által készített kérdőív, amelyben a különbö- ző országok növényenként és műtrágyafaj- tánként közlik összes és (vagy) hektáronkén- ti műtrágya-felhasználásukat, illetve helyen- ként a műtrágyázott terület nagyságát vagy arányát az összes vetésterületből.
A vizsgálat széles körű — 52 országra ter—
jed ki —, és az összehasonlítást számos kö—
rülmény nehezíti (az adatok nem minden esetben egységesithetők, az éghajlat függ- vényében eltérők (: növénykultúrák, nem azo—
nos az országok által közölt adatok időpont- ja stb.). A jelentés korlátai ellenére is lehe—
tőséget nyújt azonban arra, hogy képet nyer- jünk a világ műtrágya-felhasználásáról.
Általában a világ összes országát jellemzi, hogy a műtrágyázás szinvonala az adott or- szág számára legfontosabb növénykultúrák- nál a legmagasabb. lgy például Afrikábana legnagyobb műtrágyaadagot a kókuszdió és a banán, Közép— és Eszak-Amerikában a ku- korica és a dohány, Dél-Amerikában a bur- gonya és a banán. Ázsiában a banán és a zöldségfélék kapják. A műtrágyaadagok nagyságát azonban a növények műtrágyaigé- nye, a talaj tápanyag-ellátottsága, az ország gazdasági ereje és fejlettsége is befolyásolja.
Japánban például a rizs hektáronkénti mű- trágyaadagja valamivel kisebb, mint a fele annak, amit a zöldségfélékre fordítanak, ugyanakkor tízszerese a Malaysiában rizsre felhasznált adagoknak.
Európáról érdemes részletesebben szólni, hiszen Magyarország helyzetének reális meg—
ítéléséhez ez nyújt támpontot. 16 országnak
7*
az 1970-es évek második felére vonatkozó (Magyarországra az 1975/76—05 gazdasági év) adatai alapján az alábbiakban foglalhatók össze az európai műtrágya—felhasználás főbb jellegzetességei.
A műtrágyázott terület aránya művelési áganként igen eltérő: magas a szántóföldi növényeknél, alacsonyabb a gyümölcsösök és a szőlőterület esetében és ingadozó (: gyep- nél. A művelési ágakon belül azonban nem nagy az országok közötti szóródás. Görögor- szág és a Szovjetunió kivételével a megfi- gyelt országok gyakorlatilag összes gabona—
vetésterületüket műtrágyázzák. Ide sorolhatók
elsősorban a Benelux államok, Ausztria, az
Egyesült Királyság, irország, Franciaország, Dánia és Magyarország. A vetésterület 97—
100 százalékos műtrágyázottságát Dánia 0 búzánál (%O/o.), Magyarország az árpánál (940/0) nem éri el, A burgonya és a cukor- répa műtrágyázósa szintén az egész vetéste-
rületre kiterjed.
A gyümölcsösök műtrágyázására a szántó- földi növényekhez képest Európában kevesebb figyelmet fordítanak. Ezen belül Magyarorszá- gon a legalacsonyabb a műtrágyázott terü- let arónya (élo/O). Legvegyesebb a kép a gyep művelési ág esetében: 20 és 100 szá- zalék között változik ez az arány. Hollandiá—
ban és Belgiumban a teljes gyepterületet műtrágyázzák, lrországban közel 90 százalé- kát, Ausztriában és az Egyesült Királyságban valamivel több mint a felét. mig Magyaror- szág és Franciaország 20—21 százalékkal az
utolsó helyen áll.
Az egy hektár műtrágyázott területre jutó műtrágyaadagok tekintetében országonként és növényenként egyaránt jelentősek az elté- rések. A főbb szántóföldi növények közül ál- talában a cukorrépa, a burgonya és a zöld- ség több műtrágyát kap, mint a gabona, és mindkét csoporténál alacsonyabbak a gyü- mölcsös—, a szőlő- és a gyepterület adagjai.
